Előre, 1982. szeptember (36. évfolyam, 10812-10837. szám)

1982-09-01 / 10812. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 1982.­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, szeptember 1 * tevelkezbesilek és a lapterjesztők. Szerda Lapunkat külföldre a következő címen ----________ lehet megrendelni: , it I ILEXIM — Departamentul Export-Import presa O Ob­al Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. ára 50 bani v­ °- Box 13­0—137 — Telex: 11226. XXXVI Redactia ELŐRE, 79776 Bucuresti 33. Piața Scinteii X. sector 1. pvm­li/am ELŐRE szerkesztőségi. celulval" 79778 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület: 10 812 SlálTi Tájékoztató szolgálatunk lejesek­száma: 18 03 02. A dolgozóknak a párt, a párt főtitkára körüli szilárd egysége lelkes légkörében, a jelenlegi ötéves terv feladatai példás valóra váltásának elhatározása jegyében zajlott le NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS munkalátogatása Brassó megyében Nicolae Ceau$escu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke folytatja párbeszédét az ország­gal. Miután vasárnap az ország legkeletibb vidéké­nek — a Duna-deltának — dolgozóival találkozott, hétfőn, augusztus 30-án Brassó megyében kezdett munkalátogatást. A köztársaságunk szívében levő helységek dol­gozóival való újabb párbeszédre Nicolae Ceausescu elvtársat elkíséri Elena Ceausescu elv­társnő, valamint Iosif Banc, Emil Bobu, Ion Dinca és Petru Enache elvtárs. A tartós eső ellenére a Bar­­caság és Fogaras vidéke ezer meg ezer román, magyar, né­met és más nemzetiségű dol­gozója kívánt jelen lenni a párt és az állam nagyra becsült és szeretett vezetőjének foga­dásán, s ily módon szívük ked­ves ünnepévé avatni ezt az újabb találkozót. Hiszen jól tudják, erőteljesen érzik, hogy mindaz, ami a legértékesebb és legtartósabb megvalósítás megyéjükben a párt tisztán­­látó, az ország valamennyi vi­déke sokoldalú és kiegyensú­lyozott fejlesztésére irányuló politikájának köszönhető, an­nak a politikának, melyet kommunista pártunk, s sze­mélyesen a főtitkár olyan kö­vetkezetesen érvényesít. A párt főtitkára számtalanszor eljött közéjük, velük együtt tanácskozta meg, mit kell ten­ni annak érdekében, hogy Brassó érvényre juttassa e­­gész erejét és vitalitását abban a komplex és nehéz műben, amit a legigazságosabb, a szo­cialista és kommunista társa­dalom felépítése jelent a ha­za földjén. A szocializmus éveiben a főváros után ez a megye lett az ország második nagy ipari bázisa. Dolgozóinak ezes­kar­jával és értelmének élességé­vel ma itt valósul meg az or­szág ipari termelésének 6,7 százaléka. Noha Brassó me­gye országos viszonylatban a a 25. helyen áll területét, s a 12. helyen népességét illetően, mégis a második helyet fog­lalja el az iparban foglalkoz­tatott dolgozók számaránya, szintén a másodikat az ipari össztermelés és a harmadik helyet az export tekintetében. Brassóban állítják elő Romá­nia egész traktorgyártásának több mint 87 százalékát, a gépjárművek, dömperek és közúti traktorok termelésének 66, valamint a belsőégésű mo­torok 65 százalékát, golyós­csapágy-gyártásunk­­egyhar­­madát. Az ország e tája anyagi ja­vainak termelőivel folytatott párbeszéd középpontjában ez­úttal is az az igény állt, hogy a­ lehető legnagyobb haté­konysággal hasznosítsák a megye rendelkezésére álló erős műszaki alapot, a gép­gyártó, vegyipari és