Előre, 1985. február (39. évfolyam, 11564-11587. szám)
1985-02-01 / 11564. szám
I I. évnegyed II. hónap Az évből eltelt: 38 nap Hátra Van még: 333 nap Napkelte: 7.35 Napnyugta: 17.25 Holdkelte: 12.56 Holdnyugta: 4.09 Február 1., péntek 2 .......................................................... ................. ..................... . ...... ■■■ ■ ■------------------- ELŐRE ----- FEBRUÁRI PROGNÓZIS Amint a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet közli, február a szokásosnál hidegebb lesz, különösen az ország központi és északkeleti részein, jelentős hőmérséklet ingadozásokkal. A megszokottnál több csapadék várható az ország legnagyobb részén. A hónap első harmadában áttalóban borús idő, gyakori csapadákhullás az ország délkeleti vidékein. Az éjszakai hőmérséklet Erdélyben és Moldvában egyes helyeken mínusz 15 fok alá süllyed, a nappali mínusz 3 és plusz 7 fok között ingadozik. Reggel és este ködképződés. Időnként megélénkülő északi szél az ország keleti részein hófúvással. . A második harmad hideg lesz, különösen a központi és északkeleti vidékeken, erős éjszakai faggyal, szórványosan mínusz 20 fok alatti hőmérséklettel. A nappali hőmérséklet mínusz 6 és plusz 4 fok között mozog, illetve ennél magasabb lesz az ország délkeleti részein. Gyakoribb havazás északon. A hegyekben és Moldvában megélénkülő északi szél, hóavás. Reggel és este ködképződés, a hegyekben dél is. A hónap utolsó harmadában általában borús idő várható, kivéve az ország északnyugati vidékeit, ahol derült égboltra van kilátás. Helyi csapadékhullás főként hó formájában a délkeleti részeken. Az ország többi vidékén szórványos havazás. Mérsékelt, az ország déli részein és a hegyvidékeken rövid időre megélénkülő szél, hófúvás. Éjszakai hőmérséklet mínusz 12 és mínusz 2 fok között, ennél alacsonyabb Erdélyben és Moldva északi részén, nappali mínusz 2 és plusz 8 fok között, illetve ennél magasabb a délnyugati vidékeken. Reggel és este ködképződés. tévé Péntek 20.00 Híradó (RSZ) 20.19 Gazdasági aktualitások • Mozgósítsunk minden erőt az ésszerű energiagazdálkodásért, az összes tervmutatók példás teljesítéséért! 20.25 A Megéneklünk, Románia országos fesztivál díjnyertesei közül 20.45 A SZDEF III. kongresszusa és a SIDESZ II. országos konferenciája köszöntésére 21.00 Nemzetközi kilátó 21.15 Színházi antológia 21.50 Híradó (RSZ) Szombat 13.00 Telex 13.05 Hétvége (SZ) • Népdalok Rajzfilmek • Vakációs képernyő (II.) • Maria Rotariy szavai • Elena Cecilia Murahy dalműsora • A balett történetéből • tv-sport • Zenés atlasz • Riposfilm • Román tél • Tudor Gheorghe műsorszáma 14.40 Januári politikai eseménykrónika 19.00 Híradó (R SZ) 19.20 TV-enciklopédia • Dokumentumok emlékezete • A Déli-sarkon • Művészet és történelem 19.53 Fiatal népzene szólisták vetélkedője 21.00 Játékfilm: Sandakanban történt — 1. rész 21.SÓ Híradó (R SZ) KEZDŐDIK A HAZAFIAS GÁRDÁK ÚJ KIKÉPZÉSI ÉS NEVELÉSI ÉVE • A SZOCIALISTA VÍVMÁNYOK, KÖZÖS HAZÁNK VÉDELME LEGNEMESEBB KÖTELESSÉGÜNK épünk, a szocializmust építő román nép, történelme legragyogóbb, legtermékenyebb korszakát éli. A Román Kommunista Párt, a párt bölcs, kipróbált és nagyszerű vezetője, Nicolae Ceaușescu elvtárs irányításával olyan megvalósításokat ért és ér el, melyek országunkat a haladás és a civilizáció új csúcsaira emelték és emelik, s nap mint nap hozzájárulnak a sokoldalúan fejtett szocialista társadalom építésének kiteljesítéséhez, Romániának a kommunizmus felé haladásához. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusától eltelt két évtized, amióta pártunk és államunk élén népünk legszeretettebb fia, a ragyogó forradalmár, a lánglelkű hazafi, a modern Románia megteremtője, Nicolae Ceaușescu elvtárs áll, bebizonyította társadalmunk hatalmas vitalitását, azt, hogy a sorsa formálását saját kezébe vevő nép viszonylag rövid történelmi időszak alatt hatalmas utat képes bejárni. E két évtized alatt, melyet egész népünk büszkén és méltán nevez Ceaușescu-korszaknak, a román történelem legnagyobb alkotásait valósítottuk meg, olyan alkotásokat, amelyek századokig hirdetik a kor emberének hatalmas alkotó képességeit, népünk óriási teremtő erejét. Nincs olyan szeglete, vidéke ma hazánknak, mely ne részesült volna e két évtized során a párt, pártunk főtitkárának messzemenő gondoskodásában. A hatalmas megvalósítások — a vaskapui vízi erőmű, a bukaresti metró, a Duna—Fekete-tenger-csatorna és egyéb nagy alkotások — sorában ott találjuk Kovászán megye új ipari, mezőgazdasági és szociális létesítményeit is, melyek egy elmaradt vidékből erős sorral és modern mezőgazdasággal rendelkező virágzó megyét teremtettek, ahol az új, korszerű munkahelyek tízezrei szavatolják azt, hogy az itt élő román és magyar dolgozók szabadon kibontakoztathatják képességeiket és hathatósan hozzájárulhatnak szocialista hazánk további fejlesztéséhez. A termelőerők arányos területi elosztása nemcsak az ország minden vidékének és helységének gyors ütemű fejlődését tette lehetővé, de egyszersmind biztos anyagi alapot teremtett, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók teljes jogegyenlőségének biztosításához, a nép életszínvonalának, városaink és falvaink civilizációs fokának emeléséhez. Ezt a tényt olyan számadatok igazolják, melyek megcáfolhatatlan érvénnyel bizonyítják, hogy a IX. kongreszszus óta eltelt esztendők Kovászna megye életében a teljes újjászületés időszakává álltak öszsze. A megye iparának mai termelése körülbelül 65-ször haladja meg az 1938-as, 9-szer az 1965-ös szintet. Már 1983-ban az egy főre jutó ipari termelés megközelítette az 50 000 lejt, ami megyénket e tekintetben az ország első tíz megyéje közé emelte. Új iparágak és új ipari objektumok születtek. Erről az szól legbeszédesebben, hogy a korábban nem létező gépgyártóipar részaránya elérte a 40 százalékot, hatalmas fejlődésnek indult a vegyipar, a bányaipar, a kőolajkitermelés, de teljesen megújultak az itt hagyományos iparágak is. E hatalmas fejlődést Kovászna megyében talán a legpregnánsabban, legkézenfekvőbben Kézdivásárhely városa illusztrálja, ahol pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs 1967-es emlékezetes látogatása után sorra épültek az új ipari objektumok, lakónegyedek és szociális-kulturális létesítmények. A céhek egykori városkája a hazai ipar egyik fellegvárává nőtte ki magát, ahol mintegy másfél évtizede olyan köztársasági érdekeltségű gyáróriások üzemelnek, mint — többek között — az iparág élenjárójának számító mechanikai vállalat, az alacsonyfeszültségű elekromos égetőket gyártó vállalat, a faipari kombinát, a keményítő- és glukózgyártó vállalat, a ruhagyár, a brassói mechanikai vállalat helyi részlege. Ezer és ezer dolgozó tevékenykedik e termelőegységekben, a munkásosztály erős és öntudatos nagy közösségét alkotva. Teljes testvéri egységben románok és magyarok dolgoznak ebben a megifjodott városban, azonos célokért, azonos eszményekért, azzal a közös, szilárd elhatározással, hogy mindent megtesznek a párt XIII. kongresszusa ragyogó célkitűzéseinek megvalósításáért, közös hazánk, a szocialista Románia felvirágoztatásáért. Dolgozó népünk, mely áldozatos munkával, hatalmas energiák mozgósításával hozta létre új, sokoldalúan fejlett szocialista társadalmát, tudatában van annak, hogy szükség esetén meg is kell védeni szocialista vívmányainkat, történelmi jelentőségű megvalósításainkat. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek főparancsnoka, az RKP KB 1982. júniusában tartott bővített plenáris ülésén mondott előadói beszédében nyomatékosan hangsúlyozta: „Egy közös hazánk van. Az egész nép közös munkája révén teremtjük meg a világ legigazságosabb és legemberibb társadalmát , a szocialista és kommunista társadalmat. Tegyünk meg mindent az egész nép, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók együttműködésének és megbonthatatlan egységének erősödéséért. Tanuljuk meg szeretni és megvédeni közös hazánkat." Ennek a fölemelő felhívásnak a szellemében tevékenykednek és készülnek a dolgozók fegyveres alakulatai, a hazafias gárdák, hogy a hadsereg és más fegyveres testületek mellett, azokkal vállvetve, bármikor készen álljanak a forradalmi vívmányoknak, a haza függetlenségének és szuverenitásának megvédésére. Nincs szentebb és magasztosabb kötelesség Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai számára, mint az, hogy ha kell, életük árán is megvédjék a közös haza drága földjét, népünk hatalmas megvalósításait. Pártunk főtitkára, fegyveres erőink főparancsnokának fölfogása szerint, a haza védelme egész népünk ügye és feladata. Ezt világosan tükrözi a Nicolae Ceaușescu elvtárs által kidolgozott nemzeti katonai doktrínánk. E doktrína szerint a hazafias gárdák a városi és falusi dolgozók forradalmi fegyveres egységei, megtestesítői a forradalom által fölfegyverzett egész nép eszményének. A kézdivásárhelyi hazafias gárdák harcosai mélyen tudatában vannak állampolgári ás hazafias kötelezettségeiknek, s ezt bizonyítja a kitüntetés, mely a múlt év óta csapatzászlónkat ékesíti. Február 1-én veszi kezdetét a hazafias gárdák új kiképzési és nevelési éve. Erre az évnyitóra olyan légkörben kerül sor, amikor egész népünk megsokszorozott erőfeszítéssel dolgozik a jelenlegi ötéves terv mozgósító feladatainak példás megvalósításán, a történelmi jelentőségű XIII. pártkongresszus magasztos célkitűzéseinek teljesítésén. Az idén két kiemelkedő évfordulóról is megemlékezünk. Két évtized telt el a hazánk életében új korszakot nyitó IX. pártkongreszszus óta. Ugyancsak ebben az évben ünnepeljük a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóját is. Az egyik évforduló hatalmas alkotó munkánkra emlékeztet, az ország- és társadalomépítésben elért kiemelkedő eredményeink mementója. A másik elévülhetetlen érvényű figyelmeztetés a pusztító háború meg-megújuló veszélyére, azokra a hatalmas áldozatokra, melyet az emberiség a fegyveres konfliktusokkor fizet. Korunk bonyolult és veszélyekkel terhes kor. A nukleáris fegyverzetfejlesztés és a felfokozódó fegyverkezési hajsza következtében az emberiséget ma még állandóan és közvetlenül fenyegeti egy nukleáris világégés réme és veszélye. A felhalmozott fegyverkészlet magát az emberi civilizációt fenyegeti. Pártunk, országunk és népünk mindent megtesz a béke megvédéséért, hiszen tudva tudja, hogy az teremtő-alkotó munkánk elengedhetetlen föltétele, a népek és országok közötti megértés és együttműködés egyetlen alapja. Pártunk és államunk ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a nemzetközi politikai-katonai fejlemények a népek, s köztük népünk biztonságát is fenyegetik, s éppen ezért kötelességünk minden eszközzel fejlesztenünk és erősítenünk szocialista hazánk védelmi képességeit. Éppen ezért az új kiképzési és nevelési évben a hazafias gárdáknak is mindent meg kell tenniük felkészültségük és harci hozzáértésük fokozására, megvalósítván főparancsnokunk, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásait. Ezek szellemében a hazafias gárdák harcosai mindent megtesznek azért, hogy