Előre, 1985. március (39. évfolyam, 11588-11614. szám)

1985-03-01 / 11588. szám

2 mu, ma is cum a tMmmi is mm sumtt mm mcosAi H­orea, Cloaca és Crisan nagy parasztfelkelésé­nek egyik utolsó mo­mentumáról emlékezik meg az utókor ezekben a napokban, a hatalmas társadalmi és nemzeti felszabadítási meg­mozdulás vezetői mártírha­lálának 200. évfordulójára. Megemlékezésében felidézi e történelmi visszhangú for­radalmi csata mozzanatait, lerója kegyeletét hőseinek emléke előtt és e hősök ke­rékbetörésének évfordulóján méltán gondol arra a törté­nelmi tanulságra, melyet pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs így fogal­mazott meg: „Kétszáz évvel ezelőtt zajlott le a Horea, Cloaca és Cretan vezette nagy parasztfelkelés­­— és ugyan­akkor nemzeti felkelés —, amely tanúsította a paraszt­ság erejét és elszántságát a grófok uralma elleni harc­ban, valamint a jobbágyok összefogását a nemzeti füg­getlenségért vívott küzdelem­ben. Ők, akárcsak annyian mások, életükkel fizettek, ke­rékbetörték őket, de a társa­dalmi és nemzeti igazságesz­méket sohasem tudták vérbe­­fojtani semmiféle kerekek­kel az égvilágon! A történe­lem kereke mindig előre­haladt; a társadalmi és nem­zeti szabadság diadala nagy áldozatok árán valósult meg, de megvalósult! íme, ezért tisztelgünk mindig elődeink előtt, akik életüket is felál­dozták azért, hogy népünk fejlődhessék, kialakulhasson a román nemzet!“ Ez a nagy forradalmi meg­mozdulás hatalmas jelentő­ségű a román nép szabad­ságharcában. Méreteinél és gazdasági-társadalmi, vala­mint politikai következmé­nyénél fogva nagy visszhan­got váltott ki a román orszá­gokban épp úgy, mint kül­földön. Ugyanis az erdélyi elnyomottak nagy népi fel­kelése olyan történelmi hely­zetben gyújtott tűzcsóvát, a­­mikor a hűbéri rendszer ha­láltusájában a kor egész tár­sadalma vajúdott, a felvilágo­sodás szellemi mozgalma, forradalmi szervezkedések, parasztfelkelések rázkódtat­ták meg a feudalizmus düle­dező épületét, mintegy elő­re jelezve és előkészítve a francia forradalmat, amely csupán négy évvel robbant ki azután, hogy kivégezték az erdélyi parasztság forradal­mi vezetőit. Erdélyben is — melynek a bécsi udvar a nyersanyagszállító szerepét szánta — a tőkés termelési viszonyok egyre izmosodó csírái feszegették a feudális kereteket. Ebben a helyzet­ben Horea, Clogca és Crișan parasztmegmozdulásának ki­váltó oka a kegyetlen kizsák­mányolás volt, vérlázító tár­sadalmi és nemzeti elnyo­más. Bábolna és Dózsa árnya lebegett a nemesség fölött. De ezúttal a harci eszme meg­testesítőit Horeának, Clogcá­­nak és Crișannak hívták. Mögöttük pedig ugyanolyan román és magyar jobbágypa­rasztok álltak, mint elődeik mögött. Az alapos előkészítő munka eredményeként és a vezetők szervezői, hadveze­tői talentuma révén a felkelés lángja napok alatt átcsapott a Nyugati Érchegységből, a bá­náti és máramarosi vidékekre is, s a jobbágytömegek mellé évszázados hagyományként felsorakozott a bányák népe és a városi szegénység is. Hatalmas népi tömegek fogtak fegyvert Erdélyszer­­te. Erőik tudatában, fogal­mazták meg követeléseiket, melyeket a nemességhez in­tézett 1784. november 11-i ul­timátum tartalmazza. Ez a do­kumentum a korszak­­leghala­dóbb forradalmi programjai közé tartozott. Követelték többek között a nemesség fel­számolását, a földek szétosz­tását a parasztság között, a földesurak megadóztatását. S e társadalmi követelések mellett nemzeti célokat is követtek: nemzeti felszabadí­tást és egységet. Elmondha­tó, hogy több mint fél évszá­zaddal megelőzték az 1848-as polgári forradalom hasonló programját, hiszen alapvető társadalmi változást tűztek ki célul. S ezeket néhol vég­re is hajtották, miközben megtámadták a kastélyokat, elégették a regisztrumokat, demokratikus alapon meg­kezdték a földosztást, s ezek — ha csak nagyon rövid idő­re is — az új rend győzelmét jelentették Erdély életében. A felkelők