Romániai Magyar Szó, 1990. február (2. évfolyam, 33-56. szám)

1990-02-01 / 33. szám

TERVEZET 65. szakasz — Ha adott választókerület­ben a választók összlétszámának fele , egynél kevesebb szavazott, a választóke­rületi választási iroda feltünteti ezt az összeállítandó jegyzőkönyvben, haladék­talanul bejelentve a Központi Választási Irodának újabb választások kiírása cél­jából. Az első bekezdés előírásai alkalmazan­dók abban az esetben is, ha legalább két jelölt összesítette a legnagyobb számú sza­vazatot. Az újabb választásokat jog szerint 15 napra az előbbi választások időpontjától bonyolítják le ugyanazoknak a választói névjegyzékeknek a felhasználásával. 66. szakasz — A választókerületi vá­lasztási iroda jegyzőkönyvet vesz fel az összes választási műveletekről, a szavaza­tok összesítéséről és a választási eredmény megállapításáról. A jegyzőkönyvnek magában kell foglal­nia a következőket: A. a választókerület­­választóinak száma a választói névjegyzékek szerint; B. a leadott szavazatok száma; C. a jelöltek által elért szavazatok szá­ma összesen; D. a megsemmisített szavazatok száma; E. annak a jelöltnek a család- és ke­resztneve, akire a választók legnagyobb száma szavazott és e szavazatok összesen; F. a felhasználatlanul maradt szavazó­lapok száma; G. a választókerületi választási iroda ke­retében történt események, a fellebbezések és a határozatok rövid ismertetése; H. a választókerületben leadott szavaza­tok eredményének megállapítása mind a megválasztott jelölt, mind pedig a kiesett jelöltek számára. 67. szakasz — A választókerületi válasz­tási iroda elnöke kibocsátja a megválasz­­tott jelölt számára a megválasztását iga­zoló bizonylatot. Minden választókerületi választási iro­da beterjeszti a Központi Választási Iro­dához a 66. szakaszban megjelölt jegyző­könyvet, együtt az észrevételekkel és fel­lebbezésekkel­ összefűzött, lepecsételt és a választási iroda tagjai által aláírt dosszié formájában. Ezzel egyidejűleg beterjesz­tik a szavazókörzetek választási irodáitól kapott jegyzőkönyveket is. 68. szakasz — A Központi Választási Iro­da megoldja a benyújtott észrevételeket és­­ fellebbezéseket, utána pedig egy-egy jegy­zőkönyvet vesz fel a választások eredmé­nyeiről, amelyeknek tartalmazniuk kell a következőket ! A. a választók összlétszáma a Képvise­lőház, a Szenátus és Románia elnöke vi­szonylatában a választói névjegyzékek sze­rint; B. a leadott szavazatok száma összesen; C. a megsemmisített szavazatok száma'i vN’''a' minden egyes­­ jelöltre*' leadott sza­vazatok száma; a jelöltek család- és ke­resztneve. A jegyzőkönyveket az iroda elnöke és a többi tagja írja alá, akiknek jelenlétében összeállították. 69. szakasz — A Központi Választási Iroda beterjeszti a 68. szakaszban előírány­­zott jegyzőkönyveket a Képviselőházhoz és a Szenátushoz a választások igazolása cél­jából. Ezekkel a jegyzőkönyvekkel együtt be­terjeszti a választókerületi választási iro­dákban­ összeállított dossziékat is. Románia elnöke viszonylatában a jegyző­könyvet és a választási dossziét a Legfel­sőbb Bíróság elé terjesztik. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság meg­állapítja, hogy a jelöltek egyike sem kap­ta meg a leadott szavazatok többségét, a 64. szakasz 3. bekezdése értelmében járnak el. A 70. szakasz. — A választások eredményét a Hivatalos Közlönyben és a sajtóban teszi közzé a Központi Választási Iroda. VI. FEJEZET A NEMZETISÉGEK ARANYOS PARLAMENTI KÉPVISELETE 71. szakasz — A minden nemzeti kisebb­séget országosan képviselő szervezetek a 13. szakasz előírásainak betartásával ösz­­szeállítják amennyiben az eset fennáll, a képviselőnek és szenátornak jelölendő sze­mélyek listáját, hogy biztosítva legyen a nemzeti kisebbség arányos képviselete a Képviselőházban és a Szenátusban. A névjegyzékeket külön-külön­ kell elő­terjeszteni a Képviselőház és a Szenátus számára a Központi Választási Irodához a jelöltállítás határidejének lejártáig. " Nem­ vehetők fel a névjegyzékekre a vá­lasztáson részt vevő jelöltek. A névjegyzékek a megszabott sorrend­ben feltüntetik a javasolt személyek csa­lád- és keresztnevét, lakhelyét, nemzetisé­gét, és az 1. bekezdés értelmében annak a szervezetnek a vezetősége írja alá, amely a nemzetiséget képviseli. A román nemzetiségű lakosság számára a gazdasági, társadalmi és a kulturális élet személyiségeit felölelő névjegyzékeket a Legfelsőbb Bíróság állítja össze és nyújt­ja be. 72. szakasz — Amennyiben a Képvise­lőház és a Szenátus összetétele nem tük­rözi a nemzetiségek arányát az ország né­pességében a 71 szakaszban megjelölt név­jegyzékekből, a Központi Választási Iroda további képviselőket és szenátorokat jelöl ki a névjegyzékekre történt bevezetés sor­rendjében. E célból az összes megválasztott képvi­selő és szenátor, valamint a hadsereg kép­viselői hivatalosan bejelentik nemzetiségü­ket. A Központi Választási Iroda­ a választá­si dossziékkal együtt beterjeszti a parla­menthez a kijelölt képviselők és szenáto­rok névjegyzékeit is. VII. FEJEZET A PARLAMENT 73. szakasz — A Képviselőházat és a Szenátust jog szerint a választások idő­pontjától számított 20 napon belül hívják össze első ülésére, "és külön-külön, a leg­idősebb képviselő vagy szenátor elnökle­tével tagjai közül igazoló bizottságot vá­lasztanak meg, amely több politikai párt vagy alakulat képviselőiből áll. Az igazoló bizottságok" ellenőrzik a vá­lasztások és a jelölési eljárás dossziéit és törvényességét, utána pedig javasolják a Képviselőháznak, illetve a Szenátusnak minden egyes képviselő mandátuma iga­zolását vagy érvénytelenítését; az igazolást vagy az érvénytelenítést mindkét ház kü­lön-külön határozza el. A mandátumok igazolása és a törvényes­­megalakulás bejelentése után a Képviselő­ház, illetve a Szenátus megválasztja taun­­kaszerveit és elfogadja működési rendtar­tását. 74. szakasz — A Képviselőház és a Sze­nátus együttes ülése jog szerint a Romá­nia Alkotmányának elfogadására szolgáló alkotmányozó gyűlés formájában alakul meg. Az alkotmányozó gyűlés munkálata­it­ a Képviselőház elnöke, illetve a Szená­tus elnöke felváltva vezeti. Románia Alkotmányának hatályba lépé-­­séig a parlament törvényhozó gyűlésként is kifejtheti tevékenységét. Az alkotmány hatályba lépése után a parlament elhatá­rozhatja vagy azt, hogy az alkotmányos e­­lőírások szerint folytatja tevékenységét, vagy hogy újabb választásokat ír ki. Vili. FEJEZET ROMÁNIA ELNÖKE 75. szakasz — Románia elnöke megvá­lasztásának igazolását a Legfelsőbb Bíró­ság ejti meg plenáris ülésen a választások időpontjától számított 20 napon belül. A Legfelsőbb Bíróság határozatát a Képviselőház és a Szenátus együttes ülése elé­ terjesztik. Ettől kezdve a megválasz­tottat Románia elnökévé nyilvánítják..., Románia elnöke nepi lehet„.olyan párt, vagy alakulat tagja, amely részt vett a vál­­­lasztásokon.