Romániai Magyar Szó, 1994. december (6. évfolyam, 1506-1532. szám)
1994-12-01 / 1506. szám
Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1994. december 1. Módosul Washington Bosznia-politikája Az éjszakai viszonylagos nyugalom után a boszniai szerbek kedden folytatták előrenyomulásukat az északnyugat-boszniai Bihac központja felé, jelentették szarajevói ENSZ-források, hozzátéve, hogy az ostrom heve valamelyest enyhült. A szerb támadás folytatása azt jelenti, hogy a boszniai szerb vezetők válaszra sem méltatva elutasították az ENSZ vasárnap közzétett tűzszüneti javaslatát, melynek értelmében Bihacból az összes fegyveres tevonnák, s a várost a világszervezet ellenőrzése alá helyeznék. ENSZ-jelentések szerint 48 órán belül a Fikret Abdic vezette szakadár muzulmán erők kezére kerülhet az északnyugat-boszniai Velika Kladusa. A világszervezet helyszínen tartózkodó megfigyelői szerint a városban heves utóp harcok, dómak, két gránát a bangladesi ENSZ-erők támaszpontjának területén csapódott be. A lövedékeket minden bizonnyal a krajinai szerbek lőtték ki. A harcok miatt a sebesülteket és a halottakat nem lehet elszállítani, az utcákat vérző emberek és holttestek borítják. Fikret Abdic, Alija Izetbegovic egykori közeli munkatársa, ismét megadásra szólította a Velika Kladusát védő kormányhadsereg egységeit. A város közelében tartott sajtókonferencián Abdic megígérte, hogy a két letevő katonák bántódás nélkül hazatérhetnek otthonaikba, a boszniai szerbek még mindig nem engedték szabadon a több napjainkban lévő mintegy négyszáz ENSZ-katonát, s egymásnak ellenthírek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a boszniai szerb vezetők milyen feltételekkel hajlandók engedélyezni a túszok szabad közlekedését. A szarajevói rádió jelentése szerint Ratko Mladic szerb vezérkari főhnök kijelentette, hogy csak abban az esetben nem korlátozzák az ENSZ- katonák■ mozgását, ha a NATO a szerbek rendelkezésére bocsátja harci gépeinek repülési menetrendjét. ENSZ-források szerint a szerb vezetés már jóváhagyta a kéksisakosok szabadon engedését, azonban a helyi parancsnokok nem engedelmeskedtek feljebbvalóiknak. A fehér házi tanácskozáson született döntés értelmében az Egyesült Államok felhagy csaknem tíz hónapja meghirdetett politikájával, amely a NATO katonai fellépésének fokozásával kívánta tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a szerbeket, s helyette most kecsegtető diplomáciai engedmények révén szeretné rávenni őket a délszláv válság tárgyalásos megoldására. A The Washington Post keddi száma szerint az új amerikai elképzelés - amelyet Bill Clinton elnöknek még jóvá kell hagynia - jelentős közeledést mutat a szerbek irányában engedékenyebb brit-francia-orosz állásponthoz. Az új amerikai megközelítést Warren Christopher külügyminiszter fogja ismertetni a közvetítő csoport hét végi fórumán. Bár a részletek még kidolgozásra várnak, a lapértesülések szerint az Egyesült Államok hajlandó belemenni abba, hogy a boszniai szerb területek és Szerbia között politikaiintézményi viszony jöjjön létre, cserébe viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a boszniai szerbek egyrészt mielőbb elfogadják a tűszünetet, másrészt aláírják a nemzetközi béketervet. (Ami a viszony jellegét illeti, Washington továbbra is ódzkodik az európaiak által elfogadhatónak tartott konföderációs formától.) A tűzszünet és a béketerv elfogadtatása érdekében az Egyesült Államok és szövetségesei nagymértékben