Előre, 1978. november (32. évfolyam, 9627-9652. szám)

1978-11-01 / 9627. szám

2. Az olvasó fóruma Csökkenteni a javítási időt Amilyen értékes, épp o­­lyan érdekes­­ munkát végez, hunyadi kohászati kombinát kohászati javítórészlegének munkaközössége. Tagjait, — mond­ja Ioan V. Govaci fő­­mester (a felvételen , középen), a műhely vezetője, — elsősor­ban a hozzáértés és szenved­­­ély, odaadás egyesíti.. Én.. .az a­zonban sokat hallottam a fő­­mesterről, életének részletei felől érdeklődöm..., tőle tudom, meg, hogy: Maros megyei tájakon szü­letett, 14 éves korában lett inas a hunyad kohászati kom­binátban, a villamos szakmá­ban. 16 évesen került az I-es kohóhoz, ahol a munka isko­láját Nicolae_Marculescu mes­­ternek, a Szocialista Munka Hősének irányítása alatt járta ki. Átkerült­ a_11-es kohóh­oz és itt a részleg­­Kifev-titkárává választották. AZ “élék­ testéVjel elvégezte a mesteriskolát, 1968-tól a jelenlegi részleg fő­mestere, három éve pedig a műhely vezetője. Hatáskörébe sokféle fela­dat tartozik: a kohászati kom­binát berendezéseinek és agg­­regátjainak a főjavításával kapcsolatos munkahelyek megszervezése, a szükséges a­­nyagok és alkatrészek biztosí­tása. És ami különösképpen foglalkoztatja, az a műhely által végzett munkák időtarta­mának a csökkentése. A mun­kaközösség jelszava egyéb­ként az, hogy a javításra ke­rülő felszereléseket egy nap­pal hamarabb adják vissza a használatnak. Említésre érde­mes különben az a tény, hogy a jelzett javítási idő, tehát az aggregátok veszteglési idejé­nek lerövidítése révén a kom­binát szintjén jelentős meny­­nyiségű , nyersvasat, acélt és hengert adtak át terven fe­­­­lül... A beszélgetés itt félbesza­kadt, mivel a főmestert az 1- es huzalhengerdéhez hivatták, ,tanácskozásra, így­,a­­javító­­műhely vezetőjéről már Vio­rel Savu mester, alapszerveze­­ti titkár beszél tovább. Ő szá­molt be arról, hogy Ioan V. Covaci 14 élenjáró zászlót nyert a műhelyszinten szerve­zett szocialista munkaver­­senyben, ezenkívül pedig a Munkaérdemrend III. fokoza­tának kitüntetettje is. S keze "alatt" formálódott; szakemberré -nem­­egy­ munkatársa. A­' meg­­becsülés jele az Dr. Hagyja mű­hely pártalapszervezetének titkárhelyettese is. Azon emberek közé tarto­zik a főmester, aki tudatában van annak, hogy felelősség­­teljes feladattal bízták meg — vezetni egy műhelyt —, a­­minek a mindennapok fela­datsűrűjében becsülettel ele­get is tesz. Ezt a véleményt osztotta Emeric Dragan mér­nök, a részleg vezetője is, el­ismeréssel beszélve kiváló munkaszervezési érdemeiről, s az ezeket gyümölcsöztető e­­redményekről. IOAN VLAD Hunyad SZERDAI KRÓNIKA Postaláda TISZTELT OLVASÓINK! Társadalmunk szabad idő tudatáról, tartalmi vonatkozásairól készülünk ankétot szerkeszteni. Kérésünkkel mindenkihez, de első­sorban munkásfiatalokhoz fordulunk. Válaszoljanak alábbi kérdé­seinkre, s ahol ezt célszerűnek találják, tapasztalataik alapján tágítsák ki tetszés szerint gondolatköreinket: 1. Napi átlagban hány szabad óra — művelődésre, sportolásra és szórakozásra fordítható idő — áll rendelkezésére, s rendszere­sen szervezett, vagy alkalmi (ötletszerű) programmal tölti-e ki szabad óráit? 