Előre - Romániai Magyar Szó, 1989. december (43. évfolyam, 13062-13077. szám - 1. évfolyam, 1-8. szám)

1989-12-01 / 13062. szám

4 VI. A román szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi stádiuma. A román nép nagy megvalósításai a szocialista építésben, különösen a IX. kongresszus után A munkásosztály, a parasztság, az értel­miség, az egész nép, következetesen meg­valósítva a IX. kongresszus orientációit, a párt és főtitkára vezetésével sokévezredes történetének legnagyobb megvalósításait érte el. Az ipari termelés a jelenlegi öt­éves terv végén 145-szörösen nagyobb, mind 1945-ben volt, s ebből 128-szoros nö­vekedés a IX. kongresszus után valósult meg. A mezőgazdasági termelés több mint 10-szeresen növekedett, amiből több mint 6-szoros a növekedés 1965 után. A nemze­ti jövedelem több mint 43—44-szeresen nagyob, mint 1945-ben volt, több mint 36- szoros növekedés jut a XX. pártkongresz­­szus utáni időszakra. A javadalmazási alap 1950-hez viszonyítva több mint 33-szorosan növekedett, biztosítva ezen az alapon az átlagjavadalmazás csaknem 10-szeres gyarapodását. Erőteljesen növekedtek a szociális kiadások, amelyek 1990-ben csak­nem 33-szorosan haladják meg az 1950-es szintet; felépült körülbelül 3 millió lakás, ebből 2,6 millió 1965 után, erőteljesen fej­lődött az egészségügyi hálózat és a lakos­sági egészségvédelem tevékenységei. Mindezek a nagy megvalósítások — a­­melyek a termelőeszközök össznépi tulaj­donának és szövetkezeti tulajdonának lé­tére épülnek — erőteljesen kidomborítják a IX. pártkongresszus ama határozatai, a pártfőtitkár ama orientációs helyességét, hogy a nemzeti jövedelem több mint 30 százalékát fordítjuk a fejlesztési alapra — ami meghatározó tényezője Románia ha­ladásának ebben az időszakban, hiszen a nemzeti vagyon 1990-ben 1945-höz viszo­nyítva több mint 22-szeresen növekszik, ebből 19-szeres a növekedés 1965 után. A IX. kongresszust követő esztendők e­­gész gazdasági-társadalmi fejlődése szoro­san kapcsolódik a tudománynak, az okta­tásnak és a kultúrának — m­int a haza sokoldalú haladása döntő tényezőinek — erőteljes kibontakozásához. A IX. pártkongresszustól felavatott idő­szak —, amely Nicolae Ceaușescu-korszak­­ként került be a történelembe és az egész nemzet tudatába — nagy és ragyogó meg­valósításai elválaszthatatlanul kapcsolód­nak a pártfőtitkár forradalmi gondolko­dásmódjához és tevékenységéhez, a párt­­főtitkáréhoz, aki tökéletesen azonosulva a nép legmagasztosabb törekvéseivel, tisz­tánlátással és mélységesen alkotó szellem­ben, forradalmi szenvedéllyel és forró ha­­zafisággal munkálkodott és munkálkodik, hogy biztosítsa a haza határozott előme­netelét a szocializmus és a kommunizmus útján, országunk felemelkedését a hala­dás, a jólét és a szocialista civilizáció újabb és újabb fokaira. A kongresszus teljes megelégedéssel és jogos hazafias büszkeséggel emeli ki a román nép nagy győzelmét — a küladós­­ság teljes felszámolását —, ami ékesszóló­an bizonyítja pártunk mélységesen tudo­mányos politikáját, gazdaságunk potenci­álját és vitalitását. Románia egész­ sok év­ezredes történetében első ízben nem fizet többé adót senkinek, valóban független­né válva politikailag is, gazdaságilag is. A kongresszus kifejezi forró elismerését és legmelegebb köszönetét a munkásosz­tálynak, a parasztságnak, az értelmiség­nek, egész népünknek önfeláldozástól és forradalmi felelősségtől teljes tevékenysé­géért, amelyet a párt vezetésével fejtett és fejt ki a haza gazdasági-társadalmi fej­lesztési programjai valóra váltása érdeké­ben. A kongresszus megállapítja, hogy az ed­digi eredmények és az 1990-re szóló elő­irányzatok biztosítják a VIII. ötéves terv stratégiai célkitűzésének megvalósítását — Románia rátérését a közepesen fejlett szocialista ország stádiumára. ’ _ ____________ ". •­­ A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról) magasra tartotta a harci zászlót és min­dent megtett, hogy biztosítsa utódai jö­vőjét, szabad, független és szuverén ha­zánk méltó és verőfényes jövőjét. A kongresszus teljes mértékben magáé­vá teszi a Nicolae Ceaussescu elvtárs ál­tal előterjesztett jelentésben foglalt meg­állapítást, hogy csakis­ jól megértve né­pünk történetének nagy tanulságait, szűr­hetünk le megfelelő következtetéseket a szocializmus építését, hazánknak a szo­cializmus útján való jövőbeni fejlesztését, Románia függetlenségének és szuvereni­tásának erősítését célzó tevékenység szá­mára! IV. A szocialista társadalmi rend