Előre, 1980. december (34. évfolyam, 10274-10299. szám)

1980-12-02 / 10274. szám

ELŐRE — 1980. december 2. AZ IDEI SZOCIALISTA VERSENYT KEZDEMÉNYEZŐ NAGYBÁNYAI MARATEX VÁLLALATBAN AZ EREDMÉNYEK MÉG JOBB MUNKÁRA KÖTELEZNEK! Jó két hónapja jártunk utoljára a nagybányai Maratex vállalatnál. Akkor azt írtuk, hogy a hovatovább kombináttá terebélyesedő textilgyár munkaközössége minden jel szerint eleget tesz év eleji munkavállalásainak. Most már nyugodtan elmondhatjuk: nemcsak eleget tett, de túl is szárnyalta azt, jóllehet az esztendő végéig még hátra van néhány hét íme néhány fontosabb adat ezzel kapcsolatban: vállalták, például, hogy 100 tonna gyapotfonalat gyártanak terven felül, s ezideig 198 tonnát készítettek; gyapotvászonból 210 ezer négyzetmétert vállaltak előirányzaton felül s jelenleg már 422 ezer négyzetméternél tartanak. A fizikai termelésnél 9 millió, az árutermelésnél 17 millió, az össztermelésnél pedig 24 millió lej érték a többlet. S ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy a termelési költségeknél és a gazdasági hatékonyság más mutatóinál is jelentős sikereket tudhatnak magukénak, akkor elmondhatjuk, hogy a Maratex munkaközössége jól zárja az évet De az is igaz, hogy a nagybányai textilesek sokra kötelezték el magukat az esztendő elején, versenyfelhívással fordultak az ország többi hasonló vállalataihoz s vállalták, hogy példásan teljesítik az összes gazdasági mutatókat. — Most, hogy a végénél tartunk és még ráadást is bőven adtunk a vállalás legtöbb pontjánál, hadd mondjuk el, hogy nagy ösztönző volt számunkra is a versenyfelhívás — jegyzi meg Polbaci Margareta, az üzemi pártbizottság titkára, a dolgozók tanácsának elnöke. — Nekünk volt leginkább szükségünk arra, hogy a versenyfelhívással is elkötelezzük magunkat, mert nagy építkezések folynak nálunk és két vasat kellett tartanunk a tűzben. Egyrészt a meglévő üzemrészben tovább növelni a termelést és javítani a munka hatékonyságát, másrészt idejében beindítani a későbben átadott részlegeket, amelyek önmagukban is külön üzemek. S aki volt már ilyen helyzetben, az tudja, hogy nem könnyű egyidőben termelni, meg építkezni is. A két dolog összehangolása igen alapos szervező és irányító tevékenységet igényel. — Ehhez jött még néhány váratlan akadály. Szeptemberi ittjártunkkor például az egyik részlegen egész gépsorok álltak, mivel Laci-ból nem érkezett meg a szerződésben lekötött nyersanyag, a poliészter. — Ha késve is, de végre csak megjött. Aztán nem volt más választásunk, mint az, hogy jól rákapcsoljunk. Éjt nappallá tettünk, s ez szó szerint értendő, de végül is behoztuk a lemaradást. Nem kis erőfeszítésbe került továbbá az őszi szállítási csúcsidényben keletkezett nehézségek leküzdése sem. Ám most mér túlvagyunk a nehezén s így erőinket a jövő esztendő megnövekedett feladatainak a teljesítésére összpontosíthatjuk. Például arra, hogy új fonodánk minél előbb teljes kapacitással termeljen, ennek egyik alapvető feltétele azonban az, hogy a még hiányzó gépeket beszereljék. Zoicas Vasile közgazdász, a beruházási osztály építésfelügyelettel megbízott munkatársa elégedett a gyárbővítés idei eredményével, hisz a jelek szerint az építők többmillió lejjel túlszárnyalják idei feladatukat. Gondot inkább az okoz, hogy az 1981-ben átadásra kerülő új részlegeken még nincs biztosítva hiánytalanul minden gép és felszerelés, így még ma sem tudják, hogy például a kikészítő részleghez honnan kapják meg a