Előre, 1980. június (34. évfolyam, 10117-10141. szám)

1980-06-01 / 10117. szám

4. -------- NEMZETKÖZI ÉLET AZ RKP KÜLDÖTTSÉGÉNEK SVÉDORSZÁGI LÁTOGATÁSA A Svédországi Baloldali — Kommunisták — Párt meghí­vására a Román Kommunista Párt Dumitru Popescu elvtárs­ból, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjá­ból, a KB titkárából és Ghize­­la Vass elvtársnőből, az RKP KB tagjából álló küldöttsége 1980 május 27 és 30 között ba­ráti látogatást tett Svédország­ban. Az RKP küldöttsége megbe­szélést folytatott a SBKP kül­döttségével, melyben részt vettek a következő elvtársak: Lars Werner, a párt elnöke, Elvor Marklund alelnök, Tore Forsberg, Bo Hammar és Bror Engström, a Végrehajtó Bi­zottság tagjai, a KB titkárai. A megbeszélés során mind­két fél megelégedését fejezte ki az RKP és a SBKP baráti, együttműködési és szolidaritá­si kapcsolatainak felfelé íve­lő fejlődése fölött, melynek fejlesztéséhez kivételes hoz­zájárulást nyújtottak a két párt vezetőinek, Nicolae Ceausescu és Lars Werner elvtársnak az utóbbi évek­ben sorra került találko­zói és eredményes megbe­szélései. Kinyilvánították azt a közös elhatározást, hogy a jövőben még tovább fokozzák és bővítik ezeket a kapcsolato­kat a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a teljes joge­gyenlőség alapján, mindkét nép érdekében. Románia és Svédország barátsága és koo­perációja, a társadalmi hala­dás, az enyhülés, a nemzetközi béke és biztonság áltlános ü­­gye javára. Úgyszintén áttekintették a nemzetközi helyzet problémáit is. Az erre vonatkozó véle­ménycsere kidomborította a két párt­­ álláspontjának azo­nosságát vagy hasonlóságát a kortárs világ fejlődésének, az enyhülésért, leszerelésért és békéért folyó harcnak főbb kérdéseiben. Kifejezésre ju­tott a nemzetközi légkör rosz­­szabbodása fölötti aggodalom. Mindkét fél hangsúlyozta, mennyire fontos erősíteni a harcot az imperializmus, ko­­lonializmus és neokolonializ­­mus, az uralmi, s a más ál­lamok belügyeibe való beavat­kozásra irányuló politika el­len, amely veszélyezteti a né­pek függetlenségét és bizton­ságát. Az RKP és a SEKP értéke­lése szerint, ilyen körülmé­nyek között méginkább, mint bármikor, fokozni kell az ösz­­szes államok és népek erőfe­szítését, fokozni kell a kom­munista, szocialista, szociál­demokrata pártok, az összes haladó politikai erők együtt­működését a nemzetközi hely­zet további romlásának meg-, gátolásáért, az enyhülési poli­tika felújításáért és megszi­lárdításáért, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás tiszte­letben tartása, a jogegyenlő­ség, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés elvetése és minden nép sza­bad fejlődési joga alapján. A megbeszélés során a fe­lek hangsúlyozták, hogy a nemzetközi béke és biztonság megköveteli az államok közöt­ti összes vitás kérdések, a világ különböző térségeiben kirobbant konfliktusok tárgya­lások útján való gyors politi­kai rendezését, végérvényesen kizárva az erőszak alkalma­zását vagy az erőszakkal való fenyegetést, mindenfajta po­litikai vagy katonai nyomást, amely kihat az államok füg­getlenségére és szuverenitá­sára. A két párt aggodalmát fe­jezte ki a fegyverkezési ver­seny hatalmas méreteivel kap­csolatban és síkraszállt a ka­tonai kiadások csökkentésére, a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvaló­sítására irányuló intézkedése­kért, valóra váltva ezzel az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ü­­lésszakának határozatait. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai helyzet­nek. Rámutattak, milyen ki­vételes jelentősége van az ez­­évi madridi találkozó jó elő­készítésének, hogy az ösztön­zőleg hasson a helsinki Záró­okmány egységes egészként történő gyakorlatba ültetésé­re, főképpen pedig konkrét katonai készültségcsökkentési és leszerelési intézkedések fo­ganatosítására a világ e ré­szén. Az RKP és a SBKP ki­nyilvánították elhatározásukat, hogy mindenben hozzájárulnak a kommunista mozgalom sze­repének növeléséhez a nemzet­közi életben, a kommunista pártok szolidaritásának fej­lesztéséhez és egy olyan egy­ség kialakításához, amely a teljes egyenlőségre, az önálló­ság tiszteletben tartására és a belügyekbe való be nem a­­vatkozásra, minden párt azon jogára épül, hogy önállóan dolgozza ki politikai irány­vonalát, forradalmi taktikáját és stratégiáját azoknak a tör­ténelmi, nemzeti és társadal­mi feltételeknek megfelelően, melyek közepette tevékenyke­dik, oly módon, hogy a köz­tük felmerülő véleménykü­lönbségeket elvszerű vitákkal lehessen megoldani. Az emberség vörös szegfűiz­ árnánál a tenger éppolyan bőkezű, mint Mamaiánál vagy Mongóliánál: új é­pítkezésekkel tarkított széles ten­gerpart, gazdag turisztikai lehe­tőség, korszerű szolgáltatások, jól ellátott piac — mindez nagy­számú dolgozót vonz. A magas betonépületeken túl szőlőtelepítések, egyenes, vég­telen sorokban várják a tavasz újjáéledését, gazdag termést ígérve. Szőlők és fák, fák és szőlők, amíg a szem ellát, csak­nem mindenütt a tengerparton, nagy kiterjedésű zöldövezetet al­kotva, új szegélyként a tenger kékjéhez. Kilométereken át ha­ladhatsz gépkocsival a szőlőföl­­deket átszelő aszfaltúton. Várnában megismerkedtem Anghel Petrovval, a sajtóügynök­ség munkatársával, aki végigka­­lauzolt a vidéken, amelynek megvalósításait jól ismeri. Me­zőgazdaságunk ön által is ta­pasztalt, látott sikerei azoknak az állandó erőfeszítéseknek kö­szönhetők — mondja mintegy bevezetőül —, amelyeket a Bol­gár Kommunista Párt tesz az em­ber és a föld össze­kapcsolásá­ra. Ezzel elejét lehetett venni a városba áramlás folyamatának is, az emberek visszatértek a falvakba. Ez a folyamat nyilván annak is tulajdonítható, hogy falvakon jók az életfeltételek. A munkahét csökkentése pedig arra késztette a városiakat, hogy főként szabadnapokon, a termé­szetben keressenek hasznos és kellemes elfoglaltságot. .. .A tengerparton nagy a sür­gés-forgás. Ezrével jönnek ide parasztok is. Évente 2800 mező­­gazdasági dolgozó tölti szabad­ságát a Várna közelében lévő Zlatni Peszac (Aranyhomok), ü­­dülőtelepen. Nem ez az egyedü­li üdülőhely a mezőgazdasági dolgozók számára, még jóné­hány található itt a tengerpar­ton is, a hegyvidéken, vagy a gyógyvízforrások közelében: é­­vente 120 000 mezőgazdasági dol­gozót látnak vendégül. Ez a szám az idén további 10—20 000-rel e­­melkedik. A hatodik ötéves terv (1971—1975) időszakában kü­lönben az üdülőtelepeken, mo­telekben, kempingekben 8 258 000 dolgozó töltötte évi szabadsá­gát, gyakorlatilag Bulgária egész lakossága. A hetedik ötéves terv­ben (1976—1980) az üdülőhe­lyek befogadóképessége tovább növekedett, évente 2 187 000 dol­gozót láthatnak vendégül. A meglévő