Előre, 1983. szeptember (37. évfolyam, 11123-11148. szám)

1983-09-01 / 11123. szám

--------4.------------NEMZETKÖZI ÉLET ----------­ A szocialista Románia megvalósításainak, Nicolae Ceausescu elnök fáradhatatlan tevékenységének nagyraértékelése Nemzeti ünnepünk, az antifasiszta s antiimperialista, tár­­sadalmi és nemzeti felszabadítási forradalom 39. évfordulója alkalmából a világ minden tájáról további rendezvényekről érkeztek jelentések. Ugyanakkor különböző országokban a sajtó­cikkekben méltatta Augusztus 23 jelentőségét, a román nép nagy megvalósításait, kidomborította Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke fáradhatatlan tevékenységét a haza szüntelen felvirágoztatására, a kortárs világ előtt álló nagy problémák megoldására. KOREAI NDK: A Koreai NDK-ban szervezett rendezvé­nyek sorában a kanzeni fém­ipari kombinátban ünnepi gyűlést tartottak. Az elnök­ségben helyet foglaltak a he­lyi párt- és állami szervek képviselői, valamint Constan­tin Iftode, hazánk phenjani nagykövete, a Román—Koreai Baráti Társaság küldöttségé­nek tagjai. Ebből az alkalomból a kom­binát igazgatója és a román nagykövet méltatta az 1944. augusztus 23-i aktus történel­mi jelentőségét, a román nép megvalósításait a szocialista társadalom megteremtésében, valamint a román—koreai kapcsolatok szüntelen fejlődé­sét, amelyek a magas szinten aláírt, illetve létrejött doku­mentumok és határozatok szellemében alakulnak. A Koreai NDK kulturális és művelődési minisztériumának égisze alatt az egyik phenja­ni központi moziban meg­nyílt a román film hete. Részt vett Csan Csei, a kulturális és művelődési miniszter helyette­se, művelődési és művészeti intézmények képviselői, kultu­rális és sajtóattasék, népes közönség. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: A Bieterfeld vegyipari kombinátban talál­kozót szerveztek Dumitru Petrescu és Filimon Sirbu ro­mán forradalmárok nevét vi­selő brigádok tagjaival. 1944 Augusztus 23 történelmi je­lentőségét hazánk berlini nagykövetségének sajtóatta­séja méltatta. Ezt követően román dokumentumfilmeket mutattak be. A Neues Deutschland című lap, az NSZEP KB sajtószer­ve, és az Urania című folyó­irat fényképekkel illusztrált cikkeket közölt a Duna—Fe­kete-tengeri csatorna építésé­­ről. A Horizont című külpoli­tikai folyóirat A lakásépítés elsőrendű fontosságú feladat című cikkében beszámolt az országunkban zajló lakásépít­kezésekről, az Armeerund­­schau, a hadsereg folyóirata pedig a bukaresti metróépítés­ről számolt be. Az NDK-beli központi sajtó és rádióállomás tájékoztatott a bukaresti ünnepi gyűlésről, valamint a román fővárosban és más városokban lezajlott felvonulásokról, amelyekre az antifasiszta és antiimperialis­ta, társadalmi és nemzeti fel­­szabadítási forradalom 39. év­fordulója alkalmából került sor. JAPÁN: Az osakai Japán— Románia Baráti Társaság a városi kultúrközpontban ro­mán—japán baráti estet szer­vezett. Az augusztus 23-i e­­semények fontosságát, a ro­mán népnek a szocialista épí­tés éveiben, főleg pedig az u­­tóbbi 18 esztendőben elért ki­magasló sikereit, Románia és Japán baráti és együttműkö­dési kapcsolatait Yvane Ma­­ruyama festő, az osakai tár­saság elnöke méltatta. A. Naono, a tokiói egyetem professzora, aki nemrég ta­nulmányutat tett Romániában országunknak az oktatás terén elért eredményeiről tartott értekezést. Morioka városban román kultúrnapokat szerveztek. Eb­ből az alkalomból elhangzott beszédében Naoyuki Iizawa, a Yaescu Planning­center kul­turális társaság elnöke mél­tatta Augusztus 23 jelentősé­gét, a román nép megvalósí­tásait a szocialista építés é­­veiben, országunk gazdag nemzetközi tevékenységét, Nicolae Ceausescu elnök ér­tékes és eredeti hozzájárulását a kortárs világ bonyolult problémáinak megoldásához, a béke meghonosításához, a le­szerelés megvalósításához . Ezt követően bemutatták a Bukarest Románia fővárosa című dokumentumfilmet, és román fényképkiállítás nyílt meg