Előre, 1987. június (41. évfolyam, 12285-12309. szám)

1987-06-02 / 12285. szám

H a megkérdeznének, mivel foglalkozik egy válla­lat karbantartó részlege, habozás nélkül •rávágnám: a gépek és berendezések hibátlan és biztonságos működését vi­gyázza. — Ezt tesszük mi is — mond­ja Bund­u Stefan, mester a mangáliai Szálloda- és Vendég­látóipari Vállalat karbantartó részlegének vezetője —, csak sokkal szélesebb skálán, mint általában. Ha jól meggondo­lom, alig akad olyan kétkezi mesterség, ami ne szükségeltet­nék munkánkban. Elektronista, kárpitos, esztergályos, villany-­ szerelő, géplakatos, ablakos, csempéző, víz- és gázvezeték­­szerelő stb. áll készenlétben minden olyan hiba, rongálódás elhárítására, kijavítására, ami egy üdülőtelepen előfordulhat. A hűtőberendezésekért épp úgy felelünk, mint a vízcsapok jó működéséért. De a függönykar­nisok felszerelése, a diszkók, ze­nés bárok elektronikai felszere­lése, a biztonsági zárak karban­tartása is a mi pászmánk. Pilla­natnyilag 86-an dolgozunk a részlegen, s mindegyikünk leg­alább 2—3 szakmát sajátított . A kezdet kezdetén csak a kisebb javításokat vállaltuk. Maga a műhely tulajdonképpen nem is létezett. Minek is? Hiszen a gázvezeték-, vízcsap-, meg villanyszerelők a helyszínen vé­­gezték munkájukat. Az asztalo­sok is ott szögezték vagy eny­vezték össze a meglazult szök­és asztallábakat. De ha valami komolyabb bajról, teszem azt, egy motoros vízi szivattyú vagy hűtőberendezés meghibásodásá­ról volt szó, javítására már szakegységekhez kellett fordulni, ami számos nehézségbe ütkö­zött. A javítások pótalkatrész­gondok, egyéb szervezési hiátu­­sok miatt sokszor elhúzódtak­, pedig, főként szezonban, a gyorsaság rendkívül fontos szempont, így vált szükségessé a nagyobb üzemzavarok helyi elhárítása: szakmunkások jöt­tek, megalakult a műhely, szer­számgépeket kaptunk. Az évek folyamán nőtt a tapasztalat, mind többre vállalkozhattunk.­­ Mostanra már bármilyen javítást elvégzünk. Külön részle­günk foglalkozik a pótalkatré­szek felújításával; asztalosaink, kárpitosaink bármilyen állapot­ban lévő bútorzatot újjávará­zsolnak. Egy idő óta aztán már saját tervezésű bútorok készíté­sét is megkezdtük, belső terek átrendezése, intimizálása saját tervezésű berendezése, különbö­ző építmények , teraszok, fe­dett hotel bejáratok, kerthelyisé­gek stb. — kivitelezése meg mind-mind olyan tevékenység, amiben számítani lehet ránk. S ne tűnjék szerénytelenségnek, de amibe belefogtunk, igen jól si­került. Volt alkalmam a karbantartó részleg néhány „alkotását" megtekinteni. A Mongólia Szálló hallja és étterme, a Dana re­cepciója és bárja, Venuson és főleg a Meteor bárja Jupiteren valóban mestermunka ... Nem vagyok valami nagy fagylaltozó, de vissza sem utasít­hattam a szíves kínálást, így hát vitézül bevágtam — az egyéb­ként tényleg kitűnő — nagy por­ciót. A fagylalt „elkövetője” és vendéglátói, Dugheana Neli, szakács- és cukrászmester, a mangáliai turisztikai vállalat cukrászlaborjának főnöke. — A tengerpart, s talán az egész ország legnagyobb labo­ratóriuma a miénk. Valóságos tésztagyár. Naponta 30 ezer da­rab sütemény készül itt. Velem együtt 18-an dolgoznak, két váltásban, a „fagylaltosok” há­romban. Főként a szervezett tu­rizmus részére szállítunk. Fél­száz egységet szolgálunk ki a turisztikai vállalat üdülőiben. Saját recepttárunkban 40 féle sütemény, 11 féle fagylalt sze­repel. Hűsítőből meg négyfélét forgalmazunk. Mindezt szinte egy szuszra mondta el az egységvezető, mi­közben a különböző részlegeket jártuk. A fagylaltos gépek közül csak kettő működik — persze, még nincsen főszezon. A hatal­mas sütőkemencék között már­­már