Romániai Magyar Szó, 1995. augusztus (7. évfolyam, 1738-1768. szám)

1995-08-01 / 1738. szám

Romániai Magyar A NAGYVILÁG HÍREI 1995. augusztus 1. Katonai megállapodás Csecsenföldön Dudajev reagálása A csecsenföldi béketárgyalásokon vasárnap aláírt katonai megállapodás értelmében az orosz és a csecsen csapatok minden frontvonaltól kötelesek 2-4 kilométer távolságra visszahúzódni. Ezt követi az orosz erők fokozatos kivonása Csecsenföld területéről és a csecsen csapatok leszerelése. Ahjad Igyigovnak, a csecsen küldöttség tagjának tájékoztatása szerint Csecsenföldön marad az orosz belügyminisztérium és védelmi minisztérium egy-egy dandárja. Ezek létszámáról és állomáshelyéről a későbbiekben kiegészítő egyezményt írnak alá. A megállapodások megvalósításáért orosz részről Anatolij Sirokov, Borisz Jelcin államfő csecsenföldi megbízottja, csecsen részről pedig Aszlan Maszhadov vezérkari főnök vállal biztosítékot. Igyigov közölte, hogy a megállapodásban rögzítették az orosz fél különvéleményét, amely szerint Oroszország törvényhozása nem ismeri el a független Csecsenföld létezését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag éppen a független Csecsen köztársaság tárgyaló küldöttsége vállalta a felelősséget az aláírt megállapodás végrehajtásáért. A csecsen küldött elmondta, hogy a megállapodás szerint a hadifoglyok és erővel feltartóztatott személyek cseréjét egy hét alatt hajtják végre. A csere elve a „mindenkit mindenkiért," amely az összes fogoly szabadon bocsátását jelenti. Dzsohar Dudajev csecsen elnök kijelentette, hogy a Groznijban vasárnap elfogadott katonai megállapodás nem emelkedhet jogi erőre. Dudajev leszögezte, hogy az Uszman Imajev csecsen küldöttségvezető által aláírt megállapodás nem érvényes Csecsenföld elnökének jóváhagyása nélkül. A Szabadság rádióadónak adott vasárnap esti nyilatkozatában Dudajev hangsúlyozta, hogy az orosz fél zsarolással, fenyegetéssel és fizikai nyomásgyakorlással vette rá a csecsen küldöttséget a megállapodás elfogadására. Azt állította, hogy a csecsen delegációt már hat napja elszigetelték, gyakorlatilag őrizetbe vették. Azzal vádolta az orosz felet és az EBESZ-misszió képviselőit, hogy állandóan provokálják a csecsen küldöttséget, s ennek következtében hat napja képtelen kapcsolatot teremteni a csecsen küldöttekkel. Az ENSZ szerint a horvátországi szerbek vasárnap beleegyeztek abba, hogy visszavonulnak a boszniai Bihac térségéből - jelentette a Reuter. Erről Akasi Jaszusi ENSZ-megbízott számolt be az után, hogy a krajinai szerbekkel központjukban, Kninben tárgyalt. Akasi szerint hatpontos egyezményt dolgoztak ki annak megakadályo­zására, hogy a harcok a horvát-bosnyák határon túlra terjedjenek. Franjo Tudjman horvát elnök Akasi Jaszusihoz, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes meg­bízottjához vasárnap este intézett levelében határozottan elutasította krajinai szerbek által Kninben elfogadott javaslatokat - jelentette az AFP. „A szerb javaslatok semmilyen alapot nem nyújtanak az elfoglalt horvát területek békés visszacsatolásához” - olvasható a horvát államfő levelében. Franjo Tudjman a levélben azt is követelte, hogy Horvátország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nemzetközileg elismert határán is vonultassanak fel kéksisakosokat. Az ENSZ megfigyelői szerint a Bu­rác körüli harcokban részt vevő krajinai szerb csapatok egy részét Knin kivonja a térségből, miután a horvátok elfoglalták a nyugat-boszniai Grahovo és Glamoc településeket. A Beta független jugoszláv