Előre, 1978. július (32. évfolyam, 9523-9548. szám)
1978-07-01 / 9523. szám
ELŐRE — 1978. július 1. MANEA MANESCUNAK, A ROMÁN KORMÁNY ELSŐ MINISZTERÉNEK BESZÉDE . A KÖLTÉSSZAK XXXII. ÜLÉSÉN A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka olyan időszakban folytatja munkáját - mutatott rá a szónok beszéde bevezető részében -, amikor népeink, a kommunista és munkáspártok vezetésével, újabb jelentős sikereket aratnak gazdasági és társadalmi fejlesztési terveik alapvető célkitűzéseinek teljesítésében, a szocialista és kommunista építés programjának megvalósításában. Mint ismeretes, két- és többoldalú gazdasági és műszaki tudományos együttműködésünk fejlesztési irányainak meghatározásában döntő, szerepük van a kommunista és munkáspártok vezetői közötti találkozóknak. Ilyen értelemben szeretném hangsúlyozni, , hogy Nicolae Ceaușescu"elvtárs találkozói és megbeszélései a KGST-tagállamok, azösszes szocialista országok újfejt- ,és államvezetőivel döntő mértékben hozzájárultak országaink kapcsolatainak bővüléséhez,s eredményeikben újabb dimenziókat kölcsönöztek gazdasági kapcsolataink összességének,előmozdították a szocializmustekintélyének és befolyásának fő gyarapodását szerte a világon,,' Nicolae,,Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársasáási elnöke a párt Országos Konferenciéján rámutatott: „A párt és az állam politikája alapvető orientációinak megfelelően fejlődtek a gazdasági együttműködés kapcsolatai a KGST- tagállamokkal — mind kétoldalú, mind többoldalú vonatkozásban —, fejlődöttRománia aktív részvétele „a Komplex Program keretébe ú a megszabott célkitűzések valóra váltásában.“ A kistájk ezután kiemelte, hogy írt román nép, kommunista pártjának következetes forradalmivezetésével, sikeresen teljesíti a XI. kongresszus határozatait„a,,sokoldalúan fejlett szocialista,, társadalom megteremtéséről! ‘Eredményeink igazolják a Rasikán Kommunista Párt Programjának realizmusát, bizonyítják bel- és külpolitikájának, annak a politikának a helyességét, amelyet a munkásosztály forradalmi tanítására, a dialektikus és a történelmi materializmus, a tudományos szocializmus egyetemes érvényű igazságainak alkotó, a konkrét romániai viszonyoknak megfelelő alkalmazására építijnk, tanúsítják továbbá,,,hogy ,az, egész !»ép.,^prí»-san felzárkózva a part,, a padtfőtitkár,' fíícoiáé^causescíi’ele-' társ következetesétr'' valóra váltja, a civilizáció és a haladás «.újabb csúcsainak ^meghódításával kapcsolatos célkitűzéseinket, V . , , , , NéjHMft'' ÖSÜiW* atkrítij‘''édt*rgiáit W Xl/kofiérektísák.' 1977-es Országos Korfferenciáját és a 'Központi Bizottság ez év márciusi plénumán kijelölt feladatok teljesítésére összpontosítva,, , munkásságunkban mindennél előbbrevalónak tartjuk a szocialista Románia gazdasági növekedésének minőségi problémáit. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az egész gazdasági és társadalmi élet vezetésének, szervezésének és tervezésének, a gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak a tökéletesítésére, minden egyes fejlődési szakasz " feladataival és célkitűzéseivel összhangban. Ilyen irányú intézkedéseink abból az elvből indulnak ki, hogy egybe kell hangolni a gazdasági-társadalmi fejlesztésnek az egységes oszágos terv alapján történőegységes irányítását a munkásönigazgatással, a vállalatok önálló gazdálkodásával —, amely utóbbi tudományos, forradalmi koncepció a gazdasági és társadalmi tevékenység vezetésének és szervezésének tökéletesítésében. Megfelelő szervezési keretekkel rendelkezünk a szocialista demokrácia elmésyntéséhez. Társadalmunk haladásának minőségileg magasabb színvonala, a román gazdaság fejlődésének , a következő ötéves tervben, is erős dinamizmusa lehetővéteszi, hogy a jövő évtized közepén Románia meghaladja a fejlődő ország stádiumát és gazdaságilag közepesen fejlett ország legyen. A Román Kommunista Párt — a szocialista és a kommunista építés művének megvalósításával — teljesíti alapvető kötelességét saját népe iránt, s egyben hozzájárul a szocializmus nemzetközi erejének'^'es tekintélyének gyarapításához, az egyetemes béke és együttműködés általános ügyéhez." A román gazdaság dinamikus haladása megteremti a feltételeket, hogy, egyre szélesebb körben vállaljunk részt a nemzetközi munkamegosztásból, az anyagi javak, a tudományos és technológiai ,értékek egyetemes cseréjéből. Ilyen összefüggésben mindenekelőtt a szocialista országokkal való kapcsolatainkat mélyítjük - e el, következetesen munkálkodunk a szocialista országok közötti együttműködés és szolidaritás erősítésén, ugyanakkor bővítjük kapcsolatainkat, a fejlődő országokkal, az el nem kötelezettországokkal, a tőkés országokkal,a