Romániai Magyar Szó, 1991. május (3. évfolyam, 413-438. szám)
1991-05-01 / 413. szám
Romániai Magyar Szó 21991. május 1. • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • nincs Áttörés Magyar-szovjet tárgyalások Budapesten Nem hozott áttörést a magyar—szovjet alapszerződésről folyó tárgyalások Budapesten megtartott III. fordulója. Bár a kétoldalú viszonyrendszer új alapjait megvető dokumentum szövegének már mintegy 80 százalékában sikerült egyezségre jutni, továbbra is nyitott az úgynevezett biztonságpolitikai partnerségről szóló fejezet. Meiszter Dávid helyettes külügyi államtitkár szerint már mindkét fél számára elfogadható formába öntötték a gazdasági és műszaki együttműködésre, a kulturális kapcsolatokra és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szövegrészeket. (MTI). Áz Magyarország nem köt olyan szerződést a Szovjetunióval, amely korlátozná jogát, hogy maga választotta szövetségek, tömörülések tagja legyen — jelentette ki Antall József magyar miniszterelnök a The New York Timesnek. Egyúttal hangsúlyozta: Magyarország jószomszédi kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval és vállalta, hogy nem engedi meg területét a Szovjetunió elleni támadásra felhasználni. Mint rámutatott, kétli, hogy az „ellenséges“ szövetségekhez való csatlakozási tilalom moszkvai terve valóban biztonsági meggondolásokból eredne. Úgy vélte, a Szovjetunió biztonsági övezetet szeretne határai és a NATO között, mert nem kétséges, hogy tart az elszigetelődéstől. Magyar részről hátrányosnak találnánk, ha az egyesített Németország és a Szovjetunió között úgynevezett biztonsági vákuum lenne. Annyi bizonyos, hogy Magyarország nem kíván semleges lenni — hangoztatta a magyar kormányfő. (MTI). Antall József magyar miniszterelnökhöz hasonló szellemben nyilatkozott Václav Havel csehszlovák államelnök is, amikor a 15 évre megkötendő új szovjet—csehszlovák barátsági szerződés előkészítésének szentelt sajtóértekezletén kijelentette: Nem kívánunk csatlakozni a Szovjetunió ellen irányuló semmilyen szövetséghez és nem kívánunk semmit sem tenni a Szovjetunió ellen. A szerződésszöveggel kapcsolatosan elmondotta, hogy három vitás szakasz szerepel a tervezetben. Kettő ügyében megvan a kilátás a megállapodásra, a harmadik azonban különlegesen nehéz problémát tartalmaz. A Szovjetunió ugyanis azt javasolja, hogy a szerződés hatálya alá eső időszakban egyik fél se csatlakozzék a másik ellen irányuló biztonsági szövetséghez. Ez a kitétel — hangoztatta a csehszlovák államfő — hosszú időre korlátozza Csehszlovákia cselekvési szabadságát, ezenkívül felmerül a kérdés, ki állapítja meg, hogy valamely szövetség a másik fél ellen irányul-e vagy sem. Csehszlovákia előbb-utóbb az európai politikai egységet előkészítő közösségek tagja szeretne lenni, ezek pedig biztonságot szavatoló összetevőket is tartalmaznak — mondotta Havel. ★ Jelcin Szibériában Borisz Jelcin Szibériában látogat. Célja a „demokratikus ellenzék“ oldalára állítani a szibériai bányamedencék sztrájkmozgalmait, hogy együttes erővel gyakoroljanak nyomást a szövetségi vezetésre. Az orosz vezetőhöz közel álló forrásokra hivatkozva a Reuter megemlíti, hogy Jelcin hamarosan saját tervvel áll elő a munkakonfliktusok megoldására vonatkozóan, melytől azt reméli, hogy a 300 000 sztrájkoló bányász újra felveszi a munkát, és sikerül csökkenteni a munkabeszüntetés okozta anyagi károkat. A szibériai látogatás csúcsaként emlegeti a hírforrás a május 1-jén Novokuznyeckben, a kurbasszi sztrájkmozgalom tűzfészkében tartandó beszédet. Az Orosz Föderáció miniszterelnöke Interjút adott a Newsweek című amerikai folyóiratnak. Nyilatkozata szerint a Szovjetunió jövőjéről a kilenc szövetségi köztársaság vezetői nemrégi összejövetelükön döntöttek, és az a szuverén államok szövetségében áll. Arra a kérdésre, hogy Gorbacsovnak hatalmon kell-e maradnia, Ivan Szilajev így válaszolt: „Feltétlenül, ő valóban radikális, demokratikus beállítottságú aktivista.