Előre, 1978. április (32. évfolyam, 9446-9471. szám)

1978-04-01 / 9446. szám

— 2. --------------- A NÉPTANÁCSOK ELNÖKEINEK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA GHEORGHE IONESCU ELVTÁRSNAK a Putineiu községi (Teleorman megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA Engedjék meg, hogy hangot adjak a Teleorman megyei Pu­tineiu községi lakosok hálájá­nak a párt vezetősége és ön iránt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a haza anyagi és szelle­mi fejlesztése, a gazdasági és társadalmi élet tökéletesítése, a demokrácia elmélyítése s a dol­gozók életszínvonalának emelé­se iránt tanúsított gondoskodá­sért. Az egész néppel együtt tiszta szívből magunkévá tesszük a párt bel- és külpolitikáját s el­határozásunk, szeretett főtitkár elvtárs, hogy az ön odaadó, ön­feláldozó, a nemzetünk alapvető érdekeit híven szolgáló példáját követve, erőt nem kímélve mun­kálkodjunk valóra váltásán. Több mint két év telt el a néptanácsok első kongresszusa óta, s ez alatt az idő alatt mély­reható változások történtek hely­ségeink életében, új szocialista kiteljesedések gazdagították azt, melyek pártunknak a szocializ­mus és a kommunizmus Romá­niában való megteremtését célzó politikájából erednek. A párt koncepciója és buzdí­tása alapján kidolgoztuk a te­rületi profilú gazdasági-társa­dalmi fejlesztési tervet, mely­nek teljesítése alapvető törek­vése községünk kommunistái­nak, összes honpolgárainak. A jelenlegi ötéves terv első évei a legnagyobb elégtételt nyújtották számunkra, mert a leggazdagabb terméseket értük el, így például még az 1977. évi kedvezőtlen időjárási feltételek mellett is a búza és árpatermés meghaladta a 4000 kilogrammot hektáronként. 1976-ban a hek­táronkénti szemeskukorica ter­més 6000—7000 kilogramm volt, az öntözött területeken pedig megközelítette a 12 000 kilogram­mos csövestermést. Gazdag e­­redmények ezek, amelyek meg­mutatják, mennyire igaza van pártunk főtitkárának, amikor a valóság alapos ismerete révén azt mondja nekünk, hogy a me­zőgazdaságnak nagy tartalékai vannak még, hogy a föld töb­bet teremhet, ha jobban és ide­jében megműveljük. Példaképül állnak előttünk voivodai szom­szédaink, akik az utóbbi évek­ben minden hektár öntözött területről 20—23 tonna csöves­kukoricát takarítottak be, csak­nem kétszer annyit mint mi, no­ha a föld minősége azonos. Ez a különbség főként a kö­vetkezőkkel magyarázható: egyes munkacsoportok nem tartják tiszteletben a technológiát, a rendet és a termelési fegyelmet; egyes tsz-tagok, mezőgépészek, szakemberek szaktudása, szak­­képzettsége nem megfelelő és hiányosságok mutatkoznak a községi pártszervek és a nép­tanács munkájában.­­ Felelősségérzettel átgondoltuk Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB mezőgazdaságnak szentelt tanácskozáson elhang­zott jogos bírálatait és buzdí­tásait, s eltökélt szándékunk, hogy a vetésnél több mint 75 000 növényt biztosítsunk hektáron­ként, megvalósítsuk az egyen­letességet s az egész munkavo­lument a globális akkord alap­ján hajtsuk végre a mezőgépé­szek és szövetkezeti tagok ve­gyes csoportjai keretében. A modern technológiák alkal­mazása, a munka jobb meg­szervezése, a munkálatok mi­nőségének javítása, az összes honpolgárok bevonása a mun­kába, főként a „forró“ pillana­tokban, amikor az egész falunak a mezőre kell költöznie, az ön­tözési program maradéktalan betartása, a talaj műtrágyával és istállótrágyával való terméke­nyebbé tétele, mind olyan eszközök, melyek segítségével idén azon munkálkodunk, hogy községünk két mezőgazdasági szövetkezetében valósággá válja­nak a rekordtermések. Az idejé­ben, optimális időszakban el­vetett búza és árpa jól fejlődik, s a termés minden bizonnyal meghaladja az 5000 kilogrammot hektáronként. Megértettük, hogy a kukoricatermés növelése ki­vételes fontosságú a nemzet­­gazdaság számára, tehát minden intézkedést megtettünk, hogy legalább 10 tonna szemtermést érjünk el hektáronként, s ezt a vállalást elhatározásunk mara­déktalanul teljesíteni. Nem hanyagoltuk el az állat­­tenyésztést sem, egységeink, fő­ként fejőstehén tenyésztésére vannak szakosítva. Már több éve munkálkodunk a fajták ja­vításán, rendkívül tápláló ta­karmányok biztosításán, szor­galmas állatgondozók kikép­zésén, s ezáltal 1977-ben átla­gosan 4000 liter tejet értünk el takarmányozott tehenenként. Ez évtől kezdve lehetőségünk van a megye más szövetkezeteinek is felajánlani fajüszőket. A képviselők, a falu legjobb gazdái, a választókkal együtt szolgáltatási egységek létreho­zását javasolták s meg is való­sították a javaslatot, 20 hektár­nyi tavat pedig jó fajta ponttyal telepítettek be. A lakosság támogatásával több mint száz hektárra terjesztettük ki a legelőket, ezeken vetési és trágyázási munkákat végeztünk, felvilágosítottuk a honpolgáro­kat, hogy saját használatban lé­vő parcelláikon is takarmánynö­vényeket termesszenek. Az e­­redmények nem