világ valamennyi államával, társadalmi berendezkedésre való tekintet nélkül, az egyetemes egyetértés, együttműködés és béke érdekében. A KGST-tagállamok együttműködése, amely következetesen a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás egyöntetűen elismert elveire épül, nézetünk szerint — folytatta a szónok — ténylegsen hozzá kell, hogy járuljon valamennyi tagállam nemzetgazdaságának fejlődéséhez, a gazdasági szintek közeledéséhez és kiegyenlítődéséhez. A román fél értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kifejtett tevékenységet, valamint a tagállamok egyes nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos szervezeteinek tevékenységét. Véleményünk szerint országaink sokoldalú együttműködése számottevően fejlődhetne, ha felszámolnák a hiányosságokat és határozottan orientálnák a KGST-szervek törekvését országaink gyorsabb fejlődése lényeges problémáinak gyakorlati megoldására. A szónok taglalta a hosszúlejáratú együttműködési különprogramokat, a tagállamok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés összegező dokumentumait, amelyek jelenleg előirányozzák a fő témák kifejtését, majd hangsúlyozta, hogy a legrövidebb időn belül konkrét javaslatokat kell kidolgozni minden akció tekintetében, s azokat be kell terjeszteni a tagállamokhoz, hogy pontos, hosszú lejáratú szerződések és egyezmények megkötése révén véglegesítsék őket. A román fél véleménye szerint a tanács munkáját a következő időszakban gazdasági kooperációnk kiemelt problémáira, különösen az energia- és nyersanyagforrások, a gépipar, valamint a mezőgazdaság kérdéseire kell összpontosítani, hogy biztos feltételeket teremtsünk meg az 1981— 1985-ös ötéves tervidőszak nemzetgazdasági terveinek egyeztetésével kapcsolatos munkálatok késedelem nélküli lefolytatásához, ami lényegesen hozzájárul majd a tagállamok gazdaságitársadalmi fejlődéséhez. A szónok a továbbiakban fejtegette, hogy Románia Szocialista Köztársaság kormányának véleménye szerint melyek lennének az elsődleges célkitűzések a különprogramok végrehajtása ügyében, s a többi között rámutatott: A tüzelőanyagok, az energia és a nyersanyagok terén határozottan szorgalmaznunk kell újabb kooperációs akciók , kormányegyezmények, hosszúlejáratú megállapodások és szerződések megkötését, hogy hasznosítani lehessen a KGST- tagállamok nyersanyag-, tüzelőanyag- és energiatartalékait, s növeljék a leszállításokat a korlátozott természeti erőforrások-kal rendelkező tagállamok felé.A legnagyobbrészt fedezzék " azok behozatali szükségleteit, mivel a különprogramok nem irányoz-, nafc.elé többoldalú.«gyüttmükört-, dón-, akciókat. ..r».5 axzetS^zdasgTr. gaink. létfontosságú. , területein,, mint, amilyen a kőolaj-“és* ’föld-’ gázszükséglet biztosítása. A gépipar terén elsődleges jelleggel a következőket kell szorgalmazni: az 1981—1985-ös szakosítási és kooperációs megállapodások sürgős előkészítése és megkötése, amelyek alapján biztosítani kell a termelés stabil fejlődését és a nemzetgazdaságok szükségleteinek fedezését vegyipari és kőolajfeldolgozó berendezésekből, kohászati berendezésekből, nehéz- és speciális szerszámgépekből, komplex technológiai vonalakból, automatizálási felszerelésből, elektronikus-, mérő- és ellenőrző készülékekből, az ahhoz szükséges feltételek konkretizálása, amelyek között együttes erővel termelőkapacitások épülhetnek a KGST-tagállamok, közöttük Románia területén, programvezérlésű szerszámgépek, nehézszerszámgépek, kohóipari felszerelés, sajtoló és kovácsoló berendezések gyártására; az ahhoz szükséges akciók konkretizálása, hogy fokozódjék a műszaki-tudományos együttműködés olyan kooperációs objektumok révén, amelyek egyre nagyobb mértékben kielégítik a szükségleteket a termelőerők gyors ütemű növelése és korszerűsítése, a technológiaátadás, az összes országoknak a tudományos és technikai vívmányokhoz való hozzáférése terén, előmozdítják új technológiák kidolgozását, új termékek gyártásbavételét és ezúton az országaink között ilyen tekintetben még fennálló szintkülönbségek felszámolását. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén kivételes fontosságúak az együttműködési akciók a növényi és állattenyésztési termelés gyarapítása, a termelési technológiák tökéletesítése érdekében. Fontos megoldásra váró probléma azoknak a formáknak és módszereknek a kidolgozása, amelyek ösztönözhetik a mezőgazdasági termékek és élelmicikkek termelését és exportját a KGST-tagállamokban, tekintve, hogy a szektor termelésének folyamatos fejlesztése igen számottevő anyagi és pénzforrásokat igényel. A szónok ezután a következőket mondotta: A hosszúlejáratú együttműködési különprogramok kidolgozásának és megvalósításának egyik fő célkitűzése fokozni a KGST-tagállamok közötti együttműködés szerepét a gazdasági fejlesztési szintek közeledése és kiegyenlítődése terén. E célból előirányoztuk, hogy kooperációs akciók nyomán a kevésbé iparosított tagállamok széleskörűen részt vegyenek a termelési szakosításban és kooperációban. megkapják a szükséges támogatást a területükön építendő magas műszaki színvonalú objektumok megvalósításához. könnyebben hozzájussanak a tudomány és a technológia legújabb vívmányaihoz, növelhessék késztermék-exportjukat, s így magasabb szinten hasznosíthassák anyagi és munkaerőforrásaikat, lehetőségeiket. A román küldöttség célszerűnek tartja, hogy határozottabban szorgalmazzák az említett folyamatot meggyorsító konkrét együttműködési intézkedéseket — ami különben a KGST tevékenységének alapvető célja —, s megvalósításuk bizonyítja a szocialista rendszer hatékonyságát és felsőbbrendűségét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítésében. Gazdasági kapcsolataink öszszességében a tervezésügyi együttműködés, különösen a tervek egyeztetése — amint a Komplex Program és a Tanács más dokumentumai hangsúlyozzák — a fő módszer az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés megszervezésében, ami a gazdaságfejlesztési kérdésekben folytatott tanácskozások rendszere útján valósul meg és megfelelő kereteket biztosít a fontosabb gazdasági együttműködési megállapodásokhoz, ötéves kereskedelmi egyezmények és kooperációs szerződések megkötéséhez. Az így felépített tervezésügyi együttműködés a tagállamok kommunista pártja által megszabott alapvető gazdasági-társadalmi fejlesztési irányokból és nemzetgazdasági tervei előirányzataiból indul ki. Ilyen összefüggésekbe tartozik az az együttesen elhatározott terv, amelyet országaink a KGST belső, de nem a tagállamok gazdaságtervezési dokumentumaként képzelt el, s amelynek célja támogatni a gazdasági együttműködés koordinálását. Abból indulunk ki, hogy minden tagállam gazdasági-társadalmi fejlesztése egységes országos terv alapján, a szocialista állam szuverenitásának és függetlenségének kizárólagos és elidegeníthetetlen attribútuma, s mint ilyen kifejezésre juttatja, hogy az illető ország kommunista pártja a munkásosztályától, egész népétől kapott mandátumnak megfelelően maradéktalanul gyakorolja a politikai, a gazdasági és a társadalmi vezetés összes előjogait és teljes felelősségét. A KGST Alapokmányának és a Komplex Programnak az előirányzatai értelmében a tagállamok közötti együttműködésnek növelnie kell az egységes országos terv szerepét, erősítenie kell mindegyik szocialista államnak mint a munkásosztály, az összes dolgozók képviselőjének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építése művében. A román fél meggyőződése, hogy a nemzetgazdasági tervek egyeztetése az a főterület, amely számos lehetőséget kínál tervezésügyi együttműködésünk lényeges javítására, biztosítja a távlati nemzetgazdasági tervezés előnyeinek hasznosítását, megteremti a legkedvezőbb körülményeket az országaink közötti gazdasági kapcsolatok stabil és hosszúlejáratú fejlesztéséhez. Románia Szocialista Köztársaság kormánya e célból javaslatokat terjesztett be a többi tagállam kormányához a tervezésnere,valamint a kereskedelmi kapcsolatoknak, a gazdasági együttműködésnek és kooperációnak a tökéletesítésére. E javaslatok hatékonyak, mert ténylegesen biztosítják, hogy az egyeztetési munkálatok eredményeit fel lehessen használni az ötéves nemzetgazdasági tervek megalapozásában. Elfogadásuk és teljesítésük megteremtené az ahhoz szükséges kereteket, hogy kooperációs alapon hosszabb időt igénylő objektumokat valósítsunk meg az iparban, a mezőgazdaságban, valamint más területeken. Az ilyen együttműködés hosszabb távon biztonságot és stabilitást kínálna a nemzetgazdaságaink haladása számára elsődleges fontosságú termékek egész sorának beszerzésében. A többoldalú együttműködés tökéletesítésének kérdésével kapcsolatban a román fél hangsúlyozni kívánja a Tanács XXX. ülésszakán leszűrt ama következtetés teljes időszerűségét és érvényét, s ezt a megvizsgálás tárgyát képező dokumentum is megerősíti, miszerint az országaink közötti többoldalú együttműködés jelenlegi szervezési rendszere — amelyet a KGST Alapokmányának megfelelően hoztak létre és a Komplex Programban szentesítettek — egészében biztosítja az összes részt vevő országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének feltételeit. Határozottan síkraszállva fenntartása és erősítése mellett, továbbra is szorgalmazzuk a tanács és a tagállamok által létrehozott többi nemzetközi gazdasági szerv hatékonyságának fokozását és tevékenységének javítását, ami