Előre, 1979. szeptember (33. évfolyam, 9884-9909. szám)

1979-09-01 / 9884. szám

ELŐRE — 1979. szeptember 1. SÜRGETŐ TEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőről egyenesen a raktárba, a piacra szállítják a friss zöldséget a Burán megyei termelők JÓ MINŐSÉGŰ VETÉSHEZ KIFOGÁSTALAN TALAJELŐKÉSZÍTÉST MUNKATÁRSUNK JELENTI KRASSÓ-SZÖRÉNY MEGYÉBŐL • A nyári ugar után a vetőszántáson a sor • Meddig késlekednek a szalma behordásával? • Kezdődik a burgonyaszedés, s tíz nap múlva a mag­hintés • Sürget a trágyahordás is Az igazsághoz tartozik, s ezt elöljáróban le kell szögezni, hogy Krassó-Szörényben ko­rántsem kell annyi mezei teendővel megbirkózni ezek­ben a napokban, mint például a szomszédos Temes vagy A­­rad megyében. Jóval keve­sebb munkáskézre és gépi erő­re van szükség a krassói tá­jakon már azért is, mert az itteni gazdaságokban cukorré­pát és kendert például egyál­talán nem termesztenek, s napraforgót is csak elvétve. Ugyanakkor a zöldségfélék szüretelése sem igen állítja ne­héz erőpróba elé a termelőszö­vetkezeti tagokat annál az oknál fogva, hogy a gazdasá­gok zömében nem foglalkoz­nak konyhakertészettel. A za­­gujeni agráripari tanácshoz tartozó tíz mtsz-ben például csupán 85 hektár területről kell begyűjteni a zöldséget. Ilyen helyzetben, körülmé­nyek között idejében és jó mi­nőségben elvégezhetik a so­­ron levő idénymunkákat Per­sze ak­kor, ha a községi mező­­gazdasági parancsnokságok s a gazdaságok vezetői felelős­ségteljesen viszonyulnak azok­hoz. Ugyanis nincs mivel és nem is lehet mentegetni az olyan mulasztást például, hogy a zágujeni gépállomás körze­tében 100 hektár tarlóföldön még ott sorjázik rendekben, préseletlenül a szalma, s aka­dályozza az ugarolást. Igaz tulajdonképpen csak két-há­­rom gazdaságot terhel emiatt a felelősség, mindenekelőtt a sacui téesz tagjait és gépesí­­tőit, akiknek jó 50 hektár te­rületről kell összegyűjteniük és behordaniuk a szalmát Méghozzá a lehető leggyor­sabban, hogy az utolsó táblá­kat is aláforgathassák. Annál inkább, mert a nyári ugarolá­son kívül az elkövetkező na­pokban, hetekben még egyszer felszántják a földet az őszi vetéshez, így tehát ez a mun­ka is kezd sürgőssé válni, ha arra gondolunk, hogy szeptem­ber 10-e táján hozzá kell látni a több száz hektárnyi takar­mányárpa, angolperje és a repce vetéséhez. S aztán úgy­mond szusszan­ásnyi megál­lást lazítást sem engedélyez az idő. — Nem, mert a mezőgazda­­sági vezérigazgatóság szakem­bereinek ajánlásai nyomán — jegyezte meg Scurtu Dumitru mérnök, a zagujeni gépállo­más igazgatója — a múlt évi­eknél korábban, már szep­tember derekán meg kell kez­denünk a búza vetését körze­tünkben, hogy azt október tízig mind a 2690 hektáron be­fejezhessük. Egyébként jó mi­nőségű talajelőkészítéssel és maghintéssel szeretnénk meg­alapozni a jövő nyári gazdag aratást. — S a búza után mekkora helyen vetnek búzát? — Jó 1300 hektáron s per­sze nem szeretnénk, ha ez a terület a burgonya, takar­mányrépa és főleg a kukorica betakarításának elhúzódása miatt felduzzadna. Ezért lá­tunk hozzá szeptember 3-án a burgonya szedéséhez is, me­lyet különben négy gazdaság­ban termesztettek 210 hektá­ron. Két hét leforgása alatt az utolsó gumókat is kiáshatják a téesztagok a hat begyűjtő­gép segítségével. Mindeneset­re most mi a talajelőkészítést kell erősen szorgalmazzuk. No meg az őszi magágy egy részének feljavítását Ugyanis abban, hogy a gépállomás kör­zetében a tervezettnél mintegy 500 kilóval nagyobb kukorica­hozamot takaríthatnak be az elkövetkező hetekben, s a ma­­kovai, paltinn­ji és pár más gazdaságban 3500 kiló szem­termést is elérhetnek, fontos szerepet játszott az is, hogy a tavasszal vagy 400 hektár magágyba munkáltak istálló­trágyát. A