2. Szokott-e olvasni, és ha igen (szerző és cím szerint), milyen könyveket olvasott az utóbbi három hónapban, melyik könyvtárból szokott könyvet kölcsönözni, mi jellemzi ennek állományát? Vásá­rolt-e könyvet az idén (szerző és cím) és van-e házi könyvtára, hány kötetből áll? 3. Milyen helyet biztosít szabad óráiban az önképzésnek és ta­nulásnak? Milyen területen igyekszik gyarapítani tudását? Mit tesz ennek érdekében? Tudomása szerint milyen tanfolyamok, szakkörök működnek az üzemi klubban, a városi (községi) műve­lődési intézményben s a tudományos-művelődési egyetem kereté­ben. Közülük melyik­ felel meg érdeklődésének, melyiket láto­gatja? Hasznosnak tartja-e és miért? 4. Tagja-e valamelyik műkedvelő művészeti együttesnek, s mi­lyen előadás bemutatására készülnek? 5. Hányszor volt az utóbbi három hónapban színházban és hányszor moziban? Melyik (melyek) az (ok) a színház (ak), amely (ek) előadásait látta? 6. Sportol-*,­ milyen­­sportágban,-.melyik-, egyesületnek tag­ja? Hol járt legutóbb" csoportos"kitápálláson? Mi volt a kellemet­len élménye?' .... . ......................—■ ■ — 7. Szokott-e táncos összejöveteleken részt venni? Hol, mi a vé­leménye ezekről a rendezvényekről? A művelődésen, sportoláson, táncos összejöveteleken kívül milyen egyéb közösségi szórakozások divatosak a fiatalok körében? 8. Milyen okok­, körülmények miatt szokta szabad idejének egy részét elvesztegetni? Kérjük, válaszaikban (beküldési Határidő november 30) tüntes­sék fel iskolai végzettségüket, foglalkozásukat, és munkahelyüket. Szíves közreműködésüket­ előre is köszöni, a művelődési rovat Vita Nert nézünk a falra A giccskultusz felszámolása érdekében minden újságban, folyóiratban, így az Előre több számában is olvashattunk cik­keket. Duczon Elemér „Nem tetszett“ című néhány sora és az utána következő szerkesz­tőségi megjegyzés kapcsán szeretnék hozzájárulni a­ vitá­hoz azzal az elgondolással, hogy rajtam kívül még sokan fogják megvilágítani a vita tárgyát helyi tapasztalataikkal. A szilágycsehi kávézó falá­nak mázolmánya nem egyedi példa, hozzá hasonlókat min­den városban — legyen az nagy vagy kicsi —, községben lehet találni fölös számban. Ez a betegség, mármint a giccs­­kultusz, már-már idültté válik éppen a hozzá nem értés, fő­leg a nemtörődömség miatt, így természetesen megtalál­­ható a mi kis városunkban, a Brassó megyei Rupeán is; csak be kell lépni, az első osztályú parkvendéglőbe vagy a cuk­rászdába, avagy bármelyik el­árusító üzletbe.. Nincs is mit sokat beszélni, mert akik csinálták és­ csinál­tatták, így is, úgy is szépnek és művészinek találják. Akik­nek pedig nem tetszik, inkább nem nézünk a falra, hogy ne kelljen észrevenni . . . A fontos az lenne, hogy megtaláljuk a lehetőséget ezek eltüntetésére. Én a magam ré­széről egy javaslatot teszek, amely, a másokkal beérkezők­­kel, talán hatékony lehet. Mind az állami és szövetke­zeti kereskedelmi, mind a más közszolgáltatási egységek felet­tes (megyei, városi) szerveinek bizonyára vannak olyan művé­szi készséggel rendelkező dol­gozói, akik képzőművészeti is­­kolák­ főiskolai (esetleg tanfo­lyamon szerzett) felkészültség­gel rendelkeznek. A felettes szerv gondoskodjék arról, hogy minden díszítő jellegű munka, legyen az kép, falfestmény, szobor, üzletátalakítás stb., en­nek a szakértőnek (vagy leg­alábbis hozzáértőnek) az elő­zetes hozzájárulásával történ­jen meg. OSZKAT SÁNDOR Rupea Röviden : A kaláni­­Victoria..üzemek technikai tervezőmű­helyének dolgozói ebben az évben min­den héten száz hazafias mun­kaórát végeznek ,gz..