üdülőházak moderni­zálására és újabbak építésére jelentős összeget irányoztak elő. Nem véletlen, hogy Bulgáriában az átlagos életkor meghaladta a 71 évet, szociális téren számottevő eredményeket értek el. A falusi lakosság ingyenes orvosi ellá­tásban részesül, csaknem mind­egyik faluban található szülő­otthon, napközi. Bulgáriában 1956 végén fogadtak el törvényt a szövetkezeti parasztok nyugdí­jazására, a szövetkezeti tagok 1961-től nyugdíjat kapnak mun­kabalesetek esetén is, 1967-től pedig bevezették a rokkantsági nyugdíjat. Ugyancsak ettől az időponttól kezdve van érvényben a betegsegély, ettől fogva kap­nak fizetett szülési szabadságot a falusi asszonyok is, úgyszintén szülési prémiumot, gyermekpót­lékot és más kedvezményeket. .. .Kísérőnktől, Anghel Petrov­­tól értesültem, hogy a tenger­part térségében és Várnában az elmúlt idők számos történelmi emlékére, kincsére bukkantak. Egy várnai temetkezési helyen például ötezer éves gazdag a­­ranytárgy-kollekciót találtak, a­­miket az Európában talált leg­régibb kincsek között emleget­nek. A temetkezési helyen, egy 2500 négyzetméteres területen, 60 sírt tártak fel, nem egyben 23,5 karátos termésaranyból ké­szült tárgyakat találtak. A várnai történelmi múzeum tudományos kutatói, az általuk végzett ásatá­sok, a múlt értékes tárgyainak tanulmányozása után azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy Bul­gária területén háromezer évvel időszámításunk előtt gazdag a­­nyagi és szellemi kultúra fejlő­dött ki. Érdekes dolgokat tudtam meg vendéglátónk írói elfoglaltságá­ról. Emberekről, ügyes-bajos dol­gaikról ír. Kezembe került a Vö­rös szegfűk című riportja, amely­ben a kommunisták emberségét méltatja. A történet röviden: egy magastorony építője egy nő sí­rására figyel fel. Mint később ki­derült, a kantin egyik felszolgá­lónőjéről, két gyermek anyjáról volt szó, aki — minthogy az é­­pítkezés befejeztével és a munká­sok távoztával szükségtelenné válik a kantin fenntartása — elhagyatottnak, kisemmizettnek érzi magát, s a torony mögött elbújva sírja ki magát. A kom­munista építő minderről értesül­ve, az építőtelep vezetőségéhez, a pártszervezet titkárához rohan, akiknél az asszony ügye megér­tésre, emberségre talál. A mun­kaidő után a toronyból leeresz­kedő kommunista építőt három szál pirosszegfű — az elismerés jele — fogadta. . . — Látom, gazdag dokumen­tációval rendelkezik... — A legkülönbözőbb alkal­makkor készített jegyzetek, fel­jegyzések ezek, amelyeket elkö­vetkező írásaimban kívánok hasznosítani. Íme, az egyik, a giurgiu-ruszei közös vállalat a­­lapjainak lerakásakor elhelye­zett márványtáblára vésett szö­veg: ,,Ma, 1976. december 10-én pénteken, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke és To­dor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Bulgá­ria Népköztársaság Államtaná­csának elnöke jelenlétében le­tették az alapkövét a giurgiu­­ruszei közös nehézgép- és felsze­relésgyárnak, amely a román­bolgár testvéri együttműködés­nek, a két szocialista ország és szomszédos baráti nép kölcsönö­sen előnyös kooperációjának gyümölcse." Mint ismeretes, bolgár terüle­ten helyezik el a bányaipari, fémipari, vegyipari és petrolké­miai felszereléseket gyártó ü­­zemrész acélöntödéjét, illetve kovácsműhelyét és szerelőcsar­nokát, míg román területen épül fel a nyersvas- és színesfém-ön­töde, a