bővítsék ismereteiket és tökéletesítsék jártasságukat a fegyverzet és a haditechnika kezelésében, hogy katonai doktrínánk elvei szerint bármikor készen álljanak a haza, a szocialista vívmányok megvédésére. Tovább fogják erősíteni és tökéletesíteni a vezérkarok és a hazafias gazdák szervezettségét, fokozzák az aktív és tartalékos káderek, az alegységparancsnokok katonai, taktikai és metodikai felkészültségét, kiváló lövészekké képezik az öszszes harcosokat, hatékonyabban támogatják az ifjúság honvédelmi felkészítését, elmélyítik a fegyveres erők egységeivel való együttműködést és kooperálást, korszerűsítik a kiképzés anyagi eszközeit, erősítik a fegyelmet, a rendet és a felelősségérzetet. A helységeket, a gyárakat és más gazdasági-társadalmi egységeket a munka, a forradalmi nevelés, a védelmi és harci felkészülés valóságos bástyáivá teszik. Mindezek révén, Kézdivásárhely hazafias gárdái — akárcsak az ország összes hasonló alakulatai — 1985 során olyan eredményekre törekednek a kiképzési-nevelési tevékenységben, melyek új minőséget jelentenek munkájukban, lehetővé téve, hogy bármikor Jelennel válaszolhassanak az ország, a társadalom, a fegyveres erők főparancsnoka, Nicolae Ceausescu elvtárs hívó szavára, készen álljanak drága hazánk, szocialista vívmányaink védelmére. Becsek Antal, az RKP Kézdivásárhely városi bizottságának titkára, a városi hazafias gárdák parancsnoka ■ Az utóbbi két évtizedben több mint 70 000 új lakás épült a Maros megyei városokban és körülbelül 2500 lakás a falvakon. ■ Csaknem 1500 új lakás egészíti ki az idén Rimnicu Vâlcea municípium lakásállományát. A megye más városaiban és falvain 320 lakás épül. ■ Nemcsak szenvedélyes méhész, hanem a gyermekek, a fiatalok lelkes oktatója is a csaknem 80 éves nyugdíjas tanító, Constantin Zaharescu a Falticeni melletti Botestiben. A személyes példamutatásnak is nagy része van abban, hogy jelenleg több mint 300 méhkaptárt számlál a község. AZ 1984. IV. NEGYEDÉVRE KIHOZOTT LAKÁSÉPÍTÉSI BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA A nyertes USO betétkönyvek tulajdonosai a sorskötéstől számítva legfeljebb 30 napon belül kötetesekjelentkezni a CEC kirendeltségeknél, illetvefiókoknál az építőanyagok beszerzéséhez szükséges igazolvány átvétele céljából. _ , A fcetésfcSnyv NyereménysorsZÍ® Vám* érték 1 808-1-7?* 10 000 2 $08-1-697 10 000 3 835-1-940 10 000 ÖSsaeséh $ hyéresftény: 36 000 lej értékben AZ 1984. IV. NEGYEDÉVRE KIHOZOTT ÉPÍTŐANYAGNYEREMÉNYES BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA A nyereményeket a CEC-kirendeltségek és -fiókok fizetik ki. A nyertes CEC-betétköyvek tulajdonosai felhasználhatják a nyereményeket arra, hogy a 4/1973. számú törvény értelmében munkahelyükön személyi tulajdonú lakás építésére kössenek szerződést. . . A Betétkönyv Nyereménysorszara száma érték 1 928-420-10 10 000 3 919-610-43 5 000 3 919-519-18 5 000 Összesen 3 nyeremény: 20 000 lej értékben labdarúgás 0:2-ről győzelem! Jobb lábbal kezdte labdarúgó válogatottunk az 1085-ös tavaszi idényt. A lisszaboni Alvalade stadionban megérdemelt, látványos győzelmet aratott a portugál válogatott felett, amely az elmúlt idényben Európa egyik legjobb együttesének számított. A találkozó a vendéglátók fölényében kezdődött, Futre már a 10. percben megszerezte a vezetést, hogy fordulás után Carlos Manuel növelje a portugálok előnyét. Ekkor egy inspirált csere változtatott a játék képén, a jobbhátvéd Negrita helyett Lacatus állt be, aki egymás után kétszer is bevette az ellenfél kapuját (57. és 77. percben), S egy újabb csere után (Coran szállt le) Hagi révén a 84. percben a közönség megrökönyödésére megszületett válogatottunk győztes gólja