Előre, 1987. június (41. évfolyam, 12285-12309. szám)

1987-06-02 / 12285. szám

H a megkérdeznének, mivel foglalkozik egy vállalat karbantartó részlege, habozás nélkül •rávágnám: a gépek és berendezések hibátlan és biztonságos működését vigyázza. — Ezt tesszük mi is — mondja Bundu Stefan, mester a mangáliai Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat karbantartó részlegének vezetője —, csak sokkal szélesebb skálán, mint általában. Ha jól meggondolom, alig akad olyan kétkezi mesterség, ami ne szükségeltetnék munkánkban. Elektronista, kárpitos, esztergályos, villany- szerelő, géplakatos, ablakos, csempéző, víz- és gázvezetékszerelő stb. áll készenlétben minden olyan hiba, rongálódás elhárítására, kijavítására, ami egy üdülőtelepen előfordulhat. A hűtőberendezésekért épp úgy felelünk, mint a vízcsapok jó működéséért. De a függönykarnisok felszerelése, a diszkók, zenés bárok elektronikai felszerelése, a biztonsági zárak karbantartása is a mi pászmánk. Pillanatnyilag 86-an dolgozunk a részlegen, s mindegyikünk legalább 2—3 szakmát sajátított . A kezdet kezdetén csak a kisebb javításokat vállaltuk. Maga a műhely tulajdonképpen nem is létezett. Minek is? Hiszen a gázvezeték-, vízcsap-, meg villanyszerelők a helyszínen végezték munkájukat. Az asztalosok is ott szögezték vagy enyvezték össze a meglazult szökés asztallábakat. De ha valami komolyabb bajról, teszem azt, egy motoros vízi szivattyú vagy hűtőberendezés meghibásodásáról volt szó, javítására már szakegységekhez kellett fordulni, ami számos nehézségbe ütközött. A javítások pótalkatrészgondok, egyéb szervezési hiátusok miatt sokszor elhúzódtak, pedig, főként szezonban, a gyorsaság rendkívül fontos szempont, így vált szükségessé a nagyobb üzemzavarok helyi elhárítása: szakmunkások jöttek, megalakult a műhely, szerszámgépeket kaptunk. Az évek folyamán nőtt a tapasztalat, mind többre vállalkozhattunk. Mostanra már bármilyen javítást elvégzünk. Külön részlegünk foglalkozik a pótalkatrészek felújításával; asztalosaink, kárpitosaink bármilyen állapotban lévő bútorzatot újjávarázsolnak. Egy idő óta aztán már saját tervezésű bútorok készítését is megkezdtük, belső terek átrendezése, intimizálása saját tervezésű berendezése, különböző építmények , teraszok, fedett hotel bejáratok, kerthelyiségek stb. — kivitelezése meg mind-mind olyan tevékenység, amiben számítani lehet ránk. S ne tűnjék szerénytelenségnek, de amibe belefogtunk, igen jól sikerült. Volt alkalmam a karbantartó részleg néhány „alkotását" megtekinteni. A Mongólia Szálló hallja és étterme, a Dana recepciója és bárja, Venuson és főleg a Meteor bárja Jupiteren valóban mestermunka ... Nem vagyok valami nagy fagylaltozó, de vissza sem utasíthattam a szíves kínálást, így hát vitézül bevágtam — az egyébként tényleg kitűnő — nagy porciót. A fagylalt „elkövetője” és vendéglátói, Dugheana Neli, szakács- és cukrászmester, a mangáliai turisztikai vállalat cukrászlaborjának főnöke. — A tengerpart, s talán az egész ország legnagyobb laboratóriuma a miénk. Valóságos tésztagyár. Naponta 30 ezer darab sütemény készül itt. Velem együtt 18-an dolgoznak, két váltásban, a „fagylaltosok” háromban. Főként a szervezett turizmus részére szállítunk. Félszáz egységet szolgálunk ki a turisztikai vállalat üdülőiben. Saját recepttárunkban 40 féle sütemény, 11 féle fagylalt szerepel. Hűsítőből meg négyfélét forgalmazunk. Mindezt szinte egy szuszra mondta el az egységvezető, miközben a különböző részlegeket jártuk. A fagylaltos gépek közül csak kettő működik — persze, még nincsen főszezon. A