Előre, 1978. július (32. évfolyam, 9523-9548. szám)

1978-07-01 / 9523. szám

ELŐRE — 1978. július 1. MANEA MANESCUNAK, A ROMÁN KORMÁNY ELSŐ MINISZTERÉNEK BESZÉDE . A KÖLT­ÉSSZAK XXXII. ÜLÉSÉN­ ­A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának ülésszaka olyan időszakban folytatja munkáját -­­ mutatott rá a szónok beszéde bevezető részében -, amikor népeink, a kommunista és mun­káspártok vezetésével, újabb je­lentős sikereket aratnak gazda­sági és társadalmi fejlesztési terveik alapvető célkitűzéseinek teljesítésében, a szocialista és kommunista építés programjá­nak megvalósításában. Mint ismeretes, két- és több­oldalú gazdasági és műszaki tu­dományos­­ együttműködésünk fejlesztési irányainak megha­tározásában döntő, szerepük­ van a kommunista és munkáspártok vezetői közötti találkozóknak. Ilyen értelem­ben szeretném hangsúlyozni, , hogy Nicolae Ceaușescu­­"elvtárs találkozói és megbeszélései a KGST-tagálla­­mok, az­­összes szocialista or­szágok újfejt- ,és államvezetőivel döntő mértékben hozzájárultak országaink kapcsolatainak bővü­léséhez,­­s eredményeikben újabb dimenziókat kölcsönöztek gaz­dasági kapcsolataink összessé­gének,­­előmozdították a szocia­lizmus­­tekintélyének és befo­­lyásának fő gyarapodását szerte a világon,,' Nicolae,,Ceaușescu elvtárs, a Román­ Kommunista Párt főtit­kára. Románia Szocialista Köz­­társasáási elnöke a párt Országos Konferenciéján rámutatott: „A párt és­ az­ állam politikája alap­vető orientációinak megfelelően fejlődtek a gazdasági együtt­működés kapcsolatai a KGST- tagállam­okkal — mind kétoldalú, mind többoldalú vonatkozásban —, fejlődött­­Románia aktív rész­­vétele „a Komplex Program ke­­retébe ú­­ a megszabott célkitűzé­sek valóra váltásában.“ A kistájk ezután kiemelte, hogy írt román nép, kommunista pártjának következetes forra­dalmi­­vezetésével, sikeresen tel­jesíti a­ XI. kongresszus határo­­zatait„a,,sokoldalúan fejlett szo­cialista,, társadalom megterem­téséről! ‘Eredményeink igazolják a Rasikán Kommunista Párt Programjának realizmusát, bizo­nyítják bel- és külpolitikájának, annak a politikának a helyes­ségét, amelyet a munkásosztály forradalmi tanítására, a dialekti­kus és a történelmi materializmus, a tudományos szocializmus egye­temes érvényű igazságainak alkotó, a konkrét romániai vi­szonyoknak megfelelő alkalma­zására építijnk, tanúsítják to­vábbá,,,hogy ,az, egész !»ép.,^prí»-­san felzárkózva a part,, a padt­­főtitkár,' fíícoiáé^causescíi’ele-' társ következetesétr'' va­lóra váltja, a civilizáció és­ a ha­ladás «.újabb csúcsainak­ ^meg­hódításával kapcsolatos célki­tűzéseinket, V . , , , , NéjHMft'' ÖSÜiW* atkrítij‘''édt*r­­giáit W Xl/kofiérektísák­.' 1977-es Országos Korfferenciáját és a 'Központi Bizottság ez év márciusi plénumán kijelölt fel­adatok teljesítésére összponto­sítva,, , munkásságunkban min­dennél előbbrevalónak tartjuk a szocialista Románia gazda­sági növekedésének minőségi problémáit. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az egész gazdasági és társadalmi élet ve­zetésének, szervezésének és ter­vezésének, a gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak a tökéletesíté­sére, minden egyes fejlődési szakasz " feladataival és célki­tűzéseivel összhangban. Ilyen irányú intézkedéseink abból az elvből indulnak ki, hogy egybe kell hangolni a gazdasági-tár­sadalmi fejlesztésnek az egysé­ges o­­szágos terv alapján tör­ténő­­egységes irányítását a munkásönigazgatással, a vállala­tok önálló gazdálkodásával —, amely u­tóbbi tudományos, for­radalmi koncepció a gazdasági és társadalmi tevékenység ve­zetésének és szervezésének töké­letesítésében. Megfelelő szerve­zési keretekkel rendelkezünk a szocialista demokrácia elmés­yn­téséhez. Társadalmunk haladásának minőségileg magasabb színvo­nala, a román gazdaság fejlő­désének , a következő ötéves tervben­, is erős dinamizmusa lehetővé­­teszi, hogy a jövő év­tized közepén Románia megha­ladja a fejlődő ország stádiumát és gazdaságilag közepesen fej­lett ország legyen. A Román Kommunista Párt — a szocialis­ta és a kommunista építés mű­vének megvalósításával — tel­jesíti alapvető kötelességét sa­ját népe iránt, s egyben hozzá­járul a szocializmus nemzetközi erejének'^'es tekintélyének gya­rapításához, az egyetemes béke és együttműködés általános ügyéhez." A román gazdaság dinamikus haladása megteremti a feltétele­ket, hogy, egyre szélesebb kör­ben vállaljunk részt a nemzet­közi munkamegosztásból, az a­­nyagi javak, a tudományos és technológiai ,­értékek egyetemes cseréjéből. Ilyen összefüggésben mindenekelőtt a szocialista or­szágokkal való kapcsolatainkat mélyítjük - e el, következetesen munkálkodunk a szocialista or­szágok közötti együttműködés és szolidaritás erősítésén, ugyan­akkor bővítjük kapcsolatainkat, a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett­­országokkal, a tőkés országokkal,a­ világ valamennyi államával, társadalmi