Előre, 1983. november (37. évfolyam, 11175-11200. szám)

1983-11-01 / 11175. szám

4. NEMZETKÖZI ÉLET Nicolae Ceausescu elvtá­rs Elena Ceausescu elvtársnővel együtt tett legutóbbi körútja NAGY JELENTŐSÉGŰ POLITIKAI AKCIÓ. A ROMÁN ÁLLAMFŐ NEMZETKÖZI TEKINTÉLYÉNEK ERŐTELJES TÜKRÖZŐDÉSE Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő legutóbbi barátsági, szolidaritási, együttműködési és békekör­­útja Máltában, Egyiptomban, Szudánban és Ciprusban tág teret kapott a külföldi sajtóban, a hírügynökségi beszámolókban és a rádió- és televízióadásokban. A sajtóbeszámolók és kommen­tárok kiemelten taglalják pártunk és államunk vezetőjének a mai világ kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatos álláspontját, hangsúlyozva, hogy a négy országban tett látogatás ismételten kifejezi a szocialista Románia, annak elnöke határozott béke­óhaját, a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítására, a népek élet­hez, szabad és független léthez való legfőbb joga megvédésére irányuló törekvését. A külföldi sajtó egyszersmind kiemeli, hogy e látogatás során mindenütt megnyilvánult a mély tisztelet és nagyrabe­csülés Nicolae Ceausescu elnök, a béke, a szabadság és a hala­dás eszm­ényeinek­ fáradhatatlan harcosa prominens politikai személyisége iránt. A sajtó­kommentárok hangsúlyozzák, hogy a román nép magasrangú követeinek újabb együttműködési és békeküldeté­se rávilágít arra a példás következetességre és állhatatosságra, amellyel a szocialista Románia küzd Nicolae Ceausescu elv­társ bölcs és tisztánlátó vezetésével az összes államok közötti baráti kapcsolatok és megértés erősítéséért, a világ nagy prob­lémáinak az összes népek érdekeit szolgáló megoldásáért. A sajtóanyagok kiemelik, hogy Nicolae Ceausescu elvtársnak a meglátogatott országok vezetőivel folytatott megbeszélései, az aláírt dokumentumok nyomatékosan hangsúlyozzák a feszült­ség- és konfliktusgócok békés, tárgyalásos rendezésének szük­ségességét, megerősítették azokat az alapelveket és normákat, melyeknek az államközi kapcsolatokat kell vezérelniük, és ha­tározottan síkraszálltak az egyenlőségre és kölcsönös előnyre épülő új típusú együttműködési kapcsolatok előmozdításáért és meghonosításáért. A külföldi sajtóban megjelent cikkek ennek kapcsán megjegyezték, hogy mind a négy meglátogatott állam a kis és közepes, fejlődő, el nem kötelezett országok kategóriá­jába tartozik, s ilyenformán ezen az újabb körúton ismételt meg­fogalmazást nyert a szocialista Románia elvszerű álláspontja azzal kapcsolatban, hogy növelni kell az államok ezen kategó­riájának a nemzetközi életben betöltött szerepét. A FRANCE PRESSE hír­­ügynökség a magas rangú ro­mán vendégek máltai látoga­tásával kapcsolatban közölt beszámolóiban hangsúlyozza Nicolae Ceausescu elvtárs újólag leszögezett álláspont­ját az európai földrész népei szempontjából olyan kulcs­­fontosságú kérdésben, mint a közép-hatótávolságú rakéták kérdése. Nicolae Ceausescu elnök első látogatása a máltai fővá­rosban, La Vallettában — ír­ja a hírügynökség — beletar­tozik abba a román politiká­ba, amely nagyságuktól füg­getlenül az összes államokkal fenntartott kapcsolatok bőví­tésére irányul. A hírügynök­ség ezután azt taglalja, hogy országunk milyen jó kapcso­latokat tart fenn Máltával a hetvenhetek csoportjában és az el nem kötelezettségi moz­galomban. A sajtóügynökség idézi Nicolae Ceausescu elnöknek a közép-hatótávolságú raké­ták ügyében megkötendő e­­gyezmény jelentőségével és az újabb rakéták európai te­lepítésének következményei­vel kapcsolatos értékeléseit. „Románia elnöke, Nicolae Ceausescu, a máltai államfő, Agatha Barbara által adott hivatalos vacsorán mondott pohárköszöntőjében kijelen­tette — írja a hírügynökség —, hogy mindent el kell kö­vetni az újabb közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták­ te­lepítésének megakadályozá­sáért. A NATO által kitűzött időpontot nem szabad kész tényként elfogadni — mon­dotta Nicolae Ceausescu el­nök —, ellenkezőleg, mindent megtenni az újabb közép­hatótávolságú nukleáris raké­ták európai felfejlesztésének meggátolásáért. A román államfő hangsúlyozta, hogy minden európai országnak fel kell lépnie egy ilyen egyez­mény megkötéséért“. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban a UNITED PRESS INTERNATIONAL kiemeli, hogy „Románia és Málta síkraszáll az összes nukleáris rakéták, főként a közép-hatótávolságúak meg­semmisítéséért“. A két ország — írja a hírügynökség — úgy véli, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok javaslatai ebben a kérdésben alapot kínálnak a megállapo­dásra. „Románia és Málta felszólított az összes nukleá­ris fegyverek, idegen katonai támaszpontok és katonai erők eltávolítására a Földközi-ten­ger térségéből, és azt a néze­tet vallja, hogy a nyílt tenger fogalma semmi esetre sem szolgáltathat ürügyet atom­fegyverek és katonai erők fel­halmozására. A UPI hírügynökség egy másik beszámolója Románia és Málta között a nemrég le­zárult madridi találkozón ki­bontakozott együttműködést taglalja. A hírügynökség tá­jékoztatott Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő különböző máltai gazdasági objektumoknál tett látogatásairól is. Az ÚJ KÍNA hírügynökség behatóan ismertette Nicolae Ceausescu elvtársnak az Al Ahram című lapnak adott interjújában kifejtett néze­teit. Nicolae Ceausescu elnök kijelentette, hogy az ENSZ- nek vagy a Biztonsági Tanács­nak megfelelő határozatokat kellene elfogadnia és kezde­ményeznie kellene a közép­keleti helyzet megoldását cél­zó nemzetközi konferencia összehívását. Az érdekelt or­szágoknak, köztük az arab or­szágoknak, a közép-keleti helyzet politikai megoldásá­ért síkraszálló összes államok­nak és politikai erőknek cse­lekedniük kell ez irányban, hozzá kell járulniuk a nem­zetközi konferencia megszer­vezéséhez — írja a hírügynök­ség. Az Új Kína a továbbiak­ban idézi az interjúnak azt a részét, amely rámutat: a pa­lesztin problémát az önren­delkezési jog, a független pa­lesztin állam létrehozásához való jog alapján kell megol­dani. A hírügynökség ugyan­akkor ismerteti a román ál­lamfő álláspontját a közép­hatótávolságú rakéták euró­pai telepítésével kapcsolat­ban. Az Al Ahram című lapnak adott interjújában — mutat rá a maga során a DPA nyu­gatnémet hírügynökség — Nicolae Ceausescu elnök fel­újította a javaslatot a közép-keleti helyzetre vo­natkozó nemzetközi konferen­cia egybehívására a palesztin probléma megoldása céljából. Az arab államoknak, köz­tük Egyiptomnak, akárcsak a politikai megoldásban érde­kelt összes erőknek hozzá kell járulniuk e konferencia előkészítéséhez. A nyugatnémet hírügynök­ség a továbbiakban ismerteti Nicolae Ceausescu elvtársnak a nukleáris rakéták problé­májában kifejtett álláspont­ját. A román államfő rámu­tatott, hogy az amerikai ra­kéták európai állomásoztatása komolyan növeli az atomhá­ború veszélyét. Ezért szükség van arra, hogy az amerikai­­szovjet tárgyalásokat mind­addig folytassák, amíg meg­állapodásra jutnak. Ebben az időszakban a Szovjetuniónak nem kellene több rakétát hadrendbe állítania és — az előző nyilatkozatokkal össz­hangban — bizonyos mérték­ben csökkentenie kellene ar­zenálját. Az európai álla­moknak, főként a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai­nak, ugyanakkor saját hoz­zájárulásukat kell nyújtaniuk megállapodás létrejöttéhez a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Az ALTRAI jordániai lap is bő kivonatokat közölt Nicolae Ceausescu elvtárs említett interjújából. A jor­dániai lap főként azokat a részeket emeli ki, amelyek Romániának a közép-keleti konfliktus tartós és igazságos megoldását célzó elvi állás­pontjára vonatkoznak. A lap ugyanakkor méltatja Nicolae Ceausescu elnök erőfeszítéseit és építő javaslatait az Irak és Irán közötti háború beszünte­tésére és a két ország közötti problémák tárgyalásos megol­dására vonatkozólag. A