hatalmas sütőkemencék között mármár elviselhetetlen a hőség, erőlködve zúg a szellőztető berendezés. Balte, Stefan, sütőmester éppen a hőmérsékletet ellenőrzi az egyik kemencénél — nem mindegy a piskóta számára, milyen alatta a tűz. Legtöbben a díszítőrészlegen dolgoznak, itt kapják meg végső formájukat a cukrászsütemények. Csurog a forró csokoládémáz, fröccsen a tejszínhab, kandírizott gyümölcs és zselédarabok pottyannak a habos-krémes készítmények tetejére. A temérdek nyalánkság láttán fiam jut eszembe és saját gyermekkori álmom — csak egyszer, csak egyetlenegyszer juthatnék én oda be ... No lám, most itt vagyok, de egyáltalán nem kívánom a haboscsokis, édes „kreációkat". Sőt! Viszont ennek kapcsán megkérdezem Dugheanu Nelit, mi a kedvenc édessége? Mert ugyebár, aki itt dolgozik, az nyilván nem kívánja... — Imádom a csokoládétortát — hangzik a válasz, nem kis meglepetésemre. Kallós Péter HÁTTÉRRÉSZLEGEK „ALKOTÁSAI“ ELŐRE — 1987. június 2. HATÁRJÁRÁS ARAD MEGYÉBEN ESŐK UTÁN GYORS HÁT A FÖLDEKEN (Folytatás az 1. oldalról) — Bizonyára, Szentanna környékén is hetekkel ezelőtt beindult a zöldtakarmányozás. — Valóban, hisz május 6-án és 7-én a legtöbb helyen, jószágfarmon hozzáláttak a zöldetetéshez. És mióta a tehenek zöltakarmányozásban részesülnek, a tejtermelés is jócskán növekedett, átlagosan két literrel többet fejnek naponta egyedenként, mint azelőtt, vagyis az istállózási időszak végén- különösen a komlósi, az Alexa Caporal falubeli és a fazekasvarsándi termelőszövetkezetben emelkedett figyelemreméltóan a tejhozam. Igaz, Simándon, és Zarándon most is gyengébben telik a sajtát, mivel az állatállomány megsínylette a hoszszú, nehéz telet, azt, hogy bizony a takarmányozás nem volt valami bőséges és változatos. Közben a növényápolásra fordul a szó, melynél erősen összetorlódtak a tennivalók. De hát csak cukorrépát nem kevesebb, mint 2070, kukoricát pedig közel 5000 hektáron termesztenek a szentannai Agrizhoz tartozó mtsz-ekben. A komlósi és a szentannai gazdaság egyaránt négyszáz hektáron veteti a cukorrépát, melyet itt is, ott is teljes egészében megkapáltak kézzel. Ugyanakkor a második kapáláshoz is hozzáláttak, egyes parcellákon elvégezték e munkát is. Csakhát közben a kiadós esőzések miatt többnapos tétlenségre kényszerültek a cukorrépa művelői. A legjobban a zimándi termelőszövetkezetben sürget a növényápolás, ahol még negyvenöt hektáron kell elvégezni az első kézi kapálást, és lehetőleg minél előbb, hogy kellőképpen fejlődhessen a növényzet. Mindenesetre, gondos és jó minőségű növényápolásra s egyúttal megfelelő tőállomány biztosítására van szükség ahhoz, hogy az idénre előirányzott 42 tonnás cukorrépahozamot agráripari tanács átlagban valóban el is érjék Szóvátesszük, hogy a kukoricaföldeken nem sok történt eddig a növényápolást illetően, ha elgondoljuk, hogy géppel például még csak 240, kézzel meg 190 hektár területet kapáltak meg. Ez pedig kevés. Éppen ezért az idő felmelegedésével, s a földek felszikkadása után nagyon rá kell kapcsolniuk a kapásoknak, hogy behozzák az időjárás okozta lemaradást, hogy „rendezzék a sorokat“ minden őszi betakarítású növénytáblán. . . FÖLKÉSZÍTŐK (Folytatás az 1. oldalról) Jenleg az ország komoly összegeket költ — kemény valutában is — orvosi cérnára, s ezt az importot szeretnénk kiváltani. Elkészítettünk nyolc cérnaszettet, s* elküldtük egyes klinikáknak, megyei kórházaknak a helybeli kórházon kívül... — Milyen új cérnafajtán dolgoznak még? — Díszvarrócérnát készítünk a cipőiparnak, többek között. — Feltételezhetően ez is importkiváltó cikk