hazánk szocialista vív­mányairól. A japán sajtó továbbra is behatóan foglalkozik Románia megvalósításaival. Az Asahi Evening News, a Seikyo Shin­­bun és a Daily Yomiuri című központi lapok átfogó cikkek­ben méltatták Augusztus 23 fontosságát és ismertették Ro­mánia sokrétű fejlődését a szocialista építés éveiben. Országunk külpolitikájával kapcsolatban a japán lapok kiemelik Nicolae Ceausescu elvtárs tevékenységét, azt a következetességet, amellyel pártunk és államunk vezetője fellép a nemzetközi jogelvek­nek az államközi kapcsolatok­ban való tiszteletben tartásá­ért, a leszerelés megvalósí­tásáért és a béke szavatolásá­ért. KUBA — A Kubai KP KB sajtószerve, a Granma, egyik cikkében hangsúlyozza, hogy az 1944 augusztus 23-i aktust az RKP szervezte meg és ve­zette. A cikk egyszersmind átfogóan ismerteti a román népnek az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésében azóta elért eredményeit. Ezen az újabb évfordulón — mutat rá a cikk — a kubai nép, melyet nagyon sok év óta baráti kapcsolatok fűznek a román néphez, úgy tekinti ezt az eseményt, mint sajátját, és biztos abban, hogy Románia Szocialista Köztársaság újabb és még ragyogóbb győzelmeket fog elérni a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom épí­tésében. DÁNIA — A Dánia—Romá­nia Társaság és Románia kop­penhágai nagykövetsége ün­nepi gyűlést rendezett a ro­mán nép nemzeti ünnepe al­kalmából. Beszédet mondott Bent Romsdahl-Knudsen, a társaság elnöke, és Stana Dra­­goi, országunk koppenhágai nagykövete. A nagykövet föl­vázolta népünk forradalmi vívmányait, melyeket a Ro­mán Kommunista Párt veze­tésével ért el, különösen az utóbbi 18 évben, amióta Nicolae Ceausescu elvtárs áll a párt és az állam élén. Augusztus 23-a­ alkalmából a Dániában turnézó Busuio­­cul folklóregyüttes szép mű­sort mutatott be a koppenhá­gai Falconer művelődési köz­pontban. GÖRÖGORSZÁG — Az at­héni Elefterosz Tüposz című napilap átfogó cikkeket közölt Romániáról, ezzel a fő címmel: „Egy baráti ország nemzeti ünnepét tartja — Románia tegnap, ma és holnap“. A „Melyek a gazdasági, tudomá­nyos, művészeti és irodalmi si­kerek“ és a „Románia, külpolitikája“ című cikkekbe beágyazva közölte a lap Nicolae Ceaușescu elvtárs portréját, ezzel a szöveggel: „Nicolae Ceausescu Romániát történetének új útjain vezeti“. A lap további cikkei az alábbi címeket viselik: „A tudomány szimbólumai Románia fejlődésében“, „A barátság gyökerei“. Ez utóbbi a román—görög kapcsolatok­kal foglalkozik. A cikkeket Bukarest új lakónegyedeiről, a fővárosi metróról és történelmi műemlékekről készült színes felvételek illusztrálják. TÖRÖKORSZÁG — A tö­rök rádióállomások a baráti Romániának szentelt közös különadást sugároztak, amely ismereteket közölt Románia természeti szépségeiről, a ro­mán folklór gazdagságáról és eredetiségéről, valamint az or­szág gazdasági fejlődéséről. A különadás keretében mél­tatták a román—török baráti és együttműködési kapcsolato­kat, hangsúlyozván, hogy e kapcsolatok pozitív kihatással vannak az országok közötti közeledésre a térségben és az egész világon. JORDÁNIA — A legfőbb jordániai lapok terjedelmes cikkeket szenteltek Augusztus 23-nak, ismertették a román nép nagy megvalósításait, kö­zölték Nicolae Ceausescu elv­társ portréját és méltatták a román államfő prominens sze­mélyiségét, valamint döntő szerepét mind belpolitikai sí­kon, mind pedig Románia bé­kepolitikájának érvényesíté­sében. A cikkek részletesen is­mertették országunk állás­pontját a közép-keleti helyzet megoldási módozataival kap­csolatban. A lapok ugyanakkor kiemel­ték a román—jordániai magas síkú találkozók jelentőségét Románia és Jordánia kapcso­latainak fejlődésében. LIBANON — A libanoni arab, francia és angol nyelvű sajtó tág teret szentelt a román nép nagy nemzeti ünnepéről való megemlékezésnek. A L’Orient le Jour, a Nahar, a Le Reveil, a Safir, az Amal, az Anwar, a Liwa és más li­banoni napilapok ismertették országunknak a