TANJUG hírügynökség a román nép magas rangú kül­dötteinek látogatásáról szóló egyik beszámolójában rámu­tat, hogy Románia elnöke, Nicolae Ceausescu és Egyip­tom elnöke, Hoszni Mubarak a kairói megbeszélések során áttekintette a legidőszerűbb közép-keleti problémákat, s ennek során kiemelte, hogy az izraeli csapatok Libanonból való előzetes kivonása nél­kül nem lehet szó sem a li­banoni válság megoldásáról, sem pedig a globális közép­keleti békéről. Mindkét ország elnöke síkraszállt a palesztin nép önrendelkezési jogának érvényre juttatásáért, a füg­getlen palesztin állam meg­alakításáért — fűzi hozzá a jugoszláv hírügynökség, majd kiemeli: Nicolae Ceausescu elnök megerősítette Románia nézetét a közép-keleti problé­máknak szentelt nemzetközi konferencia összehívására vonatkozólag az összes ér­dekelt felek részvételé­vel. A jugoszláv hírügynök­ség ugyanakkor utal rá, hogy a román—egyiptomi hivatalos megbeszélések keretében megvizsgálták a két ország közötti gazdasági kooperáció kérdéseit is. Az IRAKI RADlOTELEVl- 2IÓ és sajtókiadványok tüze­tesen kommentálták Nicolae Ceausescu elnök Elena Ceausescu elvtársnő­vel együtt tett egyiptomi lá­togatását és Hoszni Mubarak elnökkel folytatott megbeszé­léseit. Kiváltképpen kiemel­ték a két államfő arra vonat­kozó felhívását, hogy vesse­nek véget az iraki—iráni há­borúnak, azonnal szüntessék be a harcokat és tárgyalások útján rendezzék a problémá­­sait. Külön foglalkoztak az iraki tömegtájékoztató eszközök a leszerelésre vonatkozó román — egyiptomi megbeszélésekkel és a két elnök felhívásával, hogy jussanak megállapodás­ra a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon az újabb kö­zéphatótávolságú nukleáris rakéták Európába telepítésé­nek megállítása és a meglevő rakéták kivonása és megsem­misítése ügyében. A zairi sajtó és rádióteleví­zió szintén tájékoztatott a lá­togatás különböző szakaszai­ról. A legnagyobb zairi napi­lap, az ELIMA átfogó kom­mentárban foglalkozott Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő e­­gyiptomi látogatásával. Meg­állapította, hogy a két ország baráti és együttműködési kap­csolatainak összességébe be­illeszkedő látogatás kivételes érdeklődést váltott ki közép­keleti diplomáciai körökben. „Az egyiptomi látogatás fo­lyamán — írja a lap — a ro­mán államfő és Hoszni Mu­barak elnök rendkívül fontos problémákat vitatott meg, kezdve természetesen a nem­zetközi helyzettel és főként a Libanonban uralkodó légkör­rel. Nicolae Ceausescu és Hoszni Mubara elnökök hangsúlyozták: hagyni kell a libanoniakat, hogy békésen, maguk oldják meg problémái­kat. A romá­n államfő megújí­totta javaslatát, hogy hívja­nak össze nemzetközi Közép- Kelet-értekezletet, amelyen vegyen részt a Szovjetunió is, és a palesztin nép képviselői.“ Az Elima a továbbiakban tájékoztatott arról, hogy a két államfé is megvitatta az euró­pai rakétatelepítés miatt egy­re fokozódó feszültség kér­dését, és állást foglalt olyan gyümölcsöző tárgyalások mel­lett, amelyek eredményezzék a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését, hozzanak haladást a leszerelés, elsősorban a nuk­leáris leszerelés terén, elve­zessenek az új középhatótá­volságú nukleáris rakéták te­lepítésének megállításához és a meglevők kivonásához. A zairi lap végül megemlíti, hogy Nicolae Ceausescu elnök együttműködésük fokozására szólította a fejlődő országo­kat, és hangsúlyozta az új gazdasági világrend megte­remtésének szükségességét. Az olasz ANSA hírügynök­ség rámutat, hogy Nicolae Ceausescu elnök egyiptomi látogatása közös nyilatkozat aláírásával zárult, amely tük­rözi a Romániának és Egyip­tomnak a közép-keleti hely­zettel kapcsolatos álláspontjá­ban mutatkozó azonosságokat. A közös nyilatkozat kéri az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt arab terü­letekről, a palesztin nép önrendelkezési jogának és az övezet összes államai azon jogának elismerését, hogy biz­tos és nemzetközileg