Előre, 1985. január (39. évfolyam, 11539-11563. szám)

1985-01-03 / 11539. szám

2 Villanófény Lefelé az utcán (Imreh. S. István felvétele) Január 3., csütörtök I. évnegyed I. hónap Az évből eltelt: 3 nap Hátra van még: 362 Napkelte: 1.52 Napnyugta: 16.48 Holdkelte 13.50 Holdnyugta: 4.13 FELHŐS IDŐ A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet jelenti: Hideg, nedves idő inkább felhős égbolttal. Havazás az ország minden részében, mérsékelt, a hegyekben megélénkülő szél 80 kilométer óránkénti sebességig. Éjszakai hőmérséklet mínusz 12 és mínusz 2 fok között, ennél alacsonyabb Moldvában és a depressziókban, nappali mínusz 10 és 0 fok között. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK. I. műsor: 15.00 Telex; 15.05 Ember és egészség; 15.20 Ifjúsági stúdió; 16.20 Rajzfilmek; 20.00 Híradó (R.SZ); 20.20 Gazdasági aktualitások; 20.35 Hazafias és forradalmi dalok (SZ); 20.45 Mai megvalósításaink a haza kommunista jövőjének tartós alapjai; 21.00 Folytatásos tudományos film (SZ); 21.30 A tévé irodalmi-művészeti folyóirata; 21.50 Híradó (R.SZ) PÉNTEK I. műsor; 15.00 Telex; 15.05 Iskolások tévévakációja; 15.35 Német nyelvű adás (R.SZ); 16.05 Autósok műsora; 16.15 Művelődési élet; 20.00 Híradó (R.SZ); 20.20 Gazdasági aktualitások; 20.35 Népdalok (SZ); 20.50 Nemzetközi kilátó; 21.10 Játékfilm (SZ); 21.50 Híradó (R.SZ) ■ Az Arge? megyei városi és falusi települések lakásállománya 1984-ben 3550 lakással gyarapodott; a jelenlegi ötéves terv eddigi négy éve során ebben az országrészben 18 000 lakást bocsátottak a dolgozók rendelkezésére. Az Arge? megyei építő-szerelő fővállalkozási tröszt határidő előtt teljesítette múlt évi tervét, december folyamán előirányzaton felül 100 lakást adott át. A craiovai OLTCIT kisautógyártó vállalatban 4981 vége, vagyis az első termelőkapacitás üzembe helyezése óta 30 000 személygépkocsit gyártottak. Az egység napi teljesítménye jelenleg több mint 200 személygépkocsi, s így termelése az ötéves terv idei utolsó évében 180 000 darab lesz, négyszer annyi, mint 1984-ben volt. Keller Emese Túlbuzgóság — A takarítónő megint lemosta a múlt év során feljegyzett telefonszámokat. Egységben az erő A Cibinium Szeben megye nagyszabású közművelődési rendezvénysorozata, amelyre egész esztendőben vár a művelődni vágyó közönség. És várakozásában sohasemcsalódott, 1984-ben sem. A közönségsiker titka egyszerű: az a közkeletű bölcsesség, amely szerint: egységben az erő. Évről évre összefognak a megye társadalmi és tömegszervezetei, kulturális, oktatási, művészeti intézményei és napra, szinte órára, meg a társadalom valamennyi — foglalkozás, kor, érdeklődési kör szerint differenciált — rétegére lebontott rendezvénysorozatukkal felpezsdítik a megismerés, az esztétikum iránti igényt. Egy hét alatt a megye ezer meg ezer lakosa megy színházba, hangversenyre, sportrendezvényre, tudományos előadásra, tárlatra, gyermekrendezvényre. Száz meg száz ember lép színpadra, adja át munkáját kiállításra, vállalkozik tudományos, művészeti rendezvényen való közreműködésre. A tudomány, kultúra, művészet jut széles, demokratikus fórumhoz, gyakorolhatja a szocialista tudatformálás funkcióját. A legutóbbi rendezvény alapgondolata a természet és az ember viszonyának további humanizálása volt, amelyet a II. Országos Ökológiai Konferencia juttatott érvényre — magas tudományos szinten. A hat szakosztályon mintegy háromszáz előadó működött közre. A tudomány