Előre, 1987. április (41. évfolyam, 12233-12258. szám)

1987-04-01 / 12233. szám

. A pártunk és népünk életében 1936 fo­lyamán lezajlott kiemelkedő események és akciók széleskörűen tükröződtek azokban a levelekben, amelyeket a dolgozók intéztek a pártvezetőséghez, a párt- és állami szer­vekhez, a tömeg- és társadalmi szerveze­tekhez. A Román Kommunista Párt meg­alakulásának 65. évfordulója alkalmából, abból az alkalomból, hogy Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt főtitkárát, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnökét a dolgozók III. kongresszusa újraválasztotta a Dolgozók Országos Tanácsának magas el­nöki tisztségébe, a IX. pártkongresszus 21., az antifasiszta és antiimperialista, társa­dalmi és nemzeti felszabadító forradalom 42. és más fontos évfordulók alkalmából számos honpolgár, az összes tevékenységi területeken dolgozó munkaközösségek, párt-, tömeg- és társadalmi szervezetek levelek és táviratok útján fejezték ki pár­tunk és államunk vezetőjének, Nicolae Ceausescu elvtársnak legmesszebbmenő tiszteletüket, hálájukat, nagyrabecsülésüket és csodálatukat t­táni forradalmi munkás­ságáért a román nép legmagasztosabb érde­kei szolgálatában, a jelenkor nagyszerű vívmányaiért. Megkülönböztetett tisztelettel és nagyra­becsüléssel adóztak a honpolgárok, a mun­kaközösségek Elena Ceaușescu elvtársnő­­nek, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottsága tagjának, a kormány első mi­nisztere első helyettesének, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökének fáradhatatlan forradalmi munkásságáért és nagyszerű hozzájárulásáért pártunk és ál­lamunk bel- és külpolitikája kidolgozásá­hoz és valóra váltásához, a román tudo­mány, oktatás és kultúra fejlesztéséhez és felvirágoztatásához. A pártvezetőséghez, a párt- és állami szervekhez intézett leveleikben a dolgozók messzemenő nagyrabecsüléssel nyugtáz­ták Nicolae Ceausescu elvtársnak a párt Központi Bizottsága plenáris ülésein, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának plenáris ülésein, a Romániai Szakszervezetek Általános Szö­vetségének kongresszusán, a dolgozók kongresszusán, a parasztság III. kongresz­­szusán tartott beszédeit, az Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt az ország különböző megyéiben tett munkalátogatásai során és más alkalmakkor adott értékes útmutatá­sait, kifejezve egyben fenntartás nélküli csatlakozásukat a forradalmi munkásde­mokráciánk magas fórumain elfogadott dokumentumokhoz, szilárd elhatározásukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek az RKP XIII. kongresszusán megszabott célki­tűzések példás megvalósításáért. A dolgozók a csatlakozásukat kifejező le­velekben és üzenetekben mély megelége­déssel hangsúlyozták, Nicolae Ceausescu elvtárs következetesen munkálkodik, hogy a nemzetközi élet összetett problémái dialó­gus és tárgyalások útján nyerjenek megol­dást, következetesen munkálkodik a lesze­relésért és a békéért s ragyogó békekezde­ményezést tett országunk fegyverzetének, csapatállományának és katonai kiadásainak 5 százalékos csökkentésével, amit a román nép az 1986. november 2­3-i népszavazás al­kalmával lelkesen jóváhagyott. Az összes társadalmi rétegekhez tartozó számos dol­gozó fejezte ki teljes egyetértését Nicolae Ceaușescu elvtásnak a Nagy Nemzetgyűlés 1986 októberi ülésszakán tartott beszédében, ama beszédében foglalt tételekkel és esz­mékkel, amelyet a legfelsőbb államhatalmi szerv Románia külpolitikai programdoku­mentumaként fogadott el, megállapítva, hogy tanúsítja a román nép elhatározását, miszerint cselekszik az egyetemes leszere­lés és béke megvalósításáért. 1986 folyamán több mint 1 561 270 honpol­gár fordult a pártvezetőséghez, a központi szervekhez és­­szervezetekhez, a sajtóhoz és a rádiótelevízióhoz, a megyei, municípi­­umi és városi pártszervekhez, intézmények­hez, tömeg- és társadalmi szervezetekhez. Az RKP KB-nál 85 983 levelet kaptak és 18 000 honpolgárt fogadtak kihallgatáson. Különböző társadalmi-szakmai kategóri­ákhoz tartozó több mint 226 620 honpolgár levelek és kihallgatások útján észrevétele­ket és javaslatokat terjesztett elő ipari és mezőgazdasági, kereskedelmi és szövetke­zeti egységek általános ügyeinek, a népta­nácsok közműgazdálkodási tevékenységé­nek egyes vetületeivel, oktatási és kutatá­si, a kultúra, egészségügy, és más terüle­teken tevékenykedő intézményekkel kap­csolatban. Az ellenőrzések alapján az