-t í­t -i­.»«­­Amennyiben az elnöki tisztség megüre-­ sedik, a Szenátus elnöke jog szerint Romá­nia elnöke az új választásokig, amelyeket legfeljebb három hónapon belül le kell bonyolítani. 76. szakasz — Románia elnöke: — miniszterelnökké jelöli annak a párt­nak vagy alakulatnak a képviselőjét, a­­mely megszerezte a mandátumok többsé­gét a választásokon; ha ezt a többséget, nem sikerült megvalósítani, más képviselőt jelöl ki a választásokon részt vett pártok és alakulatok megkérdezésével; a minisz­terelnök részéről fogadja a kormány le­mondását; — kinevezi a Legfelsőbb Bíróság elnö­két és tagjait, valamint a legfőbb ügyészt; — összehívhatja a parlamentet rendkí­vüli ülésszakra; — feloszlathatja a parlamentet a minisz­terelnök, a képviselőházi­­és a szenátusi elnök hozzájárulásával és a főbb politikai pártok vezetőinek megkérdezésével; — évente üzenetet terjeszt a parlament elé a nemzet főbb politikai kérdéseiről; — elrendelheti a hadsereg részleges vagy általános mozgósítását a parlament előze­tes jóváhagyásával; rendkívüli esetekben az elnöki döntést a meghozatalától számí­tott legfeljebb 5 napon belül jóváhagyás végett a parlament elé terjeszti; — bevezeti a sürgősségi állapotot az e­­gész országban vagy egyes településeken a parlament hozzájárulásával, amelyet az intézkedés elfogadása előtt legfeljebb öt nappal meg kell szereznie; * — nemzetközi szerződéseket köt és a­­zokat ratifikálás céljából a parlament elé terjeszti; — akkreditálja, illetve visszahívja Ro­mánia diplomáciai képviselőit és fogadja más államok képviselőit; — közkegyelmet gyakorol és büntetése­ket változtat át; — tábornoki, tengernagyi és marsalli rendfokozatokat adományoz; — kitüntetéseket és tiszteletbeli címeket adományoz; — közzéteszi a törvényeket. Hatáskörének ellátása során Románia elnöke rendeleteket bocsát ki. A rendele­­teket a miniszterelnök ellenjegyzi. 77. szakasz — Az Alkotmány megsze­gése vagy az elnöki tisztséghez méltatlan cselekmények elkövetése esetén az elnököt a Képviselőház és a Szenátus együttes sza­vazatával felfüggesztik tisztségéből. Az el­nököt csakis a parlament általi felfüggesz­tésének időpontjától számított legfeljebb egy hónapon belül szervezett népszavazás nyomán meneszthetik. A felfüggesztést, illetve a menesztési javaslatot a parlament csak akkor fogad­hatja el, ha a Képviselőház és a Szenátus tagjainak legalább egyharmada kérte. — a kormány a megyei tanácsok vi­szonylatában; — a megyei polgármesteri hivatalok a municípiumi, városi és községi tanácsi képviselők megválasztására. 80. szakasz — A helyi tanácsi képvi­selők megválasztására szolgáló választó­kerületek körülhatárolását, számozását és nyilvánosságra hozatalát az illetékes pol­gármesteri hivatalok állapítják meg a vá­lasztások időpontjának meghatározásától számított tíz napon belül. 81. szakasz — A helyi tanácsválasztások jó lebonyolítása érdekében­ megalakulnak a megyei, municípiumi, városi és községi választási irodák, valamint a választóke­rületi választási irodák e tanácsok minden kategóriája számára. 