Romániai Magyar Szó, 1995. június (7. évfolyam, 1677-1706. szám)

1995-06-01 / 1677. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1995. június 1. A nemzetközi közösségnek fogytán a türelme A NATO továbbra is teljes mértékben támogatja az ENSZ jelenlétét a korábbi Jugoszláviában, és kész arra, hogy légierejével az ENSZ-erők segítségére siessen, illetve légi oltalmat biztosítson a Biztonsági Tanács határozataiban rögzített boszniai védett övezetek számára. A szövetség egyúttal folytatja korábbi, ENSZ-mandátumok alapján végzett tevékeny­ségét (így a Bosznia feletti repülési tilalom ellenőrzését, valamint az embargók betar­tatását szolgáló, a NYEU-val közösen folyó adriai misszióját) - derül ki a tagországok A dokumentum, amely jelentős mértékben megegyezik az EU- külügyminiszterek hétfői brüsszeli, valamint az összekötő csoport kedd hajnali hágai állásfoglalásával, szorgalmazza egyúttal a délszláv térségben szolgálatot teljesítő ENSZ-egységek mandátumának megerősítését, mozgási szabadságuk biztosítását, a humanitárius szállítmányok szabad áthaladásának a szavatolását. A nyilatkozat a „leghatározottabban elítéli“ a boszniai szerbek „felháborító“ akcióit, és követeli a fogva tartott ENSZ-katonák és megfigyelők haladéktalan és feltétel nélküli szabadon engedését. A Fehér Ház kedden nem zárta ki egy amerikai kommandóakció lehetőségét a túszul ejtett ENSZ-katonák kiszabadítására. Mike McCurry szóvivő ugyanakkor hozzáfűzte, hogy egyelőre csak készenléti tervről, nem pedig azonnali bevetési parancsról van szó. A hét elején kétezer, speciálisan kiképzett amerikai tengerészgyalogost szállító hajóraj érkezett az Adriai-tenger körzetébe, a volt Jugoszlávia partjaihoz. A különleges egységek elsősorban kommandó- és mentőakciókra szakosodtak. Útnak indultak kedden délszláv bevetési térségük felé annak a komoly csapaterősítésnek az előőrsei, amelynek kivezénylésére a brit kormány hétfő hajnali válságtanácskozásán szánta el magát, válaszképpen a boszniai hadszínteret elöntő, minden korábbinál mélyebbnek tetsző válsághullámra. Major kormányfő kijelentette: a londoni kabinet üzenetben figyelmeztette Radovan Karadzic boszniai szerb vezért és Mladic tábornokot, a szerb erők parancsnokát, hogy őket tekinti személyesen felelősnek a túszul ejtett brit katonák testi épségéért és életéért. Az orosz parlament alsóháza a boszniai helyzettel kapcsolatos nyilatkozatában a NATO-légicsapásokra vonatkozó moratórium elrendelését sürgette. Ugyanakkor a korábban nyíltan szerbbarát orosz alsóház első ízben bírálta az ENSZ-békefenntartókat túszul ejtő boszniai szerbeket. Nyilatkozatában a duma sürgette a boszniai szerbek által túszul ejtett ENSZ- békefenntartók szabadon engedését. A duma szerint a helyzet rendezése érdekében jelenleg a legfontosabb teendő a tűzszünet megújítása, a túszok azonnali kiszabadítása és a NATO-légitámadásokra vonatkozó moratórium elrendelése. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a duma, mely a szerbek elleni korábbi NATO- légitámadások kapcsán nyíltan szerbbarát álláspontra helyezkedett, mostani nyilatkozatában kiegyensúlyozottabb és első ízben határolódott el nyíltan a szerbektől. A boszniai szerbek keddre virradóan újabb hét ukrán békefenntartót ejtettek fogságba a kelet-boszniai Gorazdénél lévő egyik megfigyelő ponton. A boszniai szerbek fogságában immár közel 400 kéksapkás van, köztük 12 ukrán. Az AFP beszámolója szerint az ENSZ egyik szóvivője arról tájékoztatott kedden, hogy hírek szerint a boszniai szerbek szabadon bocsátottak 25 orosz ENSZ-katonát. A