Romániai Magyar Szó, 1993. január (5. évfolyam, 919-942. szám)
1993-01-05 / 919. szám
1993. január 5.Romániai Magyar Szó Határon túliak világszínháza (?) Egyformán szorít a cipő... // A Kárpát-medencei magyar költészetnek szentelt irodalmi estre Szabadkáról, Komáromból és Kassáról is érkeztek szavalóművészek. Ezer kilométerek — egyetlen versért? — kérdeztük. , JÓNÁS GABRIELLA - Szabadka: — Az ügyért. Mindannyian, akik a határon túl játszunk színházat, valamilyen módon közösen gondolkodunk. Számunkra nagyobb súlya van a színpadon kiejtetett szavaknak, és ha ebből indulunk ki, akkor a távolság nem akadály. Amikor a Magyar Szó léte forog kockán, akkor minden ilyen alkalom megtiszteltetésnek számít mert érték, érzék és vigasz. KÖVESDI SZABÓ MÁRIA — Kassa: — Nem lehetfokozni, hatványozni azt, amit Gabi elmondott. Talán csak annyit, hogy ezért az ügyért nem lenne szabad órát várni a határon, hogy találkozhassunk s elmondhassuk a magyarok gondolatait. CS. TÓTH ERZSÉBET — Komárom: — Felemelő érzés volt, hogy jelen lehettem a 200. évfordulón, hogy azokkal az erdélyi kollégákkal állhattam egy színpadon, akiknek hősies munkáját messziről csodálhattam. És hogy itthon maradtak, én mélyen fejet hajtok előttük. Hiszen mindannyiunk számára egyformán szorít a cipő, akár Felvidéken, akár Délvidéken vagy Erdélyben hirdetjük a magyar igét. Köszönöm hogy itt lehettem. Műholdas adás és egyebek Néhány kérdés CSELÉNYI LÁSZLÓ rendezőhöz, a Duna—Sat Alapítvány főtitkárához: — Igaz-e, hogy a Hungaroton 800 000 forintot fizet a kolozsvári Állami Magyar Színháznak és Operának a rendezvénysorozat közvetítési joga fejében? — Nem vagyok benne illetékes. Lehet, hogy igen, de nem tudom ezt megerősíteni. — Mit mondanál a műholdas adásról? — Erről természetesen beszélgethetünk. Egyelőre koncepciótlannak érzem. A Duna- Sat Alapítvány támogatni kívánja a műsorokat ... avval a különlegességgel, hogy a médiaháborúban mi a középutat járjuk. Szerintem az adást kárpátmedencei összefogással lehetne és kellene csinálni. Fő cél-kitűzésünk, hogy a határon túli professzionális műhelyeket élő jelleggel bekapcsoljuk, szakmailag, anyagilag támogassuk. Mert ők tudják, és nem a magyarországiak, hogy meddig szabad a húrt feszíteni,, mit mondjanak el sorsukról, életükről-gondjaikról. A román néző is másként nézi ezt. Élethalál-kenyérharcról van szó. Ha Xántus Gabit — például — megkérjük errearra, neki haszna származik, de elvonjuk a bukaresti magyar tévétől.... — Milyennek tűnt a rendezvénysorozat? — Közepesnek. Kissé fáradt, erőltetett volt a hangulat. Természetesen a kiváló előadásoktól mindenki feldobódott. Jóleső, európai öröm, hogy a legérdekesebb előadás román volt. — Andrei Șerban rendezésére gondolsz? — Feltétlenül. És Ionesco Különórájára a Kolozsvári Nemzeti Színház előadásában. — Mit vesz vagy vett már fel a budapesti televízió? — A nagyratörőt. Márton László díjnyertes szomorú játékát mindenképpen és a Különórát. Andrei Serben pedig igyekszik meghívni. Na és a reveláció: felfedeztük Maja Morgensternt. Wass Albert A funtineli boszorkány főszerepére hívtuk meg. A regényből filmsorozat készül portugál—magyar produkcióban. Lejegyezte MIKLÓS LÁSZLÓ Mert Krisztussal vagytok benne Marosszentkirály újjáépített