tökéletesen megvalósítható a KGST Alapokmányának, szervezetünk Komplex Programjának és más alapító dokumentumainak előirányzatai keretében. Az utóbbi esztendők tapasztalata mutatja, hogy még nem használjuk ki eléggé a KGST Alapokmánya és a Komplex Program által a többoldalú együttműködésünk szervezésének tökéletesítésére kínált lehetőségeket, s úgy véljük, csakis politikai elhatározásunktól függ az egyöntetűen elfogadott dokumentumok előirányzatainak tényleges kihasználása. Az együttműködés csaknem három évtizedes tapasztalata megerősítette: helyes és életképes a KGST Alapokmányának az az előirányzata, miszerint az együttműködés érdemi kérdéseiben a tanács szervei ajánlásokat fogadnak el, azokat megvizsgálás végett eljuttatják a tagállamokhoz, s a kormányok vagy más illetékes szervek döntése alapján kerülnek alkalmazásra minden tagországban. Mély meggyőződésünk szerint az együttműködésnek ez az érdemi módozata, amelyet a KGST Alapokmánya és a Komplex Program szentesít és hosszas tapasztalat igazol, biztosítja többoldalú együttműködésünk optimális feltételeit. A KGST-szervek keretében kidolgozott ajánlások és szerződések ratifikálása és megerősítése a tagállamok párt- és államvezetősége, kormánya vagy más illetékes szerve által lehetővé teszi, hogy a tagországokban döntsenek a szóban forgó célkitűzések és akciók megvalósításában való részvételről, szó előtt tartva a nemzetgazdaságszervezés és -irányítás saját rendszerét, az országos gazdasági-társadalmi fejlesztési programokat. Nem tartjuk szükségesnek a KGST-alapokmány és a többi normatív alapdokumentum módosítását, s úgy véljük, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó többoldalú együttműködés megszervezésének és a tanács szervei munkájának a tökéletesítése kérdésében állandóan szem előtt kell tartani azt az elengedhetetlen követelményt, hogy együttműködési formáink és módszereink rendelkezzenek az egyenjogú együttműködés új, példás viszonyainak jellegével, s mint ilyenek mozdítsák elő az összes tagállamok haladását, az elmaradott országok gyorsabb fejlődését, valamennyi nemzet civilizációs és jóléti fokának emelkedését. A szónok ezután rámutatott, hogy a román kormány véleménye szerint erősíteni kell a szervezet nyitott jellegét, különösen a KGST-tagállamok kapcsolatainak kérdésében, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a nem KGST-tagállamokkal és más nemzetközi szervezetekkel való együttműködése kérdésében, majd így folytatta: A román fél úgy véli, a KGST külkapcsolatainak tökéletesítését valamennyi tagállam ama szuverén jogának a tiszteletben tartására kell alapozni, hogy közvetlenül kiépíthet külgazdasági kapcsolatokat, és önállóan tevékenykedhet más nemzetközi szervezetek keretében. Ebből következik, hogy a KGST és más országok, illetve nemzetközi szervezetek között megkötött szerződésekben csak a tanácsnak az Alapokmányból fakadó jogköre szerinti együttműködési viszonyait rögzítsék, illetve csupán a szervezési keretet a nem tagállamoknak a KGST keretében folyó többoldalú együttműködésben való részvételhez. A szónok nemzetközi kérdésekről szólva, ezeket mondotta: A szocialista országok gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, sokrétű együttműködésük bővítéséhez az összes nemzetek közötti egyetértés légköre szükséges. A szocialista Románia a nemzetközi együttműködés aktív politikáját folytatja új típusú kapcsolatok meghonosítása szolgálatában, amely kapcsolatok épüljenek a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzése elveire, vagyis a ma világszerte mindinkább tért hódító elvekre. Pártunk és kormányunk, teljes összhangban napjaink realitásaival, a nagy forradalmi jellegű társadalmi és gazdasági átalakulásokkal, külpolitikai téren mindenekelőtt szüntelenül fejleszti a barátság és a sokoldalú együttműködés kapcsolatait az összes szocialista országokkal, harcol a szocialista országok együttműködésének és szolidaritásának erősödéséért, ami lényeges tényező a szocializmus nemzetközi tekintélyének érvényesülésében. Románia egyben együttműködést és kooperációt épít ki a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett országokkal, a szabad és független fejlődés útját járó összes államokkal, minden támogatást megad a népeknek, hogy kiharcolják jogukat, s rendelkezzenek nemzeti kincseikkel és bőséges jövőjük, jólétük és civilizációjuk megteremtésére hasznosítsák őket. Románia a békés egymás mellett élés elvei szellemében bővíti gazdasági együttműködését a fejlett tőkés országokkal, a világ összes országaival, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésükre. Ilyen meggondolásokból természetesnek tartja, hogy az öszszes országok