álta­lános érdekű javaslatok és észrevételek többsége megalapozottnak bizonyult. Számos honpolgár egyéni jellegű problé­mával is fordult a párt- és az állami szer­vekhez, tömeg- és társadalmi szervezetek­hez. A levelek és a kihallgatások útján e­lőterjesztett kérvények összességéből, 44 százalék kedvező elintézést nyert, a lehető­ségeken és a törvényességen belül. Megol­dottak lakásigényléssel, munkába való be­sorolással, orvosi ellátással és társadalom­­biztosítással kapcsolatos kérvényeket, elin­téztek egyes munkaviszályokat stb. A plénum úgy értékelte, hogy a megyei, municípiumi és városi párt- és állami szer­vek, a minisztériumok, a központi és helyi tömeg- és társadalmi szervezetek vezető­ségei, az RKP KB 1986. április 1­2-i plé­numa által leszögezett intézkedések, a párt­­főtitkár, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmuta­tásai szellemében munkálkodva, fokozot­tabban törekedtek arra, hogy nagyobb mértékben hasznosítsák a dolgozók leveleit és a honpolgárokkal a kihallgatásokon foly­tatott dialógust a különböző területek va­lóságismeretének elmélyítéséért, egyes hi­ányosságok felszámolásáért és a gazda­­sági-társadalmi tevékenység tökéletesítésé­ért. Az iparvállalatokban, építkezési vállal­kozásokban, állami és szövetkezeti mező­­gazdasági egységekben növekedett a fogé­konyság a dolgozóknak azon gazdasági fel­adatok teljesítésére vonatkozó javaslatai és indítványai iránt, amelyek kiviláglanak a haza egységes országos gazdasági-társa­dalmi fejlesztési tervéből, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési tervéből, a kiemelt programokból. Úgyszintén növeke­dett a néptanácsok felelőssége a levelek­ben, a Demokrácia Fóruma honpolgári gyűlésein tett javaslatok kivizsgálásában, hogy jó körülmények között tegyenek ele­get kötelezettségeiknek, amelyeket leszögez a közigazgatási-területi egységek önigazga­tására, önálló gazdasági-pénzügyi eszköz­­gazdálkodására és önfinanszírozására vo­natkozó törvény, általában javítsák közmű­­gazdálkodási tevékenységüket. Kedvező tényezőként értékelhetjük a kü­lönböző szintű vezető tisztségekben tevé­kenykedő káderek közvetlen, nagyobb mér­tékű részvételét a fontos dolgokat tartal­mazó észrevételek ellenőrzésében, ami fo­kozta az operativitást a vállalatokban és intézményekben tapasztalt hiányosságok felszámolásához szükséges intézkedések megállapításában és alkalmazásában. Úgy­szintén bővült az elemzések alkalmából ki­tűnt következtetések egységekben történő megvitatásának gyakorlata, így jó alkal­mat teremtettek a munkaközösségek neve­lésére a szocialista törvényesség betartásá­nak, a közvagyon iránti gondoskodásnak a szellemében. Számos dolgozónak nyílt lehetősége arra, hogy közvetlen dialógust folytasson kihall­gatások alkalmával különböző szintű vezető káderekkel, mind egyes általános érdekű ügyekről, mind pedig személyes problé­mákról. 1986 folyamán a megyei pártbizott­ságok első titkárai és titkárai meghallgat­tak 87 811 dolgozót, a miniszterek, azok helyettesei és miniszteri rangú államititká­rok pedig kihallgatáson fogadtak több mint 21 600 honpolgárt. Levelek és­ kihallgatások útján 121 553 honpolgár fordult a központi, helyi és ágazati sajtóhoz, valamint a rádiótelevízió­hoz. A dolgozói javaslatok és észrevételek alapján a sajtó és a rádiótelevízió jelentő­sen hozzájárult a fejlett tapasztalat népsze­rűsítéséhez és a tevékenység javításához a gazdasági egységekben és intézményekben, egyes visszaélések és törvényszegések fel­számolásához, a felelősség és az operativi­tás növeléséhez a dolgozói levelek, a ki­hallgatásokon felvetett problémák kivizs­gálásában és elintézésében. A Központi Bizottság plenáris ülése megállapította, hogy a dolgozók levelek és kihallgatások formájában 1986 folyamán is jelentős részt vállaltak a munka szervezé­sében és a vállalatok műszaki ellátmányá­nak kihasználásában mutatkozó bizonyos fogyatékosságok felszámolásából, anyagi költségek és a pénzkiadások csökkentéséből, s egyáltalán, a gazdasági-társadalmi tevé­kenység tökéletesítéséből, a nemzeti vagyon gyarapításából, a törvényesség betartásá­nak biztosításából, a szocialista etika és méltányosság szabályainak érvényesítésé­ből a társadalmi viszonyok terén.