Előre, 1979. március (33. évfolyam, 9729-9755. szám)

1979-03-01 / 9729. szám

2. Látogatást tett hazánkban az USA Nemzeti Tudományos A­­lapítványának küldöttsége, é­­len dr. Harvey Averdh helyet­tes igazgatóval. A küldöttség tagjait fogadta Ion Ursu elvtárs, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács elnöke. A találkozón mindkét részről hangsúlyoz­­ták, hogy az 1978 áprilisi ma­gas szintű román-amerikai ta­lálkozón elfogadott határoza­tok szellemében a továbbiak­ban is fejleszteni kívánják Ro­mánia és az USA tudományos és technológiai együttműködé­sét. Az amerikai vendégek meg­beszélést folytattak miniszté­riumok és más központi intéz­mények vezetőivel, megtekin­tettek fővárosi kutatási-fej­lesztési intézményeket. A Tudomány- és Technoló­­giaügyi Országos Tanács és az USA Nemzeti Tudományos Alapítványa képviselői három évre szóló tudományos és tech­nológiai kooperációs emlék­iratot írtak alá. A dokumen­tum értelmében sokrétűen fej­leszteni fogják a műszaki-tu­dományos kooperációs akció­kat a közös érdekű kérdések­ben, közös kutatási-fejlesztési programokat valósítanak meg, kiemelt feladatokkal foglal­kozó vegyes munkacsoporto­kat alakítanak, műszaki-tudo­mányos anyagokat és eredmé­nyeket cserélnek stb. Az emlékiratot Iosif Tripsa, a Tudomány- és Technológia­ügyi Országos Tanács alelnöke és dr. Harvey Averdh írta alá. Jelen volt a tanács elnöke, a Külügyminisztérium képvise­lői, kutató- és tervezőintéze­tek vezetői, valamint Rudolph Aggrey, az USA bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Bukarestbe érkezett a Koreai Központi Rádióbizottság kül­döttsége, élen Kim Szi Hakkal, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának tagjával, a Ko­reai Központi Rádióbizottság elnökével. A román rádió-televízió és a koreai rádió-televízió együtt­működéséről fognak tanács­kozni a látogatás során. CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA KÖZÉLETI HÍREK Stefan­­ Andrei elvtárs, ha­zánk külügyminisztere fogadta Ahmed Ubaid Fadhlit, Jemen Népi Demokratikus Köztársa­ság kereskedelmi és ellátásügyi miniszterét. A találkozón megvitatták a Románia és a Jemen NDK kö­zötti kapcsolatok fejlesztését a két nép javára, az egyetemes béke és együttműködés ügye javára. ÜNNEPI GYŰLÉS az In slujba patriei című lap ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Ünnepi gyűlést tartottak a fővárosban abból az alkalom­ból, hogy 30 évvel ezelőtt je­lent meg az In slujba patriei című lapnak, a Belügymi­nisztérium központi sajtószer­vének első száma. Nicolae Gorba elvtárs, a bel­ügyminiszter helyettese, a Po­litikai Tanács titkára felolvas­ta Románia Szocialista Köztár­saság belügyminiszterének na­piparancsát az évforduló al­kalmából. Octavian Goga ezredes, a lap főszerkesztője taglalta az In slujba patriei három évtize­des munkásságát. Rövid üdvözlő beszéd hang­zott el a Scinteia, a Románia libera, a Scinteia tineretului és az Apararea patriei részéről. Az ünnepi gyűlés részvevői hatalmas lelkesedéssel távira­tot intéztek a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gához, Nicolae Ceausescu elv­társhoz. Sokatmondó semmiségek Ilyenkor télután, vagy még inkább tavaszelőn, a hóillatú, de már mégis szelídebben görgő szélben egyszer csak arra kapjuk fel a fejünket, hogy nagy sorok kerekednek itt is, ott is, az utca­sarkokon, a tereken, mindenütt, ahol csak tenyérnyi helyet is kiszoríthat magának egy utcai árus. Egy pillanatig talán még ar­ra is rácsodálkozunk, hogy a sorokban — mily különös — csak férfiak állnak,, de sok álmélkodásra most nincs időnk: magunk is beállunk, hisz mártitort venni, ajándékozni férfidolog, mi több: férfi kötelesség. Március első napján, az időjárástól függetlenül is, meglegyint minket a tavasz lehelete. A tavasznak pedig minden bizonnyal férfikéz adott legelőször alakot — nyilván ezért is ábrázoljuk lobogó hajú, szélnek nekifeszülő lányalak formájában. Hát ezen a napon éppen