sikereit katonai felkészültségük, a mozgalom körültekintő katonai előkészí­tése is biztosította. A megszo­rított nemesség fegyverszüneti egyezmények megkötésére kényszerült, amit erőgyűjtésre használt fel. A főurak közbe­lépésére beavatkozott a csá­szári hadsereg is, így a túle­rőben lévő nemesség leverte a felkelést, kegyetlenül vérbe fojtotta azt; vezetőit elfogták és kéthónapi kínzás után,1785 februárjában Gyulafehérváron kerékbetörték őket. Ám, ez m­égsem nyugtathat­ta meg az elnyomókat, hi­szen a „Hóra világ“ forradal­mi árnya a következő évek­ben és évtizedekben is állan­dó fenyegetésként ott lebegett a nemesség feje fölött. Társa­dalmi és nemzeti eszmei hatá­sa nemcsak Erdélyben, hanem Moldvában és Havasalföldön is tovább gyűrűzött. A romá­nok történelmi jogainak kiví­vását még inkább napirendre tűzte. Hiszen a nemzeti fel­szabadítás és a nemzeti egy­ség kivívásának nagy meg­mozdulása is volt ez. S az sem véletlen, hogy a későb­biek során a forradalmárok mindig Horea példáját idéz­ték, azt a példát, amely arra ösztönzött, hogy a forradalmi célkitűzéseket, a társadalmi és nemzeti szabadságot csak fegyverrel a kézben lehet ki­vívni; senki sem adja ingyen azt, hanem áldozatokkal, küz­delemmel kell megszerezni. Avram lánca határozottan hirdette 1848-ban: „Nem filo­zófiai és humanitárius argu­mentumokkal kell meggyőzni az elnyomókat, hanem lánd­zsával, mint Horea...“ Bal­­cescu is az egység hőseként idézi meg Horea emlékét. . .ezért szenvedett kegyet­len halált a keréken... tettei­vel írta meg a román nemzet jogait és következő forradal­mainak politikai és szociális programját“. De később is a nemzeti függetlenségért és egységért, a társadalmi felsza­badulásért vívott harc fák­lyáját éltette Horeáék mártí­­romsága. A munkásosztály és forradalmi pártja hősi küz­delmében ezekkel a szavakkal hívott fegyverbe: „Dózsa és Horea vére harcba szólít...“ Immár két évszázad távla­tából elmondható, hogy a nagy parasztfelkelés eszméi, célkitűzései, tartalma és a tö­megek részvétele révén óriási nemzetközi jelentőségre tett szert. Méltán váltotta ki a kortársak, majd az utókor érdeklődését, hozzájárult ah­hoz, hogy felhívja a nemzet­közi közvélemény figyelmét a román nép harcára, a társa­dalmi­­ felszabadulásért, a füg­getlenségért és az egységért vívott küzdelmére, amely mindinkább nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi üggyé vált. S ma elmondhatjuk: kétszáz év után is forradalmi üzenetet jelent a szocializmust építő u­­tódoknak, munkára serkent a haza új arculatának kiala­kításában, a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megteremtésében. Forradalmi harci hagyományaink ragyogó fejezeteként idézzük, olyan kö­rülmények között, amikor dol­gozó népünk szoros egységben kommunista pártja és annak főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs körül, újabb és újabb nagyszerű megvalósításokat ér el szocialista jelene építésé­ben, kommunista jövője meg­alapozásában. E történelmi munkában rójuk le kegyele­tünket a 200 évvel ezelőtt ki­végzett­­hős mártírok emléke előtt. Dr. Ádám József AZ 1784-ES NAGY NÉPI PARASZTFELKELÉS VEZETŐI KERÉKBETÖRÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA GAZDAG HOZAMOKNAK ALAPOZNAK TÖBBET, MINT TAVALY A hetvenes évek végén, nem sokkal a négy termelő­­szövetkezet — a kozárvári désaknai, déses­hegyi és bá­bolnai — összefogásával létre­jött gyümölcstermesztő társu­lás megalakulása után jártam a Dést körülölelő frissen te­lepített, gyönyörű gyümölcsö­sökben. Saplacan Gavril, a társulás igazgatója bizakodás­sal telve hordozott végig az első lombjukat próbálgató al­maligeteken, amelyek, mint megannyi ígéret, öltöztették üde tavaszi köntösbe a dim­­bes-dombos tájat. Féltucatnyi esztendő telt el azóta, s miköz­ben újabb és újabb telepíté­sek hódították meg a domb­oldalakat, az akkor látott el­sők termőre fordultak, s az időközben korszerűsített