lesz, mint igen sok az önök termékei közül. Hányféle cérnát gyártanak itt? — Azt pontosan igen kevesen tudhatják, mert minden bizonynyal meghaladja a 20 ezres számot.... — Húszezret?! Cérnából? — Meglehet, huszonötezer is. Vegyük csak a színárnyalatokat, színkatalógusunkban ezerféle szín van. Mindenik cérna gyártható minden színben, elég tehát csak 20—25 alaptípus, s ott vagyunk a csillagászati számnál. S egy cérna más-más terméknek számít akkor is, ha csak a felcsévézett cérna hosszúsága különbözik. Gyapotból 234 alapszínnel dolgozunk, ennyi van a kartellában, ehhez jönnek a rendkívüli kérelmek. Ezeket rendszerint nem könnyű teljesíteni. Aztán készítünk poliészter alapú cérnát, melónból cérnát, PNA-ból is — és kizárólag belföldi festékekkel dolgozunk. — Újabb bizonyság arra, hogy itt jól dolgoznak. Miért jobban mint más cérnagyárakban? — Ez modernebb gyár az elsőnél, a harmadik pedig még kevés ideje működik, nincs megfelelő tapasztalatuk. Magcérnát például nem olyan könnyű készíteni. Azért is van rá szükség, hogy a cérna igazodhasson az összevarrott anyagok tulajdonságaihoz. Vagyis sokféle szálkeverékkel dolgozunk. — ön vegyészetből doktorált, igazolván a kétszáz éves megállapítást, hogy a textilipar folyamatosan ellátja feladatokkal a vegyészeket. Mi volt disszertációjának a témája? — A kikészítés egyik igen igényes munkafázisa a fehérítés, amelynek során nagyon agreszszív vegyszerekkel, oxigénes vízzel nátrium-hipokloriddal, nátrum-kloriddal dolgozunk. Bár ma a kikészítőben minden berendezés Inoxból van, vagyis nem oxidálódó acélból, azért a berendezések hosszabb-rövidebb idő alatt tönkremennek. Meg kell találni a módját annak, hogyan lehet és kell egy-egy berendezést passziválni, mert akkor jelentősen megnyújtható az élettartamuk. — Ezek a kutatások, gondolom, jelentőségükben túlnőnek a vállalaton, hiszen máshol is fehérítenek, más textilgyárak berendezéseit is óvni kell... — 1975-ben kezdtem el a doktorátuson dolgozni, akkor, amikor a hazai ipar hatalmas iramú fejlődése minden szakember számára nyilvánvalóvá vált. Rengeteg új feladatot vállaltak fel gyáraink, új acélok sorát kezdték gyártani, hogy ezekből aztán a textilgépgyártók elkészítsék a kikészítő üzemek gépeit. Egyáltalán nem volt mindegy, milyen recept szerint készül az az inoxacél, kutatásaimnak főleg ebben volt haszna. A Textilipari Kutató Intézet szakemberei egy-egy új géptípus kifejlesztésénél figyelembe veszik az én eredményeimet is, több alkalommal tapasztalhattam ezt. Nyolcvanban készültem el a tézissel, akkor védtem meg, azóta is folyamatosan akadnak kisebb-nagyobb feladatok, érdekes témák. Elbúcsúzom, kijutok a vállalatból, s miközben a város felé baktatok, azon morfondírozom, hogyan is állunk a szigorúan vett szakosodással. Lám, egy textilgyárat közgazdász vezet, a kutatólabor főnöke vegyész, s mindketten közmegelégedésre végzik teendőiket. GONDOS FELKÉSZÜLÉSSEL VESZTESÉGMENTES ARATÁST (Folytatás az 1. oldalról) más tizedikén megkezdhettük az árpa aratását s reméljük, hogy húszadika körül ezen a nyáron is megindulhatnak a kombájzok. Körültekintően fel akarunk és fel is kell készülnünk az aratásra, hogy elkerülhessük a betakarítási veszteséget, mely a búzánál tavaly elég jelentős volt, mivel a változékony időjárás miatt sokáig eltartott a kenyérgabona begyűjtése. A felnaki ingó műhelyeiben kombájnokat és szalmapréseket javítanak Cimpean Florian mérnök vezetése alatt. Tőle kérdeztem: hogy állnak a gépek rendbehozásával, milyen arányban végezték azt el? — Előbb említsem meg azt, amin túlvagyunk, így például