Előre, 1978. április (32. évfolyam, 9446-9471. szám)

1978-04-01 / 9446. szám

— 2. --------------- A NÉPTANÁCSOK ELNÖKEINEK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA GHEORGHE IONESCU ELVTÁRSNAK a Putineiu községi (Teleorman megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA Engedjék meg, hogy hangot adjak a Teleorman megyei Putineiu községi lakosok hálájának a párt vezetősége és ön iránt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a haza anyagi és szellemi fejlesztése, a gazdasági és társadalmi élet tökéletesítése, a demokrácia elmélyítése s a dolgozók életszínvonalának emelése iránt tanúsított gondoskodásért. Az egész néppel együtt tiszta szívből magunkévá tesszük a párt bel- és külpolitikáját s elhatározásunk, szeretett főtitkár elvtárs, hogy az ön odaadó, önfeláldozó, a nemzetünk alapvető érdekeit híven szolgáló példáját követve, erőt nem kímélve munkálkodjunk valóra váltásán. Több mint két év telt el a néptanácsok első kongresszusa óta, s ez alatt az idő alatt mélyreható változások történtek helységeink életében, új szocialista kiteljesedések gazdagították azt, melyek pártunknak a szocializmus és a kommunizmus Romániában való megteremtését célzó politikájából erednek. A párt koncepciója és buzdítása alapján kidolgoztuk a területi profilú gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet, melynek teljesítése alapvető törekvése községünk kommunistáinak, összes honpolgárainak. A jelenlegi ötéves terv első évei a legnagyobb elégtételt nyújtották számunkra, mert a leggazdagabb terméseket értük el, így például még az 1977. évi kedvezőtlen időjárási feltételek mellett is a búza és árpatermés meghaladta a 4000 kilogrammot hektáronként. 1976-ban a hektáronkénti szemeskukorica termés 6000—7000 kilogramm volt, az öntözött területeken pedig megközelítette a 12 000 kilogrammos csövestermést. Gazdag eredmények ezek, amelyek megmutatják, mennyire igaza van pártunk főtitkárának, amikor a valóság alapos ismerete révén azt mondja nekünk, hogy a mezőgazdaságnak nagy tartalékai vannak még, hogy a föld többet teremhet, ha jobban és idejében megműveljük. Példaképül állnak előttünk voivodai szomszédaink, akik az utóbbi években minden hektár öntözött területről 20—23 tonna csöveskukoricát takarítottak be, csaknem kétszer annyit mint mi, noha a föld minősége azonos. Ez a különbség főként a következőkkel magyarázható: egyes munkacsoportok nem tartják tiszteletben a technológiát, a rendet és a termelési fegyelmet; egyes tsz-tagok, mezőgépészek, szakemberek szaktudása, szakképzettsége nem megfelelő és hiányosságok mutatkoznak a községi pártszervek és a néptanács munkájában. Felelősségérzettel átgondoltuk Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB mezőgazdaságnak szentelt tanácskozáson elhangzott jogos bírálatait és buzdításait, s eltökélt szándékunk, hogy a vetésnél több mint 75 000 növényt biztosítsunk hektáronként, megvalósítsuk az egyenletességet s az egész munkavolument a globális akkord alapján hajtsuk végre a mezőgépészek és szövetkezeti tagok vegyes csoportjai keretében. A modern technológiák alkalmazása, a munka jobb megszervezése, a munkálatok minőségének javítása, az összes honpolgárok bevonása a munkába, főként a „forró“ pillanatokban, amikor az egész falunak a mezőre kell költöznie, az öntözési program maradéktalan betartása, a talaj műtrágyával és istállótrágyával való termékenyebbé tétele, mind olyan eszközök, melyek segítségével idén azon munkálkodunk, hogy községünk két mezőgazdasági szövetkezetében valósággá váljanak a rekordtermések. Az idejében, optimális időszakban elvetett búza és árpa jól fejlődik, s a termés minden bizonnyal meghaladja az 5000 kilogrammot hektáronként. Megértettük, hogy a kukoricatermés növelése kivételes fontosságú a nemzetgazdaság számára, tehát minden intézkedést megtettünk, hogy legalább 10 tonna szemtermést érjünk el hektáronként, s ezt a vállalást elhatározásunk maradéktalanul teljesíteni. Nem hanyagoltuk el az állattenyésztést sem, egységeink, főként fejőstehén tenyésztésére vannak szakosítva. Már több éve munkálkodunk a fajták javításán, rendkívül tápláló takarmányok biztosításán, szorgalmas állatgondozók kiképzésén, s ezáltal 1977-ben átlagosan 4000 liter tejet értünk el takarmányozott tehenenként. Ez évtől kezdve lehetőségünk van a megye más szövetkezeteinek is felajánlani fajüszőket. A képviselők, a falu legjobb gazdái, a választókkal együtt szolgáltatási egységek létrehozását javasolták s meg is valósították a javaslatot, 20 hektárnyi tavat pedig jó fajta ponttyal telepítettek be. A lakosság támogatásával több mint száz hektárra terjesztettük ki a legelőket, ezeken vetési és trágyázási munkákat végeztünk, felvilágosítottuk a honpolgárokat, hogy saját használatban lévő parcelláikon is takarmánynövényeket termesszenek. Az eredmények