“ Jelcinnel való viszonyáról azt mondta, hogy a legfontosabb kérdésekben teljes mértékben osztja az orosz elnök véleményét. „Megvannak a maga jó oldalai, hiányosságai pedig mindenkinek vannak. Néha túlzottan kategorikus, de ő Oroszország vezetője és nem tér le a választott útról.“ Irak cáfolja a titkos fegyverkezésről szóló vádakat Az amerikaiak és szövetségeseik katonai jelenléte az észak-iraki menekülttáborok környékén „feszültségkeltő tényező“ — írja a Pravda, majd Szaddam Husszein elnökre hivatkozik, aki szerint ez Irak szuverenitásának súlyos és indokolatlan megsértését jelenti. Ezután az SZKP lapja Bush elnököt idézi, aki viszont a táborokban őrjáratot teljesítő iraki katonák jelenlétét jelöli meg fő akadályként abban, hogya kurdok vissza merjenek térni hazájukba. A Pravda végül leszögezi, kevés az esély arra, hogy az erőszakkal való fenyegetés légkörében megoldódjon a kurdok kérdése. Turgut Özal török elnök szerint a szövetségeseknek igenis fenn kell tartaniuk a katonai jelenlétet a térségben a kurdkérdés végső megoldásáig, ebben pedig Törökországnak és Iránnak oroszlánrészt kell vállalnia, mert ha az ENSZ és a többi állam nem ér el eredményt, e két országra vár a probléma megoldása. A török elnök Rafszandzsani iráni elnök tegnap kezdődött törökországi látogatását megelőzően tette e nyilatkozatot. Mint ismeretes, az iráni elnök Damaszkuszba látogatott, ahol Hafez Al-Asszad szíriai elnökkel tárgyalt az Öböl-térség kérdéseiről, a háborúú következményeiről, a közel-keleti helyzetről. Mint látogatásának végén tett nyilatkozatából kiderül, a megbeszélések során a kérdések legtöbbjében egyezik a két ország álláspontja. A háborút követően, a kurd és a síita felkelések leverése után ismét felszínre került az Irak és Irán közötti nyolcéves háború végét jelentő 1988-as tűzszüneti egyezmény, ugyanis a két ország kölcsönösen vádolta egymást, hogy megszegte az egyezményt. Az ENSZ-főtitkár szóvivője a napokban közölte, valószínűleg növelni fogják a tűzszünetet felügyelő ENSZ-megfigyelő csoport létszámát, a világszervezet ugyanakkor vizsgálatot indít az irakiiráni határon az elmúlt hetekben történt fegyveres incidensek ügyében. A vizsgálatot az iraki kormány kérésére indítják meg, mivel Bagdad jelezte, hogy iráni területről fegyveres csoportok hatoltak be az országba. Irak cáfolta a The Observer című brit lapban megjelent híreket, miszerint jordániai bázisú titkos hálózat útján Kínából és Dél-Koreából fegyvereket vásárol. Az iraki tájékoztatási minisztérium szerint a cikk beilleszkedik az Irak ellen irányuló lejáratási kampányba. A Der Spiegel című német folyóiratban nemrég megjelent információk szerint több német cégnek köze volt az Iraknak eladott tömegpusztító fegyverek ügyéhez. Az Irak által az ENSZ- hez benyújtott lista igazolja az ügy németországi vonatkozásait kivizsgáló bizottság sejtéseit, s így valószínűleg valós a vád, amelyet márciusban 11 üzletember ellen német ügyészek hoztak fel, miszerint vegyi fegyverekhez felszereléseket adtak el Bagdadnak. Szegények a lengyel miniszterek A lengyel kormánytagok személyi vagyonának nemrégiben közzétett listájából a Sztandar Mlodych című napilap megállapítja, hogy a miniszterek nem rendelkeznek a tehetősebb lengyel polgár minimális javával sem, a lakóházzal. Három miniszternek egyáltalán nincs személygépkocsija, a többinek lengyel gépkocsi, Fiat Polski van tulajdonában. A kormánytagok, egyetlen kivételtől eltekintve, állami tulajdonú lakást bérelnek 