gazdasági és társadalmi fejlődés útján el­ért eredményeit, Nicolae Ceausescu elvtárs meghatáro­zó szerepét országunk bel- és külpolitikájában, valamint Ro­mánia elnökének nagy vissz­hangot kiváltó kezdeményezé­seit a mai világ nagy hordere­jű kérdéseinek megoldásáért. A libanoni lapok úgyszintén átfogóan taglalták pártunk és államunk vezetőjének a kö­zép-keleti válság megoldásá­val kapcsolatban elfoglalt konstruktív, realista állás­pontjait. A Revue du Liban hangsúlyozza: „MN­i­c­o­l­a­e Ceausescu elnök ve­zetésével Románia — ez a bé­keszerető ország, amely síkra­­száll a világ stabilitásáért — új lendületet tudott adni gaz­dasága fejlődésének és új bel­ső politikai egyensúlyt megte­remteni, s ily módon a szünte­len fejlődés útját járja“. A Nahar, Liwa és Anwar című napilapok méltatták Ro­mánia és Libanon, a román és a libanoni nép kiváló kap­csolatait, és hangsúlyozták, hogy a kapcsolatok állandóan tovább fejlődnek, különösen Nicolae Ceausescu elnök liba­noni látogatása után. ANGOLA: A Jornal do An­gola című lap átfogó cikket szentelt nemzeti ünnepünknek, kiemelve a román nép által elért sikereket, valamint Ro­mánia álláspontját a nem­zetközi kérdésekben. Külön fe­jezetet szentelt Románia és Angola kapcsolatainak, hang­súlyozva, hogy „a szocialista Románia a függetlenségi harc nehéz éveiben mindig az an­golai nép mellett állt, teljes politikai, anyagi és erkölcsi támogatást nyújtva.“ Végeze­tül a lap kitér a román—an­golai gazdasági együttműködés számos vetületére. SZENEGÁL: A dakari rá­dióadó műsort sugárzott ha­zánk fejlődésének egyes moz­zanatairól, a televízió pedig bemutatta Románia, az én ha­zám című dokumentumfilmet. A Le Soleil című lap átfogó cikkben számol be a román népnek az elmúlt 39 esztendő­ben elért eredményeiről, va­lamint hazánk főbb külpoliti­kai akcióiról. ÓCEÁNJÁRÓ kultúrház Alig két éve, hogy a Kor­­csagin nevű szovjet tenger­járó megtette első útját a Csendes-óceán vizein, de a hajóról azóta már valóságos legendák keringenek a Csukcs-félszigettől Kamcsat­káig. A Korcsagin voltakép­pen úszó kultúrház, amely vé­giglátogatja a Csendes-óceán partvidékének kis települé­seit, üzemeit, határőrseit, szí­nes kultúrprogramot nyújtva a lakosságnak és az itt dol­gozó embereknek. A tenger­járón filmvetítő, könyvtár, színházterem, tornaterem, több társalgó és tévészoba található. A Korcsagin egy­­egy útja rendszerint 20—25 napig tart. Utána visszatért a kikötőbe, ahol az agitációs munkára beosztott, komszo­­molistákat és a vendégszerep­­lő együtteseket, szólistákat újabb csoportok váltják föl. VÉDTELEN BOLTOSOK Mintegy 4,5 milliárd dollár veszteséget okoznak évente a fegyveres rablók az üzlettu­lajdonosoknak az Egyesült Államokban — közölte a News and World Report című hetilap. A betöréses rablások háromnegyedét kis üzletekben követik el, amelyek tulajdo­nosai nem képesek megfele­lően védekezni. Minden 5. betörés a tulajdonos vagy az eladó meggyilkolásával vagy megsebesítésével végződik. AZ ELHÍZÁS ELLEN Egy svájci és egy nyugat­német gyógyszerészeti cég új fogyasztószert dobott a nyu­gati piacra. A laboratóriumi vizsgálat viszont azt mutatta, hogy a készítmény nemhogy csökkentette volna, még nö­velte a testsúlyt. Az ered­ményt természetesen nyil­vánosságra hozták, csakhogy addig az illető cégeknek csak­nem 10 millió francia frank­kal sikerült felduzzasztaniuk jövedelmüket. A fogyni vá­gyó közönséget pedig más, zajosan reklámozott csoda­­gyógyszerek használatára buzdítják. Persze míg a labo­ratóriumok ismét kimutatják e szerek hatástalanságát. Közben mindig akadnak cé­gek, melyek profitjukat gya­rapítják, akár testsúlycsök­­kentésről akár egyébről van szó. Beszédesen bizonyítják ezt a különböző ártalmas ké­szítmények piacra dobása miatt nyugaton kirobbant botrányok. SZOKATLAN VITA alakult ki a kolumbiai Me­dellin város telefontársasága és bankja között. A társaság nyolcmillió pesót akart letét­be helyezni a bankba, az igaz­gató