Romániai Magyar Szó, 1997. május (9. évfolyam, 2343-2371. szám)

1997-05-01 / 2343. szám

Ki mit tud? vetélkedőt tartottak Zilahon a városi művelődési házban az április végi minivakációt megelőzően. Több mint száz zilahi, szilágysomlyói, Szilágycsehi, sarmasági, krasznai középiskolás vett részt a megyeszékhely tanítóképző szakközépiskola XI./C osztálya szervezé­sében azon a vetélkedőn, amely több mint hat órán át tartott, nagy érdeklődés mellett. A művelődési jellegű versenyre a művelődési ház használatáért, a volt Kálvineum Kultúrházban való fellépésért fizetniük kellett, a terembél óránként ötvenezer lej ... szerencsére akadtak anyagi támogatók, akik lehetővé tették, hogy a legkülönfélébb műfajokban mérjék össze tehetségüket és tudásukat a megye középiskolás tanulói. Két kategóriában ­versmondásban és népdaléneklésben nem volt meglepetés, a tavalyi vetélkedő első helyezettje, Gergely Ildikó Éva, a tanítóképző végzőse lett a győztes az idén is. A paródiaszíndarab kategóriában ugyancsak az említett iskola X.D osztálya vitte el a pálmát. A néptáncot bemutató csoportok közül a krasznai líceum csoportja lett a győztes; a rock­zenekarok első díjasa a szilágysomlyói Dont együttes, az akusztikus gitár kategóriában a Lehel és Szilárd duó, a klasszikus gitárban Veres Levente kapta az első díjat, a modern táncban pedig a szilágy­csehi duó, Varga Mária és Küllő Noémi lettek a győztesek, akik immár artista mutatványnak is beillő produkcióval nyerték el a közönség tetszését. Az EKE és a városi RMDSZ több különdíjjal jutalmazta a vetélkedő kiemelkedő versmondóit, énekeseit. FEJÉR LÁSZLÓ VARGA ATTILÁT, az RMDSZ képviselőházi csoportjának elnökét faggatjuk arról, hogy mit dolgoztak a képviselők? Milyen törvényeket sikerült megalkotniuk, véglegesíteniük, elfogadniuk a novemberi vá­lasztások óta? Mi a véleménye az új törvényhozási ciklus ter­mékeiről? Hogyan látja azokat a jogász szemével, akinek alkalmaznia is kell az új törvényeket? - Bár a közvélemény számára úgy tűnhet, hogy a parlament keveset dol­gozik, ennek ellenére az új törvény­hozási ciklusban is már egy sor tör­vényt fogadott el mindkét ház. Eleinte még az előző törvényhozási ciklusból maradt jogszabályokat véglegesítet­tük, emeltük törvényerőre: a közúti közlekedést szabályozó új törvény­­könyvet; a gyógyszerészhivatás gyakorlásáról szóló törvényt, amely azok számára, akiket érint, rendkívül fontos.­­ S nemkülönben azok számára is, akiknek a gyógyszerészek mun­kájától függ az életük, egészsé­gük...­­ Megkezdődött azoknak a tör­vényeknek az elfogadása, melyek a kormányprogramban szerepelnek, s amelyek jelentős része gazdasági jellegű, és ahhoz a megállapodáshoz kötődnek, amellyel kapcsolatban a kormány a Nemzetközi Valuta Alappal folytatott tárgyalásai során elkötelezte­­ magát; vállalta, hogy e jogszabályokat akár sürgősségi eljárással vagy kor­mányrendeletek útján is, mindenféle­képpen létrehozza és életbe lépteti... Az idő szorításában vagyunk. A kor­mány, a parlament, az egész ország. Azokat a­­ reformintézkedéseket, amelyeket hét év alatt elmulasztottak meghozni, azokat most nagyon rövid idő alatt kell pótolni. Amennyivel hamarabb történnek meg ezek az intézkedések, amennyivel hamarabb lépnek életbe az új törvények, annál kisebb a reform társadalmi költsége, és annyival kevesebb áldozatot köve­tel a lakosságtól. Ami így sem kevés. Hiszen nagyon sok megszorító intéz­kedést kell hozni. Kényszerintéz­kedések ezek, de csak ilyen sokkterá­piával lehet valamelyest segíteni az ország gazdaságán. Lejtőn­ lefelé csúszó masinát kell behúzott fékkel, drasztikus módon megállítani. Majd elindítani felfelé, a