érveit látványos elemekkel egészítette ki az UNESCO szervezésében sorra kerülő Emberi bioszféra című vándorkiállítás, amelyet dokumentumfilmek kísértek. A témához kapcsolódó további rendezvényeknek se szeri, se száma. A Brukenthal palota barokk termében Természet a zenében címmel a helybeli filharmónia kamarahangversenyt adott, a Műkedvelő Képzőművészek Országos Szövetségének szebeni fiókja a témához kapcsolódó képzőművészeti tárlatot szervezett. A Bélyeggyűjtők Egyesülete bélyegkiállítást, a megyei oktatási szervek, a pionírszervezet design és képzőművészeti tárlatot nyitott. A Transilvania lap irodalomkritikai kollokviummal kapcsolódott be, a helybeli színház és bábszínház premierrel jelentkezett. A dumbravai erdőben sportvetélkedőre került sor... Valóban: egységben az erő. Béres Katalin 30 000 tonna gyümölcs évente Az Arad megyei lippai gyümölcstermesztési kísérleti állomás 2250 hektárt meghaladó gyümölcsössel rendelkezik a környéken. Az állomás gyümölcsöseiből 1984-ben 20 000 tonna gyümölcsöt szüreteltek. A Lippa környéki, körösbökényi és bencői intenzív és szuperintenzív új telepítések termőre fordulása évi 30 000 tonnára növeli az állomás gyümölcstermését, ahol nemrég 8000 tonna gyümölcs optimális tárolására alkalmas modern hűtőraktárt adtak használatba. Tekintettel a tetemesen megnövekedő hozamokra, az idén évi 3000 tonna kapacitású gyümölcskivonat és aromakészítő berendezést helyeznek üzembe. Monitorok vigyázzák a levegő tisztaságát A fővárosi Közegészségügyi Intézet, a kolozsvár-napocai, iasi-i és temesvári rokonintézményekkel és a megyei egészségügyi szervekkel együttműködésben monitorizált légtisztaságellenőrzési rendszert fejlesztett ki, amelyet mintegy 50 városunkban alkalmaztak már. A berendezéssel a szakemberek megállapítják a levegőben található vegyi elemek mennyiségét és arányát, majd a számítógépes feldolgozás kimutatja, mennyire is szennyezett a levegő, szükséges-e közbelépni, vagy nem. Bővülő szolgáltatás Fehér megye falusi településein az elmúlt évben 45 új szolgáltató egység kezdte meg tevékenységét, amelyek együtt 5 millió lej értékű többlettermelést valósítottak meg. 1985-ben további 50 szolgáltató egységet létesítenek a megye falvaiban. A BÁNYÁSZMŰVÉSZ etrozsénytől északnyugatra hegyek közt elnyúló bányavárosra találunk, Petrillára. Elég néhány lépést tennünk ahhoz, hogy szemtanúi lehessünk a település urbanizációjának. Petrilla terebélyesedő új lakónegyedei a Magura, Mineral és Tudor Vladimirescu mellett gyors ritmusban épül a szép fekvésű bányaváros új központja is. Elegáns áruháza, cukrászdája, könyvüzlete harmonikus egységbe olvad az óváros meghagyott utcácskáival. Az utóbbi két évtizedben nyolcszáz lakást adtak át a helybelieknek. Líceumot és három — laboratóriumokkal, tanműhelyekkel, tornatermekkel ellátott iskolát. A tanintézetek modern épületeit közel háromezer tanuló látogatja nap mint nap. Mindössze ezren tanulnak a régi iskolaépületekben. A város szívében találkozom a szocialista művelődés és nevelés otthonával, a petrillai szakszervezetek munkásklubjával. Ide járnak szabad idejükben a dolgozók, akik a szénmedence legrégibb bányájában dolgoznak (a múlt század ötvenes éveiben tárták fel), a felszíntől kilencszázötven méter mélységben — kétszázötven méterre a tengerszint alatt. Ebben a kultúrpalotában tevékenykedik a jónevű bányászkórus, a Freamátul adincului és a tanügyi szakszervezetek énekkara a többi