Előre, 1988. december (42. évfolyam, 12752-12778. szám)

1988-12-01 / 12752. szám

ELŐRE — 1988. december 1. IULIANA BUCUR ELVTÁRSNŐ FELSZÓLALÁSA Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs! Mélyen tisztelt és szeretett Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy a magas szónoki emelvényről a­ kommunisták és a Gyapjúipari Központhoz tartozó egységek valamennyi dolgozója nevében nagyrabecsülésünket és mélysé­ges hálánkat­­ tolmácsoljuk ön­nek, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs, né­pünk legszeretettebb fiának, a jelenkori politikai világ kiemel­kedő személyiségének mindazért, amit páratlan hazafias odaadás­sal a román nép eszményeinek és törekvéseinek beteljesítéséért, a szabad és független Románia teljes mérvű érvényesüléséért­ a világban, valamint a szocializ­mus és a béke ügye érdekében tett és cselekszik. Ugyanakkor megragadva ezt az alkalmat me­leg és tiszteletteljes köszönetün­­ket fejezzük ki doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, a kiváló politikus­nak és széles körű nemzetközi hírnévnek örvendő tudósnak a­­zért az odaadásáért és állagos­­rendű hozzáértéséért, amellyel PETRE Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtársi Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! Még annak a rendkívüli esz­me-, tézis- és orientációgazdag expozénak az erőteljes hatása alatt állok, amelyet az RKP KB plénuma, a forradalmi munkás­demokrácia szervei, a társadal­mi és tömegszervezetek taná­csai és végrehajtó bürói együt­tes ülésének munkálatai meg­nyúlásakor mondott a zseniális gondolkodó és forradalmár, a modern szocialista Románia megteremtője, a nép hősei kö­zötti hős, a nemzetközi politi­kai élet jeles személyisége, Nicolae Ceausescu elvtárs. A fejlesztési program külön­leges­­méreteit taglalva, amely a 23 August Vállalatban meg­valósult az ország építő erőfe­szítéseinek időszakában, a párt történelmi jelentőségű IX. kongresszusát követő években, a felszólaló ezeket mondotta: Az Ön iránt táplált szeretet és hála erőteljes érzéseitől lelke­sítve, mélyen tisztelt és szere­tett főtitkár elvtárs, mi, a 23 August munkásai, érthető öröm­mel szüntelenül újraéljük a munkalátogatások számos meg­ható mozzanatát, amelyeket üzemünkben tett, e látogatások mindegyike ragyogóan példázza az ön egész tevékenységét. Büszkék vagyunk, hogy ré­szesültünk az ön széles távlatú orientációiból és útmutatásai­ból, amelyeket a dolgozók kép­viselői közgyűlésein való rész­vétele alkalmából adott szá­munkra, amikor megtanított bennünket, hogyan tevékeny­kedjen jobban a pártszervezet, hogyan értékesítsük jobban a forradalmi munkásdemokrácia keretét, egy sor értékelést tett az önigazgatásra, a dolgozók kollektív vezető szervei hatás­körének és felelősségének bőví­tésére, s ezek első alkalommal nálunk, a 23 August Vállalatban hangzottak el. Az ön által megfogalmazott történelmi jelentőségű tézis, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceauș­escu elvtárs, a párt döntő szerepéről és történelmi külde­téséről, szilárd elkötelezettsé­géről a nemzet éltető központ­jaként a nagy forradalmi átala­kulások vezetésében, a szocialis­­ta építőmunka egész folyamatá­ban, még erőteljesebben mozgó­sítja a 23 August Vállalat kom­munistáit, összes dolgozóit a párt XIII. kongresszusa és or­szágos konferenciája határoza­tainak hiánytalan valóra váltá­sára. A párt veze­tő szerepének erősítése, a forradalmi munkás­demokrácia egyre fokozottabb érvényesülése döntő tényezők, ezek szolgáltatják sikerünk a­­lapját, mozgósítják a dolgozó­kat tulajdonosi, termelői és az anyagi javak haszonélvezői hármas minőségében. Kérem, engedjék meg, hogy a kommunisták, vállalatunk összes dolgozói nevében kife­jezzem a legmelegebb és tiszte­letteljes köszönetünket kitartó gondoskodásáért, amelyet tanú­sít nagy ipartelepünk munka­­közösségei iránt, támogatásá­ért, amelyet nyújt a műszaki­anyagi alap folytonos fejleszté­séhez, aminek köszönhetően a 23 August Vállalat a gépipar erőteljes mintaegységévé vált. Tájékoztatom a plénumot, hogy jelenleg az egész politikai, szervezési és gazdasági tevé­kenységet annak szolgálatába állítottuk, hogy példásan telje­sítsük a tervfeladatokat, a fizi­kai termelést, az exportot, a nemzetgazdasági kiemelt prog­ramok előirányzatait. Jelentős mennyiségű pótalkatrészt ál­lítottunk elő exporttermékeink­hez és a nemzetgazdaság ki­emelt ágazatainak, ugyanakkor teljesítettük beruházási terv­mutatóinkat. A tudományos kutatási, gyár­tástervezési és technológiafej­lesztési irányelv-program elő­irányzataival teljes összhang­ban, amelyet doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a Tudomány- és Ok­tatásügyi Országos Tanács el­nöke,­­széles nemzetközi elisme­résnek örvendő tudós közvetlen irányításával dolgoztak ki, rá­tértünk egyes új technológiák kiterjesztésére, amelyek bizto­sítják a munkatermelékeny­ség gyorsabb növelését, az elő­írt nyersanyag-, alapanyag-, energia- és tüzelőanyag-fogyasz­tás szigorú betartását. Ezután a felszólaló a követke­zőket mondotta: Tekintettel arra, hogy az 1989-es terv moz­gósító feladatokat irányoz elő vállalatunk munkaközössége számára is, jelentjük, hogy meghoztuk a szükséges intézke­déseket a jövő évi termelés pél­dás előkészítéséhez. RADUCANU ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA - 3 ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ FELSZÓLALÁSA Tisztelt