megteremtése­­ a román társadalom fejlődésének, a népek ragyogó jövője biztosításának objektív követelménye Vili. irányelvprogram Románia gazdasági-társadalmi fejlesztéséről az 1991—1995-ös ötéves tervben és távlatilag a 2000—2010-es évekre Tekintettel a jelenlegi nemzetközi élet bonyolult problémáira, az emberi társa­dalom fejlődési útjairól a világban folyó vitákra, a kongresszus hangsúlyozza Nicolae Ceausescu elvtárs ama megálla­pításának a különleges fontosságát, a munkásosztályra hárul a történelmi sze­rep és küldetés, hogy felszámolja az an­tagonista osztályokra tagolódott társadal­mi rendszert és megteremtsen egy új tár­sadalmi rendszert kizsákmányoló osztá­lyok nélkül és elnyomók nélkül, amely az egyenlőségre és a társadalmi igazságos­ságra, a népek, az emberek teljes szabad­ságára épül. Az emberiség egész történel­me bizonyítja, hogy a tőkés társadalmi rend felszámolása és a szocialista társa­dalmi rend megteremtése törvényszerű kö­­vetelménye az emberi társadalom fejlődé­sének. A munkásosztály forradalmi pártja vezetésével, szorós egységben a paraszt­sággal, az értelmiséggel, az egész néppel bebizonyította, hogy képes megdönteni a régi társadalmi rendet és megvalósítani a szocialista társadalmat a tudományos szo­cializmus elvei alapján. A munkások és a parasztok első államának megteremtése a Szovjetunióban, újabb és újabb népek rá­­térése a szocializmus útjára, nagy meg­valósításaik a gazdasági-társadalmi fej­lesztés terén határozottan bizonyítják a szocializmus óriási erejét, alkotó képessé­gét, azt a tényt, hogy a szocializmus az egész emberiség jövője és — előbb vagy utóbb — az összes népek erre az útra lépnek, méltó, szabad és független, jólét­ben és boldogságban fogant életet bizto­sítva a maguk számára. A XIV. pártkongresszus egyöntetűen jóváhagyja az irányelvprogramot Ro­mánia gazdasági-társadalmi fejlesztésé­ről az 1991—1995-ös ötéves tervben és távlatilag a 2000—2010-es évekre, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs közvetlen és döntő hozzájárulásával dolgoztak ki A XIV. pártkongresszus az elfogadott célkitűzésekkel és orientációkkal jelzi Románia rátérését egy újabb fejlődési szakaszra , a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtéséről szóló program magasabb fázisának megvalósí­tására és az ahhoz szükséges feltételek létrehozására, hogy érvényesüljenek az életben a kommunista munka- és életel­vek. A kongresszus a IX. ötéves­­terv­ alap­vető célkitűzéseként jelöli meg az ösz­­szes tevékenységi szektorok intenzív fej­lesztésének folytatását, a munka és az élet új minőségének, az egész termelés mind magasabb műszaki színvonalának a megvalósítását a tudomány és a tech­nika legfejlettebb vívmányai határozott alkalmazása alapján. Abból kiindulva, hogy a termelőerők a gazdasági-társa­dalmi fejlődés és a szocialista társada­lom sikeres megteremtése döntő ténye­zőjének szerepét töltik be, a kongresszus elvárja, hogy továbbra is megkülönböz­tetett figyelmet fordítsanak a termelő­erők fejlesztésére és harmonikus elosz­tására az ország egész területén, a ter­melési viszonyok, a társadalmi viszonyok összessége tökéletesítésére. A kongresszus hangsúlyozza, hogy to­vábbra is határozottan intézkedni kell a termelés szervezésének tökéletesítéséről, korszerűsítéséről és fejlesztéséről össz­hangban a jelenkori tudományos-tech­nikai forradalom tendenciáival a mun­katermelékenység jelentősebb növelése, a termékek műszaki és minőségi színvo­nalának emelése, a nyersanyagok és a­­lapanyagok maximális eredményekkel történő hasznosítása érdekében. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a nyersanyagok és az energiaforrások saját alapjának fej­lesztésére az ésszerű kiaknázás feltételei között, az összes termelőkapacitások hi­ánytalan és magas teljesítményű kihasz­nálására, biztosítva így az egységnyi álló­­alapra kalkulált termelés és nemzeti jöve­delem lényeges növekedését. Határozottan folytatni kell a feldolgozó ipar, kiemelt jellegei a csúcstechnikai szektorok fejlesz­tését, hogy Románia a kiváló minőségű, a világviszonylatban elért legjobb meg­valósítások szintjén mozgó, egyes terü­leteken pedig a legjobb termékekkel ren­delkező országgá váljék. A kongresszus leszögezi, az egész me­zőgazdasági tevékenységben állandóan számolnunk kell azzal, hogy a föld a legfontosabb nemzeti vagyon, az egész nép vagyona és ésszerű kihasználása, a földalap termőképességének fokozása és a helytázhozam folyamatos növelése alapvető