elviselhetetlen a hőség, erőlködve zúg a szellőztető be­rendezés. Balte, Stefan, sütő­mester éppen a hőmérsékletet ellenőrzi az egyik kemencénél — nem mindegy a piskóta szá­mára, milyen alatta a tűz. Leg­többen a díszítőrészlegen dol­goznak, itt kapják meg végső formájukat a cukrászsütemé­­nyek. Csurog a forró csokoládé­máz, fröccsen a tejszínhab, kan­­dírizott gyümölcs és zselédara­­bok pottyannak a habos-krémes készítmények tetejére. A temérdek nyalánkság lát­tán fiam jut eszembe és saját gyermekkori álmom — csak egyszer, csak egyetlenegyszer juthatnék én oda be ... No lám, most itt vagyok, de egyál­talán nem kívánom a habos­csokis, édes „kreációkat". Sőt! Viszont ennek kapcsán meg­kérdezem Dugheanu Nelit, mi a kedvenc édessége? Mert ugyebár, aki itt dolgozik, az nyilván nem kívánja... — Imádom a csokoládétortát — hangzik a válasz, nem kis meglepetésemre. Kallós Péter HÁTTÉRRÉSZLEGEK „ALKOTÁSAI“ ELŐRE — 1987. június 2. HATÁRJÁRÁS ARAD MEGYÉBEN ESŐK UTÁN GYORS HÁT A FÖLDEKEN (Folytatás az 1. oldalról) — Bizonyára, Szentanna környékén is hetekkel ezelőtt beindult a zöldtakarmányozás. — Valóban, hisz május 6-án és 7-én a legtöbb helyen, jó­szágfarmon hozzáláttak a zöldetetéshez. És mióta a te­henek zöltakarmányozásban részesülnek, a tejtermelés is jócskán növekedett, átlagosan két literrel többet fejnek na­ponta egyedenként, mint az­előtt, vagyis az istállózási i­­dőszak végén- különösen a komlósi, az Alexa Caporal fa­lubeli és a fazekasvarsándi termelőszövetkezetben emel­kedett figyelemreméltóan a tejhozam. Igaz, Simándon, és Zarándon most is gyengébben telik a sajtát, mivel az állat­állomány megsínylette a hosz­­szú, nehéz telet, azt, hogy bi­zony a takarmányozás nem volt valami bőséges és válto­zatos. Közben a növényápolásra fordul a szó, melynél erősen összetorlódtak­­ a tennivalók. De hát csak cukorrépát nem kevesebb, mint 2070, kukori­cát pedig közel 5000 hektáron termesztenek a szentannai Agrizhoz tartozó mtsz-ekben. A komlósi és a szentannai gazdaság egyaránt négyszáz hektáron veteti a cukorrépát, melyet itt is, ott is teljes egé­szében megkapáltak kézzel. Ugyanakkor a második kapá­láshoz is hozzáláttak, egyes parcellákon elvégezték e mun­kát is. Csakhát közben a kia­dós esőzések miatt többnapos tétlenségre kény­szerültek a cukorrépa művelői. A leg­jobban a zimándi termelőszö­­­vetkezetben sürget a növény­­ápolás, ahol még negyvenöt hektáron kell elvégezni az el­ső kézi kapálást, és lehetőleg minél előbb, hogy kellőkép­pen fejlődhessen a növényzet. Mindenesetre, gondos és jó minőségű növényápolásra s egyúttal megfelelő tőállomány biztosítására van szükség ah­hoz, hogy az idénre előirány­zott 42 tonnás cukorrépahoza­mot agráripari tanács átlagban valóban el is érjék Szóvátesszük, hogy a kuko­ricaföldeken nem sok történt eddig a növényápolást ille­tően, ha elgondoljuk, hogy géppel például még csak 240, kézzel meg 190 hektár terüle­tet kapáltak meg. Ez pedig ke­vés. Éppen ezért az idő felme­legedésével, s a földek felszik­­kadása után nagyon rá kell kapcsolniuk a kapásoknak, hogy behozzák az időjárás okozta lemaradást, hogy „rendezzék a sorokat“ minden őszi betakarítású növénytáb­lán. . . FÖ­LKÉSZÍTŐK (Folytatás az 1. oldalról) Jenleg az ország komoly össze­geket költ — kemény valutában is — orvosi cérnára, s ezt az importot szeretnénk kiváltani. Elkészítettünk nyolc cérnaszet­tet, s* elküldtük egyes klinikák­nak, megyei kórházaknak a helybeli kórházon kívül... — Milyen új cérnafajtán dol­goznak még? — Díszvarrócérnát készítünk a cipőiparnak, többek között. — Feltételezhetően ez is im­­portkiváltó cikk lesz, mint igen sok az önök