fehérítő berendezést. Mások úgy vélik, hogy az új esztendőben tovább kell és lehet javítani a meglévő üzemrészek gazdasági tevékenységét, az elért sikerekre alapozva még nagyobb figyelmet fordíthatnak a költségek csökkentésére. Gherasim Monica, a tervezési iroda vezetője ennek egyik útját a még szervezettebb és folyamatosabb munkában, a gépek még jobb kihasználásában és a holtidők kiküszöbölésében látja. Az egyik fiatal mérnök, Bencze Lajos ugyanakkor a belső szállítás és általában az anyagmozgatás ésszerűsítésében jelöli meg a hatékonyság s a költségcsökkentés egyik plédjét Alkalmasint mindketten jól tudják mi a tennivaló, akárcsak azok, akik a szakmai továbbképzésre kívánnak az eddigieknél nagyobb súlyt helyezni. Mindent összevetve, az idei év jó eredményei még jobb munkáira kötelezik a nagybányai Maratex textilgyár dolgozóit. S úgy tűnik, hogy ehhez nemcsak az akarat, de a szükséges alkotó kezdeményezőkészség is együtt van. Síke Lajos KITARTÓ ERŐFESZÍTÉSEK AZ ANYAGKÖLTSÉGEK TOVÁBBI CSÖKKENTÉSÉRE RÉPATERMÉS (Folytatás az 1. oldalról) — A kedvezőtlen időjárás miatt maradtunk le a munkákkal, most is esik, s jó lesz ha ezen a vasárnapon a határból 100—130 tonna cukorrépát behordhatnak és átadhatnak — mondta Dinu Marcu mérnök, a szakálházi mga főgépésze. Csakhogy az ilyen érvelés nemigen állja meg a helyét, hisz ez az ősz Bánát szerte eléggé kedvezett a mezei munkáknak és még nemrég is szép napok jártak. Egyébként a szakálházival szomszédos temesvári (8 km a távolság a két egység között) agráripari tanácshoz tartozó gazdaságok eredményei eleve cáfolják azt, hogy a lemaradásokat az időjárással lehessen magyarázni. Ugyanis a jó szervezés, a szorgos munka eredményeként a temesvári agráripari tanács, körzetében már október 30-án végeztek a cukorrépa begyűjtésével. És befejezték ezt a munkát a Szakálháza környéki mtsz-ek övezetében is, a 180 hektáros adósság pedig két egység, a románszentmihályi és kisberekszói gazdaság mulasztásaihoz fűződik. Nos, e termelőszövetkezetek tagjainak kell ezekben a napokban megfeszített igyekezettel dolgozniok — ha már eddig nemigen tették —, hogy a legrövidebb időn belül az utolsó tonna cukorrépát is begyűjthessék. Vonatkozik ez minden olyan gazdaságra és agráripari tanácsra, ahol van még répa a határban, akár a földben, akár kiásva. Mert a legrövidebb időn belül prizmába, illetve a feldolgozó helyekre kell kerülnie az utolsó répafejnek is. A községi mezőgazdasági parancsnokságoknak, gazdasági vezetőknek, szakembereknek, s az agráripari tanácsoknak éppen ezért erélyes intézkedésekkel kell szorgalmazniok, gyorsítanánk a mezőmunkákat, hogy azokat mielőbb befejezhessék. NÉHÁNY SZÓ ÉS KÉT... KÉP A FEZEDÉKENYSÉGRŐL Bár sokáig gondolkoztam rajta, mégsem tudtam eldönteni, hogy feledékenységről van-e szó, ami köztudottan korunk egyik legelterjedtebb betegsége, vagy ennél jóval többről, azaz hanyagságról, tény az, hogy a két képen látható gépeket, munkaeszközöket egyazon városban, sőt, mi több, mindössze húsz méter távolságra egymástól hagyták, felejtették, helyesebben mondva ítélték rozsdásodásra gazdáik. Az első képen látható cölöpverő gép a zilahi 1-es számú építőtelep munkaeszköze volt valamikor, s szavahihető szemtanúk állítják, hogy, amikor üzemképes volt, nagy segítséget nyújtott az építőknek, könnyebben és gyorsabban végezték az alapozási munkálatokat. De mint minden gép, ez is egyszer elkövette azt a könnyelműséget, hogy meghibásodott. Lehet