hírügynökség Jasper Helspera, az UNPROFOR helyi megfigyelőjére hivatkozva adta hírül, hogy krajinai szerb katonák százait vonták ki vasárnap Bihac körzetéből, s indították útnak az egyoldalúan kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaságba. Ratko Mladic tábornok, a boszniai hadsereg főparancsnoka vasárnap Kninben, a horvátországi Szerb Krajina fővárosában kijelentette, hogy Horvátország „drágán megfizet” Grahovo és Glamoc elestéért - jelentette a Tanjug hírügynök­ség. Mladic tábornok, aki szerint a jelenlegi helyzet igen bonyolult a Grahovo-Glamoc fronton, hangsúlyozta: a boszniai szerb hadsereg hamarosan visszafoglalja a megszállt területeket. A krajinai szerb hadsereg vezérkarának vasárnap esti közleménye szerint az egyesült horvát és boszniai horvát erők vasárnap is nehézfegyverrel lőtték Grahovóból a Knintől 20 kilométerre fekvő Strmica települést - jelentette a Tanjug belgrádi hírügynökség. Éjszakai kijárási tilalmat léptettek életbe szombaton a horvátországi Krajinai Szerb Köztársaság egész területén. A knini belügyminisztérium szombaton kiadott rendelete értelme­ben mindaddig tilos magánsze­mélyeknek nyilvános helyen tartózkodniuk este 10 órától reggel 5 óráig, amíg érvényben van a hadiállapot. A krajinai szerbek már csütörtökön teljes mozgósítást rendeltek el a szerb Krajina déli részén, majd pénteken estétől kihirdették a hadiállapotot, s szombattól érvényes az éjszakai kijárási tilalom. Milan Martic, a krajinai szerbek egyoldalúan kikiáltott köztársaságának elnöke szombaton levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökéhez, amelyben megírta, hogy a Horvát Köztársaság megtámadta a boszniai Szerb Köztársaságot, csapatai elfoglalták Grahovot és Glamocot, ahol sohasem éltek horvátok. A Horvát Köztársaság ezzel egyidőben megtámadta a Krajinai Szerb Köztáraságot a Dinári-hegység Kninhez közeli területein. Martic szerint a horvátok el akarják űzni e területekről a szerbeket, hogy „etnikailag tiszta" területeket szerezzenek köztársaságuk számára. Felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy minden tőle telhető módon tegyen lépseket a horvát offenzíva leállítására. A nemzetközi közösség szörnyű hibát követett el, amikor úgy próbálta meg elfojtani a boszniai problémát, hogy az áldozat kezét megkötötte, de az agresszorét nem - nyilatkozta Haris Silajdzic boszniai miniszterelnök a CNN hírtelevíziónak. A ,,Late Edition" című műsorban vasárnap sugárzott interjúban, amely a miniszterelnök hét végi amerikai látogatása alatt készült, Silajdzic úgy vélekedett, hogy a boszniai szerbek elleni tömeges légicsapás a legjobb válasz lenne, amely megállítaná a Bihac elleni támadásokat - jelentette la Reuter. Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkár a hírtelevízióban elmondta: a légicsa­­pásokkal való amerikai, illetve NATO-fenyegetés­nek lényeges szerepe van abban, hogy az ENSZ békefenntartó erői a helyszínen maradnak, s így folytatódhatnak a tárgyalások. Az Egyesült Államok a Szerbia elleni szankciók szigorításán dolgozik, és erre kérte Romániát, Görögországot, Magyarországot és Bulgáriát is - közölte Richard Holbrooke. Hadiállapot Krajinában Egy szuszra••• ♦ Borisz Jelcin elnöki rendelettel az elnöki adminisztráció részévé tette Biztonsági Szolgálatát. ♦ Az egyiptomi biztonsági erők letartóztatták a Muzulmán Testvériség nevű illegális fundamen­talista szervezet 200 tagját. Egy héten belül harmadszor csaptak le a hatóságok a szervezetre, s ez volt a legjelentősebb akciójuk annak tagjai ellen. ♦ Nagyerejű