azt, hogy az ötven darab utánfutó egytől egyig használható, míg a harminchat szalmaprésből csak hármat-négyet kell még rendbehoznunk, ugyanis a többiek üzemképesek. Sokkal nehezebb kérdést jelent a kombájnok javítása. A C—12-es arató cséplők körül nincs különösebb probléma, mivel azokból, a 46 darabból csak kettőt-hármat kell még üzemképessé tenni, a C—14-es típusú kombájnokkal viszont eléggé meggyűlt a bajunk, minthogy azoknak még mintegy fele javításra szorul. Ennek pedig az az oka, hogy az e kombájnokhoz szükséges alkatrészek közül néhányhoz nem tudtunk hozzájutni, hiába kértünk, igényeltünk a megyei mezőgazdasági anyagraktártól, nem bocsátották rendelkezésünkre, mert állítólag nekik sincs. De valahonnan mégis be kell szereznünk ezeket az alkatrészeket, méghozzá mielőbb, hogy néhány napon belül az utolsó C—14-es típusú kombájnt is rendbehozhassuk. Nem lehet ugyanis addig várni a javítással, míg beindul az aratás. Egyébként igyekszünk kifogástalan minőségű javításokat végezni, hogy majd a gabonaföldeken minél jobban kihasználhassuk a gépeket. Igaz, sok jó, lelkiismeretesen dolgozó gépészünk van, köztük Plujar Mihai, Kosztor Károly, Grad Vasile, Takács Pál és mások. Mindezekhez csupán annyit fűznénk hozzá, hogy a legjobb dolog mégis csak az volna, ha a felnaki mezőgépészeti állomáson mielőbb rendbehozhatnák az utolsó kombájnokat is. És az alkatrészellátás elősegítéséért bizonyára a Mezőgépészeti Állomások Arad Megyei Trösztjének vezetősége is tehetne valamit*.y4 " --------NEMZETKÖZI ÉLET . KORUNK ELSŐDLEGES KÖVETELMÉNYE • BÉKE ÉS LESZERELÉS FELHÍVÁS A BÉKÉRE A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke, Willy Brandt a „kettős nulla megoldás“ gyakorlatba ültetésére szólított az európai nukleáris rakéták tekintetében. A „Felhívás a békére“ jelszóval tartott bonni népgyűlésen a legfontosabb nyugatnémet ellenzéki párt vezetője kijelentette, hogy erkölcsi szempontból rettenetes az az elgondolás, miszerint a biztonság a kölcsönös megsemmisítéssel szavatolható, politikai szempontból pedig ez önámítás. A HÁBORÚ VESZÉLYEIRŐL A dániai Helsingör közelében találkozót tartottak „A háború veszélyei és a békeremények“ témával. Részt vett a tudományos és kulturális élet, a békemozgalmak 250 képviselője, valamint különböző országok politikusai. A dán békealap, az akció szervezője nyilatkozata szerint a korunkat érintő nagy kérdések közül a legfontosabb a háború és a béke problémája. A Föld erőforrásait nem kell a háború előkészítésére pazarolni — mutat rá a dokumentum. DENUKLEARIZÁLT ÖVEZETEK létrehozásáért „A nukleáris támaszpontok nem szavatolják a lakosság biztonságát, ellenkezőleg, nagy veszélyt jelentenek a civilekre nézve“ — jelentette ki Pertti Paasio, a finn parlament szociáldemokrata képviselője. A Berliner Zeitung című lapnak adott interjújában síkraszállt észak-európai és balkáni denuklearizált övezetek megteremtésére vonatkozó javaslatokért, valamint azért, hogy a kontinens központi részén hozzanak létre egy nukleáris fegyverektől mentes folyosót. Határozatok elfogadásával ért véget az ECOSOC-ülésszak Az Egyesül Nemzetek New York-i székházában befejezte munkálatait az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) tavaszi ülésszaka. Napirenden a gazdasági és társadalmi fejlődés világméretű problémái álltak. Az ECOSOC-ülésszakon egész sor határozatot fogadtak el a világ szociális helyzetére vonatkozólag, kidomborítva a fejlődő országok haladáserőfeszítései aktívabb támogatásának szükségességét. A dokumentumok parancsoló követelményként domborítják ki a fegyverkezési