elismert határok között éljenek. Egy­ben szükségesnek mondják ki, hogy a palesztin nép tör­vényes képviselői vegyenek részt az övezet globális, igaz­ságos és tartós békéjére vo­natkozó összes tárgyalásokon. A libanoni helyzettel kap­csolatban — írja az ANSA — Románia és Egyiptom állást foglal az izraeli csapatok sür­gős és feltétel nélküli kivo­nása mellett, hogy a libanoni nép maga oldhassa meg, min­den külső beavatkozástól men­tesen, belső problémáit. Az egyiptomi MEN hírügy­nökség tudósítás-sorozatot kö­zölt Nicolae Ceausescu elnök Elena Ceausescu elvtársnővel együtt Szudánban tett hivata­los baráti látogatásáról. A hír­ügynökség alanúzta a román— szudáni közös nyilatkozatban kifejezett álláspontot a közép­­keleti kérdésben. Nicolae Ceausescu és Gaafar m­­ona­­men Nimeiri elnökök — mutat rá a hírügynökség — megerő­sítették meggyőződésüket, hogy a globális, igazságos és tar­tós közép-keleti rendezés csakis úgy valósítható meg, ha az izraeli csapatokat ki­vonják a megszállt területek­ről, ha elismerik a palesztin nép önrendelkezési jogát és saját független állama meg­­alakításához való jogát, sza­vatolják a térség összes álla­mainak biztonságát. „A két elnök — folytatja a MEN hírügynökség — mélysé­ges aggodalmának adott han­got a világon fennálló súlyos feszültség miatt, és felszólítot­ta az összes államokat, mun­kálkodjanak a nemzetközi vi­szályok, kizárólag békés ren­dezéséért, tettekkel járulja­nak hozzá a konfrontáció felé vezető folyamat megállításá­hoz, a leszereléshez, minde­nekelőtt a nukleáris leszere­léshez, az emberiség előtt tor­nyosuló súlyos problémáknak a népek érdekében történt megoldásához“. A szudáni látogatásról a kuwaiti sajtó is beszámolt. Az angol nyelvű ARAB TIMES például terjedelmes részlete­ket jelentetett meg a román— szudáni közös nyilatkozatból, és tüzetesen ismertette orszá­gunk álláspontját a közép-ke­leti rendezés, a libanoni nem­zeti kiegyezés és az iraki-irá­ni háború megszüntetése kér­désében. VÉDŐHÁR­TYA CSÖVEKRE A szakemberek szerint a vízellátó rendszerekben hasz­nálatos föld alatti acélcsövek mintegy 30 évig nem szorul­nak javításra és cserére, ha polimer hártyával szigetelik őket. A vízvezetékek korró­zióvédelmének ezt a módját Rigában fejlesztették ki. Egy olyan berendezést készítet­tek, amely a külső és belső oldalon egyidejűleg vonja be polietilénnel a csövet. A hozzáadott aktív anyagok szi­lárd kötést biztosítanak a fémhez. Hevítés közben, a a­mely mindössze néhány per­cig tart, a védőhártya való­sággal összeforr a cső felszí­nével. Ugyanezen elv alapján minden föld alatti vezeték-1111-------­rendszer megóvható a ned­vesség roncsoló hatásával szemben. SOK BRIT SZENVED DEPRESSZIÓBAN Nagy-Bitanniában több mint egymillió lakos dep­resszióban szenved, s egy­­harmaduk az öngyilkosság gondolatával is foglalkozik. Legtöbbjük középkorú nő, aki nincs munkaviszonyban, és azt hiszi, hogy már telje­sítette feladatát az életben, vagy nem érte el célját. Fel­tételezhető, hogy még többen szenvednek ebben a lelki betegségben, a férfiak azon­ban zárkózottabbak, nem mondják el bántalmaikat az orvosnak, hanem odaállnak a söntéshez. Az ezzel kapcso­latos tanulmányban leírták, hogy leggyakrabban a családi problémák okozzák a dep­ressziót TÖBB MINT HÉTMILLIÓ VEGYÜLET A Chemical Abstracts do­kumentációs szolgálat, amely feldolgozza a világ vegyészeti irodalmát, nemrég vette lajst­romába a hatmilliomodik ve­­gyületet. Ezek szerint az is­mert vegyületek teljes száma mintegy 7,3 millió, a Chemi­cal Abstracts ugyanis csak az 1965 óta megismert vegyüle­­teket tartja nyilván. Addig pedig már mintegy 1,3 millió vegyületet ismertek. A széle­sebb körben alkalmazott ve­gyületek száma ennél jóval kevesebb, csupán mintegy 63 000. A naponta létrehozott vagy a természetben talált mintegy ezer vegyület leg­többje csak kutatási célokra szolgál. Ennek megfelelően az összes vegyületek 75 százalé­kát az irodalom