földrengés rázta meg vasárnap hajnalban a Chile északi részén levő Antofagasta városát. A 7,8 erősségű földlökések két ember halálát okozták. ♦ Az Ukrajnában tomboló kolerajárvány átterjedt a Moldovai Köztársaság Dnyeszter menti területeire, a Tiraspoltól nyugatra levő térségbe. Legalább tizenkét embert szállítottak kórházba. ♦ Gondatlan katonák erdőtüzet okoztak Törökország északnyugati részén. A tűz következtében Pamukova város közelében a hadsereg több lőszerraktára a levegőbe repült. A kisváros 15 ezer lakóját ideiglenesen evakuálták, de a veszély elmúltával megkezdődött visszatelepítésük az erősen megrongálódott lakóházakba. ♦ Az AUM Sinrikjo nevű japán szekta V-X elnevezésű ideggázt próbált ki embereken - derült ki a vallási csoport egyik vezetője, Tomoscu Mi­mi vallomásából. A gázt a szekta saját laboratóriumaiban állította elő.­­ Egy orosz határőr vasárnap reggel eddig ismeretlen okokból tüzet nyitott bajtársaira. Öt határőr életét vesztette, hatan pedig megsebesültek. A tragédia a csendes-óceáni körzet határőrségének parancsnok­sága szerint a Nagy Péter-öbölben fekvő Popov­­szigeten történt. ♦ Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet Harry Wu kínai származású amerikai emberjogi aktivista azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte Pekingtől. ♦ Már szívesen teniszezne Borisz Jelcin orosz elnök, de orvosai még nem engedik - közölte Samil Tarpiscsev sportminiszter, aki egyben Jelcin legfőbb tenisz­partnere is. ♦ Hatalmas meteor világította meg péntek éjszaka az eget a skóciai Aberdeentől London északnyugati részéig. Szemtanúk úgy mesélték: fénycsóvát láttak az égbolton. Fényessége egy óriási fényszóróéhoz hasonlított, és mindent megvilágított körülöttük, majd gyorsan eltűnt. Egy szuszra«*« Párizsi nyomozás Tolón segítenek a robotképek A francia rendőrségnek immár meggyőződése, hogy a múlt keddi párizsi pokolgépes merényletnek köze van az algériai polgárháborúhoz - írja vasárnapi­ hétfői számában a Le Monde című francia napilap, beszámolva­­a nyomozás állásáról. A lap szerint a francia hírszerző szolgálatok értesülései megerősítik azt a feltételezést, hogy a terrorakciót egy szélsőséges iszlám kommandó követte el - bár erre egyelőre nincs semmilyen tárgyi bizonyíték, s a hatóságok azokat a bejelentéseket sem tekintik hitelesnek, amelyek különböző szervezetekre hárítják a felelősséget a merényletért. Az „iszlám szál” kapcsán a Le Monde felidézi egy algériai lap, a kormányzathoz közel álló La Tribune július elsejei számának értesüléseit: eszerint Boszniából egy ötfős algériai kommandó érkezik majd Franciaországba, hogy ott pokolgépes merényleteket hajtson végre a francia kormány „megbüntetésére", illetve meggyilkoljon egyes iszlám vezetőket, közöttük Abdelbaki Sahraui imámot - az idős pappal 10 nappal később valóban végeztek ismeretlen tettesek. A Le Monde szerint a francia titkosszolgálatokhoz tavasz óta szintén érkeztek olyan (bár korántsem ennyire pontos) értesülések, hogy egy algériai kommandó meg akarja bosszulni a GIA embereinek tavaly decemberi, marseille-i halálát. Akkor francia kommandósok végeztek az Air France légitársaság gépét eltérítő muzulmán fundamentalistákkal. Ugyanakkor a Le Monde arról is beszámol, hogy a legnagyobb algériai iszlám csoport, az Iszlám Üdvfront (FIS) külföldi vezetői egyértelműen elhatárolták szervezetüket a keddi párizsi akciótól. Időközben a francia hatóságok szemtanúk beszámolói alapján három robotképet készítettek egyes, gyanúsan viselkedő személyekről, akiket tanúvallomástétel