hajsza leállítását, a leszerelés megvalósítását, az ily módon felszabaduló erőforrások a nemzetek, elsősorban a fejlődő országok fejlesztési programja finanszírozására fordítását. Egy másik határozat kimondja minden ember lakáshoz és normális életfeltételekhez való joga tiszteletben tartásának, az összes nemzeteknek a tudomány és a technika vívmányaihoz való korlátlan hozzájutásának szükségességét. Kiemeli továbbá a népek önrendelkezésért, függetlenségért és szabadságért folytatott harca elleni zsoldostoborzás és -felhasználás betiltásának szükségességét. Határozatban szorgalmazza az ECOSOC-ülésszak a műszaki-tudományos cserék útjában álló akadályok felszámolását, hogy az összes államok, főként pedig a fejlődő országok részesülhessenek a korszerű tudomány és technika vívmányaiban. A dokumentum rámutat, hogy a műszaki-tudományos haladásnak az összes népek fejlődését, a béke és a nemzetközi biztonság erősítését, a gyengén fejlettség felszámolását, az éhínség, az írástudatlanság és a munkanélküliség leküzdését kell szolgálnia. (Folytatás az 1. oldalról) tonai tömbökhöz tartozó országok katonai törekvéseit. Ennek érdekében a berlini tanácskozáson a résztvevők elfogadták A Varsói Szerződésben részt vevő államok katonai doktrínájáról című dokumentumot. Mint ismeretes, a Varsói Szerződésben részt vevő államok átfogó, békés építőmunkát folytatnak országuk gazdasági-társadalmi fejlesztését célzó programok megvalósításáért. A szocializmus és a béke pedig egymástól elválaszthatatlan: népeink haladásának, jóléte növelésének elengedhetetlen feltétele a biztonság, a békés alkotó és munkalégkör biztosítása. Mindebből természetszerűen következik a Varsói Szerződésben részt vevő államok katonai doktrínájának szigorúan defenzív jellege. Ilyen összefüggésben a szóban forgó dokumentumból világosan kitűnik, hogy a Varsói Szerződés, akárcsak a benne részt vevő valamennyi állam katonai doktrínája a nukleáris háború megengedhetetlensége célkitűzésének van alárendelve. Társadalmi rendszerük természetéből adódóan, ezek az államok jövőjüket sohasem kötötték és nem is fogják összekötni a nemzetközi kérdések katonai úton történő megoldásával; ellenkezőleg, minden körülmények között síkraszállnak valamennyi fennálló probléma békés, kizárólag tárgyalásos rendezéséért. A Varsói Szerződésben részt vevő államok ezúttal újólag ünnepélyesen megerősítették, hogy egyetlen állam, vagy államok szövetsége ellen sem kezdeményeznek semmilyen fajta katonai akciót, ha ők maguk sem célpontjai valamilyen fegyveres támadásnak, továbbá, hogy elsőként nem folyamodnak a nukleáris fegyverek használatához, hogy egyetlen európai, vagy a kontinensen kívüli állammal szemben sincs semmilyen területi követelésük, s hogy egyetlen államot vagy népet sem tartanak ellenségüknek, következésképpen készek, kivétel nélkül, a világ összes népeivel kapcsolatra lépni, a biztonság általános érdekei és a békés egymás mellett élés követelményei figyelembevétele alapján. Ezen kapcsolatokon belül szilárdan a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös előny elvei, valamint a nemzetközileg elismert többi elvek és normák vezérelik. A dokumentum ugyanakkor ismerteti azokat a célkitűzéseket, amelyek e katonai doktrína defenzív jellegéből erednek, s amelyekért a részt vevő államok síkraszállnak, s egyszersmind azzal a javaslattal fordulnak az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz, hogy szervezzenek közös tanácskozást az egymás álláspontjának jobb megismerése, a kölcsönös bizalom erősítése érdekében. Rendkívüli jelentőséggel