ezt a lányt keressük, s ő, a huncut, a legváratlanabb helyeken bukkan elő: hol egy felhőalakzatban gomolyog fölöttünk, hol a szemközti íróasztal mellől mosolyog ránk, esetleg a kattogó gép mögül kacsint felénk, de olyan is történt már, hogy valaki a rotyogó kukta forró, illatos gőzén át pillantotta meg, saját konyhájában a tavasztündért. És ilyenkor — sutaságunkat, meg azt leplezendő, hogy az imént még a legnagyobb műgonddal, körültekintő aprólékosság­gal válogattuk — egy kissé, de igazán csak egészen kissé hánya­veti mozdulattal átnyújtjuk neki az apró borítékba csomagolt, fehér-piros zsinóron csüngő üvegműtyürt, famadarat, plüss­­macskát, s mintha csak most, mellékesen jutna eszünkbe, megte­tőzzük a zsebünkből, vagy táskánk rejtekéből előhúzott hóvirág­csokorral, amely hazafelé jövet került oda, érthetetlen módon. És kegyes főbólintással nyugtázva, zsebre vágjuk az érte­sjáró mosolyt, amely melegével annyiszor átsegített már bennünket a tavaszvárás viszontagságain. BOGDÁN TIBOR Március 1. csütörtök I. évnegyed III. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 60 nap Hátra van még: 305 nap Napkelte: 6.54 Napnyugta: 18.02 Holdkelte: 8.29 Holdnyugta: 21.34 FOKOZATOSAN FELMELEGSZIK AZ IDŐ Doina Damian, a Központi Meteorológiai Intézet szolgála­tos munkatársa jelenti: az or­szág északi és nyugati öveze­tében fokozatosan felmelegszik az idő. Felhős égboltra, kisebb havazásra számíthatunk első­sorban a Körösök vidékén, a Bánátban, Erdély nyugati ré­szében és Olténiában. Mérsé­kelt, a déli és keleti megyék­ben időnként megerősödő, óránként 60 kilométeres sebes­ségű délkeleti szél. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 14 és mí­nusz 6, a nappali hőmérséklet nulla és plusz 10 fok között változik. A reggeli órákban helyenként ködképződés vár­ható. 120 MEGAWATTÓRA vil­lanyáramot, 18 000 kiló kon­vencionális fűtőanyagot és 5000 liter nyersolajat takarítottak meg az ésszerű energiagazdál­kodás eredményeként az el­múlt esztendőben a zsombolyai cipőgyárban. S­zokatlan „albérlői“ mi­att fizetett büntetést a bukaresti Nicolae Adrian Rugolski. Tömbházlakásá­­ban — a főbérlőn kívül — három juhászkutya, egy ka­kas és egy teknősbéka él a zavartalan nyugalomban. Ami viszont a szomszédok­ról már nem mondható el... 2500 ÚJ, fából, fémből, szö­vetből készült dísztárggyal, cipőmodellel, bőrdíszműfélé­vel, ruhamodellel bővítette az ötéves terv eddig eltelt idő­szakában választékát az Argen kisipari szövetkezet. Eddigi jelentős eredményeik alapján a szövetkezet dolgozói vállal­ták, hogy év végéig újabb 600 féle termékkel bővítik a vá­lasztékot. A népművészet fej­lődését szolgálja az a kezde­ményezésük, hogy több átvevő helyet létesítettek, ahol a népi művészek által készített hím­zett ingeket, kendőket, hímzé­seket stb. vásárolják meg. *n­ CSÜTÖRTÖK, I. műsor: I . '17.00 Telex; 17.05 Tévé­• ■ iskola; 17.25 Orosz nyelvlecke; 17.45 Egy Márama­­ros megyei község három híres kórusa: 18.05 A Föld körül: Mozambik; 18.25 Jogi tanács­adó; 18.45 Az engelbergi sí­ugróverseny nagydíja; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híra­dó; 20.00 Ifjúsági műsor; 20.55 Az első mtsz-ektől az agrár­iparig; 21.10 Zenés szórakozta­tó műsor; 21.45 Hirdetések; 21.50 Az inkák kincse; 22.15 Tévé-híradó. II. műsor; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 Szimfonikus zene; 22.05 A modern román nyelv. Apróhirdetéseket és reklá­mokat felvesz a bukaresti Scinteia Kiadó HIRDETŐ ÜGYNÖKSÉGE (AGENDA DE PUBLICITATE Editura Scinteia, Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 24, sector 7, cod 70 709, cont — BN—SMB 95 108, cont — 4510 6.35.0, Bucuresti) te­lefon 14 15 16 és 16 79 45. Díj­szabás: 1,50 lej szavanként. A keretes és kiemelt betűs ap­róhirdetés pótilletménye 7,50, illetve 3,75 lej. Kérjük mellé­kelni a reklám szövegéhez a postai vevény számát is. EGY HARCOS TUDÓS EMLÉKE GHEORGHE SIHUI SZÜLETÉSÉNEK 225. ÉVFORDULÓJA