miatt köröznek. Az elmúlt három napban a rendőrök 10 ezer embert igazoltattak Párizsban, a belügyminisztérium épületében pedig a hétvégén szinte folyamatosan üléseztek az elkövetők felkutatásával megbízott szakemberek - mindez megfigyelők szerint a nyomozás felgyorsulásáról tanúskodik. Letette a hivatali esküt a parlament előtt Alberto Fujimori perui elnök. Az AFP jelentése szerint a régi-új államfő beiktatási beszédében - amelynek elhangzásakor, kilenc latin-amerikai ország elnöke volt jelen - ígéretet tett a városi és falusi kis- és középtermelők megsegítésére, és a jövedelmek igazságos elosztására. Megígérte, hogy 2000-re befejeződik az országban a privatizációs program, 10 000 kilométernyi utat építenek, küzdenek a munkanél­küliség visszaszorításáért és a piac felszabadí­tásáért a „sem populizmust, sem ultraliberalizmust, sem baloldalt, sem jobboldalt” jelszó jegyében. Ezzel kezdetét vette Alberto Fujimori második ötéves elnöki ciklusa. Ismételt, nagy arányú (68 százalékos) megválasztását annak köszönheti, hogy a peruiak az általa elkezdett reformok elmélyítését és a demokrácia megerősítését várják tőle. Kényszerkezelt rákbeteg Vranitzky osztrák kancellár is megszólalt a hatéves, rákbeteg Olivia Pilhar kezelése körüli, hetek óta tartó huzavona ügyében. A szabadságát töltő politikus egy grazi lapnak nyilatkozva törvényi rendelkezéseket helyezett kilátásba a kuruzslás és a sokszor ezt szinte előíró szekták ellen. A konkrét ügyben egy Németországban a praktizálástól eltilott „csodadoktor" a főszereplő: ő az, aki a kislány szüleit lelki terrorral a hagyo­mányos orvoslással szembefordította és saját, a rákot „konfliktusoldó beszélgetésekkel” megszün­tető kezelésének egyedüli hatékonyságáról meggyőzte. Bár hosszas jogi huzavona után Geerd Hamer volt orvos ellen a letartóztatási parancsot kiadták, a kuruzslás vádja csakis orvosi diplomával nem rendelkező személyekre vonatkoztatható, s ezt a jogi hézagot szeretné a kancellár felszámolni. Időközben Olivia Pilhar kemoterápiás kezelése mégis megkezdődött a bécsi Központi Kórházban, bár a szülők nemhogy nem adták be elegyezésüket, de a belváros közepén, a Stephansplatzon éhségsztrájkot kezdtek. A szülőket megfosztották a döntés jogától, s a gyámhatóság és a kirendelt gyám határozott végül az orvosi vélemény alapján: a vesén kezdődött daganat már a teljes hasüreget kitölti, amíg ilyen méretű, nem operálható, viszont akadályozza a kislány életfunkcióit, a légzést, a nyelést, és súlyos fájdalmakat okoz. Az orvosok abban reményked­nek, hogy még mindig nem késő, és a daganatot operálható méretűre sikerül zsugorítani. Fujimori, aki japán bevándorlók gyermeke, hivatalba lépésének és egyben Peru független­ségének napján töltötte be 57. életévét. . Az elnök, mielőtt államfő lett, egyetemi rektor volt. Öt évvel ezelőtti hatalomra kerülésekor, elődei vágtázó inflációt hagytak rá örökül az országban, s Peru történetének legsúlyosabb gazdasági válságát. Gazdasági sokkterápiát alkalmazott az infláció leküzdésére és ,az IMF hosszú idő eltelte utáni támogatásának elnyerésére. A perui gazdaság volumene 13 százalékkal nőtt tavaly, s ez ma a világon a legnagyobb arány. Perunak a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodása értelmében az idén legalább hatszázalékos növekedést kell elérnie, de a közgazdászok szerint az ennél nagyobb lesz. Fujimorinak 1992-ben bevezetett törvényeivel sikerült leszerelnie két baloldali gerillamozgalmat, közöttük a maoista Fényes Ösvény elnevezésű szervezetet. Politikai ellenzéke