­­ A dolgozók javaslataikkal és észrevé­teleikkel számottevően hozzájárultak ipari egységekben történt bizonyos szabálytalan­ságok és fogyatékosságok felszámolásához. Felülvizsgálatok történtek Bukarest muni­cípiumi, Brassó, Krassó-Szörény, Hunyad, Hargita, Maros, Iasi, Prahova, Temes, Má­­ramaros, Beszterce-Naszód megyei gépipa­ri, fémipari, nehézgépgyártó, vegyipari, könnyűipari, elektrotechnikai, erdőgazdál­kodási és építőanyagipari egységekben, s a leszűrt következtetések alapján lépések történtek munkaszervezési, technológiai tö­kéletesítésekért, fém, faanyag és textília, villamos energia megtakarításáért, bizo­nyos alapanyagok, alkatrészek és részegy­ségek visszanyeréséért, a gépek és berende­zések kihasználási fokának emeléséért, a felülvizsgálások és javítások idejében való elvégzéséért, a termékek műszaki és minő­ségi színvonalának javításáért. Giurgiu, Dimbovita, Gorj, Hunyad, Szilágy, Mára­­maros megyei kőolaj- és bányatelepeken az észrevételek alapján történt felülvizsgála­tok számos munkaszervezési szabálytalan­ságra és a termelési fegyelemsértésre de­rítettek fényt, aminek nyomán intézkedések történtek a munkafrontok jobb előkészíté­séért, a személyzet továbbképzéséért és a fegyelem erősítéséért, a berendezések ha­tékonyabb kihasználásáért, a gépesítés bő­vítéséért, a nem produktív kiadások csök­kentéséért.­­ Állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek szövetkezeti parasztjai és más dolgozói, méltányolva Olt megye, valamint más megyékben számos egység kiemelke­dő mezőgazdasági eredményeit, úgy érté­kelték, hogy azok az egységek, ahol dolgoz­nak, az állam mezőgazdasági beruházásai nyomán megteremtett anyagi feltételekhez és a rendelkezésre álló földalap termőké­pességéhez viszonyítva nem érnek el kielé­gítő terméseredményeket, s tájékoztatták a pártvezetőséget, a helyi pártszerveket, il­letve a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek megyei szövetségeit számos fogyaté­kosságról és ezek okairól. Botosani, Braila, Delj, Teleorman, Arges, Konstanca, Bacau, Vilcea megyei mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben intézkedések történtek meg­­műveletlenül hagyott földterületek kihasz­nálásáért, bizonyos növényápolási munká­latok végrehajtásáért, a termés begyűjtésé­nek, beszállításának és jó körülmények kö­zötti tárolásának meggyorsításáért, gyep­területek feljavítási munkálatainak elvég­zéséért stb. Úgyszintén az észrevételek felül­vizsgálása alkalmával elhangzott javaslatok és megállapítások nyomán Buzau, Iasi, Neamt­, Prahova és más megyékben állat­­tenyésztő farmokon nagyobb felelősséggel léptek fel a takarmányalap biztosításáért, az állategészségügyi szabályok betartásáért, a farmok személyzete felelősségének növe­léséért az állatok megfelelő gondozása iránt. A felülvizsgálatok fényt derítettek az említett egységek pártszervezetei és kollek­tív vezető szervei gyenge politikai és szer­vező munkájára, arra a körülményre, hogy egyes vezető káderek nem törekedtek kel­lőképpen a közvagyon fejlesztésére és megóvására, passzívan viszonyultak a me­zőgazdasági munkálatok elvégzése terén tapasztalt fegyelmezetlenséghez és hanyag­sághoz.­­ A kereskedelmi, szövetkezeti és tu­risztikai tevékenységgel kapcsolatos javas­latok és észrevételek alapján intézkedések történtek az adott áruállomány kiegyensú­lyozottabb elosztásáért települések és egy­ségek szerint, a lakossági szolgáltatási te­vékenységek javításáért, az üzérkedés, a kivételezéses árusítás esetei, a kereskedel­mi szabályok megszegésének esetei leküz­déséért és lépések történtek a közvagyon­ban az egyes ügykezelők általi eltulajdoní­tások és sikkasztások folytán keletkezett károk megtérítéséért.­­ A néptanácsok jelentős támogatást kaptak a honpolgárok részéről a 27 673 ja­vaslat, észrevétel és bíráló megjegyzés ré­vén, amelyet levelekben és kihallgatáson tettek a közműgazdálkodási és a település­­rendezési tevékenységgel kapcsolatban. A javaslatokkal számos honpolgár hozzájárult a beépíthető körletek ésszerűbb méretezé­séhez, a területek beépítési normáinak be­tartásához, hogy minél hatékonyabban hasznosítsák a földalapot, megvalósítsanak egyes közművesítési munkákat és akciókat szervezzenek a települések szépítésére. A honpolgárok úgyszintén hozzájárultak a te­vékenység javításához, amely biztosítja a közigazgatási-területi egységek önálló gaz­dasági-pénzügyi eszközgazdálkodására és önfinanszírozására vonatkozó 1/1985. sz. tör­vény előírásainak alkalmazását. Egyes dol­gozók Bukarest municípiumban és Arges, Bacau, Beszterce-Naszód, Brassó, Iasi, Ia­­lomita, Suceava és más megye városi te­lepülésein levelekben és kihallgatások ide­jén taglalták a hibákat, amelyekkel átadtak egyes lakótömböket. A ténymegállapítás elemzéséből kitűnt, hogy egyes helyi párt­szervek, egyes néptanácsok végrehajtó bi­zottságai nem tevékenykedtek kellő igé­nyességgel a minden lakótömb számára megszabott építési technológiák betartásá­ért, a rend és a fegyelem szilárdításáért, a felelősség növeléséért a lakásépítő telepe­ken végzett összes munkálatok minősége iránt.