30—100 négyzetméter hasznos területtel. A kivétel a művelődésügyi miniszter, akinek már kinevezése előtt volt saját háza. Csak a pénzügyminiszternek van 800 négyzetméteres külön telke, ahol hétvégi házat épített magának. MIRŐL DÖNTÖTTEK A HETEK Vita a kamatráta körül Az Egyesült Államoknak nem sikerült meggyőznie ipari szövetségeseit, hogy csökkentsék azonnal a kamatrátát a világgazdasági növekedés ösztönzése céljából, de továbbra is reménykedik a csata megnyerésében — közli a Reuter, kommentálva a Hetek csoportjának (a hét legfontosabb ipari országot tömörítő csoport) közleményét, amely a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank félévi washingtoni összejöveteleinek záróakkordjaként látott napvilágot. A hírügynökség szerint a gondosan megfogalmazott dokumentum értelmében a résztvevők megegyeztek a kamatráta csökkentésének közös célkitűzését illetően, de ennek pontos útját nem jelölték meg. Washington mindent megtett, hogy elérje a kamat csökkentését, ám a csoport más tagjait nem sikerült meggyőznie, elsősorban Németországot nem, amely hangoztatja, hogy magas kamatlábat kell fenntartani az infláció fékentartása érdekében. Nehézségek merültek fel a dollár feltörekvésével kapcsolatos teendők ügyében is, minthogy pár hónap alatt a dollár több mint 20 százalékkal erősödött a német márkához viszonyítva. A közlemény ezzel kapcsolatosan csak annyit szögez le, hogy a csoport tagjai szorosan együtt akarnak működni a pénzpiacokon. „Európai" lépés Michel Durafour, a francia közhivatalok minisztere olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely lényegében megengedi, hogy a francia közhivatali apparátus bizonyos tisztségeit az Európai Gazdasági Közösség más tagországainak állampolgárai tölthessék be. A kontinentális szinten premiernek számító kezdeményezést a szenátus kommunista csoportja ellenezte, igazolva azokat az előzetes becsléseket, amelyek éppen a kommunista párt stratégiájának dogmatizmusából és merevségéből indultak ki. A nyilvánvalóan európai nyitásról tanúskodó dokumentum nyugat-európai állampolgárok számára olyan tisztségeket tesz hozzáférhetővé Franciaországban, amely „hatásköre elválasztható a szuverenitás gyakorlásától és nem jelent közvetlen vagy közvetett részvételt az állami közhatalom gyakorlásában.“ Bolgár közhangulat Bolgár közvélemény-kutatási adatok szerint a hirtelen áremelkedés, a munkanélküliség és az életszínvonal általános esése komolyan befolyásolta a közhangulatot — jelenti a BTA hírügynökségre hivatkozva a TASZSZ. A megkérdezettek csupán 1 százaléka tartja jónak anyagi helyzetét, 44 százaléka kielégítőnek minősíti, 30 százaléka súlyosnak, 16 igen súlyosnak. 23 százalék reméli az életkörülmények javulását, 24 százalék szerint a gazdasági reform nem hoz semmilyen változást, 27 százalék a helyzet további romlását tételezi fel. A közvélemény-kutatás résztvevőinek 78 százaléka a piacgazdaság bevezetése nyomán kialakuló gazdasági egyenlőtlenség ellen foglalt állást, 40 százaléka a privatizáció leállításának a híve, 33 százalék a folytatását szorgalmazza. Műholddal a kolera ellen Több latin-amerikai ország orvosai és ápolónői műhold közvetítésével cserélhetnek információt a kolerajárvány alakulásáról — jelenti, a France Presse Buenos Airesből, és hozzáfűzi, hogy ezt az Argentin Járványügyi Társaság által bevezetett távközlési rendszer teszi lehetővé. Műhold segítségével argentin, mexikói, ecuadori, perui, kolumbiai és bolíviai szakemberek tarthatnak fenn egymással összeköttetést. Amint a hírügynökség megjegyzi, a kolera januárban bekövetkezett perui jelentkezése és Kolumbiára, Ecuadorra, Brazíliára és Chilére történt későbbi átterjedése óta körülbelül 1200 halálos áldozata van a járványnak, a