nem maradtak el. Tavaly például szerződésen felül 460 hektoliter tejet és 8,5 tonna húst szállítottunk. Községünk földművesei nagy örömmel és helyesléssel fogadták az RKP KB legutóbbi plenáris ülésének határozatait, melyek egyebek között kimondják, hogy a javadalmazás az elért nettó termelés arányában történjék. Valamennyien úgy véljük, hogy így igazságos és méltányos. Mindaz amit megvalósítottunk, és sokat tettünk községünkben, a föld bőségéből ered. Az állam segítségével és saját erőnkből orvosi rendelőt, művelődési otthont, új iskolákat, kereskedelmi felületeket építettünk, továbbá nyújtott programmal működő óvodát az összes téesz-tagok gyermekei számára. A lakosságnak eladott áru értéke csupán 1977-ben meghaladta a 10 millió lejt, ami azt mutatja, hogy a Dalmátui hosszú, keskeny és nem rég még szegény völgyében lakók élete, ami Zaharia Stancu művében a nehéz sors jelképe volt, napjainkban mind bőségesebbé, mind virágzóbbá válik. Jó volna, ha a Belkereskedelmi Minisztérium és a Centrocoop jobban szem előtt tartaná a falvak életében végbement változásokat és változatosabb, jobb minőségi áruvolument irányítana a falvakba. Mint az RKP KB nemrég megtartott plenáris ülésének határozatából, s a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakán megszavazott törvényből is kitűnik, a néptanácsokra felelősségteljes feladatok várnak a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kéréseinek megoldását célzó tevékenység szüntelen javítása terén. Szilárd meggyőződésem, hogy ha nagyobb figyelmet szenteltünk volna a honpolgárok javaslatainak és bírálatainak, melyek közül több a gazdasági és községgazdálkodási tevékenység aspektusaira vonatkozik, megoldódott volna a problémák jó része, melyekbe nap mint nap ütközünk. Biztosítjuk, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy nincs forróbb vágyunk, mint az, hogy minél jobban valóra váltsuk a párt politikáját, a XI. kongresszuson és az Országos Pártkonferencián meghatározott, akárcsak a jelen konferencián megjelölt feladatokat, hogy minél több terméket adjunk az állami központi alapnak, hogy megnövekedett lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk a nemzeti vagyon gyarapításához, egész népünk, valamennyiünk anyagi és szellemi jólétéhez. MARGARETA KRAUSS ELVTÁRSNŐNEK, a Codlea városi (Brassó megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA A megyei néptanácsok, a municípiumi, városi és községi néptanácsok elnökeinek 1976 februárjában megtartott kongreszszusán Nicolae Ceaușescu elvtárs, pártunk főtitkára, az ország elnöke feladatként tűzte ki a helyi államhatalmi szervek elé, hogy behatóan foglalkozzanak az összes gazdasági ágak fejlesztésével, a tömegek életszínvonala emelésének lényeges vetületeivel, a községgazdálkodással, az állampolgárok mindennapos ügyeinek megoldásával. Tudatában e feladatok jelentőségének és összetettségének, a Codlea városi néptanács úgy vélte, hogy példás teljesítésükkel egyre jobb munka- és életkörülmények teremthetők a helység lakosainak. Ebből a célból igyekeztünk minél hatékonyabbat hasznosítani a helyi lehetőségeket, a rendelkezésünkre álló emberi és anyagi erőtartalékokat. E felszólalásomban a továbbiakban azokkal az intézkedésekkel foglalkoznék, amelyeket a lakossági szolgáltatások fejlesztésére hoztunk. Ezeket főként a kisipari szövetkezetek biztosítják, aztán a Község- és Lakásgazdálkodási Vállalat-csoport részlegei, a néptanács költségvetésen kívüli termelő osztálya és egyéb szocialista egységek. Tájékoztathatom a konferenciát, hogy 1977-ben túlteljesítettük a szolgáltatási egységek értéktervét. A néptanácsnak alárendelt egységek 120,2 százalékra, a kisipari szövetkezetek pedig 103,5 százalékra teljesítették a tervet, 21,9 százalékos felfejlődéssel 1976-hoz viszonyítva. A néptanácsok rendszeréhez tartozó egységek útján biztosítjuk a közúti áruszállítást, a szállodai elhelyezést, a köztisztaságot, a piacok és vásárok anyagi alapját, a zöldövezetek ápolását, a szociális-kulturális szolgáltatásokat, az építkezési-lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokat, valamint a lakosság tulajdonában levő épületek egyes berendezéseinek kivitelezését. A kisipari szövetkezetek foglalkoznak a rádiók, televíziók, autók és motorkerékpárok, házi használatú villamossági cikkek javításával, kötöttáru készítéssel, s fenntartanak fodrászeti, kozmetikai, szabászati, bútor- és épületasztalossági, kárpitos, fényképészeti, bőrdíszműves, építkezési-szolgáltatási és órajavító egységeket, egyebek között. A lakossági szolgáltatásokat jelentős mértékben kiegészíti a városi mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely téglakészítésre és virágcserép előállítására szakosított szakrészlegeket hozott létre, vulkanizálással, áruk AZ 1978. MÁRCIUS 29-I ÜLÉS és építőanyagok szállításával foglalkozik