csupán egy­szer említi. GALAMBOT Egy postagalamb N.L. 75-ös jelzéssel Hollandiából Szaúd- Arábiába került. A madarat Dzsidda közelében találták meg és átadták a holland nagykövetnek. Feltételezik, hogy a hosszú út egy részét egy hajón tette meg. ÚJ TARTÓSÍTÁSI MÓD Martin Weit amerikai fizi­kus új eljárással tartósítja a romlandó élelmiszereket. A csirkehúst például műanyag­ba csomagolja és sugárzás­nak teszi ki. Ezzel­­ állítja teljesen feleslegessé válik a hűtőszekrény. A feltaláló sze­rint az eljárás teljesen ve­szélytelen. A szövetségi éle­­lemellenőrző hivatalnak a­­zonban kétségei vannak és ú­­jabb kísérletekre utasította Weitet. BOCSÁNATOT KÉRT A TIMES Amikor Markosz Dimitrisz Lemosz görög milliárdos egy reggel kinyitotta a Times cí­mű londoni napilapot, megle­petésében leesett az álla. Saját gy­ászjelentését pillantotta u­­gyanis meg, még a fényképe is benne volt az újságban. Ekkor értette meg, miért cso­dálkoztak az emberek, ami­kor aznap korán reggel fajlo­­w­-kat ment vásárolni. A Ti­mes másnap helyreigazítást közölt, bocsánatot kért Le­­mosztól, azzal a magyarázat­tal, hogy hibáról van szó, u­­gyanis családjának egy tag­ja, Markosz Teodor Lemosz halt meg. EMBERRABLÁS Gyakori az emberrablás Kolumbiában. Hivatalos ada­tok szerint jelenleg legalább 130 személyt tartanak fogva bandák és egyéni bűnözők, s csak az utóbbi hónapokban több mint 25 embert hurcol­tak el busás váltságdíj remé­nyében. A múlt évben a több mint 100 elrabolt áldozatból kilencet meggyilkoltak, és csak negyvennégynek sike­rült kiszabadulnia. A közelgő román-jugoszláv csúcstalálkozó jegyében Belgrádban véget ért a ro­mán—jugoszláv gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyesbizottság 14. ülésszaka. Az ülésszak mun­kálatai annak a hivatalos ba­ráti látogatásnak a jegyében zajlottak le, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke meghívására tesz rövidesen országunkban Mika Spiljak elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztár­saság Elnökségének elnöke. Az ülésszakon megvizsgál­ták a Románia és Jugoszlávia párt- és államvezetői közötti hagyományos találkozókon el­fogadott, a kétoldalú gazdasá­gi és műszaki-tudományos e­­gyüttműködés fejlesztésére vo­natkozó határozatok teljesí­tésének menetét. A felek meg­elégedéssel nyilatkoztak az elért eredményekről. Ugyan­akkor megvizsgálták a kétol­dalú gazdasági együttműkö­dés kérdését és újabb intézke­déseket fogadtak el további fokozására. Olyan konkrét te­vékenységi módozatokban e­­gyeztek meg, amelyek az év hátralévő időszakában növelik az árucserét, és időben előké­szítik azok további növekedé­sét a következő esztendőben. Különleges figyelmet fordítot­tak a gyártmányszakosítás és kooperáció kérdésének, első­sorban a korszerű technoló­giák területén. Úgyszintén át­tekintették a két ország gazda­ságának erőforrásait a gép­ipar, az elektronika, az elekt­rotechnika, a fémipar, a vegy­ipar és a petrolkémia terén és más tevékenységi területeken, újabb irányvonalakat szabva a gazdasági és műszaki e­­gyüttműködés fejlesztésének az energetika, a nyersanyagok és energiaforrások, a geoló­giai kutatás, a kőolaj- és gáz­­kitermelés területén, és más ágazatokban. Rávilágítottak a műszaki-tudományos és tech­nológiai együttműködés foko­zásának és sokrétűbbé téte­lének újabb lehetőségeire, el­sősorban a két nemzetgazda­ság döntő fontosságú te­rületein, valamint a kutatási eredmények minél gyorsabb alkalmazása érdekében. Meg­­állapodás jött létre­ az együtt­működés további fokozására a szállítás területén, valamint a két ország pénzügyi- és bank­intézményei között. Az elhatározott akciókat és intézkedéseket az ülésszak jegyzőkönyvébe foglalták, a­­melyet a bizottság két társel­nöke — Vasile Pungan, Ro­mánia külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági koope­­rálási minisztere és Milenko Bojanics, Jugoszlávia külke­reskedelmi szövetségi titkára írt alá. Az akciók