új városban épülő munkásblokkokban. Most­­ elhatározták, hogy ezt az ak­ciót az ötéves terv végéig foly­tatják. (KRASZKA JÓZSEF, Kalán) Novemberi prognózis A megszokottnál hidegebb lesz november — jelentette a Közpon­ti Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa. A csapadékmennyi­ség a megszokott keretek között marad, talán csak helyenként lesz szárazabb idő. November 1 és 5 között viszonylag hideg időre számíthatunk.. Változó felhőzet, délen és keleten többnyire borús égbolt, ahol gya­kori esőzésre, dérhullásra van kilátás. Mérsékelt, helyenként megerő­­­ödő északi Szél- Legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek:­­5 és 5 fok, legmagasabb nappali értékek 4 és 12 fok között. A kora reggeli órákban: köd. Enyhe felmelegedés várható november 6 és 9 között. Változó fel­hőzet, a keleti országrészben többnyire tiszta égbolt. Éjszakai hő­­mérsékleti értékek: 12 és 8 fok, legmagasabb nappali értékek: 8 és 18 fok között. A késő esti órákban és hajnalban ködképződés. November 10 és 13 között nedves, csapadékdús napok várhatók. Ködös idő, dérhullás, több helyen esőzés lehetséges. Legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek: —3 és 7 fok, legmmagasabb nappali értékek: 5 és 15 fok között. . . További csapadékképződésre van kilátás november 14 és 19 kö­zött. Gyenge esőzések, dérhullás, az északi megyékben pedig havas­­eső és havazás lehetséges. Mérsékelt szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek:­­4 és 6 fok, legmagasabb nappali értékek: 2 és 12 fok között. Lehűl az idő november 20 és 25 között. Felhőátvonulásokra, többnyire borús égboltra számíthatunk. Az ország legnagyobb részén havaseső és­ havazás lesz. Mérsékelt, délen és keleten megélénkülő szél, 1 sebesség i­s eléri a 60 km/órát. A hegyekben kiadós havazás, legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek: —8 és 2 fok, legma­gasabb nappali értékek: zéró és 10 fok között. További lehűlésre számíthatunk november utolsó napjain. Felhős égbolt, keleten Havaseső és havazás, máshol eső. Megélénkülő kele­ti szél, sebessége eléri a 45—50 km/órát. Legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek: —9 és 1 fok, legmagasabb nappali értékek: —3 és 6 fok között. November 1. szerda IV­ évnegyed XI. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 305 nap Hátra van még: 60 nap Napkelte: 6.52 Napnyugta: 17.06 Holdkelte: 7.12 Holdnyugta: 17.51 TN­ SZERDA I. műsor: 9.00 I . TéVé-iskola: 10.00 An­tenna Golf megyében: 11.00 Hirdetések: 11.15 A ha­za sólymai: 11.25 Tévé-fórum­; 11.45 Telex; 14.00 Labdarú­gás. Temesvári Politehnica — Budapesti Honvéd; 16.00 Te­lex; 16.05 Tévé-iskola; 10.35 Német nyelvlecke; 17.05 Szo­cialista országokból; 17.15 Munkavédelmi adás; 17.40 Folklórműsor; 18.10 Prono­­expressz-húzás; 18.20 Pionír­krónika; 18.40 Megéneklünk, Románia: 19.20 Ezeregy este; 19-30 Tévé-híradó; 19.50 Mi, nők: 20.20 Amerikai film: Szemtől szemben: 22.00 Nép­dalok: 32.20 Tévé-híradó: H. műsor: 19.30 Tévé-híradó; 19.50 Lírika; 20.10 T-stúdió '78; 20.40 Könnyűzene­; 21.05 Telex; 21.10 Egy élet egy esz­méért: A. D. Xenopol, 21.40 Fiatal előadóművészek. BEFEJEZŐDÖTT a Csíksze­redát Zsögödfürdőt az ország­­úttal összekötő útszakasz, va­lamint az itt kijelölt parkíro­zóhely aszfaltozása. A hír azért is örvendetes, mivel egy idő óta a melegfürdő télen­­nyáron üzemel. ÚJ TÍPUSÚ ROMÁN SZÁMÍTÓGÉP Az­ MC 80-as kis méretű uni­verzális számítógép a hazai elektronikai ipar új gyártmánya, másodpercenként átlag 100 000 műveletet végez. A közepes, il­letve nagy kapacitású számító­gépektől