Előre, 1978. szeptember (32. évfolyam, 9575-9600. szám)

1978-09-01 / 9575. szám

2.---------- PÉNTEKI KRÓNIKA Az olvasó fóruma Megérte a fáradságot Iskolánk naplójába beírhat­juk, hogy sikeresen végrehaj­tottuk a betervezett második pionírexpedíciót. Elnevezését — Délhegy — a Csomafalvát őrző hegységről kapta. Az ex­pedíciónak (tíz tanuló és két vezető tanár) komoly célkitű­zése volt­: megismerkedni Ko­­vászna megye történelmi múlt­­jával, műemlékeivel, Hargita és Kovászna megye földrajzi viszonyaival, fontosabb termé­szeti jelenségeivel. Terveink kivitelezése alapos előkészüle­teket igényelt. Mindenkinek jutott feladat s egy rész az ex­pedíció felszereléséből is. Mi­vel rövid idő alatt sok helysé­get kellett meglátogatni, vál­tozatos közlekedési eszközöket vettünk igénybe: vonatot (220 km), kerékpárt (300 km) s nem riadtunk vissza a gyalogtúrá­tól sem (40 km). Minden pró­bát kiálltunk, s célunkat meg­valósítottuk. Induláskor Tusnádfürdőig vonattal utaztunk, és délután, miután megmásztuk a Nagy- Csomádot, a Szentanna közelé­ben sátoroztunk le. A nagy erőpróba ellenére vidám volt a hangulat, s hajnalban már megtörtént az első incidens: a kettes sátor lakóira omlott, persze nemcsak úgy magától, hanem az egyes sátor tagjai­nak közreműködésével. Először bosszankodtunk, büntetni a­­kartunk, aztán belenyugod­tunk, hogy ez a csínytevés tu­lajdonképpen velejárója a ki­rándulásnak ... Kovászna megyét többé-ke­­vésbé kerékpárral jártuk be Egyik fő célunk volt megtekin­teni az 1848-as forradalom nagyjainak emlékművét, fel­kutatni a meglévő emléktáb­lákat. Közben fáradságot nem ismerve kapaszkodtunk a csú­csokra, hogy az utunkba eső középkori várakat is megnéz­hessük. És akárcsak a törté­nelmi műemlékek, ámulatba ejtettek a természeti ritkasá­gok is. Élményben gazdag útvona­lunk volt, mindenki elégedet­ten állapította meg, hogy meg­érte a fáradságot. S alig fejez­tük be expedíciónkat, máris a következőn gondolkozunk. A sok változat közül még nem választottunk, de minden bi­zonnyal folytatni fogjuk isko­lánk expedíciós hagyományait. KOLUTÁN GYÖRGY tanár Csomafalva Hétezer kötet A falusi és községi könyvtá­rak két év óta új, átszervezett formában és többnyire önkén­tes személyzet bevonásával tevékenykednek. Az átállás természetesen nem volt zök­kenőmentes. A kerelőszentpáli községi könyvtár jelenlegi, megma­radt könyvállománya (jó részét a falvak vették át) csaknem hétezer kötet 55 000 lej érték­ben. 1978 januárjától Dobay Tün­de, a helyi iskola tanárja vette át a könyvtárat, s az eredmény máris megmutat­kozott. A lakossággal fenntar­tott kapcsolat, a jól megszer­vezett könytári órák által az olvasók egy része, elsősorban az ifjak és iskolások, vissza­­szokott a könyvtár hűséges barátja, olvasója lett. A könyvtár az őszi-téli hó­napokban bír nagyobb vonz­erővel a községközpont lakói számára, s akkor minden bi­zonnyal még jobban fellendül tevékenysége, magasabb szin­ten tölti majd be tömegneve­­lő-mozgósító feladatát. PATAKI JÁNOS Kerelőszentpál, Maros megye Az illetékesé a szó VARGA KÁLMÁN, Lupény. A sportanyagokat forgalmazó bu­karesti vállalat (IDMS) arról ér­tesített, hogy a Trabant-igénylők száma jóval meghaladta mind az idei, mind a jövő évi szerződé­si kereteket, kérését tehát nem tudják kedvezően megoldani. A­­jánlják azonban az 1300-as Da­ciát, amelyet 36 hónapos rész­lettel is megvásárolhat, miután a havi javadalmazásának arányá­ban a CEC-nél kifizeti az előle­get. Az IDMS temesvári autóü­z­­leteben készpénzzel is megveheti, miután programáltatta magát. A bukaresti IDMS címére (Str. Vasile Conta nr. 16, sector I, cod 70139) postán — ajánlott levél­ként — írásbeli kérést lehet be­küldeni Skoda 105 L, 105 L, és 120 L kocsikra, amelyek forgal­mazására a következő években nyílik lehetőség. Kérést lehet kül­deni továbbá az 1500-as és 1200- as Ladára. Postaláda JAKAB KATALIN, Szecselevá­­ros, Brassó megye. Kérjük, írja meg pontos címét, hogy vála­szunkat postázhassuk. SZABÓ GY. LÁSZLÓ, Nagy­várad. Beküldött hirdetését csak azután közölhetjük lapunkban, miután a hirdetési ügynökség ér­tesít a közlési díj megérkezéséről. A hirdetési ügynökségnek ön ál­tal már ismert címére tehát küld­je el a közlési díjat — szavan­ként 1,50 lej, a pénzesutalvány