berendez­kedésre való­ tekintet nélkül, az egyetemes egyetértés, együttmű­ködés és béke érdekében. A KGST-tagállamok együtt­működése, amely következetesen a­ teljes jogegyenlőség, a nem­zeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyek­­be való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsö­nös elvtársi­­ segítségnyújtás egy­öntetűen elismert elveire épül, nézetünk szerint — folytatta a szónok — tényleg­sen hozzá kell, hogy járuljon valamennyi tagállam nemzetgazdaságának fejlődéséhez, a gazdasági szintek közeledéséhez és kiegyenlítődé­séhez. A román fél értékeli a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csában kifejtett tevékenységet, valamint a tagállamok egyes nemzetközi gazdasági és műsza­ki-tudományos szervezeteinek tevékenységét. Véleményünk szerint országaink sokoldalú e­­gyüttműködése számottevően fejlődhetne, ha felszámolnák a hiányosságokat és határozottan orientálnák a KGST-szervek tö­rekvését országaink gyorsabb fejlődése lényeges problémáinak gyakorlati megoldására. A szónok taglalta a hosszú­­lejáratú együttműködési külön­­programokat, a tagállamok kö­zötti gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés össze­gező dokumentumait, amelyek jelenleg előirányozzák a fő té­mák kifejtését, majd hangsú­lyozta, hogy a legrövidebb időn belül konkrét javaslatokat kell kidolgozni minden akció tekin­tetében, s azokat be kell terjesz­teni a tagállamokhoz, hogy pon­tos, hosszú lejáratú szerződések és egyezmények megkötése ré­vén véglegesítsék őket. A román fél véleménye szerint a tanács munkáját a következő időszak­ban gazdasági kooperációnk ki­emelt problémáira, különösen az energia- és nyersanyagforrá­sok, a gépipar, valamint a me­zőgazdaság kérdéseire kell össz­pontosítani, hogy biztos feltéte­leket teremtsünk meg az 1981— 1985-ös ötéves tervidőszak nem­zetgazdasági terveinek egyezte­tésével kapcsolatos munkálatok késedelem nélküli lefolytatásá­hoz, ami lényegesen hozzájárul majd a tagállamok gazdasági­társadalmi fejlődéséhez. A szónok a továbbiakban fej­tegette, hogy Románia Szocia­lista Köztársaság kormányának véleménye szerint melyek len­nének az elsődleges célkitűzé­sek a különprogramok végre­hajtása ügyében, s a többi kö­zött rámutatott: A tüzelőanya­gok, az energia és a nyersanya­gok terén határozottan szorgal­maznunk kell újabb kooperációs akciók , kormányegyezmények, hosszúlejáratú megállapodások és szerződések megkötését, hogy hasznosítani lehessen a KGST- tagállamok nyersanyag-, tüzelő­anyag- és energiatartalékait, s növelj­ék­ a leszállításokat a­ kor­látozott természeti erőforrások-­­kal rendelkező tagállamok felé.A legnagyobbrészt fedezzék­ " azok behozatali­­ szükségleteit, mivel a­ különprogramok nem irányoz-, nafc.elé többoldalú.«gyüttmükört-, dón-, akciókat. ..r».5 axzetS^zdasgTr. gaink. létfontosságú. , terület­ein,, mint, amilyen a kőolaj-“és* ’föld-’ gázszükséglet biztosítása. A gépipar terén elsődleges jelleggel a következőket kell szorgalmazni: az 1981—1985-ös szakosítási és kooperációs meg­állapodások sürgős előkészítése és megkötése, amelyek alapján biztosítani kell a termelés stabil fejlődését és a nemzetgazdasá­gok szükségleteinek fedezését vegyipari és kőolajfeldolgozó berendezésekből, kohászati­ be­rendezésekből, nehéz- és spe­ciális szerszámgépekből, kom­plex technológiai vonalakból, automatizálási felszerelésből, elektronikus-, mérő- és ellenőr­ző készülékekből, az ahhoz szükséges feltételek konkretizá­lása, amelyek között együttes erővel termelőkapacitások épül­hetnek a KGST-tagállamok, kö­zöttük Románia területén, prog­ramvezérlésű szerszámgépek, ne­hézszerszámgépek, kohóipari fel­szerelés, sajtoló és kovácsoló be­rendezések gyártására; az ah­hoz szükséges akciók konkreti­zálása, hogy fokozódjék a mű­szaki-tudományos együttműkö­dés olyan kooperációs objektu­mok révén, amelyek egyre na­gyobb mértékben kielégítik a szükségleteket a termelőerők gyors ütemű növelése és korsze­rűsítése, a technológiaátadás, az összes országoknak a tudomá­nyos és technikai vívmányok­hoz való hozzáférése terén, elő­mozdítják új technológiák kidol­gozását, új termékek gyártásba­­vételét és ezúton az országaink között ilyen tekintetben még fennálló szintkülönbségek fel­számolását. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar területén kivételes fontosságúak az együttműködési akciók a növényi és állatte­nyésztési termelés gyarapítása, a termelési technológiák tökéle­tesítése érdekében. Fontos meg­oldásra váró probléma azoknak a formáknak és módszereknek a kidolgozása, amelyek ösztö­nözhetik a mezőgazdasági ter­mékek és élelmicikkek termelé­sét és exportját a KGST-tagál­­lamokban, tekintve, hogy a szektor termelésének folyamatos fejlesztése igen számottevő anya­gi és pénzforrásokat igényel. A szónok ezután a következő­ket mondotta: A hosszúlejáratú együttműködési különprogramok kidolgozásának és megvalósítá­sának egyik fő célkitűzése fo­kozni a KGST-tagállamok kö­zötti együttműködés szerepét a gazdasági fejlesztési szintek kö­zeledése és kiegyenlítődése te­rén. E célból előirányoztuk, hogy kooperációs akciók nyomán a kevésbé iparosított tagállamok széleskörűen részt vegyenek a termelési szakosításban és koo­perációban. megkapják a szük­séges támogatást a területükön építendő magas műszaki színvo­nalú objektumok megvalósításá­hoz. könnyebben hozzájussanak a tudomány és a technológia legújabb vívmányaihoz, növel­hessék késztermék-exportjukat, s így magasabb szinten haszno­síthassák anyagi és munkaerő­­forrásaikat, lehetőségeiket. A román küldöttség célszerűnek tartja, hogy határozottabban szorgalmazzák az említett fo­lyamatot meggyorsító konkrét e­­gyüttműködési intézkedéseket — ami különben a KGST tevé­kenységének alapvető célja —, s megvalósításuk bizonyítja a szocialista rendszer hatékonysá­gát és felsőbbrendűségét a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok kiépítésében. Gazdasági kapcsolataink ösz­­szességében a tervezésügyi e­­gyüttműködés, különösen a ter­vek egyeztetése — amint a Komplex Program és a Tanács más dokumentumai hangsúlyoz­zák — a fő módszer az orszá­gaink közötti gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés megszervezésében, ami a gazdaságfejlesztési kérdésekben folytatott tanácskozások rend­szere útján valósul meg és meg­felelő kereteket biztosít a fon­tosabb gazdasági együttműkö­dési megállapodásokhoz, ötéves kereskedelmi egyezmények és kooperációs szerződések meg­kötéséhez. Az így felépített ter­vezésügyi együttműködés a tag­államok kommunista pártja ál­tal megszabott alapvető gazda­sági-társadalmi fejlesztési irá­nyokból és nemzetgazdasági ter­vei előirányzataiból indul ki. Ilyen összefüggésekbe tartozik az az együttesen elhatározott terv, amelyet országaink a KGST bel­ső, de nem a tagállamok gazda­ságtervezési dokumentumaként képzelt el, s amelynek célja támogatni a gazdasági együtt­működés koordinálását. Abból indulunk ki, hogy min­den tagállam gazdasági-társa­dalmi fejlesztése egységes or­szágos terv alapján, a szocialista állam szuverenitásának és füg­getlenségének kizárólagos és el­idegeníthetetlen attribútuma, s mint ilyen kifejezésre juttatja, hogy az illető ország kommunis­ta pártja a munkásosztályától, egész népétől kapott mandátum­nak megfelelően maradékta­lanul gyakorolja a politikai, a gazdasági és a társadalmi vezetés összes előjogait és teljes felelős­ségét. A KGST Alapokmányá­nak és a Komplex Programnak az előirányzatai értelmében a tagállamok közötti együttműkö­désnek növelnie kell az egysé­ges országos terv szerepét, erő­sítenie kell mindegyik szocialis­ta államnak mint a munkásosz­tály, az összes dolgozók képvise­lőjének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építése mű­vében. A román fél meggyőződése, hogy a nemzetgazdasági tervek egyeztetése az a főterület, amely számos lehetőséget kínál ter­vezésügyi együttműködésünk lé­nyeges javítására, biztosítja a távlati nemzetgazdasági tervezés előnyeinek hasznosítását, meg­teremti a legkedvezőbb körül­ményeket az országaink közötti gazdasági kapcsolatok stabil és hosszúlejáratú fejlesztéséhez. Románia Szocialista Köztársa­ság kormánya e célból javas­latokat terjesztett be a többi tagállam kormányához a terve­­zésnere,­valamint a kereskedel­­mi kapcsolatoknak, a gazdasá­gi együttműködésnek és koope­rációnak a tökéletesítésére. E javaslatok hatékonyak, mert ténylegesen biztosítják, hogy az egyeztetési munkálatok ered­ményeit fel lehessen használni az ötéves nemzetgazdasági ter­vek megalapozásában. Elfogadá­suk és teljesítésük megterem­tené az ahhoz szükséges kerete­ket, hogy kooperációs alapon hosszabb időt igénylő objektu­mokat valósítsunk meg az iparban, a mezőgazdaságban, va­lamint más területeken. Az ilyen együttműködés hosszabb távon biztonságot és stabilitást kínálna a nemzetgazdaságaink haladása számára elsődleges fontossá­gú termékek egész sorának b­e­szerzésében. A többoldalú együttműködés tökéletesítésének kérdésével kap­csolatban a román fél hangsú­lyozni kívánja a Tanács XXX. ülésszakán leszűrt ama követ­keztetés teljes időszerűségét és érvényét, s ezt a megvizsgálás tárgyát képező dokumentum is megerősíti, miszerint az orszá­gaink közötti többoldalú együtt­működés jelenlegi szervezési rendszere — amelyet a KGST Alapokmányának megfelelően hoztak létre és a Komplex Prog­ramban szentesítettek — egészé­ben biztosítja az összes részt ve­vő országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fel­tételeit. Határozottan síkraszáll­­va fenntartása és erősítése mel­lett, továbbra is szorgalmazzuk a tanács és a tagállamok által lét­rehozott többi nemzetközi gaz­dasági szerv hatékonyságának fokozását és tevékenységének javítását, ami tökéletesen meg­valósítható a KGST Alapokmá­nyának, szervezetünk Komplex Programjának és más alapító dokumentumainak előirányza­tai