egyéb munkaközösségek gazdag ta­pasztalatát. A párt főtitkára közvetlenül a helyszínen, igé­nyesen vizsgálta meg, miként dolgoznak a terv valamennyi mutatójának, különösképpen a fizikai és nettó, valamint az exporttermelés teljesítéséért, mit tettek eddig és mit szán­dékoznak cselekedni a jövő­(Folytatása a 3. oldalon) MUNKÁBAN A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA NAGYVILÁG ÉS EGYSÉG FRONTJA (2­ oldal) (4. oldal) Meleg, tiszteletteljes fogadtatás Viktóriavárosban A Fogaras municipiumi Vegyipari Kombinát dolgozóival folytatott párbeszéd mozzanatai FOKOZOTT FELELŐSSÉGÉRZET A MINŐSÉG, A HATÉKONYSÁG, AZ ÜTEMES TERVTELJESÍTÉS IRÁNT S­zeptember első napjához érkeztünk, még négy hó­nap van hátra az eszten­dőből. Igen sok gazdasági egy­ségünk határidő előtt teljesítette nyolchavi előirányzatait, különö­sen az Augusztus 23-át köszöntő versenyszakaszban születtek ki­magasló eredmények. A főváros iparvállalatai például 1,2 mil­liárd lej értékű termelést valósí­tottak meg terven felül, s ezt az egész többletet a munkatermelé­kenység növelésével érték el. Az iparépítők, szerte az országban, 29 fontos gazdasági beruházást jóval határidő előtt fejeztek be. Hosszasan sorolhatnánk a me­gyei szinten elért eredményeket is. A Hargita megyei bányaipari vállalat dolgozói nettó és áruter­melési tervüket 106 százalékban teljesítették, a termelékenység­ben pedig 10 százalékkal nyúj­tottak többet a tervezettnél. Krassó-Szörény megye metallur­giai és gépipari egységei az idén eddig terven felül több mint 25 ezer tonna kohászati terméket — acélt, vasöntvényt, hengereltárut — és 650 tonnányi gépi beren­dezést állítottak elő. Hasonló hírek érkeztek a többi megyékből is; az utóbbi napok teljesítményeinek számbavételére pedig nyilván ezután került sor. Akárcsak 1981-ben, az ötéves terv első esztendejében, az idén is folytatódott ipari termelésünk szerkezetének alkalmazkodási fo­lyamata a gazdaságfejlesztés új követelményeihez. Fokozódtak a törekvések — a pártvezetőség, személyesen a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs útmu­tatása nyomán — az olyan tech­nológiák bevezetésére, amelyek hozzájárulnak az anyagtakaré­kossághoz, a nyersanyagok jobb értékesítéséhez, a versenyképes, kiváló minőségű termékek gyár­tásához és az import csökkenté­séhez. A teljesítmények pontos felmérése ugyanakkor arra is rá­világít, hogy számos fontos ter­mék előállításában mutatkozik még lemaradás. Több vállalat­ban, mint a legutóbbi közgyűlési vitákon is felmerült, nem irányí­tottak elég következetesen min­den erőt a fizikai terv ütemes tel­jesítésére — összhangban a lét­rehozott feltételekkel, a reális le­hetőségekkel. Számos gazdasági egység nem hozta meg kellő idő­ben a szükséges intézkedéseket az anyagtartalékok maximális hasznosítására, az új termékek gyorsabb gyártásbavételére. „.. .minthogy kommunisták va­gyunk, egy pillanatra sem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy még sok a tennivaló, különböző területeken még egész sor hiá­nyosság, fogyatékosság mutatko­zik, s hogy még számos nehézség vár leküzdésre. Valamennyi terü­leten fokozottabb felelősségérze­tet kell tanúsítanunk az egész te­vékenység jobb megszervezésé­ben, szavatolva az ipari, mező­gazdasági tevékenység, a tudo­mányos kutatás, az oktatás erő­teljesebb fejlődését, s ezen az alapon a nemzeti jövedelem, ha­zánk általános vagyonának