82. szakasz — A választási irodák ösz­­szetétele a következő lesz: — a megyei választási irodák 9 tagból állnak­ , — a municípiumi választási irodák 7 tagból állnak; v­m a városok és községek választási iro­dái 5 tagból állnak. Az 1. bekezdésben megjelölt választási­irodák tagjait sorshúzással jelölik ki a választásokon részt vevő politikai pártok vagy alakulatok, társadalmi szervezetek, illetve a független jelöltek egy-egy képvi­selője közül. A képviselők nevet közük a megyei tör­vényszék elnökével, a sorsolást és a vá­lasztási irodák megállapítását a választá­sok színhelyét képező települések polgár­­mesteri hivatalának székházában ejtik meg a megyei''törvényszék elnöke által ki­jelölt személy vezetésével. 83. szakasz — A választókerületi válasz­tási irodákat a következők szerint alakít­ják meg: — 9 tagból, a megyei tanácsi képvise­lők megválasztására; — 7 tagból, a municípiumi tanácsi kép­viselők­­megválasztására; — 5 tagból, a városi és községi tanácsi képviselők megválasztására. A 82. szakasz 3. és 4. bekezdésének ren­delkezéseit megfelelőképpen alkalmazzák. 84. szakasz — A választókerületi válasz­tási irodák megfelelőképpen ellátják a 35. szakasz A—E. pontjában előírt hatáskört. A választások eredményét, a szavazókör­zeti választási irodáktól kapott választási eredményt magában foglaló jegyzőkönyve­ket, a kapott észrevételeket, fellebbezése­ket és jegyzőkönyveket, valamint a vá­lasztások teljes ügycsomóját beterjesztik a községi, városi, municípiumi, illetve me­gyei választási irodához. '83. szakasz — A megyei, municípiumi, városi és községi választási irodák feladat­köre a következik . • " .... . . —,felügyelnek.,a, választói­­névjegyzékek határidőn belüli összeállítására, kifüggesz­tésére, illetve közzétételére; — figyelemmel kísérik és biztosítják, a jelölések törvényes feltételek közötti letét­be helyezését a választókerületi választási irodákban; — megoldják a választókerületi válasz­tási irodák által lebonyolított műveletekkel kapcsolatos fellebbezéseket és észrevétele­ket; — felülvizsgálják és iktatják az illető helyi tanácsok számára lebonyolított vá­lasztások eredményét; — eszközük a nemzetiségi képviselet biztosítását szolgáló képviselő jelölés ügy­rendi eljárását; — előterjesztik a községi, városi, muni­cípiumi, illetve megyei polgármesteri hi­vataloknak a választások ügycsomóit, hogy ezek igazolás céljából továbbítsák őket az újonnan megválasztott helyi tanácsokhoz. A községi, városi és municípiumi vá­lasztási irodák a felvett jegyzőkönyv egy példányát beterjesztik a megyei választási irodához. A többi dokumentumot és anya­got átadják annak a bíróságnak, amely a község, a város, illetve a municípium kör­zetébe tartozik. 86. szakasz — Az I. Címben, II. Fejezet­ben, 2. Cikkelyben foglalt, a szavazókör­zetekre vonatkozó előírásokat, a 3. Cikkely 38.­ és 39. szakaszában a választói névjegy­zékekre vonatkozó előírásokat, a 6. Cik­kelyben a szavazólapokra vonatkozó elő­írásokat, valamint a III. Fejezetben, a vá­lasztások lebonyolításával kapcsolatos elő­irányzatokat alkalmazzák a helyi tanácsi­­ választások esetében is. 87. szakasz — Ugyanabban a szavazó­­körzetben, ahol a parlament és Románia elnöke megválasztására szavaznak, a vá­lasztók szavaznak az illető helyi tanács megválasztására is. 88. szakasz — A 40—42.