eltérően, nem kíván kü­lönleges felszerelési és üzemel­­­tetési körülményeket. A gyártmánycsalád többi tag­ja, az Independent 100 minikal­kulátor, amelynek gyártását az idén hagyta jóvá a Számítás­­technikai Kutatóintézet, a szak­emberek és egyetemi tanerők által megszerkesztett Coral 4011 és a bukaresti számítógépgyár­ban szintén nemrégiben előállí­tott MC 8. FALL ILONÁNAK, a te­mesvári Állami Magyar Szín­ház művészének irányításával magyar nyelvű színjátszó e­­gyüttes kezdi meg tevékeny­ségét a municipiumti Hiúsági Művelődési Házában. Az új csoport a fiatalos lendületű és korszerű műkedvelő színját­szás formáinak megtalálását tekinti feladatának. A POSTA ÉS TÁVKÖZLÉSÜGYI VEZÉRIGAZGATÓSÁG­­ KÖZLI: Megkezdődtek az előfizetések az 1979. évi belföldi és külföldi sajtótermékekre ! A sajtótermékek katalógusa meg­található minden postahivatalnál. (5931) Máramaros egyik legkorszerűbb és egyben legszebb szövetkezeti üzlet- és szolgáltatóházát nemrég adták át a használatnak Leordino községben SÍKE LAJOS felvétele Sepsiszentgyörgyi kurír Megnyitó a kantin-étteremben Ünnepélyes külsőségek nél­kül,­­de rendeltetésének meg­felelően avatták fel a megye­­központ új szociális létesítmé­nyét , a korszerű kantin-ét­­termet. A város egyre terebé­lyesedő ipari övezetében, a célgép- és autóalkatrészeket gyártó vállalat mellett épült fel a vendéglátó egység, amely három­­szériában ezer ember étkeztetését biztosítja. A két­szintes épület emeletén az ét­kezdéikét önkiszolgáló vonal biztosítja forgalmát, vagyis itt veszik le a melegasztalról a nyiltterit konyhából kikerülő ételeket. A konyha felszerelése — az injektoros kályha, a négy gőzkazán, a robot, az univerzá­lis zöldség­tisztító, a két moso­gatógép —, akárcsak az ízléses inox-edények, az igényesen ki­válogatott étkészlet biztosítják a korszerű közétkeztetés alap­feltételét. A földszinten négy raktár, húsfeldolgozó és zöld­ségpucoló, innen kerül lifttel az emeletre a nyersanyag. Há­rom hűtőkamrát — összesen 50 köbméteres űrtartalommal — a hús, a tej- és tejtermékek, a hal tárolására szántak, az épü­let mögött zöldség- és burgo­nyatároló áll az egység rendel­kezésére. Az induláskor a kantin-étte­­rem tárlói, kamrái megfelelő készlettel rendelkeztek, a sze­mélyzet — Rab Imre egységve­zető irányításával — biztosí­totta a téli tartalékokat, a be­főzés is megtörtént. A vendégek, előfizetéses a­­lapon hatleres, előfizetés nél­kül nyolclejes rendes menüt, illetve hét- és kilenclejes speciális menüt fogyaszthat­nak, ezenkívül az étkezde kí­mélő és diétás menüvel is szol­gál. Távlatilag a fix­ menüt szabad választékkal szándékoz­nak kicserélni, továbbá az ét­kezde konyhája látja majd el félkész- és konyhakész termé­kekkel a vállalati Gospodina részleget és büfét, a környező ipari egységek — a bútorgyár, a gépkocsiszállítási vállalat, az autóvillamossági vállalat — belső büféinek pedig hidegen tálalt készítményekkel szolgál. Ugyancsak az elkövetkezők­ben a kantin-étterem mellett mellékgazdaság létesül, ahon­nan pótolni fogják a közvet­len ellátással a két rendelke­zésükre álló szállítóeszközzel biztosított nyersanyag-készle­tet. A sepsiszentgyörgyi új kan­tin-étterem első vendégei már meggyőződhettek, hogy a ven­déglő,zők — a beruházást biz­tosító vállalat, az árukészletet, a műszaki asszisztenciát és a C A megye kisipari szövet­kezeteiben készült termékek nagysikerű vásárát rendezték meg a Csíki utca 22 szám alatti klubteremben. Naponta 8—13, illetve 15—18 óra között bárki hozzájuthat itt a szövetkezeti kisiparban gyártott ruházati cikkekhez, lakásdíszítő tár­gyakhoz stb. • Az élelmiszer- és zöldség­piacon konyhakész- és félkész ételeket árusító egység és cuk­rászda nyílt. Az egységet kür­­tőskalács-sütőgéppel is ellát­ják...