Előre, 1984. június (38. évfolyam, 11356-11381. szám)

1984-06-01 / 11356. szám

- -------------- - ---------------------- ILIÁSZ ILIOU elvtársnak, a Görögországi Baloldali Demokratikus Unió (EDR) elnökének Meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm, jó egész­séget és hosszú életet kívánok 80. születésnapja alkalmából. Meggyőződésem, hogy pártjaink kapcsolatai szüntelenül fejlődni fognak a román nép és a görög nép érdekében, a béke, a biztonság és az együttműködés balkáni, európai és egyetemes ügye érdeké­ben. NICOLAE CEAU$ESCU "• a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája NICOLAE CEAUȘESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Elnök úr! Mély meghatottsággal vettem kézhez üdvözletét, amelyet orszá­gom nemzeti ünnepe — 1984. május 20. — alkalmából szíveskedett hozzám intézni. Őszinte köszönetet mondok érte és legjobb kívánságaimat kül­döm önnek, valamint a román népnek. Az alkalmat megragadva, biztosítom, hogy a továbbiakban is munkálkodni akarunk az országaink közötti baráti jó viszony és együttműködés fejlesztéséért. Kérem, elnök úr, fogadja mély tiszteletem kifejezését. PAUL BIYA Kamerun Köztársaság elnöke Június 1, péntek II. évnegyed VI. hónap Az évből eltelt: 153 nap Hátra van még: 213 nap Napkelte: 5.35 Napnyugta: 20.55 Holdkelte: 6.42 Holdnyugta: 23.01 VÁLTOZÉKONY IDŐ Tamara Limboceanu, a Me­teorológiai és Hidrológiai In­tézet szolgálatos munkatársa jelenti: Változékony idő, helyi esőkkel, záporokkal. Mérsékelt keleti szél. Éjszakai hőmér­séklet 7—17 fok, nappali 20— 28 fok között, enyhén­­emelke­dő irányzattal. TÉVÉ PÉNTEK, I. műsor: 15.00 Telex; 15.05 Gyermekeknek; 15.15 Tunéziai útiképek; 15.35 Gyermekkorunk virágos kert­jéből; 15.50 Autósok műsora; 16.00 Német nyelvű adás (R.SZ); 20.00 Híradó • A ju­bileumi esztendő jegyében (R. SZ); 20.20 Gazdasági ak­tualitások; 20.30 Irodalmi-ze­­nés-táncos műsor Június 1 al­kalmából (SZ); 21.15 Játék­film (SZ); 22.20 Híra­dó..(V.S­Z) Hasznos tapasztalatcsere A Sajtó-, Nyomdaipari és Könyvkiadói Szakszervezeti Szövetség Bizottsága és a Nyomdaipari Központ közös rendezésében tapasztalatcse­rét tartottak a brassói nyom­daipari vállalatban technoló­giai anyagok és pótalkatré­szek hazai gyártásbavételéről, a feltaláló- és újítómozgalom fejlesztéséről. A nyomdaipari mérnökök és technikusok bizottságainak elnökei és a főmérnökök rész­vételével lebonyolított tapasz­talatcserén tájékoztatásra ke­rült sor a gyártásbavétel, va­lamint a találmárnyák és újí­tások terén elért eredmények­ről, a pozitív tapasztalatról, továbbá intézkedések kijelölé­sére azzal kapcsolatosan, hogy a műszaki alkotómunka fokozott mértékben járuljon hozzá a nyomdaipar valuta­kiadásainak csökkentéséhez. A tapasztalatcsere részve­vői az ez alkalomból rende­zett kiállításon gyakorlatilag is ismerkedhettek az eddigi eredményekkel. PRONOEXPRESSZ A május 30-i sorsolás nyerőszámai I. húzás: 35 38 44 24 14 10 II. húzás: 37 36 22 16 7 13 Össznyereményalap: 866 531 lej Keller Emese Viszály — Nagyon csodálkozom a kedves vevőn, hogy nem hisz nekem. Hát elfér valami ez alatt a pult alatt? KÖZÉLET A Honvédelmi Minisztérium részéről.