keretében. Az utóbbi eszten­dők tapasztalata mutatja, hogy még nem használjuk ki eléggé a KGST Alapokmánya és a Komp­lex Program által a többoldalú együttműködésünk szervezésé­nek tökéletesítésére kínált lehe­tőségeket, s úgy véljük, csakis politikai elhatározásunktól függ az egyöntetűen elfogadott doku­mentumok előirányzatainak tény­leges kihasználása. Az együtt­működés csaknem három év­tizedes tapasztalata megerősí­tette: helyes és életképes a KGST Alapokmányának az az előirányzata, miszerint az e­­gyüttműködés érdemi kérdései­ben a tanács szervei ajánlá­sokat fogadnak el, azokat meg­vizsgálás végett eljuttatják a tagállamokhoz, s a kormányok vagy más illetékes szervek dön­tése alapján kerülnek alkalma­zásra minden tagországban. Mély meggyőződésünk szerint az e­­gyüttműködésnek ez az érdemi módozata, amelyet a KGST A­­lapokmánya és a Komplex Prog­ram szentesít és hosszas tapasz­talat igazol, biztosítja többoldalú együttműködésünk optimális fel­tételeit. A KGST-szervek kere­tében kidolgozott ajánlások és szerződések ratifikálása és meg­erősítése a tagállamok párt- és államvezetősége, kormánya vagy más illetékes szerve által lehető­vé teszi, hogy a tagországokban döntsenek a szóban forgó célki­tűzések és akciók megvalósít­á­­sában való részvételről, sz­ó előtt tartva a nemzetgazdaság­szervezés és -irányítás saját rendszerét, az országos­­ gazdasá­gi-társadalmi fejlesztési prog­ramokat. Nem tartjuk szüksé­gesnek a KGST-alapokmány és a többi normatív alapdokumen­tum módosítását, s úgy véljük, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében fo­lyó többoldalú együttműködés megszervezésének és a tanács szervei munkájának a tökélete­sítése kérdésében állandóan szem előtt kell tartani azt az el­engedhetetlen követelményt, hogy együttműködési formáink és módszereink rendelkezzenek az egyenjogú együttműködés új, példás viszonyainak jellegével, s mint ilyenek mozdítsák elő az összes tagállamok haladását, az elmaradott országok gyorsabb fejlődését, valamennyi nemzet civilizációs és jóléti fokának e­­melkedését. A szónok ezután rámutatott, hogy a román kormány véle­ménye szerint erősíteni kell a szervezet nyitott jellegét, különö­sen a KGST-tagállamok kapcso­latainak kérdésében, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a nem KGST-tagál­­lam­okkal és más nemzetközi szervezetekkel való együttmű­ködése kérdésében, majd így folytatta: A román fél úgy vé­li, a KGST külkapcsolatainak tökéletesítését valamennyi tag­állam ama szuverén jogának a tiszteletben tartására kell ala­pozni, hogy közvetlenül kiépít­het külgazdasági kapcsolatokat, és önállóan tevékenykedhet más nemzetközi szervezetek kereté­ben. Ebből következik, hogy a KGST és más országok, illetve nemzetközi szervezetek között megkötött szerződésekben csak a tanácsnak az Alapokmányból fakadó jogköre szerinti együtt­működési viszonyait rögzítsék, il­letve csupán a szervezési keretet a nem tagállamoknak a KGST keretében folyó többoldalú e­­gyüttműködésben való részvétel­hez. A szónok nemzetközi kérdé­sekről szólva, ezeket mondotta: A szocialista országok gazdasá­gi-társadalmi fejlődéséhez, sok­rétű együttműködésük bővítésé­hez az összes nemzetek közötti egyetértés légköre szükséges. A szocialista Románia a nemzet­közi együttműködés aktív politi­káját folytatja új típusú kapcso­latok meghonosítása szolgálatá­­ban, amely kapcsolatok épülje­­nek a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuve­renitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatko­zás és a kölcsönös előnyök, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzése elveire, vagyis a ma világszerte mind­inkább tért hódító elvekre. Pártunk és kormányunk, tel­jes összhangban napjaink rea­litásaival, a nagy forradalmi jel­legű társadalmi és gazdasági át­alakulásokkal, külpolitikai téren mindenekelőtt szüntelenül fej­leszti a barátság és a sokoldalú együttműködés kapcsolatait az összes szocialista országokkal, harcol a szocialista országok együttműködésének és szolida­ritásának erősödéséért, ami lé­nyeges tényező a szocializmus nemzetközi tekintélyének érvé­nyesülésében. Románia egyben együttműkö­dést és kooperációt épít ki a fej­lődő országokkal, az el nem kö­telezett országokkal, a szabad és független fejlődés útját járó összes államokkal, minden tá­mogatást megad a népeknek, hogy kiharcolják jogukat, s rendelkezzenek nemzeti kin­cseikkel és bőséges jövőjük, jó­létük és civilizációjuk megte­remtésére hasznosítsák őket. Románia a békés egymás mel­lett élés elvei szellemében bő­víti gazdasági együttműködését a fejlett tőkés országokkal, a világ összes országaival, tekintet nélkül társadalmi berendezke­désükre. Ilyen meggondolásokból ter­mészetesnek tartja, hogy az ösz­­szes országok aktívan, konstruk­tív szellemben küzdjenek egy új gazdasági és politikai világrend megteremtéséért, amely a mesz­­szemenő méltányosság és igaz­ságosság elvei