­­ Új, impozáns épületté­ gazdagodott a Filológiai-törté­nelmi Líceum: több mint 500 négyzetméternyi területű, kor­szerűen felszerelt, 300 néző be­fogadására alkalmas sportter­met adtak át a rendeltetésének.­­ Constantin Grecu brassói festőművész kiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Műve­lődési Házának márványtermé­ben, személyzetet biztosító kereske­delem — jól felkészültek a fo­gadásukra: ízletes menü került az asztalra, amelyet kellemes, civilizált környezetben, jó kö­rülmények között fogyaszthat­tak el. Jó étvágyat kívánunk az el­következő sokezer vendégnek LÁZÁR EDIT Dráma-pályázat A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács és az írószö­vetség védnöksége alatt az Igaz Szó szerkesztősége — a II. Megéneklünk, Románia or­szágos fesztivál­­keretében — pályázatot hirdetett olyan egyfelvonásos színművekre, a­­melyek­­ hazánk fasiszta ura­lom alóli,­­felszabadulásának közelgő, 35. évfordulója je­gyében születnek,, valamint hitelesen, magas művészi szinten tükrözik a városi és falusi dolgozók pártvezette országépítő munkájának alap­vető emberi-erkölcsi problé­máit, a kommunista ember­ szellemi arculatát, a forra­dalmi' hu­mor­izmusból­­fakadó magasrendű emberi maga­tartást, a román nép és az együttélő b­étfszetiségek' ' test-' vér­iségét. A pályaművek beküldési határidejét 1978. december 31-ig meghosszabbították. IGAZ SZÓ IAȘS MEGYE lakossága 514 millió lej értékű hazafias mun­kát végzett az év eleje óta, s jóval túlszárnyalta idei fela­jánlásait. Egyebek között rendbehoztak és kijavítottak 1000 kilométer utat, 500 000 négyzetméter utcát és gyalog­járót, csaknem 5000 hektár parkot és más zöldövezetet lé­tesítettek, illetve karbantartott­­ak, mintegy 200 sportpályát, napozót és gyermekjátszóteret építettek, 10 millió virágot, több százezer díszfát és cser­jét ültettek. A hazafias munka értéke egy főre számítva 675 lej, 100-zal több az előirány­zottnál. KOVÁSZNA MEGYÉBEN az idén újabb hét helységben (Szentlélek, Párkány, Dobosló, Gidófalva, Maksa, Barátos, Árapatak) létesült tudomá­nyos-művelődési egyetem, s ezzel a megye minden városát és községét átfogja a felnőtt­nevelés e jelentős fóruma. ISMÉT ÜZEMEL a csík­­szentmártoni cukrászlaborató­rium. Az immár jól felszerelt egység AlCsíkot, valamint a vászonokat látja el cukrász- és sütőipari termékekkel. Kiállítások Pavlovics László hosszú ideig kizárólag grafikusnak vallotta magát. Első festményei, melyek­kel a hatvanas évek utolsó har­madában jelentkezett, lehet, hogy korábbi keletűek voltak va­lamivel, de tény, hogy kiállítá­sokon nemigen mutatta be őket. Grafikusként szerzett nevet ma­gának, s festményeit legfeljebb barátai és vásárlói körében for­galmazta. A Paulovics festmé­nyek ebben az időben többnyire furcsa virágokat ábrázoltak, a­­melyek a térben is meglehető­sen furcsák­ helyezked­tek el. A körülöttük lévő tér nem mutatott semmilyen perspektívát, a világ IT légágyafú­rta­bb elhelyezés el­lenére is a kép síkjában maradt. Később — ez volt Pavlovicsnál a színes grafikák korszaka — vala­milyen színesen felrakott motívu­mot folytak körül a fekete-fehér