­­ A hadsereg 1984. évi felkészítési tervének megfelelően a II. negyedévben egyes katonai gyakorlatokra kerül sor, amelye­ken részt vesznek tartalékosok is. SPORT Teke-világbajnokság Arany-és ezüstérem fért ipárosban! A párosok vetélkedőjének má­sodik napján túlszárnyalták mind a Gheorghe Silvestru — Vasia Dones férfi, mind a Ni­­neta Badea — Octavia Ciocirlan női párosunk előző napi eredmé­nyét, noha Silvestruék új világ­csúccsal (1915) álltak az élen, így szóban forgó sportolóink elestek a világbajnoki címtől. Ennek ellenére a siker nagy, persze, a férfiak bravúrja ered­ményeként. Mert, noha Sil­vestruék „csak" ezüstérmesek lettek, a világbajnoki cím, újabb világcsúccsal (1946), a Rice Gyu­la — Iosif Tismanar páros birto­kába került. Bice 978, Tismanar pedig 968 fával „rukkolt" ki a ljubljanai Tivoli sportcsarnok pályáján. Világbajnok, aranyérmes, a szám új világcsúcstartója tehát a Bice Gyula — Iosif Tismanar duó — 1946 fával, ezüstérmes: Gheorghe Silvestru — Vasia Do­nos — „24 órás“ világcsúccsal — 1915 fával, bronzérmes: N. Dra­­gas — V. Bol­ak (Jugoszlávia) — 1911 fával, 4. Csányi Béla — Makkai Miklós (Magyarország) — 1883 fával... 8. Ilie Hosu — Stelian Boariu — 1832 fával. Férfi,tekézőink az idei rendez­vényen is bebizonyították, hogy világnagyságok, újabb ragyogó kettős sikerrel (a 33-as mezőny­ben) öregbítették hírnevüket. A női mezőnyben válogatot­tunk két újonca, Badea és Cio­chrlan végülis nem lett dobogós, eredményük, helyezésük (a 28-as mezőnyben) viszont figyelemre méltó. Példát mutattak a na­gyobb tapasztalattal rendelkező „veteránoknak“, akiktől bizony többet vártunk. Világbajnok: Stefika Cristoff— Biserka Perman (Jugoszlávia)­­— 920 fával, ezüstérmes: Liesbeth Kaiser — Beatte Weber (NSZK) — 918 fával, bronzérmes: Vidács Mária — Németh Zsuzsa (Ma­gyarország) — 906 fával, 4. Nine­­ta Badea — Octavia Ciocirlan — 870 fával, 5. Elena Andreescu — Maria Todea — 865 fával... 11. Margareta Catineanu — Szász Il­dikó — 828 fával. Tegnap pihenőnap volt, ma az egyéni döntőkre kerül sor. BEK-győztes: FC Liverpool Rómában, közel 100 000 néző előtt játszották le az 1983—1984. évi, sorrendben 29. labdarúgó BEK-torna döntőjét. A két fő­szereplő, a „vendéglátó" AS Ro­ma és az FC Liverpool 90 (1—1), illetve 120 perc után (ugyancsak 1—1) sem tudta eldönteni az el­sőség kérdését, ezért 11-es bün­tetőrúgásokra is sor került, a­­mely végül is az angol bajnok­csapat 5:3-as győzelmét eredmé­­nyezte. BEK-győztes tehát az FC Li­verpool, amely, mint ismeretes, az elődöntők során a Dinamo el­lenni két szoros győzelmével vívta ki a döntőbe jutás jogát. Nem hivatalosan (de több sport­ágban is alkalmazzák az eljárást) a Bukaresti Dinamo a rendez­vény harmadik helyezettje, mint­hogy az újonc trófeavédővel szemben maradt alul az utolsó­­előtti szakaszban. AZ OLVASÓ FÓRUMA Fő célunk: a mezőgazdasági termelés növelése A székelyudvarhelyi Hitel­­szövetkezet Hargita megye e­­gyik legerősebb ilyen jellegű intézménye. Megalakulásakor mindössze 207 tagja volt, de az évek folyamán sokat fejlődött, erősödött, tagjainak száma je­lenleg 12 212. Fő célunk volt és marad a mezőgazdasági termelés növe­lésének elősegítése a tagok­nak folyósított kölcsönök ré­vén. Ez év első három hónap­jában például 4 344 200 lej kölcsönt folyósítottunk 427 tagnak. A fenti összegből je­lentős részt termelési célokra adtunk ki 41 gazdának, akik 59 200 kg széna, 10 700 liter tej, nagy mennyiségű gyapjú, szá­mos növendékállat és sertés leszállítására kötöttek szerző­dést. Az idén 270 új tagot szer­veztünk be és az első negyed­évben 631 400 lej részvénydí­jat szedtünk be, amivel a köl­­csönfolyósítási alap elérte a 12 800 000 lejt. A megbízásból származó műveleteknél is jók az ered­mények, így például az áta­dott mezőgazdasági­­termények és termékek ellenértékeként több mint 1500 falusi dolgozó­nak 589 500 lejt fizettünk ki. A fenti eredmények bizo­nyítják, hogy a Hitelszövetke­zet eredményes, szerteágazó tevékenységet fejt ki. Bartha János