azonban visszautasította annak átvételét. Egyetlen o­­kot hozott fel, nevezetesen azt, hogy az említett összeg a nyilvános telefonokból ösz­szegyűlt 1 pesós pénzérmék­ből állt. Nincs hol elraktá­roznunk az 54 tonnányi fém­pénzt, mondotta a bank igaz­gatója. De vajon, hogyan zaj­lott volna le az összeg átszá­­molása, amennyiben elfogad­ta volna? GYÉMÁNTLEMEZ ! ■ ............. ■■ A rekordok ismert könyve, a Guinness Book szerkesztő­sége által Párizsban rende­zendő ünnepség keretében az ismert spanyol dalénekes­­nek, Julio Iglesiasnak átad­ják a gyémántlemezt, mint­hogy a világon a legtöbb le­meze kelt el, dalait pedig a legtöbb nyelven adja elő. Iglesias, kinek pályafutása során több mint 100 millió lemeze készült angol, spa­nyol, francia, olasz, német és japán nyelven, eddig 350 a­­rany lemezt és 100 platinale­mezt kapott. Nemrég fejez­te be vendégszereplését az Egyesült Államokban, s most az első amerikai album össze­állításán dolgozik. ÁRVERÉS A Graff’s Store angol cég bejelentette, hogy 50 nagy gyémántból álló tételt bo­csát árverésre, köztük két ritkaságszámba menő dara­bot. Mint az Associated Press írja a szóbanforgó darabok közt van a hétmillió dollárra becsült Afrika Nagy Szíve néven ismert 70,03 karátos gyémánt, valamint a 25,22 karátos, kétmillió dollárt érő Afrika Kis Szíve. HOSSZÚ ÉLETŰEK Az azerbajdzsáni Lerika fa­luban élő Balabeim és Niftul­­laj Agajev augusztus utolsó vasárn­apján ünnepelte házas­ságának 100. évfordulóját. Niftullaj 126 éves, felesége, Balateim 116. évét töltötte. Az idős házaspárnak 150 utó­da , gyermeke, unokája és dédunokája van. A palesztin kérdésben folyó nemzetközi konferencia vitája Genfben folytatta munká­ját a palesztin kérdéssel kap­csolatos nemzetközi konfe­rencia. Chedli Klibi, az Arab Liga főtitkára felszólalásában rá­mutatott, hogy fokozni kell az erőfeszítést a közép-keleti békés megoldásért, amely ga­rantálja a palesztin nép sza­badsághoz és függetlenséghez való jogát. Ezzel összefüggés­ben határozottan elítélte Iz­rael közép-keleti agresszív akcióit és arab területek to­vábbi illegális megszállását-Az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára, Ha­bib Chatty, konkrét akciókat szorgalmazott azoknak az ENSZ-határozatoknak az al­kalmazása végett, amelyek a közép-keleti béke meghono­sítását és a palesztin kérdés megoldását célozzák a palesz­tin nép önrendelkezéshez és saját független állama létre­hozásához való joga alapján. A palesztin nép elidegenít­hetetlen jogainak gyakorlá­sára alakult ENSZ-bizottság elnöke, Massamba Sarre (Szenegál) bírálta a palesztin kérdés megoldásának évtize­deken át való elodázását. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy Izrael agresszív és terjesz­kedő politikája hozzájárul a közép-keleti feszültség fenn­tartásához és fokozásához, és veszélybe döntheti az egész világ békéjét. Abdul Koroma (Sierra Leone), az ENSZ dekoloni­­zációs különbizottságának képviselője rámutatott, hogy jogos a palesztin népnek egye­düli képviselője, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet ve­zetésével folytatott önrendel­kezési harca azzal a céllal, hogy megvalósítva lássa a sa­ját független állama létreho­zására irányuló törekvését. A továbbiakban síkraszállt az igazságos és tartós közép-ke­leti béke rendezéséért az Egyesült Nemzetek határo­zatai alapján. A vita első napján Mous­­tapha Niasse szenegáli kül­ügyminisztert megválasztot­ták a konferencia elnökévé, a jamaicai Lucille Mairt pedig főtitkárrá. LENGYEL NK Szakszervezeti vezetők találkozója A lengyel PAP hírügynök­ség jelentette, hogy a kato­­wicei Beldon fémipari üzem­ben megtartották a Lengyel NK szakszervezeti vezetőinek első találkozóját azóta, hogy több mint hét hónappal ez­előtt megkezdődött a szak­­szervezeti mozgalom megszer­vezése. Ma több mint 3 200 000 tagja van a mozgalomnak. A találkozón részt vett Wojciech Jaruzelski hadse­­regtábornok, a LEMP KB el­ső titkára, a Minisztertanács