kötelesség a szocialista és kom­munista építés egész politikájában. A kongresszus elvárja, hogy minden erőt latba vessenek az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósításáért a nem­zetgazdaság e jelentős ágazatának bel­terjes fejlesztése és korszerűsítése út­ján. Tekintettel az idei esztendő rekord­­termésére gabonából, akárcsak más kul­túrákból — ami bizonyítja Szocialista me­zőgazdaságunk lehetőségeit gazdag ter­méseredmények elérésére az ország e­­gész szántóterületén — a kongresszus el­várja a párt- és állami szervektől, a me­zőgazdasági szervektől, lépjenek fel a leghatározottabban annak a pártfőtitká­ri útmutatásnak a teljesítéséért, hogy az elkövetkező esztendőkben is nagy és biztos hozamokat érjünk el legalább az 1989-es év szintjén. A továbbiakban is megkülönböztetett figyelmet kell fordíta­ni a nagy teljesítményt kínáló ipari nö­vények termesztésére, a termelés növelé­sére a zöldségtermesztésben, a szőlé­szetben és a gyümölcstermesztésben, az állatállomány, a hús-, tej-, gyapjú-, to­jástermelés , gyarapítására. Gyorsabban kell fejleszteni a haltenyésztést, a se­lyemhernyó-tenyésztést és a méhészetet. Különösképpen törekedni kell az erdőál­lomány megóvására és fejlesztésére, a jobb vízgazdálkodásra vonatkozó orszá­gos program előirányzatainak teljesíté­sére mind a közfogyasztási szükségletek, mind pedig az ipar és a többi nemzet­­gazdasági ág racionális szükséglete kie­légítése céljából. A kongresszus mindenben magáévá te­szi a jelentésben arra vonatkozóan elő­irányzott orientációt, hogy a továbbiak­ban is a nemzeti jövedelem körülbelül 28—30 százalékát fordítsuk a felhalmozási és fejlesztési alapra. A beruházási politikában — a beruházá­sok a következő évtizedben 3200—3500 milliárd lejt tesznek ki, ebből a 9. ötéves tervben 1600—1700 milliárd lejt — kiemelt jelleggel kell törekedni a nyersanyagalap erőteljesebb fejlesztésére, az energetikai program megvalósítására, a munkaeszkö­zök korszerűsítésére, az országos öntözési és talajjavítási program 2000-ig történő befejezésére, a lakások és szociális-kultu­rális létesítmények építésére, a haza te­lepüléseinek fejlesztésére és korszerűsí­tésére vonatkozó program valóra váltásá­ra. A kongresszus elvárja, hogy a megyék, municípiumok, városok és községek gaz­dasági-társadalmi fejlesztési programjai keretében — ezek az egységes országos terv szerves részei — biztosítsák tovább­ra is a termelőerők kiegyensúlyozott te­rületi telepítése politikájénak töretlen va­lóra váltását és a településrendezési és -korszerűsítési folyamat fokozását. A köz­ségekben erőteljesebben fejleszteni kell a mezőgazdaságot és egyes ipari tevé­kenységeket, különösképpen a kisipart, tökéletesíteni kell az oktatást, az egészség­­ügyi ellátást, a kereskedelmi hálózatot, fejleszteni a művelődési tevékenységeket, biztosítva így a városiakhoz minél köze­lebb álló életkörülményeket. A kongresszus messzemenően nagyra be­csüli és maradéktalanul jóváhagyja a je­lentésben és az irányelvprogramban fog­lalt orientációkat, miszerint a hazai szo­cialista építés nagy objektumainak meg­valósítása megköveteli az oktatás, a tudo­mány és a kultúra még erőteljesebb fej­lesztését, az egész nép általános szakmai és műszaki-tudományos felkészültségi és általános műveltségi színvonalának emelé­sét. Ennek folytán a közvetlenül ezután következő időszakban — a második évez­red végéig és a harmadik évezred első év­tizedeiben — országunknak a tudományos­technikai haladás hatalmas erejévé kell válnia magas fejlettségi szinttel az összes területeken. A kutatást és az oktatást az ipar korszerűsítése, a növényi és állatte­nyésztési mezőgazdasági termelés növelé­se, a gazdasági és társadalmi élet összes területeinek fejlesztése felé kell orientál­ni, biztosítva a hazánk sokoldalú fejlődé­­séhez szükséges, alapos elméleti és gya­korlati szakfelkészültséggel rendelkező ká­dereket. A kongresszus elvárja, hogy min­den intézkedés megtörténjen, hogy a 12 osztályos oktatás általánosításával egyide­jűleg biztosítsanak minden feltételt az összes dolgozók ismeretszintjének szünte­len emeléséhez, magas műszaki-tudomá­nyos felkészültségi színvonallal rendelke­ző munkásosztály és szövetkezeti paraszt­ság formálásához, az egész nemzet isme­reteinek gyarapításához, hogy a követke­ző évtizedben népünk magas ismeretekkel, magas fokú műveltséggel, magas fokú forradalmi szellemmel, magas intellektuá­lis színvonallal rendelkező néppé váljon. A kongresszus elvárja a