búza vetéséhez pe­dig ezekben a napokban 500 hektár területet kell feljaví­tani szervestrágyával. Eddig azonban alig 40 hektár földre hordtak trágyát, ami jobbára két gazdaság teljesítményének tulajdonítható. Pár napja ked­vező az idő Krassó-Szörény­ben is, jól ki kell használni tehát minden órát-percet az őszi vetés magágyának jó mi­nőségű előkészítése és más mezei munkák késedelem nél­küli elvégzése érdekében. Deme János A VÁRTNÁL KEVESEBB NYERSANYAGOT KAPOTT AZ ÉRMIHÁLYFALVI AROVIT KONZERVGYÁR Aligha unatkozik mostaná­ban az érmihályfalvi AR­OVIT konzervgyár kapusa. A nagy sürgés-forgás már messziről jelzi, hogy a vállalat teljes gőzzel üzemel, ahogy mondani szokás: csúcsszezon van, mint minden esztendőben ilyenkor. Persze, nemcsak itt, a környék kertészeteiben is igencsak sza­­porázzák a betakarítást. A kora reggeli órákban Nagyká­roly felől érkeztem Érmihály­­falvára s mint azt a buszból láthattam, a csipős idő elle­nére is az útmenti zöldségesek­ben már paradicsommal, pap­rikával, uborkával rakodták a teherkocsikat, traktorvontatta utánfutókat Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy egy ki­csit megkésett ez a betakarí­tás. Vajon a konzervgyárban is így látja Nyíri Jenő főmérnök? — Nemcsak hogy egy kicsit „csúszott“ az optimális érési idő, de mennyiségileg sem jön be, amire számítottunk. Ütem­tervünk szerint eddig 8150 ton­na zöldség, 615 tonna gyümölcs és 777 tonna paradicsomsűrít­ményt kellett volna gyárta­nunk, ezzel szemben zöldség­félékből 4831, gyümölcsökből 446, paradicsompasztából 632 tonnát készítettünk. — Milyen konzervfajtákból maradtak el? — A zöldségfélék közül bor­sóból 1400, zöldpaszulyból 800, uborkából 200 tonnával rak­tunk el kevesebbet az ütem­tervhez képest, gyümölcsből pedig: őszibarack kompótból 250, kajszikompótból és dzsem­ből 50 tonna a lemaradás. Ez­zel szemben terven felül tet­tünk el 55 tonna szőlőt és 54 tonna szilvakompótot. A főmérnök megmutatta a nyersanyag-listát is, amelynek adatai érthetővé teszik a fel­dolgozók lemaradását Csak paradicsomból 10 ezer tonna helyett 4920, zöldpaszulyból 500 tonna helyett 336 érkezett, AZ ÜTEMES ŐSZI VETÉS (Folytatás az 1. oldalról) Különben a búza vetésének kezdete előtt a vetőgépeknek el kell hinteniük a repce és az olaszperje magját. Amíg az esős időszak tartott, a­­ránylag kevés, mindössze 3000 hektáron végezték el a nyári szántást. A magágy előkészítésének ütemét fékezi az is, hogy más tennivalókkal is megkés­tek a máramarosi szövet­kezetekben. Augusztus végén például a búza egyik előre­­veteményét, a rostlent még nem takarították be az egész területről. Lábon áll a rostlen pár száz hektáron Ulmeni, Erdőszáda, Mórica, Nagy­­somkút termelőszövetkeze­teiben, jóllehet ugyanazon agráripari tanácsok körze­tében más egységek, így Corni, Oarta de Sus, Baita de­­Sub Codru helységekben au­­gisztus 20-a előtt befejezték a nyűvést. Az időjárási vi­szontagságok ellenére a ro­­gozi mtsz-ben sikerült úgy megszervezni a munkát, hogy a lent a mezőről el is szál­lították. A községi parancs­nokságoknak és a szövetke­zeti vezetőknek úgy kell be­osztaniuk a munkát és a szállítóeszközöket, hogy pár napon belül e terménytől is felszabadítsák a határt és siet­tessék a szántást. A sürgetés mellett szól, hogy szeptember első felében az ipar ösztön­zőbb felvásárlási árat fizet a lenért, amelynek vetésterüle­te nagyobbik részén bú­zát vetnek, s a maghintést akkor fejezhetik be optimá­lis időben, ha most foglalkoz­nak a magágy előkészítésé­vel, főleg a bicazi, Oarta de Jos-i, stremii-i termelőszövet­kezetekben, ahol nagyobb mennyiségű rostnövény szállí­tásával megkéstek. A máramarosi határjárás tapasztalata, hogy a mezők a korábbi évek hozamánál gaz­dagabb