betegek száma pedig tízezrekre tehető. Az argentin illetékesek májusra és júniusra egyebek között a műholdas távösszeköttetés fejlesztését irányozzák elő a járvány esetleges továbbterjedésének megakadályozására. JUGOSZLÁVIA: Az újabb villongások megelőzéséért A Reuter és a France Presse egybehangzó értesülései szerint Jugoszlávia SZSZK Elnöksége az etnikai feszültségek fokozódását megelőzendő bejelentette, hogy hatáskörén belül minden eszközt igénybe vesz az újabb horvát—szerb ösz,szetűzések megelőzése érdekében. Sürgős ülése után közölte, hogy e célból a szövetségi hadsereg alakulatai tovább állomásoznak néhány horvátországi településen. Felvonultatásukra egyébként azért került sor, hogy megelőzzék a szövetségi köztársasági elnököknek az ország jövőjével kapcsolatos megbeszéléseit esetleg veszélyeztető erőszakos akciókat. ★ A Tanjug hírügynökség a vajdasági népszámlálás ideiglenes eredményeiről számol be. Ezek szerint az utóbbi 10 év leforgása alatt a kétmilliós autonóm tartományban a horvát lakosság 102 203 főről 74 232-re csökkent, az etnikai kisebbségek körében szintén csökkenés következett be, mégpedig a következő arányban: magyarok 11,5 százalékkal, románok 17,9 százalékkal, szlovákok 8,1 százalékkal stb. Növekedett viszont a romák és a muzulmán vallásúak száma. Mit mondott a miniszterelnök az Intrafórumon (Folytatás az 1. oldalról) nyek értelmében. E tekintetben Magyarországnak nincsen miért szégyenkeznie, hiszen az 1867-es Eötvös féle nemzetiségi törvény a leghaladóbbak közé tartozott, és remélhetőleg még az idén megszavazza az Országgyűlés az új, európai normák szerinti nemzetiségi törvényt. Antall József ezúttal is kitért arra a tényre, hogy Magyarország többedmagával aláírta a Helsinki záróokmányt, amely kimondja, hogy a határok erőszakos megváltoztatásáról lemondanak ezek az országok. A magyar kormány nem törekszik a határok megváltoztatására, amint ezt már számtalanszor kinyilatkozta, hanem a határok jelentőségének csökkentésével átjárhatóságának biztosításával igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatot az anyanemzethez tartozó, kisebbségi sorban élő magyarsággal. Végül Antall miniszterelnök részletesen elemezte Magyarország külpolitikáját, ismertette az előrelépéseket, valamint a szomszédos országokkal fennálló, közismert problémákat. Reményét fejezte ki ezek megjavítására, összegezésképpen „Hiába harsogja az ellenzék és egyes sajtóorgánumok, hogy hibát hibára halmoz a magyar diplomácia, hazánk jelenlegi külpolitikájáról elismerően szólnak külföldön. Ma már figyelembe veszik a véleményünket — mondta Antall József. — És hogy vannak nehézségeink, az az átalakulás ára.“ Amint arról a múlt héten beszámoltunk, a negyedik Intrafórum résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat teljes szövegét az alábbiakban közöljük: Mi, a Kárpát-medence magyar közéleti, kulturális, ifjúsági szervezetei, felhívással fordulunk az egyetemes magyarsághoz, a világ közvéleményéhez, különös tekintettel a velünk szomszédos nemzetekhez. 1. Hisszük, hogy térségünk nemzeti, kisebbségi kérdéseit csak egymást megismerve, elismerve, párbeszéd útján lehet megoldani. Karel Capek mondta: „Csak azt gyűlölhetem igazán, amit nem ismerek.“ 2. Ebben a párbeszédben egyenrangú feleknek kell részt venniük. Ehhez azonban elengedhetetlen a félelmek feloldása, azaz, hogy mindenki ott érezhesse otthon magát, ahol született és bárhol is él, ne akadályoztassák anyaországával, honfitársaival tartott kapcsolataiban. 3. Ezzel párhuzamosan fordulunk honfitársainkhoz. Ne idegenben sirassuk szülőföldünket, mert akkor hamarosan nem lesz, mit siratnunk. Ezt megakadályozandó, keressük azokat a tényezőket, amelyek ezen folyamatokat megfordíthatják. Mindanynyiunk felelőssége egyenként 1/15 milliomodnyi magyarság. 