Születésének 225. évforduló­ján Gheorghe Sincaira, a har­cos tudósra, a román nép tör­ténetének fáradhatatlan kuta­tójára emlékezünk. Nagy elődök, a moldovai Grigore Ureche, Miron és Ni­colae Costin, Dimitrie Cante­­mir, a havasalföldi Constantin Cantacuzino művének folyta­tója volt a történelemnek ez a lelkes erdélyi búvára, aki nem­csak a múltba tekintett, hanem igazi tudóshoz méltóan a jövőt is kémlelte. Tudós és harcos volt, aki töretlenül küzdött az idegen elnyomás alatt sínylődő népének szellemi felemelésé­ért, nemzeti öntudatának fel­élesztéséért. S ezt a célt csak népe ,,első könyvének“, népe átfogó történelemkönyvének megalkotásán át látta elérhető­nek. Hosszas és kitartó mun­kával meg is alkotta ezt a könyvet, mely felmérhetetlen hatást gyakorolt az elkövetke­ző nemzedékekre. Gheorghe pineal 1754. febru­ár 28-án született Torda vidé­kén, s már kora ifjúságában megismeri a Habsburg-elnyo­­mást; népének harca formálja a későbbi krónikás öntudatát, edzi a későbbi tudós harcost. Tanulmányai során a korabeli román értelmiségiek szokásos útját járja: a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, majd Besztercén tanul, később pedig a híres római De Pro­paganda Fide kollégium hall­gatója lesz. Hazafelé jövet Bécsben mélyíti el politikai és teológiai ismereteit. Már tanul­mányai idején szenvedéllyel kutatja népe történelmét; mindvégig a román nép újjá­születésének gondolata lebeg szeme előtt, így 1775-ben, alig 21 éves korában már kötetnyi adatot gyűjt a román nép tör­ténelméről, s az 1780-as évek­re teljesen kiformálódott szé­leslátókörű tud­­s egyéniséggé válik. Harcos humanizmusa messzemenően érvényesül ku­tató munkájában. Filológiai tanulmányaiban mindenekelőtt történelmi és társadalmi célo­kat követ. Az Erdélyi Iskola másik nagy egyéniségével, Sa­muil Micuval együtt írt nyelv­tana, az Elementa linguae Da­­co-Romanae sive Valahicae cí­mű műve például átlépi a filo­lógia határait — politikai ma­­nifesztum. Ugyanis a román nyelv latin eredetét, e nép ere­detét és történelmi jogait igyekszik bebizonyítani. Ba­­lázsfalvi tevékenysége idején tankönyveket ír, a történelem­­kutatás mellett, minden idejét az erdélyi román oktatás fej­lesztésének szenteli. Céltudato­san harcol népe öntudatra éb­resztéséért. Hosszas és alapos kutatások után írja meg alapvető művét, a Hronica románilor ss a mai multor neamuri című nagysza­bású történelmi munkát. Ára a csaknem hatvanéves ijincai Erdélyszerte hiába keresett ki­adót, részben Iași-ban, majd Budán nyomtatták ki kézira­tát töredékesen, s hosszas há­nyattatás után csak a múlt század közepén jelenhetett meg teljes egészében. Mihail Kogal­­niceanu méltán írta a Dacia literará­ban e művet olvas­va „olyan hatalmas és értékes munka, hogy nem találok sza­vakat csodálatom kifejezésé­re“. Sincai krónikája — akár­csak a Cantemiré — megala­pozta a negyvennyolcasok ide­ológiáját, lehetővé tette a kül­föld számára is, hogy első íz­ben tudomást szerezzen a ro­mán nép történelmi múltjáról, s megértse harcának megala­pozottságát, a függetlenségért és egységért vívott küzdelmét, a gazdasági-társadalmi és nem­zeti felszabadulásért folytatott hosszas erőfeszítéseit. Şincai műve alapozta meg a román történetírást, hiszen Xenopol „történelmének“ megjelenésé­ig a Hronica volt a román nép történelmének egyetlen tudo­mányos szintézise. De nem­csak tudományos, hanem er­kölcsi, honpolgári és hazafias szempontból is felbecsülhetet­len jelentőségű ez a mű, hi­szen egy öntudatra ébredő nép eredetét, régiségét és méltósá­gát bizonyította. Gheorghe Șincai 1816-ban halt meg, s neve örökké fenn­marad a népe szabadságáért és haladásáért küzdő kiemel­kedő személyiségek történelem könyvében. Mint ahogy saját könyve él az utókor emlékeze­tében. Mihálka Zoltán SPORT Ezüstszánkó — 1979 Hargitafürdőn nagy érdeklődés mellett, népes részvétellel ren­dezték meg, immár 11. alkalom­mal, DACIADA jegyében kiírt