jegyében biztosít­ja a gazdasági szintkülönbségek megszüntetését, a gazdasági és társadalmi haladást, az összes nemzetek közötti békét és e­­gyüttműködést, egy jobb és iga­­zabb világ megteremtését. A szónok befejezésül hangsú­lyozta: meggyőződése, hogy a vita tárgyát képező problémákat építő szellemben, az elvtársi e­­gyüttműködés és egyetértés je­gyében megoldják, s ezzel meg­teremtik a feltételeket a képvi­selt országok közötti gazdasági kapcsolatok, gyümölcsöző e­­gyüttműködés elmélyítéséhez és tökéletesítéséhez, előmozdítva egyben a szocializmus, a haladás és a béke egyetemes ügyét. A ROMÁN KORMÁNYFŐ TALÁLKOZÓI Maria Manescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság kolnsi anyának első minisztere külön-külön találkozott a követ­kező elvtársakkal: Willi Stoph, a Képiet Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsának elnö­ke,­­Horr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Sztanko Todorov, Bulgária Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Andrej Marine, Jugoszlávia Szo­cialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsá­nak alelnöke. Az elvtársi légkörben, a me­leg barátság és szívélyesség szel­lemében lezajlott találkozókon megelégedéssel nyugtázták a kétoldalú együttműködés és koo­peráció lendületes fejlődését. Hangot adtak annak a kölcsö­nös óhajnak, hogy tovább fej­lesztik a gazdasági kapcsolato­kat. A kormányfők megtanács­kozták a termelési kooperáció­, a kereskedelmi" cserék" bővítése lényeges kérdéseit, konkrét in­tézkedéseket jelöltek meg az el­határozott együttműködési prog­ramok, a kölcsönös áruszállítás, továbbá az 1981—1985 közötti tervegyeztetési munkálatok jó menete érdekében. A véleménycsere során hang­súlyozták, hogy az országaink közötti­ együttműködés bővítése a kölcsönös érdekeket, a szocia­lizmus, a haladás és a béke egyetemes ügyét szolgálja. A román kormányfő fogadást adott a részt vevő küldöttségek tiszteletére Manea Manescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere fo­gadást adott a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ülés­szakának XXXII. ülésén részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a kö­vetkező elvtársak: Sztanko To­­dorov, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lu­­bomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövet­ségi kormányának elnöke, Car­los Rafael Rodriguez. Kuba Köz­társaság Államtanácsának és Mi­nisztertanácsának alelnöke, Wil­li Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Zsambin Batmund, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Piotr Ja­­roszewicz, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnö­ke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság­-­Minisztertaná­­csának elnöke, Alekszej Nyiko­­lajevics Koszigin, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége Minisztertanácsának elnö­ke, Le Thanh Nghi, Vietnam Szocialista Köztársaság kormá­nyának alelnöke, valamint a kül­döttségek tagjai. Úgyszintén ott volt Andrej Marine, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának al­elnöke és az ülésszakra meghí­vni J ími ADílát? Sz­íik­k­itilad­ní Jelen volt Jose Eduardo dos Santos, Angola Népköztársaság kormányának első elnökhelyette­se, Szin In Ha, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy­követe, Gesesse V. Kidan, a Szo­cialista Etiópia Ideiglenes Ka­tonai Közigazgatási Tanácsa Ál­landó Bizottságának tagja, Sa­­nan Southichak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság táv­közlés-, közmunka- és közle­kedésügyi minisztere, az emlí­tett országok megfigyelőként résztvett küldöttségeinek veze­tői, a kíséretükben levő hivata­los személyek. Jelen volt a fogadáson N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának titká­ra, helyettesei, a KGST-titkár­­ság több szakértője, a KGST- tagállamok által létesített nem­zetközi gazdasági szervek kép­viselői.­­Részt­ vettek a sugalláson a következő elvtársak: Emil Dra­­ganescu, Fazekas János, Paul Niculescu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Rádulescu, Ilie Ver­det, Vasile Murat, valamint a kormány több tagja, más hiva­talos személyek. Az elvtársi szellemben, a me­leg barátság légkörében lezajlott fogadáson pohárköszöntőt mon­dott Manea Manescu elvtárs és Sztanko Todorov elvtárs, Bul­gária Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke. A küldöttségek elutazása Elutaztak a fővárosból a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa ülésszakának XXXII. ülé­sén részt vett küldöttségek: Bulgária Népköztársaság kül­döttsége, élen Sztanko Todo­­rovval, a Minisztertanács elnö­kével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, élen Lubomir Strougallal, a szövet­ségi kormány elnökével; a Né­met Demokratikus Köztársaság küldöttsége, élen Willi Stoph­­fal, a Minisztertanács elnökével; a Mongol Népköztársaság kül­döttsége, élen Zsambin Bat­­munddal, a Mii­isztertanács elnö­kével; a