mint­egy fél­száz hektárnyi régebbi gyümölcsösökkel, azóta busá­san igazolták Saplacan igaz­gató és munkatársai kezdeti bizakodását. Pedig az elmúlt tavasz, s a rá következő aszá­lyos nyár nem sok jót ígért a gyümölcsösökben sem. A többnyire fiatalokból álló szakembergazda, s a jól kép­zett kertészek azonban nem bízták csupán a természetre a termés sorsát. Betű szerint betartották a termesztési technológiát, lelkiismeretesen és idejében végezték el a so­ron lévő idénymunkálatokat, megfelelő mennyiségű istálló­­trágyát, valamint műtrágyát alkalmaztak. Szerencsére, az időjárás ősszel igyekezett pó­tolni, amit tavasszal elmulasz­tott, volt ideje beérni a ter­mésnek ,A­mit­ogy két héttel később kezdődött az almaszü­­ret, mint máskén­t, nem be­szélve arról, hogy a betakarí­tás is hosszabbra nyúlt, hi­szen nem mindennapi meny­­nyiséggel kellett megbirkóz­niuk a szüretelőknek. Fizikai termelési tervét 123 százalékban teljesítette 1984- ben a dési gyümölcstermesztő társulás, a nyereség pedig kö­zel egymillió lejjel haladta túl a tervezettet. A 9300 kilo­grammos hektárátlag jóval felülmúlta az előirányzott mennyiségeket, s így a gyü­mölcsösökből csaknem félezer tonnával több almát és szilvát szállítottak az állami alapnak. A szilvaültetvények, amelyek egyébként csupán valamivel kevesebb, mint félszáz hek­tárt foglalnak el a több mint 300 hektáros gyümölcsösből, az elmúlt évben fordultak először termőre, s a tervezett 131 tonna helyett 50 tonnával örvendeztették meg a ter­mesztőket. A területek többi részét többnyire intenzív al­maültetvények képezik, még­hozzá a legjobb fajták: Jo­nathan, Starking, Golden, Wagner stb. Idei termésüket igyekeznek ugyanolyan jól előkészíteni, akárcsak a tavalyit a társulás dolgozói. A dési gépesítési ál­lomás, amely a gyümölcsösök­ben is elvégzi az idényteendő­ket, még az ősszel a végére járt a sorok közötti szántás­nak. A téli hónapokban az mtsz-ek gondoskodtak arról, hogy szánokkal, szekerekkel közel 2000 tonna istállótrágyát hordjanak ki a domboldalak­ra. A gyakorlat az, hogy há­romévenként sort kerítenek az egész terület szerves trá­gyával való feljavítására. E­zenkívül természetesen mű­trágyával dúsítják fel évről évre a területeket. Az idei első évnegyedben, amint az időjárás lehetővé teszi, mint­egy 700 tonna aktív hatóanyag­­ot dolgoznak majd be a ta­lajba. (Kolozs megyei terep­­áram alkalmával talán csak a dési gyümölcstermesztők nem panaszkodtak műtrágyahiány­ra). Legfontosabb teendő ezekek­ben a napokban a fák metszé­sének, a koronaalakításnak a befejezése. A gyümölcskerté­szek jól tudják, hogy ennek a munkálatnak milyen nagy je­lentősége van a termés alaku­lása szempontjából, s minden évben rendkívül gondosan, körültekintően szervezik meg. Az idén január közepén lát­tak munkához a metszők, miután a kolozsvár-napocai kutatóintézetből egy szakem­ber felkészítette őket, s kinn a helyszínen gyakorlati bemu­tatót is tartott. A kemény tél, a nagy hó meglehetősen hát­ráltatta a metszők munkáját. Farmonként félszáz ember szorgoskodik e napokban is, hogy még a fák nedvkeringé­­sének megindulása előtt vé­gezzenek e teendővel, a gépál­lomás dolgozói pedig az el­múlt év végén beszerzett ge­­reblyékkel a levágott ágaktól szabadítják meg a sorközöket. Annál inkább, mert az idő enyhébbre fordulásával, az el­ső tavaszi napok beköszönté­sével, de még a rügyfakadés előtt, néhány nap alatt kell majd lebonyolítaniuk az egy­mást követő permetezéseket a kártevők elleni A gyümölcstermesztési tár­sulás 1985-ös termelési terve néhány száz tonnával megha­ladja a tavalyi előirányzato­kat. S a tervezett 2200 tonná­ból exportra is kétszer annyit — mintegy másfél száz tonnát — küldenek ezúttal, mint az elmúlt esztendőkben. Igaz, az idén újabb huszonhat­ hektár­nyi alma és tizenöt hektár szőlőültetvény fordul termőre az új telepítésekből, közben azonban továbbra is terjesz­kednek a Dés