boszniai szerbek kedden szabadon engedtek hat francia kéksisakost is, akiket öt napja tartottak fogva túszként a szarajevói repülőtér közelében lévő egyik ellenőrző pontnál - jelentette be Gerard Dubois, az UNPROFOR szarajevói szóvivője. A katonáknak fogságuk idején mindvégig páncélozott harcjárművükben kellett tartózkodniuk, tette hozzá a szóvivő, majd hangsúlyozta: a szerbek döntése arra utal, hogy valamelyest enyhül az ENSZ és a szerbek közötti feszültség. Malajzia kivonja katonai megfigyelőit Boszniából, ahol az ENSZ Oltalmi Erőinek keretében szolgálnak - jelentette be kedden Kuala Lumpurban Mahathir Mohamad miniszterelnök. Indoklásul azt hozta fel, hogy jelenleg „nincs értelme megfigyelőket tartani Boszniában, mert csak gondokat okoznak. Ha a szerbek fellépnek ellenük, nem tehetnek semmit, s ha megtámadják őket, csak a megadás, a túszok sorsa marad számukra. Ez minden tevékenységet lehetetlenné tesz számukra“ - mondta a kormányfő. Az UNPROFOR keretében lévő malajziai békefenntartók viszont a helyszínen maradnak - ígérte Mohamad. A dél-ázsiai mohamedán ország 27 megfigyelőt és egy 1533 fős zászlóaljat küldött Boszniába. Olaszország és Hollandia ugyanakkor támogatja az ENSZ-jelenlét megerősítését Boszniában. A hágai vezetés az AP jelentése szerint üdvözölte a brit és a francia csapaterősítéseket, és ígéretet tett arra, hogy Hollandia is hamarosan megvizsgálja, milyen mértékben járulhat hozzá a boszniai ENSZ-erők bizton­ságához, illetve küldetésük hatékony teljesítéséhez. Az olasz vezérkari főnök is egyetértett azzal, hogy az ENSZ-katonáknak Boszniában kell maradniuk, de ugyanakkor megerősítette- Róma a jövőben sem kíván közvetlenül részt vállalni a világszervezet boszniai békefenntartó feladataiból, hanem inkább háttértámogatást nyújt az ENSZ-nek, illetve a NATO-nak. Úgy vélem, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök mindent megtesz annak érdekében, hogy a boszniai szerbek szabadon engedjék túszaikat - jelentette ki kedden Belgrádban Alekszandr Zotov, a nemzetközi összekötő csoport orosz tagja. A szerb elnökkel folytatott „baráti és nyílt“ eszmecsere után nyilatkozó orosz diplo­mata hangsúlyozta: Milosevicnek van annyi tekintélye, hogy hozzájáruljon a túszválság megoldásához. Zotov közölte: Oroszország elfogadhatatlannak tartja, hogy a boszniai szerbek addig nem hajlandók szabadon engedni az elfogott kéksisakosokat amíg nem kapnak garanciát arra, hogy a NATO nem intéz újabb légitámadást a szerb állások ellen. Belgrádi értesülések szerint Zotov kedd délután Hágába utazott, hogy Andrej Korizev orosz külügyminiszternek beszámoljon a Miloseviccsel folytatott tárgyalások részleteiről. Belgrádi diplomáciai körökben a hivatalos cáfolatok ellenére továbbra is úgy vélik, hogy Milosevic közel áll Bosznia elismeréséhez, s beleegyezett abba is, hogy az elismerésért cserébe csak felfüggesszék a Jugoszlávia ellen három évvel ezelőtt bevezetett szankciókat. Franciaország és Nagy-Britannia azt javasolta, hogy meghatározatlan időre füg­gesszék fel a Jugoszlávia elleni főbb szankciókat, s hozzanak létre egy független szakértőkből álló bizottságot, amely elrendelhetné a szankciók visszaállítását, amennyiben Belgrád nem tesz eleget kötelezettségeinek - jelentette szerdán az AFP nyugati ENSZ-diplomatákra hivatkozva. A pártatlan szakértői bizottság ötlete, amelyet kedden vitattak meg az ENSZ-ben, Washington megnyugtatását szolgálja, s egyben jelzi azt is, hogy továbbra is szükség van egyfajta nyomásgyakorló eszközre Slobodan Milosevic szerb elnökkel szemben - vélekedtek a diplomaták. Szerdán az összekötő csoport képviseletében Belgrádba utazott Robert Frasure amerikai nagykövet, hogy Slobodan Milosevic elnökkel Bosznia-Hercegovina esetleges belgrádi elismeréséről folytasson megbeszélést. A hírt Warren Christopher amerikai külügyminiszter jelentette be kedd esti noordwijki sajtóértekezletén. A délszláv válságban közvetítő hatalmak - az Egyesült Államok, Oroszország, Fran­ciaország, Németország és Nagy-Britannai - külügyminiszterei keddre virradó éjszaka elfogadott közös nyilatkozatukban szorgalmazták, hogy a szerb-montenegrói állam­­szövetség és Bosznia kölcsönösen ismerjék el egymást. Egy nappal korábban az Európai Unió külügyminisztereinek „boszniai határozata“ is tartalmazta ezt a kitételt, mindkét esetben hangsúlyozva, hogy mindez az első lépést jelenthetné egy átfogó politikai rendezés felé. A hír kapcsán NATO-szakértők emlékeztetnek rá: kitapintható egy olyan külpolitikai törekvés, hogy Milosevicet - többek között éppen Szarajevó elismerésével - mintegy „leválasszák“ a Boszniában mind „kezelhetetlenebbé“ váló szerb közösségekről, vég­képp elszigetelve ez utóbbiakat. Lebegy beadta leszerelési kérelmét Nemzeti gyász Alekszandr Lebegy tábornok, a Moldovában állomásozó 14. orosz hadsereg parancsnoka beadta leszerelési kérelmét, mivel nem hajlandó végrehajtani a hadsereg vezetésének átszerve­zésére vonatkozó parancsot. Ezt a védelmi minisz­térium név nélkül nyilatkozó illetékese közölte ked­den. Lebegy kérelme a minisztérium vezetése elé kerül, s annak előterjesztése alapján Jelcin elnök hivatott Lebegy kérelméről dönteni. A tábornok Mihail Kolesznyikov orosz vezérkari főnökkel találkozva előző nap „bűnös lépésnek“ minősítette a törzs átszervezésre vonatkozó döntést. Lebegy egyben jelentést tett Jelcin elnök­nek a 14. hadsereg, továbbá a fegyverraktárak helyzetéről, és a korábbi létszámú törzs megtartása mellett kardoskodott a fegyver- és lőszerraktárak biztonságának szavatolására hivatkozva. A hadsereg vezetésének átszervezésére vonat­kozó döntés értelmében a 200 tagú törzs létszámát felére, 97-re csökkentenék. A védelmi minisztérium indoklása szerint ugyanis a folyamatos létszám­csökkentés nyomán már a hadosztálynyira apadt 14. hadseregnek nincs szüksége ekkora parancs­nokságra. A hadsereg átszervezése mellett a csecsenföldi háború miatt is a moszkvai katonai vezetést rend­szeresen bíráló, az utóbbi időben egyre nyíltabban politikai szerepet vállaló renitens tábornokot nemrég döntés elé állította Pavel Gracsov védelmi minisz­ter. Közölte, hogy Lebegynek választania kell a had­sereg és a politika között. A tábornok szerepet vállalt a határokon túl élő oroszokat tömörítő nacio­nalista szervezetben, amely jelölteket kíván indítani a választásokon. Moszkvában a parlamenti kép­­viselőjelöltség mellett az egyik lehetséges elnök­jelöltnek tartják Lebegyet, akinek az üldözött, szóki­mondó tábornok szerepe számos szavazatot hozhat. Csecsen fenyegetések Csecsenföldön folytatódott a déli irányú orosz katonai előrenyomulás. Heves harcok voltak a csecsenek egyik erősségének számító Szer­­zseny-jurt térségében, Bamutnál és Nozsaj-jurt település közelében. A csecsen fegyveresek Orehovo és Acshoj-martan térségében lőtték az orosz állásokat. Orosz állítások szerint 88 csecsen fegyveres vesztette életét, és egy páncélozott harcjár­­­­művet, nyolc gépkocsit, valamint tüzérségi esz­közöket és lőszert zsákmányoltak a szövetségi csapatok. A csecsenföldi orosz erők parancsnok­sága szerint három szövetségi katona vesztette életét, nyolc