­ szakasz 1—3. bekezdésének előírásait alkalmazzák a he­lyi tanácsválasztási jelölések tekintetében is, a jelöltek bírósági fórumon történő be­jegyzése és a fellebbezések elintézése a községi, városi és municípiumi tanácsi jelöltek viszonylatában arra a bíróságra tartozik, amelynek területi körzetében a választókerület található. A jelölések letétbe helyezési hatályá­nak lejártával a választási irodák a 43. szakasz feltételei között­­ nyilvánosságra hozzák a jelöléseket. A határidő lejártá­nak másnapján a községi, városi és muni­cípiumi választási irodák kötelesek beter­jeszteni a jelöltlistákat a megyei válasz­tási irodákhoz, a megyei választási irodák pedig a Központi Választási Irodához. 89. szakasz — A szavazási eredmények megállapítása az 58. szakasz előírásai,tisz­teletben tartásával történik. Az urnák felnyitása után a szavazókörzet elnöke két példányban jegyzőkönyvet vesz fel a megyei, illetve a municípiumi, városi és községi tanács számára, amelyben feltün­tetik a szavazási műveleteket, rámutatva, hogy minden jelölt, hány szavazatot össze­sített. Az 59. szakasz 2. és 3. bekezdésé­nek, a 60. szakasznak és a 81. szakasz első bekezdésének előírásai ezekben az esetek­ben is alkalmazandók. A községi, városi és municípiumi vá­lasztási irodák az 1. pont bekezdése­, értel­mében kapott jegyzőkönyvek egyik példá­nyát beterjesztik ahhoz a bírósághoz, a­­melyik területi körzetébe a székházuk tartozik. A megyei választási iroda beter­jeszti a jegyzőkönyvet a­ megyei törvény­székhez. A jelöltek hitelesített másolatot kaphatnak ezekről a jegyzőkönyvekről., 90. szakasz — A helyi tanácsválasztások eredményeinek összesítése és megállapí­tása a 62., 85.­,­66. szakasz és a 67. sza­kasz első bekezdése előírásainak tiszte­letben tartásával történik. A községi, városi, municípiumi és me­gyei választókerületek választási irodái beterjesztik a 66. szakaszban előírt jegy­zőkönyveket az illetékes közigazgatási egység választási irodájához. A jegyző­könyvekkel együtt be kell terjeszteni a kapott észrevételeket és fellebbezéseket összefűzött, lepecsételt és a választási iro­da tagjai által aláírt dosszié formájában. Egyidejűleg beterjesztik a szavazókörzeti, választási irodáktól kapott jegyzőkönyve­ket is. 91. szakasz — A megyei választási iro­da megoldja a választókerületi szavazási bizottságok műveleteivel kapcsolatos fel­lebbezéseket,­­összesíti a választási ered­ményt az egész negyed viszonylatában és jegyzőkönyvet vesz fel a megyei tanács megválasztásáról, amely magába foglalja a következőket: A. a megyei tanács megválasztása vi­szonylatában a választók összlétszámát a választói névjegyzékeknek megfelelően; B. a leadott szavazatok számát összesen; C. a semmisnek nyilvánított szavazatok számát; D. a minden jelöltre leadott szavazatok számát, a jelöltek család- és keresztnevét. A jegyzőkönyvet az iroda elnöke és többi tagja írja alá, akiknek a jelenlété­ben a jegyzőkönyvet felvették. Az első bekezdésben megjelölt összesítő táblázat és jegyzőkönyv egyik példányát 24 órán belül beterjesztik a Központi Választási Irodához, a többi dokumentumot és anya­got a megyei bíróságnál helyezi letétbe. Az 1. bekezdésben megjelölt jegyző­könyv tartalmára vonatkozó előírásokat megfelelőképpen alkalmazzák a municí­piumi, városi és községi választások ese­tében is. 92. szakasz — A választási eredményt a megyei választási iroda közzéteszi a sajtóban. 