termékei közül. Hányféle cérnát gyártanak itt? — Azt pontosan igen kevesen tudhatják, mert minden bizony­nyal meghaladja a 20 ezres számot.... — Húszezret?! Cérnából? — Meglehet, huszonötezer is. Vegyük csak a színárnyalatokat, színkatalógusunkban ezerféle szín van. Mindenik cérna gyárt­ható minden színben, elég tehát csak 20—25 alaptípus, s ott va­­gyunk a csillagászati számnál. S egy cérna más-más termék­nek számít akkor is, ha csak a felcsévézett cérna hosszúsága különbözik. Gyapotból 234 alap­színnel dolgozunk, ennyi van a kartellában, ehhez jönnek a rendkívüli kérelmek. Ezeket rendszerint nem könnyű teljesí­teni. Aztán készítünk poliészter alapú cérnát, melónból cérnát, PNA-ból is — és kizárólag bel­földi festékekkel dolgozunk. — Újabb bizonyság arra, hogy itt jól dolgoznak. Miért jobban mint más cérnagyárak­ban? — Ez modernebb gyár az el­sőnél, a harmadik pedig még kevés ideje működik, nincs meg­felelő tapasztalatuk. Magcérnát például nem olyan könnyű ké­szíteni. Azért is van rá szükség, hogy a cérna igazodhasson az összevarrott anyagok tulajdon­ságaihoz. Vagyis sokféle szálke­­verékkel dolgozunk. — ön vegyészetből doktorált, igazolván a kétszáz éves meg­állapítást, hogy a textilipar fo­lyamatosan ellátja feladatokkal a vegyészeket. Mi volt disszertá­ciójának a témája? — A kikészítés egyik igen igé­nyes munkafázisa a fehérítés, amelynek során nagyon agresz­­szív vegyszerekkel, oxigénes víz­zel nátrium-hipokloriddal, nát­­rum-­kloriddal dolgozunk. Bár ma a kikészítőben minden berendezés Inoxból van, vagyis nem oxidálódó acélból, azért a berendezések hosszabb-rövidebb idő alatt tönkremennek. Meg kell találni a módját annak, hogyan lehet és kell egy-egy berendezést passziválni, mert akkor jelentősen megnyújtható az élettartamuk. — Ezek a kutatások, gondo­lom, jelentőségükben túlnőnek a vállalaton, hiszen máshol is fehérítenek, más textilgyárak be­rendezéseit is óvni kell... — 1975-ben kezdtem el a doktorátuson dolgozni, akkor, amikor a hazai ipar hatalmas iramú fejlődése minden szak­ember számára nyilvánvalóvá vált. Rengeteg új feladatot vál­laltak fel gyáraink, új acélok sorát kezdték gyártani, hogy e­­zekből aztán a textilgépgyártók elkészítsék a kikészítő üzemek gépeit. Egyáltalán nem volt mindegy, milyen recept szerint készül az az inoxacél, kutatá­saimnak főleg ebben volt hasz­na. A Textilipari Kutató Intézet szakemberei egy-egy új géptípus kifejlesztésénél figyelembe ve­szik az én eredményeimet is, több alkalommal tapasztalhat­tam ezt. Nyolcvanban készültem el a tézissel, akkor védtem meg, azóta is folyamatosan akadnak kisebb-nagyobb feladatok, ér­dekes témák. Elbúcsúzom, kijutok a válla­latból, s miközben a város felé baktatok, azon morfondírozom, hogyan is állunk a szigorúan vett szakosodással. Lám, egy textilgyárat közgazdász vezet, a kutatólabor főnöke vegyész, s mindketten közmegelégedésre végzik teendőiket. GONDOS FELKÉSZÜLÉSSEL VESZTESÉGMENTES ARATÁST (Folytatás az 1. oldalról) m­ás tizedikén megkezdhettük az árpa aratását s reméljük, hogy húszadika körül ezen a nyáron is megindulhatnak a kombájzok. Körültekintően fel akarunk és fel is kell ké­szülnünk az aratásra, hogy el­kerülhessük a betakarítási veszteséget, mely a búzánál tavaly elég jelentős volt, mi­vel a változékony időjárás miatt sokáig eltartott a ke­nyérgabona begyűjtése. A felnaki ingó műhelyeiben kombájnokat és szalmaprése­ket javítanak Cimpean Flo­rian mérnök vezetése alatt. Tőle kérdeztem: hogy állnak a gépek rendbehozásával, mi­lyen arányban végezték azt el? — Előbb említsem meg azt, amin túlvagyunk, így például azt, hogy az ötven darab u­­tánfutó egytől egyig