Előre, 1979. szeptember (33. évfolyam, 9884-9909. szám)
1979-09-01 / 9884. szám
ELŐRE — 1979. szeptember 1. SÜRGETŐ TEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőről egyenesen a raktárba, a piacra szállítják a friss zöldséget a Burán megyei termelők JÓ MINŐSÉGŰ VETÉSHEZ KIFOGÁSTALAN TALAJELŐKÉSZÍTÉST MUNKATÁRSUNK JELENTI KRASSÓ-SZÖRÉNY MEGYÉBŐL • A nyári ugar után a vetőszántáson a sor • Meddig késlekednek a szalma behordásával? • Kezdődik a burgonyaszedés, s tíz nap múlva a maghintés • Sürget a trágyahordás is Az igazsághoz tartozik, s ezt elöljáróban le kell szögezni, hogy Krassó-Szörényben korántsem kell annyi mezei teendővel megbirkózni ezekben a napokban, mint például a szomszédos Temes vagy Arad megyében. Jóval kevesebb munkáskézre és gépi erőre van szükség a krassói tájakon már azért is, mert az itteni gazdaságokban cukorrépát és kendert például egyáltalán nem termesztenek, s napraforgót is csak elvétve. Ugyanakkor a zöldségfélék szüretelése sem igen állítja nehéz erőpróba elé a termelőszövetkezeti tagokat annál az oknál fogva, hogy a gazdaságok zömében nem foglalkoznak konyhakertészettel. A zagujeni agráripari tanácshoz tartozó tíz mtsz-ben például csupán 85 hektár területről kell begyűjteni a zöldséget. Ilyen helyzetben, körülmények között idejében és jó minőségben elvégezhetik a soron levő idénymunkákat Persze akkor, ha a községi mezőgazdasági parancsnokságok s a gazdaságok vezetői felelősségteljesen viszonyulnak azokhoz. Ugyanis nincs mivel és nem is lehet mentegetni az olyan mulasztást például, hogy a zágujeni gépállomás körzetében 100 hektár tarlóföldön még ott sorjázik rendekben, préseletlenül a szalma, s akadályozza az ugarolást. Igaz tulajdonképpen csak két-három gazdaságot terhel emiatt a felelősség, mindenekelőtt a sacui téesz tagjait és gépesítőit, akiknek jó 50 hektár területről kell összegyűjteniük és behordaniuk a szalmát Méghozzá a lehető leggyorsabban, hogy az utolsó táblákat is aláforgathassák. Annál inkább, mert a nyári ugaroláson kívül az elkövetkező napokban, hetekben még egyszer felszántják a földet az őszi vetéshez, így tehát ez a munka is kezd sürgőssé válni, ha arra gondolunk, hogy szeptember 10-e táján hozzá kell látni a több száz hektárnyi takarmányárpa, angolperje és a repce vetéséhez. S aztán úgymond szusszanásnyi megállást lazítást sem engedélyez az idő. — Nem, mert a mezőgazdasági vezérigazgatóság szakembereinek ajánlásai nyomán — jegyezte meg Scurtu Dumitru mérnök, a zagujeni gépállomás igazgatója — a múlt évieknél korábban, már szeptember derekán meg kell kezdenünk a búza vetését körzetünkben, hogy azt október tízig mind a 2690 hektáron befejezhessük. Egyébként jó minőségű talajelőkészítéssel és maghintéssel szeretnénk megalapozni a jövő nyári gazdag aratást. — S a búza után mekkora helyen vetnek búzát? — Jó 1300 hektáron s persze nem szeretnénk, ha ez a terület a burgonya, takarmányrépa és főleg a kukorica betakarításának elhúzódása miatt felduzzadna. Ezért látunk hozzá szeptember 3-án a burgonya szedéséhez is, melyet különben négy gazdaságban termesztettek 210 hektáron. Két hét leforgása alatt az utolsó gumókat is kiáshatják a téesztagok a hat begyűjtőgép segítségével. Mindenesetre most mi a talajelőkészítést kell erősen szorgalmazzuk. No meg az őszi magágy egy részének feljavítását Ugyanis abban, hogy a gépállomás körzetében a tervezettnél mintegy 500 kilóval nagyobb kukoricahozamot takaríthatnak be az elkövetkező hetekben, s a makovai, paltinnji és pár más gazdaságban 3500 kiló szemtermést is elérhetnek, fontos szerepet játszott az is, hogy a tavasszal vagy 400 hektár magágyba munkáltak istállótrágyát. A