maradtak el. Tavaly például szerződésen fe­lül 460 hektoliter tejet és 8,5 ton­na húst szállítottunk. Községünk földművesei nagy örömmel és helyesléssel fogad­ták az RKP KB legutóbbi ple­­náris ülésének határozatait, melyek egyebek között kimond­ják, hogy a javadalmazás az el­ért nettó termelés arányában történjék. Valamennyien úgy véljük, hogy így igazságos és méltányos. Mindaz amit megvalósítottunk, és sokat tettünk községünkben, a föld bőségéből ered. Az ál­lam segítségével és saját erőnk­ből orvosi rendelőt, művelődési otthont, új iskolákat, kereske­delmi felületeket építettünk, to­vábbá nyújtott programmal mű­ködő óvodát az összes téesz-ta­­gok gyermekei számára. A la­kosságnak eladott áru értéke csupán 1977-ben meghaladta a 10 millió lejt, ami azt mutatja, hogy a Dalmátui hosszú, keskeny és nem rég még szegény völgyé­ben lakók élete, ami Zaharia Stancu művében a nehéz sors jelképe volt, napjainkban mind bőségesebbé, mind virágzóbbá válik. Jó volna, ha a Belkereskedel­mi Minisztérium és a Centro­­coop jobban szem előtt tartaná a falvak életében végbement változásokat és változatosabb, jobb minőségi áruvolument irá­nyítana a falvakba. Mint az RKP KB nemrég megtartott plenáris ülésének határozatából, s a Nagy Nem­zetgyűlés legutóbbi ülésszakán megszavazott törvényből is ki­tűnik, a néptanácsokra felelős­ségteljes feladatok várnak a dolgozók javaslatainak, észrevé­teleinek, panaszainak és kérései­nek megoldását célzó tevékeny­ség szüntelen javítása terén. Szilárd meggyőződésem, hogy ha nagyobb figyelmet szenteltünk volna a honpolgárok javaslatai­nak és bírálatainak, melyek kö­zül több a gazdasági és köz­séggazdálkodási tevékenység as­pektusaira vonatkozik, megol­dódott volna a problémák jó ré­­sze, melyekbe nap mint nap üt­közünk. Biztosítjuk, mélyen tisztelt fő­titkár elvtárs, hogy nincs for­róbb vágyunk, mint az, hogy mi­nél jobban valóra váltsuk a párt politikáját, a XI. kongresszuson és az Országos Pártkonferencián meghatározott, akárcsak a je­len konferencián megjelölt fel­adatokat, hogy minél több ter­méket adjunk az állami köz­ponti alapnak, hogy megnöveke­dett lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk a nemzeti va­gyon gyarapításához, egész né­pünk, valamennyiünk anyagi és szellemi jólétéhez. MARGARETA KRAUSS ELVTÁRSNŐNEK, a Codlea városi (Brassó megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA A megyei néptanácsok, a mu­­nicípiumi, városi és községi nép­tanácsok elnökeinek 1976 febru­árjában megtartott kongresz­­szusán Nicolae Ceaușescu elv­társ, pártunk főtitkára, az or­szág elnöke feladatként tűzte ki a helyi államhatalmi szervek elé, hogy behatóan foglalkozza­nak az összes gazdasági ágak fejlesztésével, a tömegek élet­­színvonala emelésének lényeges vetületeivel, a községgazdálko­dással, az állampolgárok min­dennapos ügyeinek megoldá­sával. Tudatában e feladatok jelentő­ségének és összetettségének, a Codlea városi néptanács úgy vélte, hogy példás teljesítésük­kel egyre jobb munka- és élet­­körülmények teremthetők a helység lakosainak. Ebből a célból igyekeztünk minél haté­konyabbat­ hasznosítani a he­lyi lehetőségeket, a rendelkezé­sünkre álló emberi és anyagi erőtartalékokat. E felszólalásomban a további­akban azokkal az intézkedések­kel foglalkoznék, amelyeket a lakossági szolgáltatások fej­lesztésére hoztunk. Ezeket fő­ként a kisipari szövetkezetek biztosítják, aztán a Község- és Lakásgazdálkodási Vállalat-cso­port részlegei, a néptanács költ­ségvetésen kívüli termelő osztálya és egyéb szocialista egységek. Tájékoztathatom a konferenciát, hogy 1977-ben túl­teljesítettük a szolgáltatási egy­ségek értéktervét. A néptanács­nak alárendelt egységek 120,2 százalékra, a kisipari szövet­kezetek pedig 103,5 százalékra teljesítették a tervet, 21,9 szá­zalékos felfejlődéssel 1976-hoz viszonyítva. A néptanácsok rendszeré­hez tartozó egységek útján biz­tosítjuk a közúti áruszállítást, a szállodai elhelyezést, a köz­­tisztaságot, a piacok és vásá­rok anyagi alapját, a zöldöveze­tek ápolását, a szociális-kulturá­lis szolgáltatásokat, az építke­­zési-lakásjavítási és karbantar­tási szolgáltatásokat, vala­mint a lakosság tulajdonában levő épületek egyes berendezé­seinek kivitelezését. A kisipari szövetkezetek fog­lalkoznak a rádiók, televíziók, autók és motorkerékpárok, házi használatú villamossági cikkek javításával, kötöttáru készítés­sel, s fenntartanak fodrászeti, kozmetikai, szabászati, bútor- és épületasztalossági, kárpitos, fényképészeti, bőrdíszműves, é­­pítkezési-szolgáltatási és óraja­­vító egységeket, egyebek kö­zött. A lakossági szolgáltatásokat jelentős mértékben kiegészíti a városi mezőgazdasági termelő­­szövetkezet, amely téglakészítés­­re és virágcserép előállítására szakosított szakrészlegeket ho­zott létre, vulkanizálással, áruk AZ 1978. MÁRCIUS 29-I ÜLÉS és építőanyagok szállításával foglalkozik a lakosság számára. Az említettekből