annak másfél-két éve, s azóta az emberek, akiket új korában hűségesen szolgált, hátat fordítottak neki. Jelentéktelen pótalkatrész kellene hozzá, amit állítólag Zilahon nem lehet megtalálni, hogy ismét üzemképessé tegyék, de arra már nem vállalkozott senki, hogy ezt más vállalatnál, esetleg a gyártó cégnél keresse. A másik szerkentyű már nem pótalkatrész-hiány miatt áll. Nem, mert vadonatúj gépi berendezés (2-es számú felvételünk), még csak fel sem szerelték rendeltetési helyére. Rossz nyelvek azt beszélik, hogy ez a vasmicsoda, ha nem is emberemlékezet óta, de legkevesebb öt éve pihen ott, ahol mi is lencsevégre kaptuk, vagyis Zilch municípium egyik legforgalmasabb főutcáján, a Scala filmszínház közvetlen szomszédságában. Nem sikerült megtudnunk, hogy ki s milyen meggondolásból hagyta el, de talán most nem is ez a legfontosabb, inkább az, hogy bárki is legyen a feledékeny, vagy hanyag tulajdonos, mielőbb elszállíthassa, üzembehelyezhesse, hiszen több mint biztos, már rég kifizették. Nyilván, nem a saját, hanem a köz pénzéből. Szöveg és kép: Imreh S. István TUDOMÁNYOS-ATEISTA NEVELÉS (Folytatás az 1. oldalról) céllal, az eddigieknél hatékonyabban érvényesült a különböző előadássorozatok, viták, szimpozionok, tudományos értekezletek, dokumentumfilmek, tudományos körök és lektorátusok, valamint a könyvtárak, a múzeumok, a Megéneklünk, Románia fesztivál keretében szervezett tudományos, kulturális és műszaki rendezvények nevelő hatása. Különösen eredményesek voltak a megyei szinten sorra került tanácskozások, így, többek között példaként említhetjük a megyei pártbizottság propaganda osztálya által szervezett, A tudományos-materialista nevelés formái és módszerei témájú találkozót. Szintén ebben az évben került sor Brassóban, hét megye részvételével, A tudományos-művelődési egyetemek kurzusainak kihelyezése a gazdasági " egységekbe című tanácskozásra, valamint az új minőségű dolgozók világnézeti nevelését célzó tevékenységben témájú tapasztalatcserére. E fontos tudatalakító munkában hatékony fórumok a tudományos-művelődési egyetemek, amelyek megyeszerte rendkívül jelentős szerepet töltenek be a nagyszámú hallgatóság politikaiideológiai tudományos világnézeti nevelésében, általános műveltségi ismereteik gyarapításában. Brassó megyében, ebben a tanévben is 52 tudományos-művelődési egyetem működik. Szemléletes ilyen vonatkozásban az a tény, hogy a városainkban és községeinkben szervezett 616 kurzus több mint 26 ezer résztvevőt számlál. Ami ugyancsak figyelmet érdemel: 157 kurzus tudományos, 225 műszaki jellegű, közel 50 tanfolyam pedig közvetlenül szolgálja a tudományosateista nevelést. Ilyen vonatkozásban többek között megemlíthetjük: Az ember és a Föld; A szocialista civilizáció; A tudomány és a vallás; Kalandozás a tudomány titokzatos világában; A tudomány és az ember élete; Földön kívüli civilizációk; A szocializmus és a vallás, valamint számos más hasonló témájú kurzust. A megyében kibontakozó tudományos-ateista nevelőtevékenységben szintén fontos szerepet töltenek be a tudományos brigádok, melyek a helységek konkrét és sajátos helyzetének ismerete alapján, valamennyi társadalmi kategória érdeklődési körének megfelelően, a különböző találkozók alkalmával számos tudományos, ateista, etikai, jogi kérdést vitatnak meg. Csupán ebben az évben, a megyében létező 135 tudományos brigád, közel ezer kiszálláson vett részt. Úgyszintén említést érdemel az a hathatós segítség, melyet