kis és közepes mélységű fúróberendezések, vegyipari és petrolkémiai berendezések szere­lőcsarnoka. A vállalat méreteire utalnak az alábbi adatok: csu­pán a ruszei egység 40 hektá­ron terül el, ebből 14,5 hektár fedett üzemcsarnok. Az acélön­töde évi termelése 20 000 tonna, míg a kovácsrészleg 10 000 ton­na stancolással és nyerskovácso­lással készített termelést bizto­sít. Megkapó tények ezek az új­ságíró számára. Minden bizony­nyal a ruszei vállalat is hozzá­járul a bolgár ipari termelés szá­mottevő növekedéséhez, ahhoz, hogy az ipari és a mezőgazdasá­gi termelés aránya mindinkább az ipar javára módosuljon. A szomszédos és baráti ország iparának fejlődése — mint ven­déglátóink rámutattak — az idén záruló ötéves tervben gyors ü­­temben folytatódott. Az ipari ter­melés növekedése 55—60 száza­lékos lesz, nagyarányú növeke­dési ütem mutatható ki a ne­héziparban, ám lendületesen fej­lődött a közszükségleti cikkeket gyártó ipar is. Az elkövetkező öt évben a bolgár ipar struktúrájá­nak tökéletesítésére helyezik a hangsúlyt: a globális ipari ter­melésben növekedni fog a gép­ipar, az elektrotechnika, a fém­ipar, a vegyipari és a villamos­energiaipar részaránya. . . .Beesteledett, Várnában ki­­gyúltak a fények. Elképzelem magamnak, milyen látványt nyúj­tanak ezek a tájak nyáron, ami­kor a tengerpartot ellepi a vi­dám vendégsereg, amikor min­denhol kivirágoznak az ember­ség és a barátság vörös szegfűi. Florea Ceausescu - BULGÁRIAI ÚTIÉLMÉNYEK - 77 SZÁZALÉKKAL TÖBB Elemi csapássá vált az USA- ban a kábítószer-élvezet. New Yorkban tavaly 439 áldozata volt e szenvedélynek, ami 1978- hoz viszonyítva 77 százalékkal több. Kábítószer-mérgezés kö­vetkeztében 702 személyt szál­lítottak krítiku­s állapotban a New York-i kórházakba. TOVÁBB SÜLLYED Mexikó fővárosát súlyos ves­szély fenyegeti: geológusok szerint 1900 óta a város egyes kerületei csaknem nyolc mé­tert süllyedtek A süppedésnek az oka a gyenge, ingoványos talaj, amelyre a város épült. 10 000 évvel ezelőtt a mai fő­város helyén hatalmas tó te­rült el. Azután hatalmas vul­kánkitörés hamuval temette be a tavat. Az így létrejött talaj igen kedvezett a moszatok sza­porodásának. A város határá­nak talaja ma is lyukacsos: 65 százalék moszatot tartalmaz. Minél jobban kimerülnek a föld alatti források, a talaj an­nál inkább lesüllyed. Mindez hatalmas kárt okoz a város­nak: épületek, alagutak sérül­nek meg, föld alatti kábelek, csatornák törnek el. Tudósok és a városhatóságok most e­­gyütt igyekeznek megoldani a problémát. KÁBELHÍD-ÓRIÁS Az angliai Humber folyó fe­lett, Humberside közelében é­­pül a világ leghosszabb kábel­hídja. Fesztávolsága 1510 mé­ter, 111 méterrel hosszabb a New York-i Verrazano és 129 méterrel a San Francisco-i Aranykapu hídnál. Ezekben a napokban az úttestet hordó rá­csos szerkezetet emelik be. SZÉLMALMOK HOLLANDIÁBAN Hollandiában úgy döntöttek, hogy ismét építenek szélmal­mokat. Nyugat-Európában 900 évvel ezelőtt jelentek meg a szélmalmok. Hollandiában a XVI. században több mint százezer szélmalom működött, és néhány nyílom szárnyainak hossza a 30 métert is elérte. Régen a szélmalmokban nem­csak gabonát őröltek, hanem mustárt és kakaót is, sőt­­rö­pültek is. A XX. századi szél­malmok egyik feladata az au­­tóakkumulátorok feltöltéséhez szükséges elektromos energia előállítása lesz. Az