kitűnik a város lakosságának biztosított szolgáltatások változatossága s hozzájárulása a civilizáció fo­kozásához. Évről évre bővítet­tük a lakossági szolgáltatásokat, javítottuk ezek anyagi­­ alapját, modernizálva a helyiségeket, nö­velve a termelési kapacitásokat ,vagy mikrokomplexumokat épít­ve. A városi néptanács igyekszik minden feltételt megteremteni a poliklinika, az egészségügyi körzet vagy a vállalati rendelők keretében lebonyolított egész­ségügyi tevékenység fejleszté­séhez is. A közelmúltban meg­felelő személyzettel gyermek­­gyógyászati orvosi körzet léte­sült, s így megjavultak a beteg kicsinyek otthoni orvosi gondo­zásának a körülményei. A vá­ros vállalataiban úgyszintén új orvosi rendelők, illetve kabine­tek létesültek. . A szolgáltatási egységek mun­kaprogramját úgy állítottuk ösz­­sze, hogy ez minél inkább meg­feleljen a követelményeknek, e­­gészségügyi téren pedig vasár­napokon és hivatalos ünnepnapo­kon is biztosítottuk a gyerme­kek szakorvosi ellátását. Állandó figyelmet szentelünk a kantinok tevékenységének ja­vítására, hogy változatos konyha­készítményeket kínáljanak a la­kosságnak, a vállalatok munka­­szünetében, az iskolai szünetek­ben ízletes falatokat szolgálja­nak fel, s egyben konyhakész ételeket is, előfizetéses alapon, sőt egyenesen készételeket, ott­honi fogyasztásra. Ezzel váro­sunk sok családján segítettünk. A különböző vállalatok és in­tézmények mellett létesített tíz kantin pedig mikroka­ntinokat létesített a saját étkezdével nem rendelkező vállalatokban. Tévednénk azonban, ha meg­elégednénk a leírt helyzettel. El kell ismernünk, hogy a nép­­tanács keretében néha úgy tűnt, mindent megtettünk e tekintet­ben és a továbbiakban elégedet­tek lehetünk e sikereinkkel. De az állampolgárokkal tartott meg­beszélésekből kitűnt, hogy új lakossági szolgáltatásokra van szükség, s elégedetlenség is mu­tatkozik egyes munkálatok mi­nősége tekintetében, amely nem emelkedik mindig a lakosság igényeinek magaslatára. Egyes szolgáltatási egységek nem tart­ják be a megrendelési határidő­ket. Úgy vélem, hogy néptaná­csunknak fel kell figyelnie az ilyen hiányosságokra, a kiküszö­bölésükkel tovább javítva a szol­gáltatásokat. Sikereink titka az, hogy minél inkább erősítsük az állampolgá­rokkal a kapcsolatokat. Ahogy arra a főtitkár elvtárs az RKP Központi Bizottságának a kö­zelmúltban lezajlott plénumán rámutatott: messzemenő figyel­met kell szentelnünk a dolgo­zók által felvetett­­ problémák megoldásának, legyenek azok személyesek vagy közérdekűek. Következésképpen tervbe vet­tük új lakossági szolgáltatások létesítését, bőrkonfekció-készí­­tő és egyéb szakegységek meg­nyitását. Az elkövetkező évekre előirányoztuk egy kisipari szol­gáltatási komplexum felépíté­sét, amely hozzájárul majd a szolgáltatások mennyiségi és mi­nőségi gyarapításához. A szocialista társadalom fel­sőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben kinyilvá­nítja az a marxista, kimagaslón humanista mód is, amellyel ha­zánkban megoldódott a nemzeti­ségi kérdés. Azoknak az övezeteknek erő­teljes ipari fejlesztése, ahol a románokkal együtt más nemze­tiségű dolgozók is élnek, gya­korlatilag azt jelentette és je­lenti, hogy az ország összes ál­lampolgárainak a munkához va­ló jog ténylegesen szavatolt, a­­nélkül, hogy a helységük vagy a megyéjük elhagyására kénysze­rüljenek, és szavatolt a messze­menő hozzáférésük a tudomány, a technika és a kultúra vívmá­nyaihoz, korlátlan lehető­séget biztosítottunk számukra az egyre jobb életkörülmények, a felsőbbrendű civilizáció élvezé­séhez. Kettős minőségemben biztosítom a konferenciát, hogy a városi pártbizottság mindent megtesz a XI. kongresszus, a párt Országos Konferenciája, valamint a magyar és ném­et nemzetiségű dolgozók közel­múltban lezajlott együttes ple­náris ülése dokumentumaiból fakadó feladatok megvalósítá­sáért. Biztosítom Önt, igen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy az ösztön­zését követve a cochleai kommu­nisták, s az összes dolgozók ki­tartóan cselekednek majd a feladatok példás és egyre jobb minőségű teljesítéséért, azzal a meggyőződéssel, hogy csakis így járulhatnak hozzá a város la­­kói — a helységük, szocialista hazánk felviágoztatásáért, a munkában testvériesült romá­nok, németek, magyarok — életszínvonalának szüntelen e­­meléséhez. Fól megbízott egységekre, a bármely szintű néptanácsokra. A munka embereinek szabad ideje nagy kincs, amellyel jól kell gazdálkodnunk, ki kell ak­náznunk''a kulturális létesítmé­nyek anyagi lehetőségeit, tágí­tanunk kell a művelődési tevé­kenységek körét, érdekesebbek­ké, vonzóbbakká, tartalmasab­bakká kell tennünk a megnyil­vánulásokat. Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek a feladatoknak a telje­sítésében a mostani konferencia következtetései igen értékes su­gallatforrásokat nyitnak r­ meg, konkrét programul szolgálnak, lelkesítően­ mozgósítanak ben­nünket is, akik a kultúra terü­letén dolgozunk. Megfogadjuk a konferencia, ön előtt, szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elv­társ, hogy minden erőfeszítést megteszünk új, gazdag nevelő tartalmú,, magas művészi szín­vonalú művészetünk érdekében,­­ új alkotások megszületéséért, a­­melyeket napjaink teremtő szel­leme hat át. minden odaadá­sunkkal küzdünk a román nép alkotó szelleme diadalra jutta­tásáért, népünkért, mely­ a kom­munista társadalom bátor építő­je hazánk drága földjén. változásokat eredményezett a gazdasági és társadalmi­­struk­túrákban, magasabb szintre e­­melte az anyagi termelést, a szocialista öntudatot és a haladó honpolgári magatartást. Ez azt bizonyítja, hogy a kongresszus, pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi a leggyümölcsözőbbek voltak, s hogy a szocialista Románia első embere legfőbb életcéljává tette az ország fejlesztését és felvi­rágoztatását,­­nemzetközi síkon való érvényesülését, hogy olyan ragyogó példát mutat, melyet mindenekelőtt nekünk a párt összes aktivistáinak, az összes kommunistáknak és dolgozók­nak hűséggel követnünk kell. A párt XI. kongresszusán el­fogadott határozatok gyakor­latba ültetésén munkálkodva, a Vrancea megyei Dumitresti községben is, akárcsak az egész országban, jelentős gazdasági és társadalmi eredmények születtek az utóbbi években, melyek le­hetővé teszik lakosai anyagi és szellemi szükségleteinek meg­felelőbb kielégítését, mind job­ban megközelítve a városi élet­­feltételeket. Így például községünkben a párt és az állam részéről kapott támogatás révén több termelő­­részleg létesült a fakitermelés, a gyümölcs félkész feldolgozása terén, továbbá néhány szolgál­tatási egység, melyekkel jelen­tős munkaerőt vonunk be a termelésbe. 1977-ben és idén például telje­sítettük, sőt túl is szárnyaltuk a területi profilú állami terv fon­tosabb mutatóit. Jelentős erő­feszítések történtek az egész pártaktíva, az összes képviselők, a mezőgazdasági egységek veze­tőségei stb. bevonására a hús- és tejtermelési tervteljesítés­­be. Bár tavaly ezeket a muta­tókat is valóra váltottuk, ez évre pedig több szerződést kötöttünk egyes tervmutatók teljesítésére, nézetünk szerint nem tettünk meg mindent azért, hogy mun­kánk és annak eredményei elér­jék a jelenlegi követelmények szintjét. 1977-ben például nem valósítottuk meg maradéktalanul főként a tehéntej választékra és a sertéshúsra vonatkozó felada­tokat. Meggyőződésünk, hogy az összes tényezők mozgósításával idén áthidaljuk a munkánkban mutatkozó nehézségeket és hiá­nyosságokat és jelenthetjük a ránk háruló feladatok maradék­talan teljesítését. Az utóbbi években kifejtett főbb erőfeszítéseink, a község gazdasági és társadalmi fejlesz­tésére irányuló törekvéseink szorosan kapcsolódnak ahhoz az óhajunkhoz, hogy ez a község várossá lépjen elő. Ilyen vonat­kozásban az utóbbi évek tömbházakat építettünk, töv­­á egész sor szociális-kultur létesítményt, mint például leteket, iskolákat,­­bentlakó­kat stb. pontosan betartva helységszisztematizálásra, üz­pítkezésekre vonatkozó intéz­­éseket. Hozzá kell tenni­eh a lakosok törekvését a helység gazdálkodásába és szépítésére ezáltal azt lehet­­­mondani,­­ máris megvalósult a község rossá válásának több köve­ménye. Rá szeretnék azonban már, hogy tekintettel a község fr rajzi fekvésére, hegyvi­ken helyezkedik el, s mire lakosok többsége kis földter­­­ek tulajdonosa, tehát az itt mezőgazdaság nem tudja fog­koztatni az­­egész munkát szükségesnek tartjuk, hogy illetékes minisztériumok ( mezzék egyes gazdasági egy­­ek községünk körzetébe­n elhelyezésének lehetőségét.­­­hetségesnek tartjuk új fafele­gozó egységek létesítését, mi hogy erőteljes erdőipari v­dencében vagyunk, csak­ mint gyümölcs- és egyéb s­zerv- és félkonzervgyártó e­­ségek­­ létrehozását, ami lehe­tő tenné több nő bevonását termelésbe. A konferencia figyelmébe­jánlok egy másik problémát éspedig: a megyei pártbizott támogatásával az utóbbi évben erőfeszítések történt hogy Itt is felépüljön egy tantermes, étkezdés- és bent­­ásos iskola. Az oktatás átsz­­ezésére vonatkozó dekrét megjelenését megelőző idősza­ban a líceumot felszámolták, i­del nem sikerült annak most profilt biztosítani. Az iskolák az iskolahálózat profiljának a netközbeni tökéletesítésére u­natkozó elképzelés szellemé, tekintettel ennek a kizárólag bőipari és gyümölcstermeszt övezetnek a gazdasági profil­ra, megkérnénk az illetékes m­nisztériumokat, hogy elemezi ismét e líceum újbóli megnyí­lának lehetőségét, melyhez megfelelő anyagi alap adva . Befejezésül a község mint lakosa nevében biztosítani ki­ nem a pártvezetőséget, személy­sen Nicolae Ceausescu elvtárs minden erőnkkel azon fog ii munkálkodni, hogy maradék­lanul teljesítsük az előttünk­­­ló feladatokat, mindent elk­vetünk, hogy helységünk tén­yeges gazdasági, szociál­kulturális központtá váljo­zék, még nagyobb mérté­ben hozzájárulunk Vrancea