a megyei tudományos ismeretterjesztő bizottság, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja megyei tanácsa támogatásával nyújtott a tudományos brigádoknak és általában a helyi tudományos ismeretterjesztő bizottságoknak. S itt mindenekelőtt gondolok egy egész sor tudománynépszerűsítő anyag elkészítésére, s közte: Az emberek megfejtik a világegyetem titkait, A földrengések, Az álmok tudományos műmagyarázata, A genetika, az emberiség nagy reménysége című kiadványokra, vagy a most készülő brassói és viktóriavárosi csillagászati központra. Ugyancsak hatékonyak, eredményesek voltak a negyedévenként szervezett dokumentumfilm-ciklusok, főként a tudományos brigádok és a helyi tudománynépszerűsítő bizottságok tevékenységének támogatásában, hiszen olyan fontos témaköröket öleltek fel, mint például: Út az igazság felé; A vallás eredete; Az ember és a világegyetem, stb. Persze, tovább is sorolhatjuk a dolgozók tudományos-világnézeti nevelésében használt változatos módszereket és formákat. Azokat az átfogó rendezvényeket, melyek a megyében létező 86 tudományos lektorátus és öt tudományos kör keretében kapnak helyet, vagy a tudományos karavánok munkáját stb. Eddigi sikereink birtokában és az előttünk álló egyre növekvő feladatok tudatában, meggyőződésünk, hogy a megyében kibontakozó tudatalakító munka megszervezéséért felelős összes tényezők — a pártszervek és -szervezetek közvetlen irányításával — a jövőben még eredményesebb tevékenységet fejtenek ki a dolgozók kulturális látókörének bővítésén, általános ismereteik gyarapítása, tudományos materialista világnézetük kialakítása, társadalmunk új, élenjáró emberének nevelése érdekében, hogy ezáltal is növeljék hozzájárulásukat e vidék román, német és magyar dolgozói szocialista öntudatának fejlesztéséhez, a XII. kongresszus történelmi jelentőségű határozatainak, a párt programjának a maradéktalan életbe ültetéséhez. FELBECSÜLHETETLEN ERŐFORRÁS (Folytatás az 1. oldalról) tenne azokat a tevékenységi formákat, amelyek közvetlen a néptanácshoz tartozó munkálatokat elvégzik. Ehhez a 7., valamint a 20. számú törvény életbe léptetése biztosított megfelelő kereteket. A lakosság évente begyűlő pénzbeli hozzájárulásával, elvégzett hazafias munkájával és az 1971 óta alakuló munkacsoportjainkkal úgy kell gazdálkodnunk, úgy kell szerveznünk és irányítanunk a város anyagi alapjainak fejlesztését, hogy annak a lakosság kézzelfogható eredményeit lássa. Annak idején a város legégetőbb kérdése volt az utak, utcák és gyalogjárók javítása, korszerűsítése. Azelőtt ezt és más munkálatokat is a közüzemek és kisipari szövetkezet végezte, de nehézkesen válaszoltak kéréseinkre. 1971-től aztán a 7. sz. törvény szerint önerejű gazdálkodáshoz láttunk. MEGALAKÍTOTTUK SAJÁT MUNKACSOPORTJAINKAT, amelyekben ma százhúszan dolgoznak. Gazdasági tevékenységünk profilját úgy igyekeztünk kialakítani, hogy a város igényeit minden vonalon kielégítsük, a város ügyes-bajos dolgait magunk vigyük dűlőre. Elsőként az útépítő egységet hoztuk létre, ennek keretében egy aszfaltkészítő állomás, különféle erőgépek és három munkacsoport működik. A város különböző részein tettük rendbe útjainkat, és mindig annak a választókerületnek a polgárai segítettek a munkálatokban, ahol éppen dolgoztunk. A lakosság hatékony segítségével utóbb már évente összesen negyvenötvenezer négyzetméter utat, gyalogjárót korszerűsíthettünk vagy készíthettünk el. Ez évben például a Kárpátok, a