bír a Varsói Szerződésben részt vevő államok ezúttal is megerősített álláspontja a két európai katonai tömb létezésével és jövőjével kapcsolatosan. Európa két katonai tömbbe való megosztottságának folytatása, álláspontjuk szerint, anakronisztikus, éppen ezért a résztvevők síkraszálltak a Varsói Szerződés és a Észak-atlanti Szövetség egyidejű felszámolásáért, s mintegy első lépésként, azok katonai szervezeteinek felszámolásáért. A berlini tanácskozáson elfogadott dokumentumok átfogó leszerelési, mindenekelőtt nukleáris leszerelési intézkedési programot tartalmaznak, melyek abból a meggyőződésből táplálkoznak, hogy pillanatnyilag reális lehetőségek vannak azok megkezdéséhez. Ezekben a programokban megtalálhatók azok az eszmék és törekvések, amelyeket pártunk és államunk következetesen támogat. Világszerte közismert és nagy visszhangot keltett a szocialista Romániának az évek folyamán a béke és a leszerelés ügye javára tett számos építő javaslata és kezdeményezése. A nukleáris veszély kiküszöböléséért folyó erőfeszítések összességében Európának közismerten döntő, kulcsszerepe van. Ez abból a realitásból ered, hogy kontinensünk minden szempontból a legveszélyeztetettebb, hiszen az itt felsorakoztatott nagyszámú közép-hatótávolságú és operatív taktikai rakétákon túl a támadó stratégiai fegyverzetek is ide irányulnak. Éppen ezért a Varsói Szerződésben részt vevő államok síkraszállnak azért, hogy késedelem nélkül egyezmény jöjjön létre az Európában lévő amerikai és szovjet közép-hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról, s az egyezmény aláírását követően kivonják a Csehszlovák SZK-ban és a Német DK-ban felállított szovjet rakétákat. Ezen államok síkraszállnak az európai szovjet és amerikai operatív-taktikai rakéták egyidejű felszámolásáért és a tárgyalások megkezdéséért a Szovjetunió keleti részén, valamint az USA területén hadrendbe állított hasonló típusú rakétákról. Ugyanezen törekvéseken belül a részt vevő államok szükségesnek tartják egy, a stratégiai támadó fegyverek lényeges csökkentésére vonatkozó megállapodás megkötését: első lépésként azok 50 százalékos csökkentését javasolják öt éven belül, s tárgyalások megkezdését azok további csökkentéséről. A fegyverkezési verseny egyik éltető összetevője a nukleáris kísérletek folytatása, amely egyre újabb és tökéletesebb tömegpusztító fegyverek létrehozására ösztönöz. A tanácskozáson hangsúlyozást nyert, hogy a kísérletek teljes betiltása hozzájárulna a nukleáris fegyverek gyártásának és tökéletesítésének leállításához és megnyitná az utat azok kiküszöböléséhez. Hasonlóképpen rámutattak annak szükségességére, hogy megtiltsák az atomfegyvereknek a világűrbe való telepítését, hogy a kozmoszt — az egész emberiség közös javát — kizárólag békés célokra használják. A berlini tanácskozáson külön kitértek a vegyi fegyverek problémájára is, amely évek óta különböző nemzetközi fórumokon is a figyelem középpontjában áll. A Varsói Szerződésben részt vevő államok határozottan síkraszálltak ezen fegyverek mielőbbi kiküszöböléséért, egyértelműen kijelentve, hogy készek hozzájárulni egy olyan nemzetközi konvenciónak még ebben az évben történő végleges kidolgozásához, amely a vegyi fegyverek betiltására, a meglévő készletek és termelési bázisaik megsemmisítésére vonatkozik. A nukleáris leszereléssel kapcsolatos törekvésekkel egy időben kivételes figyelmet érdemel a konvencionális fegyverek problematikája is. A tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek azoknak az utaknak és lehetőségeknek a felkutatására, amelyek a Varsói