Előre, 1984. augusztus (38. évfolyam, 11408-11433. szám)

1984-08-01 / 11408. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA N­emrégiben emlékeztünk meg az antifasiszta és háborúellenes küzdelem két oyan történelmi jelentőségű mozzanatáról — az 1939. május elsejei tömegtüntetésről és a Munkásegységfront 1944 ápri­lisában történt létrejöttéről —, a­­mely, miként Nicolae Ceaușescu elvtárs a Dolgozók Országos Ta­nácsának májusi ülésén meg­jegyezte, „bizonyította munkás­­osztályunk erejét és forradalmi jellegét ...jelezte a munkás­­osztály egységének helyreállítá­sát, aminek következtében növe­kedett a hazai munkásság sze­repe az egész tevékenységben, a diktatúra ellen, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forrada­lom végrehajtásában vívott harc­ban, meghatározó tényezőként jelentkezve összes további győ­zelmeinkben, beleértve a szocia­lizmus sikeres építését is Ro­mániában." Ennek a harci egy­ségnek az összekovácsolásában, az antifasiszta és háborúellenes küzdelem szervezésében és irá­nyításában, a felszabadító forra­dalom előkészítésében és kibon­takoztatásában, kiszélesítésében, a történelmi felelősséget, az or­szágmentés feladatát a Román Kommunista Párt vállalta magá­ra. Az augusztusi forradalom 40. évfordulójára készülve, min­denekelőtt a kommunista pártnak azt az érdemét kell kiemelni, hogy megfontoltan fel tudta mérni a helyzetet, realista poli­tikai érzékkel munkálkodott a munkásosztály, az összes haladó és demokratikus, hazafias és an­tifasiszta erők összefogásán, ta­pasztalt stratégiai és taktikai ru­galmassággal megszervezte, ve­zette a harcot. Mint ismeretes, 1941 nyarán a hitleri Németország és helyi ügynöksége, az antoneszkánus diktatúra Romániát — népe a­­karata ellenére — belesodorta a szovjetellenes háborúba; u­­gyanazon év decemberében az ország hadiállapotba került Nagy-Britanniával, majd egy fél évvel később az Egyesült Álla­mokkal is, a katonai-fasiszta diktatúra az egész nemzetgazda­ságot a náci Németország kezé­re juttatta és a katasztrófa szé­lére sodorta az országot, mérhe­tetlen nyomort, szenvedést zúdí­tott a lakosságra, a haladó erők­re pedig kegyetlen terrort, ül­döztetést. Ebben a súlyos hely­zetben a Román Kommunista Párt — folytatva fasizmusellenes harci hagyományait — harcba szólította a mukásosztályt, az összes demokratikus, haladó és hazafias erőket, összefogásra buzdított az ország megmentése érdekében. Miközben az ellenzé­ki burzsoá erők várakozási ál­láspontra helyezkedtek és hatás­talan, kompromisszumos félmeg­oldások felé hajlottak az anto­neszkánus katonai-fasiszta dikta­túra megdöntése és Romániának a hitleri Németország oldalán viselt háborúból való kilépése problémájában, az RKP abból indult ki, hogy az ország népe ne várja magatehetetlenül, pasz­­szívan sorsa beteljesülését az antihitlerista koalíció frontjain végbemenő eseményektől, hanem támaszkodjék saját harci ere­jére, hogy méltó jövőt biztosít­hasson magának. A tengelyha­talmak sztálingrádi és észak-af­rikai vereségei Romániában is mély hatást váltottak ki, fokozó­dott a forradalmi és demokrati­kus erők háborúellenes küzdel­me. A Román Kommunista Párt az antifasiszta ellenzék legdina­mikusabb erejeként szervezte ezt a harcot. 