Székelyudvarhely A bányászok a felszínen is tettre kész emberek Régóta és jól ismerem Brá­­dot és környékét, köztük a vá­rosi alárendeltségű községet, Crisciort és a hozzá tartozó falvakat: Barzát, Valea Arsu­­luit és Zdrapti-ot. Az ősrégi települések múltjáról a törté­nelem, a dokumentumok val­lanak; a jelenről Liviu Serin­­dei néptanácsi alelnököt és Gheorghe Cráciunescu titkárt kérdeztem. A községnek mintegy 5300 lakója van, de a területén lévő ipari egységekben — a barzai Bányavállalat egységeiben a Villamoserőműben, a Bánya­ipari építő-szerelő vállalatban, az Út- és hídépítő vállalatban stb. — naponta kb. 7000 ember dolgozik. S akik felszínre hoz­zák a föld mélyének kincseit, a felszínen is tettre kész, szor­galmas emberek, a települé­sek fejlesztését-szépítését cél­zó közhasznú munkákból is derekasan kiveszik részüket. Ilyen értelemben beszélgető­­partnereim elmondták példá­ul, hogy a zdrapfi-iak Avram Almában képviselővel az élen, az idén is megjavítottak több kis hidat és segítenek a falu két utcájának korszerűsítésé­ért folyó munkálatokban. Az utóbbi évek megvalósításai közé tartozik a Putini nevű házcsoport lakói vízellátásá­nak megoldása egy forrás be­fogása révén. Az elmúlt év­ben használatba adták a ter­melési, felvásárlási és árufor­galmazási szövetkezet új üz­letházát. A községközpont lakói hoz­zájárultak a Valea Morii nevű patak medrének kitakarításé- ■ hoz­ás partjainak megerősíté­séhez. Hasonló munkálatokat végeztek a Fehér-Körös egy szakaszán, megjavították a fo­lyó három hídját és egy gyalo­­goshídat építettek a folyó fölé. A nagyobb beruházások közül megemlíthető a rézelőkészítő üzembe helyezése. A szocialis­ta építés éveiben számos köz­épület épült a községet alkotó­­ falvakban: járóbeteggondozó, három iskola, több mint 100 tömbházlakás, és folyamatban van újabb 150 lakás és egy másik épület építése, amely­ben gyógyszertár, posta és üz­letek kapnak majd helyet. A község területén három kultúrotthon, ugyanannyi óvo­da, napköziotthon, 32 ágyas kórház, 42 szolgáltatási egység stb. működik. A fentiek kiegészítéseként az adatok halmazából még né­hányat szükséges megemlíteni: a község lakói az utóbbi tíz évben több mint 100 családi házat építettek, a sportegyesü­­let pályái, termei tág lehetősé­geket nyújtanak a testedzésre, hasznos időtöltésre; a község lakosainak tulajdonában levő autókat, motorkerékpárokat, robogókat százával számolják.­­ Ion Cotoi Bontești, Arad megye Sokrétű egészségügyi nevelés A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának helyi taná­csa gyümölcsöző tevékenysé­get fejt ki a lakosság egészség­­ügyi nevelése terén is. Ebben a munkában természetszerűen messzemenő támogatást nyújt a Vöröskereszt helyi szerve­zete és az egészségügyi szak­káderek. Az egészségügyi propagan­da- és nevelőmunka a Vörös­­kereszt városi bürója által ki­dolgozott évi terv alapján fo­lyik. Az orvosok rendszeres ta­lálkozókon előadásokat tarta­nak a lakosságnak, válaszol­nak a résztvevők kérdéseire, tanácsokat adnak a helyes é­­letmódra, a betegségek meg­előzésére. A tanácsadás első­sorban a terhes anyákat igyek­szik segíteni, az alőadások ja­varésze a gyakoribb betegsé­­gekre, azok megelőzésére, a dohányzás és a mértéktelen al­koholfogyasztás káros hatá­sára vonatkozik, az elsősegély­­nyújtás alapismereteit népsze­rűsíti. Városon és falun egy­aránt nagy érdeklődésnek ör­vendenek, főleg a fiatalabb korosztály körében, a házas­sággal, a házasélettel, a gyer­mekneveléssel foglalkozó előa­dások, szimpozionok, megbe­szélések. A vállalatokban, intézmé­nyekben kifejtett