4. Mi, a Kárpát-medence hat országának magyar ifjúsága, békességet keresünk mind szomszédainknak, mind magunknak. Hisszük, közös múltunk alapjain új épületet kell emelnünk. Budapest, 1991. április 21. Az Erdélyi Világszövetség nyilatkozata Az Erdélyi Világszövetség németországi, szervezet Ausztria kezdeményezésére a dél svájci és magyarországi szövetségének nyilatkozata — a magyarországi sajtószolgálat közleménye: tiroli konfliktussal kapcsolatban hozott 1959-ben. Az egyik határozattal az ENSZ elismerte Ausztria védőhatalmi jogkörét Dél-Tirolban, „a másikkal felszólította az osztrák és olasz kormányt, hogy valósítsák meg a dél-tiroli németajkúak számára a politikai,gazdasági és kulturális autonómiát! ”A magyar kormány kezdeményezése azért halaszthatatlan, mert a szomszédos országok kormányai nem mutatnak hajlandóságot az érdemi tárgyalásokra a térség magyar népcsoportjainak képviselőivel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményes tárgyalás csak úgy képzelhető el, ha az ENSZ égisze alatt vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megbízásából az érdekelt kisebbség képviselőinek a bevonásával magas szintű kormányközi tárgyalásokon dolgozzák ki az európai normáknak megfelelő politikai rendezést. E tárgyalások célja az önrendelkezés biztosítása a határon kívül élő magyarok számára. 2. Minél sürgősebben alakuljon meg a határokon kívül élő magyarság érdekképviseleti és politikai szervezeteiből egy — az alapítók jogállását és önállóságát nem sértő — csúcsszervezet. A csúcsszervezet feladata a Magyarországon kívül élő több milliós magyar népcsoport érdekeinek képviselete a különböző nemzetközi szervezetekben. A magyar kormány kezdeményezése annál is inkább sürgető, mert az első világháborút lezáró békediktátum több millió magyart, németet és más népcsoportot szakított el anyanemzetétől, s fosztott meg nemzeti identitásának megőrzési lehetőségétől, a megmaradás politikai, gazdasági és kulturális feltételeitől. Az európai béke és a közép-európai térség politikai stabilitása, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság jövője érdekében sürgetjük a magyar kormányt, hogy minél hamarabb forduljon e kérdésben az ENSZ- hez. (MTI) AzErdélyi Világszövetség "fiái két országi szervezetének elnöke, az Erdélyi Világszövetség svájci szervezeteinek megbízottja, a magyarországi Erdélyi Szövetség megbízott képviselője, továbbá a Magyarországgal szomszédos államok magyar szervezeteinek több vezetőségi tagja 1991. április 20-án tanácskozást tartott Stuttgartban a nemzetiségi sorban élő, különösképpen pedig az erdélyi magyarság mind aggasztóbb helyzetéről. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag megállapították, hogy az erdélyi és a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetrészek jogfosztása, a kollektív jogok gyakorlásának megtagadása súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát, az egyetemes polgári jogok nyilatkozatának szellemét, továbbá a Helsinki záróokmány rendelkezéseit. A tanácskozás résztvevői aggodalommal állapítják meg, hogy a magyarok, németek és más népcsoportok elleni elnyomó politika veszélyezteti létüket. Románia politikája ellentmond az Európa Tanács, az Európa Parlament jogi és politikai normáinak. A román, a szlovák és a szerb kormányoknak a magyar, német, albán és más népcsoportok elleni elnyomó politikája veszélyezteti a térség békéjét és stabilitását, a nemzetek közötti békés együttműködést. Tekintettel a fentiekre, a tanácskozás résztvevői szükségesnek tartják, hogy: 1. A magyar kormány sürgősen forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez abból a