műkedvelő csoport mellett. Itt lépnek fel évről évre a megyeközi kórustalálkozóra érkező bányász-énekkarok. A Freamátul adincului-kórusvetélkedőn az ország bányavidékeiről összesereglett kórusok mutatják be változatos műsorukat. Sajátos színt kevernek Petrilla művelődési életében a pásztorélethez fűződő népszokások, mint például az állatok kihajtásának a napja és mások. Érdemes felfigyelni a munkásklub könyvtárára is. A bányászok könyvszeretőjére vall a harmincezer kötetes könyvtár látogatottsága. Az olvasók száma meghaladja — az évi átlagot tekintve — a háromezret. A petrillai kultúrpalota dekorációja és az épület előtti emlékmű Schmidt László nevéhez fűződik. Háza és műterme (nemrég kapta meg a várostól a régi iskolaépület földszinti termét, s rendezte be műteremnek ugyanazt a termet, ahol gyermekkorában tanult) szemtől szemben áll a szakszervezetek munkásklubjával. Milyen érzés lehet naponta látni az alkotónak, hogy művészi álma valóra vált, a város lakosai meg-megállnak a magasba törő obeliszk domborművel ékes talapzatát megcsodálni, s ha százszor látták már, százegyedszer is vetnek egy pillantást a klub homlokzatát díszítő mélydomborműre, ha pedig belépnek a szárnyas ajtókon, a tágas előcsarnokban kedvükre tanulmányozzák a stukkóval borított mennyezetet és az oldalfalakat — a petrillai bányászat képekben elbeszélt történetét. Bizonyára műveinek monumentalitása magyarázza — a Zsil völgye majd minden városában, középületében, bányavállalatában láthatóak obeliszkjei, domborművei és épületdekorációi —, hogy Schmidt Lászlót másnak képzeltem el, mint amilyennek megismertem. Nem hittem volna, hogy termetre szinte vézna, középmagas. — Petrillán Születtem — kezd vallomásba, biztatásomra —, nem messze a bányától. Az agyagos hegyoldalban kezdtem mintázni gyerekkoromban, csak úgy, ösztönös játékból. Bányászcsaládban nőttem fel. Tizenkét éves koromban már dolgoztam az egykori Wildmann-cégnél. Bennünket, gyermekmunkások, hár nem is szólítottak a nevünkön, csak azt mondták: „Talicska ide gyere, Talicska, oda menj!“ Lassan belenőttem a patkolókovács mesterségbe is. Festményei között felfedezem Az utolsó bányaié című képben a régi élményt. — 1947-ben búcsúztunk el a bánya utolsó igavonójától — mosolyodik el. A gépesítés új korszakot nyitott az én életemben is: bányalakatosként dolgoztam 1980-ig, amikor nyugdíjba mentem. — Nem gondoltam volna, hogy mindennapi munkája mellett hordta be ezt a gazdag művészi termést! Schmidt László zavartan keresgél a kiállítások helyének és időpontjának a fölelevenítéséhez szükséges újságkivágások és katalógusok között. Feszélyezi, hogy művésznek nevezem. Megmutatja készülő domborművét. Az egész fal hosszát betöltő relief címe: Petrozsény. Inkább erről beszél. Mert műkedvelőnek tartja magát, aki csak elemit végzett és a művészet alapfogalmairól az ötvenes években idetelepedett fiatal képzőművészektől, a Zsilvölgyi Művésztelep tagjaitól hallott először. A petrillai munkásklubban nyílt alkalma módszeres tanulásra — Fodor Kálmán grafikusművész hároméves tanfolyamát látogatta. Kis ideig a bukaresti Mihai Onofrei szobrász műhelyében dolgozott. Ennyivel kellett megelégednie. Ezért különbözteti meg magát a hivatásos alkotóktól. De ki tudná megmondani, hol a határ amatőr és hivatásos között? Ez nem mindig nyilvánvaló. Schmidt László fiatal korában kezdte ceruzavégre kapni az idősebb szakikat. Szellemes karikatúrák, majd élethű