1943-tól kiadta a Románia liberó illegális lapot, számos felhívást és röplapot ter­jesztett, amelyekben harcba szólította a tömegeket a náci Németország és az antoneszká­nus diktatúra ellen. Ugyanakkor az ellenállási mozgalom kiszéle­sítése érdekében az illegalitás nehéz körülményei közepette is újabb lépéseket tett a munkás­­osztály egységének megteremté­se felé. Ez a mozgalom a legvál­tozatosabb formákat öltötte: számos helyen tönkretették az üzemi berendezéseket, kisiklat­ták a hadiszerelvényeket, szabo­tázsakciókat hajtottak végre a hadiiparban, katonai raktárakat gyújtottak fel, ezzel egy időben pedig megsokasodtak a parti­zánakciók, fokozódott a hazafias harci alakulatok tevékenysége, a parasztság megtagadta a be­szolgáltatásokat, kiemelkedő tu­dományos és kulturális személyi­ségek tiltakozó beadvánnyal for­dultak az Antonescu-kormány­­hoz, a katona kötelesek tízezrei nem jelentkeztek egységeiknél, nagy méretet öltöttek a szökések a hadseregből, összetűzések vol­tak román és hitlerista katonák között... Az antifasiszta ellenál­lási mozgalom fellendülésében kiemelkedő szerepet töltöttek be a kommunista párt irányította olyan tömegszervezetek, mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Védelem, az Ekés­­front, a Magyar Dolgozók Szö­vetsége. 1942-ben az RKP meg­szervezte a Hazafiak Szövetsé­gét, amelynek az volt a hivatá­sa, hogy maga köré tömörítse és harcra mozgósítsa az értelmisé­gieket, a tisztviselőket, a diáksá­got, a kisiparosokat és -kereske­dőket. Ugyanakkor a párt hoz­záfogott az egész országra kiter­jedő katonai apparátusának ki­építéséhez; ennek az volt a fel­adata, hogy megszervezze és ve­zesse a katonai-fasiszta diktatú­ra és a hitleristák elleni fegyve­res harcot. Napirendre tűzte a hadseregnek a Hazafias Front oldalára állítását, hazafias ala­kulatok megszervezését városon és falun, valamint a hadsereg kötelékeiben, így, lépésről lépés­re szerveződött, épült az an­tihitlerista hazafias koalíció. 1943 szeptemberében ezen az a­­lapon jöhetett létre az Antihitle­rista Hazafias Front, amely a Ro­mán Kommunista Pártot, az Ekésfrontot, a Hazafiak Szövet­ségét, a Szocialista Parasztpár­tot, a MADOSZ-t, és a Szociál­demokrata Párt szervezeteit tö­mörítette. Ezzel szervezeti téren is kifejezésre jutott az ország legkülönbözőbb társadalmi-poli­tikai erőinek azon akarata, hogy egységesen küzdjenek az ország megmentéséért, Románia felszabadításáért. Az Antihitleris­ta Hazafias Front megteremtése döntő mozzanat volt az antifa­siszta erők egyesítésében, s u­­gyanakkor az ellenállási mozga­lom tevékenységének az egybe­hangolását egyengette, hozzájá­rult e mozgalom további fellen­dítéséhez. Egy másik lényeges momentum a diktatúraellenes küzdelem e­­rejének fokozásában a Munkás­egységfront létrehozása volt 1944 áprilisában. Ez megteremtette a munkásosztály akcióegységét, e­­rősítette harci képességét, az RKP és a Szociáldemokrata Párt által 1944 május elsején közzé­tett munkásegységfránti felhívás harcba szólította az összes haza­fias, antihitlerista erőket az An­­tonescu-kormány megdöntésére, egy, valamennyi antihitlerista erő képviselőiből álló nemzeti kormány megalakítására, a né­met katonaságnak az országból való kiűzésére, a szabad, demok­ratikus és független Románia megteremtésére. A Munkásegy­ségfront új lendületet adott az antihitlerista erők tömörítésének. 