Ezüstszánkó versenyt, amelyen 39 megye és a főváros legjobb­jai, mintegy száz iskolás állt rajt­hoz. A rendezők ezúttal is kitet­tek magukért, már napokkal a rajt előtt egyengették, fagyasz­tották a pályát, s így a rajt nap­jára megfelelő talajon versenyez­hettek a fiatalok. A lányoknál Maria Marina (Runcu község — Dimbovita me­gye) általános iskolai tanuló szerezte meg a győzelmet Ma­ria Manca­ (Bukarest) és Elena Ciuvelea (Busteni) előtt. A fiúk­nál a sinaiai általános iskola diákja, Ionel Botoceanu végzett az élen az aradi Calin Valeanu és a Krassó-Szörény megyei Heinz Schwartz előtt. Jó ered­ményeikért, a népszerűsítésért Prahova és Dimbovita megye kapta a KISZ KB különdíját. Kitettek magukért a Hargita megyeiek is — egyébként mint mindig. Munkájukat, a kifogás­talan rendezést nagyra értékel­ték a résztvevők, a szervezők is kitüntetésben részesültek. Mint Tiberiu Tiganu, a szervezőbizott­ság elnöke elmondotta: bár 11 alkalommal került kiírásra a nép­szerű akció, az ideihez hasonló lelkesedést még nem tapasztalt. Ez is a Daciada rendezvényeinek fokozódó népszerűségét bizo­nyítja. TELEX • A jégkorong VB­ B-csoport­jának küzdelmeire készülő vá­logatottunk Galacon újabb mér­kőzést játszott a Dizeliszt Penza szovjet együttessel, amelyet ez­úttal 6:3 (0:2, 2:1, 4:0) arányban legyőzött. Gólszerzők: Tufeanu (2), Cazacu, Pisaru, V. Hutanu és Antal E., illetve Szernyajev (2) és Maximov . A Fiorentina csapata nyerte a hagyományos viareggioi ifjúsági labdarúgótor­nát. A döntőben: Fiorentina — Perugia 1:0. A 3. helyért: Pistoia — Juventus 2:1 . Az alpesi sí Európa Kupa keretében a svájci Elmben megrendezett férfi óriás­­műlesiklást a svájci Werner Rhyner nyerte. Az Eb összetett pontversenyében a svájci Urs Raeber áll az élen , 78 ponttal, a norvég Jarle Halsnes (75) előtt . A Nemzetközi Szövetség dön­tése értelmében a következő bob világbajnokságot 1981-ben az olaszországi Cortina D'Ampez­­zoban rendezik, míg 1982-ben Saint Moritz lesz a színhely. Jö­vőre, mint ismeretes, az olimpia miatt nem lesz világbajnokság • 5 világbajnok és olimpiai érmes kubai ökölvívó­ja nőtt helyet az Aranyöv tornán induló keretben. Köztük van Teofilo Stevenson a kétszeres olimpiai és világ­bajnok nehézsúlyú öklöző is. A kubai versenyzők európai tur­nén is résztvesznek, majd május első napjaiban szorítóba lépnek a Cordova-Cardlin hagyományos emlékversenyen Havannában. Erre négy földrész 24 országá­nak ökölvívói jelentették be résztvételüket . A lengyel ke­rékpáros válogatott Bulgáriá­ban készül az idei Békever­senyre. Z. Rusin edző irányítá­sával 21 kerékpáros vesz részt a többhetes edzőtáborozáson. Suj­­ka, az elmúlt évi világbajnok­ság ezüstérmese is tagja a válo­gatott keretnek • Jugoszláv al­pinista csoport utazott Nepálba a Mount Everest megmászására. A tervek szerint 5400 méteren lé­tesítik az alántábort . Elkészí­tették a labdarúgó Ázsia Kupa sorsolását. A földrész bajnoksá­gában 35 ország vesz részt, a döntőt 1980-ban játsszák. Az in­dulókat földrajzi alánon négy csoportba osztották, s a csoport­­győztesek, valamint a védő Irán kerül a döntőbe . A Komszo­­molszkaja Pravda szerkesztősé­ge öt próbapályázatot hirdetett az olimpiai mozgalom történetét is­merő, 14—26 éves szovjet fiata­lok számára. Az első fordulóban 52 ezren válaszoltak helyesen. A labdarúgó B-osztály tavaszi idényének műsora I. CSOPORT Az őszi rangsor: 1. Galaci FCM, 7. Brassói Steagul ro?u, 3. Suceavai CSM, 4. FC Cons­tanta, 5. FC Braila, 6. Vas­­lui­ i Viitorul, 7. Brassói ICSM, 8­ . Fogarasi Nitramonia, 9. Cimpulungi Muscelul, 10. Brassói Tractorul, 11. Ia?i-i Constructors, 12. Tecuci-i Victoria, 13. Konstancai Por­tul, 14. P. Neamti Ceahlaul, 15. Gura Humorului-i Mine­ral, 16. Tulceai CSM Delta, 17. Sepsiszentgyörgyi Oltül, 18. Brailai Progress, 18. FORDULÓ (március 4) Victoria — TractorS FCM — Portul Muscelul — Mineral Viitorul 1— Progress ICIM — CSM FC Braila — Constructors Delta — Nitramonia FC Constanta — Oltul Ceahlaul — Steagul ro?u 19. FORDULÓ (március 11) Constructorul — Ceahlaul Tractorul — Delta Oltul — Victoria Steagul ro?u — FC Braila Nitramonia — Muscelul Portul — ICIM Progresul — FCM CSM - Viitorul Mineral — FC Constanta 20. FORDULÓ (március 18) ICIM — FC Constanta Ceahlaul — Viitorul FC Braila — Tractorul Victoria — Constructorul Delta — Steagul rosu FCM — Nitramonia Portul — Mineral Muscelul — Oltul CSM — Progresul 21. FORDULÓ (március 25) Nitramonia — FC Braila Progresul — ICIM Victoria — Portul Tractorul FCM FC Constanta — CSM Steagul ro­su — Construct. Oltul — Delta Mineral — Ceahlaul ViitorS — Muscelul 22. FORDULO (áprilisi) Delta — Muscelul FC Braila — ViitorS CSM — Mineral Ceahlaul — OHS ICIM — TractorS FCM — Victoria Const. — FC Constanta Nitramonia — Steagul ro?u Portul — Progresul 23. FORDULO (április 8) Steagul ro?u — Portul FC Constanta — Ceahlaul ICIM — Victoria Viitorul — Minerul Delta — FC Braila CSM,— Tractorul Progresul — Nitramonia Muscelul — FCM Oltul — Constructorul 24. FORDULO (április 15) Victoria — Delta Constructorul — CSM FCM — Steagul ro?u Portul — Muscelul Nitramonia — Ceahlaul Viitorul — FC Constanta FC Bráila _ Oltul Minerul — ICIM TractorS — Progresul 25. FORDULÓ (április 22) Muscelul — Tractorul Ceahlaul — FC Braila Oltul — Portul FC Constanta — FCM Progresul — Victoria Minerul — Constructorul Steagul rosu — CSM Delta — Viitorul ICIM — Nitramonia 26. FORDULÓ (április 29) CSM — Nitramonia Portul — FC Constanta Ceahlaul — Muscelul Oltul — ICIM Delta — Miners Tractorul — Steagul rosu Viitorul — Victoria Progresul — FC Braila Constructorul — FCM 27. FORDULÓ (május 6) Minerul — Oltul Victoria — Steagul ro?u Nitramonia — FC Constanta FCM — Delta Portul — Constructorul Muscelul — Progresul ICSM — Ceahläul Tractorul — Viitorul FC Brǎila — CSM 28. FORDULÓ (május 13) CSM — Muscelul Nitramonia­— Tractorul Oltul — Viitor— Progresul — Ceahlaul FC Constanta — Victoria Constructors — ICIM FCM — FC Braila Delta — Portul Steagul ro?u — Minerul 29. FORDULÓ (május 20) ICIM — FCM Minerul — Victoria Constructorul — Progress CSM — Portul Tractorul — Olts Ceahlaul — Delta FC Constanta — Steagul ro?u FC Braila — Muscelul Viitorul — Nitramonia 30. FORDULÓ (május 27) Progresul — Delta Portul — Viitorul Minerul — FCM Steagul ro?u — ICIM Victoria — FC Braila Muscelul — FC Constanta Ceahlaul — Tractorul Nitramonia — Constructorul Oltul — CSM 31. FORDULÓ (június 3) Viitor­ — ICIM Delta — Constructorul Portul — Nitramonia FC Braila — Minerul Steagul ro$u — Muscelul Oltul — Progresul Victoria — CSM FCM — Ceahlaul Tractorul — FC Constanta 32. FORDULO (június 10) Ceahlaul — Portul Muscelul — Victoria ICSM — Delta CSM — FCM Constructorul — Viitor— Minerul — Tractorul FC Constanta — FC Braila Progresul — Steagul rosu Nitramonia — Oltul 33. FORDULÓ (június 17) Steagul rosu — Viitorul FC Constanta — Delta CSM — Ceahlaul Muscelul — ICIM FC Braila — Portul FCM - Oltul Minerul — Progresul Victoria — Nitramonia Tractorul — Constructorul 34. FORDULÓ (június 24) Progresul — FC Constanta Nitramonia — MinerS ICIM — FC Braila Delta — CSM Oltul — SteagS ro?u Constructorul — Muscelul Portul — TractorS Viitorul — FCM Ceahlaul — Victoria Kézilabda Spanyolországban folytatód­tak a férfi kézilabda VB B- csoportjának küzdelmei. A kö­zépdöntő két csoportjában a következő eredmények szület­tek — A-csoport: Magyaror­szág — Svédország 28:23, Bul­gária — Svájc 19:15. A cso­portban így már nincs veret­len. B-csoport: Spanyolország— Izland 19:15, Csehszlovákia — Hollandia 32:14. Itt a csehszlo­vákok biztosan állnak az élen. Színház Az elmúlt napokban immár harmadik alkalommal rendezték meg Nagyváradon A rövid, drá­ma hetét. A kezdeményezést a Szocialista Művelődési és Neve­lési Tanács égisze alatt és támo­gatásával a Familia című folyó­irat szerkesztőbizottsága fogal­mazta meg. — Két törekvés közé összpon­tosítottuk