templomának szentelési ünnepségén szólt az ige : A te szemeid e házra nézzenek. Megtartásra való nép vagyunk — mint ahogyan minden nép arra való, hogy éljen és,, tisztelje az Urat, legyen hűsé■ ' sorsához, hogy majd kiérdelje a méltatást : Jól van, jó és dolgám, a kevesen hú voltál, tit' hízlak ezután. L JAKAB TIBOR felvételei ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ — kiadja a Transil R.T. (Bucuresti, Piața Bresei Libere nr. 1.). Bankszámla*: 19724751 (lej), 47724751 (valuta) — B.A — S.M.B. Reklámokat és apróhirdetéseket a Transil RT. titkárságán (Budó Ida.tel' 90—6176405, illetve 90—6176010/2322-es mellék), valamint vidéki ügynökeinknél lehet feladni, akik névsorát időről időre lapunkban közzétesszük. Nyomda: Regia Autonomia Imprimeriilor — Imprimeria „Coresi" Bucuresti 40 342 Címkézni — azt megtanultunk... Tisztelt Szilágyi N. Sándor! Nagy érdeklődéssel és eszem, szívem szerinti egyetértéssel olvastam végig a Romániai Magyar Szóban közzétett aggodalmait. Szükségesnek és időszerűnek tartom, hogy ön éppen a magyar—magyar kapcsolatok legjelentősebb, ugyanakkor legérzékenyebb viszonylatáról, a magyarországi magyar—erdélyi magyar kapcsolatokról töprenkedik a hírhedett Csurkaeszmefuttatás kapcsán, de bőven attól függetlenül is. Sajnos, a fasisztáknak és a bolsevikoknak, újabban a posztbolsevik vörös fasizmusnak, amelynek egyes parlamentekben bőven vannak nemzetközi hírhedtségű képviselői, sikerült úgy beszennyezniük a közgondolkodást, hogy csak helyeselhetem, hogy cikke végén a „társadalmi“, netán „a faji származását" is felemlítette. Gyalázat, de így igaz, tisztességes ügyeket lehet kétes színben feltüntetni azzal, ha elkezdik suttogni, hogy azok képviselői zsidók, vagy ilyen-olyan más származásúak. Ezért — restellkedve a szükség miatt — kénytelen vagyok én is leszögezni, hogy egy apai dédanyám kivételével, aki evangélikus szász tanító lánya volt, minden ősöm apai és anyai ágon székely és erdélyi vagy szilágysági magyar. Erről, mint a Horthy-féle hadsereg tartalékos tisztjének, hivatalos papírom is volt. Azzal együtt, mint tartalékos tisztiiskolás léptem be 1943-ban a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Ma is Szociáldemokratának tartom magam. Éppen ezért nem vagyok egyetlen, magát szociáldemokratának nevező pártnak sem a tagja. Illetve 1990 augusztusában a Román Szociáldemokrata Pártot úgy hagytam ott, mint a közmondás szerinti Szent Pál a többségieket. Nem azért tettem, mert eszmei szempontból súlyosan tévednek, többek közt a nemzetiségi kérdésben is, hanem azért, mert párt címén olyan struktúrát hoztak létre, amelyen belül meggyőződésünkért alapszabályszerűen nem lehet küzdeni; én pedig konspirálni nem szeretek, de lehet, hogy nem is tudok. De lám, a konspirációkat újabban cinikus jóváhagyással „lobbyzásnak" becézgetjük, pedig az ilyesmi csak alapszabályzaton kívüli, sőt mostanra már alapszabályzat-ellenes klikkesedés. A klikkek aztán konspirálnak, javaslataikat nem demokratikus vitákban terjesztik elő, hanem alkalmas pillanatban, mikor nagyobb az egyenetlenség, amit rendszerint ők maguk provokálnak, váratlanul előállnak vele stb. Egy ilyen szituációból született meg Aradon a rendkívüli kongreszszus: az udvarhelyi KOT-on így hívtak