­­ Felhasználva a szállítási, postai és táv­közlési tevékenységre vonatkozó észrevéte­lek és javaslatok Suceava, Dimbovita, Szatmár, Máramaros, Buzáu, Temes és más megyében végzett ellenőrzésének következ­tetéseit, arra törekedtek, hogy minél haté­konyabban kihasználják az árufuvarozási kapacitást, ésszerűbben jelöljék ki a sze­mélyszállítási autóvonalakat, erősítsék a személyzet fegyelmét, javítsák a telefon­­beszélgetések műszaki feltételeit stb.­­ Egyes javaslatok és a dolgozói észre­vételek ellenőrzéséből származó következ­tetések alapján egy sor intézkedést fogana­tosítottak a tevékenység javítására más te­rületeken is: oktatási, kulturális és művé­szeti intézményekben, a pénzügyi és bank­egységekben, valamint az egészségügy és társadalombiztosítás terén, ahol az orvos­etika megszegését észlelték, felületességet tapasztaltak az orvosi vizsgálatban, egyes orvosok a falusi rendelőkben nem tartot­ták be a programot stb.­­ A pártszervek és -szervezetek számá­ra reális támogatást képeztek a párttagok és más dolgozók javaslatai és bíráló észre­vételei a belső pártéletre, egyes tömegszer­vezetek, gazdasági egységek és intézmé­nyek tevékenységére vonatkozóan. Ezek többsége megalapozottnak bizonyult és in­tézkedések történtek a pártszervezeti köz­gyűlések, a politikai nevelő tevékenység tartalmának javításáért, a pártszervek és -szervezetek felelősségének növeléséért a gazdasági-társadalmi tevékenység vezetésé­ben és irányításában. Egyes levelek útján észrevételeztek egy sor negatív jelenséget egyes vezető tiszt­ségben tevékenykedő káderek, különböző területek más személyzete tevékenységében és magatartásában. Megállapították, hogy egyes esetekben megszegték a kollektív ve­zetés elvét, megnyilvánult a felületesség a hatáskörök gyakorlásában, a tisztséggel való visszaélés és az elvszerűség hiánya a dolgozó személyzettel való kapcsolatban, egyes törvényes előírások be nem tartása, hanyagság a közvagyonnal szemben, el­tulajdonítás és sikkasztás stb. A vétkesek­kel szemben intézkedéseket foganatosítot­tak párt- és adminisztratív vonalon, arra törekedtek, hogy felszámolják a közvagyon­ban okozott károkat, akik pedig bűncselek­ményt követtek el, azokat átadták a bűn­üldöző szerveknek. Az ellenőrzések kidom­borították, hogy egyes pártszervezetek, e­­gyes egységek kollektív vezetőségei nem törekedtek kellőképpen a nevelő tevékeny­ség fokozására és a dolgozó személyzet to­vábbképzésére, esetleges jelleget öltöttek a megelőzésre, az irányításra és a támogatás­ra vonatkozó akciók. A Központi Bizottság plenáris ülése meg­állapította, hogy a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kérvényei­nek elintézésében még mindig számos fo­gyatékosság mutatkozik.­ Egyes vállalatok­ban és intézményekkel a­ pártszervek és -szervezetek, a tömegszervezetek, az egysé­gek adminisztratív vezetőségének felelős tényezői nem eléggé fogékonyak, formálisan és bürokratikusan viszonyulnak a dolgozók által az egységekben tartott gyűléseken, illetve levelekben és kihallgatások során felvetett közérdekű, illetve személyes prob­lémákhoz. Húzzák-halasztják a dolgozó sze­mélyzet egyes indokolt javaslatainak és igényeinek elintézését, nem törekednek kel­lőképpen arra, hogy meggyőző módon vi­tassák meg az emberekkel az adott megol­dási lehetőségeket és törvényes kereteket. Ilyen körülmények között számos dolgozó fordult a felsőbb párt- és államvezetőség­hez. Nagyszámú dolgozó intézett kérést, il­letve panaszt levél formájában vagy kihall­gatás alkalmával a Bacau, Botosani, Hu­nyad, Iasi, Prahova, Suceava megyei, a Bukarest municípiumi pártbizottsághoz egyéni járandóságokkal, lakáskiutalással, használatba adandó földparcellával és más, különösképpen személyes jellegű kérdések­kel kapcsolatosan, amelyeket azokban az egységekben, illetve településeken kellett volna megvizsgálni és elintézni, ahol az illetők dolgoznak, illetve lakhelyük van. Úgyszintén sok levelet kapott az RKP KB, különösképpen