búza vetéséhez pedig ezekben a napokban 500 hektár területet kell feljavítani szervestrágyával. Eddig azonban alig 40 hektár földre hordtak trágyát, ami jobbára két gazdaság teljesítményének tulajdonítható. Pár napja kedvező az idő Krassó-Szörényben is, jól ki kell használni tehát minden órát-percet az őszi vetés magágyának jó minőségű előkészítése és más mezei munkák késedelem nélküli elvégzése érdekében. Deme János A VÁRTNÁL KEVESEBB NYERSANYAGOT KAPOTT AZ ÉRMIHÁLYFALVI AROVIT KONZERVGYÁR Aligha unatkozik mostanában az érmihályfalvi AROVIT konzervgyár kapusa. A nagy sürgés-forgás már messziről jelzi, hogy a vállalat teljes gőzzel üzemel, ahogy mondani szokás: csúcsszezon van, mint minden esztendőben ilyenkor. Persze, nemcsak itt, a környék kertészeteiben is igencsak szaporázzák a betakarítást. A kora reggeli órákban Nagykároly felől érkeztem Érmihályfalvára s mint azt a buszból láthattam, a csipős idő ellenére is az útmenti zöldségesekben már paradicsommal, paprikával, uborkával rakodták a teherkocsikat, traktorvontatta utánfutókat Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy egy kicsit megkésett ez a betakarítás. Vajon a konzervgyárban is így látja Nyíri Jenő főmérnök? — Nemcsak hogy egy kicsit „csúszott“ az optimális érési idő, de mennyiségileg sem jön be, amire számítottunk. Ütemtervünk szerint eddig 8150 tonna zöldség, 615 tonna gyümölcs és 777 tonna paradicsomsűrítményt kellett volna gyártanunk, ezzel szemben zöldségfélékből 4831, gyümölcsökből 446, paradicsompasztából 632 tonnát készítettünk. — Milyen konzervfajtákból maradtak el? — A zöldségfélék közül borsóból 1400, zöldpaszulyból 800, uborkából 200 tonnával raktunk el kevesebbet az ütemtervhez képest, gyümölcsből pedig: őszibarack kompótból 250, kajszikompótból és dzsemből 50 tonna a lemaradás. Ezzel szemben terven felül tettünk el 55 tonna szőlőt és 54 tonna szilvakompótot. A főmérnök megmutatta a nyersanyag-listát is, amelynek adatai érthetővé teszik a feldolgozók lemaradását Csak paradicsomból 10 ezer tonna helyett 4920, zöldpaszulyból 500 tonna helyett 336 érkezett, AZ ÜTEMES ŐSZI VETÉS (Folytatás az 1. oldalról) Különben a búza vetésének kezdete előtt a vetőgépeknek el kell hinteniük a repce és az olaszperje magját. Amíg az esős időszak tartott, aránylag kevés, mindössze 3000 hektáron végezték el a nyári szántást. A magágy előkészítésének ütemét fékezi az is, hogy más tennivalókkal is megkéstek a máramarosi szövetkezetekben. Augusztus végén például a búza egyik előreveteményét, a rostlent még nem takarították be az egész területről. Lábon áll a rostlen pár száz hektáron Ulmeni, Erdőszáda, Mórica, Nagysomkút termelőszövetkezeteiben, jóllehet ugyanazon agráripari tanácsok körzetében más egységek, így Corni, Oarta de Sus, Baita deSub Codru helységekben augisztus 20-a előtt befejezték a nyűvést. Az időjárási viszontagságok ellenére a rogozi mtsz-ben sikerült úgy megszervezni a munkát, hogy a lent a mezőről el is szállították. A községi parancsnokságoknak és a szövetkezeti vezetőknek úgy kell beosztaniuk a munkát és a szállítóeszközöket, hogy pár napon belül e terménytől is felszabadítsák a határt és siettessék a szántást. A sürgetés mellett szól, hogy szeptember első felében az ipar ösztönzőbb felvásárlási árat fizet a lenért, amelynek vetésterülete nagyobbik részén búzát vetnek, s a maghintést akkor fejezhetik be optimális időben, ha most foglalkoznak a magágy előkészítésével, főleg a bicazi, Oarta de Jos-i, stremii-i termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb mennyiségű rostnövény szállításával megkéstek. A máramarosi határjárás tapasztalata, hogy a mezők a korábbi évek