környéki gyü­mölcsösök. A Désaknai domb­oldalakon újabb 29 hektár vár almacsemetékre, Bábol­nán pedig megkezdték közel félszáz hektár előkészítését a jövőre sorra kerülő telepítés­re. A társult termelőszövetke­zetek újabb és újabb területe­ket, mindeddig érdemük sze­rint nem hasznosított domb­házakat ajánlanak fel betele­pítésre, hiszen az elmúlt év­ben is szép összeget, mintegy félmillió lejes tiszta jövedel­met hozott számukra a gyü­mölcstermesztés. S mindent elkövetnek,, hogy idén se ad­ják alább, sőt növeljék az ebből származó nyereséget. Jakab Márta TAVASZI ELŐKÉSZÜLETEK A DÉL KÖRNYÉKI GYÜMÖLCSÖSÖKBEN TÖRTÉNELMI EMLÉKEZTETŐ (Folytatás az 1. oldalról) területeit, a hírhedt bécsi diktá­tum alkalmával elcsatolt része­ket. Ezután pedig a háború leg­súlyosabb terheit viseli és a leg­nagyobb áldozatokat hozott szovjet hadsereg oldalán a ro­mán katonák folytatták a harcot, részt vettek Magyarország, Cseh­szlovákia és Ausztria egy részé­nek a felszabadításában, ott küzdöttek a frontokon egészen a hitlerista Németország teljes megsemmisítéséig, a háború győzelmes befejezéséig. Ebben a harcban a román hadsereg a Fekete-tengertől Csehországig több mint 1700 kilométert tett meg és mintegy 3800 települést — köztük 58 várost — szabadí­tott fel. A több mint félmilliós hadállományból a kemény csa­tákban csaknem 170 000 embert vesztett; több mint 300 000 ro­mán katonát tüntettek ki bátor­ságáért és vitézségéért magas szovjet, csehszlovák, magyar és román háborús érdemrendekkel és érdemérmekkel. Miként a Po­litikai Végrehajtó Bizottság do­kumentuma is rámutat, Románia gazdasági hozzájárulása a hitle­rista hadigépezet megsemmisíté­séhez, 1938. évi valutában szá­mítva, több mint 1 milliárd dol­lárt tett ki, ami Románia 1938-as költségvetése jövedelmének leg­alább a négyszeresével volt e­­gyenlő. Ami pedig a csapatállo­mányt, a mozgósított anyagi és emberi erőket illeti, Románia a Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok és Anglia után a negyedik helyen állt a hitlerista Németország legyőzéséhez hoz­zájárult országok sorában. A világ halódó közvéleménye, szá­mos kiemelkedő politikai szemé­lyiség méltán ismerte el és érté­kelte nagyra Románia hozzájá­rulását a fasizmus legyőzéséhez. Győzelemhez és függetlenség­hez kapcsolódó évfordulókat ün­neplünk, a haladásért vívott hősi küzdelmekre emlékezünk május 9-én. A függetlenség kivívásának 108. évfordulójára gondolunk, a fasizmus fölötti győzelem 40. évfordulóján pedig az igazi füg­getlenség kivívását méltatjuk. De azt is hangsúlyozzuk, hogy elődeink áldozathozatala nem volt hiábavaló. Népünk az ő mű­vüket folytatva, az ő hagyomá­nyaikat tovább éltetve, a kommu­nista párt vezetésével kemény harcot vívott ennek az igazi füg­getlenségnek a megszilárdításá­ért, az ország gyökeres gazda­sági-társadalmi átalakításáért, az új társadalmi rendszer meg­teremtéséért. Történelmileg szin­te szempillantásnyi idő alatt a fejlődés több szakaszát tettük meg, győzelemre juttattuk a szo­cialista termelési­­viszonyokat, majd konszolidálva ezeket, rátér­­tün­k a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építésére. Ebben a történelmi munkában határkő volt a párt IX. kongresz­­szusa, hiszen az azóta eltelt két évtized hatalmas eredményei­vel az ország történelmének leg­gyümölcsözőbb, sikerekben leg­gazdagabb időszaka lett, amely méltón íródott be jelenkorunk emlékezetébe Ceausescu-kor­­szakként. Olyan körülmények kö­zött emlékezünk meg ma a fa­sizmus feletti­ győzelem és az ál­lami függetlenség kikiáltásának évfordulójáról, amikor dolgozó népünk újabb és újabb munka­hetekkel teljesíti történelmi hiva­tását, megvalósítja a párt által kijelölt országépítő terveket. Ugyanakkor emlékezésünkben a tanulságokról sem feledkezünk meg. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság határozata ezzel kapcso­latban joggal hangsúlyozza: „Most, a fasizmus feletti győze­lem 40. évfordulóján minden következtetést le kell szűrnünk a második világháború kirobbaná­sának körülményeiből és okaiból, mindent meg kell tennünk, a vi­lág összes népeivel, valamennyi békeszerető erővel együtt hatá­rozottan fel kell lépnünk, hogy egy ilyen csapás sohase váljék többé lehetővé." A szocialista Románia­­ népe békeakaratá­­nak hangot adva — egész kül­politikáját ilyen szellemben ala­pozta meg és folytatja. Béke- és együttműködési politikájához hí­ven, a különböző nemzetközi fórumokon és szervezetekben tö­retlenül harcolt és harcol a le­szerelés, az együttműködés és az enyhülés politikájának érvé­nyesüléséért, mind szorosabban együttműködik a népekkel, mind­azokkal az erőkkel, amelyek síkraszállnak és küzdenek a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért és a nukleáris veszély el­hárításáért, teljes mértékben szolidaritást vállal az Európában és világszerte zajló nagy hábo­rúellenes és antinukleáris moz­galmakkal, támogatja őket az emberek, a népek legmagaszto­­sabb jogának, az élethez, a sza­bad és méltó léthez, a békéhez való jogának a megvédéséért ví­vott küzdelemben, ősi független­ségi harci hagyományok folyta­tójaként, béketradíciók követke­zetes továbbvivőjeként a szocia­lista Románia és elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs számos akciót kezdeményezett, javaslatot tett a nemzetközi légkör megjavítására, az államközi kapcsolatok de­mokratizálására, az új gazdasági világrend megteremtésére, az emberiségnek oly nagy károkat okozó, fasizmus újjáéledése meg­akadályozására. Ez a következe­tes béke- és együttműködési po­­litika, dinamikus külpolitika mél­tón szerzett tekintélyt az ország­nak és elnökének. Miközben ezeken az évfordu­lókon lerójuk kegyeletünket a hősök emléke előtt, tisztelgünk a Román Kommunista Párt és fő­titkára, Nicolae Ceausescu elv­­társ következetesen építő, béke­politikája előtt, teljes egységben, párt körüli összeforrottságban valósítjuk meg nagyszerű ter­veinket, nyilvánítjuk ki mélységes humanizmustól áthatott béketö­­rekvéseinket. Ez ad értelmet, tar­talmat e két évfordulóhoz fűző­dő történelmi mementónak, így emlékezünk méltóképpen május­i eseményeire. Villanófény Stílusos díszlet a gyergyóalfalui iskola hátsó kerítésén (Imreh S. István felvétele) Március havi prognózis A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet közlése szerint március a szokásosnál hidegebb lesz, különösképpen az első dekádban, a csapadék szempontjából körülbelül a normális szint várható, illetve valamivel ezen felül az ország központi és délnyugati ré­szein. Március első harmadában hideg, változó felhőzettel, hangsúlyo­­zottabb felhősödéssel az ország déli és keleti vidékein. Helyi csa­padék, elsősorban hó formájában az ország legnagyobb részén. Mérsékelt, az ország keleti és déli részein és a hegyekben meg­élénkülő szél, helyenként hófúvás. Éjszakai hőmérséklet mínusz 12 és mínusz 2 fok között, szórványosan ennél alacsonyabb Erdély­ben és Moldvában, nappali mínusz 5 és plusz 5 fok között, el­vétve ennél magasabb. Helyenként jégkéregképződés. A hónap második harmadában fokozatos felmelegedés várha­tó. Csapadékhullás főként eső formájában, helyenként záporok­kal, zivatarokkal. A dekád vége felé gyakoribb és nagyobb meny­­nyiségű csapadék. Helyenként megélénkülő szél. Éjszakai hőmér­séklet mínusz 6 és plusz 4 fok között, helyenként az ország köz­ponti és északi részein ennél alacsonyabb, a nappali hőmérsék­leti értékek egyes helyeken, elsősorban az ország nyugati részén meghaladhatják a plusz 15 fokot is a dekád vége felé. Szórvá­nyos jégkéregképződés. Március utolsó harmadában változékony idő várható, átmeneti esőkkel, helyenként záporokkal és zivatarokkal. Nagyobb mennyi­ségű csapadék az ország nyugati és északi vidékein, valamint a hegyekben. Mérsékelt, rövid időre megélénkülő szél. Az éjszakai hőmérséklet általában 0 fokon felül, kivéve Erdélyt, Moldvát és a hegyvidékeket. A hónap vége felé a síkvidékeken a nappali hő­mérséklet elérheti a 20 fokot is. A dekád első napjaiban helyi ködképződés. Március 1. péntek I. évnegyed III. hónap Az évből eltelt: 60 nap Hátra van még: 305 nap Napkelte: 6.53 Napnyugta: 18.03 Holdkelte: 11.30 Holdnyugta: 2.59 TÉVÉ PÉNTEK 20.00 Híradó • Választási kró­nika (R­SZ) 20.15 Gazdasági aktualitások • A képviselőválasztások jegyé­ben mozgósítsunk minden erőt a feldolgozó ipar exportter­vének teljesítéséért! 