Lengyel Népköztársa­ság küldöttsége, élen Piotr Jaro­­szewicz-cel, a Minisztertanács elnökével; a Magyar Népköz­­társaság küldöttsége, élen Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége, élen Alekszej Nyi­­kolajevics Kosziginnel, a Mi­nisztertanács elnökével; Vietnam Szocialista Köztársaság küldött­sége, élen Le Thanh Nghivel, a kormány elnökhelyettesével. Az Otopeni repülőtéren a kül­döttségeket a következő elvtár­sak búcsúztatták: Manea Manescu, a kormány első mi­nisztere, Ilie Verdej, a kormány első miniszterének első helyette­se, Paul Niculescu, Ion Patan és Gheorghe Radulescu, a kor­mány első miniszterének helyet­tesei, Vasile Musat, az RKP KB titkára, miniszterek és más hi­vatalok személyek. Jugoszlávia Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kormány­­küldöttségét, amely élén Andrej Marinccal, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnökével a KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmé­ben meghívottként vett részt az ülésszakon. Gheorghe Oprea elvtárs, a kormány első minisz­terének első helyettese és Ion Patan elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, más hivatalos személyek búcsúztat­ták. Hazájuk küldöttségének bú­csúztatásán jelen voltak a kö­vetkező nagykövetek is: Petar Danailov — Bulgária NK; Sa­­mir Hanak — Csehszlovák SZK; Siegfried Bock — NDK; Ca­­gaanlamyn Dugerszuron — Mon­gol NK; Wladislaw Wojtasik — Lengyel NK; Biczó György — Magyar NK; V. I. Drozgyenko — Szovjetunió; Trifun Nikolics — Jugoszlávia SZSZK, valamint Nguyen Sam, Vietnam SZK ideiglenes ügyvivője és a nagy­­követségek több tagja. A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÉS TERVEZÉSÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL 1978 június 29-én megtartotta 86. ülését Bukarestben a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának Végrehajtó Bizottsága. A Végrehajtó Bizottság intézke­déseket vizsgált meg és határo­zott el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának XXXII. ülésén elfogadott hatá­rozatok teljesítését célzó tevé­kenység megszervezésével kap­csolatban. A Végrehajtó Bizottság jóvá­hagyta a tanács Titkárságának 1977. évi költségvetése végre­hajtásáról szóló beszámolót. Ugyanaznap megtartotta 17. ülését a KGST tervezésügyi e­­gyüttműködési bizottsága. A bi­zottság intézkedéseket határozott el a tanács ülésszakán elfoga­dott hosszú lejáratú együttmű­ködési különprogramokban fog­lalt együttműködési akciók meg­valósítására, továbbá a közfo­gyasztási iparcikkekkel, a tagál­lamok közötti szállítási kapcso­latok fejlesztésével, ezen belül az érdekelt ágazatok gépekkel, berendezésekkel és anyagokkal való ellátásával kapcsolatos hosszú lejáratú együttműködés programjai kidolgozási munká­latainak megszervezésére. KÖZÉLETI HÍREK Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, fogadta a Német DK-beli Ernst Thälmann Pionírszervezet küldöttségét, a­­melyet Helga Labs elvtársnő, a szervezet elnöke vezet, s a­­mely az Országos Pionírtanács június 28—29-én látogatást tett hazánkban a Német DK-beli hír­­ügynökség — az ADN — vezér­­igazgatója, Günter Pötschke. Ez alkalommal együttműködési e­­gyezményt írtak alá az ADN és a román sajtóhírügynökség, az Agerpres között. A vendéget látogatása befeje­ A fővárosba érkezett Joergen Jensen, a Dániai Kommunis­ta Párt elnöke, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz ha­zánkban. A Dániai KP elnökét Bernard Jeune, a Dániai Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja kíséri. Gheorghe Oprea elvtárs, a kormány első miniszterének el­ső helyettese, fogadta A. Marin­­cot, Jugoszlávia Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnö­­két, a KGST ülésszakán részt vett jugoszláv küldöttség ve­zetőjét. A megbeszélésen nagy meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Románia és Jugoszlávia közötti kapcsolatok szüntelenül fejlődnek a Nicolae Ceausescu elvtárs és a Joszip Broz Tito elv­társ közötti találkozókon létre­Cornel Burtica elvtárs, a kor­mány első miniszterének helyet­tese, külkereskedelmi és nem­zetközi gazdasági együttműkö­dési miniszter fogadta Joao Cra­­vinhot, volt portugál iparügyi minisztert, aki részt vett a tudo­mány és a technológia a fejlesz­Cornel Burtica elvtárs, a kor­mány első miniszterének helyet­tese, külkereskedelmi és nem­zetközi gazdasági együttműkö­dési miniszter fogadta Guillermi­­na Sanchez Meza de Solis me­xikói külügyminiszterhelyettest, a román-mexikói gazdasági és műszaki együttműködési vegyes kormánybizottság ülésszakának munkálatain résztvevő mexi­kói küldöttség vezetőjét, meghívására látogatást tesz ha­zánkban. A fogadáson részt vett Cons­tantin Bostina elvtárs, az Orszá­gos Pionírtanács elnöke és Sieg­fried Bock, a Német DK buka­resti nagykövete­­zésekor fogadta Dumitru P­o­pescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. Jelen volt Ion Cumpanalju, az Ager­pres vezérigazgatója. A