portrék — szénrajzok — kerültek ki először a keze alól. Az évek folyamán festett olajképeket, akvarellezett, de sosem szűnt meg szobrászkodni. Fa, kő és fém mintha mind arra várt volna, hogy életet-formát adjon neki. Jó néhány évig a munkásklub román és magyar tagozattal működő amatőr operettegyüttesének az önkéntes díszlettervezője volt. Mint szenvedélyes érmegyűjtőt vette föl tagjai sorába a numizmatikai társaság. — Mindig a bányászok élete foglalkoztatott — mondja. — Meg a Zsil völgye múltja, jelene és a szénmedence jövője. Szintézisben látom az embert, a munkát és az átalakuló világot. Minden a föld mélyéről indul el, a mélyből tör a felszín felé. Számomra a civilizáció, a világosság jelképe lett a szén. Schmidt László részt vesz minden bányászati tematikájú hazai és külföldi kiállításon. 1955-ben a Nemzetközi bányászati Konferencia alkalmából rendezett katowicei kiállításon A váltás című domborművét II. díjjal jutalmazták. Még ugyanabban az évben a műkedvelő képzőművészek országos versenyén I. díjat nyert. Sikerrel teljesítette mindig épületdekorációs megbízatásait. A petrillai Bányavállalat aulájának, a Zsil völgyi Bányakombinát petrozsényi székhelyének a lupényi Bányavállalat dísztermének és több más középületnek a belső díszítése a Schmidt László keze munkája. 1981- ben a Megéneklünk, Románia országos fesztiválon Élbányász című reliefje II. helyezést ért el, 1983-ban pedig az országos fesztivál I. díjával jutalmazták a bányászklub dekorációs munkálataiért. Amióta nyugdíjba ment nemcsak monumentális terveinek a kivitelezésén dolgozik. Régi elképzelését is valóra akarja váltani: kerámiaszobrokat készít és bányászati múzeum létesítését tervezi, amely a petrillai bányászat történetét mutatná be, etnográfiai részlege pedig a környékbeli parasztság tárgyi kultúráját. Mindezt közérthetően, szemléletesen, szokásos makettek helyére ezúttal szobrok és eredeti munkaeszközök és -termékek kerülnek. — Aki belép majd a múzeumba, látni fogja a bányászt, munka közben, úgy, ahogyan a századelőn és úgy, ahogyan ma termeli ki a föld gyomrából a szenet. Mielőtt elbúcsúznék a Páríng-hegység lábához simuló szép bányavárostól, Petrillától, még egy pillantást vetek a munkásklub épületére és a kis térségen magasodó obeliszkre. Este van már, a kultúrpalota homlokzatán megcsillan a fény: két bizakodó szép emberarc mosolyog vissza rám — a bányászművész alkotása: Csire Gabriella IX. JÉGKORONG ELŐRE KUPA TORNA -GYERGYÓALFALU ’85 Másodszor — magasabb szinten Gyergyóremete, a IX. jégkorong Előre Kupa torna második, országos szakaszának a házigazdája Hargita megye nagyközségei közé tartozik, a lakosság számát véve alapul sorrendben a negyedik. Kommunista pártunk körültekintő és méltányos gazdasági-társadalmi, területfejlesztési politikájának köszönhetően a községben az elmúlt évtizedekben nemcsak a mezőgazdaság erősödött meg, hanem a korszerű ipar is meghonosodott. A tejporgyár soron levő bővítésével új munkahelyek születnek a remetei ifjaknak. A gazdasági megvalósításokat elemezve, említésre méltó, hogy az 1984. évi össztermelés értéke 177 millió lejt tett ki, amiből 162 millió lejt a tejporgyár, a község legnagyobb gazdasági egysége valósított meg. Természetes tehát, hogy az ipari és a mezőgazdasági tevékenység bővülésével párhuzamosan kibontakozott a társadalmi-kulturális élet is, sorra születtek a szebbnél szebb létesítmények. Remete 47 km hosszúságú úthálózattal, 