térelemek, azt a képzetet sugall­va, hogy valamelyik, vagy a szí­nes, vagy a fehér-fekete már nem síkban­ ’ helyezkedik el. A látvány persze így is csalóka volt, mert ezeknek a grafikáknak már csak tárgyuk miatt sem le­hetett mélységük. Olyasféle mun­kák voltak ezek, amelyeknek al­kotóelemei elfogytak a síkban, még mielőtt kiléphettek volna a térbe. A keresett tér viszont már ebben az időben is ott volt a Pavlovics keze ügyében, csak nem akart úgy engedelmesked­ni, ahogy a piktúrával egyre job­ban kacérkodó grafikus elképzel­te. Neki, olyan térre volt szü­ksé­­ge, amely, a festészetben is en­­gedelmeskedik annak a térbeli látásnak, amit a grafikus talált ki, öt-hat ével ezelőtt mintha már megközelítette volna ezt a teret. Legutóbbi kiállításán feltűnt néhány olyan festmény, amely rafináltan megválasztott rímével, s álomkénszerű hangu­­latával szándékosságnal­ mutatta be a grafikus—festő térrel való agiódását. Fz°ken tűntek fel kü­lönben az első olyan emberala­kok is, ameleknek aránytalan­­jómát a rajzkészség hiányának épp úgy nem lehetett betudni, mint szerkezeti hibának, vagy va­lamiben be nem vallon proteszk­­re való törekvésnek. Néhány, eb­ben az időben keletkezett portré, befelé szűkülő mély dobozszerű rámába került, s aki látta ezeket, el kellett ismernie, hogy a sík­nak ilyen térhatású elhelyezése mindenképpen indokolt ezeknek a képeknek az esetében. Paulovics László célja viszont nem csupán ennyi volt, s ez jó­szerével most,­ legújabb szatmári kiállításán derült ki. Munkái túl­nyomórészt festmények, kivétel nélkül mind figuratívak. Másik közös vonásuk pedig, hogy jól érzékeltetik azt a teret, amelyet Paulovics László eleddig kere­sett. Ez a tér a szónak a másik értelmében is keresett. Egyszerű­en kitalált, tehát képzeletbeli tér, amelynek az a legfőbb, illetve legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy amennyiben kizárólag Pau­lovics­ figurái és kedvelt motívu­mai népesítik be, illetve töltik ki, ezeken­ kívül nem is létezik. Evi­dens, hogy ezt a teret művész találta ki és ettől van. Törvényei sincsenek ennek a térnek, csak alkotója tudatában. E térben az a furcsa helyzet áll elő, hogy nem a művész tartja tiszteletben a tér törvényeit, hanem amaz engedelmeskedik neki. Ezt a te­ret szét lehet szedni, egymás alá, mögé és mellé helyezett síkokra lehet bontani, újból össze lehet rakni, ahogy a művész képzele­te megkívánja. Bátran lehet ezért azt mondani, hogy ilyen tér nincs, de a kiállítás a bizonyság rá, hogy lehetséges. Paulovics László most ezzel a térrel „ját­szadozik" el képein. Benépesíti a maga figuráival, élő és próba­babákkal, húsmesterekkel, külö­nös portrékkal, fél és egész ala­kokkal,­ végtagokkal, s mitologi­kusnak,­ mondott személyekkel, holdbéli és földi, de ugyancsak általa kitalált tájakkal, amelyek­nek az a közös tulajdonságuk, hogy érzékletesen idézik meg azt a különös, elképzelt világot, amely Paulovics szerint a való­ság lehetséges és ugyanolyan érdekes helyettesítője. Képeinek címei is erre az elvonatkoztatási szándékra engednek következtet­ni. Az Álom, az Elválás, a Réte­gek, az első és második Zene­doboz, a Húsmester, a Próbaba­bák bizonyára jelzik, vagy leg­alábbis sejtetik az olvasóval, hogy ezek a Paulovic­s-képek mi­lyen szféráit érintik az emberi képzeletnek. Grafikái­ most, ezek mellett a különös festmé­nyek mellett viszonylag konven­cionális tusrajzoknak tekinthetők, amelyeknek hatását