Romániai Magyar Szó, 1992. február (4. évfolyam, 643-666. szám)

1992-02-01 / 643-644. szám

Romániai Magyar Szó 2 • A NAGYVILÁG HÍREI • 1992. február 1-2, LONDON—PÁRIZS—PEKING Udvarias nem Jelcinnek Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön Londonban megszakította New Yorkba vezető útját, hogy megbeszéléseket folytasson John Major brit kormányfővel. A kétórás találkozó során az orosz elnök felkérte Nagy-Britanniát, hogy a többi nukleáris hatalommal, Franciaországgal és Kínával együtt kövesse az USA és Oroszország példáját, és csökkentse nukleáris fegyverzetét. Jelcin elsősorban azt szeretné elérni, hogy Nagy-Britannia mondjon le nukleáris flottájának korszerűsítéséről, ne vásárolja meg az amerikaiakkal leszerződött újabb négy Tridenttípusú tengeralattjárót. Major kifejezte megelégedését az amerikai és orosz leszerelési terv fölött, ugyanakkor leszögezte, hogy országa nem mondhat le az illető tengeralattjárók megvásárlásáról, ugyanis hadászati atomereje még ezzel is a nukleáris elrettentés minimális szintjét üti meg. Jelcin javaslatát egyébként Franciaország és Kína is „udvariasan visszautasította“, lényegében mindkettő azonos álláspontot vall, miszerint egyikük sem vett részt a fegyverkezési hajszában, nukleáris erejük pedig szigorúan védelmi jellegű, illetve az elrettentés célját szolgálja. Visszatérve a Major—Jelcin találkozóra: a felek tízpontos nyilatkozatot írtak alá a két ország gazdasági és katonai együttműködéséről. Nagy-Britannia többek között vállalta, hogy szovjet tudósokat szerződtet, ami megelőzné olyan harmadik világbeli országok általi foglalkoztatásukat, amelyek saját nukleáris programot kívánnak kifejleszteni. Ugyanakkor a brit kormányfő ígéretet tett arra, hogy közbenjár a nemzetközi pénzügyi intézeteknél az Oroszország és a többi volt szovjet köztársaság megsegítését szolgáló hitelek folyósítása érdekében. Habbas felrobbantja a franciát Valóságos kormányválságot idézett elő Georges Habbasnak, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet vezetőjének egy párizsi kórházba való beutalása. A kipattant botrány nyomán egy államelnöki tanácsos és három magas rangú kormánytisztviselő, közöttük a francia KM második és harmadik embere lemondott, s nincs kizárva, hogy maga Roland Dumas francia külügyminiszter is kénytelen lesz erre a lépésre. Mindenesetre az ügy nagy port vert fel külföldön is. S ez még csak a kezdet, David Levy izraeli külügyminiszter nyilatkozatban ítélte el Habbas párizsi kórházba utalását, hangoztatva: ez a lépés pofonként csattan azok arcán, akik a terrorizmus ellen harcolnak. Washington is határozottan elítélte a Habbas által vezetett szervezet „rendkívüli erőszakosságát“. A francia jobboldal a terrorizmus felkarolását veti szemére a szocialista kormányzatnak, míg a kommunista párt lapja a jobboldal felé való elhajlást látja az ügyben. Georges Habbas a „palesztin terrorizmus“ egyik kulcsfigurája. Vezetése alatt a Népi Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet 1968-ban „feltalálta“ a repülőgéprablást, s mintegy tíz éven keresztül a szervezet kommandói polgári gépek tucatjait térítették el, robbantották fel, napirenden voltak a túszszedések, illetve a túszok — elsősorban zsidók és amerikaiak — elleni megtorlások. A világközvélemény Habbast és az általa vezetett szervezetet egyértelműen terroristaként könyveli el. S mivel a Népi Front tagszervezete a PFSZ-nek — noha Habbas eltávolodott Arafattól, s Arafat is határozottan elhatároja magát a szervezet terrorakcióitól —, ez utóbbinak máig sem sikerült lemosnia magáról a „terrorista“ jelzőt. (K ?.) OLASZORSZÁG Giulio Andreotti olasz miniszterelnök a képviselőházban előterjesztett jelentésében megvonta kormánya tevékenységének mérlegét. Hangsúlyozta: a kormány, akárcsak a törvényhozás, eleget tett küldetésének. Javasolta, hogy a júniusban esedékes választásokat tartsák meg áprilisban. Andreotti