Pacsirta, az Új Élet utcákat tettük rendbe, valamint a város főterét és környékét. Jelenleg a Virág negyed bekötőútjait, gyalogjáróit csináljuk, de ugyancsak ezzel az egységgel láttunk hozzá a központot az állomással összekötő, négy sávosra tervezett sugárútunk építéséhez. A sugárút kiépítésével párhuzamosan kell haladnia az eső- és szennyvízcsatorna lefektetésének. Tervünk szerint ebből 4500 méterrel kell elkészülnünk. Kőművescsoportunk a lakosság hazafias munkahozzájárulásával épített föl a múlt évben egy 75 helyes óvodát. Az idén az 11. sz. napközi új, kétszintes épületszárnyával lettek kész, ugyanők segítettek a múlt évben, 14 lakrész befejezésében, jelenleg pedig a műjégpálya befejező munkálatait végzik. Tulajdonképpen az építőcsoportot segíti asztalosműhelyünk meg az ez évben létrehozott szobafestő csoportunk. Az említett mesterembereken kívül vannak hegesztőink, bádogosaink, villanyszerelőink is. És szólnom kell még saját üvegházainkról, virágtermesztőinkről. A város egyedüli virágboltját mi tartjuk fenn, a város növekvő virágszükségletének viszont már nem tudunk eleget tenni, ezért az egység jövőbeni bővítését tervezzük. A városi néptanács a törvények szabta lehetőségeket maximálisan kihasználva kutatta föl, hasznosítja a helyi erőforrásokat, Önálló gazdasági tevékenységünkkel elértük, hogy megszűnt az örökös huzavona a közüzemekkel, a kisipari szövetkezettel. Munkacsoportjainkkal évente egymillió lejes jövedelemre teszünk szert, s ezt az összeget mindig újabb befektetésekre tudjuk fordítani. Az évi egymillió pedig sokat mond egy mindössze 22 ezer lakosú város esetében. A hazafias munkálatokkal utóbb az évi húszmillió lejes értéket sikerült megvalósítanunk, ezt az idén is elérjük. TINKA KÁLMÁN, a néptanács titkára: A város lakosai és a néptanács közötti kapcsolatot vonják szorosra képviselőink. Aktivitásuk egyik fontos területét képezik az állandó bizottságok, összesen négy állandó bizottságunk fejt ki nagyon hasznos tevékenységet, segíti felelősségteljes munkájában a néptanács végrehajtó büróját. Az állandó bizottságok ellenőrzései, felmérései, szakvéleményeket szervesen magukba építő javaslatai hatékonyan járulnak hozzá a város problémáinak megoldásához. Az ellátási és szolgálatatási kérdésekkel foglalkozó bizottság legutóbb átfogó felmérés alapján készítette el egy tanulmányát. Ezt a Virág negyedi földszinti üzletsor és a BIG- áruház közeli átadása tette szükségessé. Ennek alapján a város kereskedelmi hálózatát újraszervezzük és a közszolgáltatást bővítjük. Az új, üzletek, valamint a nyomukban felszabaduló kereskedelmi felületek optimális újraelosztása tette lehetővé például azt, hogy a Bútorgyár Virágnegyedbe költöző üzlete helyén a pékség és a tejipari vállalat közösen egészen újszerű egységet hozzon létre. A tanulmány gyakorlati alkalmazása nyomán a közszolgáltatások terén is változás, javulás észlelhető. Városunk új közszolgáltató egységei az optikai és aranyműves részleg és a színesfényképészet. De a kisipari szövetkezet fejlesztette a lakosságtól fokozottabban igényelt ágazatokat, a női és férfi szabóságokat és a cipőjavító egységeket. A szóban forgó állandó bizottságnak értékelésre méltó javaslatai születtek a kisipar jövőbeni fejlesztéséről. A KISIPAR FELKAROLÁSÁVAL tulajdonképpen a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználását valósítjuk meg. Ennek keretében például a helyi Salamon Ernő Ipari Líceum vasfeldolgozó és asztalos műhelye