Romániai Magyar Szó, 1996. szeptember (8. évfolyam, 2116-2145. szám)

1996-09-01 / 2116-2117. szám

s Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG Hfrt El 1996. augusztus 31. - szeptember 1. További vélemények az alapszerződésről, a magyar-magyar csúcsról A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportjának elnöksége csütörtöki ülésén foglalkozott a magyar-román alapszerződés ügyével, és ezzel összefüggésben a jövő heti rendkívüli parlamenti üléssel. A grémium támogatásáról biztosította a Házbizottság javaslatát, hogy kedden lezáruljon a megvitatandó országgyűlési határozati javaslat vitája. A benyújtott indítvány tartalmával ugyanakkor nem értenek egyet, vagyis ellenzik, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül a kormány ne köthessen alapszerződést. Markó Béla meghívásával kapcsolatban a frakcióelnökség úgy döntött, hogy megvárja az Országgyűlés elnökének ez ügyben folytatandó konzultációját. Az eredmény ismeretében a szocialista képviselők hétfőn alakítják ki álláspontjukat. Kérdésekre válaszolva Szekeres Imre frakcióvezető sajtótájékoztatóján elmondta még, hogy az elnökség azt javasolja a képviselőcsoportnak: az MSZP ne vegyen részt a következő magyar-magyar csúcstalálkozón. Egy ilyen jellegű tanácskozást ugyanis alaposan elő kellene készíteni, erre pedig az idő rövidsége miatt nincsen mód. A szocialisták ugyanakkor bármikor készek tárgyalni az RMDSZ-szel a magyar-román alapszerződésről. • ” '".'■■iff‘ Az SZDSZ elvben nyitott egy újabb magyar-magyar találkozóra, azonban az a meggyőződésünk, hogy egy ilyen találkozó konkrét kormányzati lépésekkel nem foglalkozhat, mert azokban nem illetékes - mondta az MTI-nek adott szabadkai nyilatkozatában Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, azzal kapcsolatban, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jövő csütörtökre hívta össze a magyarországi és határon túli magyar pártok budapesti tanácskozását. A szabaddemokrata politikus hozzátette: Véleménye szerint egy ilyen találkozót jobban elő kellene készíteni, mint a júliusi magyarmagyar csúcsot. .Azért mondom ezt, mert a júliusi találkozó után mindenki elégedettségének adott hangot a konszenzus helyreállításával kapcsolatban, ám elsősorban Szlovákiában, de Bozfiákiában is, egy nagyon régen nem látott magyarellenes gyűlöletkampány indult meg” - mondta, majd hozzátette: úgy kell előkészíteni a magyar-magyar csúcsot, hogy az ott elfogadott dokumentum ne csak számukra legyen elfogadható, hanem lehetőség szerint ne nyújtson alapot egy újabb gyűlöletkampányra. . ■ ■ Arra a kérdésre válaszolva, hogy az alapszerződés aláírása mennyire javítja Magyarország európai integrációs esélyeit,Eörsi Mátyás elmondta: „úgy vélem, javítja, de az aláírás oka elsősorban nem ez. Ha Magyarország már tagja lenne az EU-nak, vagy semmi esélye se lenne a tagság megszerzésére, nekünk akkor is meg kell kötni az alapszerződéseket, hiszen lehetnek nézeteltéréseink a román kormánnyal, de a magyaroknak a románok és a szlovákok mindig szomszédjai maradnak, s nekünk valamilyen formában meg kell találnunk a kiegyezés módját”. Eörsi Mátyás emlékeztetett arra, hogy a vezető EU- és NATO-politikusok nap mint nap nyilatkozzák azt, hogy nem kívánnak újabb konfliktusokat a szervezeten belül, s hozzátette: Magyarországot nem úgy tartják nyilván, mint konfliktuskereső országot. Eörsi Mátyás úgy vélekedett, hogy egy esetleges keményebb magyar álláspont nem lenn valódi altemívája a békülésre törekvő magyar külpolitikának. .Akik bírálják a magyar kormány békülékeny politikáját, azok sem állíthatják azt, hogy egy keményebb fellépéssel változást lehetne elérni a valóban nacionalistább irányvételű szomszédos országok politikájában" - hangsúlyozta. A Néppárt elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja szerint a Horn-kormány a magyar-román alapszerződés megkötésével akarva vagy akaratlanul, de beavatkozik a román belpolitikába, segíti Iliescu elnök választási kampányát. A hirtelen sürgőssé vált alapszerződés hiányosságairól a Néppárt majd az általa is helyesnek tartott rendkívüli országgyűlési ülésszakon fejti ki véleményét. Ezt Jeszenszky Géza, a Néppárt