elnöke, és több más lengyel párt- és államvezető. W. Jaruzelski beszédében elmondotta, hogy támogatta a találkozó összehívását, és hangsúlyozta, hogy csakis megbeszéléssel, a szempontok összevetésével érhetők el a legjobb megoldások, amelyek megfeleljenek a munkásosz­tály és az egész ország érde­keinek, s ugyanakkor kellő­képpen szolgálják a nemzet­­gazdaság és a nép érdekeit. Ehhez, természetesen, kollek­tív bölcsességre és felelős­ségre van szükség — mon­dotta. ■. r A katowicei megbeszélések felszínre hozták nemcsak azokat a legfontosabb prob­lémákat, amelyek a szakszer­vezeteket foglalkoztatják, s a­­melyek nemcsak a szakszer­vezeti tagokat érintik, hanem valamennyi munkaközössé­get, az összes dolgozókat — mutat rá a PAP hírügynök­ség. A szakszervezetek és a munkaközösségek nevében számos javaslat hangzott el a találkozón. A szakszervezeti tagok helyesléssel fogadták azt a bejelentést, hogy a Mi­nisztertanács elnöke megbí­zásából a kormány azonnal megkezdi a megfogalmazott javaslatok megvizsgálását. Záróbeszédében Wojciech Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom­nak ezen az első nagy fóru­mán lezajlott vita elemzés tárgyát fogja képezni a párt­os állami szervek számára, tevékenységi programjukká válik. Kiemelte, hogy a sok fenyegetés ellenére a belpo­litikai helyzet a normalizáló­dás útján halad. A normali­zálás lendítő ereje a haza­­fiság és a társadalom lelkiis­meretes munkája — mondot­ta W. Jaruzelski. LÍBIA A szeptember 1-i forradalom Líbia, az afrikai kontinens nagyságrendben negyedik or­szága, nagy kiterjedése ellené­re hosszú ideig egyike volt, a legszegényebbeknek a földré­szen. A vele kapcsolatos „ér­dekességek“ nem gazdasági vagy kulturális jellegűek vol­tak; elsősorban arról volt hí­res, hogy ebben az országban terül el a világ legnagyobb futóhomok-sivatagja, vagy, hogy itt mérték valamikor a legmagasabb hőmérsékletet (58 C fokot). Pozitív értelem­ben csak az ötvenes évek után hallat magáról, amikor meg­kezdték hatalmas olajmezői­nek korszerű feltárását, s ezál­­­­tal megindult az évszázados elmaradottság felszámolása. Önálló fejlődésének útjára azonban az 1969. szeptember 1-i forradalom győzelme után léphetett igazán, amikoris Líbiában megszűnt az idegen uralom minden formája. Azóta, a szeptember 1-i for­radalom napja a Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsamahiria nemzeti ünnepe. Ma, a forradalom 14. évfor­dulóján Líbia népe egyre erő­teljesebben halad a fejlődés útján, számottevő gazdasági sikerekkel köszönti nemzeti ünnepét. A független fejlődés csaknem másfél évtizede alatt nagy erőfeszítések és számot­tevő anyagi ráfordítások ered­ményeként jelentősen fellen­dült népének életszínvonala. Elsősorban az ország legfon­tosabb nyersanyaga, a kőolaj értékesítésére fordítottak nagy figyelmet, amely megalapoz­ta az ország gazdasági-társa­dalmi fellendülését, az ipar kifejlesztését. Líbia ma a vi­lág nagy kőolajtermelői közé tartozik, s a tervek szerint 1985-re a bruttó nemzeti ter­mék 35,7 százalékát a kőolaj­ipar teszi majd ki. A kőolajból származó jövedelmek lehető­vé tették számos új iparág megteremtését, valamint a mezőgazdaság fejlesztését. Lí­bia területének alig 1,4 száza­léka alkalmas művelésre, ezért rendkívül fontos az úgyneve­zett zöld sivatag terve, amely a sivatagos övezetek termővé tételét segíti elő. Az ország­nak állandó folyója nem lé­vén, a talajvizek hasznosítá­sán alapuló öntözőrendszer kiépítése révén évente mint­egy 100 ezer hektárnyi homo­kos területet vonnak be a mezőgazdasági termelésbe. Románia és Líbia hagyomá­nyosan jó kapcsolatot tart évfordulója fenn egymással, amelyre jel­lemző, hogy az afrikai orszá­got haladástörekvéseiben ha­zánk is támogatja, elsősorban az építkezés és a mezőgazda­ság-átalakítási munkálatok­ban. Az utóbbi esztendőkben jelentősen kiszélesedtek a két ország gazdasági kapcsolatai, növekedett a kereskedelmi cserék volumene, eredménye­sen bővül az