használ­ható, míg a harminchat szal­maprésből csak hármat-né­­gyet kell még rendbehoznunk, ugyanis a többiek üzemképe­sek. Sokkal nehezebb kérdést jelent a kombájnok javítása. A C—12-es arató­ cséplők kö­rül nincs különösebb problé­ma, mivel azokból, a 46 da­rabból csak kettőt-hármat kell még­ üzemképessé tenni, a C—14-es típusú kombájnok­kal viszont eléggé meggyűlt a bajunk, minthogy azoknak még mintegy fele javításra szorul. Ennek pedig az az oka, hogy az e kombájnokhoz szükséges alkatrészek közül néhányhoz nem tudtunk hoz­zájutni, hiába kértünk, igé­nyeltünk a megyei mezőgaz­dasági anyagraktártól, nem bocsátották rendelkezésünkre, mert állítólag nekik sincs. De valahonnan mégis be kell sze­reznünk ezeket az alkatrésze­ket, méghozzá mielőbb, hogy néhány napon belül az utolsó C—14-es típusú kombájnt is rendbehozhassuk. Nem lehet ugyanis addig várni a javí­tással, míg beindul az aratás. Egyébként igyekszünk kifo­gástalan minőségű javításokat végezni, hogy majd a gabona­földeken minél jobban kihasz­nálhassuk a gépeket. Igaz, sok jó, lelkiismeretesen dolgozó gépészünk van, köztük Plujar Mihai, Kosztor Károly, Grad Vasile, Takács Pál és mások. Mindezekhez csupán annyit fűznénk hozzá, hogy a legjobb dolog mégis csak az volna, ha a felnaki mezőgépészeti állo­máson mielőbb rendbehozhat­nák az utolsó kombájnokat is. És az alkatrészellátás elősegí­téséért bizonyára a Mezőgé­pészeti Állomások Arad Me­gyei­ Trösztjének vezetősége is tehetne valamit*.y4 " --------NEMZETKÖZI ÉLET . KORUNK ELSŐDLEGES KÖVETELMÉNYE • BÉKE ÉS­­ LESZERELÉS FELHÍVÁS A BÉKÉRE A nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt elnöke, Willy Brandt a „kettős nulla megol­dás“ gyakorlatba ültetésére szólított az európai nukleáris rakéták tekintetében. A „Fel­hívás a békére“ jelszóval tar­tott bonni népgyűlésen a leg­fontosabb nyugatnémet ellen­zéki párt vezetője kijelentet­te, hogy erkölcsi szempontból rettenetes az az elgondolás, miszerint a biztonság a köl­csönös megsemmisítéssel sza­vatolható, politikai szempont­ból pedig ez önámítás. A HÁBORÚ VESZÉLYEIRŐL A dániai Helsingör közelé­ben találkozót tartottak „A háború veszélyei és a béke­remények“ témával. Részt vett a tudományos és kultu­rális élet, a békemozgalmak 250 képviselője, valamint kü­lönböző országok politikusai. A dán békealap, az akció szervezője nyilatkozata szerint a korunkat érintő nagy kér­dések közül a legfontosabb a háború és a béke problémája. A Föld erőforrásait nem kell a háború előkészítésére paza­rolni — mutat rá a dokumen­tum. DENUKLEARIZÁLT ÖVEZETEK­­ létrehozásáért „A nukleáris támaszpontok nem szavatolják a lakosság biztonságát, ellenkezőleg, nagy veszélyt jelentenek a civilek­re nézve“ — jelentette ki Pertti Paasio, a finn­­ parla­ment szociáldemokrata képvi­selője. A Berliner Zeitung cí­mű lapnak adott interjújában síkraszállt észak-európai és balkáni denuklearizált öveze­tek megteremtésére vonatko­zó javaslatokért, valamint azért, hogy a kontinens köz­ponti részén hozzanak létre egy nukleáris fegyverektől mentes folyosót. Határozatok elfogadásával ért véget az ECOSOC-ülésszak Az Egyesül Nemzetek New York-i székházában befejezte munkálatait az ENSZ Gazda­sági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) tavaszi ülésszaka. Napirenden a gazdasági és társadalmi fejlődés világmé­retű problémái álltak. Az ECOSOC-ülésszakon e­­gész sor határozatot fogadtak el a világ szociális helyzeté­re vonatkozólag, kidomborítva a fejlődő országok haladás­erőfeszítései aktívabb támoga­tásának szükségességét. A do­kumentumok parancsoló kö­vetelményként domborítják ki a fegyverkezési hajsza leállí­tását, a