négypárti balközép kormánya addig maradna tisztségében, míg a választások után megalakul az új kormány. Olaszország háború utáni ötvenedik kormányának lemondása november óta vár A mór megtette kötelességét... ható volt a koalíciós partnerek között az intézményes reformok ügyében felmerült nézeteltérések miatt. Azért halogatták mostanáig, hogy Olaszország tényleges kormánnyal vehessen részt a maastrichti EK. csúcson, s a parlament elfogadhassa az 1992-es költségvetést. A France Presse tudni véli, hogy Cossiga elnök vasárnap, a képviselőházban és a szenátusban tartandó vita után, bejelenti a parlament feloszlatását. A választás megtartásának napjaként politikai körökben legtöbbnyire április 5-ét jelölik meg. Külügyminiszteri EBEÉ-konferencia Több menetes szakértői tanácskozás és két dokumentumtervezet kidolgozása után ülésezik a csehszlovák fővárosban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) külügyminiszteri konferenciája — jelenti Prágából a Trompres különtudósítója más hírügynökségi értesülésekkel egybehangzóan.. A külügyminiszteri összejövetel munkálatainak bevezető részében felvettek a fórum tagállamai közé tíz volt szovjet köztársaságot: Örményországot, Azerbajdzsánt, Belaruszt, Kazahsztánt, Kirgíziát, Moldovát, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt, Ukrajnát és Üzbegisztán. Amint ezzel kapcsolatosan a Reuter megjegyzi, Oroszország a Szovjetunió helyét foglalta el az EBEÉ keretében, Grúzia pedig valószínűleg bonyolult belpolitikai helyzetéből adódóan egyelőre nem kérte felvételét. A Jugoszláviával való esetleges nézeteltérések elkerülése céljából a konferencia részvevői csak megfigyelői státust adtak Szlovéniának és Horvátországnak. Következésképpen az EBEÉ-nek jelenleg 48 tagállama van. Érdekes körülmény, hogy a prágai Kultúrpalotában ülésező konferencián ázsiai országok képviselői is jelen vannak. Ezzel kapcsolatosan Adrian Níastase külügyminiszter szolgált némi felvilágosítással az újságíróknak. Amennyiben az EBEÉ konferenciának van atlanti kiterjesztése, el lehet fogadni ázsiai kiterjesztést is. 1975-ben, a helsinki csúcs idején katonai meggondolásokból elfogadták az USA és Kanada részvételét, ma pedig politikai meggondolásokból elfogadható a konferencia hatókörének kiterjesztése Ázsia felé, annál is inkább, mert az EBEÉ központja Európában van — mutatott rá egyebek között a román külügyminiszter. Václav Havel csehszlovák államelnök megnyitó beszéde után a résztvevők az előzőleg kidolgozott két tervezet — a prágai dokumentum és az összejövetel konklúziói — általános keretei között napirendi pontokként az alábbi fő témaköröket vitatták meg: európai átalakulások, az EBEÉ intézményeinek és struktúráinak megerősítése, valamint orientációk az idén a finn fővárosban sorra kerülő EBEÉ- csúcsértekezletre, a Helsinki 2-re. Bush—Mijazava találkozó George Bush, az Egyesült Államok elnöke New Yorkban találkozott Kiicsi Mijazava japán kormányfővel, akivel főként a két ország kereskedelmi kapcsolatairól tanácskozott. A japán miniszterelnök biztosította az amerikai államfőt, hogy országa eleget tesz a Bush elnök januári tokiói látogatása során tett ígéretének és növelni fogja amerikai gépkocsik, illetve pótalkatrészek importját. A megbeszélések további témaköre az volt, hogy romlik Japán hitele az Egyesült Államokban. George Bush biztosította Kiicsi Mijazavát, az USA baráti, jó viszonyt kíván Japánnal, még akkor is, ha a kereskedelmi kapcsolatok ügyében határozott álláspontra helyezkedik. Másrészt az amerikai elnök megígérte, a Borisz Jelcinnel ma sorra kerülő megbeszélésein ismét felveti a Kuril-szigetek problémáját. Mint ismeretes, Japánnak a szigetvilággal kapcsolatosan még a második világháború idejéből területi igényei vannak. Hónapok kérdése a kéksisakosok Jugoszláviába való kivezénylése Az ENSZ békefenntartó műveleteivel megbízott Marrack Goulding, a világszervezet főtitkár-helyettese