1944. május 26-án a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyezményt kötött a Gheorghe Tatarescu vezette liberalista cso­porttal és a Nemzeti Demokra­tikus Párttal. Ugyanaz év június közepén pedig a kommunista párt egyik bukaresti konspirációs házában megbeszélés zajlott le az RKP, a királyi palota és a hadsereg képviselői között egy közös antifasiszta akcióterv ki­dolgozásáról. Beható vita után a részvevők megegyeztek és elfo­gadták az RKP tervét, amely elő­irányozta az antoneszkánus dik­tatúra erőszakos megdöntését belső erők fegyveres felkelése ré­vén. Mind a fokozódó belső ellen­állás, mind pedig a szovjet had­sereg, az antihitlerista koalíció és a különböző ellenállási moz­galmak győzelmei új helyzet elé állították a román uralkodó osz­tályokat is; elmélyült a polarizá­ció közöttük, az ipari, pénzügyi és kereskedelmi nagytőkés körök, polgári pártok és csoportosulások kiemelkedő képviselői, a királyi palota körei gazdasági vagy politikai okokból szembekerültek a hitleri uralommal és az anto­neszkánus diktatúrával. Az úgy­nevezett történelmi pártok — a Mihálka Zoltán /Folytatása a 3. oldalon) KOMMUNISTA PÁRTUNK AZ AUGUSZTUS 23-I TÖRTÉNELMI AKTUS SZERVEZŐJE ÉS VEZETŐJE­­. „A párt, megvalósítva a nemzeti hazafias erők széles összefo­­gását, sikerrel megszervezte és vezette az antifasiszta és antiimperia­lista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalmat, amely feltárta népünk előtt annak az útját, hogy új életet építsen magának, saját kezébe vegye sorsa irányítását, felépítse a szocialista Romániát.” NICOLAE CEAUSESCU NAGY ÜNNEPÜNK MÉLTÓ FOKOZOTT LENDÜLETTEL A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGÉRT Sokat ígérő felfordulás kö­zepébe csöppentem január vé­gi látogatásomkor Hargita megye fakitermelő vállalata Csíkszeredái erdőgépesítési és szállítási egységénél. Sze­rencsémre előbb beszélgettem el Varga István mérnök-igaz­gatóval és Lipcsei Sándor fő­mérnökkel, ismertem meg így a „rendetlenség“ okát, és csak azután szembesültem a zűrzavarral udvaron és mű­helyekben. Bizonyára emlékeznek még olvasóink az egység nagy átalakításáról szóló beszá­molómra, s így épp csak fu­tólag kell emlékeztetnem az­­okra.“ Arra ugyanis, hogy a fakitermelő vállalatok, élü­kön fővárosi iparközpontjuk­kal, elhatározták, hogy az or­szágszerte működő erdőgépe­sítési egységeik közül kije­lölnek néhányat, és a faki­termelésben, valamint­­szál­lításban használt gépek al­katrészeinek gyártásával és felújításával bízzák meg ő­­ket. Egyesek, a motorok, má­sok a sebességváltószekrények alkatrészeinek sorozatgyártá­sához látnak hozzá. Ilyenfor­mán a Csíkszeredai egységnek a kapcsolószekrények kényes­fontos alkatrészei,­ a külön­böző fogaskerekek jutottak. Az igazság az, hogy a Csíksze­redáink, az elmúlt évek során, amit­ csak tudtak (amennyire univerzális szerszámgépeik ezt lehetővé tették), maguk újítottak fel, állították elő, hogy — ami a fő-fő cél — az erdőkitermelésben komo­lyabb fennakadás ne áll­jon be. Ebbéli igyeke­zetében , a Hargita me­gyei erdőgépesítés központi műhelye kisebb gyárrá nőtt. Legalábbis, ami a csarnokok méreteit, műhelyeinek dif­ferenciáltságát illeti. Külön fémmegmunkáló műhelyének fölszereltsége az ország többi hasonló rendeltetésű egysé­gét valamelyest meghaladta. Erre másként azért is szük­ség volt, mert nem csupán az alkatrészek elkészítésében, alkalomszerű felújításában vállalt szerepet, hanem az