elvtársak! A párt Központi Bizottságai­nak a forradalmi munkásde­mokrácia összes szerveivel e­­gyütt tartott plénuma hivatott megvitatni és megfelelő határo­zatokat­­ elfogadni Románia gazdasági-társadalmi fejleszté­sének, a párt XIII. kongresszu­sa és országos konferenciája határozatai töretlen megvalósí­tásának döntő fontosságú , kér­déseiben hazánk további fel­­emelkedése, a haladás és a ci­vilizáció újabb csúcsainak meg­hódítása érdekében. A pártfőtitkári expozé tudo­mányosan, dialektikus materia­lista szellemben elemezte Ro­mánia szocialista fejlődésének jelenlegi helyzetét és meghatá­rozta hazánk további fejleszté­sének irányait és távlatait a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus felé haladásról szóló pártprogram következetes megvalósítása érdekében. A szocialista építés 40 eszten­deje során,­­s különösképpen a IX. pártkongresszus óta a ro­mán nép, a Román Kommunista Párt vezetésével, a harc és a munka hosszú útját tette meg, nagyszerű eredményeket ért el a termelőerők és ezen az alapon a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztése terén, az anyagi és szellemi életszínvo­­nal szüntelen emelésében. Rövid történelmi időszakban több történelmi szakaszt hagy­tunk magunk mögött — a bur­­zsoá­ földesúri társadalomtól a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének szaka­száig. Románia gyengén fejlett országból ipari-agrár országgá vált és a lendületes gazdasági-­­ társadalmi fejlődés útját járja.­­Erőteljes fejlődésen ment át a tudomány és a technika leg­újabb vívmányai alapján szer­­■ vezett ipar, amely a hazai szo­cialista építés döntő tényezője. Úgyszintén fejlődött a szocia­lista alapokon átszervezett me­zőgazdaság, nemzetgazdaságunk második alapvető ágazata. Ebben az időszakban az ipari termelés több mint 120-szoro­­san, a mezőgazdasági több mint 9-szeresen növekedett. Több ezer vállalat kezdte meg műkö­dését, új ipartelepek és ipari központok épültek. A termelőerők telepítése az ország minden megyéjében és övezetében feltételeket biztosí­tott az általános civilizációs fok emeléséhez, az összes hon­polgárok igazi jogegyenlőségé­hez. Ezen az alapon szüntelenül emelkedett a nép anyagi és szellemi életszínvonala, ami kommunista pártunk politikájá­nak fő célja.­ Szeretném hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepet tölt be a tudomány az ipar, a mezőgazda­ság és a többi tevékenységi szektor egész szocialista szerve­zésében és fejlesztésében. Ma­ga a tudományos kutatás is erő­teljes fejlődésen ment át: ú­­jabb és újabb kutató- és gyár­tástervező intézetek és szekto­rok létesültek minden tevékeny­ségi területen, együttvéve csak­nem 270 000 kutatóval, szakem­berrel és más dolgozóval. Nincs olyan ágazat, ahol ne lenne jelen a tudományos kuta­tás, az összes szektorok korsze­rűsítésére és tökéletesítésére irányuló tevékenység. Ugyanakkor erőteljesen­ fejlő­dött az oktatás minden fokon, régóta felszámoltuk az írástu­datlanságot, általánosan beve­zettük a 10 osztályos oktatást, a hazai fiatalság több mint 80 százaléka a 12 osztályos okta­tásban folytatja tanulmányait. A felsőoktatásban újabb intéze­tek és egyetemi központok jöt­tek létre, emelkedett az oktatás általános színvonala, kialakult az oktatás, a kutatás és a ter­melés szoros kapcsolata. El­mondhatjuk, hogy a hazai okta­tás biztosítja a kiváló ismere­tekkel rendelkező,szükséges ká­dereket az összes tevékenységi területek számára. Ugyanakkor intenzív politi­kai-nevelő és kulturális munkát fejtettünk ki a dolgozók töme­gei, egész népünk általános műveltségi fokának emeléséért. Jogos büszkeséggel mondhatjuk el, hogy a szocialista építés 40 esztendeje során, de különös­képpen a IX. pártkongresszus óta Románia nagyszerű e­redményeket ért el, amelyek határozottan bizonyítják a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, az egész nép, ama nép erejét, amely szoros egységben tevékenykedik és mindörökre felszámolja az el­nyomást és a kizsákmányolást, az egyenlőtlenségeket és tuda­tosan alakítja a jólét és a bol­dogság jegyében fogant szabad jövőjét. Mindezek a nagyszerű meg­valósítások bizonyítják, hogy kommunista pártunk, az egész nemzet politikai vezető ereje helyes politikát folytat, amikor alkotó módon, hazánk realitá­sainak megfelelően alkalmazza — és alkalmazza — az általános igazságokat, a tudományos szo­cializmus elveit. Amint a pártfőtitkári expozé joggal hangsúlyozza, pártunk a IX. kongresszus után határozot­tan abból indult ki, hogy a szo­cializmus országról országra, szakaszról szakaszra más és más körülmények között valósul meg, hogy nincs és nem is lehet a szocialista építésnek „modell­je“, s hogy minden egyes párt, minden egyes nép az általános törvényszerűségekből, a tudo­mányos szocializmus alapelvei-k ből kiindulva kell hogy meg­valósítsa a szocializmust. Szükségesnek tartjuk hang­súlyozni, a IX. pártkongresszus után pártunk állandóan törek­szik a forradalmi munkásde­mokrácia erőteljes fejlesztésére, széles demokratikus keretek ki­alakítására minden tevékenysé­gi területen, hogy az összes dol­gozók mint tulajdonosok és termelők, egész népünk részt vállaljon a vezetésből. Abból a tudományos tételből kiindulva, hogy a szocializmus a néppel és a népért épül, biz­tosítottunk minden feltételt az önigazgatás és az önálló gazdál­kodás, a modern gazdaság rea­litásainak és követelményeinek megfelelő gazdasági-társadalmi