a lakosság számára. Az említettekből kitűnik a város lakosságának biztosított szolgáltatások változatossága s hozzájárulása a civilizáció fokozásához. Évről évre bővítettük a lakossági szolgáltatásokat, javítottuk ezek anyagi alapját, modernizálva a helyiségeket, növelve a termelési kapacitásokat ,vagy mikrokomplexumokat építve. A városi néptanács igyekszik minden feltételt megteremteni a poliklinika, az egészségügyi körzet vagy a vállalati rendelők keretében lebonyolított egészségügyi tevékenység fejlesztéséhez is. A közelmúltban megfelelő személyzettel gyermekgyógyászati orvosi körzet létesült, s így megjavultak a beteg kicsinyek otthoni orvosi gondozásának a körülményei. A város vállalataiban úgyszintén új orvosi rendelők, illetve kabinetek létesültek. . A szolgáltatási egységek munkaprogramját úgy állítottuk öszsze, hogy ez minél inkább megfeleljen a követelményeknek, egészségügyi téren pedig vasárnapokon és hivatalos ünnepnapokon is biztosítottuk a gyermekek szakorvosi ellátását. Állandó figyelmet szentelünk a kantinok tevékenységének javítására, hogy változatos konyhakészítményeket kínáljanak a lakosságnak, a vállalatok munkaszünetében, az iskolai szünetekben ízletes falatokat szolgáljanak fel, s egyben konyhakész ételeket is, előfizetéses alapon, sőt egyenesen készételeket, otthoni fogyasztásra. Ezzel városunk sok családján segítettünk. A különböző vállalatok és intézmények mellett létesített tíz kantin pedig mikrokantinokat létesített a saját étkezdével nem rendelkező vállalatokban. Tévednénk azonban, ha megelégednénk a leírt helyzettel. El kell ismernünk, hogy a néptanács keretében néha úgy tűnt, mindent megtettünk e tekintetben és a továbbiakban elégedettek lehetünk e sikereinkkel. De az állampolgárokkal tartott megbeszélésekből kitűnt, hogy új lakossági szolgáltatásokra van szükség, s elégedetlenség is mutatkozik egyes munkálatok minősége tekintetében, amely nem emelkedik mindig a lakosság igényeinek magaslatára. Egyes szolgáltatási egységek nem tartják be a megrendelési határidőket. Úgy vélem, hogy néptanácsunknak fel kell figyelnie az ilyen hiányosságokra, a kiküszöbölésükkel tovább javítva a szolgáltatásokat. Sikereink titka az, hogy minél inkább erősítsük az állampolgárokkal a kapcsolatokat. Ahogy arra a főtitkár elvtárs az RKP Központi Bizottságának a közelmúltban lezajlott plénumán rámutatott: messzemenő figyelmet kell szentelnünk a dolgozók által felvetett problémák megoldásának, legyenek azok személyesek vagy közérdekűek. Következésképpen tervbe vettük új lakossági szolgáltatások létesítését, bőrkonfekció-készítő és egyéb szakegységek megnyitását. Az elkövetkező évekre előirányoztuk egy kisipari szolgáltatási komplexum felépítését, amely hozzájárul majd a szolgáltatások mennyiségi és minőségi gyarapításához. A szocialista társadalom felsőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben kinyilvánítja az a marxista, kimagaslón humanista mód is, amellyel hazánkban megoldódott a nemzetiségi kérdés. Azoknak az övezeteknek erőteljes ipari fejlesztése, ahol a románokkal együtt más nemzetiségű dolgozók is élnek, gyakorlatilag azt jelentette és jelenti, hogy az ország összes állampolgárainak a munkához való jog ténylegesen szavatolt, anélkül, hogy a helységük vagy a megyéjük elhagyására kényszerüljenek, és szavatolt a messzemenő hozzáférésük a tudomány, a technika és a kultúra vívmányaihoz, korlátlan lehetőséget biztosítottunk számukra az egyre jobb életkörülmények, a felsőbbrendű civilizáció élvezéséhez. Kettős minőségemben biztosítom a konferenciát, hogy a városi pártbizottság mindent megtesz a XI. kongresszus, a párt Országos Konferenciája, valamint a magyar és német nemzetiségű dolgozók közelmúltban lezajlott együttes plenáris ülése dokumentumaiból fakadó feladatok megvalósításáért. Biztosítom Önt, igen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy az ösztönzését követve a cochleai kommunisták, s az összes dolgozók kitartóan cselekednek majd a feladatok példás és egyre jobb minőségű teljesítéséért, azzal a meggyőződéssel, hogy csakis így járulhatnak hozzá a város lakói — a helységük, szocialista hazánk felviágoztatásáért, a munkában testvériesült románok, németek, magyarok — életszínvonalának szüntelen emeléséhez. Fól megbízott egységekre, a bármely szintű néptanácsokra. A munka embereinek szabad ideje nagy kincs, amellyel jól kell gazdálkodnunk, ki kell aknáznunk''a kulturális létesítmények anyagi lehetőségeit, tágítanunk kell a művelődési tevékenységek körét, érdekesebbekké, vonzóbbakká, tartalmasabbakká kell tennünk a megnyilvánulásokat. Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek a feladatoknak a teljesítésében a mostani konferencia következtetései igen értékes sugallatforrásokat nyitnak r meg, konkrét programul szolgálnak, lelkesítően mozgósítanak bennünket is, akik a kultúra területén dolgozunk. Megfogadjuk a konferencia, ön előtt, szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs, hogy minden erőfeszítést megteszünk új, gazdag nevelő tartalmú,, magas művészi színvonalú művészetünk érdekében, új alkotások megszületéséért, amelyeket napjaink teremtő szelleme hat át. minden odaadásunkkal küzdünk a román nép alkotó szelleme diadalra juttatásáért, népünkért, mely a kommunista társadalom bátor építője hazánk drága földjén. változásokat eredményezett a gazdasági és társadalmistruktúrákban, magasabb szintre emelte az anyagi termelést, a szocialista öntudatot és a haladó honpolgári magatartást. Ez azt bizonyítja, hogy a kongresszus, pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi a leggyümölcsözőbbek voltak, s hogy a szocialista Románia első embere legfőbb életcéljává tette az ország fejlesztését és felvirágoztatását,nemzetközi síkon való érvényesülését, hogy olyan ragyogó példát mutat, melyet mindenekelőtt nekünk a párt összes aktivistáinak, az összes kommunistáknak és dolgozóknak hűséggel követnünk kell. A párt XI. kongresszusán elfogadott határozatok gyakorlatba ültetésén munkálkodva, a Vrancea megyei Dumitresti községben is, akárcsak az egész országban, jelentős gazdasági és társadalmi eredmények születtek az utóbbi években, melyek lehetővé teszik lakosai anyagi és szellemi szükségleteinek megfelelőbb kielégítését, mind jobban megközelítve a városi életfeltételeket. Így például községünkben a párt és az állam részéről kapott támogatás révén több termelőrészleg létesült a fakitermelés, a gyümölcs félkész feldolgozása terén, továbbá néhány szolgáltatási egység, melyekkel jelentős munkaerőt vonunk be a termelésbe. 1977-ben és idén például teljesítettük, sőt túl is szárnyaltuk a területi profilú állami terv fontosabb mutatóit. Jelentős erőfeszítések történtek az egész pártaktíva, az összes képviselők, a mezőgazdasági egységek vezetőségei stb. bevonására a hús- és tejtermelési tervteljesítésbe. Bár tavaly ezeket a mutatókat is valóra váltottuk, ez évre pedig több szerződést kötöttünk egyes tervmutatók teljesítésére, nézetünk szerint nem tettünk meg mindent azért, hogy munkánk és annak eredményei elérjék a jelenlegi követelmények szintjét. 1977-ben például nem valósítottuk meg maradéktalanul főként a tehéntej választékra és a sertéshúsra vonatkozó feladatokat. Meggyőződésünk, hogy az összes tényezők mozgósításával idén áthidaljuk a munkánkban mutatkozó nehézségeket és hiányosságokat és jelenthetjük a ránk háruló feladatok maradéktalan teljesítését. Az utóbbi években kifejtett főbb erőfeszítéseink, a község gazdasági és társadalmi fejlesztésére irányuló törekvéseink szorosan kapcsolódnak ahhoz az óhajunkhoz, hogy ez a község várossá lépjen elő. Ilyen vonatkozásban az utóbbi évek tömbházakat építettünk, tövá egész sor szociális-kultur létesítményt, mint például leteket, iskolákat,bentlakókat stb. pontosan betartva helységszisztematizálásra, üzpítkezésekre vonatkozó intézéseket. Hozzá kell tennieh a lakosok törekvését a helység gazdálkodásába és szépítésére ezáltal azt lehetmondani, máris megvalósult a község rossá válásának több köveménye. Rá szeretnék azonban már, hogy tekintettel a község fr rajzi fekvésére, hegyviken helyezkedik el, s mire lakosok többsége kis földterek tulajdonosa, tehát az itt mezőgazdaság nem tudja fogkoztatni azegész munkát szükségesnek tartjuk, hogy illetékes minisztériumok ( mezzék egyes gazdasági egyek községünk körzetében elhelyezésének lehetőségét.hetségesnek tartjuk új fafelegozó egységek létesítését, mi hogy erőteljes erdőipari vdencében vagyunk, csak mint gyümölcs- és egyéb szerv- és félkonzervgyártó eségek létrehozását, ami lehető tenné több nő bevonását termelésbe. A konferencia figyelmébejánlok egy másik problémát éspedig: a megyei pártbizott támogatásával az utóbbi évben erőfeszítések történt hogy Itt is felépüljön egy tantermes, étkezdés- és bentásos iskola. Az oktatás átszezésére vonatkozó dekrét megjelenését megelőző időszaban a líceumot felszámolták, idel nem sikerült annak most profilt biztosítani. Az iskolák az iskolahálózat profiljának a netközbeni tökéletesítésére unatkozó elképzelés szellemé, tekintettel ennek a kizárólag bőipari és gyümölcstermeszt övezetnek a gazdasági profilra, megkérnénk az illetékes mnisztériumokat, hogy elemezi ismét e líceum újbóli megnyílának lehetőségét, melyhez megfelelő anyagi alap adva . Befejezésül a község mint lakosa nevében biztosítani ki nem a pártvezetőséget, személysen Nicolae Ceausescu elvtárs minden erőnkkel azon fog ii munkálkodni, hogy maradéklanul teljesítsük az előttünkló feladatokat, mindent elkvetünk, hogy helységünk tényeges gazdasági, szociálkulturális központtá váljozék, még nagyobb mértében hozzájárulunk Vrancea ügye, egész hazánk fejlesztését és