szemléletében ma távolibbnak tűnik a békefenntartó erők Jugoszláviába vezénylésének lehetősége, mint korábban gondolták volna. Goulding, jugoszláviai látogatása végeztével visszatérőben New Yorkba rövid megállót tartott Bécsben, ahol találkozott Alois Mock osztrák külügyminiszterrel. Bécsi nyilatkozatában Goulding kijelentette: gyakorlatilag kizárja annak lehetőségét, hogy az elkövetkező hetekben felsorakoztassák Jugoszláviában a kéksisakosokat. Az ENSZ béketervében előirányzott felfejlesztésük inkább hónapok, mint hetek kérdése — hangoztatta. Szerinte a nagy akadályt a horvátországi szerb kisebbség szembeszegülése jelenti, de Goulding úgy látja, hogy kitartó erőfeszítésekkel áthidalhatók a nehézségek. Ehhez, persze, időre van szükség. Marrack Goulding még megjegyezte, hogy a tűzszünet, bár időnként megsértik, stabilnak mondható Horvátországban. Lemond az ír kormányfő Charles Haughey, Írország miniszterelnöke bejelentette, hogy a jövő héten lemond tisztségéről — közli a France Presse. Ezt követően a hét végéig választásokat rendeznek az írországi kormánypártban, a Fianna Failben a pártvezér és egyben a kormányfő utódjának kijelölésére. A hírügynökség szerint Haughey pártjának koalíciós partnere, a Demokratikus Haladó Párt követelésére és abból kifolyólag kénytelen lemondani, hogy politikai botrányokba keveredett. Amint egyik előbbi lapszámunkban közöltük, az ír kormányfőt egyebek között azzal vádolták meg, hogy 1982- ben jóváhagyta két újságíró telefonbeszélgetéseinek lehallgatását, újabban pedig egyes üzletemberek kétes üzelmeit takargatta. AZ OROSZ LESZERELÉSI TERV Mint előbbi lapszámunkban közöltük, Borisz Jelcin nagyszabású leszerelési programot jelentett be. Az alábbiakban a France Presse értesülései alapján foglaljuk össze az orosz javaslatokat: Nemzetközi ügynökséget hozunk létre a nukleáris fegyverzet csökkentése ügyében azzal a megbízatással, hogy ellenőrizze az egész nukleáris ciklust, kezdve az urániumérc kitermelésével és végezve a fegyverek tárolásával. Oroszország parlamentje ratifikálja a START-egyezményt, amely, miután Belarusz, Kazahsztán és Ukrajna is ratifikálja, a lehető legrövidebb időn belül hatályba lép. A hadászati fegyvertár csökkentése: 600 hadászati, felszín-felszín (föld vagy tenger) indítású ballisztikai rakéta, együttvéve 1250 nukleáris töltet már nincs állandó riadókészültségben, 130 hadászati rakétaindító pályát leszereltünk, illetve a közeljövőben leszerelünk; hat atomtengeralattjáró indítórendszereit leszereljük; beszüntetjük több támadó hadászati fegyverzettípus kutatási és fejlesztési programját; a legrövidebb időn belül felszámoljuk az Ukrajnában felfejlesztett nukleáris fegyvereket; leállítjuk a TU—160 és TU—95 MS típusjelű nehézbombázók gyártását. A jövőben leállítjuk a légiszállítású, hosszú hatótávolságú cirkáló rakéták összes típusának gyártását; javasoljuk új típusú rakéták gyártásának leállítását kölcsönösségi alapon; leállítjuk a tengerről indítandó hosszú hatótávolságú cirkáló rakéták gyártását és javasoljuk az összes ilyen típus felszámolását kölcsönösségi alapon; csökkentjük a ballisztikai rakétákkal felszerelt atomtengeralattjárók számát és nem tartjuk őket állandó riadókészültségben kölcsönösségi alapon; az előirányzott hét évről három évre rövidítjük az állandó riadókészültségben levő támadó hadászati fegyverzet csökkentésének időtartamát egészen a kölcsönös, megegyezéssel előzetesen megállapított szintig; meggyorsítjuk ezt a csökkentést az Egyesült Államokkal való kölcsönös megállapodás alapján. Tárgyalásokat kezdünk a nyugati országokkal az új javaslatok alapján a hadászati fegyverzet fokozatos csökkentéséről egészen 2000—2500 robbanótöltetig mindkét részről. A harcászati nukleáris fegyverzet csökkentése. Leállítjuk a föld-föld típusú harcászati rakéták nukleáris tölteteinek, a tüzérségi nukleáris lövedékeknek, valamint a nukleáris aknáknak a gyártását; a