külügyekkel foglalkozó országgyűlési képviselője, az előző kabinet külügyminisztere jelentette be a pártelnökség és a frakció kétnapos együttes ülését követő csütörtöki sajtótájékoztatón. A brit külügyminisztérium melegen üdvözli azt az előrelépést, amelyet Magyarország és Románia tett az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásai során. Ez derült ki abból a közleményből, amelyet a Foreign Office juttatott el csütörtökön az MTI-hez. A közlemény szerint „az Egyesült Királyság hisz abban, hogy egy ilyen szerződés pozitívan járul hozzá a két ország közötti jószomszédi viszony további fejlődéséhez, és növeli a térség stabilitását”. A külügyminisztérium leszögezte, hogy Nagy-Britannia várakozással tekint a szerződés mielőbbi aláírása elé. Tőkés László tiltakozása Tőkés László királyhágómelléki refomátus püspök csütörtök este sajtóirodáján keresztül tiltakozott amiatt, hogy magyarországi politikai erők az ő beleegyezése nélkül, nevével visszaélve, pártpolitikai célokra akarják felhasználni személyét és nevét. Mint Barabás Zoltán, a nagyváradi püspöki hivatal sajtóiroda-vezetője az MTI-vel közölte, Tőkés püspök és Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök neve megjelent a Magyar Fórum csütörtökön utcára került, legkiisebb számában, ahol a Bocskai Szövetség által szeptember 5-én délutánra a Kossuth térre meghirdetett - a magyar-román alapszerződés ellen tiltakozó - tömeggyűlésre szóló felhívásban a gyűlés szónokaiként tüntetik fel nevüket. Tőkés Lászlót - mint Barabás beszámolt róla - valóban meghívták a rendezvényre, ő azonban határozottan kijelentette: csak abban az esetben fogadja el a meghívást, ha a gyűlésen valamennyi magyar parlamenti párt megjelenik, beleértve a kormánykoalíció pártjait is. A püspök el akarja kerülni - mint közölte - pártpolitikai érdekek ütközését, abból a megfontolásból, hogy az erdélyi magyarság kérdése össznemzeti érdek. A szóbeli közlemény szerint Tőkés László szóbeli és kétszeri írásbeli állásfoglalása ellenére jelent meg neve a jövő csütörtöki gyűlés szónokaként, ezért tiltakozik a megítélése szerint becsületsértő eljárás ellen, és kijelenti: nem kíván részt venni a szeptember 5-i tömeggyűlésen, mivel szerinte pártpolitikai célokra akarják felhasználni az ő és püspöktársa nevét. Kurd tábor Moszkva mellett Az orosz erdőkben megint megjelentek a partizánok, csak ezúttal a független kurd állam megteremtéséért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) harcosai • írta csütörtöki számában a Komszomolszkaja Pravda. Az orosz lap munkatársa bejutott abba az egykori úttörőtáborba Jaroszlavl mellett, amelyet a „kurd társadalmi szervezetek nemzetközi szövetsége” vásárolt meg. A Moszkvától alig háromórás autóútra lévő Gavrilov Jam településen található táborban szinte mindenütt a Kurd Munkáspárt több országban is körözött vezetőjének, Abdullah Öcailannak a portréi láthatók. A táborvezetés szerint a házikókban a volt Szovjetunió területén élt kurdok laknak, de vannak köztük menekültek is. A török és az iráni rendőrség által körözött partizánok közül néhányan mári csaknem egy éve érkeztek illegálisan átjutva több határon - Oroszország területére, ahol végül megkapják a menekültstátust. Néhány sebesült gyógykezelésen van itt, hogy felj gyógyulását követően visszatérjen egységéhez a kurdok lakta területekre. A helyi orosz lakosság általában barátságosan, de alig titkolt óvatossággal fogadta a kurdok megjelenését, hiszen köztudott, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) embereinek figyelmét nem kerüli el a tábor. A Komszomolszkaja Pravda szerint a titkosszolgálat eddig nem emelt kiforyást a kurd tábor léte ellen, de egyik névtelenül nyilatkozó munkatársai nem zárta ki, hogy az egykori úttörő tábor a kurd fegyveresek egyik pihenő- és rehabilitációs központjává válhat, hiszen már jelenleg is sok sebesült van itt, akik a Nemzetközi Vörösikereszt közreműködésével kerültek ide. j Lebegy: nincs szükség nemzetközi garanciára Alekszandr Lebegy tábornok aláírja a csecsenföldi politikai rendezés elveit rögzítő nyilatkozatot a szakadárok képviselőivel, s ugyanakkor elfogadta az Európa Tanács meghívását, s részt vesz a