or­szágosan is egyre jobban is­mert és­­ keresett hálókocsik előállításában is. De mert az egység elsődleges szerepe a karbantartás és javítás­ volt, a munka szervezettsége nem haladta meg a kézműiparosi szintet. Még a hálókocsik gyártásában sem, ahol pedig már az évi 200 majd 250-es darabszámot is elérték, meg­haladták olykor. A Kovács Mihály főmester keze a­­latt dolgozó munkacsoportok mindegyike továbbra is a le­­szabástól a festésig végig­dolgozta, megkezdte és befe­jezte a terepmunkálatokban évről évre alkalmasabbak­nak bizonyuló hálókocsikat. (Ma az erdőkitermelők mel­lett a geológusok, hidrotech­nikai munkacsoportok is ren­delik, vásárolják, tőlük eze­ket.) A hálókocsik gyártásával tehát a belső fejlődés is meg­követelte az új, a nagyüzemi szervezettség megteremtését. Most pedig, hogy az iparköz­pont­ ezt az újabb feladatot rájuk bízta, elkerülhetetlen­né vált az átszervezés. Ehhez készítettek körül­tekintően alapos tervet a csík­­szeredaiak már az ősszel, lát­tak­ hozzá jó­ idejében a külön­böző szerszámgépek s más gépi berendezések beszerzé­séhez. Az egység keretében gyökeresnek mondható át­alakítás pedig ez év elején indult be, ottjártamkor még nagyon is az elején tartott, március közepére-végére ígér­ték a befejezését.­ Miközben az ipari részleg termelése megszakítatlanul folyt, a nagy átrendezés, fel­fordulás ellenére az új rend markáns vonásai már január végén itt-amott láthatóvá váltak. A fémmegmunkálók gépeit például már a cso­porttechnológia régi, de jól bevált és itt merőben újsze­rűnek ható élve szerint át­rendezték, két technológiai csoportba tömörültek a ter­mékféleségek körül. Itt már csak arra vártak, hogy a csar­nok folytatásában található két kisebb termet a közfalak áttörésével is hozzájuk csatol­ják, s az átutalással meg­szerzett gépeket mihamarabb, üzemképessé tegyék, munká­ba állítsák. Vagy például a szerszám­raktárból átalakított kis mű­hely aránylag szűk termelési felülete már az év elején ké­szen állt a kapcsolószekré­nyek javítására. A keskeny műhelyszoba egyik hosszanti falát mennyezetig érő sokre­­keszes bádogszekrény fog­lalta el, ennek, rekeszeibe, fi­ókjaiban a sebességváltó sok­sok alkatrésze mind külön található. A szekrénnyel pár­huzamosan a szemközti fal mentén a mechanizált techno­lógiai sor mozzanatai szerint sorakoznak a berendezések, a szerelőpad, aztán a gombnyo­másra működő alkatrész-mo­só, majd újabb szerelő­­s végül a próbapad. Ez utóbbi fölött a falra erősített ellen­őrző műszerek is készen áll­nak. A súlyos kapcsolószek­rény tovamozgatását ezen a pár méteren is függesztett sí­nen gördülő villanyemelő biz­tosítja. Amihez a felsorolt gé­pi berendezések és rend nél­kül két-három emberre lett volna szükség, azt ezekkel egy szaki könnyedén elvégzi. És ennek az átrendezésből szár­mazó haszonnak a megem­lítésével már az új rend e­­gyik lényeges jellemzőjéről á­­rultam el valamit. Az átren­dezés ugyanis mégha többlet­fáradozással is járt együtt, az ipari termelés fokozott haté­konyságára vonatkozó közpon­ti programok és pártfőtitkári útmutatások alapján ment be. Azóta rendes kerékvágás­ba terelődött minden. S ami nagyon lényeges: az átszerve­zés alatt a tervmutatók tel­jesítésében , fennakadás nem volt. A felszabadulás ünnepé­re, a párt XIII. kongresszusá­ra készülő munkaközösség így bizonyít! — Jól sikerült az