együttműködés. A román—líbiai kapcsolatok fejlődésének mindenkor len­dületet adtak azok a találko­zók és megbeszélések, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Moammer El Geddafi ezredes, a Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsamahiri a Szeptember 1-i Nagy Forrada­lom vezetője között zajlottak le, így az 1983 januárjában Bukarestben tartott legutóbbi találkozó és megbeszélések. Ezek a megbeszélések, az ez alkalommal létrejött megálla­podások új távalatokat nyitot­tak a két ország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítése e­­lőtt, a két nép javára, a béke és a nemzetközi megértés és együttműködés érdekében. Kiss Zsuzsa HARARE A nemzetközi könyvvásár román standjának sikere Robert Mugabe, Zimbabwe Köztársaság miniszterelnöke megtekintette Románia stand­ját a hararei nemzetközi könyvvásáron. A kormányfő nagyra értékelte országunk je­lenlétét a zimbabwei főváros­ban első ízben megrendezésre került vásáron, kiemelte ugyanakkor a két ország kö­zött fennálló jó kapcsolatokat. • Öt világrész hírei # HWANG JANG YOP, a Ko­reai Munkapárt KB titkára fogadta a román—koreai ba­ráti társaság küldöttségét, Fe­jes Gyula, az RKP KB tagja, a baráti társaság vezető bi­zottságának tagja vezetésé­vel. A küldöttség részt vett az Augusztus 23 tiszteletére a Koreai NDK-ban tartott rendezvényeken. CANBERRÁBAN befejez­te munkálatait a Csendes­óceán déli övezetében elterü­lő országok állam- és kor­mányfőinek összejövetele, a­­melyen a regionális gazdasági együttműködés, valamint a békéért és a leszerelésért fo­lyó harc kérdéseit vizsgálták meg, köztük a Csendes-óceán délnyugati térségének nukle­­árisfegyver-mentes övezetté való nyilvánítását. RICHARD STONE, az E­gyesült Államok közép-ame­rikai utazó nagykövete, elő­ször találkozott a Salvador­ Forradalmi Demokratikus Front Országos Végrehajtó Bizottságának elnökével, Gu­illermo Ungóval, és a Fara­­bundo Marti Nemzeti Felsza­badítási Front politikai-dip­lomáciai bizottságának tag­jával, Ruben Zamorával. A találkozóra a Costa Rica-i fő­város melletti Juan Santa­­maria nemzetközi repülőtér közelében került sor Luis Al­berto Monge, Costa Rica el­nökének jelenlétében — kö­zölte az EFE hírügynökség. ÉSZAK-DÉL KEREKASZ­TAL-MEGBESZÉLÉS kezdő­dött az ENSZ Fejlesztési Programjának égisze alatt Isztambulban időszerű pénz­ügyi problémákkal, főként a fejlődő országok kiadóssá­gaival s a világkereskedelem hanyatlási tendenciájának meggátolásához szükséges stratégiával összefüggő kér­dések megvitatására. PÉNZESZSÁK AZ UTCÁN Tömegverekedés tört ki a kaliforniai Oakland egyik ut­cáján, ahol egy pénzeszsáko­kat szállító teherautó rako­mányából néhány zsák a föld­re esett. A tömeg pillanatok alatt kibontotta a zsákokat, s mire a rendőség a helyszínre érkezett, egyetlen dollár sem maradt bennük. MAJMOK ÉS EMBEREK... Az emberek tanulhatnának az emberszabású majmoktól, hogyan kell több érzelemmel és gyöngédséggel utódokat nevelni — állapította meg a majmok viselkedését tanul­mányozó amerikai tudósok­nak a michigani East Lan­­singban rendezett ös­sze­jö­vetelén Terry Maple, az összehasonlító pszichológia professzora. Terry Maple tíz évig tanulmányozta az orán­gutánok, csimpánzok és go­rillák viselkedését. Megfi­gyelései alapján fejlesztet­te ki elméletét „a­ természe­tes gyermekgondozásról“. Úgy véli, elmélete ,,modellként“ szolgálhatna a szülői problé­mák megoldásához. Maple szerint a kor holdat addig nem szabad alkalmazni, amíg a gyermek nem érti, mit mondanak. A gyermeket „ki kell menteni“ a kellemetlen, zavaró helyzetekből, ahogy azt az emberszabásúak is te­szik. A szülőknek nem sza­bad elkülöníteni gyermekei­ket, hanem „tartani, hor­dozni, érinteni, gondozni" kell őket. A főemlősök igen szoros kontaktusa utódaikkal biztonságérzetet ad és bizal­mat fakaszt a szülők iránt — hangoztatta az amerikai tu­dós. GAZDAG ZSÁKMÁNY Henry Moore, az ismert an­gol szobrászművész mintegy 20 rajzát lopták el egy