is! 0:2-ről 3:2-es siker AZ 1984. IV. NEGYEDÉVRE KIHÚZOTT TURISZTIKAI BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA A nyertesek kötelesek a sorsolás időpontjától számítva legfeljebb 30 napon belül jelentkezni a CEC-kirendeltségeknél, illetve -fiókoknál, hogy megkapják a kirándulási formaságok elintézéséhez szükséges igazolványt. A határidő elmulasztása vagy a kirándulásról való lemondás esetén a nyereményeket készpénzben fizetik ki. ~—| *kr,v | |N’T,r 1 403-1-759 Szovjetunió 8100 2 408-1-811 „ 8100 3 416-215-287 „ 8100 4 419-209-87 „ 8100 5 446-1-44 „ 8100 6 447-1-432 „ 8100 7 439-1-426 „ 8100 8 461-203-1142 „ 8 100 9 466-1-1178 „ 8 100 10 459-1-2667 „ 8 100 11 460-1-1797 „ 8 100 12 409-218-200 .. 8 100 13 406-616-43 Német DK 6 700 14 410-1548 „ 6 700 15 448-1-177 „ 6 700 16 427-1-137 .. 6 700 17 436-1-1381 „ 6 700 18 435-202-93 „ * 6 700 19 431-103-1357 „ 6 700 20 485-1-194 .. 6 700 21 434-103-1758 , „ 6 700 22 459-1-48?3 „ 6 700 23 460-1-2938 .. 6 700 24 460-1-1037 „ 6 700 25 403-201-60 Lengyel NK 5 500 26 408-241-25 5 500 *27 424-601-72 5 500 ?8 411-20343 , 5 500 29 436-1-337 „ 5 500 20 412-1.144 „ 5 500 31 433-1 -268 „ 5 500 32 161-008-9073 . „ 5 500 33 466-901-305 ” 5 500 34 459-1-9695 ” 5 500 35 460-1 -3492 ” 5 500 36 459-1-6024 ” 5 500 37 402-1-760 Csehszlovák SZK 4 300 38 409-1-1333 , 4 300 39 415-1-746 „ 4 300 40 413-102-211 „ 4 300 41 441-212-144 4 300 42 441-1-417 „ 4 300 43 452-1-1541 4 300 44 460-201-49 „ 4 300 45 469-261-1316 Vj 4 300 46 463-139-676 „ 4 300 47 4RQ-1-5949 „ 4 300 48 419-1-14 .. 4 300 CT .ZESEN 48 NYEREMÉNY: 295 200 LEJ ÉRTÉKBEN ZÓDÖTT AZ ÁLLÓÉN! (Folytatás az 1. oldalról) illetve az egész akció népszerűsítése már január 21-én elkezdődött. Eltérően a többi megyétől, mi nálunk a felkészítés az egységes agráripari tanácsok keretében történt, teljes mértékben bevonva ezek vezetőségét az előttünk álló feladatok megoldásába. Ez a munkamódszer már 1984- ben is bevált, így hát értelmetlen lett volna ezen változtatni. Lényegében négy nappal a megjelölt határidő, február elseje előtt, teljes apparátusunk készen állt a nagy munkára. — Hasonló akciókban szerzett tapasztalatainak birtokában, mire hívná fel az állatösszeíró bizottságok, az összeírók figyelmét? — Lényeges kérdés, hogy az összeírók bizalmas légkört teremtsenek, az állattartókkal szemben elvtársias magatartást tanúsítsanak. Alapkövetelmény, hogy az ellenőrző szervek késedelem nélküllássanak munkához, ne várják meg míg az illető körzetben befejezik az állatok összeírását. Ily módon, bármilyen eltérést vagy kihágást észlelnek, tüstént intézkedni tudnak. Egyébként annak érdekében, hogy elkerülhessük a biológiai és a térbeni mozgásból származó eltéréseket, minden esetben a február elsején érvényes adatokat kell rögzíteni. — Figyelembe véve az elmúlt esztendőben elért eredményeket, kaphatnánk-e valamiféle előrejelzést az állatösszeírások várható eredményéről? — Röviden válaszolnék a helyi intézkedések nyomán Bihar megyébens értékelhető mértékben gyarapodott az állatállomány. De nemcsak a szocialista gazdasági egységekben, hanem a kisgazdaságokban is ... Feltehetően tovább növekedett az értékes állatfajták és egyedek részaránya. A magam részéről, mindezek igazolását várom ettől az ál Iratösszeírástól. — Köszönjük a tájékozta-t tást. AZ SZDEF III. KONGRESSZUSA, VALAMINT AZ SZDESZ 11. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA ELŐTT ■ EGÉSZSÉGŐRÖK Segíteni a rászorulón, a bajba jutotton, egyike a legnemesebb emberi cselekedeteknek. Azok, akik önzetlenül, minden várható ellenszolgáltatás nélkül segítenek, különösen, ha tettükkel embertársuk egészségét adják vissza vagy életét mentik meg, méltók a társadalom megbecsülésére. Az önkéntes véradók ezek közé tartoznak. Talán nincs is települése Hargita megyének, ahol ne lennének önkéntes véradók, akik hívás nélkül is jelentkeznek, mert emberi, hazafias kötelességüknek érzik, hogy vérükkel életveszélyben levőkön segítsenek. Ezzel magyarázható, hogy elsősorban a székelyudvarhelyi, balánbányai, csíkszentdomokosi, tusnádfürdői, madéfalvi, farkaslaki, siménfalvi, gyergyóremetei, galócési és szentábrahámi véradóknak köszönhetően. 1984-ben tíz hónap aHargita megye városaiban járva, az ember akaratlanul is fölfigyel a tudományos-művelődési rendezvények sokaságára. Pedig a megyében az almérnöki tagozaton kívül nincs más felsőfokú oktatási intézmény, nincsenek nagy kutatóintézetek, hivatásos színházak és zeneegyüttesek. Mégis, bármikor járunk Hargita megyében, egészen biztos, hogy az utcán tudományos előadásokra, szimpozionokra, országos jellegű értekezletekre és rangos művelődési eseményekre hívogató plakátokra találunk. A megyei tudományos és műszaki ismereteket terjesztő bizottság is egyike azoknak a szerveknek, amelyek lankadatlanul munkálkodnak annak érdekében, hogy Hargita megye fizikai és szellemi munkásai egyaránt megkapják a maguk szellemi táplálékát, ismereteiket szüntelenül gyarapítsák. Okos munkamegosztással az üzemekben, gyárakban folyó szakmai képzést és továbbképzést, a falvak agro-zootechnikai oktatását egész alatt teljesült az évi véradási terv és az orvosok késedelem nélkül siethettek betegeik segítségére. A véradó mozgalom megszervezése azonban csak az egyik vetülete a megyei Vöröskereszt-bizottság munkájának. Ugyanilyen fontosnak tekintik az egészségügyi kultúra terjesztését, az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítását, az egészségügyi csoportok minél magasabb szintű felkészítését is. Hargita megyében különösen a fiatalok egészségügyi nevelésére fordítanak gondot. Az alapismeretek elsajátítása már az iskolapadban elkezdődik és később a munkahelyen, a munkásszállásokon folytatódik. Egészséges nemzedékek felneveléséhez kívánnak hozzájárulni a leendő házasok, kismamák számára rendezett tanfolyamokkal, amelyek népszerűsége bizonyítja, hogy a lakosság üilt ki a tudományos-művelődési szabadegyetemeken. Arra törekednek, hogy a hallgatók tudományos felkészültségét minél szélesebb alapokra helyezzék, tájékoztassák őket a tudományos kutatások legfrissebb eredményeiről és továbbtanulásra késztessék őket. Neves előadók a vendégei a szabadegyetemeknek. Bukarestből, Kolozsvár-Napocáról, Brassóból, Temesvárról és Marosvásárhelyről érkeznek egyetemi tanárok, tudományos kutatók, közismert szakemberek, és egészítik ki a helybeli előadók által mondottakat, ismertetteket. A magas színvonalon tartott előadások érthetően sok érdeklődőt vonzanak. Nem véletlen, hogy a több mint 17 000 hallgatónak körülbelül a fele, harminc éven aluli fiatal. Az ismeretterjesztő bizottság ezenkívül tudományos brigádokat szervez, amelyek rendszeres kiszállásaik alkalmával előadásokat tartanak különböző községekben. Nagy figyelmet fordít a bizottság , igényt tart az ilyen irányú felvilágosításra. Az elsősegélynyújtási kurzusokat eddig közel 90 000-en végezték el a megyében. Egyre eredményesebb az egészségügyi csoportok kiképzése is. Legutóbb dr. Gombos Irma orvosnő vezetésével a balánbányai csoport országos 5. helyet szerzett meg. Hét városban szervezték meg a kétéves nővérképző tanfolyamokat. Az 1984/85-ös tanévben első éven 169-en, másodéven 136-an tanulnak. A tanulmányi idő lejártakor, sikeres vizsga esetén, a végzetteket szakképesítik, közülük a legjobbak egészségügyi nővérként a megye kórházaiban, poliklinikája vagy üzemi