Szerződésben részt vevő államok részéről egy évvel ezelőtt javasolt programok megvalósítását szolgálnák, nevezetesen a fegyveres erők és a konvencionális fegyverzetek 1990- ig történő 25 százalékos csökkentésének programját. A tanácskozásról kiadott közlemény rámutat arra, hogy a konvencionális fegyverzetcsökkentésre a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésével egy időben kerülhetne sor, s újabb intézkedések révén 2000-ig további eredmények érhetők el e téren, hasonlóképpen a katonai kiadások csökkentése terén. Ezzel kapcsolatosan jól ismert országunk következetes álláspontja: a szocialista Románia teljes határozottsággal síkraszáll a katonai kiadások befagyasztásáért és csökkentéséért, s az ily módon felszabadult anyagi alapoknak a népek gazdasági-társadalmi haladásának szolgálatába való állításáért. S elvi síkon meghirdetett eszméink gyakorlati megvalósulását mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a tény, hogy az elmúlt év novemberében rendezett népszavazás határozata értelmében, Románia 5 százalékkal csökkentette csapatállományát és fegyverzetét, s közel 10 százalékkal katonai kiadásait. A Varsói Szerződésben részt vevő államok javaslataiban az európai katonai feszültség csökkentése állandó, folytonos folyamatként jelentkezik, amely minden egyes szakaszban erőegyensúlyt hivatott biztosítani a lehető legalafcsonyabb szinten. Szem előtt tartják ugyanakkor a fegyveres erők időközben kialakult aszimmetriáját, s megfelelő csökkentések révén az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére törekednek. A fegyveres erők, a konvencionális fegyverzetek és a katonai kiadások csökkentését célzó problematika egésze, a feszültség és a bizalmatlanság csökkentésének kérdése napirendként szerepelhetne az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia második szakaszán — javasolták a berlini tanácskozás résztvevői —, s egy ezzel kapcsolatos határozat létrejöhet az európai bizalom- és biztonságerősítő konferencián részt vevő államok külügyminiszteri szintű találkozóin. A leszerelési, valamint a biztonságerősítő folyamat szempontjából rendkívüli jelentőségű az a tény is, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő államok ez alkalommal kijelentették, hogy készek maxi-i málisan tartózkodni, kölcsönösségi alapon, katonai potenciáljuk fejlesztésétől, nem növelni fegyveres erejüket és klasszikus fegyverzetüket, 1—2 éves moratóriumot fogadni katonai kiadásaik növelésére. Ugyanakkor síkraszállnak nukleáris- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozásáért a Balkánon, Közép- és Észak-Európában, összhangban Románia és Bulgária, valamint a Csehszlovák SZK és a Német DK erre vonatkozó javaslataival. A berlini tanácskozáson a részt vevő államok egyszersmind megerősítették azon elhatározásukat, hogy aktívan hozzájárulnak a bécsi összeurópai találkozó sikeres befejezéséhez, egyértelműen kiállva a széles körű gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és humanitárius téren való együttműködés fejlesztése, az európai biztonság és enyhülés általános ügye mellett. A berlini véleménycsere során egyébként kitértek a nemzetközi élet megannyi fontos és időszerű vetületére, kihangsúlyozva, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a világban fennálló feszültséggócok feloldásáért, a gyengén fejlettség és az új gazdasági világrend problémájának megoldásáért. A Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bizottságának berlini tanácskozásán kifejezésre jutott álláspontok, a javasolt intézkedések teljes mértékben megfelelnek