kormánytól, hogy tevékenykedjék az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás elveinek határozott érvényesítéséért min­den nemzetgazdasági szektorban, a gazda­sági hatékonyság erőteljes, növeléséért az összes ágazatokban és egységekben,­ azért, hogy valamennyi vállalat,növekvő mér­tékben járuljon hozzá a nemzeti jövede­lem gyarapításához. Határozottan intéz­kedni kell, hogy az árrendszer és általá­ban a pénzügyi-valutáris tényezők összes­sége mind jelentősebb szerepet gyakorol­jon a nemzetgazdaság hatékony fejlesz­tésében. A kongresszus elvárja, hogy biztosítsák a gazdasági-társadalmi tevékenység ellen­őrzésének további tökéletesítését, töreked­ve a tervelőirányzatok példás teljesítésé­re, az anyagi és pénzalapokkal való éssze­rű gazdálkodásra, a termelés jövedelme­zőségének fokozására, a pénzügyi rend és fegyelem erősítésére­­rületi-közigazgatási egységek tapasztala­tának és erejének a felhasználásával. A leghatározottabban munkálkodni kell a siéptanácsoknak mint önigazgatási és önellátási szerveknek a tevékenysége foko­zásáért és tökéletesítéséért a haza összes övezetei és települései fejlesztése célkitű­zéseinek töretlen megvalósítása érdekében. Úgyszintén tovább kell tökéletesítenünk a Nagy Nemzetgyűlés, az Államtanács és a kormány tevékenységét mint olyan szer­vekét, amelyek biztosítják, hogy a szociá­l kongresszus, hangsúlyozva a hazai forradalmi munkásdemokrácia rendszeré­nek felsőbbrendűségét, mindenben ma­gáévá teszi azt a pártfőtitkári megállapí­tást, hogy állandóan tökéletesíteni kell a demokratikus keretek összességét, növel­ni a néptömegek szerepét az egész gazda­sági és társadalmi életben, harmonikus­­­san ötvözni az állami szervek tevékeny­ségét a szocialista munkásdemokrácia szerveinek tevékenységével, egységes rendszert valósítva meg, amely szavatol­ja a szocializmus építésére, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelésére, Románia erejének, függetlenségének és szuverenitásának szüntelen szilárdítására vonatkozó programok következetes végre­hajtását. Hassunk oda, hogy a tulajdonosok és termelők közgyűlései, a dolgozók tanácsai — ezekben a munkások legalább 30 szá­zalékot tesznek ki — mind fontosabb szerepet töltsenek be a minden egyes munkaközösségre bízott eszközökkel való minél eredményesebb gazdálkodásban, ve­gyenek részt minden egység, az egész ország gazdasági-társadalmi fejlesztési programjainak kidolgozásában és valóra váltásában. Biztosítsuk a forradalmi munkásdemok­rácia megyei szerveinek jó működését, a tevékenység jó kibontakozását az összes szektorokban! Egyre fontosabb szerepet kell kapniuk a határozatok megvitatásában és elfoga­dásában az ipari, mezőgazdasági, tudomá­sista államunk tevékenységére vonatkozó összes törvények és határozatok az egész nemzet akaratából fakadjanak és töretle­nül valóra váljanak az új társadalmi rend építését szolgáló egész gazdasági-társa­dalmi tevékenységben. A központi és he­lyi állami szervek egész tevékenységét az ország alkotmányára és törvényeire kell alapozni és állandóan a néppel szoros egy­ségben, a nép közvetlen ellenőrzése alatt kell kifejteni. ngos és oktatási, nevelési és kulturális dolgozók kongresszusainak és országos tanácsainak, a néptanácsok kongresszusá­nak és Törvényhozási Kamarájának. A szocializmus néppel és népért történő épí­tése tudományos, forradalmi elvéből ki­indulva fejlesszük és tökéletesítsük szün­telenül forradalmi munkásdemokráciánk rendszerét, biztosítsuk, hogy az összes határozatok és törvények széles körű megtanácskozásra és megvitatásra kerül­jenek az összes dolgozókkal és csupán azu­tán terjesszék őket jóváhagyás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé. A forradalmi munkásdemokrácia összes szerveinek mind szorosabban együtt kell munkálkodniuk a szocialista állam szer­veivel, biztosítanunk kell a­ legszélesebb demokráciát szocialista társadalmunk egész fejlődésében. Abból kell kiindulnunk, hogy a szocia­lizmus csakis a legszélesebb demokrácia alapján valósítható meg! Tartsuk állandóan szem előtt, hogy a szocializmus maga fel­tételezi a legmagasabb demokratikus for­mát, biztosítja a legjobb feltételeket — a polgári demokrácia minden más formájá­val összehasonlíthatatlan feltételeket —, hogy csakis az igazi társadalmi egyenlő­ség és igazságosság társadalmának meg­teremtésével valósítható meg az igazi de­mokrácia, jöhetnek létre a feltételek, hogy maga a nép legyen az, amely határoz és biztosítja a haza egész fejlődését, a