Előre, 1988. december (42. évfolyam, 12752-12778. szám)
1988-12-01 / 12752. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLII. évfolyam 12 752. szám 1988. december 1., szerda 6 oldalára 50 iáni A PÁRT, IMOLÁT CEAUSESCU Et PEARL KURKLI FORRADALMI ÖSSZEFORROITSÁGCAL IS ERŐTELJES VÁZÁRLÁS ELKÖTELEZETTSÉGGEL PÁLIJUK PÁL ŐRÁ SZOCIALISTA HÁZAM FELPIRÁCOZTATÁSÁRA NÉPSZERŰ MUNKAPROGRAMJÁT . Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével # *99 AT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökletével november 29-én, kedden folytatódott a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma, a demokratikus szervek, a tömeges társadalmi szervezetek együttes ülése. A délelőtti ülés első részét Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnöke vezette. A napirenden szereplő problémákról plénumban folytatott vita keretében felszólaltak a következő elvtársak: Constantin Pascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisztere. Constantin Radu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Bucuresti Municípiumi Bizottságának első titkára. Ion M. Nicolae, a Vegy- és Petrolkémia-ipari Minisztérium vezető tanácsának elnöke, Maria Bradea, az RKP „Satu Mare Megyei Bizottságának" első titkára, Ion Marin, az Insula Mare a Brailei-i Állami Mezőgazdasági Vállalat vezető tanácsának első alelnöke, Iuliana Bucur, a bucuresti-i Gyapjúipari Központ vezető tanácsának elnöke, Petre Raducanu, a bucuresti-i 23 August Vállalat dolgozói tanácsának elnöke, Sptefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a kormány első miniszterének helyettese, Szász József, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Caraș-Severin Megyei Bizottságának első titkára, Petre Fluture, a Villamosenergia-ipari Minisztérium vezető tanácsának elnöke, Constantin Popa, a lupeni-i (Hunedoara megye) Bányavállalat dolgozói tanácsának tagja, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke. A továbbiakban a munkálatokat Gheorghe Oprea elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese vezette. Felszólalt Elena Ceausescu elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke. Úgyszintén felszólaltak a következő elvtársak: Carol Dina, az RKP Galati Megyei Bizottságának első titkára, Dumitru Constantin, a bucuresti-i Nehézgépgyártó Vállalat dolgozói tanácsának első alelnöke, Nicolae Vaidescu, az Elektrotechnikaipari Minisztérium vezető tanácsának elnöke, Ioan Toma, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KISZ KB első titkára. Czégé Sándor, a salontai (Bihor megye) Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezető tanácsának elnöke, Ion Stoian, az RKÉ KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Constantin Neacsu, a Scornicesti Községi (Olt megye) Néptanács elnöke, Emil Bobu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. A plénumban zajló vita résztvevői a legmesszebbmenő nagyraértékeléssel illették Nicolae Ceausescu elvtárs expozéját — a párt és az ország életében rendkívüli jelentőségű dokumentumot — és kifejezésre juttatták teljes egyetértésüket, hogy ezt a felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű dokumentumot fogadják el a párt, egész népünk forradalmi munka- ésakcióprogramjaként, s az szolgáljon a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa előkészítésének és lebonyolításának alapjául a jövő év folyamán s az 1991—1995-ös új ötéves terv és a szocialista Romániának a 2000. esztendőig szóló fejlesztési programja alapjául. A felszólalók kidomborították a napirenden szereplő tervek és programok jelentőségét, melyeknek előirányzatai összhangban állnak a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozataival és biztosítják a termelőerők folytonos gyarapodását, az ipar, a mezőgazdaság, az egész gazdaság, a többi tevékenységi szektor és terület intenzív fejlesztését, a nemzeti vagyon szüntelen gyarapodását és ezen az alapon népünk anyagi és szellemi jólétének növekedését. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma, a demokratikus szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek együttes ülése szerdán befejeződött. befejeződött A ROMA KOMMUNISTA PÁRT DEMOKRATIKUS SZERVEK, • • * ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK EGYÜTTES ÜLÉSE 5 PÁRTOS, HAZAFIAS ELKÖTELEZETTSÉGGEL JÖVŐÉPÍTŐ TÖREKVÉSEINK VALÓRA VÁLTÁSÁÉRT A NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS RAGYOGÓ EXPOZÉJÁBAN FOGLALT ESZMÉKET LELKES EGYETÉRTÉSSEL FOGADTA AZ ORSZÁG terte az országban, az üzemekben és bányákban, a kutató- és tervezőintézetekben, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben, szállító vállalatokban és oktatási intézményekben, lényegében tehát mindenütt, ahol anyagi és szellemi javak születnek, a hét első napjaiban a tekintetek az ország fővárosa felé irányultak, nagy figyelemmel és jogos érdeklődéssel követték a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia szervei, a tömeget társadalmi szervezetek végrehajtó tanácsainak, illetve baráinak együttes munkálatait, hallgatták végig, olvasták el és tanulmányozták népünk szeretetett fia, a tett főtitkára, köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó EXPOZÉJÁT A ROMÁN TÁRSADALOM JELENLEGI STÁDIUMA ÉS TOVÁBBI FEJLŐDÉSÉNEK TÁVLATAIRÓL, A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VEZETÉS TÖKÉLETESÍTÉSÉRŐL, A FORRADALMI MUNKÁSDEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSÉRŐL, AZ ÁLLAMI ÉS DEMOKRATIKUS SZERVEK SZEREPÉRŐL, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSÉRŐL ÉS AZ IDEOLÓGIAI, POLITIKAINEVELŐ TEVÉKENYSÉGRŐL, A TUDOMÁNYOS ISMERETSZINT, A KULTURÁLIS SZÍNVONAL, A FORRADALMI TUDAT EMELÉSÉRŐL. AZ ERŐVISZONYOK ÉS A NEMZETKÖZI HELYZET ALAPVETŐ JELLEMZŐIRŐL. Az egész ország lakosságát, annak minden társadalmi osztályát és rétegét képviselő fórum magas szónoki emelvényéről elhangzott eszme- és gondolatgazdag expozé, amely nagyszerűen vázolta mind a hazánk megtette utat, a román nép küzdelmes múltját, de a Román Kommunista Párt vezetésével elért történelmi megvalósításait is, ugyanakkor széles távlatokban az előttünk álló tennivalókat, Románia jövőjét, érthetően lelkes visszhangra talált a munkaközösségekben, amelyek ugyanakkor kifejezték azt az elhatározásukat is, hogy maradéktalanul valóra váltják azokat a nagyszerű célkitűzéseket, amelyeketpártunk főtitkára megfogalmazott, életbe ültetik a párt XXIL. kongresszusa és országos konferenciája határozatait, példásan teljesítik az idei és az egész ötéves tervet, ami alapvető feltétele annak, hogy a haladás és a felvirágzás útján előbbre lépjünk. Szerte az országban, minden munkahelyen örömmel nyugtázták, hazafias büszkeséggel vették tudomásul, az eddig kifejtett áldozatos munka nagyraértékeléseként fogták fel pártunk főtitkárának véleményét azokkal a történelmi megvalósításokkal kapcsolatosan, amelyeket népünk a szocialista építés éveiben elért a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésében. Érthető is ez az elégtétel, hiszen a nyolcadik ötéves terv derekán, mindössze 44 évvel az augusztusi történelmi sorsforduló után, 1945-höz viszonyítva, az ipari termelés 128-szorosan, a mezőgazdasági pedig 9-szeresen növekedett. Új, modern ágazatokat építettünk ki, az acéltermelés körülbelül 120- szorosan, a vegyipar több mint 1300-szorosan, a gépipar több mint 500-szorosan