jövőben felszámoljuk a nukleáris töltetek készletét; a jövőben felszámoljuk a tengeri indíttatású harcászati nukleáris fegyverek egyharmadát és a légelhárító rakéták nukleáris tölteteinek felét; felére csökkentjük a légierők harcászati lőszertartalékait és kölcsönösségi alapon visszavonjuk az első vonalban állomásoztatott légierők nukleáris fegyvereit. Rakétaelhárítás és űrvédelem. Folytatjuk a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal; kölcsönösségi alapon felszámoljuk az űrvédelmi rendszereket és egyezményt dolgozunk ki a műholdelhárító fegyverzet teljes eltiltásáról; az Egyesült Államokkal közösen kiépítünk és kiaknázunk egy globális védelmi rendszert a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (csillagháború) helyett. A nukleáris fegyverkísérletek és a hasadóanyagok gyantása. Javasoljuk az összes fegyverkísérletek teljes eltiltását; jóváhagyjuk az 1991-es moratóriumot a nukleáris fegyverkísérletek ügyében és javasoljuk az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú tárgyalások felújítását a nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról; folytatjuk a katonai célú plutóniumgyártás csökkentésének programját és 2000-ig leállítjuk az erre szolgáló reaktorokat. A tömegpusztító nukleáris fegyverek és célbajuttatási eszközeik elterjedésének megakadályozása. Betartjuk az atomsorompó-szerződést, amelyhez nukleáris hatalomként csatlakoznia kell Belarusznak, Kazahsztánnak és Ukrajnának; törvényt fogadunk el a tömegpusztító nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására az olyan anyagok és technológiák exportjának ellenőrzésével, amelyek lehetővé tennék nukleáris, vegyi vagy bakteriológiai fegyver kifejlesztését. Hagyományos fegyverzet. Oroszország parlamentje ratifikálja az európai konvencionális leszerelési egyezményt; folytatjuk a volt Szovjetunió fegyveres erőinek csökkentését 700 ezer főig; tárgyalásokat kezdeményezünk Kínával a határövezetben állomásozó konvencionális haderők csökkentéséről; 13 ezer főre korlátozzuk a hadgyakorlatokon részt vevő katonai állományt. Vegyi fegyverek: 1992-ben globális szerződést írunk alá a vegyi fegyver eltiltásáról; felülvizsgáljuk az 1990-ben az Egyesült Államokkal megkötött és a vegyi fegyver felszámolására vonatkozó egyezmény alkalmazási ütemtervét. Biológiai fegyverek. Javasoljuk, hogy többoldalú alapon hozzanak létre mechanizmust a biológiai fegyverekre vonatkozó 1972-es szerződés alkalmazásának ellenőrzésére; a szerződés alkalmazását meg kell gyorsítani. Nem kímélik az iszlamistákat Miután a hatóságokkal szembeni engedetlenségre való felbújtás vádjával börtönbe zárták Rabah Kebir FIS-vezetőt, a Nemzeti Televízió adásában az algériai belügyminisztérium képviselője kijelentette: az algériai rendőrség meghozná a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a zavargások szervezői ellen. Az iszlám fundamentalistákkal szembeni hatósági feltárás egyik mozzanataként kormányellenőrzés alá helyezték az El Szunna mecsetet, amelyet évek óta a FIS fórumaként használtak a pénteki imanapon. Az eseményről beszámoló El Watan című lap, mértékadó forrásokra hivatkozva, azt is megírja, hogy a mecset élére új imámot neveztek ki a hatóságok, bár nevet nem említ. „JÓ NAPOT. AZ ÜZENETRÖGZÍTŐM ELROMLOTT, DE AZÉRT CSAK BESZÉLJEN, KÉREM.” Athén nevének hallatán bizonyára sok legelnek, mint egykor. Bizonyára Amaltminden eszébe jut az olvasónak. Valójában heis utódai, akik annak idején a nimfák a világ egyik legrégebbi városa, a homok- hegyi kecskéi voltak és tejükkel táplálták rácia szimbóluma, már a Krisztus előtti Zeuszt. A hálás isten, midőn a kecske kihatodik században a görög városállamok merült, az égboltra emelte és csillagképét feje, ahol gazdag kereskedelem virágzott, formált belőle. Szarva a bőség szaruja lett. Múlt és jelen, mítosz és valóság összefe- melyből kifogyhatatlan gazdagság ömlött, nókik a szűk utcákban, a modern