mechanizmus alkalmazásához. Egész tevékenységünk jó körül­mények közötti kibontakoztatá­sának egyik döntő tényezője az, hogy az összes gazdasági-társa­dalmi egységek harmonikusan egybehangolják gazdasági fej­lesztési tervüket az egységes gazdaságfejlesztést és egységes vezetést biztosító tervvel és nö­vekvő felelősséggel viszonyul­janak a jó gazdálkodás ügyé­hez. Én is hangsúlyozni kívánom, hogy helyes a párt általános po­litikája, az állami és szövetke­zeti tulajdon erőteljes fejleszté­se, a szocialista javadalmazási és anyagi érdekeltségi elvek határozott, szocialista elvekből kiinduló alkalmazása ügyében. Joggal állíthatjuk, hogy társa­dalmunkban senki sem élhet munka nélkül és senki sem jut­hat jövedelemhez mások mun­kájának kizsákmányolásából! Társadalmunk szüntelen töké­letesítésén munkálkodva, min­dent meg kell­ tennünk a fele­lősség állandó növeléséért, a fe­gyelem és a rend erősítéséért minden tevékenységi szektor­ban. Ugyanakkor az összes állami szerveknek és a forradalmi munkásdemokrácia szerveinek szoros egységben, a Román Kommunista­­ Párt állandó ve­zetésével kell tevékenyked­niük, szoros kapcsolatban a néptömegekkel, a néppel — a történelem, Románia szocialista és kommunista jelene és jövője igazi megalkotójával — és a néptömegek, a nép állandó el­lenőrzése alatt! Tisztelt elvtársak! Megvitatva a hazai szocialis­ta építés problémáit, le kell szűrnünk minden tanulságot mindabból, ami biztosította a hazánk szocialista fejlődésében elért nagyszerű megvalósításo­kat, valamint az adott pillanat­ban észlelt hiányosságokból és hibákból, hogy a leghatározot­tabban munkálkodjunk egész tevékenységünk tökéletesítésé­ért és biztosítsuk a párt XIII. kongresszusán és országos kon­­­ferenciáján megszabott ama stratégiai célkitűzések töretlen elérését,­hogy Románia fejlődé­sének magasabb stádiumába lép, megvalósítjuk az intenzív fejlesztést, a munka és az élet új minőségét az összes tevé­kenységi területeken. A Központi Bizottság plénu­mának és a többi demokratikus szervnek az együttes ülése na­pirendjén szerepelnek az 1989- re, a jelenlegi ötéves tervidő­szak negyedik, és az egész öt­éves terv legjobb körülmények közötti megvalósítása szempont­jából döntő esztendejére szóló gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek. Csaknem három esztendő telt el a nyolcadik ötéves tervidő­szakból. Általában minden szek­torban jó eredményeket értünk el, bár nincsenek az ötéves terv előirányzatai, szintjén. Minden intézkedést meg kell tehát, ten­nünk, hogy az idei esztendőt minél jobb eredményekkel zár­juk és tartós alapot teremtsünk a jövő évi terv számára. Ilyen összefüggésben szeret­ném hangsúlyozni a tudományos kutatás, a Tudomány- és Tech­nológiaügyi Országos Bizottság fontos szerepét az egész tevé­kenység tudományos szervezé­sére és korszerűsítésére vonat­kozó programok töretlen végre­hajtásában. E téren is születtek fontos eredmények, de nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem tettünk meg mindent, hogy a kutatóintézetek nem munkálkod­tak minden erővel a termelés, az egész tevékenység szervezé­sére és korszerűsítésére vonat­kozó programok összes elő­irányzatainak megvalósításáért­ . Ilyen tekintetben számos hiá­nyosság mutatkozott a­ Tudo­mány- és Technológiaügyi Or­szágos Bizottság tevékenységé­ben is. A legnagyobb felelősség­gel és a legkomolyabban ele­meznünk kell a jelenlegi ötéves tervidőszak első éveiben kifej­tett tevékenységet és megfelelő intézkedéseket­­ kell elhatároz­nunk az egész kutató- és terve­zőmunka javítására, egész tevé­kenységünk szervezési és kor­szerűsítési programjainak vég­rehajtására a tudomány és a technika legújabb vívmányai a­­lapján. Tekintettel a román ipar álta­lános színvonalára, határozot­tabban összpontosítanunk kell a kutatási erőket a technológiák tökéletesítésére és korszerűsíté­sére, hogy emelkedjék a termé­kek műszaki és minőségi szín­vonala, csökkenjen az anyag- és energiafogyasztás. Gyorsabban hasznosítanunk kell a termelésben az új tech­nológiákat és a különböző terü­leteken elért kutatási eredmé­nyeket, általános jelleggel kell alkalmaznunk az egész iparban a kutatás eredményeit, kiváló termékeket kell előállítanunk, hogy hiánytalanul kielégíthes­sük mind a nemzetgazdaság, mind pedig az export szükség­leteit. A kutatómunkában ugyanak­kor igyekezzünk újabb tech­nológiákat, újabb, magasabb jellemzőkkel rendelkező anya­gokat kidolgozni valamennyi gazdasági szektor számára. Az eddigi megvalósítások azt mu­tatják, hogy rendelkezünk a szükséges tudományos erőkkel, hogy ezek képesek megoldani az új tudományos-technikai forradalom bármely problémá­ját. Ugyanakkor bővítenünk kell a tudományos és technikai együttműködést a KGST-ben részt vevő szocialista országok­kal a hosszú távú kutatási program alapján, akárcsak az összes szocialista országokkal. Egyidejűleg bővítenünk kell a kutatási együttműködést más államokkal, hogy együttesen el­érjük a tudomány fokozott hoz­zájárulását az egész gazdasági­társadalmi fejlődéshez. Hassunk oda, hogy a román tudomány a következő két év során oldja meg a jelenlegi ötéves tervidő­­szakra előirányzott bonyolult problémákat és lásson hozzá újabb fontos problémák vizsgá­latához, alapot kínálva hazánk egész, fejlődéséhez a következő évtizedben, 2000-ig terjedően és a XXI. század első évtizedei­ben. Értsük meg jól az áprilisi tézisekben megfogalmazott ama követelményeket, miszerint a stratégiai célkitűzéseket, ,a párt­programot, a kommunizmusra való rátérés feltételeit csakis a legújabb tudományos és tech­nikai vívmányok, az agrárfor­radalom, s egyáltalán az embe­ri­ megismerés legújabb vívmá­nyai alapján valósíthatjuk meg. Tegyünk meg mindent, hogy az összes területeken az okta­­­tással és a termeléssel szoros egységben folyó tudományos kutatás hazánk fejlődésének, a haladás és a civilizáció újabb csúcsai meghódításának döntő tényezője legyen! Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az összes tevé­kenységi szektorokban szüksé­ges káderek felkészítésére és továbbképzésére, az összes dol­gozók szakmai, technikai, tu­dományos felkészültségi színvo­nalának emelésére. E célból tö­­­­kéletesíteni kell az oktatás min­den fokát, de különösképpen a felsőoktatást, a tudomány és a technika, az emberi megismerés legújabb vívmányaiból kiinduló,­va. Vértezzük fel az ifjúságot, a diákságot, a leendő szakembe­reket az összes területek leg­újabb ismereteivel, alapos el­méleti és gyakorlati felkészült­séggel, hogy bármely tevékeny­ségi szekorban a legjobb körül­mények között kapcsolódhassa­nak be a termelőmunkába. Az összes területeken megsza­bott nagy célkitűzéseket, a mi­nőségi és műszaki színvonal e­­melését, a munkatermelékenység növelését, a termelés tökélete­sítését és korszerűsítését, a gazdasági hatékonyság és ren­tabilitás növelését csakis magas szakfelkészültségű emberekkel valósíthatjuk meg minden terü­leten. Ugyanakkor javítanunk kell a politikai­ nevelő tevé­kenységet, az egész ifjúság, az összes hazai szakemberek kul­turális színvonalának és forra­dalmi tudatának emelésére vo­natkozó tevékenységet. A különböző fokú iskolák, a felsőoktatás abszolvensei ren­delkezzenek alapos szakmai, tu­dományos-technikai felkészült­séggel, de ugyanakkor jó poli­tikai-ideológiai felkészültség­gel is, hogy jól megértsék a gazdasági-társadalmi fejlődés bonyolult problémáit, a világ­szerte bekövetkező nagy vál­tozásokat és minden körülmé­nyek között igazi forradalmá­rokként cselekedjenek. Hangsúlyozni kívánom, hogy fokozni kell a politikai-nevelő és kulturális munkát, tovább kell tökéletesíteni a Megének­­lünk, Románia országos feszti­vál keretében folyó tevékenysé­get, hogy emelkedjék az összes dolgozók, elsősorban az ifjúság műveltségi és felkészültségi foka, hogy neveljük a magas forradalmi öntudattal rendelke­ző, az új társadalmi rendet­­ tu­datosan építő új embert. Számoljunk mindig azzal, hogy hazánk nagyszerű fejlesz­tési távlatait csak minden te­rületen magas felkészültséggel rendelkező emberekkel valósít­hatjuk meg. Emeljük népünk általános műveltségi és tudományos szín­vonalát! Hassunk oda, hogy e­­gész népünk a tudomány és a technika, a tudományos-techni­kai forradalom, az emberi meg­ismerés új vívmányainak köve­telményeivel szoros összhang­ban munkálkodjék, minden kö­rülmények között magas kultú­rájú és tudású népként tevé­kenykedjék. Csakis így biztosít­hatja ugyanis méltó, szabad jö­vőjét, csakis így haladhat min­dig előre, a kommunista civili­záció legmagasabb csúcsai felé! Abból kiindulva, hogy növel­ni kell a párt vezető szerepét az összes tevékenységi terüle­teken, tökéletesíteni kell a pártszervek és -szervezetek te­vékenységét, hassunk oda, hogy a kutatás, az oktatás, a kultúra terén tevékenykedő pártszerve­zetek is javítsák és tökéletesít­­sék munkájukat, jobb körülmé­nyek között töltsék be a politi­kai vezető erőként rájuk háruló szerepet a kutatás, az oktatás és a kulturális-nevelő tevé­kenység jó menetében. Ugyanakkor tökéletesítsük a kutatásban és az oktatásban mű­ködő demokratikus szervek, a diákszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a pionír­szervezet vezető munkáját, hogy e szektorok összes erői — akár­csak egyébként az összes többi szektorban tevékenykedők — szoros egységben munkálkodja­nak a pártprogram töretlen megvalósításáért, hazánk anya­gi és szellemi erőinek további gyarapításáért, Románia szuve­renitásának és függetlenségének megszilárdításáért. Tisztelt elvtársak! Szeretném kifejezni teljes e­­gyetértésemet pártunk és álla­munk külpolitikájával, amely­nek célja Románia általános szocialista építési politikájának szerves részeként fejleszteni az együttműködés kapcsolatait az összes szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, a fejlett tő­kés országokkal. Az élet bebizonyította, hogy országunk helyes nemzetközi politikát folytat, amikor az ösz­­szes államokkal való kapcsola­tokban határozottan érvényesíti a teljes jogegyenlőség, a nemze­ti függetlenség és szuverenitás tisztelete, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveit. Amint a párt­főtitkári expozé hangsúlyozza, országunk aktívan hozzájárult számos nemzetközi probléma megoldásához, különösen a le­szerelés, a világ összes államai­val való béke és együttműködés politikájához. Hazánk tudományos dolgozói, egész értelmisége — akárcsak az egész nép — aktívan támogatja pártunk és államunk egész nemzetközi politikáját és hatá­rozottan síkraszáll az erőfeszí­tések fokozásáért annak érde­kében, hogy együttműködjünk az összes józanul gondolkodó, antiimperialista erőkkel, a világ minden, népével a leszerelésért és elsősorban a nukleáris lesze­relésért, a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáért, minden­nemű nukleáris kísérlet és az űrfegyverkezés megszüntetéséért folytatott­­ küzdelemben. Úgy­szintén határozott akciókat kell folytatni a konvencionális fegy­verzet csökkentéséért, a vegyi fegyverek kiküszöböléséért, a katonai kiadások csökkentéséért. A tudományos dolgozók elha­tározása fokozni az együttmun­­kálkodást a világ összes orszá­gainak tudósaival, az egész em­beriség e létfontosságú törek­véseinek valóra váltása érdeké­ben. Komolyan aggaszt bennün­ket, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kö­zött a közép- és rövidebb ható­­távolságú nukleáris rakéták fel­számolására vonatkozóan meg­kötött egyezmény aláírása után egyes NATO-államok fokozott tevékenységet fejtenek ki a rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megtartása, korszerű­­sít­ése és továbbfejlesztése terén. Miközben a Kelet—Nyugat kapcsolatok fokozásának szük­ségességét hangoztatják, olyan értelmű nyilatkozatokra kerül sor, hogy ezt­­ erőálláspontról kell megvalósítani, fenntartva az úgynevezett nukleáris elret­tentést, ami tulajdonképpen az enyhüléssel és az együttműkö­déssel ellentétes politikát jelent. Úgy tűnik, nem szűrte le min­den állam a szükséges következ­tetéseket a csernobili nukleáris baleset nyomán, pedig az bebi­­zonyította, hogy a nukleáris fegyverek és általában az el­szabadult nukleáris energia sú­lyosan veszélyezteti magát az életet a földkerekségen. Bár szó esik arról, hogy új gondolkodásmódra és új nem­zetközi politikára van szükség, a NATO-országok számos veze­tő köre tulajdonképpen az erő­szak és a diktátum jegyében fogant régi gondolkodásmód ál­láspontjáról cselekszik. Éppen ezért a román tudományos dol­gozók, az egész román értelmi­ség, az egész néppel együtt szükségesnek tartja, hogy az összes tudósok, az egész értel­miség, amely tisztában van a nukleáris veszéllyel, az összes népek tegyenek fokozott erőfe­szítéseket és bírják rá az összes államokat, az összes politikai vezető köröket, mondjanak le a régi nukleáris politikáról,­ a ré­gi fegyverkezési politikáról és munkálkodjanak a leghatáro­zottabban egy új politikáért, a leszerelésért, a békéért. Ez megfelel az európai népek, az egész világ népei érdekei­nek! Támogatnunk kell azt a tevé­kenységet, hogy az összes konfliktusok kizárólag tárgya­lásos úton nyerjenek rendezést, hogy kibontakozzék a fejlődő országok együttműködése és szolidaritása a gyengén fejlett­­ségi problémák globális megol­dása és egy új gazdasági világ­rend megteremtése érdekében. Népünk elhatározása aktívan együttmunkálkodni a világ ösz­­szes népeivel, hogy a nagy és bonyolult világproblémák új módon, úgy nyerjenek megol­dást, hogy feltételeket biztosít­sanak valamennyi nemzet gaz­dasági-társadalmi fejlődéséhez. Ilyen értelemben különleges fontosságú az, hogy erősödjék az együttműködés a kommunista és munkáspártok között, a szocia­lista és szociáldemokrata pár­tokkal, más demokratikus pár­tokkal és erőkkel, mindazokkal, akik síkraszállnak a leszerelé­sért, a békéért, egy igazabb és jobb világ megteremtéséért a földkerekségen. Tisztelt elvtársak! A tudományos, oktatási és kulturális dolgozók nevében szeretném még egyszer hangsú­lyozni, hogy mindenben helye­seljük a pártfőtitkári expozéban foglalt téziseket és orientációkat hazánk további fejlesztésére vo­natkozóan, hiszen nagyszerű távlatot tárnak fel a" termelő­erők, a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlődése, hazánk a­­nyagi és szellemi életszínvonalá­nak, civilizációs fokának emelé­se előtt. Mindenben helyeslem az 1989- es gazdasági-társadalmi fejlesz­tésre vonatkozó tervelőirányza­tokat és többi dokumentumot, s hangot adok az összes tudo­mányos kutatók, tanerők elha­tározásának, a legnagyobb fele­lősséggel munkálkodnak az ösz­­szes tevékenységi területeken rájuk háruló nagy jelentőségű feladatok teljesítéséért. A tudományos és oktatási dol­gozók, akárcsak a többi dolgozó, megfogadják, mindent megtesz­nek, hogy a tudomány, az ok­tatás növekvő mértékben járul­jon hozzá a stratégiai célkitűzé­sek eléréséhez, mozdítsa elő ha­zánk sokoldalú haladását, az or­szág anyagi és szellemi erőinek gyarapodását, az egész nép jó­létének növekedését, Románia függetlensége és szuverenitása erősödését. Ülésünkre az Erdélynek az országgal való egyesülése és az egységes román nemzeti állam megalakulásának 70. évforduló­ja előestéjén került sor. Tiszte­legjünk e dicsőséges évforduló előtt azzal a határozott­ fogada­lommal, hogy mindent megte­szünk Románia további felemel­kedéséért, a haladás és a civili­záció újabb csúcsainak meghó­dításáért, egész népünk szabad, független és boldog jövőjének biztosításáért, a szocializmus, és a kommunizmus diadaláért Ro­mániában­ a hazánkbeli tudomány, oktatás és kultúra szakadatlan virágzá­sáért munkálkodik, a tudomá­nyos kutatás fejlesztéséhez, va­lamint­ a tudomány, az ipar, a mezőgazdaság és a többi tevé­­­kenységi szektor tökéletesítésé­ben, korszerűsítésében és fej­lesztésében betöltött szerepének növekedéséhez való hozzájárulá­sáért. A legnagyobb figyelemmel és mélységes érdeklődéssel hallgat­tam végig azt a ragyogó expo­zét, amelyet pártunk és álla­munk zseniális vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs terjesztett e­­lő az RKP KB plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia - szervei együttes ülésén. Az a tudományos jellegű, nagyszabá­sú és átfogóan komplex elem­zés, amellyel a párt főtitkára megvizsgálta, milyen stádium­ban vagyunk és miként zajlik hazánkban