pedig megsebesült. Az áldozatokra vonatkozó közlést független forrásból nem erősítették meg. Kedden ismét átvette az orosz erők feletti parancsnokságot Anatolij Kulikov tábornok, akit április óta Mihail Jegorov ezredes helyettesített. Kulikov közölte, hogy folytatódik a csecsen fegy­veresek kiszorítása a Kaukázus lábánál fekvő területekről. A tábornok nem zárta ki a rendezést célzó tárgyalásokat a csecsen fegyveresek vezetőivel, de közölte, hogy csak a „törvénytelen fegyveres csoportok leszereléséről lehet szó“. A csecsen csapatok parancsnokai követelik Dzsohar Dudajev elnöktől, hogy helyezzék át a harci cselekmények színhelyét Csecsenföldről Oroszország más részeibe. A csecsen parancs­nokok felhívását a Dudajevhez közel álló Usz­­man Imajev főügyész hozta nyilvánosságra. Imajev szerint az orosz csapatok polgári lakos­sággal szembeni kegyetlenkedése, a „fosztogató orosz katonák szadizmusa“ miatt szólították fel a csecsen parancsnokok Dudajevet a taktika meg­változtatására. A parancsnokok tanácsa felszó­lította Dudajevet, hogy két napon belül hozzon döntést - közölte Imajev. Jelcin elnök jogi tanácsadója a csecsen parancs­nokok felhívását „nyílt terrorizmusra való fel­szólításnak“ minősítette. Mihail Krasznov élesen elítélte a felhívást. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) képviselője nem zárta ki a cse­csen terrorakciók lehetőségét, de hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatok mindent megtesznek terrorcselekmények megakadályozására. Kelet és Nyugat közös gondja Az Európa Tanács 34 országának miniszterei gyűltek össze a portugál fővárosban, hogy megvizsgálják az Európai Unióban és a volt keleti blokk országaiban egyaránt jelentkező problémát, az idős lakosság arányának növekedését, s az öregek gondozásának ebből következő fokozódó anyagi terheit. A XX. század a várható élettartam látványos növekedését hozta: Francia-, Spanyol-, Olasz- és Svédor­szágban jelenleg 75 és 80 év között, a balti államokban, Lengyel- és Oroszországban 65 és 75 év között van a születéskor várható átlagos élettartam. (Magyarországon az 1991-es adatok szerint a férfiaké 65,0 , a nőké 73,8 év.) Európaszerte csökken a lakosságon belül a fiatalok, és nő az idősek aránya. Míg pl. Argentínában és Brazíliában, ahol a várható élettartam az óvilágihoz hasonlóan magas (71 illetve 65 év), a lakosság har­mada 14 éven aluli, Európában az ilyen korú gyermekek aránya a lakosság egyötödénél is kevesebb. (Csupán Spanyolországban éri el a 24 százalékot, Magyarországon 19,4.) Az AFP által közölt adatok szerint 2000-ben öregebb lesz 65 évesnél Németország lakosságának 17 százaléka és a francia, belga, bolgár, magyar, görög, olasz lakosság mintegy 15 százaléka. Az idős lakosságon belül is nő az „öreg öregek“ vagyis a nyolcvan éven felüliek aránya, és csökken a „fiatalabb öregeké“ vagyis a legfeljebb 70-es éveikben járóké. 2010-re az idős lakosság 21 százalékát fogja megközelíteni az aggok számaránya, vagyis minden ötödik öregember 80 évesnél idősebb lesz. Az élettartam e növekedésének egyik következménye az öregségi nyugdíjak folyósításának hosszabb időtartama, az időskorban sűrűbben jelentkező egészségügyi kiadások növekedése és egy újonnan jelent­kezett társadalmi szükséglet: az egészségügyi intézményektől való függőség kezelése. Az életkor előrehaladtával a gondozás egyre inkább szakfeladattá válik, mennyiségileg és minőségileg egyre kevésbé várható el a (gyakran távol lakó, munkába járó) hozzátartozóktól. Ez a jelenség mun­kahelyteremtő erő is (látogató szociális