épület Bőréből győzhetetlen pajzsot készíttetettek, a virágos terek és az olajfákkal beültetett hegyoldalak között. A várost járva elveszek Omrónia forgatagában (ez Athén főtere), megmászom az Akropoliszra vezető lépcsők évszázadok óta simára csiszolt köveit, elbámészkodom a Pláka (ez az athéni piac) bábeli nyelvzavarában. Itt egymás mellett árulják Hitler és Sztálin szobrát, de kapható kisharang, géppisztoly, sztereo hifi-torony és ki tudná még mi minden... A város leghíresebb épülete az Akropolisz. Valaha Dionüszosz temploma volt, s bár azóta sokat változott itt is az élet, istenekről ma is mesélnek, hisz valaha Athén a világ fővárosa volt. Az Akropoliszhoz vezető, olajfákkal díszített ösvényen sokat sétálgathatott Arisztotelész, a híres görög bölcselő, aki szerint a legnagyobb etikai erény az igazság, és az állam feladata, hogy az embert erkölcsre nevelje ... Most éppen renoválják, újjáépítik az Akropoliszt, meghagyva évezredes hangulatát, köveit. A hegy oldalában fürge kecskék ouzót ivott, ilyenkor nincs más, mint Ariadné segítségét kérni. Azét a krétai királylányét, akit Thészeusz szabadított ki a labirintusból azzal, hogy a lány fonalat görgetett eléje és így a fonal őt Ariadnéhoz vezette. Athén esti hangulata szinte idézi Ariadné hajdani fonalának illatát, itt-ott megpörkölve, mert a tereken szabadon sü ATHÉNI SÉTA Gyönyörű a kilátás innen a nyüzsgő városra. Mert a messzeség megszépíti. A közvetlen környezet bizony szemetes, rendezetlen, piszkos. Az Omrónián éppúgy, mint a Plákán vagy Athén bármelyik utcájában a tejfölös túrót, a görög salátát vagy a halat kézről kézre adják, maszatos tűzhelyeken sütik és nem a legtisztábbra mosott tányéron tálalják. No, de ki figyel erre az istenek árnyékában! Amikor leszáll az este Athénban, gyér a világítás, az idegen könnyen eltéved, de az a görög sem tud útba igazítani, aki sok magának, amelyen a villám se hatolták a birkát, ég a sült kukorica, és a füstöt... ben az illatok, a szagok keverednek. Különös hangulat ez, találkozik a jó a rosszal, éppúgy, mint valamikor az Olümposzon, ahol az istenek civakodtak és bosszújukat mindig az embereken töltötték ki. Athénhez szorosan hozzátartozik Pireusz, a híres kikötő. Hatalmas hajók indulnak és érkeznek naponta a világ minden tájáról megrakva áruval, emberrel, gépekkel. Itt találkozik a sokféle ember: a fehér, a néger, a kínai, a japán, a görögkeleti, a levantei, a katolikus, a zsidó, a mohámé . . , dán és az ateista. Bejártam a fél világot, kát, a harsogó öniróniát, a lugasokat, de ilyen piacot még nem láttam. Az eladó kerteket, amelyek Athént díszítik. (Riport) hangosan kínálja a ficánkoló halat és a frissen gőzölgő piláfot. Békésen megfér egymás mellett a méz és az ecet, a már néhány napja büdösödő hal és halálra ítélt, de még élve reszkető bárány... Állítólag a nimfák szépek és hosszú életűek, s amíg élnek, örökké fiatalok. Lehet, hogy én nem találkoztam velük, de annál több öregasszonyt láttam, akik hátukon batyuval rótták a meredek utcákat, cipekedtek, vagy a ház előtt ülve magot válogattak. Irigyeltem a férfiakat, mert nemigen láttam őket dolgozni. Inkább a teraszokon, a kávéháznak nevezett vendéglőcskékben, kissé szutykos asztaloknál szürcsölték a számunkra ihatatlan kávét és kortyolgatták a hosszú pohárba töltött hideg vizet. Bármennyire igyekszem Athén árnyoldalát is mutatni, inkább mégis a csodálkozás, az áhítat szól belőlem, mert varázsa van. Ha Róma, az örök város, akkor Athén a nimfa, aki valóban hosszú életű és örökké fiatal. Aki egyszer megmászta az Akropoliszt és élvezte a piac forgatagát, s bár hányingert kapott Pireusz szagától, az mégis visszavágyik vagy legalábbis sohasem felejti el Dionüszosz templomának völgyét vagy a nyüzsgő Pláa TARKABARKA HÉT fogott, hogy átsegítse a tél megpróbáltatásain s az egykori Szovjetunió összeomlását követő szükséghelyzeten a volt birodalom tagköztársaságait, amelyek