ü­gye, egész hazánk fejlesztését és felvirágoztatásához. MIU DOBRESCU ELVTÁRS, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnökének FELSZÓLALÁSA A néptanácsi elnökök mostani országos tanácskozása: fórum, beszédes, hatalmas, újbóli bi­zonyítéka társadalmunk mélysé­ges demokratizálódási folyama­tának, mely pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs uta­kat nyitó, tisztánlátó szelle­mének, egyéniségét jellemző gondolkozásának köszönheti lé­tét. Csak így érthető meg mély­ségében, hogyan jutnak érvény­re szocialista nemzetünk leg­jobb képességei, hogyan vesznek részt felelősen és egyre hatéko­nyabban a dolgozó emberek a közügyek vezetésében. Ebben az összefüggésben éri el a kultúra is soha nem ismert virágzását. A szocialista demokrácia te­vékenységi körébe a kultúra szervesen illeszkedik be, a kul­túra értékeiből a dolgozó embe­rek tömegei részesülnek. Ez a folyamat dialektikusan függ össze azzal, hogy a népi töme­gek növekvő mértékben vesznek részt a szellemi értékek megte­remtésében. Azoknak a különle­ges művészi érzékenysége, akik évszázadok alatt a Mioriját, a dom­ákat megalkották, manap­ság kilépett a névtelenségből és egész hazánkban tündöklő kife­jezést kap. Hazánk általános fejlődésével egyetemben és azzal szoros ösz­­szefüggésben a kultúra terén — különösen az utóbbi években — nagyarányú fejlődésnek vagyunk a szemtanúi. Ezt a számok meg­győző és pontos nyelvén kíván­nám bizonyítani. Jelenleg ha­zánkban 147 színházi és zenei intézmény működik. Ezek közül 44 az együttlakó nemzetiségek nyelvén fejti ki tevékenységét, összehasonlítás céljából hadd említsem meg, hogy 1938-ban Romániában összesen 18 előadá­sokat rendező intézmény volt. A mozihálózat 17-szerese az 1938-asnak, 1977-ben az 5900 moziban a nézők száma elérte a tekintélyes 184 milliót. A kiadói tevékenység is je­lentős fejlődést ért el. 1977-ben tízszer annyi könyvet adtunk ki, mint 1938-ban a kiadók; ösz­­szesen 85 millió kötetet adtunk át a lakosságnak. Mindehhez hozzátenném, hogy az általá­nos sajtótájékoztatást szolgáló újságok száma 59 (ebből 11 ma­gyar, 3 német nyelvű), a lapok 1977-ben 1 milliárd 200 millió példányban keltek el. Kulturális életünknek hatal­mas erejű lendítő erőt nyújtott a pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs által kezde­ményezett Megéneklünk, Ro­mánia országos fesztivál kiírá­sa és megszervezése a szocialis­ta kulturális tevékenység és politikai nevelőmunka kereté­ben. Első versenysorozata során a fesztivál a tehetségek üde, ki­apadhatatlan forrásának bizo­nyult — mintegy 80 000 együttest, 2 millió műkedvelőt mozgósított. Ezek közül 3700 együttes 54 000 taggal az együttlakó nemzetisé­gek soraiból került ki. A feszti­vál második versenysorozata óta eltelt első öt hónapban több mint 100 000 együttes, 29 999 al­kotó kör jelentkezett összesen mintegy 3 millió résztvevővel. Nemes és megtisztelő köteles­ségemnek teszek eleget, tisztelt elvtársak, amikor ez alkalom­mal is kijelentem, hogy — akár­csak társadalmi életünk más ol­dalai — a kultúra pártunk fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke figyelmes gondoskodását élvezi. Útját, irá­nyát Nicolae Ceausescu elvtárs­nak a román szellemiség fej­lődése és folytonos virágzása érdekében kifejtett hozzáértő munkássága határozza meg. E­­zért, hangot adva a művészetek terén és a kultúrában tevékeny­kedők érzelmeinek, ez alkalom­mal is kifejezem lelkünk mélyé­ből fakadó hálánkat Nicolae Ceausescu elvtársnak, a román nép vágyai és minden törekvé­sei megtestesítőjének, az egész világ haladása és a béke esz­méi lánglelkű hirdetőjének. Kétségtelen, hogy a kultúrát csak az országunkban végbeme­nő nagy forradalmi változások­kal összefüggésben foghatjuk fel. Ezeknek a nagy igényeknek a fényében kötelességünk elis­merni, hogy bár mennyiségileg jelentős eredményeket ért el, bár, különösen az utóbbi évtizedben, emlékezetes értékek­kel gazdagodott, művészeti-iro­dalmi arcvonalunk, kultúránk általában még nem teljesítette a nép, a párt kitűzte feladato­kat. Mindennek oka abban rej­lik, hogy a ma, a mai élet, mindennapjaink emberei — az alkotás élő forrásai, a szép al­kotóinak valódi ihletadói — nem tükröződnek eléggé az al­kotásokban, vagy csak felülete­sen szerepelnek azoknak a tevé­kenységében, akiknek hivatása művészi képekben tolmácsolni a munka hősiességét és a munka hőseit, az acélöntők tetteit, a bányászokét, a földművesekét, vagy a laboratóriumokban a holnap tudományát búvárlókét, a felfedezőkét. Ami a kulturális tevékenység szervező feladatait illeti, el kell ismernünk, hogy vannak még olyan aktivisták, akik mintha fél­nének az újtól, az újból áramló levegőtől, a valóság ihlető ha­talmától. Ennek tudható be sok formális. Úgymond ünneppotio rendezvény egyes kulturális lé­tesítményeinkben. A művelődési házak, a művelődési otthonok, munkásklubok még nem váltak a szocialista etika normáinak, a forradalmi humanizmus ne­mes eszményeinek teljes értékű terjesztőivé. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minden kulturális létesít­mény tevékenyen, hatékonyan érvényesítse rendezvényeivel szocialista életünk erkölcsi-poli­tikai elveit, azokat a normákat, amelyek a párthatározatokban, pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeiben kaptak ragyogó megfogalmazást. Igényes önbírálati szellemben mutatunk rá ezekre­ a hiányos­ságokra. Egyben szeretném itt kijelenteni, hogy igaz hitünk szerint fogjuk érvényre juttatni — a kultúra terén is — a Nicolae Ceausescu főtitkár elv­­társ által fölállított követel­ményt, a mennyiség új minőség­gé való átalakítását, amely ú­­jabb értékes művészi alkotások, tartós, a mai idők nagyszerűsé­gét utódainkra hagyó művek megszületéséhez vezető út a számunkra. A rövidített munkahétre való áttérés már ebben az évben, új feladatokat ró a Szocialista Mű­velődési és Nevelési Tanácsra, a többi kulturális tevékenység­ NYÁGULY FERENC ELVTÁRSNAK, a Katolna községi (Kovászna megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA Tiszta szívből örülök a bol­dog alkalomnak, hogy e magas szónoki emelvényről tolmácsol­hatom a pártvezetőségnek, sze­mélyesen Nicolae Ceausescu elvtársnak a Kovászna megyei Szentkatolna község lakosai ez­reinek — románoknak és ma­gyaroknak — a mély szeretetét és nagyrabecsülését azért az ál­landó gondoskodásért és támo­gatásért, amelyben községünk és megyénk — akárcsak az or­szág valamennyi városa és köz­sége — fejlesztését részesítik. Szentkatolna lakosai nagyra­­értékelik azokat az eszméket és útmutatásokat, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plenáris ülésén elhangzott, éles­látással megfogalmazott, átfogó beszéde tartalmaz. Abbéli törekvésünkben, hogy rátérjünk a városi és falusi te­lepülések magasabb fokú szer­vezési formájára, széles körű tevékenységet folytattunk annak érdekében, hogy minden hely­ségben biztosítsuk egy funkcio­nális övezet kialakítását, amely megfeleljen a megye minden te­lepülése jelenlegi és távlati fej­lődési szükségleteinek. Egysé­ges koncepció szerint alakítot­tuk ki az ipari övezeteket, kö­rültekintőbben jártunk el a la­kások elhelyezésénél, összhang­ban a lakosoknak azzal az igé­nyével, hogy minél közelebb lakjanak munkahelyükhöz, egy­úttal véglegesítést nyert a ta­nulmány azokkal a falusi tele­pülésekkel kapcsolatban, ame­lyek 1980-ig városközponttá vál­nak­. Tájékoztatni kívánom a kon­ferenciát, önt, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a községünk területének rendezé­sével, közigazgatási központjá­nak fejlesztésével kapcsolatban a községi néptanácsot foglalkoz­tató kérdésekről. Tekintettel Szentkatolna gyors gazdasági-társadalmi fejlődésé­re — területén egy árv, két mtsz, egy szövetkezetközi tár­sulás működik, amelyek gazda­sági ereje évről évre növekszik —, a község területszervezése és szisztematizálása számunkra el­sődleges jelentőséget nyer. Ez arra késztette a néptaná­csot, hogy mélyrehatóan tanul­mányozza mindazokat a kérdé­seket, amelyeket az új sziszte­­matizálási és szervezési koncep­ció felvet, a községrendezési vázlatok és részletrajzok előké­szítéséhez és kidolgozásához szükséges intézkedéseket. Ennek során vitákat szerveztünk a la­kosokkal, kiállításokat rendez­tünk a községrendezési vázla­tokból. Elmondhatjuk, hogy a honpolgárok javaslatai alapján jelenleg a mi községünknek is van egy tudományosan össze­állított, konkrét terve jövőbeli fejlődésére és beilleszkedésére hazánk összes helységei harmo­nikus fejlődésének koordinátái­ba. A község területének meg­szabásával, a helységrendezéssel több mint 68 hektár területet adunk vissza a mezőgazdaság­nak, ami számottevő mező­­gazdasági terménytöbbletet fog jelenteni. A községrendezés folyamata azáltal is fokozódott, hogy új lakások, gazdasági-társadalmi és kulturális létesítmények épül­tek, megnövekedett a közműve­­sítési munkálatok volumene. A községközpontban az utóbbi é­­vekben felépült egy kereskedel­mi komplexum a lakosság jó körülmények közötti ellátása ér­dekében, 12 lakásból álló tömb­­ház, orvosi rendelő, s mellette lakások a szakszemélyzetnek, aszfaltoztunk 5 kilométer köz­ségi utat, sportbázist építettünk, 2,5 millió lejes költséggel. A község összes lakosainak mozgó­sításával útjavító és -karban­tartó munkát végeztünk 2,5 ki­lométeren, 3,5 millió lej értékű hazafias munkával. A község lakossága teljes mértékben részesül a helység­rendezési törvény előírásaiból fakadó előnyökben azáltal, hogy ingyen kapja a terveket, a do­kumentációt. Megkapták a tí­pusterveket, amelyek alapján számos emeletes ház épült, ez pedig nagyobb kényelmi fokot jelent lakosainknak. Az említett megvalósítások el­lenére meg kell mondanom, elv­társak, hogy ezen a tevékeny­ségi területen elért eddigi ered­ményeink nem állnak lehetősé­geink szintjén. Úgy véljük, hogy nem álltunk ki kellő követke­zetességgel