egész — válaszol eredmények után faggatózó kérdéseimre Varga István mérnök-igazgató. — S ezt elsőként azok a szakem­berek állapították meg, han­goztatták, akik április ele­jén nálunk gyűltek össze ta­pasztalatcserére. Testvérvál­lalataink részvételével lezaj­lott országos összejövetel volt ez, melynek alapja, témája éppen a gyár alkatrészek gyártására és felújítására ki­alakított új termelési rendje volt. — Nemcsak megyei önellá­tásra termelnek... — Elsőként annak a négy­et központi erdőgépesítési egységnek gyártjuk, küldjük az alkatrészeket, amelyek or­szágos szinten a különböző erdőgépek főjavítását végzik. De­ bármelyik más egységnek is készséggel szállítunk, ame­lyek kérnek, rendelnek tő­lünk. Mi persze csak a teher­kocsik és erdei traktorok kap­csolószekrényeihez való fo­gaskerekeket készítjük, a nyeles tengelyt, a bolygófo­gaskereket és másokat. Ahogy telik az idő egyre többet, ú­­jabbakat veszünk gyártásba. A többi alkatrész gyártására mások, még vagy hét hasonló egység rendezkedik be, és e­­gyüttműködésünkkel válik Szabó Barna (Folytatása a 3. oldalon) A CSÍKSZEREDAI ERDŐGÉPESÍTÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI EGYSÉGBEN SEGESVÁR JELEN IDŐBEN (3. old.) Pártunk életszínvonalemelé­si programjának megfelelően, figyelembe véve a munkásön­igazgatás és önálló gazdálko­dás elvét, a gazdasági-pénz­ügyi mechanizmus ésszerűsí­tésének lehetőségeit, folyó év augusztusában bezárul a dol­gozói kategóriák javadalma­zás-emelésének újabb sza­kasza. Mint ismeretes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­ga a legutóbbi ülésén meg­vizsgálta az 1983—1984 közti javadalmazásemelési akció be­fejezésére vonatkozó jelentést, s elemezte, miként dolgoztak a Nicolae Ceaușescu elvtárs kezdeményezésére és közvet­len irányításával a munkásön­igazgatás és önálló gazdálko­dás elveinek határozott alkal­mazására, a gazdasági-pénzü­gyi mechanizmus és a munka­javadalmazási rendszer tökéle­tesítésére, a javadalmazás eb­ben az ötéves tervben történő emelésére vonatkozó program teljesítéséért, amit az RKP KB 1983. június 29—30-i plé­numa hagyott jóvá. A Politi­kai Végrehajtó Bizottság úgy értékelte, hogy a dolgozó sze­mélyzet 1983 szeptemberétől 1984. augusztusáig szakaszosan megvalósított javadalmazás­­emelése, a szocialista java­dalmazási elv szigorúbb alkal­mazására hozott intézkedé­sekkel együtt biztosította, hogy minden egyes dolgozó jöve­delmeit közvetlenül a végzett munka és a tervfeladatok tel­jesítésében elért eredmények határozzák meg. Figyelembe véve az árak befolyását, a re­áljavadalmazás növekedése a nemzetgazdaság egészében 1984-ben több mint öt száza­lékkal lesz nagyobb 1983-hoz viszonyítva. Az ülésen kidom­borították, hogy miközben a világgazdaságban egyre több válságjelenség mutatkozik, növekszik a munkanélküliség, csökken a széles néptömegek jövedelme és vásárlóereje. Ro­mániában — a kiegyensúlyo­zott­­és harmonikus gazdasági fejlődésnek köszönhetően — lehetővé vált­ a dolgozók java­dalmazásának, a munkából származó­­ jövedelmeknek ál­landó növelése, az egész nép életszínvonalának szüntelen emelése. Ez igazolja pártunk politikájának helyességét, társadalmi rendszerünk erejét és életképességét. Úgyszintén rámutattak, hogy a javadal­mazásemelési akció eddig 7 300 000 dolgozóra terjedt ki, és augusztus elsejei befejezé­sével további 285 