létre egy Alapszabályzat-ellenes Számonkérő Széket, amit elneveztek Etikai Bizottságnak, s bár bizonyulnék rossz jósnak, suttyomban így készítenek elő egy olyan alapszabályzatot, ami az RMDSZ-tagságot végképpen és visszavonhatatlanul elválasztja az önmaga helyét kikonspiráló „politikai elittől". Lesznek önmagukat odaügyeskedő „profipolitikusaink" és lesznek lepényevőversenyeket rendező, tagdíjgyűjtő Marinénink és János bácsiink, s aki ez ellen szót emelne, azt a profipolitikusok kikiáltanák „populistának". Mert címkézni azt megtanultunk az elmúlt világtól. Érveink fogytával címkézünk. Kedves Szilágyi N. Sándor, nem tudom, megfigyelte-e, hogy az arcél nélküli konspiráció hogyan hozta létre a Számonkérő Széket. S hogy a kongresszuson már ott se lehessen, ez a bumfordi vésztörvényszék hogyan citálta maga elé Domokos Gézát — óh, nenj egy tisztességes hangú meghívólevéllel! —, egy olyan pökhendi „csitáciával“, melynek nemhogy a veretesen szép magyar jogi szaknyelvhez, de a középiskolások fogalmazványaihoz is csak szekunda-szinten van köze. Nem akarom elhinni, hogy azt a „csitáciát" elnöki minőségben egy olyan jogász írta alá, aki Apáczai Csere János kollégiumában tanult magyarul és emberül, azt viszont tudom, magától Kónya Hamar Sándortól, hogy titkári minőségében őt hamisan tüntették, fel azon a papíroson, mert ő semmi ilyesmit soha alá nem írt. Ami pedig engem illet, Inkább vagyok Domokos Gézának, pontosabban a nevéhez fűződő politikai vonalvezetésnek ellenzéke, mint barátja, de minden tettét a romániai magyarság érdekei szempontjából mérlegeltem. Ezért nem voltam hajlandó tapsolni az ellenfeleinek, ha még nála is nagyobb hibákat vétettek és soha sem felejtem el, hogy akire a döntés van bízva, az a jövőt illetően vakok dönt, aki viszont bírál, az már a következményeket is ismeri. Most már csak azon tűnődöm, hogy Domokos Géza valóban olyan jelentős személyisége közéletüknek, hogy ádáz ellenségeinek egy fraudulus Számonkérő Széket kellett előlánzsáljanak, a „kinyírására“? De miközben tűnődöm, arra is gondolok, hogy az efféle központi számonkérő székeknek megvan az a tulajdonsága, hogy megfialnak. S nemsokára a megyei és a kerületi fiókákkal kell majd szembenéznünk, mert egy konspiráció, ha felülkerekedik, nagyon következetes tudom lenni! Tisztelt jó Uram! Mindezt nem azért hoztam fel önnek, mert a Romániai Magyar Szóban véletlenül egy oldalra került az ön mélyen szántó elemzése és a Számonkérő Széknek az RMDSZ elnöke elleni példátlan provokációja, amely egy etikusabb világban még egy kisvárosi csizmadiaegyesületet is nevetségessé tenne. De minden liberálisan gondolkodó magyarral együtt önt is szeretném emlékeztetni arra, hogy még meg sem száradt a tinta a II. Kongresszus határozatain, s a sajtótámadás már megindult ama kisebbség részéről, mely ha, valóban demokratikus lenne, úgy kellett volna bírálnia a többség által megválasztott vezetőket — azokat is, akiket nem az ínyére valónak választottak —, hogy számukra a politikai mozgásteret a napi kérdések megoldására és a program végrehajtására biztosítsa. Ehelyett olyan hajcihőt rendeztek csak ezért, hogy az elnököt leváltsák, hogy ennek következtében az RMDSZ központi szervei talán még ötven százalékos hatékonysággal