aktívan, konstruktív szellemben küzdjenek egy új gazdasági és politikai világrend megteremtéséért, amely a meszszemenő méltányosság és igazságosság elvei jegyében biztosítja a gazdasági szintkülönbségek megszüntetését, a gazdasági és társadalmi haladást, az összes nemzetek közötti békét és együttműködést, egy jobb és igazabb világ megteremtését. A szónok befejezésül hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a vita tárgyát képező problémákat építő szellemben, az elvtársi együttműködés és egyetértés jegyében megoldják, s ezzel megteremtik a feltételeket a képviselt országok közötti gazdasági kapcsolatok, gyümölcsöző együttműködés elmélyítéséhez és tökéletesítéséhez, előmozdítva egyben a szocializmus, a haladás és a béke egyetemes ügyét. A ROMÁN KORMÁNYFŐ TALÁLKOZÓI Maria Manescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kolnsi anyának első minisztere külön-külön találkozott a következő elvtársakkal: Willi Stoph, a Képiet Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke,Horr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Sztanko Todorov, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Andrej Marine, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke. Az elvtársi légkörben, a meleg barátság és szívélyesség szellemében lezajlott találkozókon megelégedéssel nyugtázták a kétoldalú együttműködés és kooperáció lendületes fejlődését. Hangot adtak annak a kölcsönös óhajnak, hogy tovább fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat. A kormányfők megtanácskozták a termelési kooperáció, a kereskedelmi" cserék" bővítése lényeges kérdéseit, konkrét intézkedéseket jelöltek meg az elhatározott együttműködési programok, a kölcsönös áruszállítás, továbbá az 1981—1985 közötti tervegyeztetési munkálatok jó menete érdekében. A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy az országaink közötti együttműködés bővítése a kölcsönös érdekeket, a szocializmus, a haladás és a béke egyetemes ügyét szolgálja. A román kormányfő fogadást adott a részt vevő küldöttségek tiszteletére Manea Manescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere fogadást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának XXXII. ülésén részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a következő elvtársak: Sztanko Todorov, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez. Kuba Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának alelnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Zsambin Batmund, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság-Minisztertanácsának elnöke, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Le Thanh Nghi, Vietnam Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke, valamint a küldöttségek tagjai. Úgyszintén ott volt Andrej Marine, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke és az ülésszakra meghívni J ími ADílát? Szíikkitiladní Jelen volt Jose Eduardo dos Santos, Angola Népköztársaság kormányának első elnökhelyettese, Szin In Ha, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Gesesse V. Kidan, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Közigazgatási Tanácsa Állandó Bizottságának tagja, Sanan Southichak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság távközlés-, közmunka- és közlekedésügyi minisztere, az említett országok megfigyelőként résztvett küldöttségeinek vezetői, a kíséretükben levő hivatalos személyek. Jelen volt a fogadáson N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, helyettesei, a KGST-titkárság több szakértője, a KGST- tagállamok által létesített nemzetközi gazdasági szervek képviselői.Részt vettek a sugalláson a következő elvtársak: Emil Draganescu, Fazekas János, Paul Niculescu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Rádulescu, Ilie Verdet, Vasile Murat, valamint a kormány több tagja, más hivatalos személyek. Az elvtársi szellemben, a meleg barátság légkörében lezajlott fogadáson pohárköszöntőt mondott Manea Manescu elvtárs és Sztanko Todorov elvtárs, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A küldöttségek elutazása Elutaztak a fővárosból a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának XXXII. ülésén részt vett küldöttségek: Bulgária Népköztársaság küldöttsége, élen Sztanko Todorovval, a Minisztertanács elnökével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, élen Lubomir Strougallal, a szövetségi kormány elnökével; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, élen Willi Stophfal, a Minisztertanács elnökével; a Mongol Népköztársaság küldöttsége, élen Zsambin Batmunddal, a Miiisztertanács elnökével; a Lengyel Népköztársaság küldöttsége, élen Piotr Jaroszewicz-cel, a Minisztertanács elnökével; a Magyar Népköztársaság küldöttsége, élen Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége, élen Alekszej Nyikolajevics Kosziginnel, a Minisztertanács elnökével; Vietnam Szocialista Köztársaság küldöttsége, élen Le Thanh Nghivel, a kormány elnökhelyettesével. Az Otopeni repülőtéren a küldöttségeket a következő elvtársak búcsúztatták: Manea Manescu, a kormány első minisztere, Ilie Verdej, a kormány első miniszterének első helyettese, Paul Niculescu, Ion Patan és Gheorghe Radulescu, a kormány első miniszterének helyettesei, Vasile Musat, az RKP KB titkára, miniszterek és más hivatalok személyek. Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségét, amely élén Andrej Marinccal, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökével a KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében meghívottként vett részt az ülésszakon. Gheorghe Oprea elvtárs, a kormány első miniszterének első helyettese és Ion Patan elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, más hivatalos személyek búcsúztatták. Hazájuk küldöttségének búcsúztatásán jelen voltak a következő nagykövetek is: Petar Danailov — Bulgária NK; Samir Hanak — Csehszlovák SZK; Siegfried Bock — NDK; Cagaanlamyn Dugerszuron — Mongol NK; Wladislaw Wojtasik — Lengyel NK; Biczó György — Magyar NK; V. I. Drozgyenko — Szovjetunió; Trifun Nikolics — Jugoszlávia SZSZK, valamint Nguyen Sam, Vietnam SZK ideiglenes ügyvivője és a nagykövetségek több tagja. A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÉS TERVEZÉSÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL 1978 június 29-én megtartotta 86. ülését Bukarestben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A Végrehajtó Bizottság intézkedéseket vizsgált meg és határozott el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának XXXII. ülésén elfogadott határozatok teljesítését célzó tevékenység megszervezésével kapcsolatban. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a tanács Titkárságának 1977. évi költségvetése végrehajtásáról szóló beszámolót. Ugyanaznap megtartotta 17. ülését a KGST tervezésügyi együttműködési bizottsága. A bizottság intézkedéseket határozott el a tanács ülésszakán elfogadott hosszú lejáratú együttműködési különprogramokban foglalt együttműködési akciók megvalósítására, továbbá a közfogyasztási iparcikkekkel, a tagállamok közötti szállítási kapcsolatok fejlesztésével, ezen belül az érdekelt ágazatok gépekkel, berendezésekkel és anyagokkal való ellátásával kapcsolatos hosszú lejáratú együttműködés programjai kidolgozási munkálatainak megszervezésére. KÖZÉLETI HÍREK Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, fogadta a Német DK-beli Ernst Thälmann Pionírszervezet küldöttségét, amelyet Helga Labs elvtársnő, a szervezet elnöke vezet, s amely az Országos Pionírtanács június 28—29-én látogatást tett hazánkban a Német DK-beli hírügynökség — az ADN — vezérigazgatója, Günter Pötschke. Ez alkalommal együttműködési egyezményt írtak alá az ADN és a román sajtóhírügynökség, az Agerpres között. A vendéget látogatása befeje A fővárosba érkezett Joergen Jensen, a Dániai Kommunista Párt elnöke, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz hazánkban. A Dániai KP elnökét Bernard Jeune, a Dániai Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja kíséri. Gheorghe Oprea elvtárs, a kormány első miniszterének első helyettese, fogadta A. Marincot, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnökét, a KGST ülésszakán részt vett jugoszláv küldöttség vezetőjét. A megbeszélésen nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a Románia és Jugoszlávia közötti kapcsolatok szüntelenül fejlődnek a Nicolae Ceausescu elvtárs és a Joszip Broz Tito elvtárs közötti találkozókon létreCornel Burtica elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter fogadta Joao Cravinhot, volt portugál iparügyi minisztert, aki részt vett a tudomány és a technológia a fejleszCornel Burtica elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter fogadta Guillermina Sanchez Meza de Solis mexikói külügyminiszterhelyettest, a román-mexikói gazdasági és műszaki együttműködési vegyes kormánybizottság ülésszakának munkálatain résztvevő mexikói küldöttség vezetőjét, meghívására látogatást tesz hazánkban. A fogadáson részt vett Constantin Bostina elvtárs, az Országos Pionírtanács elnöke és Siegfried Bock, a Német DK bukaresti nagykövetezésekor fogadta Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen volt Ion Cumpanalju, az Agerpres vezérigazgatója. A fogadáson megbeszélték a két ország közötti együttműködés kérdéseit a sajtó vonatkozásában. A vendégeket az Otopeni