támaszkodni kívánnak Slobodan Milosevic szerb elnökre, annál is inkább, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a szerbiaiboszniai határ lezárása ellenére a horvátországi (knini) területeken keresztül a boszniai szerbek továbbra is (egyebek között katonai) támogatáshoz jutnak. A The Washington Post rámutatott, hogy az amerikai álláspontban bekövetkezett újabb fordulat azt az utóbbi napokban kifejezésre is juttatott felismerést tükrözi, miszerint a háború katonai értelemben gyakorlatilag eldőlt, a NATO fenyegetései pedig nem vezettek semmire, és a kilátásba helyezett nagyszabású légicsapások sem valósultak meg. A norvég „nem“ várható A gazdag olajkincsre épülő norvég gazdaságra hosszú távon aligha hat radikálisan, hogy a lakosság többsége nem kíván csatlakozni az Európai Unióhoz, de várhatóan a csatlakozás elutasítását eredményező népszavazás után néhány napig visszaesik a piaci forgalom az országban, a norvég korona árfolyama időlegesen romlik, és csökken az értékpapírok árfolyamváltozásaiból számított irányadó index is – vélik norvég és külföldi-gazdasági elemzők. Az országhatáron kívül máris megkezdődött a márka gyengülése, hiszen a kívülállók szemében a népszavazás kimenetele csapás az európai egységesülésre. Összességében így vélekednek azokra gazdasági szakértők, akiket a Reuter kérdezett meg az ország jövőjéről azután, hogy a szavazók elvetették a tagságot. .Kiábrándítónak minősítette Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke és Hans van den Broek, a testület külkapcsolatokért felelős tagja a norvég népszavazás negatív eredményét, amely azonban csupántechnikai módosítást igényel majd ;a csatlakozás mellett immár formálisan is elkötelezett másik három ország (Ausztria, Finnország és Svédország) felvételi eljárásában, s nem fogkésedelmet okozni a belépés tervezett (január 1-jei) dátumához képest. Delors és Van den Broek (ez utóbbi annak idején a Bizottság részéről a tagfelvételi tárgyalásokat vezette) kedden Brüsszelben közös sajtóértekezletén fejtette ki véleményét a norvég ,nem várható következményeiről. Mindketten hangsúlyozták, hogy Norvégia leválása aHármaktól“ súlyos veszteségemért az észati ország - mint Delors fogalmazott - ,sok mindennel hozzájárulhatott volna az Európai Unióhoz“. Mindketten elismerték ugyanakkor, hogy egyedül a norvég népnek van joga dönteni abban, vajon óhajtja-e a szorosabb integrációt, vagy sem. Jacques Santer, a brüsszeli Európai Bizottság leendő új elnöke kedden reggel „rendkívüli sajnálatát“ fejezte ki amiatt, hogy Norvégiában a népszavazás elutasította az ország január 1 -jei csatlakozását az Európai Unióhoz. Norvégia kívülmaradása az Európai Unióból gyengíti annak lehetőségét, hogy erős északi tömb alakuljon ki az EU-n belül, és arra kényszerítheti az észak-európai országokat, hogy új együttműködési formákat találjanak - hangoztatták kedden finn és svéd részről. Esko Tapani Aho finn miniszterelnök az AP-DJ jelentése szerint problematikusnak minősítette a hétfői norvég szavazás eredményét, s mint mondotta: Finnországon, Svédországon és Dánián múlik a jövőben a norvég érdekek feletti őrködés az Európai Unión belül. Az ország EU-csatlakozására mondott nemmel Norvégia kirekesztette magát ,abból a közösségből, amely magába foglalja mindazokat az államokat, amelyek a legközelebb állnak hozzánk“ – írta keddi kommentárjában az Aftenposten című konzervatív norvég napilap.. A liberális oslói Dagbladet a népszavazás