csecsenföldi kérdés szeptember 23-án Strasbourgban kezdődő közgyűlési, zárt meghallgatásán - jelentette ki csütörtökön Moszkvában magyar újságíróknak nyilatkozva Bársony András (MSZP), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése csecsenföldi „ad hoc” bizottságának tagja. Lebegy pénteken utazott ismét Csecsenföldre. Az ET bizottsága kétnapos tárgyalásokat folytatott Moszkvában, s csütörtökön délután találkozott Borisz Jelcin államfő csecsenföldi különmegbízottjával, Lebegy tábornokkal. A magyar politikus szerint az ET bizottsága csak januárban tesz jelentést a közgyűlésnek, amely éppen a csecsenföldi rendezéstől tette függővé Oroszország tagságát a szervezetben. A tervezett orosz-csecsen nyilatkozat - Lebegy tájékoztatása szerint - három fő elemet tartalmaz majd. Egyrészt a felek megerősítik a katonai megállapodásokat, kifejezik készségüket a koalíciós adminisztráció felállítására végül pedig kinyilvánítják, hogy egy “késleltetett” népszavazás dönt Csecsenföld státusáról. Lebegy tábornok Új-Kaledónia példáját hozta fel erre (itt 1988-ban döntöttek arról, hogy tíz év múlva tartanak népszavazást a Franciaországhoz való tartozás kérdéséről). Az ET képviselői megkérdezték Lebegyet, hogy miért nem találkozott (csak telefonon beszélt) Jelcinnel, mire a tábornok a következőképp válaszolt: „az elnök is ember, joga van betegnek lenni és szabadságra menni”. Bársony András az MTI tudósítójának kérdésére közölte, hogy nem merült fel nemzetközi garancia igénye a politikai megállapodás megvalósításához. A felvetésre, hogy akkor mi garantálja, hogy a felek tartják magukat a vállási kötelezettségekhez, a magyar politikus Lebegy tábornokot idézte, aki szerint magának a megállapodásnak a megvalósulása lesz folyamatosan a garancia. Ugyanakkor elismerték, hogy Csecsenföld státusának rendezése komoly alkotmányjogi kérdéseket vet fel, s a köztársaságnak szánt kiváltságok könnyen láncreakciót indíthatnak el, hiszen precedenst teremtenek más területek számára. Az ET bizottságának Viktor Kulikov belügyminiszterrel folytatott megbeszélése kapcsán Bársony András megjegyezte, hogy Kulikov másként értékeli a helyzetet, és a megoldás útjait, de aláveti magát az államfő utasításainak. Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő szóvivője azt közölte: a miniszterelnök vezetésével csütörtökön tartott tanácskozáson olyan megállapításra jutottak, hogy Lebegy rendezési terve mig átdolgozást igényel. Az államfő felkérésére tartó konzultáción részt vett Lebegy tábornok is, továbbá az „erőminisztériumok”, az igazságügyi tárca és biztonsági szolgálat vezetői, illetve a törvényhozás két házának elnökei. Csernomirgyin nyugtalanságának adott hangot, hogy a szakadárok máris hozzáláttak saját hatalmi szerveik felállításához a köztársaság egyes körzeteiben, ugyanakkor feketelistákat állítanak össze a Moszkva-barát adminisztráció tagjairól. Csecsenföldön eközben Lebegy érkezéséig elhalasztották a két fél parancsnokainak csütörtökre tervezett konzultációit. A szövetségi parancsnokság közlése szerint az orosz katonák csütörtök estére csaknem befejezték Groznij és a hegyvidéki körzetek kiürítését. A csecsen fővárost csütörtök folyamán több mint 3600 orosz katona hiagyta el. Groznijban jelenleg alig kétezer orosz katona és közel háromezer csecsen harcos tartózkodik még. Az Alekszandr Lebegy tábornok által nyélbe ütött csecsenföldi tűzszüneti egyezmény felcsillantja a konfliktus hosszú távú, békés rendezésének a lehetőségét, és ezért minden támogatást megérdemelne. Leginkább azonban Borisz Jelcin közbelépésére volna szükség, csakhogy az elnök veszedelmes és ártó módon távol tartja magát az eseményektől – vélekedett csütörtöki szerkesztőségi cikkében a The Washington Post, hozzátéve: márpedig kizárólag csak Borisz Jelcin tudná biztosítani a nacionalista húrokat pengető katonai vezetőkkel szemben azt a politikai hátteret, amely a tartós csecsenföldi rendezés kimunkálásához kellene. A lap szerint többféle elmélet is közszájon forog az elnök távolságtartó magatartásáról. „Vannak, akik, úgy gondolják, hogy nagyon is komolyan beteg. Mások szerint viszont a kivárásra játszik, hogy szükség esetén elhatárolhassa