a helységrendezési törvény előírásainak maradékta­lan betartásáért, olykor engedé­kenységről tettünk tanúságot az épületek helyének megválasztá­sa tekintetében. Engedékenysé­günk miatt egyes lakosok eltér­tek a törvényes előírásoktól, s úgy építették egyéni lakóházu­kat, hogy nem illeszkedik bele a megszabott homlokzat­vonal­ba, illetve meghaladja a meg­szabott alapterületet. Az eddig elért eredmények, és főként a hiányosságok vita tár­gyát képezték a községi népta­nács egyik nemrég tartott ülés­szakán, s ez alkalommal konkr­­ét intézkedéseket hoztunk a te­vékenység megjavítására, a fennálló hiányosságok kiküszö­bölé­sén­ ezen a területen. Töb­bek között előirányoztuk az ösz­­szes képviselők és összes lako­sok mozgósítását arra, hogy ténylegesen vegyenek részt a gazdasági és társadalmi létesít­mények építésében, a tervbe­vett többi közművesítési-község­­gazdálkodási munkálat elvégzé­sében, így 1985-ig — saját em­beri és anyagi erőinkre támasz­kodva — megnyitunk községünk­ben két ásványvíz-palackozót, 1980-ig — a község lakosainak hozzájárulásával — befejezzük egy korszerű művelődési ház építését. Ezeknek a gazdasági és közművesítési-községgazdál­­kodási objektumoknak a megva­lósításában a lakosok vállalták, hogy mindegyikük 1200 lej ér­tékű hazafias munkát végez, ami a község szintjén csaknem 5 millió lejt jelent. Befejezésül kérem, engedjék meg, tegyek egy javaslatot.­­ A helységrendezési részlet­tervekben köztudottan minden egyes helységnek kijelölték a közigazgatási központját. Létre­hozásával kapcsolatban úgy vé­lem, jó lenne elemezni annak lehetőségét, hogy a beruházáso­kat úgy hangolják össze, hogy a szociális-kulturális létesítmé­nyek és a tervezett gazdasági objektumok egyszerre épülje­nek. Ez bizonyos előnyöket je­lentene a munkatelepek meg­szervezésében (olcsóbbá tenné az építést), az építőmunka által érintett utak helyreállításában, s csak rövid időre zavarná a közlekedést. Megbízatásom van arra, hogy biztosítsam a konferenciát, önt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy Kovászna megye lakosainak, ro­mánoknak, magyaroknak, szi­lárd elhatározásuk erőt nem kí­mélve, növekvő hozzájárulással azon munkálkodni, hogy a szo­cialista Románia emelkedjék a haladás és civilizáció újabb csú­csaira, tovább növekedjék a haza összes fiainak anyagi és szellemi jóléte. ECATERINA ISTRATE ELVTÁRSNŐNEK, a Dumitresti községi (Vrancea megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA A néptanácsok elnökeinek országos konferenciája újabb konkrét megnyilvánulása rend­szerünk demokratizmusának, kidomborítva párt- és államve­zetőségünk következetes törek­vését a gazdasági és társadalmi tevékenység keretének töké­letesítésére, az e területen dol­gozó összes káderek fokozottabb részvételére azoknak a kérdé­seknek a megoldásában, ame­lyekkel az országnak, fejlődése jelenlegi szakaszában, szem­be kell néznie. Nicolae Ceausescu elvtárs vitathatatlan érdeme, hogy kezdeményezte a néptanácsok elnökeinek első kongresszusát, amely rávilágított ezen intézmények munkájának értékes tapasztalatára, s amely az RKP XI. kongresszusának dokumentumai alapján az összes helységek fejlesztésére és felvi­rágoztatására, a néptanácsoknak az ország általános haladásához nyújtott hozzájárulása fokozásá­ra összpontosította az akciókat. Az a tény, hogy egyenlő idő­közönként lehetőségünk nyílik megvitatni, miként ültettük gyakorlatba a pártvezetőségnek a néptanácsokra vonatkozó ha­tározatait és útmutatásait, tanul­ni más néptanácsok tapasztala­taiból, beszédesen bizonyítja, hogy nemzetünk legdrágább fiát, Nicolae Ceausescu elv­­társat, állandóan az foglal­koztatja, hogy megtalálja a leg­hatékonyabb módozatokat a néptanácsok, az összes dolgozók fokozottabb részvételére az or­szág gazdasági és társadalmi fej­lesztésében, hogy meggyorsítsa a szocialista építés folyamatát minden területen. Azt lehet mondani, hogy pár­tunk főtitkárának gondoskodása révén ez a szakasz, melyen or­szágunk jelenleg áthalad meg­valósításokban a leggazdagabb, nagy erővel domborítva ki a haza honpolgárainak felelősség­­teljes részvételét az állam­ügyek intézésében. Az RKP XI. kongresszusa s a néptanácsok első kongresszusa óta eltelt idő­szak rávilágított a párt köré szorosan felzárkózott nép akció­erejére, ami a dolgozók munká­ja és energiája révén jelentős ELŐRE — 1978. április 1. TANASE LOLESCU ELVTÁRSNAK, a Motru városi (Gorj megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA Büszkeséggel és megelégedés­sel szólok e magas fórumról, s engedjék meg, hogy kifejezzem teljes csatlakozásomat pártunk és államunk bölcs bel- és kül­politikájához, tiszteletem és el­ismerésem a párt főtitkára, az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, aki állandó, fá­radhatatlan és gyümölcsöző te­vékenységet fejt ki a nép jó­létének és boldogságának szol­gálatában. Akárcsak az előttem felszóla­lók, én is rendkívüli