megvalósí­tása érdekében közös munka­­programot fogadtak el. ★ Az ülésszak munkálatai al­kalmából a bizottság román társelnöke megbeszéléseket folytatott Braniszlav Ikonics­­csal, Szerbia Szocialista Köz­társaság Gyűlése Végrehajtó Tanácsának elnökével és Zsi­­van Marelivel, Vojvodina Szo­cialista Autonóm Tartomány Gyűlése Végrehajtó Tanácsá­nak elnökével az árucsere és a kétoldalú együttműködés fej­lesztéséről. A román-brazil gazdasági kormánybizottság ülésszaka Brazíliában lezajlott a ro­­r­án—brazil gazdasági kor­mánybizottság VII. ülésszaka. Kiindulva a két ország kö­zötti magas szintű megálla­podásokból­ és a román—bra­zil gazdasági kapcsolatokat szabályozó egyezményekből, a Ioan Avram gépipari mi­niszter és Joao Clemente Bae­­na Soares külügyi főtitkár által ez alkalommal aláírt jegyzőkönyv kézzelfogható akciókat irányoz elő a keres­kedelmi csere növelésére és változatosabbá tételére, u­­gyanakkor gazdasági együtt­működési akciókat a bányá­szat, kohászat, gépgyártás, szállítás, mezőgazdaság terén és más közös érdekű tevé­kenységi területeken, ame­lyek biztosítják a két ország közötti gazdasági kapcsolatok hosszútávú fejlesztését. A do­kumentum hasonlóképpen megszabja a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó keres­kedelmi cserék, a két ország­ban és a harmadik piacokon épülő gazdasági objektumok megvalósításában való ro­mán—brazil együttműködés fokozásának és sokrétűbbé­ tételének irányait. Madagaszkár Függetlenségi Kongresszuspártja kongresszusának munkálatai Antananarivóban folytatta munkálatait Madagaszkár Függetlenségi Kongresszus­­pártjának X. kongresszusa. A Román Kommunista Párt, Nicolae Ceausescu elvtárs ré­széről pártunk képviselője, Iulian Plostinaru, az RKP KB tagja üdvözlő üzenetet tol­mácsolt, amelyet a résztve­vők rendkívüli érdeklődéssel fogadtak. Richard Andriamanjato, Madagaszkár Függetlenségi Kongresszus pártjának elnöke felkérte a vendéget, tolmá­csoljon meleg köszönetet az üzenetért Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommu­nista Párt főtitkárának, az RKP Központi Bizottságának, s egyben kifejezésre juttatta az óhajt, hogy fejlődjenek a kapcsolatok az RKP és Madagaszkár Függetlenségi Kongresszus pártja, a két or­szág és nép között. Tovább tart a katonai konfrontáció Grenadában Hírügynökségi jelentések szerint tovább tart a katonai konfrontáció Grenadában. A Canadian Broadcasting Co. rá­dióállomás karibi forrásokra hivatkozva leszögezte, hogy a grenadai „háború“ az inváziós csapatok elleni fegyveres nem­zeti ellenállás formáját öltöt­te, s a falusi lakosok közül so­kan csatlakoztak az ellenállá­si osztagokhoz, melyeknek az ország központi részén fekvő hegyekben vannak az állásaik. Észak-amerikai katonai for­rások szerint a Grenadába be­vetett amerikai csapatok lét­számát az utóbbi napokban megháromszorozták, s az a céljuk, hogy felszámolják az összes ellenállási pontokat, ami — a jamaicai miniszter­­elnök, Edward Seaga vélemé­nye szerint — szükségessé te­szi, hogy az USA és karibi szö­vetségeseinek csapatai még legalább 60 napig Grenadában maradjanak — írja a Reuter. A Grenadában lévő USA-erők parancsnoka, Wesly McDonald tengernagy egy sajtóértekezle­ten beismerte, hogy a jelenleg mintegy 6000 főnyi csapatai­nak esetleg még néhány hétre lesz szükségük ahhoz, hogy le­verjék a grenadai ellenállást.­­ A Pressey Airports brit cég vezérigazgatója, Derrick Col­lier, Londonban tett nyilatko­zatában kijelentette, hogy a grenadai Punta Salinas-i épü­lőfélben lévő nemzetközi re­pülőtér — amelynek építése ellenőrzésére az említett cég­nek felügyeleti szerződése van — kizárólag polgári légiszál­­lításra szolgál — közli a Pren­­sa Latina. „Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a Punta Salinas-i repülőtéren valami­lyen katonai berendezés vol­na“ — szögezte le a vezérigaz­gató, megcáfolva az észak­amerikai sajtóban megjelent állításokat, melyek szerint az épülő repülőtér katonai jelle­gű. A vezérigazgató elmondta, hogy cége technikusai és szak­értői a helyszínen tüzetesen nyomon követték az építkezési munkálatok egész menetét. ELŐRE — 1983. november 1. AZ RKP KÉPVISELŐJÉNEK TALÁLKOZÓI PÁRIZSBAN Petru Enache elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának póttagja, a KB titkára, aki a Román Kommunista Pártot képvisel­te a Francia Szocialista Párt kongresszusán, találkozott Lionel Jospinnel, az FSZP el­ső titkárával. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára részéről a vendég szívélyes üdvözletet és jókí­vánságokat tolmácsolt, pros­peritást kívánt a baráti fran­cia népnek. Lionel Jospin felkérte az RKP képviselőjét, tolmácsol­ja Nicolae Ceausescu elvtárs­nak meleg jókívánságait, e­­gészséget és boldogságot kí­vánt, kinyilvánította baráti érzelmeit, kiváló tiszteletét és nagyra becsü­lését. Az FSZP első titkára öröm­mel emlékezett vissza 1981- ben tett romániai látogatá­sára, a Nicolae Ceausescu elv­társsal folytatott megbeszé­lésekre, amelyeknek rendkí­vül fontos szerepük volt a Román Kommunista Párt és a Francia Szocialista Párt közötti jó kapcsolatok fejlesz­tésében. A megbeszélések során ki­nyilvánították a két párt kö­zötti együttműködés további kiszélesítésére irányuló közös óhajt, s úgy értékelték, hogy ez a Románia s Franciaor­szág közötti kapcsolatok bő­vítését és elmélyítését szol­gálja. ★ Petru Enache elvtárs úgy­szintén találkozott Paul Lau­­rent-nel, a Francia Kommu­nista Párt Politbürójának tag­jával, a KB titkárával. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára részéről meleg üd­vözletet és jókívánságokat tolmácsolt Georges Marchais elvtársnak, az FKP főtitká­rának, újabb sikereket kívánt a Francia Kommunista Párt tevékenységében. Meleg köszönetet mondva, Paul Laurent elvtárs felkérte a vendéget, tolmácsolja Nicolae Ceausescu elvtársnak Georges Marchais elvtárs ba­ráti üdvözletét és jókívánsá­gait, nevében egészséget és boldogságot kívánt, haladást és jólétet a baráti román nép­nek. Kiemelték a Román Kom­munista Párt és a Francia Kommunista Párt közötti ba­ráti és szolidaritási kapcso­latokat, az e kapcsolatok jövő­beni fejlesztésére irányuló közös óhajt. Tiltakozó akciók a nukleáris fegyverkezés ellen KOPPENHÁGA : Mint az Associated Press hírügynök­ség jelenti, egész Dániában több mint 200 000-en vettek részt a Nyugat és Kelet atom­fegyverkezése elleni tiltakozó akciókban. Csak Koppenhá­gában több mint 100 000 tün­tető szervezett békegyűlést a városháza előtt. Hasonlóképpen az ország más kilenc városában is szer­veztek nagyszabású tüntetése­ket a békéért és leszerelésért küzdő csoportok, a politikai pártok, az ifjúsági és nőszer­vezetek képviselői. Annak ellenére, hogy újabb nukleáris fegyvereket, nem szándékoznak telepíteni az ország területén. Dánia — az Associated Press hírügynök­ség jelentése szerint — az el­ső NATO-állam, amely hiva­talosan síkraszállt a közép­hatótávolságú nukleáris raké­ták telepítési időpontjának módosításáért. LISSZABON. — Több tíz­ezer portugál vett részt szom­bat délután a Lisszabonban, Portóban és az ország más nagyvárosaiban szervezett bé­­kemezeken — jelenti a France Presse hírügynökség. A főváros sugárútjain több mint három órán keresztül vonultak a tüntetők a régi vá­rosközpont­ felé az alábbi kö­veteléseket skandálva: „Le a nukleáris fegyverekkel Por­tugáliában!“ „Nem akarunk újabb rakétákat Európában!“, „Leszerelést, békét, enyhü­lést!