magát a kudarctól, ha a tábornok nem járna szerencséve. A legzavaróbb feltételezés azonban az, hogy Borisz Jelcin egyszerűen nem szeretné, fia Alekszandr Lebeggyel elszaladna a ló, és, az udvari intrikák érdekében inkább feláldozza a béke esélyét - írta a The Washington Post.” Szerkesztőségi cikke szerint az egészben az a legtragikusabb, hogy a külső megfigyelők többségének a véleménye szerint most valóban kézelfogható remény nyílt a csecsenföldi konfliktus megoldására. Hunter: döntés következő hónapokban Robert Hunten, az Egyesült Államok állandó NATO-képviseletének vezetőjét csütörtökön a Cotroceni Palotában fogadta Ion Iliescu román államfő. A megbeszéléseken Hunten aki a Nyugat-európai Uniónál is képviseli hazáját, elismerően nyilatkozott Romániának a békepartneri programban kifejtett tevékenységéről és a NATO-hoz való csatlakozására irányuló szándékáról. Az amerikai diplomata a NATO nevében méltatta a megkötendő román-magyar alapszerződést. Úgy értékelte, hogy e fontos dokumentum hozzájárul a két ország közötti jó kapcsolatok megszilárdításához, ami stabilitáshoz vezet Közép-Európában. Az alapszerződés jelentős tényező Románia NATO-csatlakozásának előkészítésében - mondotta Hunter, aki a csatlakozás időpontjával kapcsolatban megjegyezte: lesznek országok, amelyek később csatlakoznak. Hunter csütörtökön találkozott Adrian Nastaséval, a román képviselőház elnökével is, aki rámutatott: Romániának az a legfontosabb, hogy ne legyenek megkülönböztetések a NATO-ba történő beilleszkedés folyamatában. Számára ez fontosabb még a csatlakozási folyamat gyorsaságánál is. Nastase elmondta, hogy az őszi parlamenti választások eredményétől függetlenül a választópolgárok és a politikusok véleménye nem változik meg Románia NATO-csatlakozása tekintetében. Hunter rámutatott, hogy a NATO érdekelt a délkelet-európai térség stabilitásában, és hogy a szövetség fő célja a biztonság szavatolása mindenki számára. Megállapította, hogy Románia az utóbbi időben tekintélyes haladást ért el, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezt nem ismerik külföldön. Az amerikai diplomata e megbeszélésen is méltatta a román-magyar alapszerződés fontosságát, amelynek véglegesítése - mint mondotta - meglepetés volt. Kijelentette, hogy ez a NATO- integráció fontos eleme. A találkozón Hunter kijelentette, hogy még nem született idén a politikai döntés az első csatlakozási hullámról. Mint mondta, ez a következő hónapokban fog megtörténni. Afrikai tüntetők Párizsban * Összesen hetvennyolc külföldit utasítottak ki szerda este Franciaországból két repülőgép fedélzetén - hozta nyilvánosságra csütörtökön a párizsi belügyminisztérium. Az egyik repülőgép - mint már ismeretes - a francia légierő Airbusa volt, ezt azonban késő este követte egy holland chartergép is: mindkettő a Párizstól nyolcvan kilométerre lévő EvreuJe katonai légitámaszpontjáról szállt fel. A kiutasítottak között két olyan ember volt, akik annak idején részt vettek a párizsi Saint-Bernard templomot elfoglaló, s helyzetük rendezését, a tartózkodási engedély megadását követelő afrikaiak mozgalmában. Ez utóbbiak és szimpatizánsaik egyébként tömegtüntetést tartottak szerda este Párizsban: a megmozduláson a rendőrség adatai szerint 11 ezren, a szervezők szerint viszont húszezren vettek részt. A tiltakozó menetet követően kisebb összetűzések voltak a rendőrök és néhány száz tüntető között: két rendőr könnyebben megsebesült, s tizenöt rendbontót őrizetbe vettek. Peresz felhívása egy harmadik oslói megállapodásra Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök felhívást intézett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőhöz és Jasszer Arafat palesztin vezetőhöz, amelyben a két oslói megállapodás tiszteletben tartására és egy harmadik előkészítésére szólította fel őket. Az AFP jelentése szerint a marokkói magánlátogatáson tartózkodó izraeli politikus a 2M marokkó televíziós csatornának nyilatkozva ismertette a felhívást. Palesztin közlés szerint teljesen eredménytelenül végződött a csütörtöki tárgyalás Dore Gold, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója és Mahmud Abbasz (más nevén Abu