gondozóhálózat, vagy szakosított intézményrendszer létesítése), ám ennek a finanszírozási kérdései még kidolgozatlanok. A szociális kiadások legnagyobb részét már ma is az öregkori ellátás teszi ki: 1990-ben például az Euró­pai Unióban ez a tétel (az öregek egészségügyi ellátását is beleértve) 37,6 százalék volt, míg az egészségügy fennmaradó része 36,2 , az anya- és csecsemőgondozás 7 százalékot, a munkanélküliség okozta kiadások 6,6 és a lakásügyi támogatások mindössze 1,9 százalékot tettek ki. Az öregek kihívása mindkét térségben „politikai megújulást“ igényel - állapította meg a lisszaboni konfe­renciát megnyitó beszédében Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára. Borisz Jelcin elnök a szahalini földrengés áldozatainak emlékére egynapos nemzeti gyászt rendelt el szerdára. Helyi idő szerint kedden estig 678 embert szabadítottak ki a 3200 lakosú Neftyegorszk épületeinek romjai alól. A halálos áldozatok száma 377, a sebesülteké 373 volt a hivatalos adatok szerint. A sebesülteket a szahalini Oha, Juzsno- Szahalinszk és Habarovszk kórházaiba szállítják. Miközben folyt a mentés, hétfőn este Neftyegorszktól húsz kilométerre délre újabb rengéseket észleltek. A Richter-skála szerint 4-es és 5-ös erősségű utórengések azonban nem okoztak újabb sebesüléseket vagy károkat. Nyeftyegorszkban a különlegesen képzett mentőalakulatok autódaruk segítségével próbálják a házak romjait szétbontani, hogy hozzáférhessenek a romok alatt lévő mintegy kétezer emberhez. Neftyegorszkban a mentőalakulatok több mint ezer tagja 30 autódarut és több mint 120 más gépjár­művet igénybe véve éjjel-nappal dolgozik. A mentésben 15 helikopter is részt vesz. Oleg Szoszkovec, a helyszínen tartózkodó első miniszterelnök-helyettes közölte: mindaddig folytatják a keresést, amíg a legcsekélyebb esély is van arra, hogy túlélőket találnak. A szlovák kormánylapnak tekintett Slovenská Re­publika keddi számának mellékleteként Nemzetiségi Újság címmel négynyelvű, kéthetenként megjelenő ingyenes kiadványt adtak közre Pozsonyban. A művelődési tárca kiadványaként szlovák, magyar, német és ukrán nyelven, nyolc oldalon megjelenő Nemzetiségi Újság első száma mindössze két írást tartalmaz: az egyik Ivan Hudec művelődési miniszter „A megértés útján“ című vezércikke, a másik a Szlo­vák Köztársaság alkotmányának preambuluma és az alkotmány első 34 cikke. Vezércikkében a miniszter megállapítja: „A nemzeti kisebbségek úgynevezett pozitív diszkriminációja már olyan nem kívánt szintet ért el, hogy a kormánynak haladéktalanul foglalkoznia kell azon szlovákok cso­portjaival, akik Szlovákia egyes, nemzetiségileg vegyesen lakott területein a helyi kisebbség hely­zetébe kerültek.“ A szlovákiai magyar pártok már a Nemzetiségi Új­ság megjelenése előtt bírálták, hogy a nemzetiségi kultúra és a sajtó támogatására szánt - költségvetés­ből származó - 58 millió koronából a miniszteri döntés értelmében 20 milliót juttattak a most megjelent Nemzetiségi Újságnak, miközben a nemzetiségi lapok és a kulturális szövetségek hiába várják a költségve­tési támogatást. E „várakozás“ során több magyar lap időközben megszűnt. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, a mozgalom keddi sajtótájékoztatóján bírálta a szlovák művelődési tárca és a kormány magatartását. A ko­­ m egy szuszra«»« * Izrael munkapárti vezetésű kormánya a közel-keleti békéért még a politikai hatalom elvesztésébe is hajlandó lenne belenyugodni - jelentette ki Simon Peresz izraeli külügyminiszter New Yorkban ENSZ-nagykövetek előtt. Hozzátette: soha nem tudná megbocsátani magának, ha a hatalom megőrzése a béke esélyének elvesztésével járna.