a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésé­nek folyamata, olyan lelkesítő akcióprogramot képez, amely tisztánlátóan jelöli ki, hogy mi­lyen úton és milyen irányban kell haladnunk drága hazánk határozott fejlődésének biztosí­tásáért, a szocialista Románia állampolgárai anyagi és szelle­mi jólétének emeléséért. A továbbiakban a felszólaló ezeket mondotta: Az áprilisi té­ziseknek ez összes dolgozókkal történt széles körű megvitatása, amely a magasrendű felelősség, a tevékenység kritikai és önkri-­ tikai szellemben való elemzésé­nek szellemében zajlott le, az e­­gész emberi és anyagi potenciál arra irányuló mozgósítását e­­redményezte, hogy teljesítsük az idei tervfeladatokat. Ennek ér­dekében 1988-ban közel 10 000 színválasztékot képező 145 áru­cikket vettünk gyártásba, ami­ből több mint 5500 változat a ruhaipar és a közvetlen export számára készül. Mindez lehető­vé tette, hogy határidőre fejez­zük be az egész exportra leszer­ződött termelést. A továbbiakban a felszólaló ezeket mondotta: A jelentős nö­vekedést előirányzó 1989. évi terv minden bizonnyal az ősze­szes erők még fokozottabb moz­gósítását és azt fogja eredmé­nyezni, hogy a legjobb körülmé­nyek közt valósítsuk meg a termelési folyamatok szervezése és korszerűsítése tökéletesítésé­nek programjait és ily módon javítsuk a termékminőséget, sokrétűbbé tegyük a választék­skálát, magasabb szinten hasz­nosítsuk a nyersanyagokat. Ezek a követelmények állanak külön­ben szüntelenül iparközpontunk és az alárendeltségébe tartozó vállalatok kollektív vezető szer­vei figyelmének homlokterében. Jelentjük önnek, mélyen tisz­telt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy még határozottabban fo­gunk dolgozni az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfi­nanszírozás tökéletesítéséért. U­­gyanakkor útmutatásai alapján határozott intézkedéseket fo­gunk hozni a fizikai termelés ütemes megvalósítására minden tervszerűsített választék eseté­ben, elsődlegesen fogjuk nyo­mon követni az exportra szánt termelést. Olyan magas műsza­ki-minőségi tulajdonságú termé­kek leszállítására törekszünk, a­­melyek révén a vállalatok men­tesülnek attól, hogy a nem kie­légítő tevékenységből eredő veszteségek fedezésére póthite­lekhez folyamodjanak. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a póthiteleket használó egységek a kamatokat ne a ter­melési költségekből, hanem a nyereségrészesedési alapból fi­zessék. Valamennyi dolgozói közösség­ben kitartó politikai-szervező munkát fogunk kifejteni, s egy­ben intézkedéseket fogunk hoz­ni arra vonatkozóan, hogy nö­vekedjék az összes vezető szer­vek felelőssége a rend és a fe­gyelem erősítése, a feladatok teljesítése iránt. Biztosítjuk önt, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, feltett szándékunk forradalmi szellemben és felelősséggel dol­gozni az arra vonatkozó útmu­tatásainak és orientációinak élet­be ültetéséért, hogy példásan teljesítsük az 1988. évi és az e­­gész ötéves tervet. STEFAN ANDREI ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elv­társnő! Tisztelt elvtársak! Pártunk a szocializmus nép­pel és népért való építése poli­tikájának újabb és nyilvánvaló kifejeződéseként az RKP Köz­ponti Bizottsága plénumának és a demokratikus szervek, a társa­dalmi és tömegszervezetek je­lenlegi együttes ülése betetőzi a gyümölcsöző és mozgósító vitá­kat, amelyeket az egész pártban szerveztek a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs által kidolgo­zott áprilisi tézisek alapján. Meggyőződésem, hogy a párt­­főtitkár, Nicolae Ceausescu elv­társ által tegnap előterjesztett nagyszerű expozé meghatározó, különleges értékű, döntő jelen­tőségű dokumentum, pártunk, népünk történetének hősiesség­től teli lapjai között. Kiegészítve a monumentális tudományos művet, amelyet a pártfőtitkár a szocializmus és a kommunizmus Romániában való építésének szentelt, az előter­jesztett expozé tudományosan és sokoldalúan meghatározza Ro­mánia gazdasági, társadalmi és , politikai fejlődésének jelenlegi stádiumát, hangsúlyozva ugyan­akkor az alapvető cselekvési irányokat és a legfőbb feladato­kat, amelyek a következő idő­szakban és távlatilag a kommu­nistákra, egész népünkre hárul­nak a haza szüntelen felvirá­goztatásáért, a nemzeti szuvere­nitás és függetlenség erősítésé­ért, a szocialista társadalom csúcsai meghódításának gyorsí­tásáért. Az­ országunk által elért ki­magasló eredmények nagy­­ je­lentőséggel bírnak, szélesebb összefüggésben a tettek erejé­vel tanúsítják, hogy a szocializ­mus az egyetlen rendszer, a­­mely képes biztosítani egy nép gyors haladását, a társadalmi és nemzeti igazságeszmények va­lóra váltását, gyökerestől felszá­molva az embernek ember általi kizsákmányolását, az elnyomás és egyenlőtlenség bármely for­máját, s mindez bizalmat, opti­mizmust kelt a szocializmus és a haladás erői iránt világszerte. Nicolae Ceausescu elvtárs expozéja nagy nemzetközi je­lentőséggel bír azért is, mert erőteljesen kidomborítja a párt vezető szerepének fontosságát, s az állami és szövetkezeti szo­cialista tulajdon erősítésének objektív szükségszerűségét, meg­fogalmaz meghatározó téziseket és elveket a szocializmus győzelme biztosításáért, a tudo­mányos szocializmus, a dialek­tikus és történelmi materializ­mus alapos ismeretére és alkotó­i alkalmazására, pártunk, a többi szocialista ország tapasztalatára és gyakorlatára, a