hozamánál gazdagabb kukoricatermést ígérnek. Előrehaladott az érés, hamarabb kezdődhet a betakarítás, tehát a kukorica után is hamarabb juthat a búza a földbe. Lesz-e hová raktározni az idei szép termést? A terményátvevő központok 31, tárolásra alkalmas raktárában 8000 tonna szemesterménynek van hely, s intézkedtek, hogy a tárolókapacitást 2000 tonnával növeljék. Ám augusztusban az egyik átvevő központban épülő kukoricakasnak csak az alapozásánál tartottak. A termelőszövetkezetekben is felmérték, hol van raktározásra alkalmas szín, padlás, helyiség. Ezekben a napokban a terménytárolás problémáit is sürgősen meg kell oldani. Ám pillanatnyilag az egyik legsürgősebb időszerű tennivaló ezen a vidéken a kalászosoknak kijelölt területek felszabadítása és a talaj előkészítése a vetésre. húsospaprikából 500 tonna a lemaradás. De ennek behozatalára már a remény is kicsi, hiszen mindössze 68 tonna érkezett eddig. Megnéztem például a paradicsomot szállító egységek kimutatását, s nem kis döbbenettel kellett feljegyeznem, hogy három megye — Mehedínti, Szilágy és Temes — zöldségfelvásárló vállalatai a leszerződött mennyiségből — összesen 120 tonnából — egyetlen kilónyit sem szállított még! Vajon mire várnak?! De azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a konzervgyár saját kertészeti farmjai több mint 1000 tonnával kevesebbet hoztak a „konyhára“, a margittai szállítók pedig 2500, a Szatmár megyeiek 2000 tonnával adósak még. Nyíri Jenő adatai szerint a gyár saját farmján parádé csőmből 19 ezer tonnára számítanak a szezon végéig, ami a tervezettnél 4600 tonnával kevesebb. Uborkából viszont a vártnál mintegy kétszerte többre van kilátás, s paprikából is jó 50 százalékra. A lemaradásból tehát behozhatnak még, hisz késő őszig, ha az idő kedvező lesz, a másodvetések is dobozokba, befőttes üvegekbe kerülhetnek. Mindenesetre a földeken az eddiginél gyorsabban kell haladnia a betakarításnak, hogy az idei termést veszteség nélkül és jóminőségűen lehessen feldolgozni! Bencze Cs. Attila NEGYVEN ÉVVEL EZELŐTT ROBBANT KI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ TÖRTÉNELMI MEMENTÓ Emlékezünk és emlékeztetünk. Az emberiség legújabb korának, ennek a szédületesen fejlődő, az emberi gondolkodás és önmegvalósítás eredményeiben igen gazdag érájának olyan pillanatát idézzük fel, amely mély sebet hagyott Földünkön, mély nyomokat barázdált az emberiség tudatvilágába és örök mementóként figyelmeztet. Soha többé pusztítást, soha többé háborúit Négy évtizeddel ezelőtt robbant ki a történelem eddigi legádázabb, legpusztítóbb, legtöbb áldozatot, az emberi életek tízmillióit, felbecsülhetetlen anyagi és szellemi értékeket követelő második világháború. Emlékezünk rá, mert hatalmas tanulságokkal szolgált. Emlékeztetünk rá, mert vannak még erők, amelyek semmit sem tanultak belőle; tehát az éberség, az összefogás, a békéért folyó küzdelem erősítése és fokozása négy évtized távlatából is időszerű követelmény, s immár a történelmi idő által is igazolt tanulság. Korparancs. Ezért nem kell, nem szabad elfelejteni 1939. szeptember elsejét. Történelmi leckéjét mindig fel kell frissíteni, mert egyetlen nemzedéknek sincs joga arra, hogy elfelejtse az akkori tragikus eseményeket. Négy évtizeddel ezelőtt, azon a nyárvégi hajnalon, a 4 óra 45 perckor hosszas és lázas készülődés, több előzetes próbálkozás után szabadult el a fasiszta-imperialista fenevad, hogy több mint 1 milliárd 700 millió embert tömörítő 61 állam területén pusztítson és több mint 50 millió emberáldozatot szedjen. Függetlenül helyi változataitól a fasizmus gyilkos természete, embertelen fajgyűlölete, a féktelen terrorra