a megrongálódott padok kijavításával, átalakításával 1981 végéig a város összes iskoláit el fogja látni korszerű iskolapadokkal. Ebben nyújt támogatást neki az iskolát patronáló faipari felszerelést és pótalkatrészt előállító vállalat. PÁLL ISTVÁN, a mechanikai vállalat mérnök-igazgatója, a városi néptanács 18. számú körzetének képviselője: Körzetem a város alsó részén áthaladó főút, a Bucsin utca középső szakaszát, a Tölgymező és a Kis utcákat foglalja magába. A körzet lakói családi házakban élnek, és nagy többségük a mechanikaivállalat munkája. Városrészünk egyetlen megoldásra váró problémája az egész városé egyben. A Bucsin utca ugyanis megépítésekor, úgy hét-nyolc éve, megfelelt a követelményeknek. Az utcán áthaladó forgalom azóta a sokszorosára nőtt, az út kiképzése, teherbírása elmaradt tehát a követelményektől. Ezért van az, hogy nagyobb vagy hosszas esőzések alkalmával az úton lefolyó víz meggyűl, forgalmi akadályt képez. Az esővíz levezetésére a néptanács időközben tett intézkedéseket, a lakosok bevonásával oldottuk meg az ideiglenes oldallevezetéseket, most azonban az egész várost átfogó esővízkanalizálás keretében , a csatorna lefektetésére a Bucsin utcában is sor kerül. Eddig épp a mi körzetünk határáig, a Tűzoltó utcáig készültek el, tehát most rajtunk a sor. Körzetünk lakói tudják, mi a tehenivalójuk. Nem is lehet ez másként, hiszen lakótársaim nagy részével a gyárban is nap mint nap találkozom, szóba állok. Egyrészt tehát, mint képviselő, másrészt, mint a gyár igazgatója TESZEK MEG MINDEN TŐLEM TELHETŐT azért is, hogy a városi lakás- építéssel jól haladjunk. A lakásépítésekhez küldött vegyes munkacsoportunkról elmondhatom, hogy szinte kivétel nélkül szakmabeliek. Mert igaz, hogy a gyárban átprofitálták magukat, új szakmában dolgoznak, de egyik sem felejtette el eredeti szakmáját. Az építőtelepen mint kőművesek, ácsok tesznek eleget kötelezettségeiknek. Kizárólag a gyár munkásai- nak az érdeme a város korszerű, négysávos tekepályájának felépítése, amely birkózóknak való edzőtermet is magában foglal. A pálya ma már pirosban áll, befejezését is hazafias munkával végzik, el munkásaink és a gyár mellett működő szakiskola tanulói. Gyergyószentmiklóson a néptanács, a képviselők tudatosan ápolták mindig is tömegkapcsolataikat, amelyeket joggal kimeríthetetlen erőforrásnak tartottak. A néptanácsok kongreszszusán elhangzott pártfőtitkári útmutatások ,ha lehet, még jobban ráirányították a helyi államhatalom és -igazgatás szerveinek figyelmét arra a felbecsülhetetlen energiára, ami a tömegek cselekvő részvételének bátorításában rejlik. 3. ÜNNEPI GYŰLÉS KÉZDIVÁSÁRHELYEN a 3. számú ipari líceum megalapításának 300. évfordulója alkalmából Ünnepi gyűlést tartottak a kézdivásárhelyi művelődési házban a helybeli 3. számú ipari líceum megalakításának 300. évfordulója alkalmából. A jelenlevők különleges megelégedéssel fogadták Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke üzenetét, amelyet Nagy Ferdinánd elvtárs, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke olvasott fel. Az ünnepi gyűlésen, amelyet Márton Albert, a városi pártbizottság első titkára nyitott meg, részt vettek a helyi párt- és állami szervek, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium képviselői, a líceum tanerői, mérnökei és mesterei, volt és jelenlegi tanulói, népes közönség. Viorica Tanase, a líceum helyettes igazgatója és Deme László, a líceum igazgatója áttekintette