Mazen), a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának főtitkára között. A megbeszélés egyetlen kérdésben sem hozott haladást “ - mondta pénteken Nabil Abu Rdaine, Jasszer Arafat palesztin elnök egyik közeli munkatársa a Reuter hírügynökség tudósítójának. A találkozó célja a júniusban megszakadt autonómiatárgyalások felújításának előkészítése volt - emlékeztet az AFP. Pénteki tiltakozó imára hívta a palesztinokat a jeruzsálemi templomhegyre Jasszer Arafat palesztin elnök. Az izraeli rendőrség közölte: az imát nem kívánja megakadályozni, de mindenféle politikai megmozdulásnak elejét akarja venni. Mintegy 2000 rendőrt mozgósítottak a tiltakozó akciók letörésére. Összecsapások árnyékát veti előre, hogy míg az izraeli hatóságok tiltják a nyugati parti palesztinoknak a beutazást Jeruzsálembe, a palesztin önkormányzati hatóság kifejezetten a tilalom megszegésére biztatja honfitársait. A palesztin megmozdulás az autonómiatárgyalások folytatását és a palesztin területek zárlatának feloldását kívánja sürgetni. Azonkívül tiltakozás az izraeli kormány településpolitikája ellen, az ellen, hogy újabb zsidó telepek épülnek a megszállt arab területeken. A washingtoni külügyminisztérium is bírálta csütörtökön ezt a településpolitikát, bár csak enyhe formában. Glynn Davies szóvivő kijelentette: az új izraeli telepek létrehozása bonyolultabbá teszi a békefolyamatot, s az sem mozdítja elő, hogy Netanjahu vonakodik találkozni Arafattal - idézte nyilatkozatát a dpa. Horn Gyula magyar miniszterelnök fogadta Richard G. Lugar amerikai republikánus szenátort, aki egyebek között kijelentette, hogy a demokrata párt és a republikánus párt között teljes az összhang az USA és Magyarország közötti jó viszony megítélésében. Megválasztása óta először tesz látogatást Közép-Európában Jacques Chirac francia köztársasági elnök: szeptember 11 és 13 között Aleksander Kwasniewski lengyel államfő vendége lesz. November első felében Magyarországra utazik. A kanadai rendőrség vizsgálatot indít annak kiderítésére, igaz-e a hír, hogy egy vállról indítható Stinger rakétát csempésztek át Halifax kikötőjén, hogy aztán a TWA amerikai légitársaság New York-Párizs járata ellen használják fel. Nagy-Britanniában a Creutzfeldt-Jakob kórban meghalt egy negyedik olyan szarvasmarhatenyésztő farmer is, aki nem fogyasztott marhahúst és pasztörözetlen tejet sem ivott. Halála fokozza a tudósok gyanúját, hogy a marhák agyának elszivacsosodását előidéző vírus az állatok és táplálékuk puszta érintése révén is elkapható. Iránban öt kémhálózatot göngyölítettek fel a belbiztonsági erők, és 41 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy meg nem nevezett országok számára kémkedtek. A francia rendőrség csütörtök este Korzika szigetén letartóztatott hat embert. Állítólag mindannyian közel állnak a nacionalista körökhöz. Az elmúlt két hét merénylethullámát, melynek során több mint húsz pokolgép robbant a szigeten, az illegális gerillaszervezeteknek tulajdonítják a francia hatóságok. A 86 éves Nobel-békedíjas Teréz anya csütörtökön már felkelt kalkuttai kórházi ágyából, pénteken már sétálhatott. Václav Havel cseh államfő felavatta a Zsidó Múzeum Oktatási és Kulturális Központját. A Prága óvárosában található központ bemutatja a csehországi és morvaországi zsidó közösségek évszázados múltját, előadásokat, szemináriumokat és héber nyelvórákat tartanak majd benne. Az amerikai hatóságok az idén már több illegális bevándorlót toloncoltak ki az országból, mint tavaly egész évben. Csaknem 55 ezer emberről van szó. Ötven francia megyében állítottak fel ellenőrző pontokat a francia parasztok, hogy megvizsgálják az elhaladó hálókocsik rakományát, így akarnak fellépni az engedélyezett kvótákat meghaladó „szabálytalan" marhahús-import ellen. Az akcióban részt vevő 15 ezer ember több mint 2000 kamiont és több vágóhidat ellenőrzött néhány óra alatt. Bill Clinton elnök helyi idő szerint csütörtök késő este arra kérte az amerikaiakat: ismételt megválasztásával tegyék lehetővé számára, hogy a koncokon való marakodáson és kicsinyes pártpolitizáláson felülemelkedve az országot a huszonegyedik századba vezethesse. A Demokrata Párt újbóli elnökjelöltségét