sem tudtak dolgozni egy NÉZŐPONT rendkívül fontos történelmi időszakban. És nem egyformán veszélyes, ha a többségi nép potyáz el másfél évet, vagy ha mi tesszük ugyanazt! Végül is ők voltak azok, akik kiprovokálták a teljesen értelmetlen rendkívüli kongresszust, és ők voltak, akik különböző platformizáló gyűléseken ország-világ szeme láttára egymás nyakába borultak, lettek légyen bár kereszténydemokraták, vagy liberálisok, vagy netán erdélyi kezdeményezők, s kivették Ratiu úr, áldását is rá se rántva arra, hogy őurasága inkább nemzeti mint paraszt és inkább paraszt, mint keresztyén, de végül is inkább keresztyén, mint demokrata. De minek folytassam, hiszen szemtanúi voltunk — ön is, én is — ennek az elcsurkásodási folyamatnak. Hogy miért nevezem annak, a továbbiakban látni fogjuk. Egyelőre megemlíteném, hogy elcsurkásodásunk folyamán voltunk „mérsékeltek" és „radikálisok", aztán beálltunk „az ernyő alá", s ott „platformosodtunk" és éppen most készíti elő III. kongresszusunk, hogy legyenek az RMDSZ-tagok egyenlők, csak egyesek legyenek egyenlőbbek, tudniillik azok, akik politizálnak egy politikai alelnök vezetésével és a csatlakozott szervezetek fő korifeusaival együtt, és legyenek, akik begyűjtsék a tagdíjakat, meg szórakoztató műsorokat rendezzenek, hogy a lepényevő versenyeket rendező tagság közbe ne is vegye észre, hogyan politizál az „elit". Odáig már mindenesetre eljutottunk, hogy nemzetiségi érdekvédelmi szövetség létünkre — miközben kollektívan sóvárgunk a törvényesség és a jogállamiság után, sőt, ahol módunkban áll, követeljük annak megvalósulását —, azon a területen, ahol kizárólag tőlünk, függ a magunk számára hozott szabályok betartása, kapcabetyárok és törvénybontók vagyunk. Pedig egy változatos világnézetű, sokféle politikai csoportosulást összefogó, a tagszervezetek jellegzetességét megőrző egységet — mint amilyen az MDF Magyarországon, a Konvenció nálunk, s amilyen az RMDSZ is — csak úgy lehet megtartani, ha részek közül egyik sem tör össznépi-nemzeti érdekek kizárólagos képviseletére és ezek hangoztatásával egyezkedés nélküli kizárólagosságra. Persze, tudom, az hogy ilyesmi elő ne forduljon, jámbor óhaj. Hiszen örök kérdés még egy koherensebb szerkezetű és világnézetű politikai alakulat esetében is: ha kiéleződnek a kérdések, a megbolygatott vagy megbolydult szervezetnek elég szilárd-e a demokráciája, hogy a saját alapszabály szerinti rendjét megőrizze, s ezáltal tagjai számára a szervezeten belüli egyenjogúságot és egyidejűleg a vezetők tekintélyét megtartsa, hogy ily módon folyamatos demokratikus ellenőrzés mellett lehessen megvalósítani a demokratikusan kialakított programból következő teendőket és megoldani a felmerülő politikai és más társadalmi kérdéseket. Csurka István megbocsáthatatlan vétke, hogy a Magyarországot kormányzó pártkoalíció legnagyobb pártjának alelnökeként, az MDF legfelsőbb fóruma által elfogadott programmal szemben olyan szélsőséges kormányzási elveket hirdetett meg, melyek szöges ellentétben állnak az MDF kinyilvánított politikai irányulásával és szándékával. Ezzel nemcsak belső zűrzavart támasztott, de az ország nemzetközi tekintélyének, sőt közvetlen érdekeinek is jelentős mértékben ártott. Ráadásul a kezelhető, de