­­ Vélhetően a személyzet által használt hűtőgép elek­tromos zárlata okozta a prágai Olympik szállóban pénteken keletkezett tüzet, amelynek füstjében hat nyugat-európai turista fulladt meg. A füstmérge­zéssel kórházba szállított 36 sérült közül két ameri­kai nő (anya és lánya) állapota továbbra is válságos. A Maine-i otthonában elhunyt Margaret Chase Smith, aki az Egyesült Államok történetének első női elnökjelöltje volt a hatvanas években. Négyszer választották képviselővé a republikánus párt színeiben, majd ő lett a Szenátus első női tagja. * Két személy életét vesztette, egy pedig megfebe­zábban ismert számadatokat pontosítva rámutatott, hogy a nemzetiségi sajtó és a művelődés támoga­tására szánt - a korábbinál lényegesen alacsonyabb - költségvetésből származó 58 millió koronából csupán 6,9 milliót jutattak a nemzetiségeknek. Az 58 milliós összeg nagyobik felét, 27,7 milliót koronát pedig a kedden megjelent négynyelvű kormánykiadványnak szentelték, így a „maradék 22,3 millió egyedül arra elegendő, hogy ezzel az eszközzel lassan, de biz­tosan felszámolják a kisebbségek kulturális szerveze­teit és sajtóját.“ Az Együttélés alelnöke szerint a kormánypro­pagandát szolgáló, ám a nemzetiség támogatásának nevezett 27,7 milliós ráfordítás az ablakon kidobott pénznek minősül. A szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójá­hoz tartozó Magyar Polgári Párt keddi nyilatkozatában hallatlan törvénysértésnek nevezte az eljárást. A párt szerint ez a lépés a költségvetési pénzek felhasz­nálásáról rendelkező törvénnyel is ellenkezik. Sértő, hogy a kedden utcára került kiadvány megjelenteté­­séséről - mint ahogy annak szükségességéről - a szlo­vákiai magyar kisebbség legitim képviselőivel nem tár­gyaltak. A párt szerint ez a kiadvány szükségtelen, jóllehet „nem vitatjuk el az ilyen tájékoztatáshoz való jogot, de ha ezt teszik, akkor találják is meg a kiadás­hoz megfelelő anyagi forrásokat" s ezt ne a megszűnő nemzetiségi sajtó rovására tegyék - olvasható a nyilat­kozatban, sült kedden, amikor az észak-koreai part­védelem egyik őrhajója a Sárga-tengeren rálőtt egy dél-koreai halászhajóra, majd elfogta azt. Dél-Korea szerdán felszólította Phenjant, hogy szolgáltassa vissza a hajót. Ugyanakkor vissza­rendelte a hazai kikötőkbe a közeli vizeken tartózkodó valamennyi halászhajót. Május 9-e óta dúl a kolerajárvány Mali középső részén, Mopti városában. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint azóta 103 halálesetet és 533 megbetegedést okozott a járvány. Magas beosztású védelmi minisztériumi tiszt­viselőnek szánt pokolgépet hatástalanítottak a tűzszerészek Argentínában. A nagyerejű rob­banószerrel valószínűleg a hadsereg napján akarták kioltani Jorge Baezának, a minisztérium hadügyi titkárának életét. A csomagra fela­dónak a hetvenes években meggyilkolt hadtest­­parancsnok, Juan Carlos Sánchez nevét írták. Egy szuszra... Nemzetiségi (?) kiadvány négy nyelven ­Behatoló Egy fegyvertelen férfi hétfőn éjjel meg­próbált behatolni a világhírű popénekes, Madonna hollywoodi birtokára. A 35 éves férfi átmászott a kerítésen, de a biztonsági őr észrevette. A birtokháborító megpróbálta lefegyverezni az őrt, de az ellökte magától és rálött. A Hotchkiss néven azonosított férfi a karján és hasi tájékon sebesült meg, álla­pota súlyos - jelentették a hírügynökségek. Madonna a történtek idején nem tartóz­kodott birtokán. A hatóságoktól származó értesülések szerint a 35 éves férfi korábban