kukoricatermést ígér­nek. Előrehaladott az érés, ha­marabb kezdődhet a betaka­rítás, tehát a kukorica után is hamarabb juthat a búza a földbe. Lesz-e hová raktározni az idei szép termést? A ter­ményátvevő központok 31, tá­rolásra alkalmas raktárában 8000 tonna szemesterménynek van hely, s intézkedtek, hogy a tárolókapacitást 2000 ton­nával növeljék. Ám augusz­tusban az egyik átvevő köz­pontban épülő kukoricakas­nak csak az alapozásánál tartottak. A termelőszövetke­zetekben is felmérték, hol van raktározásra alkalmas szín, padlás, helyiség. Ezek­ben a napokban a termény­­tárolás problémáit is sürgő­sen meg kell oldani. Ám pil­lanatnyilag az egyik legsür­gősebb időszerű tennivaló e­­zen a vidéken a kalászosok­nak kijelölt területek felsza­badítása és a talaj előkészí­tése a vetésre. húsospaprikából 500 tonna a lemaradás. De ennek behozata­lára már a remény is kicsi, hi­szen mindössze 68 tonna érke­zett eddig. Megnéztem például a paradicsomot szállító egysé­gek kimutatását, s nem kis döbbenettel kellett feljegyez­nem, hogy három megye — Mehedínti, Szilágy és Temes — zöldségfelvásárló vállalatai a leszerződött mennyiségből — összesen 120 tonnából — e­­gyetlen kilónyit sem szállított még! Vajon mire várnak?! De azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a konzervgyár sa­ját kertészeti farmjai több mint 1000 tonnával kevesebbet hoztak a „konyhára“, a mar­­gittai szállítók pedig 2500, a Szatmár megyeiek 2000 tonná­val adósak még. Nyíri Jenő adatai szerint a gyár saját farmján parádé­ csőm­ből 19 ezer tonnára számíta­nak a szezon végéig, ami a tervezettnél 4600 tonnával ke­vesebb. Uborkából viszont a vártnál mintegy kétszerte többre van kilátás, s papriká­ból is jó 50 százalékra. A le­maradásból tehát behozhatnak még, hisz késő őszig, ha az idő kedvező lesz, a másodvetések is dobozokba, befőttes üvegek­be kerülhetnek. Minden­esetre a földeken az eddiginél gyor­sabban kell haladnia a beta­karításnak, hogy az idei ter­mést veszteség nélkül és jó­­minőségűen lehessen feldol­gozni! Bencze Cs. Attila NEGYVEN ÉVVEL EZELŐTT ROBBANT KI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ TÖRTÉNELMI MEMENTÓ E­mlékezünk és emlékezte­tünk. Az emberiség leg­újabb korának, ennek a szédületesen fejlődő, az emberi gondolkodás és önmegvalósítás eredményeiben igen gazdag é­­rájának olyan pillanatát idézzük fel, amely mély sebet hagyott Földünkön, mély nyomokat ba­rázdált az emberiség tudatvilá­gába és örök mementóként fi­gyelmeztet. Soha többé pusztí­tást, soha többé háborúit Négy évtizeddel ezelőtt robbant ki a történelem eddigi legádázabb, legpusztítóbb, legtöbb áldozatot, az emberi életek tízmillióit, fel­becsülhetetlen anyagi és szellemi értékeket követelő második vi­lágháború. Emlékezünk rá, mert hatalmas tanulságokkal szolgált. Emlékez­tetünk rá, mert vannak még e­­rők, amelyek semmit sem tanul­tak belőle; tehát az éberség, az összefogás, a békéért folyó küz­delem erősítése és fokozása négy évtized távlatából is időszerű követelmény, s immár a történel­mi idő által is igazolt tanulság. Korparancs. Ezért nem kell, nem szabad elfelejteni 1939. szeptember el­sejét. Történelmi leckéjét min­dig fel kell frissíteni, mert e­­gyetlen nemzedéknek sincs joga arra, hogy elfelejtse az akkori tragikus eseményeket. Négy év­tizeddel ezelőtt, azon a nyárvé­gi hajnalon, a 4 óra 45 perckor hosszas és lázas készülődés, több előzetes próbálkozás után szabadult el a fasiszta-imperia­lista fenevad, hogy több mint 1 milliárd 700 millió embert tömö­rítő 61 állam területén pusztítson és több mint 50 millió emberál­dozatot szedjen. Függetlenül helyi változataitól a fasizmus gyilkos természete, embertelen fajgyűlölete, a féktelen terrorra alapozott