20.25 A Megéneklünk, Románia országos fesztivál díjnyertesei közül (SZ) 20.45 Két törvényhozási ciklus között: Aradi tavasz — riport­film 21.00 Nemzetközi kilátó • Ro­mánia és a kortárs világ problémái 21.15 Aranyfilmotéka: A törté­nelmi film — a hazaszeretet leckéj­e 21.50 Híradó (R­SZ) PRONOEXPRESSZ A február 27-i sorsolás nyerőszámai I. húzás: 18 36 44 34 45 21 II. húzás: 23 3­4 31 41 43 Össznyereményalap: 1 184 999 lej, amiből 121 090 lej áthozat az első kategóriához APRÓHIRDETÉSEK Székelymuzsnára, a szeretett BÁN ISTVÁNNAK. 80-ik szü­letésnapja alkalmából további jó egészséget, boldogságot és hosszú életet kívánnak szere­tő gyermekei, menye, veje, u­­nokái és dédunokái. (4063) ELADÓ ház, gazdasági épület Újszékely község 223 szám a­­latt. Eladó két szoba-konyhá­­hoz való alapkő, tégla. Érdek­lődni a fenti címen lehet. (309) Megjelent az ERA SOCIALISTA 1985. évi 4. száma Tartalmából: 9 A MÁRCIUS 17-I VÁ­LASZTÁSOK — SZOCIA­LISTA DEMOKRÁCIÁNK ERŐTELJES MEGNYILAT­KOZÁSA. ÚJ, MAGASABB SZAKASZ A HAZA FOR­RADALMI ÁTALAKÍTÁ­SÁNAK FOLYAMATÁBAN 9 Viorica Nicolau és Con­stantin Popescu: Románia gazdasági erejének állandó szilárdítása 9 Nicolae Dra­gan: A román szocialista ci­vilizáció — a forradalmi humanizmus civilizációja • Marin Neagu: Az egységes társadalomvezetés és a for­radalmi munkásdemokrácia szervei közötti dialektikus viszonyról. 9 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS SZEMLÉLETE A NEMZETRŐL ÉS A NEM­ZETI KÉRDÉS MEGOL­DÁSA A SZOCIALISTA ROMÁNIÁBAN (Vita, II.). Részt vesznek: Ilie Ceausescu, Gheorghe Tudor, Székely Zoltán, Kozák Albert, Iosif Trip­­la, Hegedűs László, Vasas Ferenc, Victor Duculescu, Alexandru Tim­ase, Ilie Gabra. 0 KONZULTÁCIÓ : Marin Nedelea: A párt ve­zető szerepének növeke­dése a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom építésének újabb szakaszában. Tökéletesítjük a pártszervek és -szerve­zetek egész tevékenységét, hogy egybefogják és moz­gósítsák az összes dolgozó­kat az RKP XIII. kong­resszusa határozatainak va­lóra váltására. • A TÖRTÉNELEM LAP­JAIBÓL • Gheorghe Sur­­nat: Ragyogó győzelem or­szágunk fejlődésében a de­mokrácia és a haladás út­ján. ft IDEOLÓGIAI KONF­­RONTÁCIÓK • Ionita Or­­tianu: Régi kölcsönhatások új vonatkozásai: Tudomány — technológia — társadalom. ft A TŐKÉS ORSZÁGOK REALITÁSAI • Petru Pân­­zaru: A kortárs tőkés állam — lényeg és formák. ft NEMZETKÖZI ÉLET • Gabriela Monafu: A nuk­leáris veszély. A tudósok ft­­­Tvpimeztetése. ELŐRE KÖZÉLET Elnöki rendelettel Victor Bolojan elvtársat kinevezték Románia Szocialista Köztársa­ság rendkívüli és meghatalma­----------------------­-----­Elnöki rendelettel Nicolae Hurbean elvtársat kinevezték Románia Szocialista Köztársa­ság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetévé a Mongol Véget ért a fővárosban a ro­mán—spanyol kereskedelmi és gazdasági, ipari, valamint tech­nológiai kooperációs vegyesbi­zottság X. ülésszaka. A bizott­ság megvizsgálta az ipari és műszaki-tudományos kooperá­ció fejlesztési lehetőségeit­ két­oldalú vonatkozásban és har­madik piacon a gépgyártás, a ★ ★ Alexandru Ro$u, a Külke­­r­reskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Mi­nisztérium miniszteri tangi A pite¿ti-i szakszervezeti művelődési házban fénykép­kiállítás nyílt meg a Turiszti­kai Minisztérium és a Szov­jetunió Nemzetközi Turiszti­kai Állami Bizottsága közös zett nagykövetévé