számtalanszor megfenyegette Madonnát és titokban követte. Tavaly júliusban egy másik férfi tett kísér­letet arra, hogy behatoljon a popsztár lak­helyére. Ő azonban annyiban szerencsésebb volt, hogy nem lőttek rá, amikor megpróbált átmászni a birtokot határoló kerítésen, csupán őrizetbe vették. Önkormányzati és regionális kongresszus Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén kedden megkezdődött az Európai Régiók és Önkor­mányzatok Kongresszusának éves közgyűlése. A szervezetet az Európa Tanács két évvel ezelőtti bécsi csúcsértekezlete hívta életre, abból az alapelvből kiindulva, hogy az emberek leginkább a helyi szervek munkáján mérik le a demokrácia helyzetét, s szükség van e szervek együttműködésének fokozására. Az Európai Régiók és Önkor­mányzatok Kongresszusa az Európa Tanács konzultatív szervezete, a strasbourgi székhelyű szer­vezet tagállamainak önkormányzati, vagy regionális képviselőit tömöríti. A testület mostani, háromnapos kongresszusán a cigányok helyzetének megvitatásától a helyi de­­mokrácia­ és a tolerancia kapcsolatán át a természetvédelemig számos kérdés szerepel majd, de a legérdekesebbnek az a vita ígérkezik, amely során a résztvevők egy olasz jelentést vitatnak meg arról, hogy az elmúlt két évben miért és milyen körülmények között váltottak le száznál is több (túl­nyomó többségükben az ellenzékhez tartozó, vagy független) polgármestert Romániában. Honvédelmi miniszterek közös nyilatkozata Magyarország Honvédelmi Minisztériuma az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez kedden este: Vilem Holan, a Cseh Köztársaság védelmi mi­nisztere, Zbigniew Wojciech Okonski, a Lengyel Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Jan Sítek, a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere és Keleti György, a Magyar Köztársaság hon­védelmi minisztere 1995. május 30-án Budapes­ten találkoztak. A miniszterek véleményt cseréltek az európai biztonság helyzetéről, áttekintették az Észak­atlanti Közgyűlés budapesti tanácskozásának eredményeit, és kifejezték országaik elköte­lezettségét az euroatlanti integrációs szerve­zetekhez való csatlakozásra. Egyetértettek abban, hogy országaik számára a békepartnerségi program történelmi lehetőség a teljes jogú NATO-tagság eléréséhez. A találkozó résztvevői áttekintették az orszá­gaik közötti együttműködés lehetséges területeit a békepartnerségi kezdeményezés keretein belül. A miniszterek értékelték a volt Jugoszlávia területén kialakult válság legújabb fejleményeit. Elítélték a fegyvertelen ENSZ-személyzet túszul ejtését, valamint a polgári lakosság ellen intézett, és jelentős számú áldozatot követelő harci cselekményeket. A miniszterek felszólítanak a harci cselek­mények beszüntetésére, az ENSZ-személyzet haladéktalan szabadon bocsátására, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntéseinek mara­déktalan betartására. A találkozó résztvevői üdvözlik a délszláv vál­ság rendezése érdekében tett legújabb nem­zetközi erőfeszítéseket. (MTI) Madonna Birtokán Meteorológia tanácskozás érdekellentétekkel Genfben kedden megnyílt a Meteorológia Világszervezet XII. kongresszusa. A világ 178 országából egybegyűlt hatszáz küldött jelen­létében felavatták a 45 éve alakult világszervezet új genfi székházát - jelentette az AFP. A június 21-ig tartó kongresszus homlokteré­ben a Meteorológiai Világszervezet átfogó tudo­mányos-technikai fejlesztési programjai szerepelnek. A tanácskozásra rányomja bélyegét a meteoro­lógiai információk forgalmazásában az Egyesült Államok és Európa között támadt