kimenetelében különösen komolynak találja a szavazók által választott külpolitikai irányt. „Egyetlen nemzetközi szervezet sem pótolhatja számunkra azt a politikai befolyást és gazdasági hátteret, amelyet az EU-ban kaphattunk volna. Sem a meggyöngült észak-európai együttműködés, sem a megváltozott NATO nem menthet meg bennünket az általunk választott harmadhegedűs szereptől. Csecsenföld '4 Nem enyhül a feszültség Borisz Jelcin orosz elnök ultimátumban követelte kedden reggel a csecsenföldi harcok beszüntetésüt. AZ államfő kilátásba helyezte, hogy az Oroszországhoz tartozó szakadár köztársaságban rendkívüli álapotot vezet be, illetve minden rendelkezésére álló eszközzel helyreállítja a rendet. Jelcin szerint ugyanis nincs remény arra, hogy a csecsenek maguk oldják meg a viszályt. Az orosz elnök 48 órát adott a múlt hét végén kiéleződött konfliktusban szemben álló feleknek a harci cselekmények beszüntetésére, a fegyveres alakulatok feloszlatására, illetve a hadifoglyok szabadon bocsátására. Jelcin ultimátumának előzménye, hogy a hét végén az ellenzék megostromolta a fővárost, Groznijt, amelynek következtében több tucat ember életét vesztette. A csecsen vezetés azt állította, hogy a város ostromában orosz katonák is részt vettek, amit orosz részről többször is cáfoltak. Groznij azzal fenyegetőzött, hogy kivégezteti a fogságba esett 70 oroszt, ha Moszkva nem ismeri el kedden estig az orosz katonák részvételét a harcokban. A Jékin ultimátuma nyomán Dudajev kedden sebtében sajtóértekezletet hívott össze s ott közölte, hogy nem végzik ki a foglyokat. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem mond le a hatalomról. A csecsen kormány harcias nyilatkozatában közölte, hogy az orosz államfő ultimátuma feljogosítja Girozkijt a köztársaság függetlenségének és területi egységének védelmét célzó megfelelő lépésekre. A csecsen külügyminisztérium hadüzenetnek minősítette Jelcin ultimátumát és segítségért fordult az iszlám országokhoz. Groznijban eközben 10-15 ezres tüntetést tartottak a város főterén Dudajev hívei, akik támogatásukról biztosították az elnököt. A helyzet éleződésétől tartva, megkezdték a nők és gyermekek kitelepítését a városból. A csecsen vezérkar közlése szerint délután 4 Szuhoj-Szu-27-es, orosz jelzéssel elátott vadászgép légitámadást intézett a város ellen. Az egyik támadó repülőgépet egy Stinger típusú föld-levegő rakétával lelőtték. Amennyiben Jelcin elnök bevezetné a rendkívüli állapotot, nem kizárt, hogy az orosz felsőház rendkívüli ülést tart Ugyanis az alkotmány szerint a Szövetségi Tanács hivatott a rendkívüli állapotra vonatkozó elnöki rendeletet jóváhagyni. . Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnök kedden figyelmeztetett rá: Moszkva egy második kaukázusi háborúval találhatja magát szemben, ha katonai erőt vet be Csecsenföldön. " Gorbacsov minderről az általa vezetett alapítvány egyik rendezvényén beszélt újságíróknak. Támogatásáról biztosította a Jelcin elnök által megfogalmazott ultimátumnak azt a részét, amelyben az orosz elnök a vérontás haladéktalan beszüntetésére hívott fel. Bírálta viszont Jelcint amiatt, hogy az orosz államfő rerkikívüli állapot bevezetését helyezte kilátásba. A szovjet exelnök megjegyezte, hogy Moszkva eléhezte a boszniai bombázásokat, maga viszont légitámadásokat hajt végre Csecsenföldön. rit, egyesült államokbeli, kanadai és brazil bűnügyi szakértők arról álmodoznak, hogy egykor minden csecsemőtől rögtön..születése