Kuba Köz­társaságba Gheorghe Dumitra­­che elvtárs helyett, akit vissza­rendeltek állomáshelyéről. Népköztársaságba Gheorghe Manta elvtárs helyett, akit visszarendeltek állomáshelyé­ről. vegyipar, a kohászat terén és más közös érdekű szektorok­ban. Elemezte a kölcsönösen előnyös kereskedelmi csere növelésének és diverzifikálásá­nak újabb lehetőségeit. A munkálatok befejező ré­szében aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. ★ államtitkára fogadta a spa­nyol gazdasági küldöttséget. Jelen volt José Ma­r. de So­­tomayor y Castro, Spanyolor­szág bukaresti nagykövete­ rendezésében. A kiállítási a­­nyaga szemlélteti a szovjet tu­risztika fejlődését és a külön­böző szövetségi köztársaságok turisztikai nevezetességeit. 4 SZOCIALISTA HU (Folytatás az 1. oldalról) nők: több mint 1500 új termelő­­kapacitást kell építenünk és ü­­zembe helyeznünk a jövő fél év­tizedben. Olyan objektumokat építünk meg, mint a Poarta Alba—Midia—Novodari és a Bukarest—Duna-csatornák. Az ipari nettó termelés évi átlagos növekedési üteme 10,0—10,6 százalékos lesz. A több mint 190 milliárd lejes beruházás pedig biztosítani fogja a mezőgazda­ság műszaki-anyagi alapjának fejlesztését és korszerűsítését, megteremtve a lehetőségét 1990-ben — többek között —­ a 30—32 millió tonnás gabona­­termelés betakarításának. De nem lesz nemzetgazdaságunk­nak ágazata, társadalmi éle­tünknek területe, ahol ne érnénk el a maihoz viszonyítva jóval magasabb szinteket. Vegyük példának az oktatást: a jövő öt évben több mint 1,2 millió szak­képzett munkást, technikust és mestert, valamint­­146 000 mér­nököt és főiskolai végzettségű más szakkádert képezünk ki. Úgyszintén biztosítani fogunk 590 000 szakembert a mezőgaz­daság számára. De példánkat vehettük volna bármely terület­ről. A továbblépés mindenütt cél. És célunk népünk életszínvo­nalának további emelése is. Nö­vekedni fog a kiskereskedelmi áruforgalom és a szolgáltatások volumene, bővülni fog a turisz­tikai és szórakoztató tevékeny­ség, az egész gazdaságban ál­talánosítjuk a 44 órás munka­hetet, mintegy 750 000 lakást fogunk építeni, tehát újabb két millió személy költözhet új ott­honba, az ország minden váro­sában és községében pedig m­ind jobb élet- és munkakörül­ményeket hozunk létre. íme csak ízelítő terveinkből, elgondolásainkból. Kétségtelen, hogy örömmel tölt el mindenkit a tudat: érdemes, van miért dol­goznunk, jövőnk biztosítva van. Ezt a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának kiáltványa is kimondja. És csak egyetérthetünk a felhívással, hogy fogjunk össze, az összes rendelkezésünkre álló erőket összpontosítsuk arra, hogy tovább folytassuk társadal­munk fejlesztésének forradalmi folyamatát. Ennek irányítására pedig válasszunk olyan embere­ket, képviselőknek, akik jó haza­fiak, forradalmárok és képesek megszervezni és lelkesíteni a tö­megeket. Mindez alapvető fon­tosságú a pártunk magas fóru­mán elhatározottak megvalósí­tásáért vívott küzdelemben. Sza­vazzunk tehát a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontjának jelöltjeire — ezáltal napfényes jelenünkre, a kezünk, szívünk és alkotó szellemünk által épülő aranyjövőnkre adjuk voksunkat. EXPORTTERMELÉS (Folytatás az 1. oldalról)­rásokat. Az idei díszesebb modellek egyik fajta profil­­lécére máris kiszámították, mennyi tömör tölgyet takarít­hatnak meg. A léc 31-szer 25 mm-es keresztmetszetéből­­csak 31-szer 19 mm-es részt kell jó minőségű és a tölgy­deszkák ép­ egész darabjaiból kihasítaniuk. A tálalót és szekrényt ékesítő aljléc többi, takart részét apróbb darabok­ból is­ össze lehet toldani. Mi következik akkor hát a múlt év jó eredményeinek összegezése után?.. . Semmi­képpen sem a fegyelmet lazí­tó megelégedettség. Újra és továbbra is az anyagtakaré­kossági frontvonal előrehala­dása, és a kiviteli tervfelada­tok példás teljesítése az esz­tendő első harmadában — a közelgő képviselőválasztások