először hevesen ellenállt az intézkedéseknek. Fujimori ekkor felfüggesztette a törvényhozás működését, mert reformjait vaskézzel végre akarta hajtani. Ezzel a nemzetközi közvélemény tiltakozását váltotta ki, belföldön azonban nagy népszerűségre tett szert. Bíróság előtt az NDK tíz tábornoka Augusztus 18-án a berlini tartományi bíróságon megkezdődik az egykori NDK tíz tábornokának pere. Azzal vádolják őket, hogy felelősek azért a tűzparancsért, amelynek engedelmeskedve a keletnémet állam határőrei annak idején számos menekülőt agyonlőttek. A hírt a Der Spiegel jelentette hétfői számában, de a berlini igazságügyi szervek egyelőre nem erősítették meg. A német hírmagazin úgy értesült, hogy a bíróság egyik tanácsa már megküldte a vádiratot az illetékes ügyészségnek, és kitűzte az első tárgyalás időpontját. A vádlottak között van Wolfgang Reinhold, a keletnémet légierő, Wilhelm Ehm, a flotta és Fritz Peter, a polgári védelem főparancsnoka. Az 571 oldalas vádirat az NDK védelmi minisztériuma úgynevezett kollégiumának jegyzőkönyveire támaszkodik. Ez volt az a testület, amely minden évben kiadta a parancsot, hogy a határsértőket őrizetbe kell venni vagy meg kell semmisíteni. Konferencia Székesfehérvárott A magyarság jövőjét, esélyeit, felemelkedésének lehetőségeit megvitató párbeszéd-sorozat kezdődött szombaton Székesfehérvárott hazai és a határokon túl élő kisebbséget képviselő neves politikusok, történészek, egyházi személyiségek és informatikusok részvételével. A temesvári Interconfessio Társaság, a zürichi székhelyű Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság által összehívott eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, s köszöntötte a részvevőket - ugyancsak a tanácskozás védnökeként - Nagy István, Székesfehérvár polgármestere, Takács Nándor római katolikus megyéspüspök és Hegedűs Lóránt református püspök. A határokon túli magyarság képviselői közül részt vett az eszmecserén Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke, kifejtette a magyar paradigmákkal kapcsolatos álláspontját Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, üdvözletét küldte a kongresszusnak Tőkés László, nagyváradi református püspök. B. Szabó Péter, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör elnöke megnyitó beszédében kifejtette: a székesfehérvári tanácskozást a tavaly Kolozsvárott „Magyar paradigma és posztmodern jövőkép” címmel megrendezett eszmecsere folytatásaként rendezték meg az ott felvetődött elképzelések elmélyítése, együttes tovább gondolása céljából. A társadalom különböző képviselőinek - világi és egyházi személyiségeknek - a bevonásával elkezdett párbeszéd-sorozatot a jövőben is folytatják. Ezeken az eszmecseréken egyrészt megfogalmazódnak egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalai, másrészt nagyon hasznosan szolgálják a Magyarok IV. Világkongresszusának előkészítését is. Egyes gyakorlati elemei pedig segíthetik azt, hogy a készülő magyar alkotmány az egész magyarság érdekeit szolgálhassa. Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke vitaindító előadásában meggyőző, reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi „hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. Annak érdekében ugyanis - hangoztatta -, hogy a nemzet versenyképes legyen, a tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. A vitaindító előadást követően korreferátumok hangzottak el. Tudásközpontú nemzetfejlesztés, a család, az anya, a befogadó közösség szerepének helyreállítása, a határokon túlmutató nemzetjövő kialakítása, az igazi értékek elismerése és a stabil gazdaság megteremtése jelentheti a magyarság felemelkedésének lehetőségét. Tömören ennyiben summázható a „Magyar paradigmák” címmel Székesfehérvárott vasárnap befejeződött kétnapos útkereső konferencia végső megállapítása. A tanácskozás befejezéseként Borbély Imre, valamint Péntek Imre, a székesfehérvári Vörösmarty Társaság társelnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Havas Miklós, a MTESZ elnöke, valamint Ferencz Szabolcs politológus összegezték a tanulságokat. Amint azt B. Szabó Péter, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör elnöke bejelentette: az eszmecserét szeptemberben a Vajdaságban, majd jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően pedig ismét Székesfehérvárott folytatják. A tanácskozások írásos anyagát megjelentetik, hogy ezzel is segítsék a Magyarok IV. Világkongresszusára való felkészülést. ★ A paradigma fogalmát Thomas S. Kuhn vezette be a tudományfilozófia és tudománytörténet vizsgálódási területére. A tudós szerint egy tudományág akkor kerül paradigmális állapotba, ha általánosan elfogadható válaszokat tud adni a felmerülő kérdésekre. A kategória társadalom-fejlődéstörténeti használatát a létező párhuzamok, valamint a fogalomtisztázás szükségessége indokolja. A társadalom paradigmáját annak rendje, struktúrája, valamint problémafeltáró és -megoldó algoritmusainak általános elfogadott összessége képezi. A paradigmális állapotba levő társadalomra az jellemző, hogy annak döntő része egyetért a beállt közrenddel és a problémamegoldó módozatokkal. Egy ilyen társadalom létrejöttéhez reális, meggyőző erejű célra, célokra van szükség. A székesfehérvári tanácskozás azok kialakításához, megfogalmazásához is keresi az utat. Major-Chirac találkozó Nem hivatalos francia-brit csúcstalálkozó volt szombaton Párizsban: Jacques Chirac francia államfő ebéden látta vendégül John Major brit miniszterelnököt, aki szabadságát tölti Dél- Franciaországban, s odaútját szakította meg, hogy eleget tegyen Chirac meghívásának. Bár az ebéd (amelyen mindkét politikus felesége is részt vett) teljesen magánjellegű volt, Majort a francia Köztársasági Gárda díszőrsége fogadta - mintegy szimbolizálva, hogy a párizsi és londoni vezetés között az elmúlt hónapokban különösen szoros kapcsolatok alakultak ki, s a két vezető is jól megérti egymást. A mostani találkozó legfőbb témája a boszniai kérdéskör volt, s Major az ebéd után elmondta: a két fél között teljes az egyetértés. A brit miniszterelnök ennek konkrét jeleként megismételte azt, amit Jacques Chirac­­ szóvivője útján - már előző nap hangsúlyozott: az elmúlt hetek katonai lépései, a gyorsreagálású erők helyszínre küldése, illetve a védett övezetekkel kapcsolatos múlt pénteki londoni határozat után immár a politikai rendezést kellene meggyorsítani. Chirac egyébként e szándék keretében jövő kedden fogadja is Carl Bildtet, az EU közvetítőjét. Jogfosztott beduinok A háromszázezer fős beduin kisebbségi népcsoport jogainak visszaállítására szólította fel a kuvaiti kormányt szombaton közzé tett beszámolójában az amerikai Human Rights Watch szervezet. A kuvaiti kormány mintegy 300 ezer egykori beduint azzal vádol, hogy az 1990 augusz­tusától 1991 februárjáig tartó iraki megszállás idején együttműködtek a megszállókkal. A hatóságok úgy tekintik őket, mint akik illegálisan tartózkodnak az országban, holott - mint az AFP által idézett dokumentum írja - már 1991 előtt is kuvaiti polgárok voltak. E népcsoport Irakba menekült