egészségügyi nevelőmunka középpontjában az illető munkahely sajátos követelményei állnak. A városi Vöröskereszt bi­zottság irányítása alatt 32 vál­lalati, intézményi, mezőgaz­­dasági­ egységbeli és lakóne­­gyedi komisszió fejt ki tevé­kenységet. Ezek keretében nyolc egészségügyi csapat és 119 egészségügyi állomás mű­ködik. Az elmúlt év folyamán 18 hallgató fejezte be az esti nő­vérképző tanfolyamot, jelen­leg pedig 25-en vesznek részt hasonló kiképzésen. Az elsőse­gélynyújtási tanfolyamokon 960 személyt­ képeztek ki, az iskolákban pedig jó körülmé­nyek között és megfelelő ered­ménnyel működtek az egész­ségügyi tanfolyamok. A külön­böző csoportok elsősegély­nyújtási ismereteiket, felké­szültségüket felmérő verse­nyeken is bebizonyították, hogy szükség esetén — jó len­ne, ha erre minél kevesebb­­szer kerülne sor! — a bajba jutottak számíthatnak gyors, hozzáértő beavatkozásokra. Lukács Dániel Székelykeresztúr Turisztikai hírek • A múlt év folyamán 226 000 turista szállt meg hosszabb-rövidebb időre a Ma­ros megyei turisztikai egysé­gekben (5000-rel több mint az előző évben). • Újra használatba adták Marosvásárhelyen a renovált Hargita szállót. • Megnyílt a Maros-parti kempingtábor, a 86 házikó­ban több mint 230 vendéget tudnak elszállásolni. A házi­kókban villanyvilágítás, előt­tük fedett terasz asztalokkal, székekkel, úgyhogy a turisták kényelmesen pihenhetnek itt. Ugyanakkor jó nagy terület szolgál a gépkocsik parkolá­sára, sátorverésre. A táborban jól ellátott falatozó, hideg­melegvizes zuhanyozó, mo­sogatóka­gyl­ókkal felszerelt konyha stb. áll a vendégek rendelkezésére. A falatozóban reggelit és vacsorát szolgálnak fel. Megnyitás óta már szá­mos hazai és külföldi turista vette igénybe az idén is a vá­sárhelyi kempingtábort. • A vendéglátóipari válla­lat még a télen megkezdte a nyári idény­egységek rendbe­tételét Felújították a beren­dezéseket, újrafestették a szé­keket, asztalokat; a konyhá­ban rendbetették a kályhákat, hűtőberendezéseket, a vil­lany- és vízvezetékeket, az egy­ségeket ellátták a szükséges leltári tárgyakkal. A vállalat­hoz tartozó 35 kerthelyiség­ben, teraszokon egyszerre mintegy 4650 vendéget fogad­hatnak. Ezek az egységek má­jus 1-től már működnek. • A marosvásárhelyi Tran­­silvania szálloda tatarozása, korszerűsítése során növelik a szobák kényelmi fokát, az étterem, a nappali bár befoga­dóképességét és egy sor más munkálatot végeznek. • Az idén 1435 marosvásár­­helyi kereskedelmi és vendég­látóipari dolgozó vesz részt a szakmai továbbképző tanfolya­mokon. A szakmák szerinti to­vábbképzésen 133 egységveze­tő, eladó, szakács, cukrász, pincér stb., 80 középfokú és 25 felsőfokú végzettségű dolgozó vesz részt. Ezeken kívül 70 kü­lönféle szakképesítésű dolgozó a Belkereskedelmi Miniszté­rium, illetve a Turisztikai Mi­nisztérium által szervezett központi továbbképző tanfo­lyamokon frissíti fel, gazdagít­ja szakmai ismereteit. Ries Albert Marosvásárhely Röviden • A Maros megyei nyugdí­jasok önsegélyző pénztára 1983-ban tízmillió 500 ezer lej kölcsönt, az elhunytak hozzá­tartozóinak 1,8 millió lej se­gélyt folyósított, és számos gyógykezelési beutalót bocsá­tott a tagok rendelkezésére az orvosok által javallott fürdő­­helyekre (BARTHA JÁNOS, Ludas). IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN SIKERES BEMUTATÓ UTÁN ÉRTÉKES HARGITA MEGYEI KEZDEMÉNYEZÉSEK AZ EREDMÉNYES NÖVÉNYÁPOLÁSÉRT Fölötte sok szemlélője akadt nemrég a csíkkarcfalvi határ­ban vegyszerező traktoros ala­kulat munkájának. Akik eljöt­tek — gépállomási igazgatók, főmérnökök, szakemberek — nem