méltó köszöntésére! LABDARÚGÓ ROMANIA KUPA Meglepetések nélküli negyeddöntők A papírforma ezúttal bevált, a meglepetések elmaradtak, így az elődöntőkben bajnokságunk három nagysága, a bajnok és kupavédő Bukaresti Dinamo, a jelenlegi éllovas Steaua, a nemzetközi élmezőnybe elsőnek betört klubcsapatunk, a Craio­­vai Universitatea, továbbá a bajnoki pontokért folyó, küzde­lemben elszenvedett sorozatos kudarcokat talán feledtetni ó­­hajtó Iași-i Politehnica lép majd pályára a döntőbejutásért. A papírforma bevált, a meg­lepetések elmaradtak a 91., il­letve 121. percek után.. ., a Daciada égisze alatt zajló lab­darúgó Románia Kupa torna negyeddöntőinek mérkőzései vi­szont eseményekben gazdag ki­lencven perceket, illetve száz­húsz perceket szolgáltattak. Ve­gyük sorjába: A C-osztályú máramarosszi­­geti gárda csak két perccel a befejezés előtt „követte el“ az első bakit, addig nagyon nyílt volt a mérkőzés kimenetele, sőt, nem egyszer éppen a szige­tiek hibájából nem változott az eredmény. Tény: közel álltak a vezető gólhoz (talán a kellő ta­pasztalat hiánya, a lámpaláz is hozzájárult ahhoz, hogy nem si­került e kivitelezés), ezért — a búcsú ellenére — megérdemlik az újabb dicséretet. Kitettek magukért, méltóképpen képvi­selték városukat, megyéjüket, a harmadosztályú bajnokság me­zőnyét. A Cenk alatti városban is felemelt fejjel hagy(hat)ták el a pályát, miközben a szur­kolók (a semleges felek is) vas­tapsukkal elismerésüket fejez­ték ki a negyeddöntős 90 per­cért, mindenekelőtt pedig a ha­gyományos rendezvény e felső szakaszáig megtett sikersoro­zatért. Bravó, máramarosszige­­tiek! Találkozunk még az ősz­szel a... B-osztályban! Folytassuk egy felsőbb osz­tályban. A „BL"-ben még újonc­nak számító Mizili AS sem val­lott szégyent, az UEFA Kupa torna egykori elődöntősét is sakkban tartotta. 1—1 arányú döntetlenre játszott vele az el­ső 90 percben (bajnoki mérkő­zésen ez aranypontot jelentett volna), csupán a hosszabbítá­sokban sikerült Stefanescuék­­nak „lerázniuk magukról“ a né­hány nagy nevet (Cozarec, Si­máésul és a jóval több fiatal te­hetséget felvonultató mizili csa­patot, a rendezvény idei máso-EREDMÉNYEK • Ploiesti-en: Bukaresti Dinamo — Rm. Vilceai Chimia 3—1 (3—0). Góllo­­vök: Dragnea (15. p — ll­es büntetőből), Suciu (31. p) és S. Ráducanu (33. p), il­letve Oíngu (74. p) •­­ Kolozsvár-Napocán : Bukaresti Steaua — Nagy­bányai FC 1—0 (1—0). Gól­lövő: Bölöni (33. p) • Pitesti-en: Craiova- U­niversitatea — Mizili AS 3—1 (hosszabbítások után). Góllövők: Camataru (62. p), A. Popescu (100. p) és Tic­­leanu (107. p), illetve Si­maciu (76. p) • Brassóban: Iagi­ i P­oli­tehnica — Máramarosszigeti CIL Mecanica 2—0 (0—0). Góllövők: Bíró (83. p) és Keresi­ (88. p) dik nagy revelációját. Costica Moldoveanu edző gárdája is megérdemli a dicséretet. Bravó, mizik­ek, további sok sikert a másodosztályban! Befejezésül a legmagasabb bajnoki osztály négyeséről. A Bukaresti Dinamo — az egyet­len, amelynek ez sikerült — a­­ránylag könnyen győzött, az el­ső félidő utáni 3. percben már három góllal vezetett.. . Ugyan­csak a 33. percben az őszi éllo­vas is vezetett (Bölöni góljával és Mia kapuvédő hibájából), de csak 1—0-ra. És ez volt a vég­eredmény is, noha a katonacsa­pat főleg a második félidőben sokat veszélyeztetett, többször is közel állt a gólok számának növeléséhez. Csak egygólos győ­zelmet aratott az éllovas, de megérdemelt továbbjutást har­colt ki a Real Madrid egykori KEK-tornás ellenfelével szem­ben. .. A papírforma bevált, a meg­lepetések elmaradtak, a szóban forgó események viszont ezúttal is lekötötték a szurkolók figyel­mét, érdekessé tették az úgy­mond nagyon csendes kupafor­dulót. Ezek után várjuk az elő­döntőket, előbb a sorsolást, majd (egy nyári napon) a 2X90 percet. Mert függetlenül a pá­rosítástól, a négyes mezőny összetételét figyelembe véve, érdekes elődöntőkre van kilá­tás. Antal András

Next