növekedett, de hasonlóan magas ütemben fejlődtek atöbbi iparágak, közöttük a könnyű- és élelmiszeripar, a fogyasztási javak gyártása. Ugyanakkor a felhalmozott nemzeti vagyon elérte az 5100 milliárd lejt, a produktív állóalapok körülbelül a 2500 milliárd lejt . A nemzeti jövedelem több mint 36-szorosan, az általános javadalmazási alap pedig körül(Folytatása a 6. oldalon) Közéletünk nagy demokratikus fórumának, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plénuma, a forradalmi munkásdemokrácia szervei, a tömeg- és társadalmi szervezetek végrehajtó tanácsai, illetve bárói együttes ülésének lelkesítő hangulatában, Nicolae Ceausescu elvtárs programjellegű expozéja, történelmet idéző és mai feladatokat mélyenszántóan taglaló, széles perspektívákat feltáró, hatalmas elméleti és gyakorlati jelentőségű előadói beszédének hatása alatt ünnepli dolgozó népünk a legújabb kori román történelem határkövét jelentő esemény, az egységes román nemzeti állam megalakulása hetvenedik évfordulóját. A múlt, a jelen és a jövő dialektikájának, szerves egybekapcsolódásának, a hagyományidézésnek és magasabb fokon való tradíció folytatásának, a törtéelemelemzésnek és mai-holnapi történelemformálásnak a megnyilatkozása ez az ünnep .Annál fogva, hogy a pártfőtitkári expozé tudatosítja, sugározza mindezt, országépítő tetteket méltat, eredményeket sorjáz, tanulságokat von le, azonnali és távlati teendőket határoz meg történelmi koncepcióban, messze múltba eredő és jövőbe mutató perspektívában. Történelmi évforduló — történelmi egység jegyében. Hiszen egyesülés és egység cseng egybe e kivételes fontosságú beszédben és az ország ünnepi megemlékezésében. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán hangsúlyozza történelmi szempontból is nagy elvi jelentőségű előadói beszédében: „Tudományosan elemeznünk kell népünk egész fejlődését (...) Országunk múltbeli helyzetének ismeretében jobban megérthetjük, hogy csakis a szocializmus biztosította az idegen imperialista uralom, az elmaradottsági állapot felszámolását és valósította meg történelmileg rövid idő alatt a termelőerők, az összes gazdasági-társadalmi szektorok erőteljes fejlődését, az egész nemzet civilizációs színvonalának általános emelkedését, a tudomány, az oktatás, a kultúra haladását, a nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapodását, azt, hogy Románia — négy évtized alatt — lendületesen fejlődő, erős ipari-agrár állammá váljék, szilárduljon anyagi és szellemi ereje, függetlensége és szuverenitása.* E pártfőtitkári útmutatás, az expozé múltelemzése, jelenfelmérése és jövőfeltárása szellemében, a teljes gondolati és cselekvési egység jegyében emlékezik meg az ország közvéleménye a román nép életében új történelmi korszakot nyitó eseményről, az évszázados egységküzdelem kiteljesítését betetéző, hét évtizeddel, ezelőtti politikai tettről. Az évforduló jó alkalmat ad arra, hogy a pártfőtitkári expozé tudományos történelemelemzése, valamint széles perspektívanyitása fényében felidézzük e tájak haladó társadalmi-politikai erői, a néptömegek együttes küzdelméből eredő történelmi mozzanatokat, ezek jelentőségét, áttekintsük az ország hosszas és harcos történelmi útját és értelmezzük a mát, pásztázzuk a jövőt, honnan indultunk, hol tartunk ma, mit valósítottunk meg, merre igyekszünk, milyen távlatok állnak előttünk. Nicolae Ceausescu elvtárs előadói beszéde mély tudományos megalapozottságú, nagy elméleti és gyakorlati fontosságú választ ad ezekre a kérdésekre, amikor a történelmi hagyományokat a jelenbe vetíti, a jelen megvalósításait pedig a jövő fundamentumává avatja, meghatározza a román szocialista társadalom