Egyesült Államokban óriási méretű szélmalom építését tervezik. Segítségével a tudósok azt kí­vánják tanulmányozni, hogyan lehet a szél erejét minél gaz­daságosabban elektromos ener­giává átalakítani. A tervek szerint a gigantikus szélmalom lapátjainak hossza száz méter lesz, és olyan helyre fogják te­lepíteni, ahol a szél óránkénti átlagsebessége 22 kilométer. MEGFESZÍTVE A vallási fanatizmus döbbe­netes, a középkori vakbuzgósá­got is fölülmúló cselekedetre bízta a 21 éves Luciana Reyest, egy Manila melletti falucska szülöttét Nemrégiben kereszt­re feszíttette magát társaival Néhány pillanattal azután, hogy tenyerébe 10 centiméter hosszú szögeket verve, kereszt­re feszítették, elvesztette esz­méletét. A megszállott vallási rajongó próbatétele ezzel vé­get ért. HARMADIK A RANGLISTÁN Százötven napig élt műszív­vel Csehszlovákiában egy kí­sérleti bikaborjú. Az állat vér­keringését a múlt év decem­berében kapcsolták rá a kor­szerű, csehszlovák gyártmányú mesterséges szívre Brnóban, az Orvostudományi Egyetem és Egészségügyi Központ szakem­berei. A nemrégiben véget ért kísérletről közölték, hogy a mesterséges szív egész idő a­­latt hibátlanul működött. A kísérleti állat műszíves életé­nek tartamát illetően Cseh­szlovákia a nemzetközi rang­lista harmadik helyére került. Ma Lusakában MAGAS SÍKÚ TANÁCSKOZÁS A NAMÍBIA­ KÉRDÉSBEN A Dél-afrikai Köztársaság által illegálisan megszállva tartott Namíbia kérdése az el­múlt napokban nemzetközi ta­nácskozások, interjúk és állás­­foglalások előterében szere­pelt. Mint ismeretes, Algéria fővárosában rendkívüli ülés­szakot tart az ENSZ Namíbia­­tanácsa, a délnyugat-afrikai te­rület legális közigazgatási ha­tósága a függetlenség kikiáltá­sáig. Az algíri ülésszak részt­vevői meghallgatták annak az öt bizottságnak a jelentését, a­­melyeket az Egyesült Nemze­tek Szervezete a namíbiai kér­dés alakulásában érdekelt országokba küldött tanácsko­zás végett. A jelen lévő 31 or­szág képviselői megválasztot­ták a Namíbiára vonatkozó Algíri Nyilatkozat szerkesztő­­bizottságának elnökét. A szó­ban forgó dokumentumot az elkövetkező napokban vizsgál­ják meg és hagyják jóvá. Időközben kizárólag a na­míbiai kérdés megvizsgálása­­ érdekében Lusakában afrikai magas síkú értekezletet tarta­nak. A ma sorra kerülő tanács­kozáson részt vesznek az első vonalbeli afrikai államok — Angola, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia — vezetői, valamint Nigéria elnöke és Zimbabwe miniszterelnöke. Je­len lesz a tanácskozáson Sam Nujoma, a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet, a SWAPO el­nöke. Sam Nujoma párizsi és luan­­dai látogatását követően ér­kezett meg a Namíbiának szen­telt afrikai magas síkú ta­nácskozás színhelyére. A francia fővárosban a SWAPO elnökét fogadta Valéry Giscard d'Estaing köztársasági el­nök, s találkozott Jean Fran­­cois­ Poncet külügyminiszter­rel is. Mint az ANOP angolai hírügynökségnek adott nyilat­kozatában rámutatott, a fran­cia külügyminiszterhez tilta­kozó jegyzéket juttatott el az­zal kapcsolatban, hogy Fran­ciaország hadfelszerelést szál­lít a Dél-afrikai Köztársaság­nak. A SWAPO vezetője a to­vábbiakban elmondotta: euró­pai látogatása alkalmával arra kérte a nyugati hatalmakat, hogy alkalmazzák a pretoriai rasszista rezsim ellen az ENSZ-ben elfogadott gazdasági szankciókat. Kádár János