után vért vesznek majd, megállapítandó öröklőanyag-tulajdonságait. Elképzeléseik szerint eme genetikai jellemzők - esetleges későbbi azonosítás céljából - óriási adatbankba kerülnek, hiszen nem zárható ki, hogy egyszer tömeggyilkos lesz Akicsike. “ A-háttérben az a felismerés húzódik, hogy a génelemezések mind gyakrabban buktatják le erőszakos bűncselekmények tetteseit, vagy zárnak ki ártatlanokat a gyanúsítottak sorából. Ennek feltétele, hogy a szakembereknek sikerüljön a tett színhezyéni vér-, nyál-, vagy spermanyomokat, vagy akár egyetlen hajszálat begyűjteniük. .. A géntechnikai ujjlenyomat, amelyet 1985- ben fedezett fel az angol Alec Jeffreys, bonyolult vegyi és biológiai eljárásokkal teszi láthatóvá és összehasonlíthatóvá az egyedi kódot. Az igazságügyi orvosszakértők időközben már az egykor genetikai ujjlenyomatnak elnevezett PCR-eljárás hetedik generációjával dolgoznak. Az érzékeny PCR-szerszám új kaput tárt fel a nyomelemzésben. Ennek köszönhetően sikerült nemrég két betöréssel gyanúsított személyt kizárni a lehetséges tettesek sorából, miután a szakemberek megvizsgáltak két, egy évnél is régebbi cigarettacsikket. Egy bankrablásnál használt gyapjúsapkán a száj környékén még másfél év után is kimutathatóak a gyanúsítottéval megegyező DNS-minták. Korábban a tudósoknak mintegy 250 ezer ondósejtre volt szükségük a DNS-elemzés elvégzéséhez, ma elegendő egyetlen egy is. A módszerek mindazonáltal nem hibátlanok. Ujjköröm alatt talált vérnyomok okoztak egyszer álmatlan éjszakákat egy német al műszerésznek. 1992 januárjában egy tűzoltóbál alkalmával megerőszakoltak és megfojtottak egy 19 éves diáklányt. A fiatalember körme alatt talált vér az áldozattól való, állapították meg az orvosszakértők. Ezen kívül a gyanúsított spermájának géntípusa is egyezett az áldozaton talált nyomokéval. Az ifjú hevesen tagadott. A rendőrség végül az ünnepség mind a 139 férfi résztvevőjétől vérmintát vetetett. Egy finomított elemzés végül felmentette a műszerészt és helyette egy masszőrt ültetett a vádlottak padjára. A géntechnika megbízható alkalmazásához a laboratóriumoknak egy sor előfeltételt kell teljesíteniük. Ezek sora a szájvédő maszkkal és a kesztyű viselésével kezdődik és névtelen minőségellenőrzésekkel végződik. Ennek mintegy ötven laboratórium rendszeresen aláveti magát. A munka a Nemzetközi Törvényszéki Hemogenetikai Társaság jól bevált irányelvei alapján folyik. Az igazságügyi orvosok véleménye szerint a PCR-rel eddig nem ismert felelősség hárul a szakértőkre. „A tudósoknak igen tartózkodóknak kell lenniük eredményeik értékelésekor és kritikusan kell megítélniük anyagokat" - mondta Bern Brinkmann. A német szövetségi bíróság egyik ítélete szerint a DNS-elemzés mint értékes kiegészítő bizonyíték nyert elismerést. A német bűnüldözők legnagyobb sajnálatára a németországi adatvédelmi törvény megtiltja a PCR-elemzések eredményeinek tárolását. Mindazonáltal saját laboratóriumuk hibáit kiküszöbölendő Birkmann professzor intézetében már számítógépen rögzítették néhány munkatárs igazságügyi orvostani szempontból mérvadó DNS-értékeit. (MTI) Az izraeli biztonsági erők a Hamász mintegy 40 aktivistáját vették őrizetbe Ciszjordánia több településén - közölték kedden katonai források. A letartóztatottak között olyan palesztinok is vannak, akiket a a tel-avivi buszmerénylet végrehajtásában való részvétellel vádolnak. Az öngyilkos támadás során 22-en haltak meg. Többeket azzal gyanúsítanak, hogy