rendelőiben helyezkedhetnek el. önkéntesek a véradók, de önkéntesek azok is, akik a vöröskeresztes munkát végzik. Lelkes emberek. Amit tesznek, a társadalom érdekében teszik, azért, hogy betegséget előzzenek meg, hamarabb talpra állítsák a balesetet szenvedettet, hozzájáruljanak a betegek gyógyításához. Egészségünket védik a falusi lakosság ismereteinek bővítésére. Főleg a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatban szükséges új információk, módszerek és eljárások megismertetésére helyezik a hangsúlyt. Állattenyésztési, takarmány-, zöldség- és gombatermesztési, gyógynövényismereti, kisállat- és selyemhernyó-tenyésztési tanfolyamokat tartanak, de mint a csíkdánfalviak példája bizonyítja, falun ma már az informatika kérdései is megtalálják a kellő számú érdeklődőt. Tanulni, új ismereteket elsajátítani, művelődni akarnak Hargita megyében. Az egy főre eső könyvvásárlások magas értéke is igazolja, hogy minden olyan kezdeményezés, ami a már tanultak felfrissítését és elmélyítését, vagy új ismeretek megszerzését célozza, Hargita megyében termékeny talajra találhat, mert az emberek érdeklődnek, igyekeznek lépést tartani a tudomány fejlődésével, hogy munkájukat jobban végezhessék, nagyobb mértékű legyen hozzájárulásuk a megye, az egész ország előrehaladásához. összeállította: Keszthelyi Gyula ■ RANGOS ELŐADÁSOK ORGONASZÓ Az orgonát majd mindenki tiszteli, csodálja, rajongva szereti és rendkívüli élménynek tartja a nagyszerű pillanatot, amikor a megszólaló orgona hatására megmozdul a levegő és a hangok hatalmas áradata zúdul rá minden irányból, s ebben a természeti erőként tornyosuló, majd elcsituló muzsikában a hullámzó emberi érzelmekre ismer. Természetesen másképp viszonyul a hangszerhez a hallgatóság és ismét másként az orgonista. Bögözi Molnár Tünde — legutóbb a bukaresti Athenaeum hangversenypódiumán lépett fel a fővárosi közönség előtt — hozzánőtt az orgonához. Számára inkább amolyan „tintás esztergapád“, mindennapi, nem szűnő küzdelem az egymáshoz tartozás bizonyosságában, küzdelem azért, hogy az orgona nyugodt, méltóságteljes hangjának eredeti merevségét feloldja és megtalálja az árnyalt, kifejező előadásmód megannyi lehetőségét. Mindehhez a legnehezebben kezelhető hangszer megkövetelte játéktechnikának az állandó fejlesztése, a billentés, a manuálváltás stb. tökéletesítése szükségeltetik. De tudás, technikai fölény mind kevés. A tűnődés-elmélyülés, a gondolatban is százszor visszajátszott és újraértelmezett művek interpretációjára érett lelki attitűd nélkül. Amennyiben az orgona története és működési elve minden zenekedvelőt érdekel, hogy rá ne vetődne föl az orgonista játékában gyönyörködő hallgatóságban a kérdés: hogyan, miként lesz valakiből orgonaművész? — Tautii de Joson születtem , — mondja Molnár Tünde. Innen jártam be Nagybányára zongoraórára. Ott érettségiztem a zenei líceumban. A nyári szünidőt mindig nagytatánál töltöttem, két fiútestvéremmel együtt, Nagyváradon, Szabó Gy. László orgonaépítőnél és -javítónál. Mi hárman amolyan segédek voltunk. Nagybányán tanult két fiútestvérem is: Csellót és hegedűt. Mi hárman, édesanyánkkal együtt otthon állandóan kamarazenéltünk. Édesanyámmal gyakran játszottam négykezest. Szívesen emlékszem vissza Antal Ilona nagyváradi és Holmik Margit nagybányai zongoratanárnőimre. Nélkülük sosem léphettem volna tovább. — Úgy tudom, Bukarestben államvizsgázott, a Ciprian Porumbescu Zeneművészeti Főiskolán. — Nem sikerült egyből a felvételim. Két évig korrepetitor voltam a nagybányai zeneiskolában. Csak most mérem föl, mennyire hasznos volt ez a színpaddal kapcsolatba hozó, improvizációra késztető tartalmas időszak. 