5 km-nyi vízvezetékkel, jól felszerelt, korszerű tízosztályos iskolával, elegáns művelődési otthonnal rendelkezik. A sporttevékenység is szép utat járt be az utóbbi években. A községi néptanács a helybeli gazdasági egységekkel karöltve minden igényt kielégítő labdarúgó pályát épített, a nálunk 1978-ban megrendezett Előre Kupa tornára elkészült jégkorong pálya mellé új öltözőket húzott fel. Legfrissebb terveink között a jégkorong pálya és a hozzá tartozó épületek teljes felújítása szerepel. Ha tehát összehasonlítást végzünk az első bemutatkozásunk alkalmából beküldött benevezési lapunkban felsorakoztatott tényekkel, figyelemre méltó fejlődésre figyelhetünk fel a gazdasági-társadalmi élet minden területén. Rátérve a jégkorongra, ki kell hangsúlyoznunk, hogy az elmúlt években a pálya építése, a szép és férfias sportág végérvényes meghonosítása kötötte le erőinket, a cél ma a meghódított állások megtartása, a kivívott hírnév öregbítése. A jégkorong iránt egyre többen és többen érdeklődnek, a fiatalok közül sokan kötnek korcsolyát, az idősebbek pedig — mint lelkes szurkolók — jönnek ki a pályára. Közben értékes együttműködés alakult ki a gyergyószentmiklósi sportiskolával, oda irányítjuk minden évben a legtehetségesebb végzősöket, de sokan folytatják tanulmányaikat, hódolnak közben a jégkorongnak is Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Brassóban is. Nem véletlen, hogy a korongozó gyermekek szüleiből bizottság alakult, amely az iskola és a néptanács támogatásával eredményes munkát fejt ki. A bizottság többek között fontos feladatának tartja azt is, hogy az ifjak jól tanuljanak, tanulmányaikat az általános iskola elvégzése után is folytassák. Nem tagadjuk azt sem, hogy a jégkorong a tömegek szórakoztatása, a szabad idő kellemes eltöltése tekintetében is jelentős lehetőségeket kínál. Nem véletlen tehát, hogy minden évben megtartjuk a Remete Kupa tornát, hogy vállalkozzunk a Barátság Kupa, az országos pionírfesztivál, több alkalommal a megyei falusi iskolás bajnokság megszervezésére is, mint ahogy örömmel fogadtuk az Előre szerkesztőségének, a megyei Pionírtanácsnak, Testnevelési és Sporttanácsnak, valamint a tanfelügyelőségnek azt a kezdeményezését is, hogy 1985 ja Gyergyóremetei általános iskola BENEVEZÉS a IX. jégkorong Előre Kupa tornára Iskolánk együttese a következő keretből válogatja ki csapatát a Gyergyóalfaluban sorra kerülő küzdelmekre : 1. Ivácsony Imre V. o. 2. Laczkó Zsolt V. o. 3. Pál Róbert V. o. 4. Puskás Gyula V. o. 5. Szabó Tibor V. o. 6. Vass József V. o. 7. Fehér Arnád V. o. 8. Ferencz Gyula V. o. 9. Csortán Csaba IV. o. 10. Balázs Zoltán IV. o. 11. Petrád László IV. o. 12. Portik Dénes IV. o. 13. Portik Kelemen IV. o. 14. Laczkó Gyula IV. o. 15. Érsek László IV. o. 16. Vass Attila IV. o. 17. Román Csaba III. o. 18. Puskás Endre III. o. 19. Ilyés Árpád III. o. 29. Jánosi János II. o. 21. Polgár László I. o. Mincsor Béla edző nyárjában sorkezdők, első házigazdái legyünk a „Szuper Kupa“ tornának, amelyen már az ország legjobb gyermekegyüttesei mérhetik össze erejüket. Másodszor leszünk tehát az Előre Kupa torna házigazdái — reméljük, magasabb szinten mutatkozhatunk be. Szabó Ferenc, a községi pártbizottság titkára Papp Mihály, iskolaigazgató Virágzó sportmozgalom a Daciada jegyében A Csíki medence sok más településéhez hasonlóan Csíkdánfalva, ez a több mint két és fél ezer embert számláló falu, szerényen húzódik meg