pártfőtitkár, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a kortárs po­litikai élet kimagasló személyi­sége több mint öt és fél évti­zedes saját forradalmi tevé­kenységére alapozva. Az elemzés mélysége és a megoldások eredetisége révén a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs expozéja tartalmazza a tudományos szocializmusnak a kortárs Románia valóságára al­kotó módon alkalmazott lénye­gét. újabb tekintélyes hozzájá­rulás a szocialista, építés és a kommunizmusra való rátérés el­mélete és gyakorlata kincsestá­rának egyetemes gyarapításához. A külkereskedelmi dolgozók nevében szeretném ez alkalom­ból is a legnagyobb tisztelettel kifejezni az élénk köszönet és mélységes hála érzéseit a párt­főtitkár, az ország elnöke,­­Nicolae Ceausescu elvtárs iránt az értékes útmutatásokért, kü­lönleges gondoskodásáért és ál­landó támogatásáért, amelyet nyújt a külkereskedelmi tevé­kenységnek, lankadatlan tevé­kenységéért, amellyel szolgálja a román nép boldogságát és gyarapodását, a szocialista Ro­mánia felvirágzását, a béke és a nemzetközi együttműködés eszményeit. Miként az­­ expozé is rámutat, Románia ipari, gazdasági erejé­nek, a pártunk és államunk ál­tal érvényesített politikának kö­szönhetően Románia nemzetközi gazdasági kapcsolatai szüntele­nül gyarapodtak meg a válság, az egyes államok gazdaságának stagnálása és hanyatlása, a vi­lág pénzügyi, valutáris bizony­talansága feltételei között is, miközben növekedett számos állam, elsősorban a fejlődő or­szágok küladóssága. Mindezek ellenére a külkeres­kedelem terén idén elért ered­ményeket elemezve a legna­gyobb felelősséggel hangsúlyoz­nom kell, hogy azok nem érik el Románia gazdasági és mű­szaki-tudományos potenciálját. Határozottan felszámolva a ta­pasztalt hiányosságokat, lelke­sedéssel, felelősséggel és szaka­vatottan munkálkodva teljesít­hetjük az idénre megszabott feladatokat és az ötéves terv utolsó két évére előirányzott tennivalókat, adottak az összes előfeltételek az expozéban a következő két ötéves tervre le­szögezett célkitűzések elérésére. Elsősorban mindent meg kell tenni az exporttermelési terv és a vámkezelés teljesítéséért november és december hónapra az idei esztendőben és készítsük elő alaposan a feltételeket az 1989-es egységes országos terv­ben foglalt feladatok teljesítésé­hez, a külkereskedelem volume­ne tekintetében mind a szocia­lista országokkal való klíring, mind pedig a konvertibilis de­viza viszonylatában. Exportunk legfőbb részét, mint eddig is, a feldolgozó ipar termékei teszik ki, ez szemlélteti a román ipar potenciáljának és versenyképes­ségének erőteljes fejlődését. Nicolae Ceausescu elvtárs, a pártfőtitkár útmutatásainak élet­be ültetését az ország rendel­kezésére álló emberi és anyagi erőforrások legjobb értékesítése tekintetében. A külkereskedelemre háruló feladatok maradéktalanul tel­jesíthetők, mivel Románia erős iparral, sokoldalúan és kiegyen­súlyozottan fejlett gazdasággal, biztos anyagi alappal rendelke­zik az összes termelőágazatok­ban tervszerűsített növekedési ütemek révén és a műszaki­tudományos fejlesztést szolgáló határozott intézkedések révén. Ugyanakkor a kereskedelem és a kooperáció előtt széles táv­latokat nyitottak a rendkívül jelentős dokumentumok és meg­állapodások, amelyeket a vi­lág legtöbb országának ál­lam- és kormányfőivel kötöt­tek azon látogatásai és talál­kozói alkalmával, amelyekre hőn szeretett és tisztelt párt­főtitkár elvtárs, a mélyen tisz­telt Elena Ceausescu elv­­társnővel együtt került sor. A feltételek megteremtése cél­jából, amelyek lehetővé teszik az 1989-es tervelőirányzatok, el­sősorban az export teljesítését, a külkereskedelmi apparátusnak fokozottabban kell tevékenyked­nie a gazdasági minisztériumok­kal,­ az iparközpontokkal és ter­melőegységekkel együtt az ex­portszerződési program betartá­sáért, amely alapvető feltétele a külkereskedelmi terv megvaló­sításának. A szerződéskötési tevékeny­ségben szüntelenül exportunk hatékonyságának növekedésére törekszünk. Már hoztunk egy sor intézkedést a román termé­kek forgalmazásának tökéletesí­tésére és a hazai termelők tájé­koztatásának javítására a vi­lágpiaci igényekről és tenden­ciákról.­­ Tőlünk függ mindez és ránk hárul a hazafias kötelezettség, hogy határozottan munkálkod­junk a román export hatékony­ságának és versenyképességének növeléséért. Az utóbbi két év­tized fejlesztési programjai ré­vén Románia korszerű iparral rendelkezik, magasan képzett emberi potenciállal, amely lehe­tővé teszi, hogy világszintű ver­senyképes árukat állítsunk elő és szállítsunk. Úgyszintén ked­vező feltételeink vannak e cél­kitűzés teljesítéséhez annak kö­szönhetően is, hogy alkalmazást nyernek a tudományos kutatási és technológiafejlesztési prog­ramok, amelyeket doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a széles nemzetközi elismerésnek örvendő tudós ve­zetésével dolgoztak ki, aki iránt ez alkalomból is kifejezzük lel­kes tisztelgésünket a haza és a nép szolgálatában nap mint nap kifejtett tevékenységéért. A gazdaság korszerűsítési programjaival összhangban, a párt- és állami vezetőség orien­tációinak megfelelően megfo­gadjuk, hogy jobban megszer­vezzük egész tevékenységünket, a kölcsönös előny és az egyen­lőség alapján biztosítjuk a ko­operáció és a termelési szako­sodás más államokkal való hangsúlyozott növekedését, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok modern formáinak