1978-ban bekerültem a főiskola zenepedagógia—zongoraorgona szakára. Lidia Sumnevici tanárnő vezetett be az orgonaművészet műhelytitkaiba. Tanácsaira, emberi közelségére ma is, bármikor számíthatok. — Ha jól értem, a zongorázást és az orgonálást egyaránt elsajátította Bukarestben? — Igen. Hiszen tanárnőként csak zongorát taníthatok a középiskolában. — És a főiskola befejezése után?... — 1982-ben szereztem diplomát. Most a székelyudvarhelyi 2-es számú Általános Iskolában tanítok ének-zenét, a Zene- és Képzőművészeti Általános Iskolában pedig zongorát. Az általános iskola V.—VII. osztályos tanulóiból alakult szinte kétszáz tagot számláló kórust Bán Miklós zenetanárkollégámmal együtt irányítom. — A főiskola befejezése után milyen lehetőség kínálkozott Molnár Tünde, az orgonista előtt? — Két nemzetközi mesterkurzuson vettem részt. Prágában 1980-ban, a rákövetkező évben pedig Weimarban. Milan Slechta, majd Johannes Ernest Köhler orgonamesterek tanítványaként sikerült technikai tudásomat gyarapítanom. A tanfolyamot hangversenykörutak fűszerezték, ezeken én is koncerteztem. A legérdekesebbnek a kreativitásra ösztönző improvizáció-órák bizonyultak számomra. Itthon majd minden jeles orgonán játszottam már. Repertoáromon a Buxtehude és a Bach fémjelezte aranykorbeli művektől a romantika csúcsait villantó Franck, Brahms és Reger, akárcsak a huszadik századdal együtt született Messiaen, Peter Ében és a hazai komponisták — Tudor Ciortea, Achim Stoia, Kozma Mátyás és Alfred Mendelssohn — művei szerepelnek. — Bukaresti hangversenyén kevésbé ismert műveket is tolmácsolt. — Műsorom magába foglalta Nicolaus Bruhns, Scheidth, na meg Bach, Kodály és Liszt alkotásait. A ráadást meglepetésnek szántam. Max Reger Toccatáját és Jean Langlais Frescobaldi-témára írt epilógusát szólaltattam meg. — Hol hangversenyezett az elmúlt években? — A brassói Fekete Templom turisták számára nyaranta rendezett orgonakoncertsorozatán minden esztendőben részt veszek. Marosvásárhelyen a Kultúrpalota orgonáját szólaltattam meg, amikor a tévében is közvetítették Messiaen Meditáció című orgonaművét. De azt hiszem, jóformán nincs olyan orgona az országban, amelyen ne játszottam volna. — Tervei? — Játéktechnikám tökéletesítése és repertoárom bővítése. De foglalkoztat a hangszert tanuló kisgyermekek fejlődését megkönnyítő módszertan kidolgozása is. — Hegedülni, fuvolázni otthon is lehet. Hol gyakorol az orgonista? — Pianinón és elméletben. De természetesen hordozható, azaz „portatív“ és beépített, tehát „pozitív“ orgonán is. Beszélgetésünk során kiderül, hogy ahány orgona, anynyiféle. Nincs két egyforma hangszer. Az orgonistának minden esetben meg kell ismerkednie a hangszerrel, ahhoz, hogy megszólaltassa. Nemzetközi versenyek alkalmával az előre megküldött prospektus tanulmányozása és a hangverseny előtt engedélyezett harminc-negyven perces „ismerkedés“ áll mindöszsze a művész rendelkezésére. Bögözi Molnár Tünde évente három-négy önálló hangversenyt ad. Március első napjaiban a Fiatal Szólisták Díszelőadásán lép fel Marosvásárhelyen. Élete szakadatlan munka, termékeny tűnődés, csupa terv és álom, mint minden igazi előadóművészé. Hangszerével gyerekkorától összeforrt. Lelkében új hangok csíráznak — a huszadik századi orgonaművészet hajtásai. Az orgonaművészetet a gondolati Urához hasonlítanám a legszívesebben. Lényeglátás, önfegyelem és szigorú mértéktartás kell hozzá. Na meg tehetség és életerő-többlet, amely hatalmas hullámveréssel fölkavarni kész vagy megnyugtatni az embert, ha az orgonaasztal és a pedálbillentyűzet felérez a hivatásos előadó érintésére, s hűen tolmácsolja szív és elme művészetté szublimálódott örökérvényű üzenetét. Csire Gabriella