rejtegették a merénylet „agyát“, Jehja Ajjahot, a Hamász fegyveres szárnyának, az Ezzedin Al-Kasszámnak a tagját. Az illető robbantásokra szakosodott, s jelenleg a legkeresettebb személy az izraeli biztonsági szolgálatok számára. Az egyik letartóztatott lakásán egyébként robbanóanyagot, jelentős mennyiségű lőszert, számos izraeli katonai egyenruhát és kipát (a vallásos zsidók által fejtetőn viselt sapkát) találtak, melyeket nyilvánvalóan a merényleteknél használtak volna. Más jelentések arról számolnak be, hogy Izrael és a Palesztin Hatóság úgy döntött, határozatlan ideig elhalasztják a pénzügyek és az egészségügy irányításának tegnapra tervezett átadását a palesztinoknak. Az izraeli közlés szerint a külső pénzügyi támogatás hiánya miatt a palesztinok képtelenek volnának működtetni az egészségügyi rendszert és megszervezni az adók behajtását. Búcsú a kompromisszumoktól Az orosz kémelhárítás főnökének közlése szerint az idén több külföldi hírszerzőt lepleztek le Oroszországban, mint az elmúlt hat évben együttvéve. Szergej Sztyepasin a Komszomolszkaja Pravda című lapnak adott nyilatkozatában nem nevezte meg szám szerint, hogy hány ügynököt tartóztattak le az idén. Jelezte viszont, hogy Moszkvát aggasztják az ország területén tevékenykedő külföldi titkosszolgálatok. Sztyepasin hangsúlyozta, hogy Oroszország búcsút mondott azoknak a szükségtelen kompromisszumoknak és komplexusoknak, amelyek szerint az orosz társadalom a legnyitottabb. Mint mondta, ezzel tisztában vannak az érintett országok titkosszolgálatai is. HíÍTT€R □□ HRTTCR □□ HRTTCR □□ HRTTCR □□ HRTTCR oo HITTCR Új alapokon „A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat" – ezt Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke jelentette ki a Nagyváradon tartózkodó Debreceni Zsidó Hitközség vezetőinek, Weisz György elnöknek és Gervai Tamás alelnöknek. Gervai Tamás a románia látogatásról hazatérve az MTI debreceni tudósítójának elmondta: nagyváradi találkozójukon Nicolae Caja meggyőződését fejezte ki, hogy bár a hitközösségek kapcsolatának fejlesztése alapvetően politikamentes, az hozzájárulhat Magyarország és Románia viszonyának javulásához is. Nicolae Claj bukaresti mghívást adott át a Debreceni Zsidó Hitközség két vezetőjének. Gerva Tamás a magyar külügyminiszter megbízottjaként kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken. E misszióra előbb Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere kérte rá, majd megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter is. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta és beavatkozásnak minősítette Moses Rosen volt bukaresti főrabbi. 40 Hmiutsz-akavisai letartóztatása „Mint aki az elektromossággal a villamosszékben ismerkedik’’* Pozsgay Imre integrációs gondolatai Amint korábban már beszámoltunk arról, az Interconfessió Társaság november 19-én Kolozsváron tartott ülésen jelen volt Pozsgay Imre, a magyarországi rendszerváltás vezéregyénisége is. A Borbély Imre által felvetett paradigmaváltás elmélete kapcsán elmondott gondolatai jó támpontokat nyújtanak politikusaink számára, de a nagyközönség számára sem érdektelenek. Az alábbiakban Pozsgay Imre felszólalásából közlünk szemelvényeket. A Le Soir című francia nyelvű brüsszeli lapban nemrég a NATO egyik amerikai főtanácsadója és szakértője azt kérdi: „hogyan képzelik a NATO- tagság kiterjesztését Közép-Európára, egy olyan térségre, ahol három és fél milliónyi magyar az országhatárokon