93. szakasz — A nemzetiségnek a helyi tanácsokban való arányos képviselete cél­jából a következőképpen kell eljárni: A. a helyi szinten minden nemzeti ki­sebbséget képviselő szervezet a 13. sza­kasz előírásainak tiszteletben tartásával névjegyzéket állít össze a képviselőnek jelölendő személyekkel, ha ennek az esete fennáll, hogy biztosítva legyen a 78. sza­kasz előírásainak megfelelően a megyei, municípiumi, városi és községi szinten megszabott képviseleti normával legalább egyenlő számú lakossal rendelkező nem­zeti kisebbség képviselete a helyi taná­csokban. B. a névjegyzékeket külön-külön beter­jeszti a megyei, Bukarest municípiumi, municípiumi, városi, Bukarest municípi­um kerületi és községi helyi tanács vi­szonylatában a megyei választási irodák­hoz a jelölési határidő lejártáig. Nem vehetők fel a listákra választási jelöltek. A névjegyzékek­ a megszabott sorrend­ben feltüntetik a javasolt személyek csa­lád- és keresztnevét, lakhelyét, nemzeti­ségét. A listákat az A pontnak megfele­lően az illető nemzetiséget képviselő szer­vezetek vezetősége, írja alá. C. a román nemzetiségű lakosság szá­mára, amelynek lélekszáma legalább egyenlő a 78. és 79. szakasz előírásainak megfelelően megszabott ,képviseleti nor­­mával megyei, municípiumi, városi vagy községi szinten, a megyében és az ezt alkotó településeken folyó gazdasági, tár­sadalmi és kulturális élet személyiségeit, magában foglaló névjegyzéket a megyei törvényszék állítja össze és helyezi le­tétbe; De amennyiben a megyei, municípiumi, városi és községi tanácsok összetétele nem tükrözi a nemzetiségek részarányát a megye vagy a település össznépességében, a megyei választási irodák az A., B. és C. pontban megjelölt névjegyzékekről ki­egészítésképpen képviselőket jelölnek ki a névjegyzékekre való felvétel sorrendjé­ben. E célból az összes megválasztott képvi­selők hivatalosan bejelentik nemzetiségü­­­ket. A megyei választási irodák beterjesz­tik az újonnan megválasztott helyi ta­nácsoknak a kijelölt képviselők névjegy­zékeit. 94. szakasz — A helyi tanácsokat jog szerint a választások időpontjától számí­tott 20 napon belül alakuló ülésszakra hív­ják össze a legidősebb választott képvi­selő elnökletével és tagjaik közül igazoló bizottságot választanak­­ meg, amely, ha az eset fennáll, több politikai párt vagy alakulat képviselőiből tevődik össze. Az újonnan megválasztott tanácsok ha­tásköre a törvényben előirányzott és azt ideiglenes jelleggel fogják ellátni az új választásokig, az Alkotmány előírásainak­­ megfelelően. • TÖRVÉNYRENDELET a parlament, Románia elnöke és a helyi tanácsok megválasztásáról t . 1 ' . . . "• •..."•/ ..! " • A helyi tanácsok megválasztása 78. szakasz — A képviselők megválasz­tása céljából a helyi tanácsokba válasz­tókerületek alakulnak a következők sze­rint: — 55—75 választókerület a megyei ta­nácsok megválasztására;­­ — 45—55 választókerület a municípiumi tanácsok megválasztására; — 35—45 választókerület a városi taná­csok megválasztására; —19—35 választókerület a községi ta­nácsok megválasztására. 