Romániai Magyar Szó, 1990. január (2. évfolyam, 9-32. szám)

1990-01-04 / 9. szám

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ • 4 • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI­­• A NAGYVILÁG HÍREI • Csodálat a román nép merészsége és áldozatkészsége iránt Turgut Özal, Törökország elnöke Ion Iliescuhoz, a Nem­zetmentési Front Tanácsának elnökéhez intézett újévi üze­netében rámutatott: „Az egész török nemzet csodálattal adó­zik a román nép merészségé­nek és áldozatkészségének a szabdságért és demokráciáért vívott harcban. Meggyőződé­sem, hogy a szabadság és a­ demokrácia új szelleme Ro­mániában hozzá fog járulni a népeink közötti barátság és együttműködés további meg­szilárdításához“. A török sajtó ugyanakkor arról tudósít, hogy Yildirim Akbulut török kormányfő és Mesut Yilmaz külügyminiszter üdvözlő táv­iratot küldött Petre Roman miniszterelnöknek, illetve Ser­giu Celac külügyminiszternek. Petre Romannak üzenetet küldött az albán miniszterta­nács elnöke, Adil Carcani: „Az ön kinevezése Románia miniszterelnöki tisztségébe — hangzik az üzenet — alkalom számomra, hogy gratuláljak és egyben kifejezzem meggyő­ződésem, hogy az Albánia és Románia közötti együttműkö­dési kapcsolatok tovább fej­lődnek. Felhasználom az al­kalmat, hogy a baráti román népnek haladást és prosperi­tást kívánjak“. San Marino Köztársaság kormánya megelégedéssel ér­tesült arról, hogy a Nemzet­mentési Front kialakította a kormány struktúráját és rá­tért az ország új vezetőinek kinevezésére, s így az ország visszatérhet a normális élet­hez és elindul a demokratikus reformok útján. A távirat rá­mutat, hogy a San Marino-i kormány kész az együttműkö­dés bármilyen formáját biz­tosítani. Japán pénteken elismerte Románia forradalmi kormá­nyát — közölték a román nagy­követtel egy találkozón, a­­melyre a japán külügyminisz­tériumban került sor. Megerő­sítették egyben, hogy Japán kész támogatni Románia fej­lődését és tovább fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. Taro Nakayama külügyminisztériu­­mi igazgató kijelentette, hogy Japán baráti kapcsolatokat kíván kiépíteni a Ion Iliescu vezette Nemzetmentési Front­tal és támogatni fogja Romá­nia fejlődését. Egyben meg­erősítette a japán kormány szándékát, hogy 1 millió dol­lár értékű sürgősségi segélyt nyújt Romániának a Nemzet­közi Vöröskereszt útján. Az uruguayi kormány köz­leményt tett közzé, amelyben elismeri az új román hatósá­gokat, magasztalja „a román nép merész lépését“ és kifejezi reményét, hogy Romániában megnyílt az út „az emberi jo­gok teljes mértékű tiszteletben tartása és a demokrácia meg­honosítása“ előtt. Mogadiscióban a Szomáliai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy kormánya hivatalosan elismeri Románia új kormányát, amelynek sok sikert kíván, a román népnek pedig haladást és prosperitást — közli a Szomáliai nemzeti hírügynökség. Zambia elismeri Románia Nemzetmentési Frontjának Tanácsát és üdvözli a román nép zsarnokság fölött aratott nagy győzelmét —jelentette be a zambiai külügyminisztérium szóvivője. „A ROMÁN NÉP MELLETT „A román nép mellett“ — Spanyolországban ezzel a jel­szóval indította el a Caritas jótékonysági szervezet szolida­ritási akcióját a román nép­pel. Ugyancsak Madridból je­lentik, hogy január 3-ra Zü­richben összejövetelt ütemez­tek be a Caritas európai or­szágos szervezeteinek képvi­selői, hogy egybehangolják a Romániának szánt segélyak­ciókat. Svájcban megrendezték a román néppel való szolidaritás napját, amely során 7,6 millió svájci frank értékű segélyala­pot gyűjtöttek össze. Ugyan­akkor a svájci televízió és rá­dió különböző műsorokat su­gárzott, amelyekben felhívást intézett a