elfogadó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai stratégiája világos és közérthető: olyan társadalmat képzel el, amelyben az érvényülési lehetőség mindenki számára nyitott, az egyéni felelősségvállalás erénynek számít és a közösségi összetartás erős. Az országos televíziós hálózatok által közvetített felszólalásával egyszersmind véget ért a demokraták négynapos chicagói kongresszusa. A párt választási csapatának második számú embere Al Gore alelnök. A magabiztos derűlátást sugalmazó konvenció és a jövőbe vetett hitet tükröző elnöki beszéd hatását azonban eleve tompította az a néhány órával korábban bekövetkezett fejlemény, amely valóságos politikai bombaként robbant a választási küzdelemben: egy prostituálttal fenntartott állítólagos viszonya miatt kénytelen volt lemondani Bill Clinton egyik legfőbb politikatervező stratégája és közeli tanácsadója, Dick Morris. A leleplezést közlő The Star című bulvárlap értesülése szerint a politikai konzultáns lehetővé tette, hogy alkalmi barátnője időnként belehallgasson az elnökkel telefonon folytatott bizalmas konzultációba, sőt betekintést engedett neki fontos beszédek tervezetébe is. A botrányízű fejlemény híre érthető módon tanácstalanságot és idegességet váltott ki a kongresszusnak otthont adó United Center sportcsarnokban, és a demokraták csak nehezen ocsúdtak fel első megdöbbenésükből. A tanácsadó lemondása soha rosszabbkor nem jöhetett volna a szemszögükből, hiszen az elnök előnye republikánus kihívójával szemben az utóbbi napokban ismét kétszámjegyűre nőtt, és népszerűsége töretlennek tűnt. Ugyanakkor egyelőre nem lehet felmérni, hogy a kellemetlen fordulat milyen roncsoló hatással lesz az elnök korteshadjáratára és újraválasztási esélyeire. Bill Clinton a konvenció plénuma előtt nem említette az ügyet. A pártérdekeken felülemelkedő, ám viharos tetszéssel fogadott beszédével elsősorban az el nem kötelezett, ingadozó, alsó- és középosztálybeli választókat célozta meg, kézzelfogható javaslatok tucatjait előterjesztve „lehetőségeik bővítésére". Egyebek között kezdeményezte az ingatlaneladásból származó tőkehozadék adómentesítését családonként 500 000 dollárig bezáróan, az intézkedéssel főképpen a szerény jövedelmű nyugdíjasok és a fiatal házasok kedveDemokrata konvenció Magabiztos derűlátás és mosolyfagyasztó epizódben kíván járni. Bejelentette, hogy három és fél milliárd dollárt szán arra a programra, amelynek keretében adókedvezményt nyújtanának a szociális juttatásokban már nem részesülő munkanélkülieket alkalmazó vállalatoknak. Javasolta, hogy a munkanélküli családok megőrizhessék betegbiztosításukat legalább egy fél évre. Megismételte a tandíjak fedezését elősegítő adócsökkentésre és a lepusztult, elhagyatott ipari negyedek újjáépítésére vonatkozó indítványát is. Az elnök már Chicagóba menet - a „XXI. század expressz” elnevezést viselő választási vonattal megtett kampánykörútja során - több kezdeményezést hirdetett meg az oktatás, a környezetvédelem, a bűnözés elleni harc és a fegyverellenőrzés terén. Viszonylag kis"költségkihatású, célirányos javaslataival nyilvánvalóan republikánus ellenfele", Bob Dole csaknem hatszázmilliárd dolláros, általános adócsökkentési elképzelését szeretné ellensúlyozni. Bill Clinton beszédében kiemelte, hogy az utóbbi napok választási útja is meggyőzte őt arról: az ország vonata helyes vágányon halad, és kormányzatának tevékenysége meghozta a gyümölcsét. „Közös erővel építsük fel a következő évszázadba ívelő hidat, hogy szembenézhessünk kihívásainkkal, megőrizhessük hagyományos értékeinket és felkészülhessünk az információs forradalmon alapuló jövőre. A remény a miénk! - hangoztatta, szembeállítva előretekintő koncepcióját Bob Dole „múltba merengő felfogásával". Külön kiemelte a családi kötelékek szorosabbá tételét, a gyereknevelés fontosságát, az utcák biztonságának a szavatolását, a segélyektől való függőség és a megalázó kiszolgáltatottság megtörését. A feladatok között említette újabb munkahelyek teremtését, a kábítószer-élvezet és a dohányzás elleni küzdelmet, a természeti környezet védelmét és nemzetközi színtéren játszott tevékeny vezető szerep fenntartását. Beszédének rövid külpolitikai részében leszögezte, hogy szoros partneri kapcsolatra törekszik Oroszországgal. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a NATO megnyitja kapuit néhány közép-európai ország előtt. Reményét fejezte ki, hogy Kuba minél előbb csatlakozni fog a demokratikus országok közösségéhez. A demokrata konvenció lezárultával a jelölt-páros 1992-es korteshajáratát felelevenítve - autóbuszra ül, hogy az országot járva megnyerjék a szavazókat politikai programjuknak. Ha novemberben ismét Bill Clintont választják meg elnöknek, Franklin Roosevelt óta - fél évszázad elteltével - ő lesz az első demokrata párti politikus, akinek sikerült a kettős bravúr. Tudjman a horvát-szerb egyezményről Zavargás Tuzlánál és Zvornikban Franjo Tudjman horvát elnök az egyre erősebb és élesebb belső ellenállásra válaszul drámai televíziós interjúban érvelt az egy hete Belgrádban megkötött horvát-szerb egyezmény mellett. Ezúttal már történelmi jelentőségűnek nevezte a kölcsönös elismerést, amelyet a skandináv együttéléssel és a francia-német megbékéléssel állított párhuzamba. A zágrábi televízióban és rádióban az esti híradó után bejátszott interjúban Tudjman elnök kifejtette, hogy „a megbékéléshez sokszor nagyobb bátorságra és bölcsességre van szükség, mint a háborúhoz”. A horvát vezető kijelentette, hogy az egyezmény lezárja a végtelen összetűzéseket és a határokkal kapcsolatos bizonytalanságot. Mindkét fél biztosította az összes polgári és etnikai és kisebbségi jogot - hangoztatta az elnök, utalva arra, hogy ez érvényes a horvátországi szerbekre és a jugoszláviai horvátokra egyaránt. Az egyezménynek - mutatott rá Tudjman - kedvező nemzetközi visszhangja volt, s Horvátországban is többnyire helyeselték a megbékélést. Az elnök szerint azok, akik nem tudnak megbékülni az egyezménnyel, azok nem tudnak felülemelkedni érzelmeiken, s nem tudnak kitörni a személyes érdekekből és a pártjukhoz kötődő megfontolásokból. Jonh Komblum délszláv ügyekben illetékes amerikai megbízott szerint tartható a boszniai horvátok által önkényesen kikáltott Herceg-Boszna feloszlatására kitűzött határidő: augusztus 31-e. John Kornblum erről csütörtökön nyilatkozott, miután Zágrábbal Mate Granic horvát külügyminiszterrel tárgyalt. A békeközvetítő rámutatott, hogy a kérdésről pénteken Szarajevóban fog tárgyalni. A megbeszélésen jelen lesz Mate Granic is. Csütörtökön szarajevói diplomáciai körök úgy vélekedtek, hogy az augusztus 31-i határidőt - gyakorlati és politikai okokból - nem fogják betartani - írta az AFP. Fel kell számolni a fennmaradt hat herceg-bosznai minisztériumot, mihelyt a föderációs minisztériumok felállnak. A szövetségi törvényeket azonban még mindig nem szavazták meg és a szövetségi minisztériumok működtetéséhez sem áll rendelkezésre elegendő személyzet. John Komnblum szerint a tárgyalások döntő szakaszukba értek. A horvát és bosnyák vezetők augusztus 16-án állapodtak meg egy átfogó menetrendben, amelynek értelmében szombatig fel kell oszlatni az 1993ban kikiáltott Herceg-Bosznát, aminek a daytoni egyezmények értelmében már meg kellett volna történnie. Rendbontás volt csütörtök délelőtt Tuzlánál. A NATO-erők alakulatai és a nemzetközi rendőrök 65 szerb rendőrt őrizetbe vettek. A Tuzla melletti Mahala falunál délelőtt egyelőre nem tisztázott körülmények közepette kezdődött a lövöldözés. Mahala a daytoni egyezmény szerint a szerbekhez tartozik, de korábban kizárólag muzulmán lakossága volt. Több tucat muzulmán menekült a napokban hazatért, s megkezdte házai javítgatását. A csütörtöki incidens során több muzulmánt megvertek. Feldühödött szerb polgári személyek és rendőrök csütörtökön körülvették az ENSZ zvorniki irodáját. Az épületben hat ENSZ-alkalmazott és a világszervezet három helyi segítője tartózkodott - jelentette be Alekszandr Ivanko szarajevói ENSZ-szóvivő. Ivanko hozzátette: valószínű, hogy az ENSZ-iroda parkolójában álló három gépkocsit megsemmisítették a szerb tüntetők, akik a békefenntartók és az ENSZ-rendőrök által a mahalai muszlim menekültek elleni fegyveres támadás miatt őrizetbe vett személyek szabadon bocsátását követelték. „Több száz szerb elzárta az IFOR-erők zvomski