most próbálgatják, hogyan is álljanak meg saját lábukon, miként vergődjenek ki az összszövetségi kapcsolatok hálójából és teremtsenek olyan életképes visszonyrendszert, hogy önálló allamottként megállják helyüket. Egyelőre legnagyobb gondjuk a mindennapi betevő falat, a gyógyszer. A Washingtonban tartott gyorssegély-konferencia döntése nyomán, amelyen Bush elnök világméretű koalícióra szólított annak érdekében, hogy — mint mondotta — a a hidegháború után az emberiség megnyerje a békét, február 10-én megérkeznek a volt szovjet köztársaságokba, a jelenlegi FÁK-tagállamokba, a sivatagi háború tartalékából élelmet és gyógyszert szállító első amerikai katonai repülőgépek. A Reménység-hadműveletnek nevezett akció légihídján, melynek indulási hídfője Frankfurt, két hét leforgása alatt 54 óriásgépet indítanánk. Bush elnök 600 millió dolláros újabb humanitárius megajánlásával nem annyira követendő példát akart állítani a résztvevők elé, mint inkább válaszolni kívánt Nyugat-Európának, amely kevesellte az amerikai hozzájárulást az 1990—91-ben nyújtott segélyösszeghez. Ám amikor az amerikai elnök a béke megnyeréséről beszélt, nem csupán a gyorssegélyakcióra gondolt, hanem a hosszabb távú segélyezésre, a gazdasági fellendüléshez bázist teremtő műszaki segítségnyújtásra is. Ezen az úton kíván alapozó munkát végezni a májusra Lisszabonban tervezett nemzetközi értekezlet, azt követően pedig a Japán által felkínált helyszínen tartandó tanácskozás, melynek vonzerejét növeli az a tény, hogy Japán kezdetben elzárkózott a segélyezéstől, s a második világháború után szovjet birtokká nyilvánított Kurilszigetek visszaadásától tette függővé azt. B BB Talán egyik legméltányosabb döntése a washingtoni értekezletnek az úgynevezett háromszög-akció elhatárolása volt. Ennek lényege, hogy földrajzi közelségük, eddigi együttműködési tapasztalatuk, a FÁK-köztársaságok előtt tornyosuló — a maguk életében is megtapasztalt — átmeneti rendszervaltási gundok alapos ismerete, továbbá termékeik és szolgáltatásaik keleti piacának megőrzése mondhatni predesztinálja őket az azonnali és távlati segélyakcióban való részvételre. A háromszög pedig úgy értelmezendő, hogy a posztkommunista országoknak a FÁK- országokba küldött áruszállítmányát, illetve ott eszközölt szolgáltatásait (pl. út- és lakásépítés) a segélyező nyugati országok finanszírozzák. A kezdeményezés Dienstbier csehszlovák külügyminisztertől ered, s a visegrádi hármak nevében terjesztették elő. Ugyanilyen elgondolással vett részt a munkálatokon Románia, abból a megfontolásból kiindulva, hogy egy ilyen megoldás mindegyik fél érdekeit figyelembe veszi. fl ■ B Az eljövendő béke prelúdiuma — talán kissé hangzatosan, de nem minden alapot nélkülözve nyilatkozott így a kedden és szerdán Moszkvában tartott arab—izraeli béketanácskozásról David Levy izraeli külügyminiszter. Persze, mindenki tudja, hogy a béke még igen távoli cél, de az utóbbi évek, sőt mondhatni az utóbbi egy-két évtized igazán meggyőző olyan értelemben, hogy a tárgyalások, ha mégoly nehézkesen indulnak is be és lassan haladnak a megoldás felé — türelmes kitartás és kölcsönös engedmények nyomán végül is meghozzák a sikert. A moszkvai tanácskozás pedig, tévedés veszélye nélkül állítható, példája annak, hogyan visz előre az engedmény. Mert gondoljuk csak végig: az előző, washingtoni szakasz előtt nemcsak Izrael, de a tárgyalások útját egyengető Egyesült Államok, személy szerint a tárgyalások kovácsa, Baker külügyminiszter még hallani sem akart arról, hogy önálló palesztin küldöttség vegyen részt (az akkor kétoldalú) megbeszéléseken, ehelyett ragaszkodott a Madridban elfogadott jordán—palesztin küldöttség formulájához. Nos, a harmadik szakaszra nemcsak hogy önálló palesztin küldöttség érkezett, de összetételében a megszállt területeken kívül, diaszpórában élő és kelet-jeruzsálemi palesztinok is voltak, akiknek részvételét korábban a