ideológiája elszaba­dult romboló útjára. A hitleriz­­mus véres elnyomó rendszere, a demokratikus és haladó erőket üldöző elnyomó gépezete, az emberiség legkiválóbb gondol­kodóinak műveit máglyára vető barbársága, külpolitikájában ál­lampolitika rangjára emelte az erőszakot, a népek szuverenitásá­nak és függetlenségének felszá­molását, ítéletet mondott a tör­ténelem efölött az ideológia és politika fölött, de az akkori ese­mények tanulságaihoz tartozik az is, hogy milyen súlyos követ­kezményekkel járt a „barna pestis“ fölötti szemethunyás poli­tikája, mert a fasizmus feltörése lehetetlen lett volna egyes nyu­gati körök engedékeny , „békít­­getési“, sőt meghátráló magatar­tása nélkül. A hitleri ígérgetések, hazug frázisok és egyes körök szűklátókörűsége szintén nagy szerepet játszott a negyven év­vel ezelőtti tragikus események­ben. Végül is a kisebb és gyen­gébb államok magukra marad­tak a legnehezebb pillanatok­ban. Az államközi egyezmények, a békeszerződések, a nemzetkö­zi jog alapelve papírronggyá vál­tak a­­fasiszta ,hatalmak sze­mében. Hitler és szövetségesei arról álmodoztak, hogy a dzsun­gel törvényeit honosítják meg a nemzetközi életben, saját étvá­gyuk szerint osztják fel a világot Nagy véráldozattal fizetett az emberiség, míg kitűzhette a győ­zelem zászlaját a hitlerizmus barlangja fölött. Ezért méltatjuk a világtörténe­lem korszakmeghatározó ese­ményeként 1945. május 9-ét — a győzelem napját. Diadalmas­kodott a népek erkölcsi ereje a fasiszta törvénytelenség és rém­uralom fölött. Győzedelmeske­dett a szabadság és a függet­lenség eszménye. Diadalmasko­dott az emberi szolidaritás, hi­szen az antihitlerista koalícióban sok szempontból eltérő államok tömörültek a hitlerizmus legyőzé­se és az emberi civilizáció meg­mentése érdekében. A szovjet katonák, a szovjet emberek, akik a háború nehezét viselték és a legnagyobb emberi és anyagi ál­dozatokat hozták a német hadi­gépezet szétzúzásáért, halhatatlan érdemeket szereztek, mivel dön­tő módon hozzájárultak a győ­zelemhez. Hasonlóképpen az an­tihitlerista koalíció többi állama nagyszerű fegyvertényeket vitt véghez. A fasizmus legyőzéséért folytatott harc krónikájában di­csőséges fejezeteket írtak be az antifasiszta ellenállási mozgal­mak is. Mint pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs az augusztus 23-i ünnepi gyűlésen kidomborí­totta, Románia a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimpe­­rialista felszabadító forradalom győzelmével jelentősen hozzájá­rult a hitlerista front összeomlá­sához a Balkánon, a felszaba­dító hadseregek offenzívájának kibontakozásához Közép-Európa felé, a hitlerista Németország teljes vereségének meggyorsítá­sához. Románia összes emberi, katonai és gazdasági potenciál­jával, minden erejével a Szov­jetunió, az egész antifasiszta ko­alíció oldalán belépett az an­tihitlerista háborúba. Népünk számtalan kimagasló hőstettel bizonyította, hogy létfontosságú törekvése, legmagasztosabb cél­ja felszámolni a fasizmust, a né­pek szabadságának és füg­getlenségének, az emberi ci­vilizációnak a legnagyobb el­lenségét, biztosítani a ha­za függetlenségét, szabad fej­lődéséhez való jogát. A román hadsereg több mint fél millió ka­tonát felölelő állománnyal, csak­nem kilenc hónapon át vállvetve küzdött a Vörös Hadsereg olda­lán, súlyos véráldozatokat hozott mind az ország fasiszta-horthysta csapatok által megszállt többi te­rületének, mind pedig Magyar­­ország és Csehszlovákia területé­nek, Ausztria területe egy részé­­nek a felszabadításáért, a hitleris­ta Németország feletti teljes győ­zelem kivívásáig. Ezt a harcot az egész nép erőfeszítése támogat­ta, népünk odaadá­sa­ válaszolt kommunista pártunk hívó szavá­ra: Mindent a frontért, mindent