kívül, kisebbségi helyzetben él?" Önök azt hiszem értik a kérdést. Aki föltette, az természetesen nem ért semmit abból, ami Közép- Európában van. Néhány fontos információval azonban e kérdés föltevése által is szolgált, hiszen két dolgot egészen bizonyosan a tudomásunkra hoz. Egyrészt azt, hogy a NATO csak problémamentes övezetekben kíván a jövőben feladatot vállalni, magyarán, a partnerség a békéért formula, amelyet a Prágába hódoló közép-európaiak ajándékba kaptak Clinton elnöktől, semmivel sem jelent többet, mint annyit, hogy mindvégig kitartunk veletek a békében, de háborúban ránk ne számítsatok. Másrészt pedig a tudatlanságra is rávilágított. Ha tudnák ugyanis azt, hogy míg ebben az évszázadban a dél-tiroliak karabéllyal, a baszkok meg az észak-írek bombával szereztek érvényt akaratuknak, a magyarság éppen államalkotó tapasztalatai és ezeréves történelme, kultúrája révén, a közösségi önépítés, az önrendelkezésre való képesség kiteljesítése jegyében - mindig alkotmányos úton keresett megoldásokat a problémáira; soha nem nyúlt azokhoz az eszközökhöz, melyeket az előbb említett nemzetek könnyedén alkalmaztak jogaik, törekvéseik érvényesítéséhez. Ha ezt tudnák, akkor semmiképpen nem hangozhatnék el szájukról egy olyan kijelentés, mint amit az előbb idéztem. Éppen most Strasbourgban mondhattam el, hogy Nyugat-Európa úgy találkozott a boszniai háború alapján a nemzeti üggyel, mint aki az elektromossággal a villamosszékben ismerkedik meg. Európának előbb afelől kellene döntenie, hogy nagy zavarában valóban értékként és győzelemként kezeli-e a szovjet birodalom, a jaltai rendezés felbomlását, a Szovjetunió és doktrínája megszűnését, vagy legalábbis vereségét. Ha ezt értékként kezeli, és ebben még megvan az európai ítélőképessége, akkor üdvösségként kellene tekintenie arra, hogy itt csak a nemzeti újraszületés és ébredés jegyében lehetett ezt a célt elérni. A birodalomba zárt népek önrendelkezésre, nemzeti újjászületésre való törekvése nélkül ugyanis a szovjet birodalom még ma is fönnállna. Oroszország önmagában - történelmében már nemegyszer bizonyította - végtelen stagnálásra képes, a perifériáknak kellett megmozdulni, hogy egyáltalán összedőljön, és valami módon új helyzetbe kerüljön. A következő dolog, amit számításon kívül semmiképpen nem hagyhatunk: akarjuk-e az európai integrálódást? Sietve kijelentem, mielőtt bármiféle gyanúba keverednék, szeretném az európai integrációt, és kívánatos célnak tartom. De ostobaságnak vélem fel nem tenni a kérdést, hogy van-e ennek alternatívája Közép-Európa számára? A nyugat-európai integrációs intézményeknek és szervezeteknek pontosan tudniuk kell, hogy az európai integrációval szemben még mindig ott van egy eleven, rossz alternatíva. Ha Európa mostoha módon mint problémahalmazt kezeli az egész közép-európai és kelet-európai ügyet, és benne a kisebbségek ügyét, ez a térség még mindig visszazuhanhat abba az állapotba, amelyből kitörni óhajtott. Ezen a nevezetes - előbb már emlegetett - strasbourgi tanácskozáson az Európa Parlament, valamint a brüsszeli közös piaci képviseletek felszólalói költségszámításokat végeztek. A költségek, amelyek feltételezhetően szükségesek ahhoz, hogy ezek a kelet-európai országok az európai integrációba bekapcsolódjanak, 80 milliárdtól 160 milliárd ECU-ig terjednek. A szakemberek csak egyetlen dolgot hagytak számításon kívül, hogy Közép-Kelet-Európa integrálása nem költség, hanem befektetés. Befektetésként pedig csak