beszéde egy választási nagygyűlésen Kádár János, az MSZMP KB első titkára Budapest an­gyalföldi választókerületében találkozott a választókkal. Ez alkalommal mondott beszédé­ben — mint az MTI jelentette — kitért a június 8-i ország­­gyűlési- és tanácsválasztások jelentőségére, a választókkal lezajló jelölttalálkozók fon­tosságára. Utalt arra, hogy a jelölőgyűléseken több mint 200 000 választó fejtette ki véleményét. A szónok kitért a szocializmus építésében Ma­gyarországon elért sikerekre. Többek között hangsúlyozta, hogy az utóbbi harminc évben a nemzeti jövedelem ötszörö­sére, az ipari termelés volume­ne pedig kilencszeresére növe­kedett. A továbbiakban ismer­tette a mezőgazdaságban és az életszínvonal emelésében elért sikereket, majd rámutatott, hogy az elkövetkező években az eddigieknél nehezebb gaz­dasági problémákat kell meg­oldani, s ezért szükséges volt a növekedési ütem csökkenté­se; hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az eddigieknél sokkal nagyobbak a minőségi követel­mények. A nemzetközi élet kérdései­ről szólva, Kádár János hangot adott meggyőződésének, hogy a béke és a nemzetközi enyhülés vívmányai megvédhetők. Azt óhajtjuk — mondotta —, hogy az egyenlő biztonság a fegy­verkezés alacsonyabb szintjén valósuljon meg, ennélfogva a leszerelés , központi probléma számunkra. Állást foglalunk a vitás kérdések politikai ren­dezéséért — hangsúlyozta a szónok, majd rámutatott, hogy az európai fegyverzetek kér­désében az­­egyedüli helyes út a tárgyalások és a megállapo­dások útja. Öt világrész hírei­ ­ Moszkvában közleményt hoztak nyilvánosságra azokról a tárgyalásokról, amelyek Leonyid Brezsnyev, az SZKIZ KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksé­gének elnöke és Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocia­lista Párt KB főtitkára, a Je­meni NDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, a Jemeni NDK miniszterelnö­ke között zajlottak le. A doku­mentum kiemeli, hogy a felek fejleszteni fogják a két ország kapcsolatait, hozzájárulnak az enyhülési politikához, a fegy­verkezési hajsza megfékezésé­hez, a béke és nemzetközi biz­tonság szavatolásához. 9 San Sebastian spanyol városban egy terrortámadás következtében négy rendőr súlyosan megsebesült. Az év eleje óta Spanyolországban 60 személy vesztette életét terror­akciók következtében. • Alekszej Koszigin, a­­ Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke Moszkvában fo­gadta Ola Ullsten svéd kül­ügyminisztert, aki hivatalos látogatást tesz a szovjet fővá­rosban. A felek eszmecserét folytattak a szovjet—svéd kapcsolatok további bővítésé­ről, valamint időszerű nem­zetközi kérdésekről.­ ­ A Nikosziai Ledra-palo­ tában találkozó zajlott le a ciprusi görög és a ciprusi török újságírók képviselői között. A találkozó rész­vevői megvizsgálták a sziget­­országban kialakult politikai helyzet megoldásának lehető­ségét, valamint a két etnikai közösség közötti közeledés és megértés előmozdításának mó­dozatait. 