is tértek haza üres kéz­zel. A látottak nyomán — ha szabad így fogalmazni, gyorsí­tott menetben, olykor éppen késő éjszakai órákba nyúló munkával — készültek fel az­tán arra, hogy már idei ta­vaszon követői lehessenek a karcfalvi eljárásnak, a tusnádi technológiának. Hogy miről is volt szó, hogy mi vonzott ide akkora szak­ember-tömeget, nos, e kérdés­ről beszélgettünk el Gidró Vil­mossal, a karcfalvi gépállomás igazgatójával, Száva Gyulával, a gépállomás főmérnökével, a­­ki ezúttal újítóként mutatko­zott be is Karda Imrével, a helyi agráripari tanács főmér­nökével. — Az ötlet, a kivitelezés is főmérnökünktől származik — hangsúlyozza már beszélgeté­sünk elején Gidró Vilmos igazgató. — A mintapéldányt tulajdonképpen már a tavasz első napjaiban be is mutattuk a megyeszékhelyen szervezett traktoros találkozón. Igazán viszont munka közben, a per­metezések során igazolódott be hasznossága, hatékonysága. A siker annyira nyilvánvaló, hogy közvetlenül a tapaszta­latcsere után az újító főmér­nököt a fővárosba hívták. Az iparközpont, a burgonyater­mesztési tröszt illetékeseivel az országos általánosítás te­endőit beszélték meg, a kivi­telezés menetrendjét tisztáz­ták. Arra kértük tehát Száva Gyulát, ismertesse, mi is az újdonság. — Először az eljárásról sze­retnék szólni. Közismert do­log, hogy a növénykultúrák permetezésénél — nálunk a burgonyánál és a cukorrépá­nál —, ha megáll a traktor, amikor fordul a táblavégeken, vagy amikor eldugulnak a szó­rófejek, a vegyszer — bármi­lyen ügyes is legyen a trakto­ros — nagy töménységben a földre csepeg kárt okozva, oly­kor évekre menően károsítva a termelést. Az­ok a fúvókák elégtelen záródásából adódik, amelynek kiküszöbölésére u­­gyan történtek próbálkozások, a csepegés viszont nem szűnt meg. Az általunk végzett át­alakítás lényege: a folyadékra nehezedő nyomásnál egy at­moszférával magasabb sűrített levegőt vezetünk be a szórófe­jekbe, így amikor a traktor fordul, vagy leáll, gombnyo­másra azonnal megszűnik a folyadékáramlás, nincs csepe­gés. A kivitelezés viszonylag egyszerűbb volt az U—650-es traktoroknál, kompresszorbe­szerelést alkalmaztunk az L—445-ösöknél, a lényeg vi­szont az, hogy sikerült kikü­szöbölni a vegyszerezés okozta károsodást. Az, hogy milyen méretű volt a veszteség, arra Karda Imre agrármérnök mutatott rá: " Gyakran a vetésterület 4—5 százalékát (olykor még ennél is nagyobb részarányt) károsítottak ezek a foltok, nyilvánvaló nehézséget tá­masztva így a növénysűrűség betartásában is. Most e mód­szerrel egy régi gond megold­ható. Örömmel hallottuk, hogy az újítást kipróbálják az or­szág más övezeteiben is, s mert folyamatban van a folyé­kony műtrágyák gyártásának a bevezetése, az eljárás érté­ke még inkább kidomborodik, hiszen — a csepegések kiikta­tásával — itt is sikerül meg­előzni a veszteségeket. Az említett tapasztalatcsere, illetve bemutató nem csupán a karcfalvi újítás ismertetésé­re vállalkozott, mert kipróbál­ták a tusnádi bakházkészítés új technológiáját is. Általá­nos megállapítás szerint siker­rel, ezt hangsúlyozta ki Karda Imre főmérnök is.