a győzelemért! A román hadse­reg bátor küzdelme a német ha­digépezettel való nagy összecsa­pásokban, Románia hozzájárulá­sa az antifasiszta háborúhoz az egész nemzetközi közvélemény meleg és megérdemelt elismeré­sében részesült. Ismert az akkori megállapítás, hogy Románia a Németország elleni harcban részt vett fegyveres erőinél és poten­ciáljánál fogva, az antihitlerista koalíció első országai után a negyedik helyet foglalta el. Természetesen sok szempontból megváltozott a világ 1939 szep­tembere óta. Bonyolult folyama­tok, hatalmas átalakulások kö­vetkeztek be. Ezek a társadalmi és nemzeti jellegű átfogó forra­dalmi átalakulások megváltoztat­ták a nemzetközi erőviszonyokat,­­ melyeket mindenekelőtt az jelle­mez, hogy mindinkább érvényesül a népeknek az az akarata és elha­tározása, hogy véget vessenek az uralom és az elnyomás poli­tikájának, sorsuk és nemzeti kin­cseik egyedüli uraiként, szabadon fejlődjenek a bizalom és a biz­tonság légkörében, a nemzetek közötti egyenlőség és tisztelet, a sokoldalú együttműködés új po­litikáját honosítsák meg. Ugyan­akkor szerte a világon kiéleződ­tek a különböző ellentmondások: továbbra is jelentkezik az erő­szak-politika, hangsúlyozódnak a befolyási és uralmi övezetek to­vábbi újrafelosztásának tenden­ciája, háborús tűzfészkek füstö­lögnek, folytatódik a fegyverke­zési hajsza, megsértik a nemzet­közi jogelveket. Egyes körök el­felejtik a negyven évvel ezelőtti tanulságokat. Az enyhülés még nem vált visszafordíthatatlan fo­lyamattá. Persze, az államok kö­zötti vitás kérdések békés, tár­gyalásos megoldásának szüksé­gességét széles körben elismerik, ennek ellenére a béke útjába tornyosuló akadályokat nem lehet lebecsülni. Éppen ezért Nicolae Ceausescu elvtárs joggal hang­súlyozta: „E bonyolult nemzetkö­zi körülmények között, a népek­nek, az összes haladó erőknek fokozniuk kell akcióikat a feszült­ség enyhítéséért, az erőszak,, a katonai eszközök kirekesztéséért a problémamegoldásból, az enyhülés, az együttműködési és békepolitika irányzatának to­vábbviteléért A szocializmus és a haladás erői, az összes népek együttes fellépése megakadályoz­­hatják egy újabb világháború kirobbanását, visszaverhetik a kü­lönböző fenyegetőzéseket, kato­nai kalandokat és szavatolhat­ják az összes népek szabad, ön­álló fejlődését, biztosíthatják a világbékét, az összes nemzetek függetlenségét.“ E realitások tudatában és a történelem tanulságait messze­menően figyelembe véve, hazánk fokozottan részt vállal az embe­riség nagy problémáinak megol­dásából, következetes békepoliti­kájával, kezdeményezéseivel te­vékenyen hozzájárul az európai biztonság és béke megteremtésé­hez, hiszen kontinensünkön rob­bant ki a két világháború, föld­részünkön halmozódott föl a leg­több fegyver, itt állomásozik a legtöbb katonaság, itt áll szemben egymással a két katonai tömb. Úgyszintén országunk kö­vetkezetesen szorgalmazza a ka­tonai konfliktusok békés, politikai rendezését, támogatja a függet­lenségért harcoló népek küzdel­mét, a konkrét intézkedések ösz­­szességét javasolta a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris lesze­relés végrehajtására, mint ahogy számos kezdeményezést tett a gyengén fejlettség megszüntetésé­re, az új gazdasági világrend meghonosítására, a kortárs vilá­got foglalkoztató bonyolult, meg­oldásra váró kérdések rendezé­sére. Ezen az évfordulón emlékezünk és emlékeztetünk Ez a felidézés egyben felhívás is kell hogy le­gyen a népekhez, az emberiség­hez: tegyenek fokozott erőfeszí­téseket a fasizmus feletti világ­­történelmi diadal eredményeinek megvédésére és gyümölcsözteté­­sére, egy újabb világháború ve­szélyének elhárítására. Így válik történelmi mementóvá ez az év­forduló. Mihálka Zoltán