célból, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok jogvédelmének biztosítására megszerezze a maga számára a védőhatalmi státust. E státus megszervezésére Európában az a két ENSZ-határozat jelenti a precedenst, amelyet a nemzetközi RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS I. A vérnyomokat elmossa az eső... „Itt harcolt kétezer ember június 4-én, vasárnap hajnalban a hadsereg ellen“. Ezt a feliratot olvasgattam vasárnap délelőtt, nem messze pekingi szállodánktól, a város főutcáján, három kilométerre a Tienanmen tértől. A járdán vérnyomok. Az úttesten szétvert barikádok és tégladarabok. Néhány méterrel odébb kiégett autóbuszok. A Hosszú Nyugalom sugárútján járok, Peking legfontosabb utcáján, ahol az előző órákban a hadsereg áttört a Mennyei Béke Kapujának tere felé. A tiltott város vöröses falánál gépfegyveres katonák csatárlarca. Mögöttük tankok, csövük a városra néz. A tankok mögött az egykori tiltott város, régebben itt lakott a császár. Ma a kommunista párt vezetői irányítják innen az országot. A bejáratnál, az Új Kína kapunál szombaton este még tiltakozó diákokat láttam. Jelszavaik hetek óta szinte változatlanok: demokráciát, sajtószabadságot és a korrupt vezetők megbüntetését követelik. Most az egész belvárosban a hadsereg az úr. Amikor éjféltájban eljöttem a Menynyei Béke Kapujának teréről, még legalább százezren voltak ott. De lehet, hogy többen, nemcsak diákok, hanem családok kisgyerekkel, nagymamák az unokájukkal, sasliksütők és szörpárusok. Mi lett velük? Valószínűleg soha senki nem fogja megtudni a teljes igazságot a Tienanmen téren történt véres vasárnap hajnalról. Harmadnapra megered az eső. A víz véres. A nyomokat, a véres vasárnap hajnali nyomait elmossa az eső, a forgalom újra megindul a belvárosban. Peking látszólag olyan lesz, mint volt. De vajon mi marad meg az emberek szívében és agyában? A golyók ugyanis nemcsak embereket öltek 1989 tavaszán a kínai fővárosban, de hiteket és illúziókat is. Miért és hogyan jutott idáig az országot negyven éve kormányzó kommunista párt? Mit akartak a diákok? Mi történt? Hogyan és főként miért történt mindez Peking véres 1989-es tavaszán? Erről szól a szerző az alábbiakban. IL A kígyó felüti a fejét A sárkány évében érkeztem először Kínába. A babona szerint ez a drámai változások és a katasztrófák éve. A legutolsó sárkányév ilyen is volt Kínában: 1976-ban meghalt Csou En-laj miniszterelnök, akinek a temetése alkalmából nagyszabású tüntetés volt a Mennyei Béke Kapujának terén. Elhunyt Csu Te marsall és Mao elnök is. Nem sokkal később megbukott a négyek bandája, és véget ért a tíz éve tartó, nagy proletár kulturális forradalom. Politikai drámának ez éppen elég lett volna, de természeti katasztrófa is bekövetkezett: földrengés következtében Tangsan városa, melynek több mint egymillió lakosa volt, csaknem teljesen megsemmisült. A halottak száma — mint végül kiderült — több százezer volt, a várost teljesen újjá kellett építeni. Csupa nagy esemény! Ehhez képest az 1988-as esztendő kifejezetten szürkének, mondhatnám unalmasnak tűnt. A reform, ha lassabban is, mint korábban, de haladt előre. Igaz, hogy az ősszel nagy vita bontakozott ki a központi bizottság ülésén arról, hogy hogyan tovább. Mint később kiderült, itt kezdődött meg az a hatalmi harc a legfelső vezetésben, amely végül 1989 júniusában Csao Ce-jang főtitkár leváltásához vezetett. A növekvő gazdasági problémákkal kapcsolatban két álláspont alakult ki a központi bizottság ülésén. Csao Ce-jang és az őt követő reformisták úgy vélték, hogy az infláció elől előre kell menekülni. Még több reform kell, és nem is csak a gazdaság, de a politika terén is. A másik, a győztes álláspont éppen ellenkezőleg, a reformok lefékezésében látta a