ellenőrző pontját, s többen elindultak a közeli Maharába, hogy kiszabadítsák az őrietbe vett szerb polgári személyeket és rendőröket" - jelentette a Beta, amely arról is beszámolt, hogy Zvornik fölött folyamatosan köröznek az IFOR-erők helikopterei. Késő esti jelentés szerint a NATO elengedte a boszniai szerb rendőröket. Az észak-boszniai Zvorniknál, ahol a letartóztatások miatt feldühödött szerbek ostromgyűrűbe vonták az ENSZ helyi irodáját, szintén helyreállt a rend - jelentette az AFP NATO- és ENSZ-forrásokra hivatkozva. Michael Walker, a Boszniában állomásozó szárazföldi NATO-erők parancsnoka péntek hajnalban boszniai szerb vezetőkkel tárgyalt. Walker tábornok azután utazott el Banja Lukába, hogy Biljana Plavsic ügyvezető elnökkel tárgyaljon, hogy csütörtökön összetűzés történt a NATO-csapatok és a szerb rendőrség között. A tárgyalások Plavsic asszonnyal éjfél után kezdődtek. A tábornok újságírókkal közölte: pénteken Szarajevóba utazik, hogy Alija Izetbegovic boszniai elnökkel találkozzék. Gyermekek szexuális kizsákmányolása Világkongresszus és bűnüldözés A gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni harcról tartott stockholmi világkongresszus csütörtökön megkezdte a konkrét ellenintézkedésekről szóló tanácskozást. A 130 ország 1200 küldötte munkacsoportokban vitatja meg a probléma törvényhozási vonatkozásait, az áldozatok megsegítésének, lelki gondozásának kérdéseit és a szexturizmus felszámolásának ügyét. A kongresszushoz kapcsolódóan nyilvánosságra hozták Stockholmban azt a tanulmányt, amelyet a „Mentsd meg a gyermekeket!” svéd gyermekvédelmi szervezet készített, és amely felhívja a figyelmet a probléma egy kevéssé megvilágított oldalára, nevezetesen a gyermekek családon belüli szexuális kizsákmányolására. A tanulmány szerint a szexuálisan kihasznált svéd gyerekek zömének esetében valamelyik idősebb családtag a bűnös. Az osztrák rendőrség a News magazin munkatársának segítségével nyomára bukkant egy szlovák kislányokat osztrák piacra szállító bűnszövetségnek. A pozsonyi sajtóiroda jelentése szerint a 45 éves szlovák gyanúsított lengyel és osztrák tettestársával több mint hetven, hét és tizenhárom év közötti kislányt közvetített a bécsi pornópiacra. A kislányok kivétel nélkül szlovák állampolgárok, akik „ügyfeleikkel" szállodákban és magánlakásokban találkoztak. Az osztrák rendőrség a gyanúsítottak letartóztatása során 74 pornókazettát és számos fényképet foglalt le. Csütörtök óta a szlovák rendőri szervek is nyomoznak az ügyben. Szakértők szerint az eddigi nyomozás eredményei alapján kizárható az összefüggés a hasonló belgiumi botránnyal. A szlovák lapok egyébként többször figyelmeztettek arra, hogy míg Európa-szerte Prágát és Budapestet tartják a pornópiac keleti fellegvárának, Pozsonyban több bűnbanda foglalkozik lányok és fiúk - köztük gyakran kiskorúak - közvetítésével a nyugati piacra. Gyermekpornófilmek forgatásának megszervezésében való részvételért további két személyt vettek őrizetbe szerdán Bécsben - közölte csütörtökön az osztrák rendőrség szóvivője az APA hírügynökséggel. Belgiumban a Dutrox-ügy kapcsán változatlan intenzitással folyik a tavaly eltűnt két tizenéves lány - Aji és Eeije - keresése, miközben egy szakértői csoport kutató-feltáró vizsgálatot folytat a banda által használt lakóhelyeken. Nemzetközi elismerést kérnek Szerbia túlnyomórészt albánlakta Koszovó tartományában lelőttek szerdán egy szerb rendőrt, az albán határ mellett fekvő Celopek faluban pedig két kézigránát robbant a helyi rendőrőrs előtt. Az utóbbi incidens nyomán csak csekély anyagi kár keletkezett - jelentette csütörtökön a Tanjug hírügynökség. Az év eleje óta négy szerb rendőrt öltek meg ismeretlen tettesek a dél-szerbiai Koszovóban, és több robbantásos merénylet is történt - emlékeztet a hír kapcsán a dpa. Koszovó 1974-ben elnyert autonómiáját Belgrád 1990-ben megszüntette, és azóta a központból kormányozzák e tartományt. Az erővel feloszlatott koszovói helyi parlament albán képviselői 1991-ben kikiáltották a „Koszovói Köztársaságot”. Bejelentették a világszervezetben, hogy igényt tartanak a terület függetlenségének nemzetközi elismerésére és ENSZ- tagságára.