lakossághoz további segítségnyújtásra. A szomszédos baráti Jugo­szláviából folyamatosan ér­keznek az élelmiszer- és gyógyszersegélyek. Több szer­biai iskolában újévi ajándé­kokat gyűjtöttek a romániai gyermekek számára. A jugo­szláviai légitársaság bejelen­tette, hogy valamenyi külföl­di útvonalán ingyenesen szál­lítja a Romániának szánt or­vosi felszereléseket és gyógy­szereket, akárcsak az orvosi személyzetet. Ugyancsak a Tanjug hírügynökség jelenti, hogy a szerbiai oktatási, tudo­mányos és testnevelési kérdé­sekkel foglalkozó titkárság 6 milliárd dinár értékű segélyt küld a temesvári szerb-horvát nyelvű művelődési intézmé­nyeknek. A jugoszláviai Vö­röskereszt újévi ajándékcso­magokat osztott szét a fővá­rosban és környékén tartózko­dó román menekültek gyerme­keinek, s 34 tonna élelmiszert és 10,4 tonna gyógyszert irá­nyított Románia felé. A Görögországi Kommunis­ta Párt KB politikai bürója nyilatkozatott tett közzé, a­­melyben szolidaritásáról biz­tosítja a román népet és üd­vözli hősi küzdelmét, melynek eredményeként megdöntötte azt a zsarnoki rendszert, a­­mely vérbe borította az orszá­got és lábbal tiporta a szocia­lizmust és annak demokrati­kus és humanista eszményeit. A GKP támogatja a normali­zálási erőfeszítéseket, amelyek ■véget vetnek a román nép ál­dozatainak — mutat rá a nyi­latkozat. Az ausztráliai szövetségi kormány bejelentette, hogy 50 ezer ausztráliai dollár értékű alapot folyósít humanitárius segélyként Romániának. U­gyanakkor az ausztráliai ro­mánok közössége több mint 70 ezer dollárt juttat Romániá­nak, s egy hasonló összeget a Vöröskereszt útján továbbít. A Moszkvában élő besszará­­biai és bukovinai értelmisé­giek „Moldva“ elnevezésű művelődési egyesületének ve­zetősége üzenetet intézett a román néphez, amelyben, töb­bek között, rámutat: „Tiszta szívünkből üdvözöljük az 1989. december 22-i népi demokra­tikus forradalom győzelmét és hangot adunk határtalan örö­münknek, hogy népünk fel­szabadult a Ceausescu-klikk dikatúrája alól. A román nép újfent bebizonyította, hogy hű volt és marad a demokratikus eszményekhez, hogy a szabad­ságért harcolt és előzött. Meg­hajolunk azon sokak, főként fiatalok emléke előtt, akik é­­letüket áldozták a forradalom ügyéért, Románia gyermekei, unokái, dédunokái méltó és napfényes jövőjéért. Az újév alkalmából az egész román népnek nyugalmat, prosperi­tást, megértést és békét, egész­séget és boldogságot kívá­nunk.“ A „Moldva“ művelő­dési egyesület vezetősége pénz­gyűjtési akciót kezdeménye­zett a Ceausescu-diktatúra ál­dozatainak megsegítésére. SZABAD ÉV KEZDETE ROMÁNIÁBAN SZEMELVÉNYEK KÜLFÖLDI LAPOKBÓL TÖRÖKORSZÁG A diktátor Nicolae Ceaușes­­cu „nagyon durva ember volt. Sok szenvedést okozott a nép­nek, melytől nagy távolság vá­lasztotta el. Ezt már akkor ész­revettem, amikor hozzánk jött.“ — Kenan Evren, Török­ország volt elnökének szavai ezek, melyek a MILLIYET na­pilapban jelentek meg. A ha­­zánkbeli eseményekkel foglal­kozva, Kenan Evren arra is rámutatott, hogy „politikai ve­zetők feleségeinek előtérbe ál­lítása, belekeveredésük a poli­tikába egyes országokban, mint ahogy Romániában történt, e­­légedetlenséget vált ki a töme­gekben. S íme, így végződik a tömegektől való eltávolodás. Mi több, a vele való találkozá­saim alkalmával megállapítot­tam, hogy Ceaușescu fiát arra készítette fel, hogy a jövőben átvegye az ő helyét“. Az idézett napilap más nagy példányszámú török lapokkal együtt továbbra nagy teret szentel azoknak az események­nek, amelyek hazánkban a né­pi forradalom győzelméhez ve­zettek, a Nemzetmentési Front Tanácsa intézkedéseinek, me­lyek arra hivatottak, hogy Ro­mániában a demokrácia és a szabadság meghonosítását, a