neves olasz műkritikus otthonából. A rajzokat egy kulturális ren­dezvény keretében akarták kiállítani. A tolvajok valószí­nűleg augusztus 13-a és 17­ 8 között hajtották végre tettü­ket, amikor a műkritikus va­kációzott. A kárt többszáz millió lírára becsülik. A DOHÁNYZÁS ÁLDOZATAI Kik volnának a dohányzás első áldozatai? Az angliai biz­tosító társaságok számára vi­lágos a kérdés: mindenekelőtt a cigarettázók. Éppen ezért életbiztosítás esetén a ciga­­rettázóknak nagyobb biztosí­tási díjat kell fizetniük, mint a pipázóknak, vagy a szivaro­zóknak. Azt még nem állapí­tották meg, hogy a tubáko­­lóknak vagy a bagórágóknak mennyit kellene fizetniük, ezeket egyelőre nem dohány­zókként kezelik. ELŐRE - 1983. szeptember 1. —— ....... Ismét úton a Challenger űrhajó Augusztus 30-án a Cape Canaveral űrközpontból greenwichi idő szerint 6:31 órakor, 17 perces ké­séssel felbocsátották a Challenger Űrrepülőt. A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok miatt az űrrepülő felbocsátása problemati­kussá vált. A visszaszám­lálást leállították, majd néhány perccel 6:15 óra — az éjszakai felszállás ere­detileg meghatározott idő­pontja — után újrakezd­ték. Az űrrepülő legénysége a következő asztronauták­ból áll: Richard Truly — parancsnok, Daniel Bran­­denstein — másodpilóta Dale Gardner, William Thorton és Guion Bluford — az első színes bőrű a­­merikai asztronauta. A Challenger űrrepült repülési programja hat nap, egy óra és nyolc perc. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteil — K­ ét évvel ezelőtt, az in­diai fővárosban, az el nem kötelezett orszá­gok miniszteri szintű érte­kezletén született meg a dön­tés arról, hogy az 1981-es belg­rádi csúcsértekezlet, lényegé­ben a mozgalom megalapító összejövetele, huszadik évfor­dulója alkalmából szeptember elsejét — a nevezetes belgrádi értekezlet megnyitásának nap­ját — nyilvánítsák az el nem kötelezettségi mozgalom nap­jává. A döntés alapvető moti­vációja nem a jubileumnak ki­járó ünnepélyes tiszteletadás­ban keresendő, hanem az el nem kötelezett országok azon szándékában, hogy ezzel is még inkább tudatosítsák a vi­lágközvéleményben mozgal­muk elveinek és céljainak vál­tozatlan időszerűségét, a moz­galomnak a nemzetközi élet­ben betöltött egyre növekvő politikai szerepét. A mozga­lom több mint két évtizeddel ezelőtt meghirdetett alapel­­veinek-céljainak népszerűsé­gére és vonzóerejére egyéb­ként az is rávilágít, hogy míg létrejöttekor az el nem kötele­zettek mozgalmához mindösz­­sze 25 állam csatlakozott, ma már a világ különböző részei­ről 97 államot, nagy többsé­gükben gazdasági szempontból fejlődő, nagyságukat tekintve pedig kis és közepes országo­kat tömörít. E látványos számszerű gya­rapodásánál is lényegesebb a­­­zonban, hogy megalakulása óta az el nem kötelezettségi moz­galom korunk egyik igen fon­tos nemzetközi politikai té­nyezőjévé nőtte ki magát, és a jövőben, minden jel szerint, még nagyobb szerephez jut a világpolitikai küzdőtéren. Mert hiszen az indulásakor vállalt nemes küldetése betöltésére, nevezetesen arra, hogy, kívül maradva mindenféle katonai szövetségen, szorosan felzár­kózik a népek függetlenségéért és szuverenitásáért, a békéért, az enyhülésért, a biztonságért, az egyetemes haladásért, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen vívott harc élvonalába, nap­jainkban sokkal inkább szük­ség van, mint valaha. És a mai nemzetközi viszonyok nemcsak hogy élesen megvi­lágítják az el nem kötelezett­ségi mozgalom célkitűzéseinek időszerűségét, hanem kimon­dottan megkövetelik a mozga­lom minél aktívabb és minél hathatósabb részvételét az em­beriség előtt napjainkban tor­nyosuló olyan nagy horderejű problémák megoldásának e­­lőbbrevitelében, mint a fegy­verkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, elsősorban a nuk­leáris leszerelés megvalósítása, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés, az államközi vitás kérdések katonai eszkö­zökkel való