gya­rapodását. Ez egyetlen kézenfek­vő útja annak, hogy biztosítsuk mind a haza fejlődéséhez szük­séges eszközöket, mind pedig a nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen emelését, kommunista pártunk politikájának legmaga­­sabbrendű célkitűzését, a Romá­niában épülő sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényegét" — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs a Pitesti municípiumban nemrégiben lezajlott nagy nép­gyűlésen. Nagyobb figyelmet kell tehát szentelnünk a munka jobb meg­szervezésére, a gazdasági egysé­gek rendelkezésére álló vala­mennyi gép és berendezés, min­(Folytatása a 3. oldalon) TEMES MEGYÉBEN ELŐTÉRBEN A CUKORRÉPA VESZTESÉG NÉLKÜLI BEGYŰJTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA Ezekben a napokban igen­csak előtérbe kerültek az őszeleji munkák, hiszen a kender, bab, hagyma, bur­gonya és napraforgó be­takarítása mellett itt-ott a lólium, repce, lucerna és más takarmányfélék vetéséhez is hozzáláttak a földművesek, s rövidesen a cukorrépa be­gyűjtésére is sor kerül. Ahogy telnek a napok, a mezei te­endők is sokasodnak Temes megyében, ahol a kapásnö­vények betakarítása és a ka­lászos gabonák vetése nehéz feladat, felelősségteljes erő­próba elé állítja a mezőgépé­szeket, az állami farmok dol­gozóit és a termelőszövetke­zeti tagokat. Mert nem ismét­lődhetnek meg többé azok a mulasztások, rendellenessé­gek, amelyekért az RKP Köz­ponti Bizottságánál megtar­tott mezőgazdasági munkata­nácskozáson kemény bírálat­ban részesült a megye. Mint ismert, a tavaly még decem­berben is vetették a búzát az ország e vidékén. Mi tagadás, a cukorrépa begyűjtése és el­szállítása is szinte minden ősszel nehezen haladt, gon­dot okozott, s bizony több gazdaságban az is előfordult — főleg 1980-ban —, hogy kisebb-nagyobb táblákon sze­­detlenül a földben, illetve la­kásokban összegyűjtve a me­zőn találta a decemberi hó a termést. És ehhez az sem szolgálhatott mentségül, hogy az ország egyik legfőbb cu­korrépatermesztő vidéke a megye. Ezen az őszön is mintegy 16 000 hektár terület­ről kell begyűjteni e fontos ipari növényt; az elkövetkező napokban több gazdaságban hozzá is fognak a répa sze­déséhez és szállításához, hogy szeptember 5 körül beindul­hasson a temesvári cukor­gyárban a termelés. A termelőknek és a gyár dolgozóinak egyaránt alapo­san fel kell készülniük a cu­korrépa veszteség nélküli be­gyűjtésére és feldolgozására, hogy a múlt évekhez hasonló hibák ne fordulhassanak elő. Először is a cukorgyár és az mtsz-ek képviselői, szakem­berei által közösen egybehan­golt grafikonterv előírásait mindegyik gazdaságnak tisz­teletben kell tartania és a napra beütemezett répameny­­nyiséget leszállítania. Hang­súlyozzuk ezt, mert tavaly és azelőtt a parádi, zebelyi, te­­messági, utvini termelőszö­vetkezetek például ősz elején, mikor szedni kellett már a termést, heteken át kilónyi répát sem szállítottak a cu­korgyárnak. Adott időben már 450 tonna cukorrépát kel­lett volna a feldolgozó vál­lalatnak kapnia a parád­ gaz­daságtól, de az még semmit sem szállított belőle! Pedig a termény ütemes szedése és átadása igencsak fontos kö­vetelmény nemcsak a gyár teljes kapacitású üzemelteté­sének biztosítása, hanem az őszi vetés idejekoráni elvég­zése miatt is. Csak az üte­mes munka nyújthat fedeze­tet ahhoz, hogy október ele- Deme János (Folytatása a 3. oldalon)

Next