gazdasági tevékenység normá­lis menetének biztosítását, a nép életkörülményei javítását szolgálják. Így a Milliyet rész­leteket közölt Ion Iliescunak, a Nemzetmentési Front Taná­csa elnökének a haza honpol­gáraihoz intézett újévi beszé­déből, kiemelve az ország de­mokratikus megújítását és új­jáépítését szolgáló intézkedé­seket: a halálbüntetés eltörlé­se, szabad választások szerve­zése, a többpártrendszer beve­zetése, egyes költséges beruhá­zási tervek felfüggesztése stb. A GUNAYDIN napilap Sza­bad év kezdete Romániában cím alatt érzékelteti a török közvéleménnyel a szabad élet Bukarest utcáin megnyilvánuló évkezdeti hangulatát és a la­kosság tiszteletét a forradalom mártírjai iránt. Az angol nyelven megjelenő DAILY NEWS cikke, melynek címe: Az új román építők a nehézségek leküzdésén fára­doznak, kidomborítja, hogy Románia megtette első lépé­seit a demokrácia felé, új ve­zetőinek pedig hatalmas fela­datokkal kell megküzdeniük a Ceausescu zsarnoki diktatúrája által megsebzett társadalom újjáépítésében. A cikk kitér a Nemzetmentési Front Tanácsa által hozott vagy bejelentett azon intézkedésekre, amelyek a lakosság ellátásának javítá­sára, a kultúra és a közélet új alapokra helyezésére, a nép érdekeivel ellentétes egyes tör­vények — mint amilyen a fal­vak szisztematizálása és lerom­bolása, a terhességmegszakítás megtiltása — érvénytelenítésé­re vonatkoznak. A cikk ugyan­akkor kiemeli: „A Nemzet­mentési Front, elkötelezve ma­gát a nemzeti megbékélésnek, arra szólítja a népet, hogy tar­tózkodjék a személyes leszá­molástól, a kommunistákkal vagy a volt rezsim élvonalbe­li tagjaival szembeni vérbosz­­szútól.“ OLASZORSZÁG REPUBBLICA DI ROMA napilap: Romániában mozgás­ba hozták a politikai pluraliz­must (idézi az ANSA hírügy­nökség). L’UNITA: az egyet­len párttal működő rendszer bukásával egyidejűleg Romá­nia nyitottá válik a politikai tevékenység számára. Remény és félelem között a szabad Ro­mánia című cikkében az IL GIORNALE napilap megjegy­zi, hogy az ideiglenes kormány döntéseivel eltörölt egy sor korlátozást, de a helyzet fe­szült és zavaros maradt, lévén, hogy a titkosrendőrség bábjai továbbra is elemükben vannak. fixslt **‡« &**»*ο* } •,<*■***<<« «WMfex*«' 5 , * «at f OWMOC*. í <•' »x : : -í >V>a> v;c* w*tjx :5íí»»í WYDANÍE NADZWYCZAJNE RUMUNIA mm mai is wiiii »• » W, <*•*.«*• Mm *• +***. «* «be«** •M* »4» *e <«•>>» <M* Árért* <J* **•■<■* *€. - , V»«. -«*<« *<.♦«•*--oJ «i*t**k * M rf**e««re. «•«« X*i»u<*w »-.*)**•* N*»***»*. '*****<» Kfev'X««« «meet* oűo**♦**♦*» «*•> rOr »»<*• C**w«*íw> ir«f4«^*i, «*, <or>e*T *• «« tW? SH( : nr**k«*» > »■ 8 utoexKÍ*. *««<»«> v wytttflpdo <te wfti ot '«*ír>®*k t> <*•**« " J«*' MO* ft* A**» Camrtotttt P<»Ä. ioQo tjrt Twft* fOAft two»«*. <* wta«* ifl* 0»r ** w*«*« *«' rtftrtÄ **t pom**, i* W»«Á mvt.Ql Htia 0« tok *>ttxy *i*fcM«* ***** < fc* «<* ** Kissit. Ä*Ä!rvS5 »rtXrtV (*>»>'*9 ft »♦> «*«.<(< Kv**»*»« A testvéri lengyel nép együttérzésének és szolidaritásának ékesszóló tanúságaként Varsóban megjelent a RUMUNIA WOLNAI (Szabad Románia!) című lap első száma. A béke és a szabadság világának meghonosításáért ÚJÉVI ÜZENETEK A FÖLDKEREKSÉG MINDEN SARKÁBÓL , EGYESÜLT NEMZETEK. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár újévi üzene­tében történelmi, korszakal­kotó esztendőnek minősítette 1989- et a bizonytalanság és a­­ nemrégiben kirobbant erő­szak-megnyilatkozások ellené­re. Hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban a világban vég­bement események szétfosz­­latták az évtizedek óta ural­kodó elavult alapokat és el­lenségeskedéseket. Az ENSZ-főtitkár ugyanak­kor felhívta a figyelmet arra a valós tényre, hogy a világ különböző térségeiben tovább­ra is regionális konfliktusok uralkodnak, amelyek igazsá­gos és tartós rendezést köve­telnek, s mindezzel párhuza­mosan a súlyos gazdasági szintkülönbségek továbbra is fennállnak, a Föld lakosságá­nak nagy része pedig sze­gény és nélkülöz. Az új esz­tendő távlatairól szólva Perez de Cuellar hangsúlyozta, hogy 1990- et felelősségérzettel és bizalommal kell fogadni és nem eufóriával vagy passzivi­tással. MOSZKVA: Az eltelt év nemzetközi síkon jelentős mutációk esztendeje volt — mutatott rá a szovjet néphez intézett újévi üzenetében Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Szovjetjének elnöke. Érlelődnek az új politikai gondolkodás gyümölcsei. A földrész háború utáni ketté­­osztottsága immár a múlté. A szovjet vezető úgy nyilat­kozott, hogy a mögöttünk ha­gyott év a hidegháború befe­jeződésének éve volt. A 90- es évek a civilizáció történe­tének leggyümölcsözőbb idő­szakának ígérkezik, ám ennek a lehetőségnek a kihasználá­sához a világnak, akárcsak országunknak szolidaritásra, együttműködésre és kon­szenzusra van szüksége. A megújulás forradalma át­fogta egész Kelet-Európát. A Berlinben és Szófiában, Prá­gában és Bukarestben lezaj­lott drámai események köze­pette ismét beigazolódott a szo­cializmus és a demokrácia egybefonódásának szükséges­sége. Ezúton kívánunk ba­rátainknak sikert. Mindenkor számíthatnak szolidaritásunk­ra. Mindannyiunk nevében jó­kívánságainkat küldjük vala­mennyi népnek; népünk ké­szen áll arra, hogy velük e­gyütt a szabadság és a hala­dás útjára lépjen. A Szovjetunióban kibon­takozó átalakulásokkal kap­csolatosan M. Gorbacsov a következőket mondotta: Az 1990-es év a szocializmus forradalmi újjáépítése nagy reményeinek és gyakorlati akcióinak esztendeje. Ebben az évben forradalmi tevé­kenységünkben határozott­ságra és szilárdságra, az új­jáépítést támogató valameny­­nyi erő egységére lesz szük­ség. Józan észre és jóságra, türelemre van szükségünk és emberségre, amely meggyő­ződésem szerint mindany­­nyiunkban megvan. Tényle­gesen egyedülálló lehetőségek­kel rendelkezünk, rendkívül gazdag intellektuális és mun­­kapotenciállal, óriási termé­szeti kincsekkel. Kihasznál­va ezeket 1990-ben jobbra fordíthatjuk a helyzetet, ezért azonban mindannyiunknak munkálkodni kell. VATIKÁN. Az új év al­kalmából lezajlott szertartá­son II. János Pál pápa az 1989-es évet az egész emberi­ség számára rendkívüli fon­tosságúnak minősítette, de mindenekelőtt azon európai országok számára, amelyek megláthatták, hogyan nyílik meg előttük a szabadság és a nemzeti kohézió távlata — jelentette a France Presse. Január 1-jén a pápa a ró­mai Szent Péter bazilikában szentmisét tartott a béke világnapja alkalmából, ame­lyet ebben az évben a kör­nyezetvédelemnek szentel­nek. II. János Pál ez alka­lommal felhívással fordult a népekhez, hogy a keresz­ténység harmadik évezredé­nek küszöbén mondjanak le az embertársaik és a termé­szet elleni erőszakról. A fel­hívás hangsúlyozza az erő­szakról, a terrorizmusról és a háborúról — a tömegpusz­títás eszközeiről — való le­mondás szükségességét. Úgy­szintén kérte, hogy szüntes­sék be a környezet pusztítá­sát, tekintve, hogy az az e­­gész emberiség öröksége, nem csak a múlt és a jelen nem­zedékeinek, hanem az eljö­vendő nemzedékek java is. BUDAPEST. Újévi üze­netében Szűrös Mátyás, Ma­gyarország ideiglenes elnöke az 1989-es évet rendkívüli­nek tekintette országa éle­tében. Az ország honpolgá­rai akarata révén történelmi jelentőségű átalakulások kö­vetkeztek be az élet vala­mennyi területén. Új politi­kai erők és pártok jelentek meg, megteremtődtek a hon­polgári szabadságjogok és a jogrendre épülő állami lét. Most