000 dolgozó fogja élvezni a programban előirányzott megemelt java­dalmazást. A Politikai Végre­hajtó Bizottság elhatározta azt is, hogy augusztus 1-től megemelik a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai kádereinek és a Belügyminisztérium dol­gozóinak javadalmazását is. Ugyanakkor a Politikai Vég­rehajtó Bizottság megvitatta és elfogadta a nyugdíjak 1. év augusztus l-től történő eme­lésére vonatkozó javaslatokat. Az előirányzatok szerint ezek alkalmazásával a nyugdíjak átlagban mintegy öt százalé­kos reális növekedést érnek el. A­ mostani akció befejezése­ként augusztus 1-től a pénz­ügyi és biztosítási vállalatok­ban, az államigazgatásban, a szövetségekben és egyesüle­tekben, valamint más nemzet­­gazdasági ágazatokban dolgo­zók javadalmazásemelésére kerül sor. Mint már említet­tük, olyan intézkedésről van szó, amely újból kihangsú­lyozza azt a megkülönbözte­tett gondoskodást, amellyel pártunk, annak főtitkára, Nicolae C­eausescu elvtárs a dolgozók minden kategóriáját, s mindenekelőtt az anyagi ja­vak termelőit övezi. Ez a ja­vadalmazásemelés újabb bi­zonyítéka annak, hogy szocia­lista társadalmunk lényege az ember, annak jóléte és bol­dogsága, s mindaz, amit eddig megvalósítottunk, amit a ter­melőerők általános fejleszté­sére, az ország felemelésére fordítottunk, végső soron a nép anyagi és szellemi fele­melkedését szolgálja. Kétségtelen, , hogy a java­dalmazások emelésére annak hatásaként került sor, hogy vállalatainkban, kombinát­jainkban, termelőegységeink­­ben jól dolgoztak, megvalósí­tották, az előirányzott tervfel­adatokat. Ezt figyelembe vé­ve,­ el­ kell mondanunk, hogy a­ dolgozók javadalmazásának emelését szolgáló intézkedések Román Győző (Folytatása a 2. oldalon) ÚJABB DOLGOZÓI KATEGÓRIÁKNAK NÖVEKSZIK A JAVADALMAZÁSA AZ 1983 - 1984-ES JAVADALMAZÁSEMELÉSI AKCIÓ BEFEJEZÉSEKÉNT AUGUSZTUS 1­­-tCj__| MINTEGY ÖT SZÁZALÉKKAL EMELKEDNEK A NYUGDÍJAK IS XXXVIII. Redactia ELŐRE, 79776 Bucurest 33. Piata Scinteii 1, sector I. évfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11408 szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 0302. 1984.­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, augusztus 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. szerda Lapunkat külföldre a következő címen ____________ lehet megrendelni: ROMPRFISFILATELIA — 4 oldal Sectorul export-import presá ,| P.O. Box 12—201, telex: 10 376 prsfir ára 50 báni Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK FOGADTA­ Belgium külügyminiszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke hétfőn délután Nep­tun üdülőtelepen fogadta Leo Tindemanst, Belgium külügymi­niszterét, aki hivatalos látogatá­son tartózkodik hazánkban. A vendég hálás köszönetet mondott a fogadásért, azért a le­hetőségért, hogy találkozhatott és véleménycserét folytathat a román államfővel a kétoldalú és nemzetközi kölcsönös érdekű kérdésekről. A szívélyes légkörben lezajlott fogadáson a felek megelégedé­süket fejezték ki a román—belga jó kapcsolatok fejlődése fölött különböző területeken, kinyilvá­nítva egyben azt a közös óhaju­kat, hogy a Románia és Belgium közti állandó párbeszéd kezde­ményezéséért, a gazdasági kap­csolatok, beleértve a harmadik piacon való kooperációt is, bőví­téséért, az általános román—bel­ga kapcsolatok politikai, gazda­sági, tudományos-műszaki, kul­turális és más tevékenységi te­rületű kapcsolatok dinamizálásá­ért munkálkodjanak. Egyben ki­nyilvánították azt a közös aka­ratukat, hogy bővítsék a két or­szág­ közötti kapcsolatokat annak érdekében, hogy a két nép köze­lebb kerüljön egymáshoz, meg­valósuljon a béke, az együttmű­ködés és az enyhülés Európája és megoldást nyerjenek a nem­zetközi élet jelenlegi bonyolult problémái. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nemzetközi élet egyes jelentős vetületeire, külö­nösképpen az európai biztonság megvalósításával és a kooperá­ció fejlesztésével összefüggő problémákra. Ebből az alkalom­ból kidomborították, hogy a NATO-tagországoknak, a Varsói Szerződésben résztvevő orszá­goknak és a többi európai ál­lamnak munkálkodnia és fokoz­nia kell erőfeszítéseit a fegyver­kezési hajsza leállításáért, a le­szerelésre és elsősorban a nuk­leáris leszerelésre való rátérésért,­­ az együttműködésen, párbeszé­den alapuló és enyhülési politi­ka újrafelvételéért. Románia el­nöke rámutatott, el kell érni az amerikai közép-hatótávol­­ságú rakéták európai te­lepítésének, valamint a Szov­jetunió által bejelentett el­lenintézkedéseknek a megállítá­­­■­sát és ilyen alapon a szovjet— ■ amerikai tárgyalások újrafelvé­­telét egy olyan megfelelő megál­lapodás érdekében, amelyek ezeknek a rakétáknak az eu­rópai földrészről való teljes ki­vonását és a nukleáris háború veszélyének elhárí­tását eredményezzék. A felek rámutattak, erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy e­­redményeket érjenek el a stock­holmi biztonsági és leszerelési értekezleten, valamint a bécsi leszerelési tárgyalásokon, ame­lyek nagy jelentőséggel bírnak a bizalomerősítésben és az álta­­lános leszerelés megvalósítását célzó intézkedések kidolgozásá­ban. A fogadáson kidomborították az olyan összehangolt akciók je­lentőségét, amelyek a gazdasági világválság leküzdését, a fejlődő országok küladósságai kérdései­nek megoldását, a kamatok csökkentését, a gyengén fejlett­­ség kérdéseinek új alapokon tör­ténő megoldását, az egyenlősé­gen és méltányosságon­­alapuló új gazdasági világrend megte­remtését eredményezzék. Mind­ezek alapvető feltételeit képezik a gazdasági válság következm­nyei — beleértve a fejlett ál­lamokra is gyakorolt következ­ményei — kiküszöbölésének, a világgazdaság fellendítésének, valamint a gazdasági és politi­kai stabilitás biztosításának az egész világon. A fogadáson részt vett Stefan Andrei külügyminiszter. _ Jelen volt hazánk belgiumi és Belgium bukaresti nagykövete. India nagykövetét a megbízólevél bemutatása alkalmából Nicolae Geaucescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn, július 30-án Nep­tun üdülőtelepen fogadta Har Dev Bhallat, aki India új rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követeként bemutatta megbízó­­levelét. Rövid beszédet mondott Har­lev Bhalla nagykövet és Nicolae Ceausescu elnök. Nicolae Ceausescu elvtárs a megbízólevél ünnepélyes átvé­tele után szívélyes beszélgetést folytatott az indiai nagykövettel. Jelen volt Stefan Andrei kül­ügyminiszter, Dumitru Apostoiu elnöki és államtanácsi titkár. IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN • TULCEA ÉS CALARASI MEGYE MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓI BEFEJEZTÉK A BÚZA ARA­TÁSÁT • MÁSFÉL MILLIÓ KILOGRAMM BURGONYA PISKOLTRÓL (2. oldal)

Next