alapozott ideológiája elszabadult romboló útjára. A hitlerizmus véres elnyomó rendszere, a demokratikus és haladó erőket üldöző elnyomó gépezete, az emberiség legkiválóbb gondolkodóinak műveit máglyára vető barbársága, külpolitikájában állampolitika rangjára emelte az erőszakot, a népek szuverenitásának és függetlenségének felszámolását, ítéletet mondott a történelem efölött az ideológia és politika fölött, de az akkori események tanulságaihoz tartozik az is, hogy milyen súlyos következményekkel járt a „barna pestis“ fölötti szemethunyás politikája, mert a fasizmus feltörése lehetetlen lett volna egyes nyugati körök engedékeny , „békítgetési“, sőt meghátráló magatartása nélkül. A hitleri ígérgetések, hazug frázisok és egyes körök szűklátókörűsége szintén nagy szerepet játszott a negyven évvel ezelőtti tragikus eseményekben. Végül is a kisebb és gyengébb államok magukra maradtak a legnehezebb pillanatokban. Az államközi egyezmények, a békeszerződések, a nemzetközi jog alapelve papírronggyá váltak afasiszta ,hatalmak szemében. Hitler és szövetségesei arról álmodoztak, hogy a dzsungel törvényeit honosítják meg a nemzetközi életben, saját étvágyuk szerint osztják fel a világot Nagy véráldozattal fizetett az emberiség, míg kitűzhette a győzelem zászlaját a hitlerizmus barlangja fölött. Ezért méltatjuk a világtörténelem korszakmeghatározó eseményeként 1945. május 9-ét — a győzelem napját. Diadalmaskodott a népek erkölcsi ereje a fasiszta törvénytelenség és rémuralom fölött. Győzedelmeskedett a szabadság és a függetlenség eszménye. Diadalmaskodott az emberi szolidaritás, hiszen az antihitlerista koalícióban sok szempontból eltérő államok tömörültek a hitlerizmus legyőzése és az emberi civilizáció megmentése érdekében. A szovjet katonák, a szovjet emberek, akik a háború nehezét viselték és a legnagyobb emberi és anyagi áldozatokat hozták a német hadigépezet szétzúzásáért, halhatatlan érdemeket szereztek, mivel döntő módon hozzájárultak a győzelemhez. Hasonlóképpen az antihitlerista koalíció többi állama nagyszerű fegyvertényeket vitt véghez. A fasizmus legyőzéséért folytatott harc krónikájában dicsőséges fejezeteket írtak be az antifasiszta ellenállási mozgalmak is. Mint pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs az augusztus 23-i ünnepi gyűlésen kidomborította, Románia a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimperialista felszabadító forradalom győzelmével jelentősen hozzájárult a hitlerista front összeomlásához a Balkánon, a felszabadító hadseregek offenzívájának kibontakozásához Közép-Európa felé, a hitlerista Németország teljes vereségének meggyorsításához. Románia összes emberi, katonai és gazdasági potenciáljával, minden erejével a Szovjetunió, az egész antifasiszta koalíció oldalán belépett az antihitlerista háborúba. Népünk számtalan kimagasló hőstettel bizonyította, hogy létfontosságú törekvése, legmagasztosabb célja felszámolni a fasizmust, a népek szabadságának és függetlenségének, az emberi civilizációnak a legnagyobb ellenségét, biztosítani a haza függetlenségét, szabad fejlődéséhez való jogát. A román hadsereg több mint fél millió katonát felölelő állománnyal, csaknem kilenc hónapon át vállvetve küzdött a Vörös Hadsereg oldalán, súlyos véráldozatokat hozott mind az ország fasiszta-horthysta csapatok által megszállt többi területének, mind pedig Magyarország és Csehszlovákia területének, Ausztria területe egy részének a felszabadításáért, a hitlerista Németország feletti teljes győzelem kivívásáig. Ezt a harcot az egész nép erőfeszítése támogatta, népünk odaadása válaszolt kommunista pártunk hívó szavára: Mindent a frontért, mindent