szándékainkat - vála­szolta kérdésünkre Stelian Vasi­­lescu színikritikus, a Színházi és Zenei Intézmények Művészeinek Egyesülete kritikai bizottságának tagja, az Egyesület nagyváradi fiókintézetének titkára -, be akartuk bizonyítani azt, hogy iro­dalmunk rendkívül gazdag, az élet jellemző mozzanatait csatta­nósan megjelenítő egyfelvonáso­­sokban és azt, hogy a közönség kedveli a színvonalas rövid szín­műveket. Ma már bátran állítha­tom: megvalósultak elképzelése­ink. Első rendezvényünkre, 1976- ban, mindössze hét színház ne­vezett be, de nem mindegyik előadása illeszkedett be a „vér­beli" rövid dráma kategóriájába. Tavalyi második seregszemlén­kén már 12 színház előadásában 16 igazi egyfelvonásost tapsolha­tott meg a közönség; e találko­zó messze túlnőtt a tapasztalat­­csere keretein: hozzájárult, hogy a rövid dráma végre méltó jog­kört nyerjen a hivatásos színhá­zak gyakorlatában. Megerősítet­te a hivatásos és műkedvelő színjátszás kapcsolatait, követés­re érdemes példákat szolgálta­tott az utóbbiak felvirágoztatása érdekében. Az ország egyre több színháza — Botosani, Braila, Brassó, Galati, Ploiesti, Temes­vár — tűzött ettől kezdve rend­szeresen egyfelvonásosokat mű­sorára. Nagyváradon Színház délután 6-kor címen aratja dia­dalát a rövid dráma, ami által sikerült biztosítanunk azt, hogy a televízió esti műsorainak „konkurrenciája” ellenére is gya­rapodjék a színházlátogatók szá­ma. A megnövekedett érdeklő­désre való tekintettel a mostani seregszemlén előválogatás után állítottuk össze A rövid dráma hete 12 meghívott színtársulatá­nak névsorát. Stelian Vasilescu ajánló füze­tet készített a legszínvonalasabb hazai enyfelvonásosokból. E bibliográfiából kiderül, hogy az enyfelvonásosok írásával foglal­kozó jelenkori hazai szerzők szá­ma 330-ra emelkedik. S mint­egy ezer olyan értékes röviddrá­­ma található a hazai irodalom­ban, amelyek műkedvelők és hi­vatásosak repertoárjának gazda­­gítását egyaránt szolgálhatják. A rövid dráma hete ilyenformán egyszerre nyújtja jobb kezét az irodalomnak és a művészetmoz­galmi életnek, bebizonyítja, hogy nincsenek csak műkedvelők és csak hivatásosok számára írt színdarabok. Vannak jó drámák s megérdemlik az előadóművé­szek széles körű felkarolását. Nem véletlen, hogy A rövid dráma hete rendezvénysorozatát éppen Nagyváradon, s éppen a Familia bocsátotta szárnyra. Mintegy két évszázada melengeti a szíveket ebben a városban a színház küldetésének, társada­lomformáló eszményeket ébresz­tő hivatásának hite. Itt bukkan­tak rá az 1780 tájáról származó első román nyelvű drámai szö­vegre, itt jelent meg a Familia, mely megalakulásától a néptö­megek általános kulturális szín­vonala felemelésének központi ügyeként tartotta nyilván a szín­ház szerepét. Főszerkesztője, Jo­­sif Vulcan kiváló drámaíró is volt, akinek csupán 1900 és 1906 között Erdély 125 helységében adták elő színpadi műveit. A ré­gi Familia nyomdokaiba lépett az új, a mai, amikor a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusának határozatai, a Megéneklünk, Románia fesztivál keretszabályzatában lefektetett elveket követve meghirdette A rövid dráma hetét. Világviszonylatban is egyedül­álló ez a rendezvény. Hasonlóra az olaszországi Arezzoban került még sor, de a kísérlet megfelelő támogatás és érdeklődés hiánya miatt itt kudarcba fulladt. A nagyváradi seregszemle életké­pességét a jól körvonalazott és felfrissülést hozó szándék, vala­mint a következetes repertoár­­politika egyaránt meghatározza. Szervezési szabályzatra azoknak a jelenkori és klasszikus, hazai és világirodalmi alkotásoknak bemutatását javasolja a fellépő színtársulatoknak, melyeknek mondanivalói a humanizmus és haladás eszményeit fejtegetik, a személyiség-megújulás, a szo­cialista etika és méltányosság érvényesülését mozdítják elő. Ezt az eszmei irányvonalat kö­vetve vált a nagyváradi Állami Színház ezekben a napokban az igazi műélvezetek tárházává, a