akkor működik, ha elfogadják azt, hogy Európát közösségi, alkotó, és a nemzetek identitását megőrző alapon lehet létrehozni. Vagyis éppen a kisebbségek, köztük - talán nem elfogultság - a legtudatosabban, a legcivilizáltabban viselkedő, az európai kulturális formákat belsőként megélő magyar kisebbségek adhatnának példát arra, hogyan lehet ezt az európai integrációt végrehajtani. Európa eddig mindig csak katasztrófák idején volt széles látószögű, felvilágosult térség. Mindig a katasztrófák üzenték meg számára, hogyan kellene tisztábban látni, és helyesebben cselekedni. Nekünk itt Erdélyben, vagy Duna-Tisza közben, Felvidéken, Délvidéken, bárhol azon a tájon, ahol magyarok élnek, azt kellene bebizonyítanunk - ha már a költségszámításoknál tartunk -, hogy a katasztrófa megelőzése olcsóbb, mint a katasztrófa kezelése. A Boszniában folyó háborúban ezt mindennap tapasztalhatják. Itt a szemforgató, és túlzottan önérdekű Európa meggyőzése elsőrendű feladat, de az európai színterekre - tanácsolom, ha elfogadják - nem panaszkodni kell menni. Egy önérdekre berendezkedett társadalomban a panaszost mindig viszolyogva és elutasítóan fogadják. Ide tervekkel kell menni, és az érdekfelismerés intézményeit megkeresni, azaz bebizonyítani Európának, hogy a gazdasági versenyben Európa is paradigmaváltás előtt áll, és ahhoz, hogy ebben a versenyben képes legyen helytállni, és ne süllyedjen le történelmi emlékké, egy japánok által látogatott skanzenné, ahhoz Európának terjeszkednie kell. Terjeszkednie kell, mert az új teljesítmények és az újfajta hatékonyság leszerelheti az európai civilizációt. A terjeszkedés hódító módjainak az egész történelme lejárt. Akkor pedig egy paradoxont kell feloldania: Európának Európában kell terjeszkednie. És ezt csak a sokszínű, gazdag, nemzeti kisebbségi önrendelkezés alapján teheti. Európa nem maradhat ki a versenyből. A terjeszkedési programot rajtunk végre kell hajtania, ez az érdeke. Ez a hiúságos Európa nem kegyosztója, hanem haszonélvezője a közép-európai térségnek, ha jól ismeri fel a saját érdekeit. Megismétlem, Európát mi menthetjük meg. Ez a mi tárgyalási alapunk. Ezen a tárgyalási alapon válhatunk elfogadhatóvá, egyébként csak kegyosztókhoz folyamodó kérvényezői leszünk az európai integrációnak. Lejegyezte: GAZDA ÁRPÁD Olasz rendőrök gengszterbandája Az olasz rendőrség kedden két újabb rendőrt vett őrizetbe azzal a váddal, hogy a Bologna környékét éveken át rettegésben tartó „Una Bianca“ nevű gengszterbandához tartoznak. Az ügyben nyomozó illetékesek szerint a bolognai és a cesenai rendőr letartóztatásával a banda valamennyi tagja kézre került A nagy fogás azonban nem tölti el büszkeséggel az olasz rendőrséget; a hat lefogott gengszter közül öt a rendőrség soraiban szolgált. A hatodikat családi szálak fűzik a rendőrséghez, két testvérbátyja szintén a banda tagjaiként hordta az egyenruhát A banda - melynek elnevezése abból ered, hogy akcióiban gyakran használt egy fehér színű FIAT Uno gépkocsit - az eddigi feltételezések szerint több mint húsz embert, köz Egy szuszra••• ♦ Szigorúbb lesz a határellenőrzés december 7-ig Magyarország valamennyi határátkelőhelyén - tájékoztatta az MTI-t Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Elmondta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és a kapcsolódó rendezvények teszik Jövőre csomagolják a Reichstagot Jövő év június 23-tól két héten át tekintheti majd meg a nagyközönség Berlinben a becsomagolt