már bízhatunk a de­mokratikus rend erejében, s már nem fenyeget az a ve­szély, hogy el kell viselnünk az erőszakot vagy a régi rend­szerek visszaállítását. Az üzenet úgyszintén kifejezés­re juttatja a magyar nép azon akaratát, hogy békében és teljes biztonságban éljen együtt valamennyi országgal és különösképpen a szomszé­dos államokkal. PÁRIZS: Francois Mitter­rand francia köztársasági el­nök újévi rádió-televíziós be­szédében kifejezte abbéli re­ményét, hogy az elkövetke­zendő években valósággá vál­hat az „európai konföderá­ció“ megteremtése, amelynek a vén kontinens minden egyes országa tagja lesz, s hogy ez a konföderáció „a cserék, a béke és a biztonság közös szervezetévé“ válik. A fran­cia államfő kijelentette, hogy egy ilyen konföderáció megvalósítható az 1975-ös helsinki egyezményekből ki­indulva. Francois Mitterrand véleménye szerint ehhez min­denekelőtt arra van szükség, hogy a kelet-európai államok­ban bevezessék a politikai pluralizmust, szabad válasz­tásokat szervezzenek, képvi­seleti rendszert hozzanak lét­re és biztosítsák az informá­ció szabadságát. „Az esemé­nyek sebességét figyelembe véve, talán nem vagyunk na­gyon messze ettől a céltól" — mondotta F. Mitterrand. PRÁGA: Csehszlovákiában a szabad választások lebo­nyolítása a legfontosabb fel­adat — mondotta Vaclav Ha­vel a Csehszlovák SZK el­nöke a televízióban elhang­zott újévi üzenetében. Ki­domborítva azon óhaját, hogy országa megszilárdítsa nem­zetközi tekintélyét, Havel síkraszállt a világ összes né­peivel való kapcsolataik fej­lesztéséért. BERLIN: Hans Modrow, az NDK miniszterelnöke a Neues Deutschland című lap­nak adott interjújában ki­jelentette, hogy első számú újévi jókívánsága az, hogy az 1990-es év békés legyen. Ez a kívánság nemzetközi sí­kon is érvényes, tekintve, hogy a világon számos veszélyes feszültségforrás létezik. Mind Romániára, mind pedig Pa­namára gondolok; két kü­lönböző esemény, amelyek azonban bebizonyítják, hogy a béke, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása milyen szorosan kap­csolódik egymáshoz. Nagyon örvendek, hogy a románok eltávolították a diktátort és kezükbe vették sorsukat — mondotta az NDK kormányfő­je. BONN: Németország Szö­vetségi Köztársaság szilár­dan lehorgonyzott a nyuga­ti demokráciák értékközös­ségében — mondotta Helmut Kohl szövetségi kancellár újévi üzenetében. "■ Csakis így tudjuk biztosítani és fenn­tartani a békét és a szabad­ságot Németországban és Eu­rópában — mondotta a nyu­gatnémet kormányfő, majd hozzátette: Egyidejű erőfe­szítésekre van szükség a né­met egység és az európai egy­ség megteremtése irányában. Okunk van remélni, hogy a hosszan tartó kelet—nyugati konfliktus megszűnik. A le­szerelés és a fegyverkorlátozás terén való haladáshoz, olyan nagy esélyek ígérkeznek 1990-ben, mint még soha. Re­méljük, hogy ebben az esz­tendőben rendkívül fontos egyezmények megkötésére ke­rül sor, többek között a ve­gyi fegyverek betiltására és a konvencionális fegyverek csökkentésére vonatkozóan. BELGRÁD: Jugoszlávia SZSZK Elnökségének az or­szág honpolgáraihoz intézett újévi üzenetében többek kö­zött ez olvasható: „Jugoszlá­via állampolgárai, munkál­kodjunk közösen annak ér­dekében, hogy az 1990-es év a gazdasági válság leküzdésé­nek, a megkezdett társadalmi reformok megvalósításának éve legyen. Együtt kell har­colnunk azért, hogy orszá­gunk részt vehessen az euró­pai demokratikus folyamat­ban, hogy Jugoszlávia szere­pe, mint el nem kötelezett ország, növekedjék a nem­zetközi együttműködés elő­mozdításában és egy tartós béke megteremtésében LONDON. Újévi üzeneté­ben Margaret Thatcher brit kormányfő rámutatott, hogy a szocializmus bukása a nyolcvanas