megoldásának ki­rekesztése a nemzetközi viszo­nyokból, a népek szabad és független fejlődéshez való jo­gának biztosítása, a gyengén­­fejlettség, a világ gazdag és szegény országokra való ta­goltságának felszámolása és egy olyan új gazdasági és poli­tikai világrend kiépítése, a­­mely minden nép számára megteremti az egyenlőségen és méltányosságon alapuló sza­bad, független fejlődés feltéte­leit, a béke, nyugalom és biz­tonság légkörét. Az el nem kötelezettségi mozgalom egész történetében nagy jelentőségű esemény, az idei tavaszon Delhiben meg­tartott csúcsértekezlet újabb erőteljes lendületet adott ah­hoz, hogy a mozgalom tagor­szágai minél aktívabban és eredményesebben tölthessék be szerepüket a mai világ fen­tebb csak sommásan vázolt problémáinak megoldásában. Ilyen összefüggésben vitatta meg a mozgalom belső prob­lémáit is, mindenekelőtt tagországok egysége és együt­működése megszilárdítására az egyes el nem kötelezett or­szágok között fennálló vitt ügyek, nézeteltérések, ső fegyveres konfliktusok kizáró­lag békés, politikai megoldá­sának elvi és gyakorlati kér­déseit. Szocialista államunk — a­mely már évek óta, az el nem kötelezettek 1976-os colombo csúcsértekezletén hozott dön­tés értelmében meghívotti stá­tust tölt be a mozgalomban — nagy jelentőséget tulajdoni korunk e fontos nemzetköz politikai ereje mai és holnap szerepének, az emberiség nagy problémái minden nép érde­keit szolgáló megoldásához való hozzájárulásának. Éppen ezért országunk, miközben közismert és egyetemesen el­ismert külpolitikai alapelvek alapján, nevezetesen a teljes jogegyenlőség, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előnyök, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzése el­veinek szilárd talaján sokrétű és gyümölcsöző együttműködé­si kapcsolatokat tart fenn a mozgalom tagországaival, elvi szilárdsággal és következetes­séggel szorgalmazza az el nem kötelezett országok politikai egysége megszilárdításának, egymás közötti sokrétű és ha­tékony együttműködése fej­lesztésének égető követelmé­nyét. A szocialista Romániának az el nem kötelezettek mozgal­mán belüli egyenetlenségekkel és ellentétekkel kapcsolatos fenti elvi álláspontját több íz­ben is kifejtette, és az idei csúcsértekezlethez intézett ü­­zenetében újból nyomatékosí­totta Nicolae Ceausescu elv­társ, amikor leszögezte: „Min­dent meg kell tenni azért, hogy az el nem kötelezett or­szágok mozgalma egyre aktí­vabb szerepet töltsön be a le­szerelés és béke biztosításában, az új gazdasági világrend megteremtésében, a vitás kér­dések tárgyalások útján való megoldásában, a népek füg­getlenségének, gazdasági és társadalmi haladásának szava­tolásában. Az el nem kötele­zett országok azon képessége, hogy pozitívan befolyásolják az események menetét, nap­jainkban sokkal inkább, mint bármikor, egységük és együtt­működésük megszilárdításától függ. Az­ egyik, vagy másik kérdés megközelítésében még fennálló nézetkülönbségektől függetlenül, meg kell találni­uk az egység, az együttműkö­dés felé vezető utat, az új po­litikát, a teljes egyenlőség, a függetlenség, a béke és a nem­zetek közötti megértés politi­káját érvényre juttató, aktív együttműködés útját“. Amint az idei tavaszon le­zajlott csúcsértekezlet konklú­zióként megfogalmazta, ez az összejövetel épp ezen az úton segítette jelentős lépéssel e­­lőbbre a mozgalmat, hozzájá­rult politikai egysége megszi­lárdításához és arra irányuló erőfeszítései serkentéséhez, hogy a mozgalom tagországai közötti szorosabb és eredmé­nyesebb együttműködéssel e­­zek az országok maguk is gyorsabb ritmusban haladja­nak a gazdasági-társadalmi fejlődés útján, és a mozgalom elveihez és politikai célkitűzé­seihez híven még értékesebb módon járuljanak hozzá a bé­ke, a nemzeti függetlenség, az együttműködés, a népek kö­zötti megértés és a haladás e­­gyetemes eszményeinek betel­jesüléséhez. Horváth Júlia AZ EL NEM KÖTELEZETTSÉGI MOZGANM POLITIKAI HATÓEREJE NAPJAINKBAN

Next