Reichstagot. Christo, a bolgár származású amerikai csomagolóművész keddi berlini sajtóértekezletén elmondta, hogy a német törvényhozás százéves épületét 75 ezer négyzetméter ezüstösen csillogó szövettel borítja be és kék szalaggal köti át. Christo, aki már több neves épületet becsomagolt a világ különböző pontjain, több mint két évtizede harcolt azért, hogy a Reichstagot is becsomagolhassa. A német honatyák hosszú, szenvedélyes vita után idén februárban járultak hozzá az épület művészi célokra történő felhasználásához. Rita Süsmuth, a Bundestag elnöke, aki mindvégig támogatta az elképzelést, a politika és a művészet példamutató együttműködéseként értékelte a tervezett csomagolást a keddi sajtóértekezleten. Christo elmondta, hogy az 5-7 millió dollárba kerülő csomagolás költségeit a becsomagolt Reichstagról készült tervei, vázlatai, rajzai eladásával teremti elő. Az Egyesült Államokban és Japánban már számos ilyen rajzot adott el, de kissé zavarja, hogy egy múlt heti berlini aukción majdnem százezer márkáért eladásra kínált rajzaira nem akadt vevő. A berlini városi vezetés azt reméli, hogy a becsomagolt Reichstag látványa több millió turistát csalogat majd a német fővárosba. tük legalább öt csendőrt gyilkolt meg az évek során. A bankrablások mellett előszeretettel vadásztak afrikai emigránsokra és cigányokra. Lecsaptak büntetésvégrehajtási intézetek alkalmazottaira is. Az „Una Bianca“ rémtetteiről a legtöbb részletet eddig a civil bandatag romániai magyar élettársa mondta el. A 19 éves lány három évvel ezelőtt ismerkedett meg az olasz gengszterrel Budapesten. Jelenleg ő a vád egyik legfontosabb tanúja A hatóságok a hét elején teljes titoktartást rendeltek el az ügyben. Ez nem vetett gátat az újabb és újabb részletek kiszivárgásának, feltehetően azért, mert felmerült a gyanú: az „Una Bianca“ kapcsolatban állhat a titokzatos Falange Armata nevű terrorista csoporttal, szükségessé a körültekintőbb intézkedést. A szokottnál hosszabb ideig tartó ellenőrzés miatt helyenként és esetenként növekedhet a várakozási idő. * Kedden délután letette a hivatali esküt az új osztrák kormány. Franz Vranitzky ezúttal negyedik kormányát alakította meg, mégpedig az október 9-i választások után ígért határidőn belül. * A világ minden részéről érkeztek politikusok, jogi, pénzügyi szakértők, rendőrök, vámosok arra a tanácskozásra, amely az Európa Tanács szervezésében kezdődött kedden a franciaországi Strasbourgban. A háromnapos rendezvény tematikája: pénzmosás Kelet-Európában. Ennek megfelelően 18 kelet-közép-európai ország is a résztvevők között van. * A Szocialista Internacionálé Tanácsának hétvégi budapesti ülésén elsősorban a közép-kelet európai országok helyzetét elemzik, és azt kívánják meghatározni, milyennek szeretnék látni a jövőt - hangzott el a konferencia programját ismertető sajtótájékoztatón. A tanácskozásra Budapesté várják többek között Vranitzky osztrák kancellárt és Perez izraeli külügyminisztert is. * November 29-én Hupp Schaffer, Max van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának tanácsosa és Arie Broed, a hágai Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány igazgatója az RMDSZ bukaresti székházába látogatott. A vB A csomagolóanyag lebontása után megkezdődik az 1884-ben felavatott Reichstag több mint 500 millió márkába kerülő átépítése, hogy a Berlinbe költöző német törvényhozás a régi falak között, modern munkakörülmények mellett végezhesse majd munkáját.Elszuszra