SZAKMUNKÁSKÉPZÉS MAGASABB FOKON (Folytatás az 1. oldalról) mi fejlődésére jellemző gyors ütemben fejlődött és fejlődik. Ennek tulajdonítható az a tény is, hogy vállalatunk dolgozó sze­mélyzetének létszáma az üzem­behelyezés évéhez viszonyítva megháromszorozódott. A szakem­berképzés jelenleg is figyelmünk középpontjában áll, hiszen vál­lalatunk, még ebben az évben villanymotorgyártó részleggel bő­vül. Éppen ezért megfelelő idő­ben gondoskodunk arról, hogy biztosítsuk a beinduláshoz szük­séges szakembereket. Jelenleg is mintegy 400 dolgozónk részesül szakmai kiképzésben, üzemünk­ben és a szecselevárosi Electro­­precizia vállalat keretében. A szakképesítési tanfolyamok meg­szervezésében nagy súlyt helye­zünk mind az elméleti, mind a gyakorlati ismeretek alapos el­sajátítására, hogy a kurzus el­végzése után valamennyi dolgo­zónk az első pillanattól min­den nehézség nélkül kap­csolódjon be a termelő mun­kába. Ilyen téren a követ­kező ötéves tervben is komoly feladatok hárulnak üzemünk ve­zetőségére, hiszen ebben az idő­szakban vállalatunk dolgozó sze­mélyzetének létszáma megkétsze­reződik. Éppen ezért az Irányelv­tervezet szellemében átfogó in­tézkedéseket foganatosítunk, így többek között jelentősen bővít­jük a vállalathoz tartozó sepsi­szentgyörgyi 1. számú ipari líceu­mot és szorosabbra fűzzük kap­csolatainkat az általunk patro­nált matematika-fizika líceummal is. Ez annál inkább fontos, mert a két líceum évente 150—200 szakmunkást biztosít számunkra. Úgyszintén nagy súlyt helyezünk a munkahelyi kiképzésre, főként azokban a szakmákban, melyek nem szerepelnek az említett két líceum profiljában. Egy másik igen fontos célkitűzésünk szak­munkásaink pon­kvalifikálásának a folytatása a vállalat keretében szervezett tanfolyamokon. Vagyis a továbbiakban is arra törek­szünk, hogy dolgozóink képesek legyenek több munkafolyamat elvégzésére, a termék és profil­változtatás követelményeinek megfelelően. Továbbá a szakmai ismeretek gyarapítására segítjük dolgozóinkat az új technológiai eljárások sikeres alkalmazásá­ban, az összes munkafázisok au­tomatizálásának fokozásában, a munkatermelékenység növelésé­ben. Következésképpen tehát az Irányelv-tervezetbe és pártunk főtitkárának feladatmeghatáro­zó beszédébe foglalt elvárások szellemében, az új minőség je­gyében kell eleget tenni vala­mennyi kötelezettségeinknek, s ezen belül a szakképesítés és a továbbképzés magasabb fokú megszervezése támasztotta köve­telményeknek is. Kilátás — kilenc emelet magas­ságábó! — Sepsiszentgyörgy municipium korszerű lakónegyedé­re, a Szemerja negyedre (Bokor Lajos felvétele) --------------------- 3. TÁVIRATOK Őfelsége SULTAN HAJI AHMAD SHAH AL-MUSTAIN BILLAH IBNI AL-MARHUM SULTAN ABU BAK AR, RTAYATUDDIN AL-MU' ADZ AM SHAH Malaysia uralkodójának KUALA LUMPUR Malaysia Nemzeti Napja alkalmából a román nép és a magam nevében melegen üdvözlöm önt, a legnagyobb boldogságot és sze­mélyes egészséget kívánok önnek, haladást és jólétet a malaysiai népnek. Kifejezem meggyőződésemet, hogy országaink jó kapcsolatai to­vább fejlődnek a román és a malaysiai nép jólétének, a béke és a megértés világméretű ügyének szolgálatában. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája ELLIS CLARKE úrnak, Trinidad-Tobago Köztársaság elnökének PORT OF SPAIN Országa állami függetlensége kikiáltásának XVII. évfordulója alkalmából a román nép és a magam nevében szeretném őszintén üdvözölni Trinidad-Tobago baráti népét és a legjobbakat kívánni számára haladásához és jólétéhez. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke KÖZÉLETI HÍREK Malayisia Nemzeti Napja al­kalmából Ilie Verdet elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Kormányának első minisztere táviratot intézett Datuk Hussze-Ilie Verdet elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Kormá­nyának első minisztere üdvözlő Emil Bobu elvtárs, az RSZASZ Központi Tanácsának elnöke ta­lálkozott Gáspár Sándor elvtárs­sal, a Magyarországi Szakszerve­zetek Országos Tanácsának fő­titkárával, aki az RSZASZ Köz­ponti Tanácsának meghívására magyarországi szakszervezeti küldöttség élén hazánkba látoga­tott. A meleg, baráti légkörben le­zajlott találkozáson részt vett Gheorghe Petrescu elvtárs, az RSZASZ Központi Tanácsának A bulgáriai szocialista forra­dalom győzelmének 35. évfordu­lója alkalmából Petar Danailov, az ország bukaresti nagykövete sajtóértekezletet tartott. Részt vettek a központi lapok, az Agerpres román hírügynök­ség, a Rádiótelevízió és más ki­adványok munkatársai, hazánk­ban akkreditált külföldi sajtótu­dósítók. Miután átfogóan ismertette a szomszédos nép életében és sor­sában fordulópontot jelentő 1944. szeptember 9-i forradalom tör­ténelmi jelentőségét. Bulgária NK nagykövete kiemelte a szo­cialista építés során a Bolgár Kommunista Párt vezetésével az országban megvalósított nagy változásokat. Ezzel kapcsolatban kiemelte a módot, ahogyan a BKP XI. kongresszusának elő­irányzatait teljesítik, az ország gazdasági potenciáljának gyors­A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalapításának XXXI. évfordulója, a koreai nép nemzeti ünnepe alkalmából az ország bukaresti nagykövetségén sajtóértekezletet tartottak. Részt vettek a központi sajtó, az Ager­pres román hírügynökség, a Rá­diótelevízió szerkesztői, a Kül­ügyminisztérium képviselői Az esemény jelentőségéről Sin In Ha, a Koreai NDK bukaresti nagykövete beszélt, aki ismer­tette a Koreai Munkapárt vezet­te koreai népnek a haza szabad és független fejlődésének útján, a forradalmi vívmányok megvé­désében elért eredményeit. A szónok kiemelte a koreai nép­nek a haza békés, minden külső beavatkozástól mentes újraegye­sítésére irányuló erőfeszítéseit. A Nagy Nemzetgyűlés meghí­vására a fővárosba érkezett Mál­ta Köztársaság parlamenti kül­döttsége, Caleidon Agiusnak, a Képviselő Kamara elnökének ve­zetésével. In Bin Onn-hoz, Malayisia mi­niszterelnökéhez, amelyben me­leg üdvözletét küldi, valamint a legjobb egészséget és személyes boldogságot kíván számára. táviratot intézett Eric Williams­­hoz, Trinidad-Tobago Köztársa­ság miniszterelnökéhez, az or­szág Nemzeti Napja alkalmából. alelnöke, az RSZASZ több más vezetőségi tagja. Ez alkalommal vélemény- és információcserét folytattak az RSZASZ és a Magyar NK-beli SZOT belföldi és nemzetközi te­vékenységéről, valamint a szak­­szervezeti világmozgalom egyes kérdéseiről. Mindkét fél kifejez­te szándékát, hogy továbbra is fejleszti és megszilárdítja a két ország szakszervezeteinek és dol­gozóinak baráti és együttműkö­dési jó kapcsolatait, ütemű fejlődését, amely lehetővé tette, hogy Bulgária ma erős, korszerű iparral és mezőgazda­sággal, virágzó társadalmi, gaz­dasági és kulturális élettel ren­delkező országgá lett. Hangsúlyozva, hogy Bulgária és Románia között az idők során jószomszédi és baráti kapcsola­tok állandósultak, a szónok ki­emelte, hogy e hagyományos kapcsolatokat meghatározó mó­don fellendítették Todor Zsivkov elvtárs és Nicolae Ceausescu elv­társ találkozásai és megbeszélé­sei, s azok a kölcsönösen előnyös bolgár-román együttműködés szüntelen megerősödését szolgál­ják, ami teljes mértékben meg­felel mindkét nép törekvéseinek, a szocializmus, a béke, megértés és gyümölcsöző együttműködés légköre megteremtésének a Bal­kánon és az egész világon. A továbbiakban a koreai nagy­követ megemlékezett a Román Kommunista Párt és a Koreai Munkapárt, a két ország szoros baráti és kooperációs kapcsola­tairól, a román nép szolidaritá­sáról a koreai nép igazságos ügyével, az ország független és békés újraegyesítésével. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta a Nicolae Ceausescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs találkozá­sainak és megbeszéléseinek meg­határozó szerepét a két párt és ország barátságának, együttmű­ködésének és szolidaritásának felfelé ívelésében, amely mind­két nép érdekét és jólétét, a bé­ke és a szocializmus világméretű ügyét szolgálja. A vendégeket Nicolae Glosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Ioan Ceterchi, a Törvényelőké­szítő Tanács elnöke, más hivata­los személyek üdvözölték. JAVADALMAZÁS­EMELÉS (Folytatás az 1. oldalról)­dott program, amely pártunk fő­titkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a kezdeményezésére és szüntelen gondoskodása kö­zepette született meg, egyik a­­lapelve, amelyet a lehető leg­következetesebben alkalmaz, a szocialista etika és méltányosság elve. Hogyan tükröződik ez pél­dául a szeptember elsején sorra kerülő öt iparág esetében. Mint már figyelmeztettünk rá, a hatá­rozat figyelembe veszi az iparág szerepét a nemzetgazdaság egé­szében, s ennek arányában ter­vezte be időben a javadalma­zásemelést, így augusztus else­jén a bányászok, kőolajipari dolgozók, gázkitermelők, a vas­kohászok és kokszvegyészek, va­lamint a gépgyártóipari dolgo­zók egy része nyitotta meg a sort, hogy most újabb, a nem­zetgazdaság fejlődése tekinteté­ben szintén nagyon fontos ipar­ágak képviselőivel folytassuk azt. Íme, egy példa: a mától java­dalmazásemelésben részesülő gépgyártóipari dolgozók (mint­egy 227 ezren) olyan ágazatok­ban tevékenykednek, amelyek nélkül elképzelhetetlen az ország ipari, gazdasági fejlődése, ame­lyek növekedési ütemüket, is tekintetbe véve, maguk is úttörők, így az elektro­nika ebben az ötéves terv­ben 2,4-szeresen, a finom­­mechanika és optikai ipar 2,8- szorosan, a szerszámgépipar háromszorosan növeli termelését. De kiemelt szerepet töltenek be a villamosenergia-iparban dol­gozók is, akiknek munkásságá­tól, annak eredményeitől sokat vár szocialista társadalmunk. A szocialista méltányosság nyilván nemcsak a javadalma­zásemelés időpontjának kitűzé­sében, hanem méreteiben is nagyszerűen tükröződik. Számta­lanszor hangsúlyoztuk már azt hogy a nagyobb áldozatot köve­telő, társadalmilag nagyobb hasznot hajtó munkát fokozott mértékben kell javadalmazni. S hogy ez nem csak papírra fekte­tett elképzelés, azt bizonyítják az említett Országos Pártkonferen­cián elfogadott program előírá­sai is. Ezek szerint az említett iparágakban a javadalmazáse­melés aránya nagyobb az átlagos­nál: a csiszolóanyagokat előállí­tó iparban 15,7, a gépgyártó­iparban 14,3, a villamosenergia­iparban 14,2, a színesfém-feldol­gozó iparban 14,1, a textilipar­ban 13,6 százalék, ami azt je­lenti, hogy az ötéves terv egé­szében a gépgyártók javadalma­zása például 34,5, a villamos­­energia-ipari dolgozóké pedig 33 százalékkal emelkedik! Aligha kell felhívnunk arra a figyelmet, hogy a javadalma­zásemelés egyetlen forrása a szorgalmasabb, eredményesebb munka, az eddig elért és az el­következő időszakra tervezett si­kerek, azok a milliárdok, ame­lyek az országosan kibontakoz­tatott szocialista munkaverseny során születtek, születnek. Éppen ezért a Dolgozók Országos Ta­nácsának plénuma, de lényegé­ben egész szocialista társadal­munk joggal várja el, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való te­kintet nélkül minden dolgozó még szorgalmasabban vegye ki részét a mindannyiunkra váró feladatok megoldásából, az öt­éves terv, az időközben megszü­letett vállalások teljesítéséből, a társadalom anyagi és pénzügyi eszközeivel való ésszerűbb gaz­dálkodásból.

Next