felvirágoztatásához. MIU DOBRESCU ELVTÁRS, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnökének FELSZÓLALÁSA A néptanácsi elnökök mostani országos tanácskozása: fórum, beszédes, hatalmas, újbóli bizonyítéka társadalmunk mélységes demokratizálódási folyamatának, mely pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs utakat nyitó, tisztánlátó szellemének, egyéniségét jellemző gondolkozásának köszönheti létét. Csak így érthető meg mélységében, hogyan jutnak érvényre szocialista nemzetünk legjobb képességei, hogyan vesznek részt felelősen és egyre hatékonyabban a dolgozó emberek a közügyek vezetésében. Ebben az összefüggésben éri el a kultúra is soha nem ismert virágzását. A szocialista demokrácia tevékenységi körébe a kultúra szervesen illeszkedik be, a kultúra értékeiből a dolgozó emberek tömegei részesülnek. Ez a folyamat dialektikusan függ össze azzal, hogy a népi tömegek növekvő mértékben vesznek részt a szellemi értékek megteremtésében. Azoknak a különleges művészi érzékenysége, akik évszázadok alatt a Mioriját, a domákat megalkották, manapság kilépett a névtelenségből és egész hazánkban tündöklő kifejezést kap. Hazánk általános fejlődésével egyetemben és azzal szoros öszszefüggésben a kultúra terén — különösen az utóbbi években — nagyarányú fejlődésnek vagyunk a szemtanúi. Ezt a számok meggyőző és pontos nyelvén kívánnám bizonyítani. Jelenleg hazánkban 147 színházi és zenei intézmény működik. Ezek közül 44 az együttlakó nemzetiségek nyelvén fejti ki tevékenységét, összehasonlítás céljából hadd említsem meg, hogy 1938-ban Romániában összesen 18 előadásokat rendező intézmény volt. A mozihálózat 17-szerese az 1938-asnak, 1977-ben az 5900 moziban a nézők száma elérte a tekintélyes 184 milliót. A kiadói tevékenység is jelentős fejlődést ért el. 1977-ben tízszer annyi könyvet adtunk ki, mint 1938-ban a kiadók; öszszesen 85 millió kötetet adtunk át a lakosságnak. Mindehhez hozzátenném, hogy az általános sajtótájékoztatást szolgáló újságok száma 59 (ebből 11 magyar, 3 német nyelvű), a lapok 1977-ben 1 milliárd 200 millió példányban keltek el. Kulturális életünknek hatalmas erejű lendítő erőt nyújtott a pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs által kezdeményezett Megéneklünk, Románia országos fesztivál kiírása és megszervezése a szocialista kulturális tevékenység és politikai nevelőmunka keretében. Első versenysorozata során a fesztivál a tehetségek üde, kiapadhatatlan forrásának bizonyult — mintegy 80 000 együttest, 2 millió műkedvelőt mozgósított. Ezek közül 3700 együttes 54 000 taggal az együttlakó nemzetiségek soraiból került ki. A fesztivál második versenysorozata óta eltelt első öt hónapban több mint 100 000 együttes, 29 999 alkotó kör jelentkezett összesen mintegy 3 millió résztvevővel. Nemes és megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, tisztelt elvtársak, amikor ez alkalommal is kijelentem, hogy — akárcsak társadalmi életünk más oldalai — a kultúra pártunk főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke figyelmes gondoskodását élvezi. Útját, irányát Nicolae Ceausescu elvtársnak a román szellemiség fejlődése és folytonos virágzása érdekében kifejtett hozzáértő munkássága határozza meg. Ezért, hangot adva a művészetek terén és a kultúrában tevékenykedők érzelmeinek, ez alkalommal is kifejezem lelkünk mélyéből fakadó hálánkat Nicolae Ceausescu elvtársnak, a román nép vágyai és minden törekvései megtestesítőjének, az egész világ haladása és a béke eszméi lánglelkű hirdetőjének. Kétségtelen, hogy a kultúrát csak az országunkban végbemenő nagy forradalmi változásokkal összefüggésben foghatjuk fel. Ezeknek a nagy igényeknek a fényében kötelességünk elismerni, hogy bár mennyiségileg jelentős eredményeket ért el, bár, különösen az utóbbi évtizedben, emlékezetes értékekkel gazdagodott, művészeti-irodalmi arcvonalunk, kultúránk általában még nem teljesítette a nép, a párt kitűzte feladatokat. Mindennek oka abban rejlik, hogy a ma, a mai élet, mindennapjaink emberei — az alkotás élő forrásai, a szép alkotóinak valódi ihletadói — nem tükröződnek eléggé az alkotásokban, vagy csak felületesen szerepelnek azoknak a tevékenységében, akiknek hivatása művészi képekben tolmácsolni a munka hősiességét és a munka hőseit, az acélöntők tetteit, a bányászokét, a földművesekét, vagy a laboratóriumokban a holnap tudományát búvárlókét, a felfedezőkét. Ami a kulturális tevékenység szervező feladatait illeti, el kell ismernünk, hogy vannak még olyan aktivisták, akik mintha félnének az újtól, az újból áramló levegőtől, a valóság ihlető hatalmától. Ennek tudható be sok formális. Úgymond ünneppotio rendezvény egyes kulturális létesítményeinkben. A művelődési házak, a művelődési otthonok, munkásklubok még nem váltak a szocialista etika normáinak, a forradalmi humanizmus nemes eszményeinek teljes értékű terjesztőivé. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minden kulturális létesítmény tevékenyen, hatékonyan érvényesítse rendezvényeivel szocialista életünk erkölcsi-politikai elveit, azokat a normákat, amelyek a párthatározatokban, pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeiben kaptak ragyogó megfogalmazást. Igényes önbírálati szellemben mutatunk rá ezekre a hiányosságokra. Egyben szeretném itt kijelenteni, hogy igaz hitünk szerint fogjuk érvényre juttatni — a kultúra terén is — a Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs által fölállított követelményt, a mennyiség új minőséggé való átalakítását, amely újabb értékes művészi alkotások, tartós, a mai idők nagyszerűségét utódainkra hagyó művek megszületéséhez vezető út a számunkra. A rövidített munkahétre való áttérés már ebben az évben, új feladatokat ró a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanácsra, a többi kulturális tevékenység NYÁGULY FERENC ELVTÁRSNAK, a Katolna községi (Kovászna megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA Tiszta szívből örülök a boldog alkalomnak, hogy e magas szónoki emelvényről tolmácsolhatom a pártvezetőségnek, személyesen Nicolae Ceausescu elvtársnak a Kovászna megyei Szentkatolna község lakosai ezreinek — románoknak és magyaroknak — a mély szeretetét és nagyrabecsülését azért az állandó gondoskodásért és támogatásért, amelyben községünk és megyénk — akárcsak az ország valamennyi városa és községe — fejlesztését részesítik. Szentkatolna lakosai nagyraértékelik azokat az eszméket és útmutatásokat, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plenáris ülésén elhangzott, éleslátással megfogalmazott, átfogó beszéde tartalmaz. Abbéli törekvésünkben, hogy rátérjünk a városi és falusi települések magasabb fokú szervezési formájára, széles körű tevékenységet folytattunk annak érdekében, hogy minden helységben biztosítsuk egy funkcionális övezet kialakítását, amely megfeleljen a megye minden települése jelenlegi és távlati fejlődési szükségleteinek. Egységes koncepció szerint alakítottuk ki az ipari övezeteket, körültekintőbben jártunk el a lakások elhelyezésénél, összhangban a lakosoknak azzal az igényével, hogy minél közelebb lakjanak munkahelyükhöz, egyúttal véglegesítést nyert a tanulmány azokkal a falusi településekkel kapcsolatban, amelyek 1980-ig városközponttá válnak. Tájékoztatni kívánom a konferenciát, önt, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a községünk területének rendezésével, közigazgatási központjának fejlesztésével kapcsolatban a községi néptanácsot foglalkoztató kérdésekről. Tekintettel Szentkatolna gyors gazdasági-társadalmi fejlődésére — területén egy árv, két mtsz, egy szövetkezetközi társulás működik, amelyek gazdasági ereje évről évre növekszik —, a község területszervezése és szisztematizálása számunkra elsődleges jelentőséget nyer. Ez arra késztette a néptanácsot, hogy mélyrehatóan tanulmányozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket az új szisztematizálási és szervezési koncepció felvet, a községrendezési vázlatok és részletrajzok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges intézkedéseket. Ennek során vitákat szerveztünk a lakosokkal, kiállításokat rendeztünk a községrendezési vázlatokból. Elmondhatjuk, hogy a honpolgárok javaslatai alapján jelenleg a mi községünknek is van egy tudományosan összeállított, konkrét terve jövőbeli fejlődésére és beilleszkedésére hazánk összes helységei harmonikus fejlődésének koordinátáiba. A község területének megszabásával, a helységrendezéssel több mint 68 hektár területet adunk vissza a mezőgazdaságnak, ami számottevő mezőgazdasági terménytöbbletet fog jelenteni. A községrendezés folyamata azáltal is fokozódott, hogy új lakások, gazdasági-társadalmi és kulturális létesítmények épültek, megnövekedett a közművesítési munkálatok volumene. A községközpontban az utóbbi években felépült egy kereskedelmi komplexum a lakosság jó körülmények közötti ellátása érdekében, 12 lakásból álló tömbház, orvosi rendelő, s mellette lakások a szakszemélyzetnek, aszfaltoztunk 5 kilométer községi utat, sportbázist építettünk, 2,5 millió lejes költséggel. A község összes lakosainak mozgósításával útjavító és -karbantartó munkát végeztünk 2,5 kilométeren, 3,5 millió lej értékű hazafias munkával. A község lakossága teljes mértékben részesül a helységrendezési törvény előírásaiból fakadó előnyökben azáltal, hogy ingyen kapja a terveket, a dokumentációt. Megkapták a típusterveket, amelyek alapján számos emeletes ház épült, ez pedig nagyobb kényelmi fokot jelent lakosainknak. Az említett megvalósítások ellenére meg kell mondanom, elvtársak, hogy ezen a tevékenységi területen elért eddigi eredményeink nem állnak lehetőségeink szintjén. Úgy véljük, hogy nem álltunk ki