szocialista nevelés iskolájává. Megkülönböztetett sikernek ör­vendtek azok a művek, amelyek torzított tükröt állítottak az em­ber arca elé: íme ilyenné lesznek a kicsinyes vágyak, törtetések és megalkuvások következtében e­­redetien szép vonásaid, ilyen ele­mekre épült a fővárosi Színmű­vészeti Főiskola Casandra stúdió­jának Cine aiureazá, nu osteazá című két Macedonski-műből álló előadása és a Ion Luca Cara­­giale Nemzeti Színház Aventura in banal című összeállítása. Szá­mos ősbemutató is tarkította a seregszemle programját, így klasszikus görög, venezuelai, bol­gár, cseh szerző alkotását tekint­hette meg első alkalommal a hazai közönség. Méltó sikernek örvendett Caragiale Leonida nagcságos úr és a reakció című viajátékának modern felújítása a kolozsvár-napocai Nemzeti Szín­ház stúdió színpadának előadá­sában. A legnépszerűbb jelenkori ha­zai szerzők listájának élére Ion Boiesu és Paul Everac neve ke­rült. Everac kiváló rendezőként is bemutatkozott a pitesti-i AI. Davila színház előadásában, Ha­mis pofonok című kétszemély mű­vét pedig a temesvári Állami Magyar Színház művészei, Pé­­terffy Lajos és Fali Ilona mutat­ták be. A nagyváradi Állami Színház magyar tagozata Varga Vilmos felejthetetlen élményt nyújtó előadásában ugyancsak jelenkori hazai szerzővel, Kocsis István: Bolyai János estéje című monodrámájával, vett részt A rö­vid dráma hetén. Versenyen kí­vül, de a seregszemle eszmei cél­kitűzéseit alátámasztva három tehetséges műkedvelő színjátszó csoport is szerepelt a rendez­vénysorozaton. A beln­i bútor­gyár együttese, a Drobeta-Turnu Severin-i és a Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej városi népszínház cso­portjai léptek fel a hi­vatásosokéval szinte össze­mérhető sikerrel, de igazi műkedvelők módján. A hivata­los díjkiosztást és a rendezvény­­sorozat ünnepi előadását követő­en kifejezési módozatok a rövid dráma keretében címen szerve­zett kollokvium zárta A rövid dráma hetének idei eseményeit. A legfőbb előadásokért járó díjakat sorrendben a birladi V. I. Pápa és a szebeni Állami Né­met Színház (II. díj), illetve a nagyváradi Állami Színház (III. díj), társulatának osztotta ki a zsűri (első díj nem volt). Külön­­díjat kapott a bukaresti I. L. Ca­ragiale Nemzeti Színház együt­tese és a fővárosi Színművé­szeti Főiskola Sanda Manu ve­zette osztálya. A legszebb díszletekért járó díjat Eliza Popescu (nagyváradi Állami Színház), a legkiválóbb férfi ala­kítás különdíját pedig Siegfried Sienmund fszebeni Állami Szín­ház), és Daniel Petrescu (te­mesvári Nemzeti­ Színház) nyer­te, a Familia című folyó­irat és a Crisana című napi­lap szerkesztőbizottsága diplo­máját Emilia Jivanov scenográfus (temesvári Nemzeti Színház) és Varon Vilmos színművész (nagy­váradi Állami Színház) kapta. JUHÁSZ ZOLTÁN A rövid dráma hete Nagyváradon Bemutató mozik műsorán Keresztül Mondják, hogy eredetileg arról lett volna szó ebben a filmben, amit valaha így fogalmazott meg a keserű igazságok kimondására hajlamos népi bölcsesség: egy szülő el tud tartani tíz gyerme­ket, de tíz gyermek nem tud el­tartani egy szülőt. Igaz, kirívó eset az ilyen, különösen a mi hu­manista társadalmunkban, ahol különben is ritka a saját létfenn­tartási eszközök nélkül magára maradó, más kenyerére szoruló öreg. S ha valaki mégis gyerme­kei asztalához kényszerülne, ho­gyan is lenne szívük elzavarni őt? Kijár az agg szülőnek a me­­leg otthon s az illő tisztelet, s az istápolása nem áldozatvállalás, hanem emberi, állampolgári kö­telesség. Ezzel el is érkeztünk mondanivalónk lényegéhez, ne­vezetesen ahhoz, hogy némely prámoltalan és gyakran könnye­ző véneknek néhányaian még­­iscsak perbe kell fogniuk saját véreiket, képletesen — vagy kép­telenül — éppensévael egy ka­réj kenyérért, egy tál levesért. Egyedi esetek ezek, de nem magánügyek, s elszigeteltségük­ben is annyira súlyosak, sőt tra­gikus árnyalatúak, hogy a közfi­gyelmet segítőkészen és nagy társadalomnevelő