több mint 130 ezer tagjától megtagadják a hazatérés, a Kuvaitban maradottaktól a külföldre utazás engedélyezését, valamint a személyi okmányok kiadását. Az egykori beduinok olcsó munkaerőt szolgáltattak, s belőlük állt a kuvaiti hadsereg 95 százaléka. A Human Rights Watch szerint Kuvait hátrányos megkülönböztetésük már jóval az öböl-háború előtt kezdődött, ám a háború óta helyzetük súlyosbodott. Aki állami alkalmazott volt közülük, azt elbocsátották, csupán a hadsereg tagjai tarthatták meg állásukat, s a többieket kitoloncolták az iraki-kuvaiti határ melletti sivatagos területre. HATTÉR­­.□HRTT6R uu HATTCR □□ HÁTTÉR □□ HÁTTÉR □□ HÁTTÉR Húsz éve írták alá a Helsinki Záróokmányt Húsz éve pihen a finn állami levéltárban az 1975-ös Helsinki Záróokmány Lausanne-ban kinyomtatott, halványzöld bőr borítású eredeti példánya. Az aranybetűs címfeliratú, 3 kilogramm súlyú kötet tartalmazza az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 35 aláírást hordozó dokumentumát angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven, és gondos levéltári karbantartásban részesül. Az aláíró állam- és kormányfők többsége már nem él, sőt egynéhány résztvevő országból is csak utódállamok rendezetlen halmaza maradt. Európában kétszáz atomháborúhoz elegendő nukleáris fegyvert tárolnak. Ezek tökéletesítéséről is gondoskodnak, a Balkánon befejezhetetlen háború dúl, Nyugat-Európa a fajgyűlöletben, a túlhajtott nacionalizmusban sikeresen folytatja a párosversenyt Kelet-Európával, terrorizmusban még talán felül is múlja, milliókra rúg a kontinensen a munkanélküliek, a hajléktalanok, a menekültek száma. Ám Kelet- és Kelet-Közép-Európa még ma is büszkén emlegeti, hogy a „helsinki folyamat" e térség koponyáitól indult ki, sőt első ízben Bukarestben fogalmazódott meg - igaz, a Varsói Szerződés részéről -, hogy a többi érdekelt állam számára is alkalmas időpontban meg kellene rendezni egy európai biztonsági és együttműködési konferenciát. Ez 1966-ban volt, amikor a keleti koalíció még ésszerűnek tartotta a fennálló katonai szövetségek egyidejű feloszlatását szorgalmazni, a külföldi csapatok teljes kivonását idegen területekről saját nemzeti határaik mögé, az atombombákat szállító külföldi repülőgépek repüléseinek betiltását az európai államok területe fölött, a külföldi támaszpontok felszámolását és hasonlókat. Azután 1969-ben a Budapesti Felhívás már megállapíthatta, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek. A Varsói Szerződés elfogadta a NATO feltételét, hogy kezdjenek tárgyalásokat a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről. Washington főként azt hangoztatta, hogy a nyugat-berlini probléma rendezése előtt szó sem lehet európai biztonsági értekezletről, hiszen a szovjeteknek ebben a kérdésben kell bizonyságot tenniök jóakaratukról. NATO-nyelven ez úgy hangzott: a nyugat­berlini rendezés a próbaköve annak, hogy Európa „képes-e megoldani saját problémáit”. Miután a finn kormány emlékiratban tudatta, hogy kész helyet biztosítani az európai biztonsági értekezlethez és az előkészítő konferenciához. 1970-ben a szovjet és a lengyel diplomácia nyélbe ütötte a szerződéseket az NSZK-val, 1971- ben megszületett a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény, 1972- ben meglódult a leszerelési folyamat: előbb aláírásra bocsátották a baktérium- és toxinfegyverek betiltásáról szóló sokoldalú egyezményt, majd korszakos szovjet-amerikai megállapodások születtek a hadászati védő- és támadófegyverek korlátozásáról (SALT-1). Amikor 1972. december 21-én tető alá hozták az NDK és az NSZK alapszerződését, a finn fővárosban már javában folytak a sokoldalú konzultációk az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) előkészítésére. 