megoldást. Li Peng kormányfő, a frakció vezetője, később nyíltan meg is mondta, hogy ha kell, akkor ismét a „régi, jól bevált“ módszereket alkalmazzák a stabilitás megőrzésére. Ennek a csoportnak a jelszava: stabilitást mindenáron! A kígyó éve, amely a hagyományos naptárban a sárkányét követi, általában kevesebb izgalmat szokott hozni. Kínában tehát ennek alapján nem lehetett nagy eseményeket várni. Ha már a sárkány évében sem történtek nagy dolgok, akkor mit várhatunk a kis teljesítményű kígyótól? Amikor március végén visszatértem Pekingbe, nem nagyon hittem, hogy az elkövetkező hetekben drámai események következnek majd be. Szemre nem sok minden változott a kínai fővárosban. Igaz, az árak kissé még magasabbak lettek. Később, amikor napvilágot láttak a hivatalos statisztikák, kiderült, hogy az év első négy hónapjában huszonhét százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ez nagyon nagy csapás a kis keresetű kínai családokra, hiszen a fizetések jóformán egyáltalán nem emelkedtek. Tegyük hozzá gyorsan, hogy magyar szemmel nézve tulajdonképpen minden kínai család kis keresetű, leszámítva a politikai vezetők , és a maszek vállalkozók nagyon szülő rétegét. Mindenki megdöbbent az árak gyors emelkedése láttán. Szóval ez a reform? — kérdezgetik aggodalmasam infláció azonban már tavaly is volt. A sárkány évében sem volt sokkal alacsonyabb az áremelkedés, az emberek akkor is elégedetlenek voltak. A helyzet alapvetően nem romlott azóta. A perspektíva változott meg. Korábban mindenki hihetett abban, hogy ezután egy kicsit jobb lesz. Most kiderült, hogy lehet rosszabb is. Vajon csak ezért álltak a pekingiek milliói hirtelen a tüntető diákok mellé? Ennél valószínűleg több kellett. Talán az, hogy hirtelen rádöbbenjenek: másképp is lehetne élni a 20. század vége felé Földünk legnépesebb országában... A diákmozgalom vezetői ezért kezdettől fogva azt hangsúlyozzák, hogy az alkotmány keretei között békésen kívánnak tiltakozni, és nem teszik kérdésessé a hatalom legitimitását. Az erőszakmentesség a mozgalom egyik fő jelszava lett. Az egyetemvárosok túlzsúfolt szobáiban május 4. megünneplésére készülődtek, amikor bombaként robbant a hír: meghalt Hu Jaopang. A dátum: április 15., szombat. A hivatalos jelentés szerint a politikai bizottság korábbi ülésén kapott szívrohamot. Azt még túlélte, ám a második rohamot már nem. Miről volt szó a politikai bizottságnak azon az ülésén, amelyen Hu Jao-pang szívrohamot kapott? A városban elterjedt hírek szerint Hu Jao-pang összecsapott Li Peng kormányfővel... (Folytatjuk) LENGYEL MIKLÓS Peking véres tavasza Elnémult harangok „Miért nem harangoznak?" — kérdezte az anekdota szerinti plébános a harangozod A válasz immár közhely: „Ennek több oka is van atyám. Az első, hogy nincs harang.“ Nápolytól délre, egy kis faluban szintén nem szólt a harang, ezt azonban Don Angelo kárhoztatta némaságra. A derék plébános úgy vélte, hogy „a kétezredik esztendő küszöbén nem elég modern segédeszköz ahhoz, hogy ájtatosságaik végzésére buzdítsa a hívőket“ — írta a L’Unita. A plébános tehát nyugdíjba küldte harangjait, helyettük nagyteljesítményű hangszórókat szereltetett a toronyba. Mennydörgő decibelek zúdultak ezt követően a falura reggel, délben, este. És a technikának eme harsány térnyerését az sem tette örömteli eseménnyé a hallgatóság körében, hogy a toronyból evangéliumi idézetek és különféle zenekari produkciók töltötték be az utcákat, tereket. Kiváltképpen az esti koncertek bőszítették az egyébiránt zenekedvelő olaszokat. Az elöljáróság azonban tehetetlen volt, Don Angelo „műsora“ ugyanis nem ütközött a csendháborítás paragrafusába. S ekkor az egyik ügyvéd megtalálta a leghatásosabb érvet, a kivitelezést pedig az