a hol morcos, hol vidáman zöldellő, fenyvesekkel borított délceg Hargita lábainál. Most például, amikor ezeket a sorokat papírra vetjük, sűrűn hull a hó, jó hangulatot teremt ahhoz, hogy bemutassuk a falu jégkorong csapatát, de annak előtte néhány mondat erejéig szóljunk mindennapi életünkről is. Településünk szervesen kapcsolódik bele a nemzetgazdaság körforgásába, igaz, csak cseppnek számít a nagy tengerben, de lakosai azonos akarattal, úgyszeretettel dolgoznak, hogy minden termelési mutatót maradéktalanul teljesítsenek, erejükhöz mérten hozzájáruljanak a megyei és az országos gazdaságitársadalmi fejlesztési terv teljesítéséhez. Legnagyobb gazdasági egységünk a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely búzát, cukorrépát,, húst, tejet állít elő, de fő terméke, mint általában mindenhol ezen a vidéken, a burgonya. Igyekszik is mindig gonddal ültetni, ápolni, hogy minél több lisztes burgonya kerüljön az ország asztalára. Az mtsz szép szándékaihoz társul a híres-neves csíkdánfalvi kerámia-műhely is, amely ugyan még a „fekete“ nevet viseli, de már kiégette az első piros termékeket is, amelyeknek ugyancsak nagy a keresete. A közel száz munkás évek óta öregbíti településünk hírnevét majd az egész világon. Pontos, sokat és hozzáértő munkájával jó segítséget nyújt, főleg a termények betakarításakor, a gazdasági feladatok teljesítéséhez a közel háromszáz tanulóval működő agráripari líceum és a 238 tanulót oktató iskola, amelyek elsőrendű célja olyan tiszta lelkű, egészséges embereket nevelni, akik lelkesen vállalják a szocialista társadalom által rájuk bízott feladatokat, akik mindig azzal a gondolattal indulnak a Csíkszeredai gyárakba, a balánbányai tárnákba, hogy munkájukkal hozzájárulnak nagyszerű céljaink megvalósításához, a pártfőtitkári útmutatások életbe ültetéséhez. Termelési feladataink megvalósítása mellett állandóan arra törekszünk, hogy haladó kulturális hagyományaink" ápolásával hozzájáruljunk szeretett hazánk szellemi felvirágoztatásához. Éppen ezért rendszeresen, több együttessel is részt veszünk a Megéneklünk, Románia országos fesztivál rendezvényein, amelyeken szép sikereket érünk el. Nálunk a sporttevékenység a Daciada keretében zajlik. Bár a gyermekek száma nem nagy, válogatási lehetőségeink szűkek, a különböző jégkorong tornákon, így az Előre által szervezett vetélkedőn is rendszeresen jelen vagyunk. Csíkdánfalva azon négy település közé tartozik, amely annak idején rész vett az első tornán is. Gyergyóalfaluba idén azzal a Csíkdánfalvi általános iskola BENEVEZÉS a IX. jégkorong Előre Kapa tornára A Gyergyóalfaluban sorra kerülő vetélkedőre a következő harmincas keretből válogatjuk csapatunkat: 1. Ambrus Árpád I. o. 2. Szabó Attila I. o. 3. Juhász Levente I. o. 4. Tódor Attila I. o. 5. Abos László II. o. 6. Márton Szabolcs II. o. 7. Márton Zoltán II. o. 8. Kajtár Jenő II. o. 9. Both Norbert II. o. 10. Balázs Zoltán II. o. 11. Ambrus Levente IX. o. 12. Lukács Gábor II. o. 13. Süket Csaba II. o. 14. Jánosi Attila II. o. 15. Gidró Levente III. o. 16. Antal Levente III. o. 17. Gál Levente III. o. 18. Csáki Attila III. o. 19. Gál Zsolt III. o. 20. Albert Gellért IV. o. 21. Boér Ernő IV. o. 22. Albert Attila IV. o. 23. Antal Csaba IV. o. 24. Albert Attila IV. o. 25. Albert István V. o. 26. Boér Jenő V. o. 27. Zsigmond Ferenc V. o. 28. Both Róbert V. o. 29. Szabó Dénes V. o. 30. Gál Levente V. o. Holló István testnevelő