érvénye­sülését, amelyek állandóságot és távlatokat kölcsönöznek a felek közötti cseréknek. Elhárítva­ a hiányosságokat és az eddigi kés­lekedéseket, fokozzuk erőfeszí­téseinket a kűronlévő célkitűzé­sek analizálásáért, a pártfő­­titkár, Nicolae Ceausescu elv­társ által idén adott orientációk alkalmazásáért, hogy fokozzuk részvételünket létesítmények építésében külföldön, hogy nö­vekedjék a román gép- és be­rendezésexport és biztosítsuk a nemzetgazdaság számára a nyersanyagok és alapanyagok szükséglete minél nagyobb ré­szének fedezését. Románia más államokkal való általános kap­csolatai tartós fejlesztését Pártunk politikájának szelle­mében tevékenykedünk a KGST- tagállamokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, a KGST keretében elfogadott hosszú távú együttműködési programok teljesítésért, Romá­nia részvételének fokozásáért a termelési szakosodásban és ko­operációban. Ugyanakkor küz­dünk a gazdasági együttműkö­dés bővítéséért a többi szocia­lista országgal, a gazdasági kap­csolatok bővítéséért a fejlődő országokkal, társadalmi-politikai rendszerüktől függetlenül a vi­lág összes államaival. Az elénk állított nagy felada­tok teljesítése érdekében, mé­lyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, határozottan­ erősítjük a rendet és a fegyelmet, az elkö­telezettség, a felelősség, a kö­vetkezetesség szellemét a mun­kában, mindazok erőfeszítései­nek jobb megszervezését és összehangolását, akik részt vesz­nek az export, megvalósításában. Szeretném megújítani a külke­reskedelem rendszerében dolgo­zók ünnepélyes fogadalmát, hogy követjük pártunk főtitkára ra­gyogó példáját, szüntelenül munkálkodunk a ránk háruló összes feladatok, elsősorban az exportterv példás teljesítéséért. Megfogadjuk, mindent megte­szünk, hogy értékesítsük a szo­cialista Románia számára meg­teremtett nagyszerű feltételeket az anyagi és szellemi értékek világméretű cseréjében, amely a béke, a megértés és a népek közötti együttműködés politiká­jának lényeges tényezője, ezzel pártunk legfőbb érdekeit és tö­rekvéseit, a szocializmus és a kommunizmus Romániában való építésének művét szolgáljuk. SZÁSZ JÓZSEF ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársnők, tisztelt elvtársak! A párt Központi Bizottsága plénumának és a forradalmi munkásdemokrácia szervei e­­gyüttes munkálatai az egész nemzetünket átható emelkedett és forró hazafias érzület magasz­tos szellemében zajlanak, amit az 1918. december 1-jei Nagy Egyesülés dicsőséges évfordu­lója váltott ki. Az egyesülés szentesítette a román nép sok évszázados törekvéseinek betel­jesülését. Mostani plénumunk is kivételes jelentőségű politi­kai eseményt képez, vitára bocsátott problematikájánál fogva a haza történetének, a párt életének, szocialista és kommunista jövőnk krónikájá­nak alapvető mozzanatát je­lenti. A Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára által a plénum munkálatainak megnyitásakor előterjesztett nagyszerű expozé mélyen tisztelt vezetőnk, a kor­társ világ kiemelkedő személyi- *­sége, a hatalmas beteljesülé­sekben gazdag kor — amelyet jogos hazafias büszkeséggel és mélységes tisztelettel Nicolae Ceausescu-korszaknak nevezünk — megteremtője újító, merész és mélységesen forradalmi gondolkodásának újabb és em­lékezetes lapját jelenti. A román nép által a szocia­lista társadalom építésében el­ért nagy megvalósítások teljes mértékben igazolják pártunk és államunk politikai opcióinak helyességét. Mindezeknek ön a sugalmazója, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, né­pünk nagy fia, nemzetünk hő­seinek hőse, aki több mint 55 esztendeje határtalan hűséggel és hittel, forradalmi­­ bölcses­séggel, odaadással és merész­séggel szolgálja a román nép nemes eszményeit. Mindazért, amit a szocialista Románia vi­rágzásáért és azért tett és cse­lekszik, hogy mi, ennek az ősi földnek a fiai büszkék legyünk hazánkra, amely anyánk, tisz­teletteljes hódolatunkat és osztatlan köszönetünket tolmá­csoljuk önnek. Kérem, engedjék meg, hogy e magas szónoki emelvényről forró és tiszteletteljes nagyra­becsülésünket fejezzük ki a tisztelt Elena Ceausescu elv­társnőnek, a Tudomány- és Ok­tatásügyi Országos Tanács el­nökének a pártunk és államunk bel- és külpolitikája kidolgo­zásához és életbe ültetéséhez, Románia sokoldalú fejlődésé­hez való kiemelkedő hozzájáru­lásáért. A továbbiakban a felszólaló jelentette a plenáris ülésnek, a Caraș-Severin megyei tájakon élő és tevékenyedő összes dol­gozók által elért kiemelkedő eredményeket. Ugyanakkor tá­jékoztatta a jelenlevőket azok­ról az intézkedésekről, ame­lyeket a megyei pártbizottság hozott a kifejtett tevékenység­ben jelentkezett hiányosságok kiküszöbölésére, a termékek minőségének és tartósságának javítására — különös tekintet­tel a gépgyártásban —, vala­mint az egész termelő tevé­kenység hatékonyságának nö­velésére. Az ipar és a mezőgazdaság 1989. évi fejlesztési tervei, a­­kárcsak a plénum elé megvita­tásra és elfogadásra beterjesz­tett­ többi dokumentum — hangsúlyozta a felszólaló — o­­lyan magas növekedési ütemet biztosít az intenzív jellegű gaz­daság számára, amely megfelel a párt XIII. kongresszusán ki­jelölt alapvető stratégiai cél — • Romániának a közepesen fejlett országok sorába való áttérése — valóra váltásának. Az ön által, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs kidolgozott ama alap­ (Folytatása a 4. oldalon)

Next