79. szakasz — A helyi tanácsi képvise­lők megválasztására szolgáló választóke­rületek számát a választások időpontjának megállapításától számított öt napon belül a következők állapítják meg: ­ CSÍKSZEREDÁI BÍTOSBEN­GYÁN­, HARGITA HEGYE GYÁRT ÉS SZÁLLÍT Állami és szövetkezeti egységeknek­­ különböző típusú betonelemeket (tipizáltakat és nem tipizáltakat is),­­ nyersbetont,­­ márványból készült padlót, lépcsőt, ("amit az igényeknek m­egfelelően a gyár szakemberei a helyszínen szerelnek fel), dísztárgyakat (hamutálca, lámpa, kisasztal, emléktárgy stb.); - üvegszálas gipszplafon-díszítőelemeket (esztétikus és tűzálló); - travertin-lapokat falburkolathoz, amit szintén a gyár szak­embe-­ rei építenek be. MA­GÁNSZEMÉL­YEKNEK tudomására hozzuk - FEBRUÁR 1-JÉTŐL ÚJRANYÍLIK A GYÁR SZAKÜZLETE, ahol vásárolni lehet: - építőanyagot (cement, nyersbeton, betonvas, előre gyártott kerítéselemek, járdalapok, fajansz, tapéta, cserép, padlóburkoló kerámia stb.) MEGRENDELÉS ALAPJÁN KÉSZÍTÜNK ÉS FELSZERELÜNK: — márványból készült padlót, síremléket, dísztárgyakat; — magánházakba központi fűtést (kazánnal és fűtőtestekkel); - vaskaput és betonkerítést; — méretre készült betonvaselemeket; — lakásbelső-díszítéshez: - tapétázást, travertinlapokat, díszítő gipszplafont (többféle típusban). TELEFON: 958/11 397, 11 577, 13 262, 13 263 TELEX­: 67 289 Csíkszereda 1990. FEBRUÁR 4-ÉN RENDKÍVÜLI LOTTÓ-SORSOLÁS Ejohe. * * .fi­­ £ rt © s s .* Srf e £ w .5 S M •S« 2 A — A •“ £« A Üss Ji á a "3*3 •« 52 ■sl'*3 Elle ‘«j © u N £ I ‡«j % x « c 0‡. C 'AJ ‡ · e s £ — 111! 5 — x * 5 rt = •••• Nyerhet személygépkocsit, pénzt, külföldi kirándulást Romániai Magyar Szó •3 Záró- és átmeneti rendelkezések 95. szakasz — A választási­­ műveletek lebonyolításához szükséges költségek az állami költségvetést terhelik. A jelen törvényben előírt választási jo­gok gyakorlásához szükséges bármely ok­mány mentes a bélyegilletéktől. 96. szakasz — 6 hónaptól 5 évig terjedő fogházbüntetéssel és egyes jogok megvo­násával büntetendő: A. a választási vagy megválasztható­­sági jog szabad gyakorlásának bármely eszközzel történő akadályozása; B. a választási munkálatok vagy a sza­vazási eredmény bármely eszközzel tör­ténő meghamisítása. A kísérlet is büntetendő. 97. szakasz — A jelen törvény értelmé­ben ítélőbíró alatt a bírák és az ügyészek értendők. 98. szakasz — A bírósági fórumok az észrevételek, fellebbezések vagy a jelen törvényben előirányzott minden más kér­vény ügyében a törvényben az elnöki ren­delkezésre vonatkozóan megállapított sza­bályok szerint ítélkeznek az ügyész köte­­­jopqm Jajdel- »*v­­ezo részvételével. . . ...... . . ..., 99. szakasz — A 67/1974. sz. választási törvény és a jelen törvénnyel ellentétes bármely más rendelkezés hatályát veszti. A törvényrendelet tervezetét január 27-én megvitatták a poli­tikai pártok és alakulatok képviselőivel. Javaslatok és észrevéte­lek hangzottak el, tisztáztak egyes vonatkozásokat és elhatároz­ták, hogy hasonló párbeszédet hetente szerveznek, figyelembe véve a tervezet nyilvános vitájából származó véleményeket is. A tervezet nyilvános vitája keretében felmerülő javaslatokat és észrevételeket az Igazságügyminisztérium címére kiéll bekül­deni Az Alkotmányos, Jogügyi és Emberi Jogokkal Foglalkozó Bizottság számára megjegyzéssel. Apróhirdetéseket és reklámokat felvesz a bukaresti Szabad Sajtó Kiadó Hirdetőügynöksége (Agenda de Publicitate Presa Libera, Bucure$ti, str. 13 Decembrie nr. 24, sector 6, cod 70709, cont BN—SMB 95 108, cont : 4510. 6.35.0, Bucure$ti, telefon: 14 15 16 és­ 16 79 45).

Next