a győzelemért! A román hadsereg bátor küzdelme a német hadigépezettel való nagy összecsapásokban, Románia hozzájárulása az antifasiszta háborúhoz az egész nemzetközi közvélemény meleg és megérdemelt elismerésében részesült. Ismert az akkori megállapítás, hogy Románia a Németország elleni harcban részt vett fegyveres erőinél és potenciáljánál fogva, az antihitlerista koalíció első országai után a negyedik helyet foglalta el. Természetesen sok szempontból megváltozott a világ 1939 szeptembere óta. Bonyolult folyamatok, hatalmas átalakulások következtek be. Ezek a társadalmi és nemzeti jellegű átfogó forradalmi átalakulások megváltoztatták a nemzetközi erőviszonyokat, melyeket mindenekelőtt az jellemez, hogy mindinkább érvényesül a népeknek az az akarata és elhatározása, hogy véget vessenek az uralom és az elnyomás politikájának, sorsuk és nemzeti kincseik egyedüli uraiként, szabadon fejlődjenek a bizalom és a biztonság légkörében, a nemzetek közötti egyenlőség és tisztelet, a sokoldalú együttműködés új politikáját honosítsák meg. Ugyanakkor szerte a világon kiéleződtek a különböző ellentmondások: továbbra is jelentkezik az erőszak-politika, hangsúlyozódnak a befolyási és uralmi övezetek további újrafelosztásának tendenciája, háborús tűzfészkek füstölögnek, folytatódik a fegyverkezési hajsza, megsértik a nemzetközi jogelveket. Egyes körök elfelejtik a negyven évvel ezelőtti tanulságokat. Az enyhülés még nem vált visszafordíthatatlan folyamattá. Persze, az államok közötti vitás kérdések békés, tárgyalásos megoldásának szükségességét széles körben elismerik, ennek ellenére a béke útjába tornyosuló akadályokat nem lehet lebecsülni. Éppen ezért Nicolae Ceausescu elvtárs joggal hangsúlyozta: „E bonyolult nemzetközi körülmények között, a népeknek, az összes haladó erőknek fokozniuk kell akcióikat a feszültség enyhítéséért, az erőszak,, a katonai eszközök kirekesztéséért a problémamegoldásból, az enyhülés, az együttműködési és békepolitika irányzatának továbbviteléért A szocializmus és a haladás erői, az összes népek együttes fellépése megakadályozhatják egy újabb világháború kirobbanását, visszaverhetik a különböző fenyegetőzéseket, katonai kalandokat és szavatolhatják az összes népek szabad, önálló fejlődését, biztosíthatják a világbékét, az összes nemzetek függetlenségét.“ E realitások tudatában és a történelem tanulságait messzemenően figyelembe véve, hazánk fokozottan részt vállal az emberiség nagy problémáinak megoldásából, következetes békepolitikájával, kezdeményezéseivel tevékenyen hozzájárul az európai biztonság és béke megteremtéséhez, hiszen kontinensünkön robbant ki a két világháború, földrészünkön halmozódott föl a legtöbb fegyver, itt állomásozik a legtöbb katonaság, itt áll szemben egymással a két katonai tömb. Úgyszintén országunk következetesen szorgalmazza a katonai konfliktusok békés, politikai rendezését, támogatja a függetlenségért harcoló népek küzdelmét, a konkrét intézkedések öszszességét javasolta a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés végrehajtására, mint ahogy számos kezdeményezést tett a gyengén fejlettség megszüntetésére, az új gazdasági világrend meghonosítására, a kortárs világot foglalkoztató bonyolult, megoldásra váró kérdések rendezésére. Ezen az évfordulón emlékezünk és emlékeztetünk Ez a felidézés egyben felhívás is kell hogy legyen a népekhez, az emberiséghez: tegyenek fokozott erőfeszítéseket a fasizmus feletti világtörténelmi diadal eredményeinek megvédésére és gyümölcsöztetésére, egy újabb világháború veszélyének elhárítására. Így válik történelmi mementóvá ez az évforduló. Mihálka Zoltán SZAKMUNKÁSKÉPZÉS