Prahova, Iasi, Delj, Arges, Bacau, Galac, Dambovita megyéből és Bu­karest municípiumból különböző olyan ké­résekkel, amelyeknek elintézése helyi szer­vek hatáskörébe tartozott volna. Szintén negatív körülményként kell ki­emelni, hogy egyes helyi pártszervek, nép­tanácsok, a törvények népszerűsítése terén feladatkörrel rendelkező tényezők keveseb­bet foglalkoztak a széles honpolgári töme­geket érdeklő, bizonyos törvényes szabályo­zások megismertetését célzó akciók szerve­zésével. Egyes egységek pártszervezeteinek köz­gyűlései, egyes néptanácsok ülésszakai néha csak formálisan elemezték a levelek és ki­hallgatások formájában végzett munkát, nem tárták fel bizonyos negatív jelenségek okait és nem fogadtak el intézkedéseket az ilyen irányú tevékenység javítására. A helyi párt- és állami szerveknek, a mi­nisztériumi vezetőségeknek nem sikerült el­érniük, hogy az összes illetékes tényezők az RKP KB határozatában és az 1 1978. sz. törvényben előírt, határidőn belül intézzék el a levelekben vagy kihallgatások alkalmá­val megfogalmazott észrevételeket. Az Ar­ges, Delj, Galac, Gorj, Prahova, Teleorman megyei pártbizottság nagy késéssel intézett el a pártvezetőséghez küldött, de megoldás céljából hozzá irányított egyes leveleket. Úgyszintén késedelmesen intézte a levele­ket a munkaügyi, a közlekedés- és távköz­­lésügyi, a mezőgazdasági minisztérium. Az RKP KB plénuma elhatározta, hogy 1987 folyamán bizonyos intézkedéseket kell tenni a dolgozók javaslatainak, észrevéte­leinek, panaszainak és kérvényeinek elin­tézése további javításáért. — A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának történelmi jelentőségű ha­tározatai. a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs által az RKP KB plenáris ülésein, a dolgozók III. kongresszusán, a parasztság kongresszusán, a Dolgozók Országos Taná­csa és a Mezőgazdasági Országos Tanács plenáris ülésein, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának 1987. január 30-i ülé­sén tartott beszédeiből fakadó útmutatások, feladatok és orientációk szellemében a párt­szervek és -szervezetek, az állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezető­ségei intézkedjenek továbbra is határozot­tan, hogy a dolgozók javaslatait, észrevéte­leit és kérvényeit a legmesszebbmenő fogé­konysággal és operativitással, a párthatáro­zatoknak és az ország törvényeinek, a szo­cialista etika és méltányosság szabályainak megfelelően vizsgálják meg és intézzék el, ezúton is ösztönözve a tömegek részvételét a társadalom ügyeinek vezetésében, a ha­zai forradalmi munkásdemokrácia fejleszté­sében.­­ A megyei pártbizottságok, a többi párt­szerv és -szervezet, a néptanácsok, a mi­nisztériumi vezető tanácsok, a tömeg- és tár­sadalmi szervezetek vezetőségei, a gazda­sági egységek dolgozóinak tanácsai tovább­ra is, fordítsák a legmesszebbmenő figyel­met a következőkre vonatkozó javaslatok és indítványok operatív hasznosítására, a termelés és a munka szervezésének javí­tása, a fizikai termelés, különösképpen az exporttermelés példás megvalósítása a tel­jes választék tekintetében, a munkaterme­lékenység hangsúlyozottabb növelése, a termékek műszaki és minőségi színvonalá­nak emelése, új fogyasztási normák csök­kentése, az anyagok visszanyerése, felújí­tása és újrafelhasználása, a fejlett tapaszta­lat­­általános hasznosítása az egész gazda­gsági tevékenység hatékonyságának fokozása céljából.­­ A megyei pártbizotttságok, a mezőgaz­daságban tevékenykedő pártszervezetek, a néptanácsok, az állami mezőgazdasági vál­lalatok és mezőgépészeti állomások vezető­ségei, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek vezető tanácsai, az ilyen irányban fel­adatkörrel rendelkező többi tényező vizsgál­ja meg a legnagyobb figyelemmel a szövet­kezeti tagok, a többi mezőgazdasági dolgozó javaslatait és észrevételeit az alábbiakkal kapcsolatban: a munkálatok idejében való és minőségi elvégzése a gabona és ipari nö­vények termesztésében, a kertészetben, az állattenyésztésben, a föld intenzív kihasz­nálása és termőképességének növelése, a talajjavítási munkálatok végrehajtása, a mezőgazdasági élelmiszertermékek közpon­tosított állami alapjának képzése.