levelezésre fenntartott helyén pe­dig tüntesse fel a következő ikta­tószámot: 3065. A hirdetés szöve­gét természetesen nem kell újra­írnia, mert azt megőrizzük. Zenepöröly Jó évtizede, ha nem régebben árulják játékboltokban, pa­pírkereskedésekben a zenekalapácsot. Annak, aki még nem lá­tott ilyet, különb-különb színű műanyagból készült portéka ez, mérete, mint a rendes kalapácsé, aztán van egy síp is a nyelé­ben. De nemcsak ennek örvén tekinthető hangszernek. A feje is úgy van — szép harmonikásan — kidolgozva, hogy ha lesújt vele az errtber az asztal lapjára, összepréselődik, és élesen füttyent egyet. Ahhoz pedig nem kell külön használati utasítás, hogy nemcsak az asztal lapjára lehet sújtani vele, hanem a másik gyerek kobakjára is. Nagy és fölösleges ijedelmet okoz­va, mert nem fáj, az ,,áldozat“ nem érez többet, mintha zseb­kendővel suhirítana­k meg. Nos, ennek mintájára született meg a minap a zenepöröly. Csak arányaiban nőtt meg, s nyele tehát nem akkora, mint a pörölyé, de a feje bizony igen. Fájni ennek az ütése sem fáj, ezzel, is vég nékül csapkodhatják a gyerekek egymás kobak­ját. Csak nagyobbat szól. Mondom, veszélytelen portéka. Csak éppen két dolog ötlött fel bennem: jó-e az egészen kicsi gyerekben tudatosítani, hogy van olyasmi,­­amivel veszélytelenül fejbe verheti a másikat? Hátha megpróbálja a hegedűvel, mert az is szól. Vagy a táska­rádióval... És a másik: lesz-e valahol egyáltalán megállás az efféle agresszív hangszerek kóros növekedésében? MAJTÉNYI ERIK Szeptember 1. péntek III. évnegyed IX. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 244 nap Hátra van még: 121 nap Napkelte: 5.38 Napnyugta: 18.53 Holdkelte: 4.17 Holdnyugta: 18.09 ÉSZAKNYUGATON BORÚS IDŐ, ESŐKKEL Baluj Gheorghe, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet szolgála­tos munkatársa jelenti: első­sorban az ország északnyugati részében borult, esős időre van kilátás, a Körösök vidé­kén, Erdélyben, Máramarrosban ismétlődő esők. Mérsékelt szél. A hőmérséklet csökken. Haj­nalban 4—14 fok körüli hő­mérséklet várható, napközben 12—20 fokig melegszik fel a levegő. A mélyen fekvő terüle­teken reggeli ködképződés. PÉNTEK, I. műsor: 9.00 Tévé-iskola; 10.00 Film­múzeum (ismétlés); 11.30 Riport; 11.50 Telex; 16.00 Te­lex; 16.05 Vakációs matiné: A Dél tengerein; 16.30 Dokumen­tumfilm; 1640 Népzene; 17.00 Német nyelvű adás; 19.00 Lottó-húzás; 1­9.05 Megének­­lünk, Románia fesztivál; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-hír­adó: 19.50 Ideológiai konfron­táció a jelenkorban; 20.20 An­gol film: Ottello; 22.20 Tévé­híradó: 22.30 Atlétikai EB - felvételről. II. műsor:* 17.00 Té­vé-riport: 17.25 Dal a szocia­lista hazának; 1140 Dobrogea a képzőművészetben; 17.50 Vi­dám óra (ismétlés); 18.45 Egy élet egy eszméért; 19.15 Hirde­tések; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 19.50 Pionírmű­sor; 20.10 Román könnyűzene; 20.30 Hasznos tudnivalók; 21.05 Remekművek nagy mű­­szek előadásában; 21.45 Sport­kilátó. A GYALUI PIONÍRTÁBORBAN 1200 kisiskolás töltötte a nyári szünidő egy részét a gyalui pio­nírtáborban. A Kolozs megyei gyerekeken kívül az idén Arad és Szatmár megyei pionírokat is vendégül láttak az ódon kastély­ban és az óriási parkban. Válto­zatos program keretében ismer­kedtek a községgel, a megye történelmi, földrajzi nevezetessé­geivel, természeti szépségeivel. 12 LAKOSZTÁLYOS tömb­­házat fejeztek be a Hargita megyei Zetelakán. A lakosság hazafias munkahozzájárulásá­val fölépült tömbházban az építők jelenleg a szerelési munkálatokat végzik. ELMÚLT ÉVI kiváló ered­ményeiért több Temes megyei mezőgazdasági termelőegysé­get (egyebek között a varjasi és zsombolyai állami mező­­gazdasági vállalatot, a varjasi és gottlobi gépállomást, a nagytopolováci, gyertyámosi, dinnyési, kenézfalvi téeszt) tüntették ki nemrég a Mező­­gazdasági Érdemrend első fo­kozatával. MŰSORTERV A Szatmári Északi Színház közzétette az 1978—79-es évad műsortervét. A magyar tagozat bérlettájékoztatója szerint eb­ben az évadban a következő da­rabok kerülnek színre: Alexan­­dru Kiri­escu: Szarkafészek című vígjátéka, Kincses Elemér: Éget a nap Seneka felett, Slawomir Mrozek: Tangó című drámája, Méhes György: Mi férfiak zenés vígjátéka, Jókai Mór: Fekete gyémántok című