kellő következetességgel a helységrendezési törvény előírásainak maradéktalan betartásáért, olykor engedékenységről tettünk tanúságot az épületek helyének megválasztása tekintetében. Engedékenységünk miatt egyes lakosok eltértek a törvényes előírásoktól, s úgy építették egyéni lakóházukat, hogy nem illeszkedik bele a megszabott homlokzatvonalba, illetve meghaladja a megszabott alapterületet. Az eddig elért eredmények, és főként a hiányosságok vita tárgyát képezték a községi néptanács egyik nemrég tartott ülésszakán, s ez alkalommal konkrét intézkedéseket hoztunk a tevékenység megjavítására, a fennálló hiányosságok kiküszöbölésén ezen a területen. Többek között előirányoztuk az öszszes képviselők és összes lakosok mozgósítását arra, hogy ténylegesen vegyenek részt a gazdasági és társadalmi létesítmények építésében, a tervbevett többi közművesítési-községgazdálkodási munkálat elvégzésében, így 1985-ig — saját emberi és anyagi erőinkre támaszkodva — megnyitunk községünkben két ásványvíz-palackozót, 1980-ig — a község lakosainak hozzájárulásával — befejezzük egy korszerű művelődési ház építését. Ezeknek a gazdasági és közművesítési-községgazdálkodási objektumoknak a megvalósításában a lakosok vállalták, hogy mindegyikük 1200 lej értékű hazafias munkát végez, ami a község szintjén csaknem 5 millió lejt jelent. Befejezésül kérem, engedjék meg, tegyek egy javaslatot. A helységrendezési részlettervekben köztudottan minden egyes helységnek kijelölték a közigazgatási központját. Létrehozásával kapcsolatban úgy vélem, jó lenne elemezni annak lehetőségét, hogy a beruházásokat úgy hangolják össze, hogy a szociális-kulturális létesítmények és a tervezett gazdasági objektumok egyszerre épüljenek. Ez bizonyos előnyöket jelentene a munkatelepek megszervezésében (olcsóbbá tenné az építést), az építőmunka által érintett utak helyreállításában, s csak rövid időre zavarná a közlekedést. Megbízatásom van arra, hogy biztosítsam a konferenciát, önt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy Kovászna megye lakosainak, románoknak, magyaroknak, szilárd elhatározásuk erőt nem kímélve, növekvő hozzájárulással azon munkálkodni, hogy a szocialista Románia emelkedjék a haladás és civilizáció újabb csúcsaira, tovább növekedjék a haza összes fiainak anyagi és szellemi jóléte. ECATERINA ISTRATE ELVTÁRSNŐNEK, a Dumitresti községi (Vrancea megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA A néptanácsok elnökeinek országos konferenciája újabb konkrét megnyilvánulása rendszerünk demokratizmusának, kidomborítva párt- és államvezetőségünk következetes törekvését a gazdasági és társadalmi tevékenység keretének tökéletesítésére, az e területen dolgozó összes káderek fokozottabb részvételére azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amelyekkel az országnak, fejlődése jelenlegi szakaszában, szembe kell néznie. Nicolae Ceausescu elvtárs vitathatatlan érdeme, hogy kezdeményezte a néptanácsok elnökeinek első kongresszusát, amely rávilágított ezen intézmények munkájának értékes tapasztalatára, s amely az RKP XI. kongresszusának dokumentumai alapján az összes helységek fejlesztésére és felvirágoztatására, a néptanácsoknak az ország általános haladásához nyújtott hozzájárulása fokozására összpontosította az akciókat. Az a tény, hogy egyenlő időközönként lehetőségünk nyílik megvitatni, miként ültettük gyakorlatba a pártvezetőségnek a néptanácsokra vonatkozó határozatait és útmutatásait, tanulni más néptanácsok tapasztalataiból, beszédesen bizonyítja, hogy nemzetünk legdrágább fiát, Nicolae Ceausescu elvtársat, állandóan az foglalkoztatja, hogy megtalálja a leghatékonyabb módozatokat a néptanácsok, az összes dolgozók fokozottabb részvételére az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésében, hogy meggyorsítsa a szocialista építés folyamatát minden területen. Azt lehet mondani, hogy pártunk főtitkárának gondoskodása révén ez a szakasz, melyen országunk jelenleg áthalad megvalósításokban a leggazdagabb, nagy erővel domborítva ki a haza honpolgárainak felelősségteljes részvételét az államügyek intézésében. Az RKP XI. kongresszusa s a néptanácsok első kongresszusa óta eltelt időszak rávilágított a párt köré szorosan felzárkózott nép akcióerejére, ami a dolgozók munkája és energiája révén jelentős ELŐRE — 1978. április 1. TANASE LOLESCU ELVTÁRSNAK, a Motru városi (Gorj megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA Büszkeséggel és megelégedéssel szólok e magas fórumról, s engedjék meg, hogy kifejezzem teljes csatlakozásomat pártunk és államunk bölcs bel- és külpolitikájához, tiszteletem és elismerésem a párt főtitkára, az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, aki állandó, fáradhatatlan és gyümölcsöző tevékenységet fejt ki a nép jólétének és boldogságának szolgálatában. Akárcsak az előttem