leszerelés megvalósí­tását, az ily módon felszaba­duló erőforrások a nemzetek, elsősorban a fejlődő országok fejlesztési programja finan­szírozására fordítását. Egy másik határozat kimondja minden ember lakáshoz és normális életfeltételekhez való joga tiszteletben tartásának, az összes nemzeteknek a tudo­mány és a technika vívmá­nyaihoz való korlátlan hozzá­jutásának szükségességét. Ki­emeli továbbá a népek önren­delkezésért, függetlenségért és szabadságért folytatott harca elleni zsoldostoborzás és -fel­­használás betiltásának szük­ségességét. Határozatban szorgalmaz­za az ECOSOC-ülésszak a műszaki-tudományos cserék útjában álló akadályok felszá­molását, hogy az összes álla­mok, főként pedig a fejlődő országok részesülhessenek a korszerű tudomány és tech­nika vívmányaiban. A doku­mentum rámutat, hogy a mű­szaki-tudományos haladásnak az összes népek fejlődését, a béke és a nemzetközi bizton­ság erősítését, a gyengén fej­­lettség felszámolását, az éhín­ség, az írástudatlanság és a munkanélküliség leküzdését kell szolgálnia. (Folytatás az 1. oldalról) tonai tömbökhöz tartozó or­szágok katonai törekvéseit. Ennek érdekében a berlini tanácskozáson a résztvevők elfogadták A Varsói Szerző­désben részt vevő államok katonai doktrínájáról című dokumentumot. Mint ismeretes, a Varsói Szerződésben részt vevő ál­lamok átfogó, békés építő­munkát folytatnak országuk gazdasági-társadalmi fejlesz­tését célzó programok meg­valósításáért. A szocializmus és a béke pedig egymástól el­választhatatlan: népeink ha­ladásának, jóléte növelésének elengedhetetlen feltétele a biztonság, a békés alkotó és munkalégkör biztosítása. Mind­ebből természetszerűen kö­vetkezik a Varsói Szerződés­ben részt vevő államok ka­tonai doktrínájának szigorúan defenzív jellege. Ilyen össze­függésben a szóban forgó do­kumentumból világosan ki­tűnik, hogy a Varsói Szerző­dés, akárcsak a benne részt vevő valamennyi állam ka­tonai doktrínája a nukleáris háború megengedhetetlensége célkitűzésének van aláren­delve. Társadalmi rendszerük természetéből adódóan, ezek az államok jövőjüket soha­sem kötötték és nem is fog­ják összekötni a nemzetközi kérdések katonai úton tör­ténő megoldásával; ellenke­zőleg, minden körülmények között síkraszállnak vala­mennyi fennálló probléma békés, kizárólag tárgyalásos rendezéséért. A Varsói Szerződésben részt vevő államok ezúttal újólag ünnepélyesen megerő­sítették, hogy egyetlen állam, vagy államok szövetsége el­len sem kezdeményeznek semmilyen fajta katonai ak­ciót, ha ők maguk sem cél­pontjai valamilyen fegyveres támadásnak, továbbá, hogy elsőként nem folyamodnak a nukleáris fegyverek használa­tához, hogy egyetlen európai, vagy a kontinensen kívüli állammal szemben sincs sem­milyen területi követelésük, s hogy egyetlen államot vagy népet sem tartanak el­lenségüknek, következéskép­pen készek, kivétel nélkül, a világ összes népeivel kapcso­latra lépni, a biztonság álta­lános érdekei és a békés egy­más mellett élés követel­ményei figyelembevétele a­­lapján. Ezen kapcsolatokon belül szilárdan a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a bel­­ügyekbe való be nem avat­kozás, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás, a teljes jog­­egyenlőség és a kölcsönös előny elvei, valamint a nem­zetközileg elismert többi el­vek és normák vezérelik. A dokumentum ugyanakkor is­merteti azokat a célkitűzése­ket, amelyek e katonai dokt­rína defenzív jellegéből ered­nek, s amelyekért a részt vevő államok síkraszállnak, s egyszersmind azzal a javas­lattal fordulnak az Észak-at­lanti Szövetség tagállamaihoz, hogy szervezzenek közös ta­nácskozást az egymás állás­pontjának