évek nagy lec­kéjét képezi. Nagy-Britannia előtt — mondotta — hat nagy célkitűzés áll, éspedig: az infláció leküzdése, a magán­­tulajdon és a részvényesek szektorának kiszélesítése, a környezetvédelem, a közszol­gáltatások javítása, hozzá­járulás a szabad és demokra­tikus államok átfogó Európá­jának megteremtéséhez. Neil Kinnock a laburista ellenzék vezetője bírálta a konzervatív kormány gazda­ságpolitikáját, rámutatva, hogy ennek következtében a kilencvenes évek Nagy-Bri­­tanniája eladósodott és ne­hézségekkel küszködő, a re­cesszió szélén álló, infláció­sújtotta ország képét nyújtja. VARSÓ: Lengyelország nagy reményekkel lép az 1990-es esztendőbe — mon­dotta Wojciech Jaruzelski elnök a néphez intézett új­évi üzenetében. Rámutatott azonban, hogy ez az év nem lesz könnyű esztendő, sok lengyel család nehéz körül­mények között él. Másrészt hangsúlyozta, hogy Lengyelor­szág a Kelet és Nyugat közöt­ti kommunikáció hídjává, az európai folyamat fontos láncszemévé vált. SZÓFIA: Forradalmat kezd­tünk, amelyet végig kell vinnünk. Nincs más alter­natívánk, mint az, hogy jog­rendszerre támaszkodó, de­mokratikus civil társadalmat építsünk, valóban humánus szocializmust — mondotta Pe­­tar Mladenov, a bolgár ál­lamtanács elnöke újévi üze­netében. Az 1990-es esztendő — mondotta a továbbiakban — a szabad választások éve lesz. A nép szabadon fejez­ze ki véleményét! Senki ne próbálja irányítani gon­dolatainkat! Mindnyájan szolgáljuk hazánkat! RÓMA: Újévi üzenetében Francesco Cossiga, Olaszor­szág elnöke hivatkozott a „szabadság szelére“, amely az elmúlt esztendőt jellemezte, hangsúlyozva „Kelet-Európa ébredését“ és a nemzetközi kapcsolatokban meghonoso­dott új szellemet. Az olasz elnök beszélt az országára váró szerepről európai és világszinten, rámutatva, hogy a szabadságért és békéért folytatott küzdelem összefo­nódik a harmadik világ har­cával a haladásért és a gazda­sági és kulturális felszabadu­lásért. BÉCS. Kurt Waldheim, Ausztria elnöke újévi üze­netében kiemelte, hogy a második világháború óta 1989 vége volt a legfontosabb időszak. A kelet-európai nyitás, a közös­ piaci orszá­gok dinamikája és az osztrák határok megnyitása új sze­reppel ruházza fel a közép­európai térséget. 1990 legyen a MOSZKVA. Hangsúlyozva, hogy az 1990-es esztendőnek az emberiséget még közelebb kell vinnie a valóban békés szakaszhoz, Mihail Gor­bacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének elnöke az amerikai néphez intézett újévi üzene­tében többek között kiemelte: Úgy tűnik, hogy az USA-val együtt közösen megvalósítottuk azt az opciót, hogy végérvényesen lemondjunk a hideg­háború eszközeiről. Ilyenformán az 1990-es év­ben és az elkövetkezendő esztendőkben a reális együttműködés szakaszába lépünk és a megnö­vekedett bizalom feltételei között megteremtjük a békét, amely kizárja az egymást aláásó akció­kat, a nyomásgyakorlást, a beavatkozást és a fegyveres intervenciót. Javasolom, hogy az 1990- es esztendőt változtassuk az USA és a Szovjet­unió közti közeledés évévé az általános emberi értékek és az érdekegyensúly alapján, s vala­mennyi állammal együtt szabadítsuk meg a vi­lágot a félelemtől és bizalmatlanságtól, a fölös­leges fegyverektől, az elavult katonai koncep­cióktól és doktrínáktól. közeledés ére WASHINGTON. George Bush amerikai elnök a szovjet néphez intézett újévi üzenetében — amelyet az Associated Press közölt — kifejezi re­ményét, hogy megvalósul egy olyan vilá­g, amely­ben béke és szabadság honol. Az amerikai el­nök felsorakoztatta azokat a problémákat, ame­lyeket Mihail Gorbacsoval vitattak meg, minde­nekelőtt a fegyverzetcsökkentésről, a regionális konfliktusok felszámolásáról és a