szocializmus sikeres építését. XII. A forradalmi munkásdemokrácia fejlesztése — a szocializmus sikeres építésének törvényszerű szükségszerűsége. A szocializmus néppel és népért való építése elvének következetes megvalósítása V. A szocializmus forradalmi megteremtési folyamatának fő szakaszai Romániában. A IX. kongresszus történelmi jelentőségű esemény pártunk és nénünk életében A kongresszus, az antifasiszta és an­­tiimperialista, társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalom' 45. évfordulójának esztendejében folytatva le munkálatait, megvonta azoknak a történelmi jelentő­ségű megvalósításoknak a mérlegét, ame­lyeket a román nép ért el a párt vezeté­sével, az új társadalmi rend építésében. Románia történelmileg rövid időszakban több fejlődési szakaszt hagyott maga mögött — a tőkés-földesúri rendszertől, ahol még erős feudális formák maradtak fenn a gazdasági, társadalmi és politikai életben a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének szakaszáig. Országunk gyengén fejlett országból len­dületesen fejlődő ipari-agrár országgá vált egyre magasabb jóléti színvonallal az egész nép számára, nagy nemzetközi tekintélynek örvendve a népek közötti együttműködés, béke és megértés előmoz­dítását szolgáló cselekvő és következetes politikájáért. A hazai forradalmi folyamat kibon­takozásában aranybetűkkel íródik be a IX. pártkongresszus — pártunk és né­pünk tevékenységének, a szocialista építés Románia realitásai szerinti fej­lesztésének és tökéletesítésének kor­szakalkotó jelentőségű eseménye —, amely a Román Kommunista Párt élére választotta az ország nagy fiát, a mo­dern román nemzet kommunista hősét, NICOLAE CEAUSESCU elvtársat. A 20 évi szocialista építőmunka bírálati és önbírálati elemzése alapján a IX. kong­resszus végérvényesen véget vetett a ne­gatív állapotoknak, a visszaéléseknek, a törvényszegéseknek, helyreállította a bi­zalmat a párt, a munkásosztály erejében, visszaadva nemzetünknek a méltóság ér­zését, az elhatározásét, hogy következete­sen megvalósítja az új társadalmi rendet, a szocializmust a néppel és a népért. A IX. kongresszus, Nicolae Ceausescu elvtárs történelmi érdeme, hogy véget ve­tett a szocializmustól idegen koncepciók­nak és praktikáknak, a másolásnak és a hajbókolásnak mindaz előtt, ami idegen, határozottan lemondott a szocialista társa­dalom építésében úgynevezett kötelező „egységes modellről“ és kinyilvánította a szocializmusnak az objektív törvények és a tudományos szocializmus elvei alapján történő­ megvalósításának elvét. A kong­resszus határozottan véget vetett a dog­­matizmusnak, a konzervativizmusnak, a gondolati és cselekvési beszűkülésnek, le­szögezve a célkitűzést az új társadalmi rend építési folyamata vezetésének töké­letesítésére és az egész tevékenység vilá­gos ráépítésére az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás alapjá­ra, biztosítva a tudomány és a technika vívmányainak határozott alkalmazását minden területen, ami a szocializmus sike­res megteremtésének egyik törvényszerű követelménye. A IX. kongresszus a leg­határozottabban hangsúlyozta, széleskörű­en fejleszteni kell a forradalmi munkás­demokráciát annak érdekében, hogy az e­­gész nép részt vegyen az összes tevé­kenységi szektorok vezetésében. A kongresszus messzemenően nagyrabe­­csüli és mindenben magáévá teszi a Nicolae Ceausescu elvtárs jelentésében foglalt, mélységesen tudományos következ­tetést, miszerint a IX. pártkongresszus ha­tározatai nélkül, a párt által 1965-ben el­fogadott ama új forradalmi orientáció nél­kül, amely feltételezi a szocializmus elvei­nek határozott érvényesítését az összes te­vékenységi területeken, népünk nem ér­hette volna el mai nagy megvalósításait, nem valósíthatta volna meg sikeresen a szocializmust és nem térhetetett volna rá a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtésére. VII. Az 1986—1990-es ötéves terv­ szerves része a szocialista építés éves történelmi megvalósításai mérlegének A jelenlegi ötéves terv során összeségé­ben újabb jelentős sikerek születtek min­den tevékenységi területen: az ipari áru­termelés 40 százalékkal, a munkatermelé­kenység a köztársasági iparban több mint 35 százalékkal növekszik a termékek jö­vedelmezősége és az állóalapok hatékony­sága fokozódásának körülményei között. A mezőgazdaság évi átlaghozama gabo­nából­ meghaladta a 30 millió tonnát, az idén pedig az ország történetének legna­gyobb termését érte el: több mint 60 mil­lió tonna gabonát termesztett. Az összes megyék a lakások és szociális-kulturális létesítmények építésének, a településköz­pontok rendezésének, a települések szisz­­tematizálásának átfogó programját való­sították meg, bővült a tudomány, az okta­tás és a kultúra anyagi alapja, állandóan javult a lakosság orvosi ellátása és egész­ségvédelme. 