repülőtéren Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Vasile Murat, az RKP KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB tagja és pártaktivisták köszöntötték. A jött megállapodások szellemében. Ugyanakkor kifejezték azt a kölcsönös óhajt, hogy gazdasági, műszaki-tudományos és más téren, a Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok tovább szélesedjenek és gazdagodjanak. Részt vett a megbeszélésen Petre Blajovics, a Mezőgazda ,sági és Élelmiszeripari Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, valamint Trifun Nikolics, Jugoszlávia bukaresti nagykövete,t és szolgálatában tárgykörű ENSZ-konferenciát előkészítő európai összejövetelen Bukarestben. A megbeszélésen megtárgyalták a Románia és Portugália közötti együttműködés főbb vonatakozásait. A megbeszélésen megtárgyalták a kereskedelmi cserék fokozásának és a két felet érdeklő más téren folyó együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Részt vett Constantin Stanciu, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhelyettes. Jelen volt Juan Manuel Berlanga Garcia, Mexikó bukaresti nagykövete. Paul Niculescu elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, pénzügyminiszter, fogadta H. O. Rudingot, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóját, aki látogatást tesz hazánkban. A megbeszélésen megtárgyalták a Románia és a Nemzetközi Valutaalap közötti együttműködést és az együttműködés fejlesztését a jövőben. A megbeszélésen részt vett, Gheorghe Picop miniszterhelyettes és Vasile Routu, Romániai Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankjának kormányzója. Jose Eduardo dos Santos, Angola Népköztársaság kormánya első miniszterének első helyettese folytatólagos megbeszélést folytatott Gheorghe Oprea elvtárssal, a kormány első miniszterének első helyettesével, Cornel Burtica elvtárssal, a kormány első miniszterének helyettesével, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterrel, Vasile Murattal, az RKP KB titkárával és Angelo Miculescuval, a kormány első miniszterének helyettesével. Emilio Eduardo Massera tengernagy, Argentina Köztársaság haditengerészetének főparancsnoka, a kormányzó katonai junta tagja, aki hivatalos látogatást tesz hazánkban, találkozott Cornel Burtica elvtárssal, a ★ Stefan Voitec elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának alelnöke vacsorát adott Emilio Eduardo Massera tengernagy, az argentin haditengerészet főparancsnoka, a kormányzó katonai junta tagja tiszteletére. A vacsora folyamán Stefan Voitec elvtárs, és Emilio Eduardo Massera tábornagy pohárkaTakeo Miki, a japán Diéta Képviselőházának és a Liberális Demokrata Párt vezetőségének a tagja, volt miniszterelnök meglátogatta a fővárosi Falumúzeumot. Látogatást tett Prahova és Brassó megyében, felkereste a Brazi i Petrolkémiai KombináEz alkalommal megtárgyalták a két ország közötti baráti és együttműködési kapcsolatok, továbbfejlesztését, különféle területeken és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a románangolai kapcsolatok változatossá tétele mindkét ország és nép, valamint a nemzetközi együttműködés és az általános haladás ügyét szolgálja. A megbeszéléseken részt vett Ion Moraru, hazánk angolai nagykövete, kormány első miniszterének helyettesével, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterrel, Gheorghe Pana munkaügyi miniszterrel és Stefan Andrei külügyminiszterrel. ★ ★ szöntőt mondott Románia Szocialista Köztársaság elnöki, Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő, valamint az Argentin Köztársaság állami vezetősége tiszteletére, a román és az argentin nép boldogságára és felvirágzására, a két ország közötti együttműködésre és barátságra. A vacsora szívélyes, baráti légkörben folytatott a Barcanesti- Szövetkezetközi Komplexumot, Brassó Új lakónegyedeit és társadalmi-művelődési és turisztikai intézményeit. A Brassó megyei néptanács vacsorát adott a vendég tiszteletére. 3. — A KGST-ülésszak XXXII. ülésén hosszúlejáratú együttműködési különprogramokat fogadott el az energia, a tüzelőanyagok és nyersanyagok, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar terén. E programokat a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak a tagállamok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére vonatkozó határozatai szellemében dolgozzák ki és azok a pártvezetők megállapodásait tükrözik. A hosszúlejáratú együttműködési különprogramok rögzítik a KGST-tagállamok közötti együttműködés elfogadott stratégiáját hosszabb perspektívában az anyagi termelés megfelelő területein, konkretizálják, illetve továbbfejlesztik a KGST-tagállamok közötti együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, szocialista