MAGASABB FOKON (Folytatás az 1. oldalról) mi fejlődésére jellemző gyors ütemben fejlődött és fejlődik. Ennek tulajdonítható az a tény is, hogy vállalatunk dolgozó személyzetének létszáma az üzembehelyezés évéhez viszonyítva megháromszorozódott. A szakemberképzés jelenleg is figyelmünk középpontjában áll, hiszen vállalatunk, még ebben az évben villanymotorgyártó részleggel bővül. Éppen ezért megfelelő időben gondoskodunk arról, hogy biztosítsuk a beinduláshoz szükséges szakembereket. Jelenleg is mintegy 400 dolgozónk részesül szakmai kiképzésben, üzemünkben és a szecselevárosi Electroprecizia vállalat keretében. A szakképesítési tanfolyamok megszervezésében nagy súlyt helyezünk mind az elméleti, mind a gyakorlati ismeretek alapos elsajátítására, hogy a kurzus elvégzése után valamennyi dolgozónk az első pillanattól minden nehézség nélkül kapcsolódjon be a termelő munkába. Ilyen téren a következő ötéves tervben is komoly feladatok hárulnak üzemünk vezetőségére, hiszen ebben az időszakban vállalatunk dolgozó személyzetének létszáma megkétszereződik. Éppen ezért az Irányelvtervezet szellemében átfogó intézkedéseket foganatosítunk, így többek között jelentősen bővítjük a vállalathoz tartozó sepsiszentgyörgyi 1. számú ipari líceumot és szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat az általunk patronált matematika-fizika líceummal is. Ez annál inkább fontos, mert a két líceum évente 150—200 szakmunkást biztosít számunkra. Úgyszintén nagy súlyt helyezünk a munkahelyi kiképzésre, főként azokban a szakmákban, melyek nem szerepelnek az említett két líceum profiljában. Egy másik igen fontos célkitűzésünk szakmunkásaink ponkvalifikálásának a folytatása a vállalat keretében szervezett tanfolyamokon. Vagyis a továbbiakban is arra törekszünk, hogy dolgozóink képesek legyenek több munkafolyamat elvégzésére, a termék és profilváltoztatás követelményeinek megfelelően. Továbbá a szakmai ismeretek gyarapítására segítjük dolgozóinkat az új technológiai eljárások sikeres alkalmazásában, az összes munkafázisok automatizálásának fokozásában, a munkatermelékenység növelésében. Következésképpen tehát az Irányelv-tervezetbe és pártunk főtitkárának feladatmeghatározó beszédébe foglalt elvárások szellemében, az új minőség jegyében kell eleget tenni valamennyi kötelezettségeinknek, s ezen belül a szakképesítés és a továbbképzés magasabb fokú megszervezése támasztotta követelményeknek is. Kilátás — kilenc emelet magasságábó! — Sepsiszentgyörgy municipium korszerű lakónegyedére, a Szemerja negyedre (Bokor Lajos felvétele) --------------------- 3. TÁVIRATOK Őfelsége SULTAN HAJI AHMAD SHAH AL-MUSTAIN BILLAH IBNI AL-MARHUM SULTAN ABU BAK AR, RTAYATUDDIN AL-MU' ADZ AM SHAH Malaysia uralkodójának KUALA LUMPUR Malaysia Nemzeti Napja alkalmából a román nép és a magam nevében melegen üdvözlöm önt, a legnagyobb boldogságot és személyes egészséget kívánok önnek, haladást és jólétet a malaysiai népnek. Kifejezem meggyőződésemet, hogy országaink jó kapcsolatai tovább fejlődnek a román és a malaysiai nép jólétének, a béke és a megértés világméretű ügyének szolgálatában. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája ELLIS CLARKE úrnak, Trinidad-Tobago Köztársaság elnökének PORT OF SPAIN Országa állami függetlensége kikiáltásának XVII. évfordulója alkalmából a román nép és a magam nevében szeretném őszintén üdvözölni Trinidad-Tobago baráti népét és a legjobbakat kívánni számára haladásához és jólétéhez. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke KÖZÉLETI HÍREK Malayisia Nemzeti Napja alkalmából Ilie Verdet elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Kormányának első minisztere táviratot intézett Datuk Hussze-Ilie Verdet elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Kormányának első minisztere üdvözlő Emil Bobu elvtárs, az RSZASZ Központi Tanácsának elnöke találkozott Gáspár Sándor elvtárssal, a Magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával, aki az RSZASZ Központi Tanácsának meghívására magyarországi szakszervezeti küldöttség élén hazánkba látogatott. A meleg, baráti légkörben lezajlott találkozáson részt vett Gheorghe Petrescu elvtárs, az RSZASZ Központi Tanácsának A bulgáriai szocialista forradalom győzelmének 35. évfordulója alkalmából Petar Danailov, az ország bukaresti nagykövete sajtóértekezletet tartott. Részt vettek a központi lapok, az Agerpres román hírügynökség, a Rádiótelevízió és más kiadványok munkatársai, hazánkban akkreditált külföldi sajtótudósítók. Miután átfogóan ismertette a szomszédos nép életében és sorsában fordulópontot jelentő 1944. szeptember 9-i forradalom történelmi jelentőségét. Bulgária NK nagykövete kiemelte a szocialista építés során a Bolgár Kommunista Párt vezetésével az országban megvalósított nagy változásokat. Ezzel kapcsolatban kiemelte a módot, ahogyan a BKP XI. kongresszusának előirányzatait teljesítik, az ország gazdasági potenciáljának gyorsA Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalapításának XXXI. évfordulója, a koreai nép nemzeti ünnepe alkalmából az ország bukaresti nagykövetségén sajtóértekezletet tartottak. Részt vettek a központi sajtó, az Agerpres román hírügynökség, a Rádiótelevízió szerkesztői, a Külügyminisztérium képviselői Az esemény jelentőségéről Sin In Ha, a Koreai NDK bukaresti nagykövete beszélt, aki ismertette a Koreai Munkapárt vezette koreai népnek a haza szabad és független fejlődésének útján, a forradalmi vívmányok megvédésében elért eredményeit. A szónok kiemelte a koreai népnek a haza békés, minden külső beavatkozástól mentes újraegyesítésére irányuló erőfeszítéseit. A Nagy Nemzetgyűlés meghívására a fővárosba érkezett Málta Köztársaság parlamenti küldöttsége, Caleidon Agiusnak, a Képviselő Kamara elnökének vezetésével. In Bin Onn-hoz, Malayisia miniszterelnökéhez, amelyben meleg üdvözletét küldi, valamint a legjobb egészséget és személyes boldogságot kíván számára. táviratot intézett Eric Williamshoz, Trinidad-Tobago Köztársaság miniszterelnökéhez, az ország Nemzeti Napja alkalmából. alelnöke, az RSZASZ több más vezetőségi tagja. Ez alkalommal vélemény- és információcserét folytattak az RSZASZ és a Magyar NK-beli SZOT belföldi és nemzetközi tevékenységéről, valamint a szakszervezeti világmozgalom egyes kérdéseiről. Mindkét fél kifejezte szándékát, hogy továbbra is fejleszti és megszilárdítja a két ország szakszervezeteinek és dolgozóinak baráti és együttműködési jó kapcsolatait, ütemű fejlődését, amely lehetővé tette, hogy Bulgária ma erős, korszerű iparral és mezőgazdasággal, virágzó társadalmi, gazdasági és kulturális élettel rendelkező országgá lett. Hangsúlyozva, hogy Bulgária és Románia között az idők során jószomszédi és baráti kapcsolatok állandósultak, a szónok kiemelte, hogy e hagyományos kapcsolatokat meghatározó módon fellendítették Todor Zsivkov elvtárs és Nicolae Ceausescu elvtárs találkozásai és megbeszélései, s azok a kölcsönösen előnyös bolgár-román együttműködés szüntelen megerősödését szolgálják, ami teljes mértékben megfelel mindkét nép törekvéseinek, a szocializmus, a béke, megértés és gyümölcsöző együttműködés légköre megteremtésének a Balkánon és az egész világon. A továbbiakban a koreai nagykövet megemlékezett a Román Kommunista Párt és a Koreai Munkapárt, a két ország szoros baráti és kooperációs kapcsolatairól, a román nép szolidaritásáról a koreai nép igazságos ügyével, az ország független és békés újraegyesítésével. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta a Nicolae Ceausescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs találkozásainak és megbeszéléseinek meghatározó szerepét a két párt és ország barátságának, együttműködésének és szolidaritásának felfelé ívelésében, amely mindkét nép érdekét és jólétét, a béke és a szocializmus világméretű ügyét szolgálja. A vendégeket Nicolae Glosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Ioan Ceterchi, a Törvényelőkészítő Tanács elnöke, más hivatalos személyek üdvözölték. JAVADALMAZÁSEMELÉS (Folytatás az 1. oldalról)dott program, amely pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a kezdeményezésére és szüntelen gondoskodása közepette született meg, egyik alapelve, amelyet a lehető legkövetkezetesebben alkalmaz, a szocialista etika és méltányosság elve. Hogyan tükröződik ez például a szeptember elsején sorra kerülő öt iparág esetében. Mint már figyelmeztettünk rá, a határozat figyelembe veszi az iparág szerepét a nemzetgazdaság egészében, s ennek arányában tervezte be időben a javadalmazásemelést, így augusztus elsején a bányászok, kőolajipari dolgozók, gázkitermelők, a vaskohászok és kokszvegyészek, valamint a gépgyártóipari dolgozók egy része nyitotta meg a sort, hogy most újabb, a nemzetgazdaság fejlődése tekintetében szintén nagyon fontos iparágak képviselőivel folytassuk azt. Íme, egy példa: a mától javadalmazásemelésben részesülő gépgyártóipari dolgozók (mintegy 227 ezren) olyan ágazatokban tevékenykednek, amelyek nélkül elképzelhetetlen az ország ipari, gazdasági fejlődése, amelyek növekedési ütemüket, is tekintetbe véve, maguk is úttörők, így az elektronika ebben az ötéves tervben 2,4-szeresen, a finommechanika és optikai ipar 2,8- szorosan, a szerszámgépipar háromszorosan növeli termelését. De kiemelt szerepet töltenek be a villamosenergia-iparban dolgozók is, akiknek munkásságától, annak eredményeitől sokat vár szocialista társadalmunk. A szocialista méltányosság nyilván nemcsak a javadalmazásemelés időpontjának kitűzésében, hanem méreteiben is nagyszerűen tükröződik. Számtalanszor hangsúlyoztuk már azt hogy a nagyobb áldozatot követelő, társadalmilag nagyobb hasznot hajtó munkát fokozott mértékben kell javadalmazni. S hogy ez nem csak papírra fektetett elképzelés, azt bizonyítják az említett Országos Pártkonferencián elfogadott program előírásai is. Ezek szerint az említett iparágakban a javadalmazásemelés aránya nagyobb az átlagosnál: a csiszolóanyagokat előállító iparban 15,7, a gépgyártóiparban 14,3, a villamosenergiaiparban 14,2, a színesfém-feldolgozó iparban 14,1, a textiliparban 13,6 százalék, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv egészében a gépgyártók javadalmazása például 34,5, a villamosenergia-ipari dolgozóké pedig 33 százalékkal emelkedik! Aligha kell felhívnunk arra a figyelmet, hogy a javadalmazásemelés egyetlen forrása a szorgalmasabb, eredményesebb munka, az eddig elért és az elkövetkező időszakra tervezett sikerek, azok a milliárdok, amelyek az országosan kibontakoztatott szocialista munkaverseny során születtek, születnek. Éppen ezért a Dolgozók Országos Tanácsának plénuma, de lényegében egész szocialista társadalmunk joggal várja el, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül minden dolgozó még szorgalmasabban vegye ki részét a mindannyiunkra váró feladatok megoldásából, az ötéves terv, az időközben megszületett vállalások teljesítéséből, a társadalom anyagi és pénzügyi eszközeivel való ésszerűbb gazdálkodásból.