ezzel a kü­lönös, kitalált térrel operáló fest­mények bizonyos mértékig csor­bítják. GYÖNGYÖSI GÁBOR Képzeletbeli tér PAULOVICS LÁSZLÓ Portré 2. (olaj) Olaszországi utazás Virgil Preda bukaresti festő­művész 1976 utolsó hónapjaiban beutazta Olaszország számos vidékét, megfordult Velencében, Firenzében, Rómában, huzamo­sabb időt töltött Szicíliában. Látnivalókban­­gazdag­, olaszor­szági tanulmányútját idézi a fő­városi Eforia-galériában , k­iállí­,­­tott 21 olajfestménye. Mielőtt, rá­térnénk a sikeres zárlat méltató­, sóra, szóljunk pár szót az alko­tóról, Virgil Preda Bukarestben született 1923-ban. Előbb jogot tanult, majd átpártolt a szépmű­­vészetekhez és a Guguianu Sza­bad Akadémiát látogatta, ahol a huszadik századi román festé­szet, jelentős egyénisége, Camil Res­su volt a mestere. Préda elég későn lép munkáival a nyilvá­­nosság elé. 1962 óta vesz részt az állami kiállításokon. Eddig négy egyéni tárlata volt (1­965, 1969, 1975, 1977). Sikerrel kép­viselte a kortárs román piktúrát­­a szülföldön rendezett csoportos kiállításokon (Prága, Párizs, Szczecin). Kísérletező alkat, aki a környező világot nem a hagyo­­mányos felfogásban örökíti meg, a tárayi valóság felbontása-lelé­­nyegítése foglalkoztatta, piktú­­rájában fontos szerepet játszik a kompozíció architektúrája, a valóságelemek szimbólum-erejé­nek szóhoz juttatása, a tiszta, szín és a fény hatásának növe­lése. Mostani kiállításának élmény­­anyagát Olaszországban szívta magába, de ott csak vázlatokat készített a látottakról, benyomá­sait itthon, műtermében érlelte­­rögzítette gondolatgazdag mű­vészi látvánnyá. A festőt - saját bevallása sze­rint - behatóan foglalkoztatja a középkori és a reneszánsz festé­szet,­ és annak kisugárzása a délkelet -európai művészetre, így­­a havasalföldi és északmoldovai freskófestészetre, amely a lenyű­­­göző-meghatározó művészi él­mény erejével hatott rá pályája legelején. De Virgil Préda a mai Ivilág elkötelezett művésze s a huszadik század emberének fizi­­­kai-szellemi világát boncolgatja, és örökíti meg — ha még oly szo­katlan módon — akkor is, amikor a halhatatlan Beato Angelico emléke előtt tiszteleg Hármaské­pével. Ennek első két vásznán Fra Angelico egy-egy alakját látjuk lebegni, föléjük pedig a tárgyi, piktúrát idéző, absztrakt­­inas, tűnő formákat, egy-egy nép­­ikocsi-akk­umulátort festett a mű­­ivész. Félreérthetetlen utalás az ember és a művészet közötti harmóniát megbontó népvilágra. A triptichon utolsó darabján egy fékberendezés vonalain-formáin kanyarog a pillantást követő gondolat. Egyébként a zaklatott, rohanó élet egyik megtestesítője, a gépkocsi, metaforikus motí­vumként Gépkocsi profilban, Ko­csitemető című képein is fellel­hető. Az utóbbin nincs egyetlen vízszintes vagy függőleges vonal sem, minden alkotó, elemet (sza­naszét heverő, kocsimaradvá­nyok, alkatrészek) ferdén sora­koztat a művész. A rendetlensé­­­get, idegességet, nyugtalanságot a rozsda vörös foltja fogadja be. Érzelmi­ gondolat: telítettségűek tájképei is. Elsősorban a szicíliai tájakat felidéző Agrigento soro­zat hívja fel magára­­ a­ figyel­met. Kiemelkedő murtlt£-a..círdus kék, tűzfatot^^tákos.