adóhivatalra bízta. A tisztviselő megjelent a parókián, és benyújtotta a borsos számlát, a toronyzene szerzői jogdíjairól. A harangokat másnap rehabilitálták, szetmtte HEURÉKA A Kelet—Nyugat együttműködés lehetőségeinek kutatása címmel kétnapos nemzetközi tudományos összejövetel lesz május elején Budapesten. Az európai technológiai és tudományos fejlesztéssel és integrációval foglalkozó Heuréka-program és a magyar kormány közös rendezésében sorra kerülő tanácskozás három nagy témaköre a következő: környezetvédelem, biotechnológia a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban, számítógépes tervezés. „Románia érdekelt mindhárom területen. A környezetvédelem ügyében nekünk is megvannak a nagy problémáink, mint például Kiskapus és Nagybánya, a biotechnológia tekintetében bizonyos megvalósításokkal rendelkezünk, a harmadik szakterületen, a számítógépes tervezés terén pedig 20 esztendős lemaradást kell behoznunk, érdekelne tehát bennünket más kelet-európai országok helyzete és a Heuréka-program nyújtotta lehetőségek“ — jelentette ki egyebek között a Rompres munkatársának dr. Emil Georgescu egyetemi tanár, aki az Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium képviseletében a már összeállított, eléggé népes román szakemberküldöttség egyik vezetője. epőéb miniszétrium. RÖVIDEN • RÖVIDEN • Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke május 6-9 között Németországba látogat Richard von Weizsäcker elnök meghívására. A magyar köztársasági elnök a látogatás során találkozik még Helmut Kohl kancellárral, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, valamint a német parlamentben képviselt pártok vezetőivel. • Elhunyt Claude Gallimard, a híres párizsi kiadó alapítójának fia. Az Ifjabb Gallimard 1988-ig vezette a kiadót. • Mától lép érvénybe Mongóliában a bankok autonómiájának kiszélesítését célzó törvény. • Ro Te Vu dél-koreai elnök leváltotta a belügyminisztert, miután egy letartóztatott diák a rendőrségen elszenvedett sérüléseibe belehalt. • Svájcban csaknem 7 százalékkal növekedett egy esztendő alatt a bűncselekmények aránya. Bernben közzétett hivatalos statisztikák szerint a legnagyobb aggodalomra a kábítószer-fogyasztás okozta halálesetek számának növekedése ad okot, valamint a narkósok átlagéletkorának rohamos csökkenése. A halálesetek három százalékában az áldozatok életkora 17 évnél alacsonyabb volt. Ezen kívül nőtt a gyilkosságok és a rablások száma is. FRANCIAORSZÁG EGYIK LEGRÉGEBBI apátsága — eladó. A Limoges melletti Solignac első apátusa 651-ben Szent Élei, az ötvösök védőszentje, a derék Dagobert király udvari ötvöse volt... Az apátság jelenleg egy kisebb szerzetesi közösség kezelésében van, az utolsó ott lakó tizenkét szerzetes átlagéletkora 73 év. Nem tudják fenntartani a román műemlékeket. A már jelentkezett vevők többsége nem egyházi célra kívánja felhasználni az apátságot. honnan EGY SANGHAJI MÉHÉSZ a feleségén próbálta ki először a legtermészetesebb — méhcsípéses — akupunktúrát. Az amatőr doktornak csupán arról kellett gondoskodni, hogy az elszabadított rovarok az előírt helyen szúrják meg a hitvesét. REKORDÁRON, 1,54 millió dollárért kelt el a Christie’s aukciós ház árverésén egy óegyiptomi ihletésű Cartier-óra. Az 1927-ben alkotott becses szerkezet gyöngyházból, koránokból és zománcból készült. SÚLYOS PÉNZBÜNTETÉSRE ítélte egy amerikai kormánybizottság a KSHE rádióállomást, amiért két héttel az Öböl-háború kitörése után az Egyesült Államok elleni állítólagos atomtámadásról közölt hírt. A rádió később bocsánatot kért és felmondott rémhírterjesztő munkatársának, aki egyéni akcióként ismerte be tettét. A pénzbüntetés indoka: a rádió csak két óra múlva ismerte el, hogy a támadás híre kacsa.