felszólalók, én is rendkívüli fontosságot tulajdonítok az e kimagasló demokratikus fórumon megvitatott kérdéseknek, amelyek a párt társadalomvezető politikai szerepe messzemenő kiteljesülésének szükségességét, az államhatalmi szervek felelősségét hangoztatják a haza átfogó gazdaságitársadalmi fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában, s azt, hogy dinamikus, felelősségteljes munkastílust kell alkalmazni, amelyet a városi és falusi dolgozókkal való közvetlen kapcsolat jellemez. E követelmények kapcsán ismertetném az ország legfiatalabb bányászvárosa néptanácsának néhány akcióját a lakásalap karbantartása és kezelése terén. Motru város „születési bizonyítványát“ tizenkét évvel ezelőtt írták alá, annak természetes következményeként, hogy a szénkitermelés gyors fejlődésnek indult az országnak e valaha igen szegény vidékén. Ön, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az új város lakosainak vendégeként meleg szívvel és mély megfontoltsággal arra buzdított minket, hogy „alaposan és jó gazdaként cselekedve ne egy-két esztendőre, hanem évtizedekre, sőt évszázadokra vessük meg a településünk alapjait.“ Akkor a fiatal bányászváros alig néhány száz lakással rendelkezett. Ma viszont 3400-nál több lakásunk van, s ezekhez az ötéves terv végéig még 2000-et építünk s ráadásul 1300 helyet létesítünk a munkásszállásokon. Felépítünk több gazdasági-szociális, közművesítési és községgazdálkodási létesítményt is, amelyek kielégítik a több mint 20 000 lakos szükségleteit. Az állam támogatásával és a lakosság hozzájárulásával iskolákat, iskolai műhelyeket, sporttermeket, utcákat és sétányokat hoztunk létre. A jóváhagyott helységrendezési terv segítségünkre volt a terület jobb kihasználása tekintetében és megkönnyítette a városgazdálkodás fejlődését, így sikerült fejlesztenünk az oktatás, az egészségügyi ellátás, a kereskedelem stb. anyagi alapját, s Motru az övezet többi helységére vonzerőt gyakorló, egyre erőteljesebb urbánus központtá válhatott. Szívből jövő köszönetet mondunk önnek, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az 1977 augusztusában tett látogatásán adott útmutatásaiért, hogy a gorji bányászok új városban építsék ki az új központot is, a megfelelő ellátmányokkal. Az építkezések megvalósításáért s a létesítményeknek okozódó igények közötti össze és méltányos hasznosítás és kifejtett erőfeszítéseinket fogóan és sokoldalúan támgatják a lakótársulások, a megszervezetek, a gazdasági egségek. A mindennapos gyakor tanúsítja a lakótársulások szervezési módjának, átszervzésének az időszerűségét. Akótársulások új alapszabályán feldolgozása alkalmával az ilampolgárok mélyenszántóbb megértették az új szabályozás jelentőségét, felkarolták ezek s egymás között az állami laká ♦laphoz tartozó lakásaik kacsán egyre gyakrabban beszének úgy, mint saját házukra a mi kertünkének nevezve tömbházakat körülölelő telki Ennek alapja a lakosonké csaknem 2000 lej értékű várószépítési és -gazdálkodási házi fias munka s az állampolgári által a lakásépítkezéseken teljsített több mint 2000 munkana az 1977-es esztendő eredmény közül. Az ifjúság, a nők körében akciókat kezdeményeztünk oly jelszavakkal mint „A mi vársunk — a mi otthonunk“, a legjobban gondozott lakásért „A leggondozottabb lépcsőkért“, „A város legszebb tömi házáért“. A pioníroknak s a háza sólymainak a városi szervezetet már évekkel ezelőtt kezdményezték, hogy „Motru várában legyen annyi virág, akár lakosa van az országnak“. E pozitív vetületek mellett ■ be kell ismernünk, tiszteltelt társak — a lakásalap kezelét és karbantartása terén problémákkal is szembe kell néznünk. Elsősorban arra utal, hogy néha meglehetősen érslyesen közbe kellett lépnünk rend és a tisztaság megőrzéséért, az egészségügyi és a hőszogáltató berendezések megfelelő használatáért stb. Az élet az mutatja, hogy a tó község- a lakásgazdálkodással kapcsolati kérdések elválaszthatatlanok állampolgárok civilizált magatartását célzó nevelőmunkát a fiatal városunk előnyei és közvetlen haszonélvezőinek tudatszintje fejlesztésére folytatott állandó politikai-nevelőtevékenységtől. E tekintetben, ismerjük el, van okunk arra, hog önkritikát gyakoroljunk. Meggyőződésünk, hogy a jövőbe sokkal jobb eredményeket érhetünk el, ha fokozzuk a közreműködést az állampolgárokkal községgazdálkodás nagy és ki kérdéseiben. Azt sem tudta biztosítani, hogy maradéktalant kielégítsük az állami lakásalakhoz tartozó lakások igénylőit, a felvételi kérelmeket a munk szállásokra. Ennek egyik fonto oka az, hogy a kivitelezés ütem még nem kielégítő a szociáli építkezések munkatelepein. Ennek kapcsán szeretném is megkérni a Bánya-, Kőolajipa és Geológiai Minisztérium vezetőségét, hogy adjon több támogatást az övezetben dolgon személyzet szociális "körülményeihez fűződő problémái (Folytatása a 3. oldalon)