áregység^ m­ai foricai-mStéteTr ké­k, barna, fehér - egymást­ felerősítő avagy tompító — folt­jai ; az égre rajzolódó szanaetoff körvonalak; a fény intenzitása s a színek ragyogása biztosítják a kompozíció moza­lmasságát,­­te­szik emlékezetessé. A rál­tásban megragadott velencei San Giorgio sziget (az épületeket síkokra, illetve színfol­tokra tagolja a művész­ valóság­gal leben a csillogó víztükrön. Az olasz égbolt tiszta méh­sé­­nét, a tói nomnáját, architektú­­rájának ritmusát, ihlető éremt számos vásznán a rá jelemző felfonásban és tisztán kezelt szí­neivel (kódmi­k­ásáran,, smaragd­zöld, kaba­tkék, anapivörös, hor­­ganyfehér, mangánlila) vará­zsaiig elénk. Középkori kolostoraink pikto­rai Olaszhonból hozatott porfes­tékkel dolgoztak. Virgil Préda fo­gékony, szomjas lélekkel, nyitott szemmel járta a költői tájakat. Friss színeket hozott haza palet­tájén; derűt, megejtő hangula­­tokat, a humánum jegyében fo­gant eszmetársításokat. Képei bizonyítják, útja eredményes volt. BALOGH JÓZSEF Ipar és képzőművészet határvidékén Munkahelyén, a medgyesi Emailul Ro­­su gyárban az edé­nyek és más vasipari termékek bevonásá­­­ra, díszítésére zo­máncot használnak. Jakab Árpád, a ter­vezőosztály tehetsé­ges modellezője en­nek az iparban és az ötvösségben egy­aránt alkalmazott a­­nyagnak adott új ér­telmezést festészeti és grafikai munkái­ban. A medgyesi szár­mazású­­ látásmód és formai megoldás tekintetében egy­­aránt eredeti­­ mű­kedvelő képzőmű­­vész Kolozsvár-Napo­­cán végezte a­­három éves képzőművészeti középiskolát. Szobrá­szatot Fulicea Ioan­­tól, festészetet Erdős I. Páltól tanult. S mert gyermekkorától reofilos szeretett vol­na lenni, ismét három esztendőt tanult a pilótaiskolában. Be­tegsége akadályozta meg abban, hogy a rajongásig szeretett pályára lépjen. Így­­hát visszatért szülővá­rosába, az Emailul Roșu gyárba és a fehér alapú színes zománcfej­­családot alapított. De munkahe­­tés, a színek és e modellek töké­lye nem egyszerű kenyérkereseti létesítésén munkálkodik jó évti­­lehetőség számára. A szobrászat- zede már­­ban jeleskedő tehetséges káb­é-" Szabadidejében a zománcma­­gájával, Sesulce Rudolffal együtt vesség talajából sarjadó műve­ JAKAB ÁRPÁD A Kozmosz meghódítása szí alkotásain dolgozik. Első munkái olajfestmények, agyag­­szobrok, üvegre alkalmazott bronz- és tusmetszetek. A nitro- és a­ zománcfestmény, zománc­metszet munkásságának kitel­je­­sedő korszakát jelzi , már. Válto­zatos témavilága filozofikus haj­lamú emberre vall. Szubjektív hangulatot árasztó tájképei és csendéletei, a mai várost, és fa­lut, az emberiség fejlődését, a világűr meghódítását ábrázoló allegóriái a mélyen érző, lénye­ges összefüggésekre tapintó, jö­­­­vőt kutató művész lelkéből fa­kadtak. . . * Jakab Árpád, a Szeben me­gyei Műkedvelő Képzőművészek Szövetségének a­­dalaként mun-­­káival ...részt vett a Megéneklünk, Románia fesztivál, és­­a Medgyes 700.. évfordulója alkalmából ren-. dezett közös tárlaton. Egyéni, ki­állításokon is szerepelt. Első íz­ben 1957-ben Temesváron,­ Med­­aresen három alkalommal is (1966, 1969 és 1977), 1969-ben pedig Szebenben. 1977-es egyé­ni tárlatot,­a municípiumi mú­­zeum kiállítótermében nyitotta meg. lakáséban - ez a műterme is - a használati tóravak, némely batardarab Jakab Árpád körrt ve­­zet a­z ál',m­. -szépítő fantáziáiéra vall. Különösen megkanóak col­­lone-tethnikával összehozott lámpái és a középkori mesterek példájára, míves munkával ké­szített bárasztalkája. Jakab Árpád, mindennapi munkáidból feltekintve, az ipar- és a képzőművészet közötti ferén-­ síkra látott, oda, ahol az ipar, és a művészet eszköztára egy­mást kiegészíti — kölcsönösen élteti, gazdagítja. CSIRE GABRIELLA ELŐRE

Next