gazdasági integráció fejlesztésére vonatkozó Komplex Programot. A hosszúlejáratú együttműködési különprogramokban foglalt akciók főbb célja biztosítani a KGST-tagállamok gazdaságilag megalapozott szükségleteit energiából, tüzelőanyagokból és nyersanyagokból, élelmiszerekből, magas műszaki színvonalú termelőeszközökből és technológiákból. E programok kidolgozása és megvalósítása újabb lépés a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésében és további lehetőségeket tár fel a szocializmus előnyeinek nagyobb mérvű hasznosítására a KGST-tagállamok népeinek jóléte érdekében. Az együttműködési különprogramok végrehajtása tehát hozzájárul a KGST-tagállamok szocialista és kommunista építőmunkája gazdasági-társadalmi célkitűzéseinek megvalósításához, előmozdítja nemzetgazdaságuk folyamatos fejlődését, lakosságuk életszínvonalának további emelkedését, a testvérországok gazdasági fejlettségi szintjeinek közeledését és kiegyenlítődését, annak révén, hogy az iparilag kevésbé fejlett országok széleskörűen részt vesznek a termelési kooperációt és a korszerű tudományos és technikai vívmányok felhasználását célzó akciókban, s ezen az alapon növelik késztermék-exportjukat; elsősorban előmozdítja Kuba Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdaságának a fellendülését és hatékonyságának növekedését. Az együttműködési különprogramok elfogadásával kapcsolatban a tagállamok illetékes szervei, konkrét érdekük alapján, megteszik a kilátásba helyezett akciók végrehajtásához szükséges intézkedéseket. E célból összpontosítják erőfeszítéseiket a gazdasági szempontból nagy fontosságú konkrét problémák tekintetében megkötendő többoldalú és kétoldalú szerződéstervezetek előkészítésére, gondoskodva, hogy a KGST-ülésszak Moszkvában sorra kerülő XXXIII. üléséig számos ilyen szerződés aláírásra kerüljön. Úgyszintén megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy az együttműködés tovább növelje a termelés hatékonyságát a tudomány fejlődése és a műszaki haladás alapján. A KGST-tagállamok minden intézkedést megtesznek, hogy a Tanács szerveiben előkészítsék a hosszúlejáratú együttműködési különprogramokat a tagállamok ésszerű szükségleteinek közfogyasztási iparcikkekből való kielégítésére, a szállítási kapcsolatok fejlesztésére a tagállamok között, ezen belül az érdekelt ágazatok számára a szükséges gépek, berendezések és anyagok biztosítására, továbbá javaslatokat dolgozzanak ki a KGST- tagállamok közötti együttműködés keretében a mezőgazdasági és élelmicikkek termelésének és kölcsönös szállításának gazdasági ösztönzésével kapcsolatos lehetséges formákra és módszerekre. A KGST-tagállamok kormányai figyelembe veszik, hogy az illetékes szerveik az 1981— 1990 közötti termelési szakosítási és kooperációs hosszúlejáratú kétoldalú programok kidolgozása folyamán vegyék tekintetbe az elfogadott különprogramokba foglalt többoldalú együttműködési akciókat. A hosszúlejáratú együttműködési különprogramok különböző akciói és a termelési szakosításra és kooperációra vonatkozó szerződések, az együttes építkezés, a többoldalú és kétoldalú együttműködés más formái az említett akciók alapján az egyik meghatározó összetevője az 1981- 1985 közötti gazdasági tervek egyeztetésének és az erre az időszakra szóló többoldalú integrációs akciók ügyében elhatározott terv összeállításának. A KGST-tagállamok együttműködésének legfontosabb célkitűzése a közeljövőben kidolgozni és perfektálni a hosszúlejáratú együttműködési különprogramokban előirányzott akciók megvalósításával kapcsolatos, szerződéseket. A következő időszakban erre összpontosítják fő erőfeszítéseiket a KGST szervei. A KGST-tagállamok a hosszúlejáratú együttműködési különprogramok végrehajtásával megerősítik nemzetközi gazdasági pozícióikat, baráti kapcsolataikat és együttműködésüket, s egyben bővítik gazdasági kapcsolataikat a többi szocialista országgal, a fejlődő országokkal, a világ összes országaival, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől. A KGST-tagállamok megerősítik: békés külpolitikájuk töretlen vonalvezetésének megfelelően, a helsinki biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmányában leszögezett elvek és kötelezettségvállalások szellemében aktívan részt akarnak venni a nemzetközi munkamegosztásban, hozzá akarnak járulni a méltányos és kölcsönösen előnyös nemzetközi, gazdasági viszonyok megteremtéséhez. Aláírták Bukarestben 1978. június 29-én a KGST ülésszaka XXXII. ülésén részt vevő tagállamok küldöttségeinek vezetői. A KGST-tagállamok küldöttségvezetőinek nyilatkozata azzal kapcsolatban, hogy a KGST ülésszakoli ülése hosszúlejáratú együttműködési különprogramokat fogadott el