Kelet—Nyugat kapcsolatokról. Kijelentette, hogy a tartós béke és prosperitás csakis az emberi jogok tisztelet­ben tartása és az emberek tudatában mélyen gyökerező demokratikus értékek elsajátítása fel­tételei közepette lehetséges. Ezek az értékek nem csak amerikaiak vagy nyugatiak, hanem vala­mennyi nép javát képezik, amelyek az ember el­idegeníthetetlen jogait jelentik. George Bush amerikai elnök ugyanakkor azon reményének adott hangot, hogy az amerikai és szovjet népek közösen fognak harcolni az emberiség előtt még tornyosuló nagy problémák megoldásában. Csehszlovákia elnökének látogatása az NDK-ban és az NSZK-ban Vaclav Havel, Csehszlovákia elnöke január 2-án látogatást tett Berlinben, ahol megbe­széléseket folytatott Manfred Gerlachhal, a Német DK Ál­lamtanácsának ügyvezető el­nökével. A csehszlovák állam­főt látogatásán elkísérte or­szága kormányának elnöke, illetve külügyminisztere, akik ugyancsak megbeszéléseket folytattak NDK-beli kollégáik­kal. Az eszmecserék során ki­domborították, hogy mindkét fél síkraszáll az európai ott­hon megteremtéséért, amely­ben minden ember a béke, a szabadság és a bizalom légkö­rében élhet. A két államfő egyetértett azzal, hogy az idén összehívják az európai béke- és biztonsági folyamatban részt vevő államok magas szintű összejövetelét. Ugyancsak január 2-án Vac­lav Havel csehszlovák elnök rövid látogatást tett München­ben, ahol megbeszéléseket folytatott Richard von Weiz­­säckerrel, Németország SZK szövetségi elnökével, Helmut Kohl szövetségi kancellárral és más nyugatnémet hivatalos személyekkel. A látogatás programjába úgyszintén be­ütemeztek egy találkozót Csehszlovákia elnöke és Hans Jochen Vogel, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke, illetve a Zöldek Pártjának ve­zetősége között. Közép-keleti események Esmat Abdel Meguid egyip­tomi külügyminiszter bejelen­tette, hogy jelenleg tárgyalá­sok folynak országa és a PFSZ között a közép-keleti helyzet alakulása kapcsán, mindenekelőtt az egyiptomi— palesztin és palesztin—izraeli dialógus kérdésében, illetve az USA és Izrael előirányzott külügyminiszteri találkozója kérdésben. A kuvaiti Al Canbaa című napilapnak adott interjúban Meguid rámutatott, hogy egy esetleges háromolda­las találkozón, amelyen rajta kívül Faruk Kaddoumi és Ja­mes Baker venne részt, meg­vitatnák Baker ötpontos tervét és szükség esetén az egyipto­mi elnök tíz pontból álló ter­vét is a palesztin—izraeli pár­beszéd megkezdéséről és vá­lasztások megszervezéséről a megszállt arab területeken. Ugyanakkor az egyiptomi külügyminiszter síkraszállt a közép-keleti atommentes öve­zet megteremtéséért. Az ale­xandriai egyetemen mondott beszédében rámutatott, hogy országa erőfeszítéseket tesz az ezirányú ENSZ-határozat élet­be ültetéséért. Hírügynökségi jelentések szerint Bej­rúttól délre, az iz­raeliek által létrehozott biz­tonsági övezet körzetében, folytatódtak az összecsapások a szembenálló milíciák között. A Mohammed Beshrati iráni külügyminiszter-helyettes ál­tal bejelentett tűzszünetet az Amal és a Hezbollah tagjai nem tartották tiszteletben. Az összecsapásoknak több áldo­zata volt. • A KGST moszkvai szék­házában kiadott közlemény szerint január 9-én Szófiában megrendezik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 45. ülésszakát. Az előzetes megállapodás értelmében a KGST-ülésszakot kormányfői szinten tartják. • Az esztendőforduló alkal­mával az NDK és az NSZK közötti utasforgalom megha­ladta az ötmillió személyt — jelentette az NDK határőrcsa­patainak parancsnoksága. A berlini határátkelőhelyeket mintegy 3,7 millió ember használta. A nagy utasforga­lomra való tekintettel, az NDK több mint 40 új határát­kelőhelyet