­­ Minthogy számos honpolgár központi szervekhez, a párt vezetőségéhez is fordult olyan problémákkal, amelyek egyes gazda­sági egységek vagy helyi intézmények ha­táskörébe tartoznak, szükséges, hogy a me­gyei, municípiumi és városi pártszervek, az állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei a legnagyobb ha­tározottsággal munkálkodjanak, hogy a vállalatokban és intézményekben, a népta­nácsokban, mezőgazdasági egységekben és más szocialista egységekben a döntésho­zatali tényezők tanúsítsák a legnagyobb fogékonyságot a dolgozók által levelekben és kihallgatásokon, vagy más alkalomból felvetett problémák iránt és azokat operatí­van, a törvényes előírásoknak megfelelően intézzék el. A vállalatokban és intézmé­nyekben, a néptanácsokban, különösképpen azokban a szolgáltatásokban, amelyek köz­vetlenül dolgoznak a közönséggel, a sze­mélyzetet készítsék fel alaposan a törvé­nyek és más törvényes előírások ismereté­ből, amelyek tevékenységi területükre vo­natkoznak, hogy azokat megfelelően alkal­mazzák. Úgyszintén állandóan őrködni kell afölött, hogy ez a személyzet civilizáltan viselkedjék, legyen készséges a honpolgá­rokkal. Foganatosítsanak határozott intéz­kedéseket azokkal szemben, akik megsze­gik az RKP KB határozatát és az 1/1978. sz. törvényt a levelekkel és kihallgatásokkal kapcsolatban, felületesen intézik el a leve­leket, elnapolják a kivizsgálásokat, érdek­telenséget tanúsítanak azok megoldásában vagy bürokratikus válaszokat adnak a honpolgároknak.­­ Egyes negatív jelenségek megelőzése érdekében a különlegesebb tartalmú egyes észrevételek kivizsgálásából származó ta­pasztalatokat, amelyek a törvényesség, a szocialista etika és méltányosság normái megszegését tárják fel, vitassák meg ala­posan a pártapparátussal és -aktívával, a pártszervezetekben, a munkaközösségek­ben, mindazokban az egységekben, ame­lyekben észlelték azokat, mind pedig ha­sonló profilú más vállalatokban és intéz­ményekben.­­ Szigorúan tartsák tiszteletben az RKP KB határozatának előírásait és az 1/1978. sz. törvényt a javaslatok, észrevételek és kér­vények megoldására vonatkozó tevékenység időszakos elemzéséről a pártszervekben és szervezetekben, a tömeg- és társadalmi szervezetekben, a kollektív vezetés szerve­iben. Az elemzés során levont következte­tések alapján hozzanak intézkedéseket, a­­melyek biztosítják a dolgozói javaslatok jobb értékesítését, a kérvények elintézését az érvényben lévő törvényeknek megfelelő­en.­­ A megyei, municípiumi és városi párt­szervek időszakonként szervezzenek felké­szítőket és tanácskozásokat a dolgozók le­velekkel és kihallgatásukkal foglalkozó bi­zottságaival, amelyek vállalatok, intézmé­nyek, néptanácsok, minisztériumok és más szocialista egységek pártbizottságai vagy pártalapszervezeti bürói mellett tevékeny­kednek, hogy azok a pártszerveknek, ame­lyek mellett létrehozták őket, nyújtsanak tényleges támogatást a levelekben és a ki­hallgatások során felvetett problémák folya­matos megismerésében, a dolgozói javasla­tok, észrevételek, panaszok és kérvények kivizsgálásával és elintézésével kapcsolatos egész tevékenység közvetlen irányításának és vezetésének megvalósításában.­­ A központi és helyi sajtószervek, a Rádiótelevízió a továbbiakban is munkál­kodjanak a párt- és állami szervek, a szo­cialista egységek kollektív vezetőségei le­velekkel és kihallgatásokkal kapcsolatos te­vékenységük megszervezésében és lebonyo­lításában szerzett jó tapasztalatának nép­szerűsítéséért, hogy határozottan felszá­molják a törvényesség, a szocialista etika és méltányosság normáinak megszegését, a bürokratikus és formalista magatartást, a­­mely még megnyilvánul a dolgozók által levelekben és kihallgatásokon felvetett prob­lémák iránt. A továbbiakban is fordítsanak figyelmet a gazdasági-társadalmi tevékeny­ség számára fontos tartalommal jelentkező észrevételek ellenőrzéséből kitűnt követ­keztetések hasznosítására.­­ A Központi Pártkollégium, a Levelek és Kihallgatások Osztálya, a Gazdasági és Társadalmi Tevékenység Központi Munkás­ellenőrzési Tanácsa, az RKP KB többi osztálya a párt- és állami szerveknél a le­velekkel és kihallgatásokkal kapcsolatos te­vékenység ellenőrzése alkalmával arra tö­rekedjék, hogy biztosítsa a kollektív veze­tő szervek, a gazdasági egységek és intézmények összes tényezői fogékonyságá­nak és felelősségének növekedését, hogy minél operatívabban, a párt- és állami ha­tározatok szellemében intézzék el mind az általános érdekű problémákat, mind pedig a dolgozók személyes kérvényeit. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága kifejezi meggyőződését, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami in­tézmények, a tömeg- és társadalmi szer­vezetek vezetőségei arra törekednek, hogy javítsák a dolgozói javaslatok, észrevételek és kérvények elintézésével kapcsolatos te­vékenységet, ez úton is ösztönözve a hon­polgárok részvételét a gazdasági-társadal­mi tevékenység tökéletesítésében, az RKP XIII. kongresszusa határozatainak, a párt­főtitkárnak, Nicolae Ceausescu elvtársnak a dolgozók forradalmi szelleme növelé­sére vonatkozó útmutatásainak és orientá­cióinak példás valóra váltásáért, a tevé­kenység újabb, minőségileg magasabb szintre való emeléséért minden téren. AZ RKP KB 1987. MÁRCIUS 24-89-I PLENÁRIS ÜLÉSEN ELFOGADOTT DOKUMENTUMOK A DOLGOZÓKNAK A PÁRTVEZETŐSÉGHEZ, A HELYI PÁRTSZERVEKHEZ, AZ ÁLLAMI SZERVEKHEZ, A TÖMEG­­ES TÁRSADALMI SZERVEZETEKHEZ, A SAJTÓHOZ ÉS A RÁDIÓTELEVÍZIÓHOZ INTÉZETT JAVASLATAI ÉSZREVÉTELEI, PANASZAI ÉS KÉRVÉNYEI ELINTÉZÉSÉRŐL 1986-BAN _ ÖSSZEFOGLALÁS ] GYORSABBAN, OLCSÓBBAN, A TERVEZETTNÉL TÖBB OLAJKUTAT Az év elejétől 20 szondát adtak át a termelésnek a bascovi Mélyfúró Telep dolgozói, és így négy olajkúttal túlteljesítették az időszakra vonatkozó előirányzatot. Sikerüket emeli, hogy a fúrási sebességet a fogyasztások mérséklésével növelték, megtakarítot­tak 50 000 kilowattóra villamos energiát és 17 tonna folyékony tüzelőanyagot. Bár a Hunyad Megyei Ipari Termelési és Szolgáltatási Vállalat alig pár éves múltra tekint vissza, máris elmond­hatja magáról, hogy története van. A 80-as évek elején in­kább a kő- és homokbányá­szatot és a fémszerkezet-gyár­tást fejlesztették, s akkor e­­zek a termékek hozták a vál­lalati nyereség zömét, hogy aztán mára, az előbbiek meg­tartása mellett, a betonelem - gyártásra, a gépkocsijaví­tásra, a konfekció készítésére és az esernyőgyártásra térje­nek át. És még mindig nem soroltuk fel a vállalat jelenle­gi termékszerkezetébe tartozó közszükségleti cikkek minde­­nikét: az Orástién gyártott páralecsapódást gátló szert, a súrolóport, a szappant, az u­­gyanitt gyártott keleti mintá­jú szőnyegeket, a majd min­­denik gyár, részleg keretében megtalálható kisbútorgyártást. A leglátványosabb és igazán sikeres termékszerkezeti vál­toztatást mégis a brádi gyár­egységben hajtották végre az­zal, hogy az esernyőgyártás folytatása mellett kezeslába­sokkal, síruhákkal, könnyű és mutatós textíliából, bársony­ból varrt konfekcióval törtek be a piacra. A megyében köz­ben megismerték termékeiket, s ennek köszönhetően ez a gyár az 1987. évre szóló szer­ződéseket elsőnek kötötte meg. A történet azonban itt még nem ér véget. A vállalat éve­kig ún. kettős alárendeltség­ben tevékenykedett, mint a Megyei Lakás- és Községgaz­dálkodási Vállalat-csoport e­­gyik jogi személyiséggel is rendelkező egysége, amely a maga során a megyei népta­nácsnak volt alárendelve. Ezt a kettős alárendeltséget szün­tették meg 1985. október else­jével, vagyis ma a kisipari vállalat kizárólag csak a me­gyei néptanácstól függ. (Eb­ben a mai szervezeti keret­ben: Hányadon és Brádon gyáregységek, Déván két rész­leg, Kajánban, Hátszegen, O­­roszlén és Petrozsényban rész­legek tevékenykednek. A hu­nyadi gyáregység a legerő­sebb, amely a vállalat ipari termelésének közel 40 száza­lékát adja.) Úgy is szokták mondani, hogy a kisipar termékeire, szolgáltatásaira két vevőkör­nek is szüksége van: a nagy­iparnak és a lakosságnak. És minél fejlettebb a megye ipa­ra, annál több megrendelést kaphat a nagyipartól a min­dent vállaló és kellően felsze­­relt kisipari vállalat, még ki­sebb volumenű és értékű be­ruházások kivitelezését is. Az itteniek dolgoztak már a hu­nyadi és a kaláni kohászati kombinátok számára, a vörös­­acéli Kohászati Vállalatnak, a petrozsényi Bányagépgyártó Vállalatnak, az orostiei Vidra Szőrmefeldolgozó Vállalatnak és másoknak. Egy ilyen vállalat pénzügyi­gazdasági helyzetét egyen­súlyban tartani, fizetőképes­ségét végig megőrizni, az évek alatt felgyűlt készleteket le­szorítani — nem könnyű és egyszerű feladat. Kaschuta Eugen mérnök igazgató sze­rint ezek a mai kihelyezett gyárak, részlegek az évek so­rán különböző vállalatokhoz tartoztak, s többé-kevésbé te­le raktárakkal (alkatrészek, anyagok, részegységek, kész­termékek stb.) kerültek a kis­ipari vállalat kötelékébe. A forgóeszközök új normatívái­nak megismerése után sike­rült is részben megszabadul­niuk ezektől az elfekvő kész­letektől, de, mivel jórészt ré­gi, hatályon kívül helyezett szabványok után készült al­katrészekről volt, van szó, nem találtak mindenikre