1985-höz képest­ több mint 10 százalékkal emelkedett a dolgozók reálja­vadalmazása, átlag 8 százalékkal növeked­tek a nyugdíjak és több mint 40 százalék­kal a kis nyugdíjak, az árak és a­­ díjak stabilitásának körülményei között, ez utóbbiak mutatója a tervezett szint alatt maradt, biztosítva így az anyagi és szel­lemi életszínvonal rendszeres emelkedé­sét , ami a pártpolitika fő célja. A kongresszus megállapítja, mindezek a nagyszerű vívmányok erőteljesen bizo­nyítják, hogy helyes politikát folytat a kommunista párt, amikor alkotó módon, a romániai realitásoknak megfelelően al­kalmazza az objektív törvényeket, a tu­dományos szocializmus elveit, erőteljesen bizonyítják továbbá a szocializmus erejét és felsőbbrendűségét, azt, hogy egy szor­gos nép — amikor valóban sorsának urá­vá válik — képes rövid idő alatt felszá­molni az elmaradottságot, a munkásosz­tály forradalmi pártjának vezetésével le­gyűrni az összes nehézségeket és méltó­sággal a gazdasági-társadalmi haladás, a jólét, a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás, a szocializmus és a kommunizmus út­jára lépni. Mindezekből a történelmi jelentőségű megvalósításokból kiindulva, a XIV. párt­­kongresszus a nagy győzelmek, a szocia­lizmus diadala, Románia nemzeti függet­lenségének és szuverenitásának teljes megvédelmezése, s Romániának az arany­­álom, a kommunizmus megvalósítása felé való előmenetele kongresszusaként kerül be a történelembe! IX. A nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelése­­a pártpolitika fő célja, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényege A kongresszus messzemenően nagyrabe­­csüli és maradéktalanul jóváhagyja a je­lentésben és az irányelvprogramban foglalt orientációkat, miszerint tovább kell emel­ni az egész nép életszínvonalát. A kong­resszusi dokumentum előirányzatai az át­lagos reáljavadalmazás növekedéséről 1995-ben 1990-hez viszonyítva 5—8 száza­lékkal, a szövetkezeti parasztság összjö­vedelmeinek növekedéséről szintén 5—8 százalékkal, akárcsak a többi előirányzat a dolgozók fogyasztási szükségleteinek egyre jobb körülmények közötti kielégítéséről mezőgazdasági élelmiszertermékek és ipa­ri javak tekintetében, a lakossági szolgál­tatások problémájának és a kényelmes la­kásokban mutatkozó szükségletnek az ösz­­szes honpolgárok számára teljes m­egol­­dása, az utóbbinak körülbelül 12 négyzet­­méter lakóterület lakosonkénti biztosításá­val, az egészségvédelem, a környezet vé­delme és fenntartása további javítása — erőteljesen tanúsítja, hogy az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának szün­telen emelése a pártpolitika fő célja, a Romániában sikeresen épülő sokoldalúan fejlett szocialista társadalom értelme. Töretlenül érvényesíteni kell a szocialista javadalmazás, a társadalmi méltányosság és igazságosság elveit, továbbra is bizto­sítva a helyes, 1:4,5-höz arányt a kis és a nagy javadalmazások között. A kongresszus elvárja, hogy továbbra is a leghatározottabban érvényesítsék a szocialista elvet „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“. Hassunk oda, hogy a „sem munkát kenyér nélkül, sem kenyeret munka nélkül A szo­cialista elv állandóan az egész javadal­mazási és jövedelmi rendszer alapja le­gyen országunkban. Romániában senkinek sem szabad jövedelemhez jutnia munka nélkül, senki sem élhet más munkájának kizsákmányolásából! X. Az egész nép tulajdona és a szövetkezeti tulajdon­­a szocializmus építésének gránitalanja A kongresszus maradéktalanul jóvá­hagyja az egész nép tulajdona, a szövetke­zeti tulajdon szüntelen, a tudomány és a technika minden területen elért legújabb vívmányai alapján történő gyarapításának politikáját, megállapítva, hogy ez objektív szükségessége az új társadalmi rend épí­tésének és fejlesztésének, a termelőerők szüntelen haladásának, az életszínvonal e­­melésének, a haza függetlensége és szuve­renitása biztosításának. A kongresszus hangsúlyozza, hogy nö­velni kell a dolgozók felelősségét tulajdo­nosi, termelői és haszonélvezői minőségük­ben az iránt, hogy jól gazdálkodjanak a nemzeti vagyon rájuk bízott részével, nö­velni­, kell felelősségüket az összes tevé­kenységi szektorok