krónikus kórral küzdő miniszterelnökét betegségére való hivatkozással érzéketlenül nyilvánosan felszólította a lemondásra. Nos, tagadhatjuk-e a magunk Itthoni berkében (inkább csak bozótosában) hogy, mi már Csurka nyilvános fellépte — 1992.aug. 24-e — előtt elkezdtünk csurkásodni? De ami még nagyobb baj, az az, hogy odaát — ha ugyan ott is minden jól megy majd! — végül is megvan a remény, hogy a programmal és pártdemokráciával szembeszökdösőknek kell levonniuk a kellő következtetést. Nálunk viszont itt és most, vagyis a III. kongresszusunk küszöbén valami ellenkező áramlásra kell számítanunk. Ezért is lehet aggódni, mert ki tagadhatja, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye, esetleg környezetével szembeni pozitív mássága, számunkra nem lehet közömbös. Meg aztán nem tagadhatjuk, hogy a magyar élet mindenfajta politikai és társadalmi megnyilvánulásai „betüremlenek“ a mi „bozótosunkba“ is, hiszen egy nép, sőt egy nemzettest vagyunk. Igaz, furábbat — mondjuk abszurdabbat — el nem tudok képzelni, mint a Csurka-cikkért lelkesedő nemzetiségi (ma még nagyon is „kisebbségi“) magyart, de ön is tudja, én is tudom, van ilyen díszbukfenckezdemény közöttünk is fölös számmal, és addig-addig nem vettük komolyan őket, s a radikálisok és még radikálisabbak a bugrisokat addig-addig használták fel csoportérdekeik elérésére faltörő koknak, hogy most ha ők kerekednek felül, kíváncsi vagyok, hogy a katonásan rendeződő politikai alpáriasság sorait miként sikerül majd szétugratniok. Mert a békés együttéléshez mindig két fél kell, és nem elég egyetlen jámbor óhaj. Tisztelt Szilágyi N. Sándor! Akinek egy csepp esze van, persze, hogy aggódik. A kérdés csak az, hogyan aggódjunk? Azt hiszem, itt az idő, hogy aggodalmaink bankóját a hétköznapi tettek aprópénzére váltsuk fel, mert azt hiszem, abban egyetértünk, hogy csak tevőlegesen és mindig tettre készen szabad aggódnunk, mert egyedül ez a hiteles létezési formája minden közösségi és közösségért való aggodalomnak, hacsak nem akar látásneves aggályoskodásokká korcsosulni. Aggodalmait osztó olvasója: DÁNÉ TIBOR A ROMÁN BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG (ASIROM) RT Az érdekeltek tudomására hozza, hogy a vegyes életbiztosítások 1992. december havi amortizációs sorsolásán az alábbi betűkombinációk jöttek ki: 1. A. I. B. 4, A. Q. D. 7. B.T. C. 2. R. K. O. 5. F. I. P. 3. 1.1. T. 6. I.W. W. 8. O. L.I. Mindazok a biztosítottak, akiknek kötvényén a fenti betűkombinációk közül egy vagy több szerepel, járandóságaik megállapítása végett forduljanak a Román Biztosító Társaság (ASIROM) RT fiókjához, illetve kirendeltségéhez. A következő amortizációs húzásokon is csak azok a kötvények vehetnek részt, amelyekre az esedékes részleteket befizették. (524). LEGYEN ÖN AZ ELSŐ VEVŐ! GYÁRI ÁRON KAPJA! A svédországi legkorszerűbb sütőipari technológiát kínálja a romániai vállalkozóknak. A masszakeverőtől a sütőkemencéig mindent! Pizzasütőket is. SVÉDASZTAL? SVÉDKENYÉR? SVÉD CSÚCSTECHNOLÓGIA! Tájékoztatás, prospektus, árajánlat a 0959 — 15019-es telefon + faxon naponta 13—15 óra között. HA ÖN AZ ELSŐ JELENTKEZŐ, GYÁRI ÁRON KAPJA! (521) (Folytatás az 1. oldalról) feladatot kénytelenek voltak sofőrjeikre bízni. • Felhívott bizonyos Búskeblű Jáhogy érdekes feliratot látott azegyik RMDSZ városi tanácsos háza előtti kőkerítésen: „Aki nem szereti a dalt, a bort, a nőt, ne éljen boldog új esztendőt!" Alatta, más írással: „Ha innád keserű boromat, nemmel élnél sorsomat, anyósom tanítana dalra, nem írnál ilyet a falra...