fontosságot tulajdonítok az e kimagasló de­mokratikus fórumon megvita­tott kérdéseknek, amelyek a párt társadalomvezető politikai szere­pe messzemenő kiteljesülésének szükségességét, az államhatal­mi szervek felelősségét hangoz­tatják a haza átfogó gazdasági­társadalmi fejlesztésével kap­csolatos problémák megoldásá­ban, s azt, hogy dinamikus, fe­lelősségteljes munkastílust kell alkalmazni, amelyet a városi és falusi dolgozókkal való közvet­len kapcsolat jellemez. E kö­vetelmények kapcsán ismertet­ném az ország legfiatalabb bá­nyászvárosa néptanácsának né­hány akcióját a lakásalap kar­bantartása és kezelése terén. Motru város „születési bizo­nyítványát“ tizenkét évvel ez­előtt írták alá, annak természe­tes következményeként, hogy a szénkitermelés gyors fejlődés­nek indult az országnak e va­laha igen szegény vidé­kén. Ön, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az új város lakosainak vendégeként meleg szívvel és mély megfontoltság­gal arra buzdított minket, hogy „alaposan és jó gazdaként cse­lekedve ne egy-két esztendőre, hanem évtizedekre, sőt évszá­zadokra vessük meg a telepü­lésünk alapjait.“ Akkor a fia­tal bányászváros alig néhány száz lakással rendelkezett. Ma viszont 3400-nál több laká­sunk van, s ezekhez az ötéves terv végéig még 2000-et épí­tünk s ráadásul 1300 helyet lé­tesítünk a munkásszállásokon. Felépítünk több gazdasági-szo­ciális, közművesítési és község­gazdálkodási létesítményt is, a­­melyek kielégítik a több mint 20 000 lakos szükségleteit. Az ál­lam támogatásával és a lakos­ság hozzájárulásával iskolákat, iskolai műhelyeket, sportter­meket, utcákat és sétányokat hoztunk létre. A jóváhagyott helységrendezési terv segítsé­günkre volt a terület jobb ki­használása tekintetében és meg­könnyítette a városgazdálkodás fejlődését, így sikerült fejleszte­nünk az oktatás, az egészség­­ügyi ellátás, a kereskedelem stb. anyagi alapját, s Motru az övezet többi helységére vonz­erőt gyakorló, egyre erőtelje­sebb urbánus központtá vál­hatott. Szívből jövő köszönetet mon­dunk önnek, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az 1977 augusztusában tett látogatásán adott útmutatásaiért, hogy a gorji bányászok új városban é­­pítsék ki az új központot is, a megfelelő ellátmányokkal. Az építkezések megvalósítá­sáért s a létesítményeknek o­­­kozódó igények közötti össze és méltányos hasznosítás és kifejtett erőfeszítéseinket­­ fogóan és sokoldalúan tám­gatják a lakótársulások, a­­ megszervezetek, a gazdasági eg­ségek. A mindennapos gyakor tanúsítja a lakótársulások szervezési módjának, átszerv­zésének az időszerűségét. A­­­kótársulások új alapszabályán feldolgozása alkalmával az i­lampolgárok mélyenszántóbb megértették az új szabályozás jelentőségét, felkarolták ezek s egymás között az állami laká ♦laphoz tartozó lakásaik ka­csán egyre gyakrabban beszé­nek úgy, mint saját házukr­a a mi kertünkének nevezve tömbházakat körülölelő telki Ennek alapja a lakosonké csaknem 2000 lej értékű váró­szépítési és -gazdálkodási házi fias munka s az állampolgári által a lakásépítkezéseken telj­sített több mint 2000 munkana az 1977-es esztendő eredmény közül. Az ifjúság, a nők körében ak­ciókat kezdeményeztünk oly­ jelszavakkal mint „A mi vár­sunk — a mi otthonunk“, a legjobban gondozott lakásért „A leggondozottabb lépcsők­­ért“, „A város legszebb tömi házáért“. A pioníroknak s a há­za sólymainak a városi szerve­zetet már évekkel ezelőtt kezd­ményezték, hogy „Motru várá­ban legyen annyi virág, akár lakosa van az országnak“. E pozitív vetületek mellett ■ be kell ismernünk, tisztelt­elt társak — a lakásalap kezelét és karbantartása terén problé­mákkal is szembe kell néz­nünk. Elsősorban arra utal, hogy néha meglehetősen érs­lyesen közbe kellett lépnünk rend és a tisztaság megőrzésé­ért, az egészségügyi és a hőszo­gáltató berendezések megfele­lő használatáért stb. Az élet az mutatja, hogy a tó község- a lakásgazdálkodással kapcsolati kérdések elválaszthatatlanok­­ állampolgárok civilizált maga­tartását célzó nevelőmunkát­ a fiatal városunk előnyei és közvetlen haszonélvezőinek tu­datszintje fejlesztésére foly­tatott állandó politikai-nevelőte­vékenységtől. E tekintetben, is­merjük el, van okunk arra, h­og önkritikát gyakoroljunk. Meg­győződésünk, hogy a jövőbe sokkal jobb eredményeket érhe­tünk el, ha fokozzuk a közremű­­ködést az állampolgárokkal községgazdálkodás nagy és ki kérdéseiben. Azt sem tudta biztosítani, hogy maradéktalant kielégítsük az állami lakásalak­hoz tartozó lakások igénylőit, a felvételi kérelmeket a munk szállásokra. Ennek egyik fonto oka az, hogy a kivitelezés ütem még nem kielégítő a szociáli építkezések munkatelepein. Ennek kapcsán szeretném is megkérni a Bánya-, Kőolajipa és Geológiai Minisztérium ve­zetőségét, hogy adjon több tá­mogatást az övezetben dolgon személyzet szociális "körülmé­nyeihez fűződő problémái (Folytatása a 3. oldalon)

Next