a jubiláló tanintézet rövid történetét. Felszólalt ezután Erdély Mária tanuló, Gáspári István, a szülői bizottság elnöke, Nicolae Relea, a gyengeáramú szigetelőgyártó vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke, Irina Dobra, a sepsiszentgyörgyi matematika-fizika líceum tanárnője, dr. Antal Árpád a kolozsvár-napocai Babes-Bolyai Egyetem részéről, Fülöp Kálmán nyugdíjas tanár, Fúró Gyula, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium államtitkára. Az ünnepi gyűlés részvevői hatalmas lelkesedés légkörében táviratot intéztek az RKI’KB-hoz, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárshoz. A távirat egyebek között rámutat: „Mindannyiunk, tanerők, mesterek, szülők és tanulók a mai ünnepség valamennyi részvevője számára nagyszerű alkalom ez, hogy az oktatásügy összes művelői nevében ismételten kifejezzük mély ragaszkodásunkat és teljes csatlakozásunkat pártunk és államunk ama bölcs, tudományos és tisztánlátó politikájához, hogy harmonikusan és sokoldalúan fejleszti a haza minden megyéjét, kifejezésre juttassuk határtalan hálánkat és köszönetünket azért az állandó és atyai gondoskodásért, amellyel ön, mélyen, tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, az emberi egyéniség kiteljesítésének és megvalósulásának ügyét, a szocialista nemzetünk arany jövőjét képező ifjú nemzedék képzésének és nevelésének ügyét veszi körül. Természetesen tudatában vagyunk annak, városunk és egységünk, úgyszintén az egész megye, az egész haza fejlődése ékesszólóan tanúsítja pártunk ama tisztánlátó és bátor politikájának a valóra váltását, hogy teljes és reális egyenlőséget biztosít nemzetiségi különbség nélkül a haza minden fia számára, ami lényeges feltétele annak, hogy minden fiatal, valamennyi dolgozó kiteljesíthesse és hazánk, a szocialista Románia haladása és felvirágoztatása szolgálatába állíthassa minden alkotó képességét és erejét Határozottan biztosítanikívánjuk, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs — hangzik befejezésül a távirat —, hogy a jövőben is változatlan eltökéltséggel és következetességgel fogunk küzdeni a sokoldalúan fejlett román szocialista társadalom megteremtéséről szóló pártprogram előirányzatainak, a XII. pártkongresszus határozatainak, ama feladatoknak a példás valóra váltásáért, amelyek a nevelés és oktatásügyi kongresszus fényében, az ön útmutatásai fényében hárulnak a román oktatásügyre, hogy szüntelenül gyarapítsa az oktatási folyamat tartalmát és hatékonyságát, népünk legmagasztosabb eszményei és törekvései szellemében képezze és nevelje az ifjú nemzedéket, előmozdítsa a szocialista Románia szüntelen haladását a fejlődés, a civilizáció és a jólét csúcsai fele.tt ülünk az ünnepi eseményen a kézdivásárhelyi 3-as számú ipari líceum — a volt Kantai Gimnázium — 300. évfordulóját köszöntő díszgyűlésen. Itt ülünk együtt a nagy múltú Alma Mater egykori és mai diákjaival, pedagógusaival és, meghívottaival nem tudom hányan és hány vidékéről az országnak. Itt vagyunk mindazokkal, akik hálával emlékeznek a múlt szép örökségére s a tisztelet és a nagyrabecsülés érzésével méltatják a szocialista jelen itt fogant valóságait. Látjuk az áhítatos figyelmet a kipirult arcokon, a gyönyörűséget és megindultságot a csillogó szemekben. De nem is lehet ez másként, mert ilyen ez a második édesanya: három évszázad távlatából is oly szeretettel és megbecsüléssel gondol rá mindenki, akárcsak a jóságos szülőre, aki dédelgeti-neveli