“ Ő ilyen vicces volt nálunk az újév, megalakult ugyan a megyei tanács, de meg is fúrták azon nyomban, mivel a Frontnak és a KNEP-nek egyetlen embere se jutott a vezetésbe. A prefektúrával együtt kifundálták, hogy a tanács úgymond nem kompatibilis, vagyis egyes tagjai nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, mert nem lehetnek tanácstagok meg közhivatalnokok is. A megyei törvényszék az év utolsó napjáról elhalasztotta a döntést. (Sike Lajos) KITALÁLTAM? (Üzenetrögzítőn) — Válaszolok a szilveszteri találós kérdésre, ha jól meggondolom a dolgokat és tekintetbe veszem, hogy éjjel 3 órakor indiai eredetről beszélt valaki, a bajuszos bácsi a második mondat utolsó szavát kaparhatta le. BUÉK mindenkinek, aki csak kapcsolatban van a lappal. (Hunyad megye) ÚJÉVI BIZTATÁS (üzenetrögzítőn) — Fazekas György vagyok Temesvárról, előfizetőjük, kívánok boldog új évet a szerkesztőségnek, szerkesszenek ilyen jó és bátor lapot továbbra is! (1993. január 1.) ALIMES B. T.-BOTON Kft. Export-import cég németországi székhellyel minőségi ipari termékek értékesítését vállalja. — Különféle ipari termékekre nagybani levevőt keresünk. — Exportképes árukat keresünk német piacra. — Komoly partnert keresünk a kereskedelere, a termelés területére. Igényünk iroda telefonnal, telex-szel, vagy telefax-szal. Kínálunk kooperatív együttműködést, egymás kölcsönös képviseletét, esetleg vegyesvállalat alakítását. — Export-import vállalkozás kooperációs partnert keres. — Kínálunk német árukat, ipari termékeket, konzumféleségeket. — Kínálunk: kulcsrakész üzemeket, gépsorokat, termelőberendezéseket, az élelmiszer feldolgozóipar és rokon területei számára, valamint építő- és építőanyag előállító gépeket, fémipari gépeket továbbá berendezéseket a textil- és ruházati ipar számára. — Építőipari vállalatok számára hosszútávú külföldi munkalehetőséget biztosítunk partnereinken keresztül, kedvező kondíciók mellett. — Szerelési munkára kft-ket, szövetkezeteket, kisvállalatokat keresünk. — Középüzem számára hosszútávú exportlehetőséget kínálunk az alábbi területeken: lemezmegmunkálás, acélszerkezeti konstrukciók, csőhajlítás, öntvénykészítés, megmunkálás, fémforgácsolás. Műszaki segítség technológia, gyártóeszköz, elfogadható árfeltételek és rendkívül jó minőség esetén biztosított. — Önállóan dolgozó építőipari vállalatok számára német partnereinken keresztül munkát biztosítunk. — Közepes nagyságú építőipari vállalatokat, kft-ket, szövetkezeteket, társulásokat keresünk német partnereink számára külföldi munkákra. Jelentkezni személyesen, naponta 8—12 óra között vagy levélben önéletrajzzal az alábbi címen: Alimes BT—Roton Kft. 1131. Budapest, Reitter F. 155. földszint 3. Tel/Fax: K-1355760. (523) REPLIKA Tiltakozás egy tiltakozás ellen December 29-én telefonon felhívta Kolozsvárról az Együtt-Impreuná szerkesztőségét Cs. Gyimesi Éva és a következőket hozta tudomásomra. A lapunkban közlő V. Kovács Katalin levélben