jobb megismerése, a kölcsönös bizalom erősítése érdekében. Rendkívüli jelentőséggel bír a Varsói Szerződésben részt vevő államok ezúttal is megerősített álláspontja a két európai katonai tömb létezé­sével és jövőjével kapcsolato­san. Európa két katonai tömbbe való megosztottságá­nak folytatása, álláspontjuk szerint, anakronisztikus, ép­pen ezért a résztvevők síkra­­szálltak a Varsói Szerződés és a Észak-atlanti Szövetség egyidejű felszámolásáért, s mintegy első lépésként, azok katonai szervezeteinek fel­számolásáért. A berlini tanácskozáson el­fogadott dokumentumok át­fogó leszerelési, mindeneke­lőtt nukleáris leszerelési in­tézkedési programot tartal­maznak, melyek abból a meg­győződésből táplálkoznak, hogy pillanatnyilag reális le­hetőségek vannak azok meg­kezdéséhez. Ezekben a prog­ramokban megtalálhatók azok az eszmék és törekvések, a­­melyeket pártunk és álla­munk következetesen támo­gat. Világszerte közismert és nagy visszhangot keltett a szocialista Romániának az évek folyamán a béke és a leszerelés ügye javára tett számos építő javaslata és kezdeményezése. A nukleáris veszély kikü­szöböléséért folyó erőfeszíté­sek összességében Európának közismerten döntő, kulcssze­repe van. Ez abból a reali­tásból ered, hogy kontinen­sünk minden szempontból a legveszélyeztetettebb, hiszen az itt felsorakoztatott nagy­számú közép-hatótávolságú és operatív­ taktikai rakétákon túl a támadó stratégiai fegy­verzetek is ide irányulnak. Éppen ezért a Varsói Szerző­désben részt vevő államok síkraszállnak azért, hogy ké­sedelem nélkül egyezmény jöjjön létre az Európában lévő amerikai és szovjet közép-hatótávolságú nukleá­ris rakéták felszámolásáról, s az egyezmény aláírását kö­vetően kivonják a Csehszlo­vák SZK-ban és a Német DK-ban felállított szovjet ra­kétákat. Ezen államok síkra­szállnak az európai szovjet és amerikai operatív-taktikai rakéták egyidejű felszámolásá­ért és a tárgyalások meg­kezdéséért a Szovjetunió ke­leti részén, valamint az USA területén hadrendbe állított hasonló típusú rakétákról. U­­gyanezen törekvéseken belül a részt vevő államok szüksé­gesnek tartják egy, a straté­giai támadó fegyverek lénye­ges csökkentésére vonatkozó megállapodás megkötését: első lépésként azok 50 száza­lékos csökkentését javasolják öt éven belül, s tárgyalások megkezdését azok további csökkentéséről. A fegyverkezési verseny e­­gyik éltető összetevője a nuk­leáris kísérletek folytatása, a­­mely egyre újabb és tökélete­sebb tömegpusztító fegyverek létrehozására ösztönöz. A ta­nácskozáson hangsúlyozást nyert, hogy a kísérletek teljes betiltása hozzájárulna a nuk­leáris fegyverek gyártásának és tökéletesítésének leállításá­hoz és megnyitná az utat azok kiküszöböléséhez. Hasonló­képpen rámutattak annak szükségességére, hogy megtilt­sák az atomfegyvereknek a világűrbe való telepítését, hogy a kozmoszt — az egész emberiség közös javát — ki­zárólag békés célokra használ­ják. A berlini tanácskozáson kü­lön kitértek a vegyi fegyverek problémájára is, amely évek óta különböző nemzetközi fó­rumokon is a figyelem közép­pontjában áll. A Varsói Szer­ződésben részt vevő államok határozottan síkraszálltak e­­zen fegyverek mielőbbi kikü­szöböléséért, egyértelműen ki­jelentve, hogy készek hozzá­járulni egy olyan nemzetközi konvenciónak még ebben az évben történő végleges kidol­gozásához, amely a vegyi fegyverek betiltására, a meg­lévő készletek és termelési bá­zisaik megsemmisítésére vo­natkozik. A nukleáris leszereléssel kapcsolatos törekvésekkel egy időben kivételes figyelmet ér­demel a konvencionális fegy­verek problematikája is. A­ tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek azoknak az utak­nak és lehetőségeknek a fel­kutatására, amelyek a Varsói Szerződésben részt vevő álla­mok részéről egy évvel ezelőtt javasolt programok megvaló­sítását szolgálnák, nevezetesen a fegyveres erők és a kon­vencionális fegyverzetek 1990- ig történő 25 százalékos csök­kentésének programját. A ta­nácskozásról kiadott közle­mény rámutat arra, hogy a konvencionális fegyverzet­csökkentésre a taktikai nuk­leáris fegyverek csökkentésé­vel egy időben kerülhetne sor, s újabb intézkedések révén 2000-ig további eredmények érhetők el e téren, hasonló­képpen a katonai kiadások csökkentése terén. Ezzel kapcsolatosan jól is­mert országunk következetes álláspontja: a szocialista Ro­mánia teljes határozottsággal síkraszáll a katonai kiadások befagyasztásáért és csökken­téséért, s az ily módon fel­szabadult anyagi alapoknak a népek gazdasági-társadalmi haladásának szolgálatába való állításáért. S elvi síkon meg­hirdetett eszméink gyakorlati megvalósulását mi sem bizo­nyítja ékesebben, mint az a tény, hogy az elmúlt év no­vemberében rendezett népsza­vazás határozata értelmében, Románia 5 százalékkal csök­kentette csapatállományát és fegyverzetét, s közel 10 száza­lékkal katonai kiadásait. A Varsói Szerződésben részt vevő államok javaslataiban az európai katonai feszültség csökkentése állandó, folytonos folyamatként jelentkezik, a­­­mely minden egyes szakasz­ban erőegyensúlyt hivatott biztosítani a lehető legala­­f­csonyabb szinten. Szem előtt­ tartják ugyanakkor a fegyve­res erők időközben kialakult aszimmetriáját, s megfelelő csökkentések révén az egyen­lőtlenségek kiküszöbölésére törekednek. A fegyveres erők, a konvencionális fegyverzetek és a katonai kiadások csök­kentését célzó problematika egésze, a feszültség és a bizal­matlanság csökkentésének kérdése napirendként szere­pelhetne az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszere­lési konferencia második sza­kaszán — javasolták a berlini tanácskozás résztvevői —, s egy ezzel kapcsolatos határo­zat létrejöhet az európai bi­zalom- és biztonságerősítő konferencián részt vevő álla­mok külügyminiszteri szintű találkozóin. A leszerelési, valamint a biztonságerősítő folyamat szempontjából rendkívüli je­lentőségű az a tény is, hogy a Varsói Szerződésben részt ve­vő államok ez alkalommal ki­jelentették, hogy készek maxi-­i málisan tartózkodni, kölcsö­nösségi alapon, katonai poten­ciáljuk fejlesztésétől, nem nö­velni fegyveres erejüket és klasszikus fegyverzetüket, 1—2 éves moratóriumot fo­gadni katonai kiadásaik növe­lésére. Ugyanakkor síkraszáll­nak nukleáris- és vegyifegy­­vermentes övezetek létreho­zásáért a Balkánon, Közép- és Észak-Európában, összhang­ban Románia és Bulgária, va­lamint a Csehszlovák SZK és a Német DK erre vonatkozó javaslataival. A berlini tanácskozáson a részt vevő államok egyszers­mind megerősítették azon el­határozásukat, hogy aktívan hozzájárulnak a bécsi össz­európai találkozó sikeres be­fejezéséhez, egyértelműen ki­állva a széles körű gazdasági, műszaki-tudományos, kultu­rális és humanitárius téren való együttműködés fejleszté­se, az európai biztonság és enyhülés általános ügye mel­lett. A berlini véleménycsere során egyébként kitértek a nemzetközi élet megannyi fontos és időszerű vetületére, kihangsúlyozva, hogy foko­zott erőfeszítéseket kell tenni a világban fennálló feszült­séggócok feloldásáért, a gyen­­gén fejlettség és az új gazda­sági világrend problémájá­nak megoldásáért. A Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Kon­zultatív Bizottságának berlini tanácskozásán kifejezésre ju­tott álláspontok, a javasolt in­tézkedések teljes mértékben