anyagi érdek­ellentét. Az előrejelzések cseréje ugyanis ingye­nes, külföldi értékesítésüket viszont amerika magáncégek ellenőrzik. A Meteorológia Világ­szervezet 20-40 milliárd dollárra becsüli az idő­járási tudnivalókból származó bevételeket ötször-tízszer nagyobbra, mint amennyivel az egyes kormányok támogatják az időjárás előrejelzést a költségvetésből. Az európaiak kifogásolják, hogy az amerikai cégek a forrás beleegyezése nélkül kereskednek külföldön az infó­áruval, illojálisnak és a szellemi termékekről szóló jogok megsértésének minősítik az eljárást. Azt javasolják, hogy az információ­­cserével egyidejűleg szabályozzák az újraér­tékesítés rendszerét is. Szerintük az alapinfor­mációnak ingyenesnek kell lennie, s felhasz­nálását nem szabad sem feltételhez kötni, sem korlátozni. A finomabb meteorológiai információ­kat az egyes országok nemzeti szolgálatainak rendelkezésére bocsátanák ugyan, de azzal a feltétellel, hogy az információtermelő és szol­gáltató előzetes hozzájárulása nélkül nem exportálhatják tovább. Amerikai vélemény szerint az államközi és a meteorológiai intézetek közti megállapodások olyan kereskedelmi szabályokat tartalmaznak, amelyek háttérbe szorítják a világszervezet általános ajánlatát - írta a konfliktus lényegét ismertetve az AFP. Százezer kínai hal meg évente gyógyszerek miatt Évente százezer kínai hal meg azért, mert nem megfelelő gyógyszert vett be. A gyógy­szerek szabadon vásárolhatók a patikák­ban, és az ország tele van kuruzslókkal - is­merteti az UPI a Hszi Min című kínai esti lap figyelmeztető cikkét. „A közegészségügyi minisztérium szerint évente 2,5 millió kínai kerül kórházba nem megfelelő orvosság sze­dése miatt, és százezren halnak meg e sze­rektől“ - írja a lap, bírálva az új és importált gyógyszerek iránti vakhitet. Gyakorlatilag minden gyógyszer recept, orvosi előírás nélkül kapható. A kínaiak, akik a hagyományos, füveket használó népi gyógymódok lassú hatásához szoktak, most csodaszerek gyanánt szedik a nyugati antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat és erősebb szereket anélkül, hogy tisztában lennének azok mellékhatásaival. Egyre több a hipochonder, és Kínában egy főre számítva többet költenek orvosságra, mint az Egyesült Államokban - írja a lap. 1993-ban 50 milliárd jüan (6 milliárd dollár) volt a gyógyszerfogyasztás, átlagosan 48 jüan fejenként, de a városokban sokkal töb­bet költöttek a mindent gyógyítónak hitt szerekre. Áprilisban Kína kampányt kezdett a félre­vezető gyógyszerreklámok ellen, miután helyi gyártók csodaszereket ajánló hirdeté­sekkel árasztották el a tájékoztatási eszkö­zöket. Egyes sprayket és balzsamokat gyártó cégek azt állították, hogy termékeik­kel megelőzhető az AIDS, sok gyártó pedig általános tüneteket leírva azt akarta elhi­tetni az emberekkel, hogy súlyos betegségük van, amelyet az általa készített szerrel kell azonnal kúrálni. A Kuangming Zsipao egy cikkében arról számolt be, hogy 132, impotenciával és más szexuális problémákkal foglalkozó magán­­klinikát, 12 illegális gyógyszer-nagykereske­dést és 17 rákkutató intézetet zártak be a közép-kínai Sanhszi tartományban. A nyolcvanas évek óta egyesek a meggaz­dagodás céljával fogtak gyógyító tevékeny­ségbe - mondta Csao Ko-kung, Jücseng város alpolgármestere. - Sok pácienst becsapnak a kuruzslók, akiknek semmi or­vosi tudásuk nincs, és jüantízmilliókat szednek össze.“ A jücsengi tisztviselők eddig már 10 ezer doboz gyógyszert koboztak el, 4000 félrevezető hirdetést szedtek le, és 5000 tájékoztató füzetet semmisítettek meg.

Next