értesíti őt arról, hogy az Együtt- Impreuná sorozatban szándékszik közölni Cs. Gyimesi Éva cikkeit, ami ellen ő határozottan tiltakozik. A szóban forgó levelet és írásbeli tiltakozását —közölte a továbbiakban velem Cs. Gyimesi Éva — postázta a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének. A telefonbejelentésre válaszolva tájékoztattam Cs. Gyimesi Évát, hogy egyrészt az Együtt—Impreuna lapterveiben a neve soha nem szerepelt, tehát hazugság az, hogy a cikkeit közölni akarnánk, másrészt pedig a V. Kovács Katalinnak tulajdonított levél, nézetem szerint, beugratás, Cs. Gyimesi Éva ellenségeinek lejárató manipulációja. Sajnáljuk, hogy Cs. Gyimesi Éva mielőtt beszélt volna velünk, elküldte tiltakozását a Romániai Magyar Szónak, amelyben röviddel telefonbeszélgetésünk után alkalmam volt olvasni teljesen indokolatlan tiltakozását, felháborodását és az Együtt— Impreuna elleni kirohanását. Tiltakozására lapunk csak egyértelmű tiltakozással válaszolhat, mivel sem V. Kovács Katalin nem írt neki levelet, sem a lap főszerkesztője, Hajdú Győző, a szerkesztőség nem iktatta a laptervbe Cs. Gyimesi Éva cikkének a közreadását. Mindezt lapunk egész munkaközössége tanúsíthatja, amiként azt is, hogy szerkesztőségi gyakorlatunktól a legteljesebb mértékben idegen a munkatársak álláspontjának a semmibevétele. Tanácsos lenne máskor nem hitelt adni hamis aláírással ellátott (valójában névtelen) leveleknek, provokátoroknak. És főként hasznos lenne ilyen csalással, minősíthetetlen hazudozással embereket, intézményeket összeugrasztani akaró levelek közléséről a jövőben lemondani, hogy efféle mocskolódás, rágalmazás többé ne fordulhasson elő a sajtóban. Az Együtt—Impreuna tiltakozik Cs. Gyimesi Éva rágalmazásai ellen, valamint olyan hamisított levelek közlése ellen, amelyek munkatársaink becsületében gázolnak és szerkesztőségünk lejáratását céloz-ANTAL ANDRÁS Szerkesztőségi főtitkár Bukarest, 1992. december 30. TAKARÉK- ÉS LETÉTI PÉNZTÁR Az 1992. december 31-i havi sorsoláson nyertes CEC-kötvények hivatalos listája Nyere- A A Nyeremények kötvény kötvény ményszáma sorozat- folyó- érték száma száma 2 71128 | 229 , 500.000 1 12484 I 120 400.000 1 56761 | 89 300.000 1 03457 I 153 300.000 1 6799,4 13 200.000 1 4387 1 03 200.000 1 30662 123 150.000 1 20586 93 150.000 1 89764 184 150.000 1 58352 58 150.000 1 03132 111 100.000 1 12239 47 100.000 1 44640 53 100.000 1 91037 82 100.000 1 01491 184 50.000 1 49193 78 50.000 1 05782 10 50.000 1 58446 179 50.000 1 24814 182 50.000 ►■Se C *C$ $ O N ± T. V +» *0 logs ^ 2 “ de ► (f) 100 387 15 30.000 100 . 523 230 25.000 . 100 915 147 20.000 100 464 18 20.000 100 948 41 15.000 100 053 16 15.000 1000 92 19 10.000 1000 50 95 5.000 1000 49 142 5.000 1000 63 81 5.000 1000 , 45 82 5.000 1000 41 27 5.000 1000 47 21 5.000 7619 TOTAL LEI: 55 650 000 Teljes nyereményeket a 200 lejes kötvényekre folyósítanak. A nyereményérték magába foglalja a nyertes kötvény névértékét is. A 000001—099999 sorozatszámú, 81— 250 közötti folyószámú CEC-kötvényeknél a hivatalos listával való egybevetéskor a sorozatszám első nulláját nem kell figyelembe venni. (525) 1993. január 10-én AZ ÚJ ESZTENDŐ RENDKÍVÜLI HÚZÁSA Új technikai megoldással. Nagy és számos nyereménnyel. (48.)