9 Brasiliában bejelentet­ték, hogy Jorge Rafael Vide­­la argentínai államelnök au­gusztus 19 és 22 között hivata­los látogatást tesz Brazíliá­ban. 9 Szenegál fővárosában megkezdte munkálatait a Pán­­afrikai Tájékoztatási Ügynök­ség Kormányközi Tanácsa. Lucio Lara angolai tájékozta­tásügyi miniszter, a tanács so­ros elnöke, Ousmane Diallo, az ügynökség igazgatója és Baba Hakim Aidara, az UNESCO képviselője felszó­lalásában kiemelte a szerve­zet fontosságát az afrikai kon­tinensen végbemenő esemé-­ nyek tükrözésében, a tájékoz­tatás terén történő dekoloni­­zációs folyamatban. ELŐRE - 1980. június 1. KÉPES HÍRADÓ Május 26 óta újabb nem­zetközi űrhajós legénység ke­ring a Föld körül: Valerij Ku­­baszov szovjet űrhajós , pilóta és Farkas Bertalan kutató űr-­­ hajós, a Magyar Népköztár­­­ saság állampolgára, rá 24 órával a fellövés után a Szo­juz—36 összekapcsolódott a Szaljut—6 — Szojuz—35 űr-­­­komplexummal, s azóta le­­­­génysége együtt végzi kuta­tási programját a több mint másfél hónapja ott tart­ik Popov—Riumin űrhajós,ket­­tőssel. A Krisztáll berendezés­sel például pénteken tanul­­­­mányozták az olvadási, kris­tályosodási és diffúziós folya­matokat a súlytalanság álla­potában; alapanyagként alu­míniumot és rezet használtak. Tanulmányozták az optikai műszerek tengelymódosulását, amit az vált ki, hogy az űrla­boratóriumot csak egyik ol­daláról melegíti fel a Nap. Megfigyeléseket végeztek az­zal kapcsolatban, milyen gyors és mennyire pontos az ember reagálása a külső impulzusok­ra a világűrben, s miként vál­tozik a hallóképesség az űr­repülés körülményei között. Este a négy űrhajós televíziós sajtóértekezletet tartott a föl­di irányítóközpontban egybe­gyűlt újságírókkal. Akárcsak más nyugat-európai tőkés államokban, Belgiumban is az egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi probléma a munkanélküliség. Felvételünkön, Namur belga város lakosai utcai tüntetésen fejezték ki tiltakozásukat a növekvő munkanélküliség ellen. Hetek óta tanúi vagyunk annak a szívós küzdelemnek, amelyet a dél-koreai polgári la­kosság, különösképpen Kvangzsu város lakossága folytat a diktatórikus rezsim, a szöuli kor­mány ellen. A tüntetők ellen a halmozott durva megtorló intézkedések ellenére a harc ország­szerte tovább folyik. Dél-Korea lakosságának e történelmi jelentőségű megmozdulásáról írva, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban megjelenő Nodon Színműn című lap megállapítja: „A kvangz­ui tömegfelkelés egyik megnyilvánulása annak az igazságos harcnak, amelyben a dél­koreai lakosság egyöntetű törekvése jut kifejezésre, hogy kivívja a demokráciát. Kivételes jelen­tőségű történelmi eseménye az elnyomott néptömegek harcának a szabadságért és a demokrá­ciáért". A harcok során 1000 ember vesztette életét, 10 000 megsebesü­l, mintegy 2000 diá­kot és kvangzsui lakost tartóztattak le. A hadsereg kvangzsui beavatkozása a polgári lakosság elleni fegyveres megtorló intézkedések kegyetlen alkalmazását jelentette — miként mellékelt ké­pünk is mutatja. A Notion Szinmun, hangsúlyozza, hogy a dél-koreai kormánynak azonnal véget kell vet­nie a nép ellen alkalmazott megtorló intézkedéseknek, hatálytalanítania a statáriumállapotot, szabadon kell bocsátania a letartóztatott demokratákat és a diákokat, Csun Du Hwan bandájá­nak pedig azonnal le kell mondania a hatalomról , miként ezt az ország lakossága követeli — és felelnie kell a Kvangzsuban elkövetett tömeggyilkosságért. Tunézia—a Győzelem NapjaT­ ­unézia, amely június el­sején ünnepli a Győ­zelem Napját, azaz az állami függetlenség kikiáltásá­nak évfordulóját, a mélyreha­tó gazdasági-társadalmi átala­kulásokat végrehajtó országok közé tartozik. A