fogadá­son megbeszélték a két ország közötti együttműködés kérdéseit a sajtó vonatkozásában. A vendégeket az Otopeni repü­lőtéren Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titká­ra, Vasile Murat, az RKP KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB tagja és pártaktivisták kö­szöntötték. A jött megállapodások szellemé­ben. Ugyanakkor kifejezték azt a kölcsönös óhajt, hogy gazdasági, műszaki-tudományos és más té­ren, a Románia Szocialista Köz­társaság és Jugoszlávia Szocia­lista Szövetségi­ Köztársaság közötti kapcsolatok tovább széle­sedjenek és gazdagodjanak. Részt vett a megbeszélésen­ Petre Blajovics, a Mezőgazda­ ,­sági és Élelmiszeripari Minisz­térium miniszteri rangú állam­titkára, valamint Trifun Nikolics, Jugoszlávia bukaresti nagykö­vete,­t és szolgálatában tárgykörű ENSZ-konferenciát előkészítő európai összejövetelen Buka­restben. A megbeszélésen megtárgyal­ták a Románia és Portugália kö­zötti együttműködés főbb vonata­­­kozásait. A megbeszélésen megtárgyal­ták a kereskedelmi cserék foko­zásának és a két felet érdeklő más téren folyó együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Részt vett Constantin Stan­­ciu, külkereskedelmi és nemzet­közi gazdasági együttműködési miniszterhelyettes. Jelen volt Juan Manuel Ber­­langa Garcia, Mexikó bukaresti nagykövete. Paul Niculescu elvtárs, a kor­mány első miniszterének helyet­tese, pénzügyminiszter, fogadta H. O. Rudingot, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóját, aki látogatást tesz hazánkban. A megbeszélésen megtárgyal­ták a Románia és a Nemzetközi Valutaalap közötti együttműkö­dést és az együttműködés fej­­­lesztését a jövőben. A megbeszélésen részt vett, Gheorghe Picop miniszterhelyet­tes és Vasile Routu, Romániai Szocialista Köztársaság Nem­zeti Bankjának kormányzója. Jose Eduardo dos Santos, An­gola Népköztársaság kormánya első miniszterének első helyet­tese folytatólagos megbeszélést folytatott Gheorghe Oprea elv­társsal, a kormány első minisz­terének első helyettesével, Cor­nel Burtica elvtárssal, a kor­mány első miniszterének helyet­tesével, külkereskedelmi és nem­zetközi gazdasági együttműkö­dési miniszterrel, Vasile Murat­­tal, az RKP KB titkárával és Angelo Miculescuval, a kor­mány első miniszterének helyet­tesével. Emilio Eduardo Massera ten­gernagy, Argentina Köztársa­ság haditengerészetének főpa­rancsnoka, a kormányzó katonai junta tagja, aki hivatalos láto­gatást tesz hazánkban, találko­zott Cornel Burtica elvtárssal, a ★ Stefan Voitec elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának alelnöke vacso­rát adott Emilio Eduardo Mas­sera tengernagy, az argentin ha­ditengerészet főparancsnoka, a kormányzó katonai junta tagja tiszteletére. A vacsora folyamán Stefan Voitec elvtárs, és Emilio Eduar­do Massera tábornagy pohárka­Takeo Miki, a japán Diéta Képviselőházának és a Liberális Demokrata Párt­ vezetőségének a tagja, volt miniszterelnök meglátogatta a fővárosi Falumú­zeumot. Látogatást tett Prahova és Brassó megyében, felkereste a Brazi­ i Petrolkémiai Kombiná­Ez alkalommal megtárgyal­ták a két ország közötti baráti és együttműködési kapcsolatok, továbbfejlesztését, különféle te­­­rületeken és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a román­­angolai kapcsolatok változatossá tétele mindkét ország és nép, valamint a nemzetközi együtt­működés és az általános haladás ügyét szolgálja. A megbeszéléseken részt vett Ion Moraru, hazánk angolai nagykövete, kormány első miniszterének he­lyettesével, külkereskedelmi és­ nemzetközi gazdasági együttmű­ködési miniszterrel, Gheorghe Pana munkaügyi miniszterrel és Stefan Andrei külügyminiszter­rel. ★ ★ szöntőt mondott Románia Szo­cialista Köztársaság elnöki, Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő, vala­mint az Argentin Köztársaság állami vezetősége tiszteletére, a román és az argentin nép bol­dogságára és felvirágzására, a két ország közötti együttműkö­désre és barátságra. A vacsora szívélyes, baráti légkörben folyta­tott a Barcanesti-­ Szövetkezet­közi Komplexumot, Brassó Új lakónegyedeit és társadalmi-mű­velődési és turisztikai intézmé­nyeit. A Brassó megyei népta­nács vacsorát adott a vendég tiszteletére. 