megfelelnek a népek legfőbb vágyainak és törekvéseinek, amelyek megvalósításában a szocialista Románia, a többi szocialista országgal, a világ népeivel és haladó erőivel vállvetve, aktívan részt kíván venni, hozzájárulva a tartós béke és biztonság megterem­téséhez, az európai és egyete­mes együttműködés és meg­értés valóra váltásához. AZ EURÓPAI, AZ EGYETEMES BÉKE ÜGYE IRÁNTI MAGAS FOKÚ FELELŐSSÉG SZELLEMÉREN --------------------------------------------------------- - ---------­ ATHÉN Tárgyalások a Görögországban lévő amerikai támaszpontok jövőjéről Andreasz Papandreu görög kormányfő pénteken tárgyalá­sokat folytat Edwand Derwin­­ski amerikai külügyminiszter­helyettessel a görög területen lévő amerikai katonai támasz­frontok kérdésében — jelen­tette be Athénban a görög kormány szóvivője. Hozzáfűz­te, hogy az amerikai politikus athéni látogatása alkalmával megvizsgálják az amerikai— görög kapcsolatok egész kér­déscsoportját, úgyszintén a ciprusi problémát. A szóvivő utalt rá, hogy 1988 decemberében lejár a görög—amerikai egyezmény, a­melynek értelmében az Egye­sült Államok négy nagy kato­nai támaszpontot és mintegy 20 más katonai objektumot épített ki görög területen. Andreasz Papandreu minisz­terelnök nemrég a parlament­ben kijelentette, hogy az ame­rikai támaszpontok fenntartá­sa kérdésében népszavazást rendeznek. Amennyiben a népszavazáson nem hagyják jóvá a katonai támaszpontok­kal kapcsolatban az USA-val kötendő új egyezményt, Gö­rögország nem fogja azokat aláírni — mutatott rá a szó­vivő. ­ Öt világrész hírei © A TASZSZ hírügynökség jelentette, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének El­nöksége Dimitrij Jazov hadse­regtábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterévé. Szergej Szokolo­­vot, a Szovjetunió marsallját — nyugdíjba vonulása miatt — felmentették a honvédelmi miniszteri tisztségből — je­gyezte meg a hírügynökség. A FRANCIA külügyminisz­térium szóvivője bejelentette, hogy országa a genfi leszere­lési konferencián javaslatot fog előterjeszteni a vegyi fegyverek kérdésében, elő­irányozva e fegyverek teljes felszámolását — jelenti az EFE hírügynökség. Franciaor­szág síkraszáll a meglévő ve­gyifegyverkészletek teljes fel­számolásáért egy erre vonat­kozó nemzetközi egyezmény aláírását követő tíz éven be­lül — mutatott rá a szóvivő. A NYUGATNÉMET KOR­MÁNY szóvivője kijelentette, hogy az NSZK alkotmánya tiltja az ország fegyveres erői­nek felfejlesztését a NATO-te­­rületen kívül, következéskép­pen az NSZK nem küldhet hadihajókat az Öböl térségébe az olajszállítások és a szabad hajózás biztosítása végett. A szóvivő állásfoglalása az E­­gyesült Államok azon javasla­tával kapcsolatban hangzott el, hogy a NATO-országok já­ruljanak hozzá a szabad ha­józás biztosításához az iraki- iráni konfliktus övezetében lévő nemzetközi vizeken. DÉL-KOREÁBAN folyta­tódtak a tiltakozó akciók a szöuli diktatórikus rezsim megtorló politikája ellen. Az ország különböző városaiban a diákok ezrei rendeztek nagygyűléseket, amelyek kere­tében megbélyegezték a de­mokráciáért síkraszálló sze­mélyek kínzását a rezsim bör­töneiben, követelték az alkot­mány módosítását, a diktatú­ra azonnali felszámolását, az összes politikai foglyok feltétel nélküli szabadon bocsátását. DANIEL ORTEGA, Nicara­gua Köztársaság elnöke fel­szólította az összes antisandi­­nista ellenforradalmi erőket, tegyék le a fegyvert, s fogad­ják el az 1985-ben meghirde­tett amnesztiát. Managuában elhangzott beszédében, a nica­­raguai államfő síkraszállt a közép-amerikai béke megte­remtéséért. Megerősítette, hogy kész a közvetlen tárgya­lásokra az USA kormányával.

Next