regényének dramatizált változata. PRONOEXPRESSZ Az augusztus 30-i húzás nyerőszámai I. húzás: 26 2 42 6 40 13 II. húzás: 23 41 17 25 43 3 SZEPTEMBER - NYÁRI HÓNAP A TENGERPARTON • Az időjárás kellemes szabadságot ígér • Szőlőkúra Dobrogea leghíresebb fajtáiból • Jelentős kedvezmények szeptemberben a tengerparton üdülő turisták számára A meteorológusok véleménye szerint, szeptember­ben számos meleg napra van kilátás. Közismert, hogy a román tengerparton szeptemberben nagyon kelle­mes az idő. A rövidebb nappalok ellenére több órán át napozhat. Az ózondúsabb levegő felfrissíti a szer­vezetet. A szeptemberi tengerparti üdülés más előnyökkel is jár: kedvezményes áru jegyek­ kedvére választhat az üdülőhely, valamint a szálló kényelmi fokának meghatározásánál, a megszokott 12 naposnál hosszabb vagy rövidebb időtartamra válthat jegyet. Ebben az időszakban is számos érdekes kirándulást szerveznek a Duna-deltába, Észak-Dobrogeába, Murfatlarra, Adamclisibe, Histriába és Bulgáriába. Külön attrakció a szőlőkúra Dobrogea aromás sző­lőfajtáiból. A megyei turisztikai hivatalok valamennyi ten­gerparti üdülőbe biztosítanak jegyeket. Többszörös előnyök. Elszállásolás elsőosztályú szállodákban. Szeptember 1—15 között 65 lejbe kerül egy napi ten­gerparti tartózkodás ,egy 12 napos üdülés ára 780 lej, a hat naposé 390 lej. Szeptember 16-tól további áren­gedmények — egy napi tartózkodás 57 lej személyen­ként. 12 napra 684 lej, 6 napra 342 lej. Az üdülője­gyek birtokosai vasúti kedvezményben részesülnek. Jegyek előjegyzése: valamennyi megyei turisztikai hivatalnál és ezek fiókjainál. (5751) SPORT XII. atlétikai EB — Prága 1978 Az időjárás közbeszólt K­ellemes, nyárvégi időben kezdődött, hideg, esős időben folytatódott Prágá­ban a XII. atlétikai Európa-baj­­nokság. Az időjárás kedvezőtle­nül befolyásolta a versenyeket, az eredményeket, amelyek elma­radtak az előző napi teljesítmé­nyektől. A kedden még világcsú­csot ugró szovjet Bardauskene, a női távolugrás döntőjében már csak 688 centire volt képes. A vágtázók eredményei is messze elmaradtak: mind a női, mind a férfi 100 méteres futás döntőjé­ben viszonylag gyenge eredmé­nyek születtek. Csupán a női súlylökők nem törődtek az idő­járással. A román atléták két döntőben voltak érdekeltek: női távolug­­rásban és súlylökésben. Távol­­ugrásban Gina Panait és Doina Antoh egyaránt ott volt a leg­jobbak között, az EB előtti rang­sor a következő volt: Bardauske­ne - 707 cm, Voigt (NDK) — 675 cm, Nygrynova (Csehszlovákia) — 674 cm, Wujak (NDK) — 673 cm, Gina Panait — 671 cm... Doiny Antoh - 656 cm. Ez a sorrend - egy kivétellel — a dön­tőben is megmaradt, Gina Pa­nait értékes ötödik helyet szer­zett, jóllehet teljesítménye, a többiekéhez hasonlóan, elmaradt legjobb eredményétől. Doina Anton tizedik lett. TÁVOLUGRÁS, NŐK — Eu­­rópa-bajnok: Vilma Bardauske­ne (Szovjetunió) — 688 cm, 2. Angela Voigt (NDK) - 679 cm, 3. Jarmila Nygrynova (Csehszlo­­vákia) — 669 cm, 4. Heidemarie Wyclsk (NDK) - 660 cm, 5. Gina Panait (Románia) - 652 cm, 6. Susan Reeve (Nagy-Britannia) - 648 cm... 10. Doina Anton — 622 cm. Súlylökésben Mihaela Loghin kilencedik lett ,ami az EB­ előtti rangsorhoz egy hellyel előrelé­pést jelent. A rangsor: Stupianek (NDK) — 26,06 m, Fibingerova (Csehszlovákia) — 21,87 m, Droese (NDK)-21,58 m, Adam (NDK) - 21,58 m, Sztojanova (Bulgária) - 20,33 m... Loghin -18,92 m. A döntőben az NDK-beli Ilona Ltupianek biztosan hódította el az aranyérmet, míg Fibingerova, a csehszlovákok kiválósága a második helyre szorult. Loghin 17,35 méterrel kilencedik lett. SÚLYLÖKÉS, NDK - Európa­­bajnok: Ilona Stupianek (NDK) — 21,41 m, 2. Helena Fibingero­va (Csehszlovákia) - 20,86 m, 3. Maritta Droese (NDK) - 20,58 m, 4. Szvetlána Kracsevszkaja (Szov­jetunió) - 20,13 m, 5. Elena Szo­janova (Bulgária) - 19,43 m, 6. Ewa Wilms (NSZK) — 19,20 m... 9. Mihaela Loghin — 17,35 m. Érdekesen alakult a férfi 100 méteres síkfutás döntője. A győ­zelmet az olasz Mennea szerez­te meg, aki az EB előtti rangsor­ban csupán a negyedik volt. Az angol Wells és az NDK-beli Ray nem tudott nyerni. A női 100 mé­teres vágtázásban a várakozás­nak megfelelően az NDK-beli Marlies Göhr lett az Európa-baj­­nok. 100 m SÍKFUTÁS, férfiak - Európa-bajnok: Pietro Mennea (Olaszország) - 10,27 mp, 2. Eugen Ray (NDK) - 10,36 mp, 3. Vlagyimir Ignyatenko (Szovjet­unió) - 10,37 m. 100 m SÍKFUTÁS, nők - Európa-bajnok: Marlies Göhr (NDK) - 11,13 mp, 2. Linda Haglund (Svédország) - 11,29 mp, 3. Ljudmila Kondratyeva (Szovjetunió) — 11,31 mp. A favoritok sikerét hozta a 20 km-es gyaloglás és az esti órák­ban véget ért férfi gerelyhajítás is. A gyaloglók „maratoni" küz­delméből az NDK-beli Ronald Wiesner került ki győztesen, a EB-listavezető szovjet Szolomin harmadik lett. Gerelyhaj­tásban az NSZK-beli Michael Wessing (ő vezette az EB­ előtti rangsort is) szerezte meg az Európa-baj­­noki aranyérmet. Itt is az első három helyezett érte el a legjobb eredményt korábban is. 20 KM-ES GYALOGLÁS, Euró­pa bajnok Ronald Wiesner (NDK) - 1 ó 23:1,5, 2. Pjotr Po­­csencsuk (Szovjetunió) — 1 ó 23:43,0, 3. Anatolij Szolomin (Szovjetunió) — 1 ó 24:11,5. GERELYHAJÍTÁS, férfiak — Európa-bajnok: Michael Wessing (NSZK) — 89,12 m (legjobbja ko­rábban 94,22 m volt), 2. Nyiko­­laj Grebnyev (Szovjetunió) — 37,82 m, 3. Wolfgang Hanisch (NDK),­­ 8766 m. Atlétáink több előfutamban szerepeltek. Elsősorban futóink ismét kitettek magukért. Fija Lo­­vin új egyéni csúccsal (1:58,8) jutott be a 800 m-es női síkfu­tás döntőjébe (Elena Terita ki­esett), míg Horia Toboc a 400 méteres férfi gátfutás középdön­tőjébe országos csúccsal (50,42 mp) jutott a fináléba. Nem ju­tott a döntőbe Cornelia Popa (női magasugrás), aki csupán 175 centit teljesített. Ma hét számban avatnak baj­nokot. Ezek: férfi 200 m, 400 m, rúd, súly, női 200 m, 100 m gát, gerely. Labdarúgó híradó Nem sikerült kiharcolnia az első fordulóba jutást a Steaua csapatának a BEK-torna előselejtezőjén. A Steaua sta­dionban 25 ezer néző előtt baj­nokcsapatunk 2:0 (0:0) arányú győzelmet aratott a Monaco e­­gyüttese felett, de 3:2-es össze­sített gólaránnyal a francia baj­nok mérkőzhet a torna első for­dulójában a Malmö FF csapa­tával. A Steaua együtteséből elsősor­ban a játékosok harci szellemét, küzdeniakarását hiányolták. Nem hajtottak, az akciókból hiányzott ez átütőerő. Jellemző, hogy a ka­tonacsapat kedvező lélektani pillanatokban sem tudott erősí­teni. Tulajdonképpen a néhány veszélyes akció egy-egy sikerül­tebb támadás eredménye volt, korántsem Constantin legénysé­ge fölényének a bizonyítéka. E­­gyüttesünk néhány játékos tu­dására épített, szemben a fran­ciákkal, akik elsősorban csapa­tot alkottak, s ha kellett — forró percekben — „szétpasszolták“ a játékot. Érthetően, hiszen az e­­redmény tartására rendezkedtek be, s ennek megfelelően futbal­loztak. 0:0-nál könnyedén, 1:0- nál már határozottabban, 2:0-nál pedig már reális tudásukból is megcsillogtattak valamit. (Kí­váncsiak lettünk volna, hogy 3:0-nál hogy játszanak...). Az igazság az, hogy a Steaua ellen­felét nem késztette teljes erőbe­dobásra, 2:0 után Leduc csapata sok adogatással fékezte le a já­tékot, teljes sikerrel. Egyébként a gólok születése is mutatja, hogy a mieink akkor voltak eredményesek, amikor gyors, korszerű támadást vezet­tek. Troi második gólja így szü­letett! Ezzel azonban nem tud­tak élni a fővárosi játékosok. Adogattak, próbálkoztak, társuk­tól várták a megoldást. Ráadá­sul a hajrában el is fáradtak (hogyan is volt a nyári felkészü­lés, az erőnléti alapozás?...). Gheorghe Constantin, a csa­pat edzője a játékosok lelkiálla­potára panaszkodott. Nincs meg a kellő önbizalmuk — mondotta. Azok után, amit láttunk, el is hisszük. .. STEAUA: N. Raducanu, An­­ghelini, Santes, FI. Marin, Vigh, Dumitru (Ad. Ionescu), Stoica (Aelenei), Iordanescu, Troi, M. Raducanu, Zamfir. AS MONACO: Ettori — Zor­­zetto, Courbis, Gardon, Vitalis, Chaussin, Petit, Moizan. Dalger, Soler (Gudimar), Nogues. Gól­szerző: Troi (51. és 76. perc). A­z RLSZ döntése értelmében “ élvonalbeli csapataink az RLSZ Kupa-torna rendezvényén is részt vesznek. Nem indul a bajnok és a kupagyőztes. Az e­­gyes fordulókra akkor kerül sor, amikor nemzetközi kupamérkő­zések miatt szünetel az A-osz­­tályú bajnokság. Az RLSZ Kupa­torna első fordulójára szerdán került sor a 16 A-osztályú csa­pat részvételével. I. csoport: UTA — Nagybányai FC 2:0 (2:0). Gólszerzők: Schepp és Leac, FC Bihor — Szatmári Olimpia 2:4 (0:2). Gólszerzők: Fildan és Lu­­pau, illetve Báthori II., Both