3. — A KGST-ülésszak XXXII. ülé­sén hosszúlejáratú együttműkö­dési különprogramokat fogadott el az energia, a tüzelőanyagok és nyersanyagok, a mezőgazda­ság és élelmiszeripar, valamint a gépipar terén. E programokat a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak a tagálla­mok közötti gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés fejlesztésére és elmélyítésére vonatkozó határozatai szellemé­ben dolgozzák ki és azok a párt­vezetők megállapodásait tükrö­zik. A hosszúlejáratú együttműkö­dési különprogramok rögzítik a KGST-tagállamok közötti együtt­működés elfogadott stratégiáját hosszabb perspektívában az a­­nyagi termelés megfelelő terüle­tein, konkretizálják, illetve to­vábbfejlesztik a KGST-tagálla­­mok közötti együttműködés to­vábbi elmélyítésére és tökélete­sítésére, szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésére vonatkozó Komplex Programot. A hosszúlejáratú együttműkö­dési különprogramokban foglalt akciók főbb célja biztosítani a KGST-tagállamok gazdaságilag megalapozott szükségleteit ener­giából, tüzelőanyagokból és nyersanyagokból, élelmiszerek­ből, magas műszaki színvonalú termelőeszközökből és technoló­giákból. E programok kidolgo­zása és megvalósítása újabb lé­pés a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés fejlesz­tésében és további lehetőségeket tár fel a szocializmus előnyeinek nagyobb mérvű hasznosítására a KGST-tagállamok népeinek jó­léte érdekében. Az együttműködési különprog­ramok végrehajtása tehát hozzá­járul a KGST-tagállamok szocia­lista és kommunista építőmun­kája gazdasági-társadalmi célki­tűzéseinek megvalósításához, előmozdítja nemzetgazdaságuk folyamatos fejlődését, lakosságuk életszínvonalának további emel­kedését, a testvérországok gazda­sági fejlettségi szintjeinek köze­ledését és kiegyenlítődését, an­nak révén, hogy az iparilag ke­vésbé fejlett országok széleskö­rűen részt vesznek a termelési kooperációt és a korszerű tudo­mányos és technikai vívmányok felhasználását célzó akciókban, s ezen az alapon növelik kész­termék-exportjukat; elsősorban előmozdítja Kuba Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazda­ságának a fellendülését és haté­konyságának növekedését. Az együttműködési különprog­ramok elfogadásával kapcsolat­ban a tagállamok illetékes szer­vei, konkrét érdekük alapján, megteszik a kilátásba helyezett akciók végrehajtásához szüksé­­­­ges intézkedéseket. E célból összpontosítják erőfeszítéseiket a gazdasági szempontból nagy fon­tosságú konkrét problémák te­kintetében megkötendő többolda­lú és kétoldalú szerződésterveze­tek előkészítésére, gondoskodva, hogy a KGST-ülésszak Moszkvá­ban sorra kerülő XXXIII. ülé­séig számos ilyen szerződés alá­írásra kerüljön. Úgyszintén meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak arra, hogy az együttműkö­dés tovább növelje a termelés hatékonyságát a tudomány fej­lődése és a műszaki haladás alapján. A KGST-tagállamok minden intézkedést megtesznek, hogy a Tanács szerveiben előkészítsék a hosszúlejáratú együttműködési különprogramokat a tagállamok ésszerű szükségleteinek közfo­gyasztási iparcikkekből való ki­elégítésére, a szállítási kapcsola­tok fejlesztésére a tagállamok között, ezen belül az érdekelt ágazatok számára a szükséges gépek, berendezések és anya­gok biztosítására, továbbá javas­latokat dolgozzanak ki a KGST- tagállamok közötti együttműkö­dés keretében a mezőgazdasági és élelmicikkek termelésének és kölcsönös szállításának gazda­sági ösztönzésével kapcsolatos lehetséges formákra és módsze­rekre. A KGST-tagállamok kormá­nyai figyelembe veszik, hogy az illetékes szerveik az 1981—­ 1990 közötti termelési szakosítási és kooperációs hosszúlejáratú kétoldalú programok kidolgozá­sa folyamán vegyék tekintetbe az elfogadott különprogramokba foglalt többoldalú együttműkö­dési akciókat. A hosszúlejáratú együttműkö­dési különprogramok különbö­ző akciói és a termelési szakosítás­ra és kooperációra vonatkozó szerződések, az együttes építke­zés, a többoldalú és kétoldalú együttműködés más formái az említett akciók alapján az egyik meghatározó összetevője az 1981- 1985 közötti gazdasági tervek egyeztetésének és az erre az idő­szakra szóló többoldalú integrá­ciós akciók ügyében elhatáro­zott terv összeállításának. A KGST-tagállamok együttműkö­désének legfontosabb célkitűzé­se a közeljövőben kidolgozni és perfektálni a hosszúlejáratú e­­gyüttműködési különprogramok­ban előirányzott akciók megva­lósításával kapcsolatos, szerző­déseket. A következő időszakban erre összpontosítják fő erőfeszí­téseiket a KGST szervei. A KGST-tagállamok a hosszú­lejáratú együttműködési külön­­programok végrehajtásával meg­erősítik nemzetközi gazdasági pozícióikat, baráti kapcsolatai­kat és együttműködésüket, s egyben bővítik gazdasági kapcso­lataikat a többi szocialista or­­­szággal, a fejlődő országokkal, a világ összes országaival, függet­lenül társadalmi berendezke­désüktől. A KGST-tagállamok megerősítik: békés külpolitiká­juk töretlen vonalvezetésének megfelelően, a helsinki bizton­sági és e­gyüttműködési konfe­rencia Záróokmányában leszö­­­gezett elvek és kötelezettségvál­lalások szellemében aktívan részt akarnak venni a nemzet­közi munkamegosztásban, hozzá akarnak járulni a méltányos és kölcsönösen előnyös nemzetközi, gazdasági viszonyok megterem­­­téséhez. Aláírták Bukarestben 1978. jú­nius 29-én a KGST ülésszaka XXXII. ülésén részt vevő tagál­lamok küldöttségeinek vezetői. A KGST-tagállamok küldöttségvezetőinek nyilatkozata azzal kapcsolatban, hogy a KGST ülésszak­oli ülése hosszúlejáratú együttműködési különprogramokat fogadott el

Next