jelenlegi stádiumát és további fejlődésének távlatait, kijelöli a gazdasági-társadalmi vezetés tökéletesítésének, a forradalmi "munkásdemokrácia “ fejlesztésének útjait, módozatait, kidomborítja az állam és a demokratikusszervek szerepét, programjellegű útmutatást ad a párt szerepének növelésére és az ideológiai, politikai-nevelő tevékenység, a tudományos ismeretszint, a kulturális színvonal emelésével, a forradalmi tudat elmélyítésével kapcsolatosan, mélyenszántóan elemzi a nemzetközi erőviszonyokat, a világhelyzet alapvető jellemzőit. "Átfogó munkaprogramot ad kezünkbe, mely az eddig elért eredményekből kiindulva tudományosan meghatározza a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének további stratégiáját, a gazdasági-társadalmi fejlesztés vezetési és tervezési rendszerének tökéletesítését, Románia közepesen fejlett ország stádiumára lépésének útját, az ország gazdaságitársadalmi előrehaladásának irányvonalait a következő évtizedben, valamint a politikaiideológiai és kulturális-nevelő tevékenység feladatait a forradalmi öntudatú új ember formálásában. Az események egybeesése folytán ez az évfordulós ünnep egybeesik a párt Központi Bizottsága plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia szervei, a tömeg- és társadalmi szervezetek végrehajtó tanácsainak, illetve báróinak együttes ülésével, s a hetven évvel ezelőtti esemény történelmi méltatása Nicolae Ceausescu elvtárs előadói beszédének fénysugarába kerül, így a hét évtizeddel ezelőtti egyesülés történelmi tényének méltatása a mai egység, a mai párt körüli összeforrottság részévé válik. Országépítő tettek ösztönzőjévé, a pártfőtitkár által felvázolt átfogó munkaprogram megvalósításának mozgósítójává. Történelmet idéz ezen a napon az ország, de ugyanakkor a pártfőtitkári előadói beszéd fényében mai és jövőbeni feladataira összpontosít. Az egyesülés jelentőségét méltatja, de mai egységét erősíti. Ez az egység a forrása az utóbbi több mint négy évtized, de különösen a IX. kongresszus óta eltelt történelmi megvalósításokban leggazdagabb periódus minden megvalósításának. A pártfőtitkár elemzésében lelkesítő tablót festett e, korszak eredményeiről, kitartó, nehézségektől nem mentes munkájáról. Visszatekintve ezen évek egész tevékenységére — mondotta a párt főtitkára a IX. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról szólva —, jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy mindenterületen nagy átalakulások és figyelemre méltó megvalósítások korszaka volt, amely teljes mértékben igazolja portunk felfogásánk helyességét az általános törvényszerűségek, a szocialista elvek alkalmazásáról Románia realitásai és feltételei közepette. És azt is hangsúlyozza, hogy a legnagyobb eltökéltséggel kell munkálkodnunk az egész tevékenység további tökéletesítéséért, mert csak így biztosíthatjuk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus felé való határozott haladásról szóló pártprogram töretlen valóra váltását. Ezen az évfordulón azonban nem csak a távolabbi és közelebbi múltba tekintünk, az utóbbi évtizedek, évek erőfeszítésektől teli és eredményektől gazdag útját mérjük fel, hanem — éppen a pártfőtitkári expozé szellemében — távja(Folytatása a 6. oldalon) TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓ _ TÖRTÉNELMI EGYSÉG JEGYÉBEN „1918. december elsején a néptömegek, a nép elhatárolásából megalakult az egységes román nemzeti állam. Népünk ezen évszázados álmának valóra válása új korszakot nyitott Románia fejlődésében, abban, hogy a haladás és a civilizáció újabb fokaira emelkedjék." NICOLAE CEAUSESCU Az egységes román nemzeti állam megalakulásának 70. évfordulója