ve­vőt, felhasználót. Az elfekvő készletek felszá­molásának kérdését az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottsága ez év március 7-i ü­­lésén részleteiben is megtár­gyalta. Amint azt az ülésről kiadott közlemény kiemeli: a fém, a textília és más termé­kek elfekvő készleteit, a be­fejezetlen termelés és a kész­termékek készleteit minél e­­lőbb be (vissza) kell juttatni a nemzetgazdasági körforgás­ba, vagyis tervbe kell foglalni ezeket a termelés keretében történő felhasználás érdeké­ben. A vállalat már ezeknek az útmutatásoknak a szellemé­ben járt el akkor, amikor a megengedettnél még mindig­ magasabb készletnormák fel- * számolásáért­­ külön sorrend­­tervet dolgozott ki anyag- és alkatrész-típusok, termékcsa­ládok stb. szerint, főként a következő módszerek segítsé­gével: újraelosztással egysé­gen belül, vagy más vállala­toknak és nem utolsósorban az anyagbeszerzéssel megyei szinten foglalkozó szakválla­latnak való felajánláson ke­resztül. A raktáron levő tex­tíliákat konfekciónak dol­gozzák fel és így értékesítik, végül (mint ahogy ezt már eddig is tették) újrafelhasz­nálásra küldik a használt ak­kumulátorokból kinyert ólmot és ólom-oxidot, valamint a törvényes előírások betartá­sával (a 49/1980. számú tör­vényerejű rendeletről van szó) a leltárból leírt alkatré­szeket, gépeket, berendezése­ket. Ticula Joan közgazdász, a vállalat főkönyvelője nagyon bízik abban, hogy a fenti ak­ció nyomán a termelés—áru­pénz ciklus tovább rövidül majd. — A közszükségleti cik­keink iránt változatlanul nagy a kereslet — mondotta a fő­könyvelő —, amit a nyeresé­get hozó hunyadi, dévai, oros­ziei, kaláni és hátszegi keres­kedelmi egységeink forgal­mán érzékelünk. A szabókré­tától a gyapjúszálig, a brádi­­ak konfekcióárujától az egyéb háztartási cikkekig mindent forgalmazunk, s egyáltalán nem gondolunk arra, hogy az ilyen jellegű tevékenységün­ket visszafogjuk. A forgalom fellendítését és termékeink jobb megismerését szolgálta az 1986-ban Déván megrende­zett hagyományos árukiállítás, ahol megint csak a brádiak termékei arattak osztatlan si­kert. Annak ellenére, hogy közvetlenül a 250/1986. számú törvényerejű rendelet megje­lenése után az elfekvő készle­tek összértéke 16 millió lejjel csökkent, a meglévők, mint már láttuk, még mindig túl­lépik az engedélyezett szintet. Nem mentségül mondom, ez részben azzal magyarázható, hogy sok a kihelyezett gyár és részleg, ezeken belül pedig tevékenységi területenként egy-egy anyagraktár találha­tó, a raktárosok, a részlegve­zetők pedig hajlamosak a „túlbiztosításra“, nehezen vál­nak meg a fölösnek tekintett készletektől. Változtatni ezen úgy tudunk, ha jobban meg­szervezzük az anyagellátást és kötelezően tartjuk magun­kat a normatívák új határ­időihez, amelyek szerint a nyersanyagot a beérkezéstől számítva 15 nap alatt fel kell dolgozni, a félkész termékeket legtöbb nyolc, a készterméke­ket pedig öt napig tarthatjuk az egység területén. Sajnos, ezeket a határidőket jelenleg még túllépjük. Mindezekkel szoros össze­függésben, a vállalati gazda­sági-pénzügyi tevékenység igazi értékmérője a fizető­­képesség fennállása, megőr­zése, a tervmutatóknál pedig a forgalmazott és bevételezett árutermelés helyzete. Az el­múlt hónapokban a vállalat pénzügyi helyzete tovább erő­södött, bár az említett terv­mutatót 1986-ban nem sikerült teljesíteniük. Kaschuta Eugen igazgató szerint a vállalat a maga részéről mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a gyártott termékek mielőbb el­jussanak a megrendelőhöz. Az elmondottakból több ta­nulság is leszűrhető. A kis­ipari vállalatnak a jelenlegi szervezeti keretben is tovább kell keresnie az elfekvő a­­nyag- és alkatrész-készletek megnyugtató és végleges fel­számolásának útját, módját. Esetleg az alegységek, városok egységesített, egyesített anyag­raktárának létrehozásával meg tudnák akadályozni, ele­jét tudnák venni az értékek, anyagok, alkatrészek stb. fel­­­aprózódásának, szétforgácso­­lódásának, amely — mint lát­tuk — az elfekvő készletek kialakulásának forrása. Ha a régi alkatrészek, anyagok ma már valóban nem használha­tók fel, a törvény előírásainak szigorú betartásával, a leltár­ból le kell írni ezeket, s az újrafelhasználás útján, a szak­­vállalaton keresztül kell érté­kesíteni mindeniket. Deák Levente SORRENDTERV AZ ELFEKVŐ RAKTÁRI KÉSZLETEK FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN ELŐRE — 1987. április 1.

Next