haszonnal rá­juk irányító sajtó után a filmművé­szetnek szintén adhatnának való­ban vitákat kiváltó, talán szenve­délyeket is felkavaró etikai té­mát. Virgil Calotescu megrendítő és üdvös katarzist hozó filmet ké­szíthetett volna a gyermekei ajta­ján sorra kopogó, ám náluk so­káig nem marasztalt, egyik fiú­tól a másikhoz küldöztetett és végül üres lélekkel mggányossá­­gával megbékélni kénytelen idős parasztember otthonkereső ván­dorlásairól. Az önzés, a kénmu­tatás, a l­ényelemféltés, a fele­lősség előli bujkálás és a szük­ségtelen anyagiasság mem­szál­­lottiginot- sötét portréit felvillant­va, betekintést engedve az egoiz­musra épülő enzisztenciák ön­törvényű aszrd­alópiásába, befelé forduló életmódjak és­­szemléle­tük kulisszatitkaiba. Fainos, Ca­lotescu és a szövegkönyvíró Brad-fivérek, nem mérték fel az e témában rejlő lehetőségeket. Avagy nem bíztak bennük, túl „egyszerűnek" vélték, s ezért „filmszerűsítették”, kilúgozták, kiszínezték, bonyolultan regé­nyessé tették az alapötletet. Az életadta kiindulópont drámai realizmusán felülkerekedett a fantáziából született mozisztori. E metamorfózis eredményeként a deresedő hajú apa (sőt a nagy­apa) még életerős férfiként je­lentkezik gyermekeinél, s mind­össze arra kéri őket, hogy „ad­ják áldásukat" újabb házassá­gára, amelyre rászánta magát tíz évi özvegység után. Ám a gyer­mekei — mind iskolázott, felvilá­gosult, s ráadásul irigylendő szakmai és társadalmi karriert befutott emberek — megtagad­ják tőle jogát e késői boldogság­hoz. Rejtély, hogy miért, bár sej­teni lehet: az örökségüket féltik, nehogy az új asszonyra marad­jon. De­ ezt így senki sem mond­ja ki. Az elzárkózás játékelemei az otthonkereső szülő be nem fogadásának (lényegében­­ lep­lezett elűzésének) tragédiájára méretezettek, s érvényesül ben­nük az eredeti konfliktus által megkívánt önzés és képmutatás, az apa túlzottan áradozó nyájas fogadtatásától a kérésének tel­jesítése alóli kibúvás — a meg­tagadás­­ nyilvánvalóvá válása utáni zavart búcsúzkodásig. De mindez immár se nem fájdalmas, se nem erkölcsi gárdába állító. Ugyanis itt már nincs szó való­ban megrázó igazságtalanságról. Még akkor sem, ha az apa ön­emésztő töprengései arra utal­nak, hogy nagy gondban van. A néző nem is érti, miért ily csor­­dultra teli keserű a pohár, hiszen az sem tisztázott előtte, miért kell a film hősének mindenáron a vérrokonságtól „házassági enge­dély". Szerencsére, e sajnálatos­nak — egyféle „nemzedéki ellen­tétet" hordozónak — beállított, de logikailag eléggé alá nem támasztott filmbeli helyzetben Mircea Albulescu úgy viselkedik, mintha észre sem venné a szö­vegkönyv gyengeségeit, s a játé­ka felemeli őt a hetedik művé­szet „szent szörnyetegei" közé. Megcsodált jellemszínésszé avat­ja. Sztárok kapták mellette a rö­­videbb lélegzetű kisebb szerepe­ket is, mint minden eddigi Calo­­tescu-filmben. Így a mozivásznon feltűnik , s a személyiségének varázsával maga körül életerőt áraszt és drámai feszültséget te­remt Sergiu Nicolaescu, Ion Di­­chiseanu, Stela Popescu, Maria Ploae, Silviu Stanculescu, Ernest Maftei, Colea Rautu és sok más neves művész. A cselekményhez színhelyet adó mai falu a kimerí­tő televíziós helységmonográfiák eredményeket és problémákat összesítő érdemeivel van jelen a vásznon: arra emlékezteti a né­zőt, hogy Calotescu mint doku­mentumfilmek rendezője kezdte pályafutását a Sahia-stúdióban. Vivi Vasile Dragán felvételei oly­kor rendkívüli tehetségről tanús­kodnak: havas tájakon, sorsuk fagyosan fénylő keresztútján át­vonuló szénfekete sziluettek, jel­­legzetes „vidéki egzisztenciák" madártávlatból nézett, szoborrá merevített, az időben és a térben szinte elvesző kisember-alakok adnak különös költői dimenziót e filmnek. Summa summarum: is­mét csak a szövegkönyvön múlott a rég aktuális remekmű elmara­dása. BUJA SIMON ELŐRE ÚJÍTSA MEG RENDSZERESEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej.

Next