1973. július 3-án egy ötnapos külügyminiszteri szakasszal megkezdődött Helsinkiben az EBEÉ. Az érdemi második szakasz 1973. szeptember 18. és 1975. július 21. között Genfben zajlott. A koordinációs bizottság, a munkabizottságok, az albizottságok és különböző munkacsoportok a szakértői kimunkálás 22 hónapja során 398 munkanapon 2419 ülést tartottak, amelyeken mintegy ötezer tervezetet és határozati javaslatot vitattak meg hat munkanyelven. A 35 résztvevő állam kötelező konszenzusával összeállt a száz gépelt oldalas záróokmány, amelyet az EBEÉ csúcsszintű harmadik szakaszának végén, 1995. augusztus 1-én írtak alá a Finlandia Házban, amelyet erre az alkalomra területen kívüliséget élvező nemzetközi övezetté nyilvánítottak. A húsz évvel ezelőtt közzétett hivatalos szövegben nyomban feltűnést keltett egy leértékelő minősítés: az okmány nem alkalmas arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke alatt bejegyezzék abból a célból, hogy a Szervezet valamennyi tagja között, mint az Egyesült Nemzetek hivatalos dokumentumát terjesszék... A Záróokmányt aláíró 33 európai ország (a kontinens akkoriban valamennyi állama, Albánia kivételével), valamint a szintén aláíró Egyesült Államok és Kanada hallgatólagos egyetértésre jutott abban, hogy nem valamiféle nemzetközi jogi erejű szerződésről vagy egyezményről van szó, de nem is pusztán szándéknyilatkozatról, hanem politikai és erkölcsi jellegű nemzetközi kötelezettségek foglalatáról, amelyeket - minthogy az aláírók állam- és kormányfők - teljesíteni kell. Abban is megegyeztek, hogy a Záróokmány összes fejezete (európai biztonság, mediterrán térség, együttműködési területek, követő intézkedések) a megállapodások egységes, belsőleg összehangolt, kiegyensúlyozott komplexumát képezi, így kizárt az egyes fejezetek szembeállítása, szelektív végrehajtása, egyes rendelkezések kiemelése, mások háttérbe szorításával. Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a konferenciát értékelve kijelentette: az EBEÉ olyan kapcsolatrendszer bevezetését tette lehetővé Európában, amelynek már nem lesz szüksége a hidegháború szótárára. A Daily Telegraph, amely egyik vezércikkét így kezdte: „A Helsinkiben kiejtett szavak ezrei elolvadnak és kitörlődnek az emlékezetből, még mielőtt a delegációk hazatérnének fővárosukba”. Nem olvadtak el és nem törlődtek ki; igaz, másfél-két évtizeddel később a túlhangsúlyozott önrendelkezés konfliktusba került az államok területi integritásának elvével, a szuverén egyenlőség jobbára függő egyenlőt­lenségnek adta át a helyét, a tömblogika nem veszett ki, csak átalakult, az emberi jogokról kiderült, hogy azok érvényesítéséhez mérhetetlen pénz kell, ami csak igen kevés helyen van meg. A fegyverkezésre fordított milliárdok helyett a leszerelésre fordított milliárdok kezdték nyomasztani az országokat, miközben a biztonsági mechanizmusok teljes cselekvőképtelensége semmi jót nem ígér a katonai biztonságok, az egyéb mechanizmusok gyengesége pedig a gazdasági, a társadalmi, a szociális és a környezeti biztonságot illetően. Helsinki azonban monumentális volt a maga módján, a „follow up", a „követő intézkedések” sorsa Európán, az európaiakon múlik. Tízmillió négyzetkilomé­teren olyan „európai házat” is lehetne építeni, amely egyaránt mentes lenne vadkeleti és vadnyugati beidegzésektől. (MTI-Panoráma)

Next