legkategorikusabban ellenezte Izrael. És ha a plénum munkálatain nem is volt jelen a palesztin delegáció, a megalakult munkacsoportokban részt vesznek tagjai, s jelen lesznek az esztendő folyamán tartandó megbeszéléseken. A BB január 31-én volt 25 éve annak, hogy Románia diplomáciai kapcsolatra lépett a Német Szövetségi Köztársasággal. A hajdani Szovjetunió után Románia volt az úgynevezett szocialista tábor második országa, amely a hitleri Németország jogutódjának tekintett NSZK felé kitárta kapuit, s megtette a közeledő lépést. A maga idejében korszakos diplomáciai kezdeményezésnek tekintették, nemcsak Európában, de világviszonylatban is. Egyik oldalról elismerés, másikról sanda pillantások, de még elítélő vélemények is kísérték. A „szocialista táborban“ voltak olyan hangok, hogy Románia imperialista-bérenc politikát folytat, s ezt persze nemcsak ezzel az akciójával érdemelte ki. Ám, ha a múlt elhibázott politikájának sok vetületétől elhatároljuk magunkat, az akkori Nyugat- Németország elismerése, s a diplomáciai kapcsolatok felvétele után a gazdasági , társadalmi élet különféle területeire kiterjedő jó, mondhatni baráti viszony ápolása és együttműködés kifejlesztése helyességét a történelem igazolta, és nem túlzás azt állítani, hogy szerepe volt az európai enyhülésben, az európai biztonsági és ■ ■ ■ A világ tehetősebb része össze- együttműködési folyamat beindításában és továbbvitelében, tehát — áttételesen — mindabban, amit ez a folyamat kontinensünk életében hozott. A BB ismét terítékre került a Falklandszigetek sorsa. Persze nem úgy, mint 1982 tavaszán, amikor Argentína négyezer főnyi katonát tett partra, megszállva a szigetcsoportot, melynek birtoklásáért több mint másfél évszázada verseng egymással az egykor gyarmatosító Anglia és Argentína, amely földrajzi közelségénél fogva egy ideig birtokolta a múlt század első felében. Most az argentinok által Malvinszigeteknek nevezett szigetcsoport hovatartozását illető békés rendezés szándékával ültek tárgyalóasztalhoz Buenos Airesben Argentína és Nagy-Britannia képviselői. A szigetországot Tristan Garel- Jones külügyminiszter-helyettes képviselte, aki hivatalos látogatást tett a tíz évvel ezelőtti ellenségnél, amellyel tavaly állították helyre a Falkland-háború idején megszakadt diplomáciai kapcsolatokat. Mert a partraszállást háború követte: Nagy-Britannia flottájának részét (mintegy 70 hajóját 8000 katonával) a térségbe irányította. A súlyos veszteségek ellenére az argentinok maradtak, a britek csupán a szigetcsoporthoz tartozó Dél-Georgia szigetén vetették meg a lábukat. A BT határozatban szólította fel a két országot a konfliktus békés rendezésére, párhuzamosan az argentin csapatok visszavonásával, a brit dekolonizációval. Megbeszélések voltak ugyan a felek között, de a Falkland-szigeteken a helyzet változatlan, az argentinoknak továbbra is nuestras Islas Malvinas. Hogy Garel Jones megbeszélései milyen fejleményeket hoznak — elválik. BBB Sok meglepetést, sok kellemetlen percet okozott a németeknek (keletieknek és nyugatiaknak egyaránt) az a tény, hogy a nyilvánosság számára hozzáférné levetetten a Stasi-dossziékat. A feladatkörét példásan ellátó egykori kelet-német biztonsági szolgálat minden lehető adatot összegyűjtött, minden iratot gondosan rendszerezett saját állampolgárairól s a nyugati testvérekről, sőt másokról is. De hogy valakinek a bűnlajstromát saját legközelebbi hozzátartozójának feljelentései terheljék, ez talán még a Stasi számláján is soknak tűnik. Pedig előfordult már: Vera Wallenberger Bundestag-képviselő döbbenten szerzett tudomást arról, hogy férje Stasi-kém volt, s egy alkalommal, amikor együtt jártak Londonban, a férje mindenről tájékoztatta „kenyéradó gazdáját“, még a feleségéről is. A Donald fedőnéven szereplő ügynök, Knud Wallenberger kommunista családból származik. Apja 1937-ben Amerikába emigrált, ott megnősült, s 1954-ben, hogy