gyermekeit s aztán hasznos tanácsaival intő-vigyázó szavaival útra bocsátja őket. S amint itt ülünk az ünnepi eseményen, akarva-nem akarva arra gondolunk, hogy ki tudja hány tanuló nemzedék hagyta el immár e kézdivásárhelyi iskolát ezzel a meghatottsággal. Ám most ők jöttek köszönteni a tekintélyes skálát, gyermeki ragaszkodással, tisztelettel és nagyrabecsüléssel. Köszöntötték is háromnapos gazdag és tartalmas rendezvénysorozattal, tudományos értekezletekkel, képzőművészeti kiállításokkal, ünnepélyes pioníravatással, iskolamonográfiával és emléktáblával, díszgyűléssel és díszelőadással, szívük melegével. Őszinte tisztelgés volt az az ünnep, köszöntése a múlt szép örökségének és a jelen nagyszerű megvalósításainak, megbecsülése a háromszáz éves iskolának, népszerető oskolamestereinek, akik halhatatlan dicsősége, hogy egymás tiszteletére, a haza és a szülőföld szeretetére, az anyanyelv ápolására neveltek oly sok ifjú nemzedéket, s a hivatás és az élet íratlan parancsa szerint a szellemet táplálták egészségesen, a tudatot, a szívet szabadították emberhez méltó létre. De a számvetést is jelentette ez a felemelő pillanat — a líceum megalakulásának 300. évfordulóját köszöntő ünnepi gyűlés —, az iskola új történetének az értékelését és megbecsülését, hiszen a felszólalók, Kovászna megye párt- és állami vezetésének, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium képviselői, Kézdivásárhely társadalmi és tömegszervezeteinek, a város iparvállalatainak küldöttei, pedagógusok, szülők és tanulók, az iskola volt növendékei, miután meleg szavakkal idézték fel e vidék egyik legrégibb ipari intézetének hagyományait, az elismerés hangján méltatták azt az anyagi és szellemi gyarapodást, azt a minőségi változást, melyet a párt vezetősége, szocialista államunk, Nicolae Ceausescu elvtárs szüntelen gondoskodása révén valósult meg és lehetővé tette, hogy e kézdivásárhelyi líceum is a jelenlegi elvárások szintjén tölthesse be felelősségteljes küldetését, a tanuló ifjúság erkölcsi-szellemi építését, kommunista nevelését. Ám ez az értékelés a líceum, jelenlegi pedagógusainak is szólt, akik elődeik példáját, a tanintézet hagyományait követve, minden tehetségüket és képességüket, minden erejüket a jövő nemzedék nevelésének szolgálatába állítottak, és állítják. Igazi hivatásérzettel oktatnak az életre, a munka megbecsülésére és szeretetére, a román, magyar és más nemzetiségű ifjak testvéri barátságára, s akik a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy a párt és állam által támasztott igények és a Nicolae Ceausescu elvtárs üzenetébe foglalt felhívás szellemében ez az iskola az elkövetkezendő években is a város gyors ütemű gazdasági-társadalmi fejlődéséhez igazodó szakemberképzés, a tudomány, a kultúra, a haladás, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének jelentős tényezőjévé, az ifjúság szocialista és kommunista nevelésének központjává váljék. A múltat idézve, a jelent köszöntötte tehát ez az ünnepség. Meggyőző példája volt annak a törődésnek, melyet a párt vezetősége, szocialista államunk, az együttélő nemzetiségek haladót kulturális hagyományainak ápolásáért tesz. Esemény volt ez a sokatmondó■ születésnap, melyen a kézdivásárhelyi háromszáz éves Alma Matert köszöntötték az egykori és mai tanulók, pedagógusok és meghívottak hálát, tiszteletet sugárzó szavakkal, szívük melegével. Mátyás Árpád „Igazi hivatásérzettel oktatnak az életre a munka megbecsülésésére..