­­ Tulajdonképpen két mód­szerrel ismerkedhettünk meg. A csíkszentkirályi és tusnádi gépesítők külön-külön és elté­rő kivitelezésben új töltögető fejeket készítettek a kultivá­­torokhoz. A gyárak által kivi­telezett forma ugyanis nem fe­lel meg teljes mértékben az elvárásoknak. Nos, a bemutató alapján a tusnádiak újítása a­­ratott sikert, mi is késedelem nélkül rátérünk a módszer alkalmazására, így ugyanis szélesebb keresztmetszetű bak­házak készíthetők az újratöltö­­getésnél, a töltögető fejek a konkrét talajadottságoknak megfelelően, vagy éppen a sortávolságtól függően, köny­­nyen állíthatók is. S ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a tapasztalatcsere alkalmából bemutatott harmadik újdon­ság, az egy időben végzett új­­ratöltögetés, műtrágyázás és permetezés is biztató ered­ménnyel járt, nos, akkor el­mondhatjuk, hogy az idei ta­vaszon döntő lépést teszünk a növényápolási munkálatok hatékonyságának fokozásában. Valóban sikeres, eredményes volt a csíkkarcfalvi bemutató. Eredményes elsősorban azért, mert nemcsak sok szemlélője akadt az eljárásnak, hanem követő is van bőven. Egyelő­re, nyilván, a Hargita megyei­ek tettek erőfeszítést azért, hogy az eljárást mielőbb álta­lánosítsák. A burgonyatröszt vezetői viszont, a szakminisz­térium támogatásával mindent elkövetnek azért, hogy az el­járást megismerjék máshol is. Az érdeklődőket természetesen szívesen tájékoztatják Karc­­falváról is, mint ahogy jóné­ven veszik a véleményeket is, hogy miként vált be a mód­szer, mit lehet még tenni az eredményesebb, sikeresebb nö­vényápolásért. Flóra Gábor ARATÁSRA KÉSZEN (Folytatás az 1. oldalról) bizonyult a másodvetés. A má­jusi esőzéseknek köszönhető­en, a talaj víztartaléka javult ebben az övezetben is, tehát semmi sem indokolhatja, még vetőmaghiány sem, hogy ne vessünk az előirányzott terü­leten. Jóllehet jelenleg a jó­szágállomány a legelőkön, s megkezdtük a szénafű betaka­rítását, nem feledkezhetünk meg arról, hogy télen bőséges készletre, de még azelőtt zöld­takarmányra lesz szükség. A másodvetési előirányzatok teljesítését szigorúan megkö­veteljük minden egységtől. Okunk is van rá. Nagy az ál­lomány, s bár a tavaly takar­mányból mennyiségileg, minő­ségileg jól vágtunk bele a te­­leltetésbe, a hosszúra nyúlt tél, a kései kitavaszodás elég gondot okozott. Árpa után éppen ezért a tervezettnél na­gyobb területen termesztünk másodvetésű takarmánynövé­nyeket, ha a tavalyi száraz nyár ellenére is majdnem be­ért a másodvetésű kukorica, az idén nem sajnálunk sem­milyen erőfeszítést, s agrár­ipari tanácsunk egységeiben összesen 1150 hektáron vetünk kukoricát. Ezenkívül még 400 hektáron másfajta másodveté­sű takarmánynövény termesz­tését irányoztuk elő, ugyanak­kor 365 hektáron borsót és zöldségféléket. A takarmány­mérlegnek kiegyensúlyozott­nak kell lennie, minden álla­mi farmon, minden hatáskö­rünkbe tartozó termelőszövet­kezetben arra fogunk töreked­ni, hogy a másodvetésekből az előirányzottnál nagyobb terü­letről ne csak a szükségletet fedezzük, hanem tartalékot is képezzünk. (Folytatás az 1. oldalról) lünk. A belkereskedelmi köz­ellátási és turisztikai egysé­gekben a 10 000, 1000 vagy 100 lej értékű árueladás vagy szol­gáltatás bizonyos hányada teszi ki a javadalmazást. Így a fenti egységekben dolgozók,, anyagilag: 'érdekeltek a;' hi­nél jobb kiszolgálásban, a be­vétel növelésében. A kül­­kereskedelmi vállalatok, va­lamint külkereskedelmi ügy­letekkel megbízott osztá­lyok, részlegek személyzetének javadalmazását az export- és importérték, valamint a meg­valósított valutabevétel szint­jének figyelembe vételével ál­lapítják meg. E példák is ma­­­­tartják, hogy —sz­int a többi­­nemzetgazdasági ágban — senkinek sem biztosított az alapjavadalmazása, csak ha teljesíti a rá háruló feladato­kat. Túlteljesítés esetében vi­szont a kapott összeg a meg­valósított szintek arányában növekedhet. A DOLGOZÓK JAVADALMAZÁSA Beszédes számadatok SZAKÁCS (II. szakképesítési kategória, 14. javadalmazási szint, több mint 20 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egy­ségben. — fejben — II. szakképesítési kategória, 9. javadalmazási szint, több mint 20 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egység­ VÁLLALATI ÉTKEZDEFELELŐS V. fokozat, 17. javadalmazási szint, több mint 20 évi meg­szakítatlan szolgálati idővel egyazon egységben. ELÁRUSÍTÓ­ ­I •­­— lejben — Jövedelem június 1-ig június 1-től Jövedelem­gyarapodás Javadalmazás 1770 1865 95 Szolgálati pótlék 177 (10%) 280 (15%) 103 Összesen: 1947 2145 198 — lejben — Jövedelem június 1-ig június 1-től Jövedelem- Jövedelem június 1-ig június 1-től Jövedelem­gyarapodás gyarapodás Javadalmazás 2060 2160 100 Javadalmazás 2240 2355­­ 115 Szolgálati pótlék 206 (10%) 324 (15%) 118 Szolgálati pótlék 224 (10%) 353(15%) 129 összesen: 2266 2484 218 Összesen: 2464 2708 244 (Folytatás az 1. oldalról) kinevezést. Volt egy­dőszak — ,nehány esztendő —, amikor e­­gészségi okok miatt munkahe­lyet kellett vátoztatnom, de fiz­tam abban, hogy összekerülhe­tek és a szakmámban dolgozha­tok. Az említett desés azonban jó alkalom volt arra, hogy össze­­hasonlítást tegyek ... — és milyen megállapításokra jutott? — elsősorban arra, hogy aki egyszer a kohászok között meg­fordult, az nehezen tud megvál­ni tőlük. Ezt a kívülálló nehezen érti meg, hiszen sok minden — főleg a nehéz munkafeltételek — ez ellen szól, de aki tapasztalta a kohó mellett dolgozók érettsé­git, hősiesnek mondható mun­káját, összetartását, egymás iránti tiszteletét, megbecsülését, az egész életére ennek hatása alatt marad. Véleményemben nem állok egyedül. 1965-ben — a IX. pártkongresszus évében! — hét kohászmérnök került Nagy­bányára, mindannyian a szak­mában dolgoznak, öten ennél a vállalatnál, ketten pedig a ku­tatóintézetnél. De bővíthetném a példákat azoknak a nevével, akik az évek során magukkal hozták ide fiaikat is. Kevés olyan csa­lád található Nagybányán, a­­melynek egyik tagja ne dolgo­zott volna, vagy ne dolgozna a színesfémkohászatban. Amít pe­dig külön szeretnék hangsúlyoz­ni: a stafétaváltáskor nemcsak a mesterségbeli tudást adták át a fiatalabbaknak, hanem a szakma szeretetét is. A munka­hely iránti hűségnek ez a leg­fontosabb forrása. Aki eljutott oda, hogy érezze a kohó pulzu­sát, az többé nem tud megválni tőle. • • • Tirnován Pál főmester a vál­lalat veteránjainak a sorába tartozik. A megjelölés azonban ne tévessze meg az olvasót, nem annyira életkorára — ötvenöt éves —, mint inkább ugyanazon a munkahelyen eltöltött időre vo­natkozik. — Tizenöt éves voltam, amikor az akkori Phönixbe kerültem. Bi­zonyos értelemben sokak példá­jától eltérő eset voltam, mert nem apám hozott ide,­­ a ke­reszthegyi bányánál volt mester, hanem a futball. A Phönix szép pályája, az akkor már korsze­rűnek mondható felszereltsége vonzott ide. Elképzelhető, mit je­lentett egy tizenéves srácnak, hogy saját felszereléssel rendel­kezhetett. Megkértem az edzőt, vigyen be az üzembe. Először a kohóhoz tettek s csak később ke­rültem át a lakatosokhoz, ahol kitanulhattam az esztergályos szakmát. 1949-ben elvégeztem egy hathónapos időtartamú mesteriskolát, majd a kato­nai szolgálat után kineveztek az egész fenntartó részleg mesterévé. A hatvanas évek elején beiratkoztam esti ta­gozaton a négyéves kohászati mesteriskolába. Ez idő tájt vá­lasztottak meg a vállalat pártbi­zottságának titkárává, s tizen­három esztendeig töltöttem be e funkciót. — Mit jelent ez a négy év­tized? A felszabadulástól eltelt — munkával eltöltött — négy évtized. — Életiskolát. Engem a gyár nevelt emberré, kommunistává, s adott mesterséget a kezembe, tehát biztosította mindazt, ami az