I., Marcu és Hațeganu. II. csoport: Hunyadi Corvinus — Temesvári Politehnica 1:1 (1:1). Gólszer­zők: Dina, illetve Bojidar, Petro­­zsényi Jiul — AS Armata 3:0 2:0. Gólszerzők: Kovács (2) és Dumitrache. III. csoport: Rm. Vilcea- Chimia — Sportul stu­­dentesc 3:2 (1:1). Gólszerzők: Coca (3), illetve M. Sandu (2), CS Tirgoviste — FC Arges 4:1 (1:0). Gólszerzők: Martin, Miu (2) és Tataru, illetve Dobrin. IV. csoport: Buzaul Gloria — Bukaresti Dinamo 2:2 (1:1). Gól­szerzők: Lucuta (öngól) és Var­­gau, illetve Augustin és Tevi, Iasi-i Politehnica — Bacaui SC 2:1 (0:0). Gólszerzők: Banu és Costea, illetve Botez. R­öviden • A magyar labda­rúgó bajnokság második fordulójában az MTK-VM csa­pata — a Temesvári Politehnica ellenfele az UEFA Kupában — Diósgyőrött 3:2 arányú vereséget szenvedett a helyi együttestől • A héten megkezdődtek az EB- selejtező mérkőzések. A II. se­lejtező csoportban, Oslóban Ausztria válogatottja 2:0 arányú győzelmet aratott Norvégia fe­lett. A győztesek góljait Pezzey és Krankl szerezték . Barátsá­gos mérkőzések: Erfurtban: NDK — Bulgária 2:2 (1:2), Hel­sinkiben: Finnország — Lengyel­­ország 0:1 (0:0). Gólszerző: Ma­­jewski, Madridban: Real — SV Hamburg 2:4. • Jack Stein skót szakvezető személyében új me­nedzsert szerződtetett a Leeds United labdarúgó együttese. Az 55 éves szakember a Celtic csa­patával lett ismert, amikor soro­zatban aratta sikereit a BEK- tornán. TELEX • A konstancai sportcsarnok­ban folytatódott a Tomis Kupa nemzetközi férfi röplabdatorna. Románia — Brazília 2:3, Kínai NK — Franciaország 3:0, Bulgá­ria — NDK 3:1, Magyarország — Kuba B 3:1 • Második lett a Steaua férfi kézilabda csapata a jugoszláviai Dobojban megren­dezett nemzetközi tornán. A győzelmet a Partizán Bjelovan együttese szerezte meg • A hét végén rendezik meg a főváros­ban a Barátság Kupa ifjúsági íjászversenyt. Hazánk legjobbjai mellett Csehszlovákia, a Koreai NDK, Kuba, a Mongol NK, Len­gyelország, Magyarország, a Szovjetunió íjászai indulnak • Szeptember 7-én a fővárosban és 21-én Szófiában rendezik meg a Steaua — CSZKA Septemvris­­ke Zname jégkorong BEK- mérkőzést • Lodzban meg­kezdődött az ökölvívó Dina­moviád. Az első fordulóban Ilie Dragomir pontozással nyert a magyar Dénes Jó­zsef ellen • A középdöntő mérkőzéseivel folytatódott a Szovjetunióban a női röplabda világbajnokság. Japán — NDK 3:0, Peru — Csehszlovákia 3:2, Dél-Korea — Lengyelország 3:0 • Poznanban végetért a Len­gyelország — NSZK — Francia­­ország hármas ifjúsági atlétikai viadal. Lengyelország — NSZK 119:110. Lengyelország — Fran­ciaország 127:96, NSZK — Fran­ciaország 116:104. A legjobb e­­redményt a lengyel Jaskulka ér­te el férfi távolugrásban. Ered­ménye 786 cm • Az angol Noon sikerével zárult a budapesti nemzetközi sakktorna • Vil­niusban befejeződött a nemzet­közi férfi kosárlabdatorna. A győzelmet a Szovjetunió A-vá­­logatottja szerezte meg az USA és Csehszlovákia előtt. A döntő összecsapáson: Szovjetunió — USA 104:99. Zenei élet Fővárosi évadmérleg és évadelőzetes Az 1977—78-as fővárosi zenei évad ellentmondásos volt: rend­kívüli események, világszintű művészi teljesítmények középsze­rű, rutin-előadásokkal váltakoz­tak. A visszatekintés és összefog­lalás ezért megfontolt mérlege­lésre int. A nagy művészeti in­tézmények — a George Enescu Filharmónia, a Rádió—Televízió Szimfonikus zenekara, a Román Opera — ugyan nem hanyagolták el a hazai komponisták felkaro­lását, de a bemutatott művek számát, akárcsak művészi tolmá­csolásukat tekintve többet vár­tunk volna. Az egyetemes zene­művészet örökbecsű alkotásai közül körültekintő gonddal válo­gattak. Igen örülünk ennek, mert alkalmunk volt­­a­ legnagyobb műveket utolérhetetlen, igényes tolmácsolásban hallani." Példa­ként elég Sergiu Celibidache és Somogyi László hangversenyeit idéznünk, vagy az Operához szép premierjét, A bűvös vadászt. Mindezt összevetve: a zenemű­vészeti értékek körforgásának és népszerűsítésének alapvető kö­vetelménye marad, hogy az e­­gyetemest és a hazait ugyanaz­zal a hivatástudattal, ugyan­olyan műgonddal kell a nagy­­közönség elé vinni.. A George Enescu Filharmónia az évad kezdetén kéthónapos nemzetközi turnén aratott méltó sikert. Több kelet- és nyugat-eu­rópai ország jelentős zenei cent­rumában