a népek legfőbb vágyainak és törekvéseinek, amelyek megvalósításában a szocialista Románia, a többi szocialista országgal, a világ népeivel és haladó erőivel vállvetve, aktívan részt kíván venni, hozzájárulva a tartós béke és biztonság megteremtéséhez, az európai és egyetemes együttműködés és megértés valóra váltásához. AZ EURÓPAI, AZ EGYETEMES BÉKE ÜGYE IRÁNTI MAGAS FOKÚ FELELŐSSÉG SZELLEMÉREN --------------------------------------------------------- - --------- ATHÉN Tárgyalások a Görögországban lévő amerikai támaszpontok jövőjéről Andreasz Papandreu görög kormányfő pénteken tárgyalásokat folytat Edwand Derwinski amerikai külügyminiszterhelyettessel a görög területen lévő amerikai katonai támaszfrontok kérdésében — jelentette be Athénban a görög kormány szóvivője. Hozzáfűzte, hogy az amerikai politikus athéni látogatása alkalmával megvizsgálják az amerikai— görög kapcsolatok egész kérdéscsoportját, úgyszintén a ciprusi problémát. A szóvivő utalt rá, hogy 1988 decemberében lejár a görög—amerikai egyezmény, amelynek értelmében az Egyesült Államok négy nagy katonai támaszpontot és mintegy 20 más katonai objektumot épített ki görög területen. Andreasz Papandreu miniszterelnök nemrég a parlamentben kijelentette, hogy az amerikai támaszpontok fenntartása kérdésében népszavazást rendeznek. Amennyiben a népszavazáson nem hagyják jóvá a katonai támaszpontokkal kapcsolatban az USA-val kötendő új egyezményt, Görögország nem fogja azokat aláírni — mutatott rá a szóvivő. Öt világrész hírei © A TASZSZ hírügynökség jelentette, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének Elnöksége Dimitrij Jazov hadseregtábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé. Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját — nyugdíjba vonulása miatt — felmentették a honvédelmi miniszteri tisztségből — jegyezte meg a hírügynökség. A FRANCIA külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy országa a genfi leszerelési konferencián javaslatot fog előterjeszteni a vegyi fegyverek kérdésében, előirányozva e fegyverek teljes felszámolását — jelenti az EFE hírügynökség. Franciaország síkraszáll a meglévő vegyifegyverkészletek teljes felszámolásáért egy erre vonatkozó nemzetközi egyezmény aláírását követő tíz éven belül — mutatott rá a szóvivő. A NYUGATNÉMET KORMÁNY szóvivője kijelentette, hogy az NSZK alkotmánya tiltja az ország fegyveres erőinek felfejlesztését a NATO-területen kívül, következésképpen az NSZK nem küldhet hadihajókat az Öböl térségébe az olajszállítások és a szabad hajózás biztosítása végett. A szóvivő állásfoglalása az Egyesült Államok azon javaslatával kapcsolatban hangzott el, hogy a NATO-országok járuljanak hozzá a szabad hajózás biztosításához az iraki- iráni konfliktus övezetében lévő nemzetközi vizeken. DÉL-KOREÁBAN folytatódtak a tiltakozó akciók a szöuli diktatórikus rezsim megtorló politikája ellen. Az ország különböző városaiban a diákok ezrei rendeztek nagygyűléseket, amelyek keretében megbélyegezték a demokráciáért síkraszálló személyek kínzását a rezsim börtöneiben, követelték az alkotmány módosítását, a diktatúra azonnali felszámolását, az összes politikai foglyok feltétel nélküli szabadon bocsátását. DANIEL ORTEGA, Nicaragua Köztársaság elnöke felszólította az összes antisandinista ellenforradalmi erőket, tegyék le a fegyvert, s fogadják el az 1985-ben meghirdetett amnesztiát. Managuában elhangzott beszédében, a nicaraguai államfő síkraszállt a közép-amerikai béke megteremtéséért. Megerősítette, hogy kész a közvetlen tárgyalásokra az USA kormányával.