életnek értelmet ad. Kitartás­ra, emberségre, becsületes mun­kára neveltek egykori mestere­im, s velem együtt többeket, akik itt, vagy más munkakörben, ma­gas tisztségben is, de a helyü­ket mindig megállták. Olyan örökség ez, amelyet átadni nem­csak kötelesség, de megtisztelte­tés is. Most, felszabadulásunk 40. évében büszke vagyok, ha arra gondolok, hogy az egykori fia­talok, akik kezem alatt formá­lódtak — s közülük is meg kell említenem Zsoldos Lászlót, Kiss Sándort, Marosán Györ­gyöt, Gajdos Teodort, Szász And­rást, Czibere Józsefet — a vál­lalat törzsgárdájába tartoznak. — Azt hiszem, ilyen gazdag munkahelyi megszakítatlan szol­gálati idővel nem sokan dicse­kedhetnek ... — Tatar Gheorghe mester, Katóka Antal és Simon Géza la­katos csoportvezetők, valamint Mészáros István villanyszerelő azok, akikkel szinte egy­ időben indultam, s akik még dolgoznak. • • • Csendes László mérnök, az 1. számú kohászati részleg vezető­je, első pillanatban meglepő­dik, amikor elmondom, hogy az üzem szívének nevezik munka­helyét. De aztán megbarátkozik a gondolattal, és érvekkel tá­masztja alá annak helyessé­gét. — A mi részlegünkből kerül­nek ki azok a termékek — a réz és a kén vonalán —, ame­lyek a vállalat többi munkahe­lyének nyersanyagául szolgál­nak. A másik szempont pedig az, hogy néhány olyan műszaki be­rendezéssel rendelkezünk, ame­lyek megszabják az egész réz­­kohászati tevékenységet. — Ön is a IX. pártkongresz­­szus évében végzett szakembe­rek sorába tartozik. Olyan idő­pontban kerültek tehát a terme­lésbe, amikor a vállalat nagy szabású változások korát élte. Mennyiben szabta ez meg egy kezdő mérnök tevék­enységét? — Szerencsének mondhatom, hogy ekkor térhettem vissza az egyetem padjaiból a termelésbe. Mert így részese, tevékeny részt­vevője lehettem a IX. kongresz­­szust követő óriási fejlődésnek, korszerűsítésnek. Ekkor tértünk át a mindmáig az iparágban csúcsként elkönyvelhető lebegő olvasztási eljárásra, ami forra­dalmasította a színesfémkohá­szatot. A pörkölés és a zsugorí­tás fázisóinak a kiküszöbölésével a kohászati folyamat nemcsak hogy leegyszerűsödött, de haté­konyabbá is vált, hiszen három­­négyszeresére növekedett a mun­katermelékenység, lehetővé vált a kéngázak magasabb fokú ér­tékesítése és a hőenergia visz­­szanyerése, s a minimálisra csök­kent a fajlagos fűtőanyagfo­­gyasztás. — A szakmai tudás mellett mit tart e mesterségben a leg­fontosabbnak? — A kohászatban csak a ko­­moly embernek van helye. Itt gya­koriak a nehézségek, szinte naponta új, addig ismeretlen fel­adatokkal kell szembenézni. Aki­ből hiányzik a kitartás, a követ­kezetesség, a magabiztosság, az képtelen megbirkózni a problé­­mákkal. Az olvasztókemencébe nem lehet belelátni, olyan fo­lyamatok játszódnak le benne, melyeket ma sem tudunk meg­magyarázni, csak következtethe­tünk rájuk, az eredményekből. Az ember innen gondjait a gyár­kapun kilépve is magával viszi — a kohóban nem alszik ki a tűz —, nem tud teljesen elsza­kadni a termelés kérdéseitől... • •• A vállalat a nemzedékváltás korát éli. Kifele ez láthatatlan folyamat, naponta, váltások ide­jén csak az emberáradatot látni. Az ott dolgozók azonban tapasz­talhatják, hogy az idő múlásával elmarad egy-egy megszokott, is­merős arc, s szokatlanul sok a fiatal. — Látja, ott a vasútvonalnál volt a régi gyár határa — mond­ja búcsúzáskor Tirnován mester —, az a sok épület mind az u­­tóbbi két, évtizedben épült... — Eltelt az idő — nyújtja moso­lyogva kezét —, két aranyos unokám van, talán majd ők elviselhetővé teszik a nyugdíjas éveket. A KOHÓBAN. r* »­I ELŐRE

Next