ünnepelték a román szimfonikus- és kamarazenét. Miközben a bukaresti filharmó­nia külföldön vendégszerepelt, itthoni hangversenytermében ne­ves külföldi és belföldi együtte­sek koncerteztek. A nemzetközi szimfonikus zenei fesztiválnak is beillő emlékezetes hangverseny­­sorozat szereplői között Japán, Törökország, Bulgária, az NDK szimfonikus zenekara, valamint az ország több jónevű zenekari együttese, a kolozsvár-napocai, a marosvásárhelyi, a iasi-i, a craiovai nyújtott — nem egy eset­ben polémiát kiváltó — jelentős zenei élményt. A George Enescu Filharmónia hazatérése után is fenntartotta a zenekedvelő közönség érdeklő­dését: a hangversenydobogó vi­lághírű karmestereinek - a ro­mán Sergiu Celibidache, a ma­gyar Somogyi László, a lengyel Widok­ Rowicki stb. — föllépését; a népszerű hazai szólisták, Ion Voicu, Valentin Gheorghiu, Kess­ler Márta, Amirás Gábor, Cristea Zalu stb. és neves külföldi vir­tuózok foglalkoztatása: H. Schif (Ausztria), Kosztász Kotsziolisz (Görögország), Henryk Szeryng (Mexikó), Igor Ojsztrach (Szov­jetunió) egészítette ki. A kamaramuzsika is előkelő helyet foglalt el a főváros zene­életében. Emlékezetes teljesít­ményként idézzük föl a többi kö­zött a nemzetközi zenei verse­nyek és fesztiválok fiatal díja­zottjainak a szerepeltetését. Siker koronázta Kessler Márta dalest­jét. Nem mindennapi vállalkozá­sa — az egyetemes zenetörténet dalirodalmának a megszólalta­tása - ebben az évadban is szépen haladt célja felé. Az idézett példák, úgy gondol­juk, minden kétséget kizáróan bizonyítják: az 1977—78-as ze­nei évad kiemelkedő együttese a George Enescu Filharmónia mű­vész­ közössége volt. Az elmúlt években hozzászok­tunk ahhoz, hogy minden csü­törtök este érdekes szimfonikus műsort hallunk a Rádió-Televízió jóvoltából. Ezért igen meglepett bennünket az 1977-78-as évad kihagyásos tevékenysége. Ez a fiatalos lendülettel, korszerű lá­tásmóddal jellemezhető társulat mindenekelőtt abban különbö­zött más fővárosi zenekaroktól, hogy bátran nyitott ablakot a je­len s a jövő zenei jelenségei, kí­sérletei felé. Úttörő jellegű te­vékenységének homlokterében a román kortárs­ zene és a fiatal előadóművészek népszerűsítése állt. E téren szerzett érdemei a lezárult évadban nem gyara­podtak számottevően: indokolat­lanul kevés volt a szimfonikus ősbemutatók száma; megritkultak a kedvelt vita-hangversenyek, melyeknek keretében alkotók­­előedók-hallgatók szócsatái nem egyszer a koncert befejezése utáni késő órákig elhúzódtak. A RTV Stúdió­ zenekarának te­vékenysége is rapszódikus volt. Szórványossá váltak azok a von­zó, népszerű muzsikálások, ame­lyek a zeneértőket éppúgy von­zották, mint a jó zenét igénylő dolgozókat. Gondolunk itt Bács Lajos estjeire és a fáradhatatla­nul kísérletező zeneszerzők — Anatol Vieru, Mihai Moldovan, Aurel Stroe — operáinak a hang­­versenyszerű audícióira. Elvár­nánk, hogy az új évadban a RTV együttesei ismét képességeik és lehetőségeik szintjén jelentkez­zenek. Fővárosunk zeneéletének je­lentős tényezője a Ciprian Po­­rumbescu Zeneművészeti Főisko­la stúdiója. Sokrétű tevékenysé­géből — mely az oktató-nevelő munkát a tudományos kutatással és a művészi gyakorlattal egyez­teti — ezúttal mindössze néhány vonulatot emelünk ki. A Meg­­éneklünk, Románia fesztiválon a művészhallgatók és tanáraik je­lentős számban vettek részt a Bukaresti Egyetemi Központ mű­kedvelő diákegyütteseinek és szólistáinak tavaszi vetélkedőjére való’'felkészítésében és a­­verse­­n­yzék' 4 élhol­yolítá­sá­ba­n.y • »ön*» A 'zeneakadémia- ■-hallgatói* és a tdnérrdi Széles szörű' Zenei tör­édi* nevelő munkát végeztek: a'fővá­­rosi éra Bukarest környéki''tíze-1 mékbért és mezőgazdasági­ vá­­lalatok'bár Tí' Szirhránikas ‘és kamad­rázene hangversenyeket, opera­előadásokat rendeztek; a zene gyakorlatát-elméletét értelmező előadás-sorozattal pedig a dol­gozók esztétikai nevelésére töre­kedtek. Közös hangversenyeket is tartottak: ezeken a zenemű­vészeti főiskola hallgatói és ta­nárai együtt léptek a nyilvános­ság elé a dolgozók műkedvelő együtteseivel-szólistáival. *­ Igen fontos tevékenységet fej­tett ki a zeneakadémia rfjtanulók zenei nevelését célzó hangver­seny-ciklussal. A zenés színpad szűrtintézmé­­nyei a Román Opera­­&& Ope­­rettszínház, az Esztrák