vezetésében, a szocia­lista tulajdon erősítésében és fejlesztésé­ben — ez ugyanis az egyedüli és biztos forrása az egész társadalom és annak min­den tagja jóléte növe­kedéséhez. Ilyen értelemben erősíteni és tökéletesíteni kell a közös tulajdon rendszerét, törekedve ar­ra, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége a javadalmazási globális akkord alkalmazá­sa, a nyereségrészesedés alkalmazása út­ján mind szorosabban kapcsolódjék a szo­cialista tulajdon általános gyarapításához nyújtott hozzájáruláshoz, valamint az ál­lami és szövetkezeti vállalatok fejlesztési alapjában szociális részekkel való szemé­lyes részvételhez. XI. A gazdasági-társadalmi tevékenység állam általi, egységes országos terv alapján történő vezetésének és­­tervezésének szüntelen tökéletesítése A XIV. pártkongresszus elhatározta, hogy továbbra is a legnagyobb felelősség­gel és forradalmi szellemben kell munkál­kodni a vezetési és tervezési tevékenység állandó tökéletesítéséért a forradalmi munkásdemokrácia alapján, az állami szer­vek munkájának javításáért minden tevé­kenységi területen. Az egész további mun­kát az egységes országos gazdasági-társa­dalmi fejlesztési tervre kell alapozni, ami biztosítja az egész ország szocializmus út­ján történő fejlesztése általános érdekei­nek egybekapcsolását a gazdasági és te­ ELŐRE — 1989. december 1. XIII. A szocialista törvényesség erősítése a gazdasági és társadalmi élet minden területén Mindenben jóváhagyva azt, amit Nicolae Ceaușescu elvtárs jelentésében hangsúlyozott, hogy az egész tevékeny­séget az ország Alkotmányára kell építe­ni, hiszen ez az alapkönyve Románia szo­cialista fejlesztésének, területi épségének és függetlenségének, a kongresszus el­várja az összes pártszervezetektől, az összes állami szervektől, biztosítsák for­radalmi munkásdemokráciánk törvényei­nek következetes alkalmazását és töké­letesítését, s így a társadalom minden szektora kizárólag a törvények alapján, a rend és a fegyelem szellemében mű­ködjön. Munkálkodni kell az ügyészségi és bíró­sági szervek tevékenységének további tökéletesítéséért, hiszen ők hivatottak őr­ködni az ország törvényeinek szigorú be­tartása fölött. Biztosítani kell a bíráskodási tanácsok és bizottságok jó működését, a széles tö­megek részvételét a rend megvédelmezé­­sében, a szocialista tulajdon, a jó társa­dalmi együttélés megóvásában. Ugyanakkor folyamatosan tökéletesíte­ni kell a belső rendfenntartó szervek, a milícia- és biztonsági szervek tevé­kenységét az egész nép tulajdona és a szövetkezeti tulajdon, a nép javai, az ösz­­szes honpolgárok munkája és élete, for­radalmi vívmányaink határozott meg­védelmezése érdekében. Tekintettel a haza területi épsége és függetlensége megvédelmezésének kö­vetelményeire, a kongresszus megálla­pítja, hogy továbbra is a legnagyobb fi­gyelmet kell fordítani a hadsereg harc­készségének erősítésére, az egész nép cselekvő részvételére szocialista társa­dalmunk forradalmi vívmányai, függet­lensége és szuverenitása megvédel­­mezésében. Erősíteni kell a fegyveres erők együttműködését és kooperációját a hazafias gárdákkal, az ifjúsági honvé­delmi alakulatokkal, a többi védelmi a­­lakulattal. Románia a Varsói Szerződés keretében rá háruló kötelezettségeknek megfelelően munkálkodni fog az együtt­működés fejlesztéséért és tökéletesítésé­ért az e szerződésben részt vevő orszá­gok hadseregeivel. Ugyanakkor orszá­gunk határozottan síkraszáll a két ka­tonai tömb mielőbbi és egyidejű felszá­molásáért. A kongresszus megállapítja, hogy a nemzeti függetlenség­ megvédel­mezésének egyik jelentős tényezője min­den körülmények között az együttműkö­dés a szocialista országok hadseregeivel és más baráti hadseregekkel. A kongresszus hangsúlyozza, hogy a haza és a szocializmus védelme mindig az egész nép műve és az is kell hogy le­gyen, a népé, amelynek biztosítani kell a maga számára az óhajának megfelelő, független jövőt! XIV. A tömeg- és társadalmi szervezetek forradalmi munkásdemokráciánk rendszerében. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja-az egész nép párt körüli és a párt vezetése alatti egységének megnyilatkozása A kongresszus mindenben magáévá te­­szi­»a jelentésnek a tömeg- és társadalmi szervezetek mind nagyobb szerepére vo­natkozó értékelését, mely szerepet forra­dalmi munkásdemokráciánk különleges jelentőségű tényezőiként kell betölteniük. A kongresszus úgy véli, hogy a szak­­szervezetek, a dolgozók képviselői minő­ségükben — s amelyek több mint 7 millió tagot tömörítenek soraikban — állandóan tökéletesíteniük kell a tevékenységet, a legnagyobb igényességgel és szakértelem­mel kell munkálkodniuk a társadalmi va­gyonnal való jó gazdálkodásért, az ösz­­szes vállalatok és intézmények tevékeny­ségének legjobb körülmények között tör­ténő kifejtéséért, valamint a dolgozók szakmai felkészülésének tökéletesítéséért és — a pártpolitika szellemében — azok életproblémái megoldásáért, hogy még jelentősebben hozzájáruljanak szocialista forradalmi nevelésükhöz. Aláhúzván a nők fontos szerepét szo­cialista társadalmunkban, a kongresszus elvárja a nőszervezettől, hogy növelje részvállalását a nők tömegeinek teljes ér­vényesülésében a társadalom életében, szerepük növekedésében a pártpolitika megvalósításában, az ifjú nemzedék neve­lésében, a szocialista tulajdonnal való jó gazdálkodásban, nemzetünk élet- és civi­lizációs színvonala emelésében. A kong­resszus maradéktalanul jóváhagyja Nicolae Ceausescu elvtárs jelentésének a nők elő­léptetése szükségességére vonatkozó orien­tációját az egész gazdasági-társadalmi, párt- és állami tevékenységben. Kidomborítván a szeretetet és a figyel­met, amivel a párt, egész társadalmunk a haza ifjúságát övezi, a kongresszus el­várja a Kommunista Ifjúsági Szövetség — mely több mint négymillió ifjat szám­lál — szervezeteitől, hogy munkálkodja­nak határozottan a fiatalok alapos felké­szítése vonalán a munkára és az életre ne­velésükért és felfegyverzésükért a tudo­mány és a technika, az emberi megismerés legújabb vívmányaival, pártunknak a vi­lágról és az életről vallott forradalmi fel­fogása alapján. Úgyszintén, a Pionírok és a Haza Sóly­mai Szervezetének szüntelenül tökéletesí­tenie kell a pionírok, az összes gyermekek nevelését, hogy elmélyül­ten tanuljanak és felkészüljenek, váljanak igazi forradalmá­rokká, hazánk méltó polgáraivá. A kongresszus megköveteli az ifjúsági szervezetektől, hogy szüntelenül harcolja­nak az ifjúság forradalmi, kombattív szel­lemben történő formálásáért, hazafias tu­datának, határtalan hűségének fejleszté­séért a szocializmus és a kommunizmus ügye iránt, az elhatározásért, hogy min­dent el kell követniük a szocialista Ro­mánia haladására és virágzására. A kongresszus különösképpen aláhúzza a Szocialista Demokrácia és Egység Szer­vezete — mely több mint 4 millió párton kívüli dolgozót tömörít soraiban — fontos­ságát, akik részt vesznek, e keretben, az összes határozatok megvitatásában, elfo­gadásában és életbe ültetésében, szoros egységben a kommunistákkal, az összes társadalmi­­szervekkel és szervezetekkel. A kongresszus, úgyszintén erőteljesen kidomborítja a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja — forradalmi munkásde­mokráciánk legszélesebb és legreprezenta­tívabb fóruma — fontosságát, és kifejezi a meggyőződését, hogy pártunknak a szocia­lizmus megteremtése a néppel és a népért alapelve életbeültetésével, a párt politikai vezetése alatt, egyre szélesebb méreteket fog ölteni a dolgozókkal folytatott pár­beszéd, a tömegek részvétele a gazdasági­társadalmi élet vezetésében, fokozódni fog az összes demokratikus tagszervezet és szerv nemzetünk összes erőit átfogóan mozgósító tevékenysége Romániának a ha­ladás és civilizáció új csúcsaira felemelése érdekében. XV. A Román Kommunista Párt - a nemzet éltető központja, az egész nemzet politikai vezető ereje— vezető szerepének növekedése A kongresszus a legmagasabbrendűen értékeli Nicolae Ceausescu elvtárs forra­dalmi, mélységesen tudományos felfogá­sát a Román Kommunista Párt — az egész nemzet politikai vezető ereje — helyével és szerepével kapcsolatosan a szocializmus és a kommunizmus építésé­nek folyamatában. A kongresszus úgy vé­li, hogy a Román Kommunista Párt, fő­titkára, Nicolae Ceausescu elvtárs veze­tésével, azonosulva a munkásosztály, egész népünk létérdekeivel, becsülettel tölti be Románia jelene és jövője iránti történelmi hivatását és felelősségét. A párt képezi nemzetünk éltető központját, az egész nép hazafias, forradalmi lelki­ismeretét; a pártból árad a forradalmi szellem, a hatalmas ösztönzés hazánk megújítására és átalakítására, Romániá­nak a haladás­ és a civilizáció újabb csú­csaira való szüntelen emelésére. A kongresszus úgy véli, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt időszakban megszi­lárdult a pártszervezetek, az összes kom­munisták szerepe és felelőssége a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikája­ (Folytatása az 5. oldalon)

Next