nyitott. • Az USA pénzügyminisz­tere bejelentette, hogy a fej­lett nyugati országok megál­lapodásra jutottak, melynek értelmében 500 millió dollár gyorshitelt folyósítanak Len­gyelországnak. Ebből az ameri­kai hozzájárulás 200 millió dollár. A Nemzetközi Valuta­alap ugyanakkor egymilliárd dollár hosszú lejáratú hitelt kíván nyújtani Lengyel­or­szágnak — mutat rá a PAP hírügynökség. • A Sofres-intézet és a Le Figaro párizsi napilap által megejtett felmérés során a kérdezett francia állampolgá­rok 69 százaléka szerint az 1989-es év emberének Mihail Gorbacsov tekinthető — je­lenti a TASZSZ. • Január elsejétől kezdődő­en Jugoszláviában bevezették az új konvertibilis dinárt — közli a Tanjug. Az új dinár 10 ezer régi dinárral egyenérté­kű. Az új paritás értelmében RÖVIDEN 7 dinár felel meg egy nyugat­német márkának. Az új pénz­nem bevezetése részét képezi a december 15-én elfogadott inflációellenes programnak. • A rotáció elvének megfe­lelően 1990. január elsejétől az Ír Köztársaság vette át a Közös Piac Tanácsa elnöki tisztségét. Az év első felében Írország képviselői elnökölnek az EGK-bizottság és szakosí­tott szervei ülésein. • A Szovjetunió védelmi minisztériuma közleményben jelentette be, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolá­sára vonatkozó szovjet—ame­rikai szerződés értelmében 1989. december 31-ig a Szov­jetunióban megsemmisítettek 1498 rakétát, a szerződésben előirányzottak 81,1 százalékát, valamint 555 kilövőállást, az előirányzottak 67,2 százalé­kát. Az USA ugyanakkor 451 rakétát és 92 kilövőállást szá­molt fel. • A Legfelsőbb Választási Törvényszék nyilvánosságra hozta a brazil elnökválasztá­sok végleges eredményeit. Eszerint Fernando Collor de Mellot, a Nemzeti Újjáépítési Párt jelöltjét — aki a szava­zatok 53,03 százalékát össze­sítette — az ország választott elnökévé nyilvánították. A másik jelölt, Luis Inacio da Silva a szavazatok 46,97 szá­zalékát kapta. Brazília új el­nökét március 15-én iktatják be tisztségébe. • Samuel Kanyon Doe, Li­béria elnöke közölte, hogy a fegyveres erők december 24- én két fegyveres ellenzéki csoportot semmisítettek meg, amelyek a helyzet destabili­­zálása érdekében hatoltak be Libéria területére. • Az erőszakos akciók nyo­mán tavaly Peruban mintegy 3000 ember vesztette életét — közölték hivatalosan Limá­ban. Az 1980 óta tartó erőszak­cselekményeknek eddig több mint 15 ezer áldozata van — jegyzi meg a France Presse. • Az Arab Maghreb Unió Elnöki Tanácsának első ülés­szakát január 16—17-én tart­ják Tuniszban. A tagállamok — Algéria, Líbia, Marokkó, Mauritánia és Tunézia — ál­lamfői találkozóját megelőző­en a külügyi államtitkárok és szakértők tanácskoznak. • Dániel Ortega nicaraguai elnök elrendelte 20 amerikai diplomata 72 órán belüli kiuta­sítását az országból. Ortega ugyanakkor elrendelte a ma­­naguai USA-nagykövetség sze­mélyzete létszámának lecsök­kentését 320-ról 100-ra. A fen­ti intézkedést azt követően hozták, hogy amerikai katonák házkutatást tartottak Nicara­gua panamai nagykövetének lakásán. A nicaraguai kor­mány döntését az USA Kül­ügyminisztériuma „felelőtlen és meggondolatlan cselekede­teinek“ minősítette. • December 16-tól, amikor Temesváron kezdetét vette a román nép felkelése, a dikta­túra bukásáig 69 román mene­kült Jugoszláviába és kért me­nedékjogot ebben az ország­ban — jelentette be Jovan Vuckovics, Szerbia belügymi­niszter-helyettese. Mint rámu­tatott, feltételezik, hogy a me­nekültek között a securitatea mintegy 10 tagja is található. Azt is közölte, hogy a december 16. előtt Jugoszláviába mene­kültek közül 130-an kérték haza telepítésüket Nyomda: Combinatut Poligrafic București 4080

Next