Színház stb., nem mutattak föl rendkívü­­li teljesítményeket, munkásságuk mégis figyelemre méltó. Az ope­rában a korszerű igényeknek megfelelő rendezéssel vitték szín­re Carl Maria Weber már­ emlí­tett meseoperáját, a neves ame­rikai koreográfus, Anna Sokolov, meghívott rendezőként J.Charles Ives és Anatol Vieru mageet­ájára alkotott érdekes táncjátékot; fel­frissített szereposztásban került újból színre Pascal Beatoiu ope­rája, a Hamlet és Lau­rentiu Pro­­feta-Oleg Donowski ...fia lettje, a Koldus és királyfi; Wacher zene­drámája, a monumentális Wal­­kür; a csodálatos Jklozgit-opera, a Varázsfüven­g­ és Csajkovszkij örökszép balettje, A­ határ­ ta­va. Szép teljes­ítmény­ veszi George Enescu grandiózus lírai tragé­diájának, az Oidiposznak; a­ Var­sói Operában való színrevitele. A lengyel operaegyüttest a Ro­mán Opera karmesterből­ (Cor­nel Trailescu), rendezőből (Jean Rinzescu), jelmez- és díszletter­vezőből (Roland Laub) és más szakemberekből álló művész­cso­portja tanította be. Válaszként varsói művészek a lengyel nem­zeti opera megteremtőjének, Mo­­niuszkónak a Kísértetkastély című operáját tanítják be a Román Operában - előkészítve­­az­ őszi premiert. •­ Az operettszínház ebben az évadban újította fel Gherase Dendrino Läsaji-mä sä CÍM' "(En­gedjetek énekelni) című operett­jét és két új táncjátékkal gazda­gította a balettkar repertoárját , Mihaela Atanasiu munkáival. Az évad nagy sikere a júliusi­augusztusi olaszországi turné volt. Az új évadot Elly Roman művével, a Poveste din cartierul de vest (Mese a nyugati város­részből) című operettel köszöntik. A jövő évadra figyelemre mél­tó terveket készítettek a főváros zenei szakintézményeinek veze­tői. Az új évadban kielégítő számban és méltó tolmácsolás­ban viszik a közönség elé a ha­zai zeneszerzők arra érdemes munkáit. Az egyetemes zenetör­ténet eddig színre nem került remekeit is bemutatják: a Her­­nanit (Verdi), a Kísértetkastélyt (Moniuszkó), a Daphnisz és Klóét (Ravel) stb. Bukarest ven­dégül látja a neves karmesterek közül , Sergiu Celibidachét, Fe­­rencsik.,­­ Jánost ‚*'•»«»•• • Somogyi Lesz­lát*.., fíísz­OMI­-Az . -1977-t?8*a­'­ bukaresti'b­á­néi évadot tehát erre isrmendásak jellemzik:, ■ .rendkívüli.'események vároko­zta le“ megszokott telj­esít­­ményekkel. Reméljük, én nem so­kára .kezdődő évadban“-acMeg­­éneklünk,' Románia fesztivál má­sodik versenysorozatának végső szakaszával egybehangzóan — az ideinél gazdagabb, színesebb és sok tekintetben korszerűbb hangversenyek és előadások hangzanak el a főváros tekinté­lyes koncert­termeiben és zenés színpadain. CSIRE JÓZSEF Négy hangszer tökéletes harmóniája Az aradi Állami Filharmónia vonósnégyese a Szocialista Művelő­dési és Nevelési Tanács ösztöndíjasaként a franciaországi Courche­vel városában a világ legkiválóbb vonósnégyeseinek nemzetközi sze­mináriumán vesz részt. Nagy esemény ez a fiatal együttes életében, hiszen a részvétel önmagában rangot, kitüntetést jelent. Ebből az alkalomból kértük fel C. FÁTYOL ISTVÁN hegedűművészt, a vonós­négyes vezetőjét arra, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre: — Bevezetőként: milyen helyet foglal el a kamara­zenében és általában a ze­neirodalomban a vonósné­gyes? — Emelkedettségének, ne­­mesedettségének értelmében a zeneirodalom egyik legszubli­­máltabb formája­­a kvartett, mely a bécsi klasszicizmus óta a kamarazene egyik legmaga­sabb rendű formájává alakult ki. Zeneszerzői körökben elég­gé általános az a felfogás, hogy aki jó, sikerre számító kvartettet tud írni, az bátrab­ban vállalkozhat szimfónia komponálására, hiszen e mű­faj egyesíti magában a­ nagy zenekari hatásokat, ugyanak­kor rendkívül kiegyensúlyo­zott zenei forma. A vonósné­gyes, akárcsak az énekes zene — s itt gondoljunk a vokál­­kvartettre — rokonhangzáso­kat kifejező rokonhangszerek •*— többnyire két hegedű, mély­hegedű és gordonka — együt­tes hangzataira épül. Ezt a — mondhatnám így is­ — egy családba tartozó hangzásvilá­got nem „zavarja*“ „idegen“ hangszerek jelenléte. — Milyen hagyományai vannak a vonósnégyesnek hazánkban? — Mint előadóművészeti formának hazánkban is gaz­dag hagyománya van. Elsőként Enescu jut eszembe, aki Bu­karestben sorozatban játszotta el Beethoven összes, tehát 17 vonósnégyesét. Kortársai