nép nyilván nagy erőfeszítéseket tett és tesz most is önálló nemzetgaz­dasága­ ■ megteremtéséért, ami legjobb biztosítéka a nemzeti függetlenség megszilárdításá­nak, s ezen a téren számotte­vő eredményeket mutathat fel. Ennek a nagy erőfeszítésnek a jelei mindenhol fellelhetők. Méltó utódai a karthágói, mak­­tari, ibellai, kefi vagy keruani ókori építmények, tornyok kő­csipkézetének, az El Djen-i ko­­losszeumnak korunk modern építményei, a gyárkémények, a petrolkémiai egységek ezüstös oszlopai. A tunéziai ipart most olyan nagy egységek képvise­lik, mint a Menzel Bourguiba-i kohászati kombinát, a bizertai olajfinomító, a gabesi foszfát feldolgozó komplexum, a sous­­se-i teherautószerelő üzem és sok más fémipari, elektrotech­nikai vegyipari, energetikai cellulózipari és élelmiszer­­ipari vállalat A nagyarányú építkezést a­­ helybeli építő­anyag- és energetikai bázis megteremtése teszi lehetővé: ilyen­­ a Djebel Djellud-i ce­mentgyár és a gulette-i hőerő­mű. Az 1977—1981. évi gazdasá­gi és társadalmi fejlesztési terv elsődleges célkitűzései között szerepel a termelő szektorok további bővítése, minden tar­tomány kiegyensúlyozott fej­lesztése, a munkaerő minél ésszerűbb hasznosításának biz­tosítása, az ipari felszerelés gyártásának növelése, a mező­­gazdasági termelés fokozása és változatosabbá tétele, végül — de nem utolsó sorban — a la­kosság életszínvonalának eme­lése. A terv átlag 7,5 százalé­kos gazdaságnövekedési üte­met irányoz elő, ezenkívül é­­vente több mint 50 000 mun­kahely létesítését. A beruhá­zások kétharmada az alapvető termelési szektoroknak, a bá­nyaiparnak és az energetiká­nak jut. Nagy figyelem övezi az ország legfőbb természeti erőforrása, a foszfát minél jobb hasznosítását. A lakosság csaknem 50 szá­zalékát foglalkoztató tunéziai mezőgazdaság idén 27 száza­lékkal nagyobb beruházásokat kapott, mint tavaly. E jelentős összeget a korszerűsítésre, új talajjavítási rendszerek, öntö­zőrendszerek kiépítésére, mo­dern mezőgépek gyártására és a műtrágyák minél szélesebb körű alkalmazására használ­ják fel. A legfőbb cél: a lehe­tő legrövidebb időn belül bel­ső erőforrásokból biztosítani az élelmiszer-szükségletet. Külön említést érdemel, hogy a tunéziai fejlesztési stratégia saját erőfeszítésre épül, de nyitva áll a térség és más kon­tinensek országaival való szé­les körű kooperáció előtt is. Ennek keretében fejlődnek eredményesen a kölcsönös tisz­teletre és megbecsülésre épülő hagyományos román-tunéziai kapcsolatok. Román szakem­berek vesznek részt például egy román tervek alapján ké­szülő, román berendezésekkel ellátott foszfátkitermelő, -szál­lító és -feldolgozó komplexum kivitelezésében a galsai bánya­medencében lévő M'Ratán. A földeket Brassóban gyártott traktorok szántják, a vasuta­kon országunkban készült hid­raulikus Diesel-mozdonyok közlekednek. Jelentős esemény volt a ro­mán-tunéziai kapcsolatok kró­nikájában Nicolae Ceausescu elnök és Habib Burgiba elnök bukaresti, illetve tuniszi talál­kozója. A két államfő megbe­széléseinek eredményeként a két ország baráti és együttmű­ködési kapcsolatai szüntelenül felfelé ívelnek. Ez pedig nem­csak a román és a tunéziai nép­ érdekét szolgálja, de hasznára van az egyetemes béke és ha­ladás ügyének is. P. Nagy Erzsébet Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scânteii 4080

Next