“. BONN. — Több mint 500 tüntető zárta el szombaton az NSZK nyugati részén fekvő Heilbronn helységbeli ameri­kai katonai támaszpont bejá­ratait, tiltakozásul a Per­shing—II és Cruise rakéták nyugatnémet területre való telepítési tervei ellen. LONDON. — Mintegy ezer nő tüntetett ismét az elmúlt hét végén a Greenham Common-i katonai támasz­pont övezetében, tiltakozásu­kat fejezve ki a Cruise raké­ták Nagy-Britanniába való telepítésének terve ellen. • Öt világrész hírei • • Beijingben lezárult a szovjet—kínai tanácskozások harmadik menete. A tanács­kozások alkalmat adtak a vé­leménycserére a szovjet—kí­nai kapcsolatok normalizálá­sának kérdésében. A követ­kező tanácskozási menetet a jövő év márciusában tartják Moszkvában. • Az Osztrák Szocialista Párt Bécsben tartott 28. kongresszusa a párt tisztelet­beli elnökévé választotta Bru­no Kreisky volt szövetségi kancellárt. Kreisky utóda a pártelnöki tisztségben a mos­tani szövetségi kancellár, Fred Sinowatz. ALGÉRIA: A FORRADALOM NAPJA November elsején Algériá­ban minden esztendőben meg­emlékeznek a Forradalom Napjáról, az ország negyzeti ünnepéről. Huszonkilenc esz­tendővel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg a fegyveres harc a gyarmati uralom meg­szüntetéséért, a függetlenség kivívásáért. A népi fegyveres erők az említett napon het­ven egybehangolt támadást indítottak a gyarmatosítók katonai és rendőri alakulatai ellen. Ez a harc, amely nyolc évig tartott és súlyos véráldozato­kat követelt (a függetlenség kivívásáért egymillió algériai, az ország akkori lakosságának egytizede áldozta életét). 1962. július 5-én győzedelmeske­dett, amikor — 132 évi gyar­mati múlt után — kikiáltották Algéria függetlenségét. A független fejlődés két év­tizedében az algériai nép, a Nemzeti Felszabadítási Front vezetése alatt (a fegyveres harc diadala után a FNL har­ci szervezetből politikai párt­tá alakult át) jelentős sikere­ket ért el a keservesen hosszú felszabadító háborúban tel­jesen tönkrement gazdaság talpra állításában, a gazdasá­gi önállóság fokozatos megte­remtésében, a gazdasági és társadalmi fejlesztésért folyó küzdelemben. Az ország gazdasági önálló­sága megteremtésének alapját a gazdag szénhidrogén-készle­tek képezik. A kőolaj-tartalé­kokat 1,1 milliárd tonnára, míg a földgáz-tartalékokat több mint 3700 milliárd köb­méterre becsülik. Ma a kőolaj és a földgáz biztosítja az or­szág exportbevételének 90 szá­zalékát. A hatalmas szénhid­rogén-készletek állami mono­póliumban történő kitermelése és értékesítése megfelelő a­­nyagi fedezetet nyújtott az ipar nagyarányú fejlesztésé­hez. Elegendő megemlíteni, hogy a két legutóbbi négy­éves terv idején az országban háromszáznál több ipari ob­jektum épült A volt gyarmatosítók ültet­vényeinek kisajátításával, új földek termőre fordításával, a szövetkezeti forma ösztönzé­sével megkezdődött a mező­­gazdaság átalakítása is. A gazdasági fejlődés lehetővé tette az ingyenes oktatási és egészségügyi hálózat rendsze­res bővítését, az ország mint­egy húszmillió lakosa életszín­vonalának emelését. A független fejlődés évei nem voltak mentesek gondok­tól és nehézségektől sem. Bi­zonyos aránytalanságok és egyensúlyzavarok ütötték fel a fejüket a gazdasági fejlődés­ben. A jelenlegi ötéves terv (1980—1984) bár továbbra is előtérbe helyezi a fokozott iparosítást (az összberuházá­­sok csaknem 40 százaléka eb­be a szektorba irányul), már nagyobb jelentőséget tulajdo­nít a termelékenység fokozá­sának, a mezőgazdaság fej­lesztésének. Ez utóbbi rendkí­vül fontos, mivel ez az észak­afrikai ország élelmiszer-szük­ségletének egyelőre mindössze felét képes saját erőből fedez­ni. Tervek szerint a mostani 18 duzzasztógát mellé még 70-et építenek, ami lehetővé teszi az öntözőhálózat jelentős bővítését. Hazánk népe, amely már az algériai nemzeti felszabadu­lásért folytatott nehéz harcok idején baráti, szolidaritási és együttműködési kapcsolatokat alakított ki Algéria népével, rokonszenvel és érdeklődés­sel kíséri figyelemmel annak országépítő munkáiét. A két ország közötti kapcsolatok magasabb szintre emelésében, az együttműködés szüntelen bővítésében meghatározó sze­­­repet játszottak pártunk és ál­lamunk vezetőjének algériai látogatásai, az ezek alkalmá­val aláírt dokumentumok, Nicolae Ceausescu elnök és Chadli Bendjedid elnök üze­netváltásai. Székely László Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Sevi­teli

Next