úgy emlékeznek vissza Enescu vo­nósnégyes próbáira, mint fe­lejthetetlen élményt nyújtó eseményekre. S Enescunak, a kamaramuzsikusnak „meg­szállottságát“ mi sem jellemzi szebben, mint az, hogy ezek a próbák délután kezdődtek és legtöbbször éjfél táján értek véget. E szép enescui hagyo­mány folytatásaiként fémje­lezhetők a brassói kamaraze­nekari fesztiválok. A leg­utóbbira, a kilencedik rendez­vényre június 26 és július 2 között került sor. Az előző é­­vekhez hasonlóan az egyete­mes zeneművészet legnagyobb­jainak alkotásai mellett idén is felhangzottak a hazai szer­zők kamaraművei e rangos eseményen. — Milyen elgondolások hatására alakult meg az aradi vonósnégyes? — Vonósnégyesünk 1976 ő­­szén alakult. Sok minden ját­szott közre létrehozásában. Elsősorban az a felismerés és vágy, hogy ennek a gazdag kulturális hagyománnyal ren­delkező városnak feltétlenül kellene hogy legyen — a kö­zönségérdeklődés szempontjá­ból is megérdemli — állandó vonósnégyese. Saját vonósné­gyese, mely összecsomózza a jónéhány évtizeddel ezelőtt elszakadt fonalat. Ugyanis a század elején Singer Mór veze­tésével már tevékenykedett Aradon vonósnégyes. Ám egy vonósnégyes megalakulásá­ban az ismert feltételek mel­lett közrejátszik a szerencse is, pontosabban az a szeren­csés „pillanat“, amely négy hi­vatott, rátermett embert ösz­­szehoz. Olyan emberi-érzel­mi közelségre van ehhez szük­ség, mely képessé tesz négy embert arra, hogy elviselje, ne unja egymás szinte állan­dó együttlétét. Ilyen emberek­re, művészekre és barátokra találtam Teohari Marius­­ban, Váradi Victorban és Frei­­man Péterben, akikkel közös vágyak és szándékok indíté­kaitól hajtva létrehoztuk az aradi Állami Filharmónia vo­nósnégyesét. Első önálló kon­certjeink, a múlt év tavaszától szervezett országos turnéink, melyeknek során Brassóban, Szebenben, Marosvásárhelyen, Kolozsvár-Napocán, Nagyvá­radon, Temesváron és Buka­restben léptünk fel, közös megelégedésünkre, s talán nem leszek szerénytelen: a közönség megelégedésére is ■— „megpecsételte sorsunkat“. — Milyen szempontokat vesznek figyelembe mű­sorszámaik összeállítása­kor? — Repertoár-orientációnk nem korlátozódik meghatáro­zott stílusirányzatok bemuta­tására. Műsorainkat úgy ál­lítjuk össze, hogy mind az időbeli, mind az evolúciós vonal érvényesüljön bennük. A klasszikus mesterművek épp úgy helyet kapjanak­ ben­ne, mint a jelenkori szerzők alkotásai. Bemutattuk , többek között Mozart K. V. 575-ös, Beethoven opus 132-es, Brahms nr. 1-es, Mendelssohn D-dúr, Prokofjev Második vonósné­gyesét, s bátyámnak, C. Fátyol Tibornak Quadricinium és Musica concertante című mű­vét. Közeli terveink között szerepel a hazai szerzők né­hány művének, köztük Cons­tantin Silvestru Második és Theodor Logolschi vonósné­gyesének előkészítése, melye­ket a Megéneklünk, Románia fesztivál második versenysoro­zatán mutatunk be a közön­ségnek. — Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt ennyire tö­kéletesen összecsiszolód­nia a kvartett tagjai­­ak? — Az együttmuzsiká­lásban valóban döntő szerepett­ ját­­szik az idő, az összeszokás ta­pasztalata. Ha a művészet­ben egyforma szívverésű em­berek találkoznak, ha munká­juk első percétől fogva a tel­jes elkötelezettség magatar­tásával viszonyulnak ahhoz, amit önként vállaltak, akkor a célok beteljesülése többnyi­re nem várathat sokat­­ ma­gára. Bevallom: megfeszített munkát végzünk nap mint nap. . — Vonósnégyesük ,,íz év áprilisában olaszországi turnén volt... — Silvano Prontalini olasz karmester „fedezett fel“ ben­nünket az olasz közönség szá­mára. Aradi vendégszereplé­se után — filharmóniánk ze­nekarát vezényelte *-**•-- meg­hallgatta játékunkat és a leg-* kellemesebb „megdöbbené­sünkre“ néhány hónap­ alatt megszervezte olaszországi hangversenykörutunkat. For­­liban, San Giovanni Valderno­­ban és Anconában léptünk fel a Borosin (Szovjetunió), az Italian kvartett és a hallei szimfonikusok társaságában. Egész repertoár-készletünket felvonultattuk a rendkívül fo­gékony és műigényes olasz közönség előtt. Sikereinkről én nem nyilatkozhatok, a Cor­­riere Adriatico (Ancona) és a La Nazione (San Giovanni Valderno) című helyi lapok viszont felső fokú jelzők fel­sorakoztatásával méltatták já­tékunkat. JUHÁSZ ZOLTÁN ELŐRE

Next