tanár gondolattal utazunk, hogy méltóan képviseljük drága falunkat, annak munkás embereit. Szász János, az általános iskola igazgatója ELŐRE TÁVIRATOK FIDEL CASTRO RUZ elvtársitak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Kuba Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének HAVANNA A Felszabadulás Napjának — Kuba Köztársaság nemzeti ünnepének — XXVI. évfordulója alkalmából kérjük, fogadja a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya, valamint a magunk szívélyes jókívánságait és meleg elvtársi üdvözletét. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és népeink baráti jó viszonya, szolidaritása és sokoldalú együttműködése mind erőteljesebben fejlődni fog a romániai és a kubai szocialista építőmunka érdekében, a szocializmus, a népek függetlensége, a béke és az együttműködés egyetemes ügye érdekében. A szocialista építés művéhez újabb sikereket, békét és jólétet kívánunk a baráti kubai népnek. NICOLAE CEAUSESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke CONSTANTIN DASCALESCU Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere Őexcellenciája CAAFAR MOHAMED NIMEIRI úrnak, Szudán Demokratikus Köztársaság elnökének KHARTUM Szudán Demokratikus Köztársaság nemzeti függetlensége kikiáltásának évfordulója alkalmából meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm. Meggyőződésem, hogy a nemrégiben sorra került bukaresti találkozónk alkalmával folytatott megbeszélések szellemében pártjaink, országaink és népeink baráti kapcsolatai és együttműködése egyre erőteljesebben fejlődni fog. Kívánok jó egészséget és boldogságot önnek személy szerint, békét, haladást és jólétet a baráti szudáni népnek. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája RADZSIV GANDHI úrnak, az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt (I) elnökének, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének NEW DELHI A Román Kommunista Párt, a román nép és a magam nevében nagy örömmel küldöm meleg üdvözletemet abból az alkalomból, hogy az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt (j) nagyszabású győzelmet aratott a legutóbbi parlamenti választásokon, ami erős parlamenti többséget hozott, s a legmelegebben sok sikert kívánok ennek az indiai néptől kapott felelős feladatok teljesítéséhez. Az alkalmat megragadva, kifejezem meggyőződésemet, hogy Románia és India hagyományosan szoros baráti kapcsolatai és gyümölcsöző együttműködése tovább bővül és mélyül mind kétoldalú vonatkozásban, mind a nemzetközi élet szférájában népeink javára, a béke, a nemzeti függetlenség és a megértés politikájának egyetemes előmozdítása érdekében. NICOLAE CEAUȘESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája KURT FURGLER úrnak, a Svájci Államszövetség elnökének A Svájci Államszövetség magas elnöki tisztségébe történt megválasztása jó alkalom számomra, hogy szívélyes üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldjem, önnek személy szerint boldogságot, a svájci népnek jólétet és haladást kívánjak. Meggyőződésem, hogy Románia Szocialista Köztársaság és a Svájci Államszövetség baráti kapcsolatai és sokrétű együttműködése bővülni és mélyülni fog a két ország és nép javára, a béke, a biztonság és a kooperáció európai és egyetemes ügye érdekében. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke BERN KÖZÉLET Kuba Köztársaság nemzeti ünnepe — a felszabadulás XXVI. évfordulója — alkalmából Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke és Stefan Andrei elvtárs, külügyminiszter üdvözlő táviratot intézett Flavio Bravo Pardo elvtárshoz, Kuba Köztársaság Néphatalmi Nemzetgyűlésének elnökéhez, illetve Isidoro Malmierca Peoli elvtárshoz, az ország külügyminiszterához. Az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldött továbbá a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának Országos Tanácsa, tömeg- és társadalmi szervezetek, központi intézmények kubai társszervezetüknek ésintézményüknek. ÚJÉVI MUNKASIKEREK A TORDAI VEGYIPARI VÁLLALAT — az országos szocialista verseny következetes élenjárója — 45 napos időelőnnyel lépett az 1985-ös esztendőbe, s így tartós alapot teremtett további feladatainak példás teljesítéséhez. Újév éjszakáján az egész első váltás terven felüli teljesítménye 6 tonna káliumkarbonát, ugyanennyi nátriumhidroxid, 3 tonna fontos rézvegyület és más termék volt. Egyben előkészítettek egy 200 tonnás termékszállítmányt exportra. A tordai kötőanyag- és tűzállóanyagipari kombinát munkásai, technikusai és mérnökei, akik az esztendő fordulóján szintén őrihelyükön voltak, egyebek között 200 tonna kiváló minőségű fehércementet állítottak elő terven felül. A CALABASI-I KOHÁSZATI KOMBINÁT — a román acélgyártás legfiatalabb egysége — az esztendő első napján a magas fokú felelősség jegyében dolgozott. A szocialista versenyben a villamosacélmű már kora reggel meghaladta a grafikont. A három váltás terven felüli teljesítménye több mint 20 tonnát tett ki, tanúsítva az egész munkaközösség elhatározását, hogy példásan teljesíti a jelenlegi ötéves terv utolsó esztendejének feladatait. ÖTÉVES TERVÜNK (Folytatás az 1. oldalról) Páris ülésen. Mindezt azért, hogy a hazai termékek olyan magas műszaki színvonalúak és olyan jó minőségűek legyenek, hogy megfeleljenek mind a nemzetgazdaságunk szükségleteinek, mind a lakosság igényeinek, mind pedig az exportkövetelményeknek. S ha már az 1985-ös év fontosabb feladatairól beszélünk, említsük még meg, hogy tovább kell növelnünk minden egyes termelőegységben a munka termelékenységét, ugyanakkor állandóan szem előtt kell tartanunk a gazdasági hatékonyságot is. De nemcsak az iparban, hanem az élet minden területén fontos feladatok megoldása vár e most kezdődő esztendőben. A mezőgazdászoktól további hozamnövelést várunk, hiszen megvan a lehetősége annak, hogy mind nagyobb termést csikarjanak ki a földből. Az építők sem ülhetnek ölbe tett kezekkel, több mint 300 milliárd lej értékű beruházási volument kell megvalósítaniuk. De a kisiparban dolgozók, az árufelvásárlásban és -értékesítésben munkálkodók, a szállításokat végzők, az oktatásban, nevelésben tevékenykedők, a művelődési életünket alakítók, s minden dolgozó, akármilyen területen is tevékenykedjék, oda kell hogy tegye a vállát a közös erőfeszítéshez, hiszen csak így válnak valóra az idénre kitűzött célok, előirányzatok és kezdhetünk neki megfelelő szintről az életünket szebbé, jobbá tevő következő öt esztendő előirányzatainak megvalósításához. Ezernyi teendő vár tehát reánk a most kezdődött 1985-ös esztendőben is. Ezernyi teendő, melynek megvalósításakor elmondhatjuk majd, hogy újabb sikeres évet éltünk meg. Igaz, ehhez cselekedetekre, tettekre van szükség. Cselekedetekre, tettekre, melyek közelebb hozzák — mint ahogy azt pártunk XIII. kongresszusának határozatai is kimondják — a legemberibb és legigazságosabb társadalmat, a kommunizmust.