úgymond megszabaduljon a maccarthizmustól, visszatért Németországba, de keletre, Kelet- Berlinbe. Fiát, Knudot 20 évesen vonta be kötelékébe a Stasi. Dán anyja révén dániai útlevéllel rendelkezett, így aztán könnyen átjárhatott Nyugat-Berlinbe és nemcsak oda. A különben ragyogó matematikus Knud Wallenberger 1981-ben nősült, felesége Vera akkor még filozófiahallgató volt. Amikor mindketten beléptek egy pacifista körbe, a Stasi felújította kapcsolatát Knuddal, és következett a rendszeres együttműködés. Most pedig sajnálkozik azon, amit a felesége ellen tett, s bevallja, hogy valószínűleg akadrak olyan honfitársai, akiknek az ő feljelentései miatt derékba tört a karrierjük. Mentségére azt hozza fel, hogy mindig meggyőződésből cselekedett, mert változtatni akart a helyzeten. Hogy milyen irányban? Nem mondja. A családi helyzeten mindenesetre változtat Vera. Bár két fiúgyermek (9 és 7 évesek) anyja, válik „Donaldtól“. BBB A nemzetközi köztudatban január vége felé robbant az a rakéta, melynek fellövésével Kazahsztán megsértette a Szovjetunió által a START-szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettségeket. A hat robbanófejjel ellátott interkontinentális ballisztikus rakétát kísérleti céllal lőtték fel, a Turatamnak nevezett bázisról, amely állítólag azonos Bajkonurral. Mintegy hat és félezer kilométer megtétele után a rakéta Kamcsatkában ért földet. A történteket világgá kürtölő brit lap, a The Guardian híradása után magyarázkodva, az Izvesztyija aztírja: hivatalos kazah források szerint az SS-19 rakéta módosított változatát december 20-án valóban kilőtték kazah területről, de a kazah hatóságok tudomása nélkül. Különben is Kazahsztán nem rendelkezik a repülés ellenőrzéséhez szükséges műszaki eszközökkel. Ez alatt pedig azt kell érteni, hogy a központi hadvezetés a felelős. Ennek részéről olyan magyarázat hangzott el, hogy már hónapokkal a Szovjetunió szétesése előtt eltervezték a kísérletet, s az LSA-t tájékoztatták a fellövésről. Nazarbajev kazah elnök — nem tudni mi okból — azt nyilatkozta, hogy a rakétakísérlet kutatási célt szolgált, nem volt katonai jellegű. A közvélemény szempontjából jó lenne eldönteni: katonai vagy tudományos kísérletről volt-e szó, s méginkább azt, hogy mennyire tartják magukra nézve kötelezőeknek a volt Unió szerződéses obligáit az utódok ■— oroszok és nem oroszok. Mert az interkontinentális rakétákkal való játszadozás — legyünk finomak: kísérletezés — nem megnyugtató sem egy esetleges baleset lehetőségét, sem egyéb következményeit tekintve. Talán a legújabb leszerelési javaslatok, amelyeket Bush elnök és közvetlen válaszként Jelcin jelentett be, a Camp David-i megbeszélések nyomán több biztonságérzetet sugallnak majd. SZŰCS OLGA • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • • Kína és Moldova Köztársaság diplomáciai kacsolatot létesített. A kiadott közös közleményben Moldova vállalta, hogy semmilyen kapcsolatra nem lép Taivannal, melyet Kína szakadár tartománynak tekint. • A Biztonsági Tanács úgy döntött, ajánlja az ENSZ-közgyűlésnek: vegye fel a világszervezet tagjai sorában Örményországot, Kirgisztánt, Üzbegisztánt és Tádzsikisztánt. Kazahsztán felvételét múlt héten ajánlotta a BT. A közgyűlés a napokban dönt a felvételről. • India, jóllehet már 1950-ben elismerte Izraelt, mindmáig nem volt hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni vele. Most a két ország megállapodott a teljes jogú diplomáciai kapcsolatok felvételében. • Garancia-egyezményt írtak alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi székhelyén, melynek értelmében Észak-Korea beleegyezik abba, hogy az ügynökség szakértői ellenőrizzék összes nukleáris berendezéseit. • Kína meggyorsítja gazdasági reformpolitikája gyakorlatba ültetését, ezzel szemben kizár mindennemű politikai liberalizálást — jelentette ki Davosban, a gazdasági világfórum megnyitóján Li Peng kínai miniszterelnök.