kiindulási pont felé..." Ezután várható csak minimális fejlődés. - És mikor tér vissza a normális menethez a romániai törvényho­zás? - Normális eljárásban került meg­szavazásra az 1997-es költségvetési törvény, a társadalombiztosítási költ­ségvetés, valamint a bankok privatizá­ciójáról szóló törvénytervezet,­ amely a maga nemében szintén rendkívül fontos jogszabály. Módosítottuk a külföldi beruházásokra vonatkozó 35- ös törvényt 1991-ből. A módosítás lényege, hogy akár külföldi tőke­többséggel rendelkező román jogi személyek is vásárolhatnak földet... -...ami a működésükhöz szüksé­ges. És nagyon várják országszerte az 58-as törvény módosítását is...­­ Ennek, a kereskedelmi társasá­gok privatizációjáról szóló törvénynek a módosítását tudomásom szerint már megtárgyalták kormányülésen, de a parlamentbe még nem jutott el, tehát a kormány a maga részéről még nem véglegesítette. Világos, hogy rendre, több szempontból is módosítani kell egy sor korábbi, 90-ben, 91-ben hozott gazdasági jellegű jogszabályt: az infláció kihatásai miatt, de a gaz­dasági reform, a gazdasági átalakítás, a gazdasági szerkezetváltás szem­pontjából is. A kormány csomagterve, ami - ha csak az első részét nézzük, amit április végéig kívánt volna megszavaztatni, és 57 címet tartal­maz - részben törvényekből, részben pedig kormányhatározatokból áll... - Rendkívül átfogó. Több tör­vényhozási ciklusra is elegendő... - Fontos lenne, hogy minél hama­rabb, és teljes egészében, a parla­ment asztalára kerüljön ez a csomag. Egy sor újabb gazdasági törvényen kívül, mint a privatizációt élénkítő, gyorsító szabályozások, a banki szférát és a bankok működését szabályozó törvények, valamint a szociális védelmet biztosító törvények, amelyek szintén napirenden vannak; éppen most egy olyan törvényter­vezetet, pontosabban kormányrende­letet tárgyalunk, amely a munka­­nélküliek anyagi támogatásáról szól, tehát ezeken kívül ugyancsak nagyon fontos lenne, hogy rövid időn belül a parlamentbe kerüljön a tanügyi tör­vény módosítása, valamint a 69/1991- es törvény, a helyi közigazgatásról szóló törvény módosítása, valamint a helyi közpénzekről szóló törvény és az általános tulajdonviszonyokról szóló törvény tervezete, ezen belül is különösen a helyi önkormányzatok tulajdonviszonyairól, tulajdonáról, vagyonáról szóló törvénytervezet. Valamennyi kormánypárt egyetért abban, hogy messzemenően érvénye­síteni kell a decentralizációt, és meg kellene valósítani azt. - Jó szándékkal teli a padlás, a pince... Még sincs semmink, ha jobban körülnézünk. - Tényleges, hiteles helyi autonó­miát kell teremteni! De ennek a törvényi feltételeit kell legelőször is létrehozni, és utána a törvényes előí­rásokat megfelelő módon alkalmazni, gyakorlatba ültetni. - Vagyis tenni azt, amitől tényleg javul a helyzet. Például a kisebb­ségek jogállása Romániában! - Természetesen bizonyos módo­sítások, szabályozások érintik a kisebbségi jogokat, a nemzetiségek jogait, hiszen a tanügyi törvény módosítását kifejezetten az RMDSZ kérte, éppen annak érdekében, hogy megfelelő törvényes keretet teremt­sünk a kisebbségi oktatás számára, és eleddig a deklarált politikai szán­dék megvan a kormánytöbbség részé­ről, de szeretnénk, ha egyéb is lenne minél hamarabb egy törvényterve­zetben, tehát a meglévő tanügyi tör­vény módosítását tartalmazó törvény­kezdeményezésben m­laterializálódna. - A kormánynak kellene ezt minél előbb a parlament elé terjesztenie, nemde? - Természetesen... S hasonló­képpen az anyanyelvhasználatnak a kiszélesítését és bevezetését céloz­zák a 69-es Törvény, a helyi közigaz­gatásról szóló törvény azon módosí­tásai, így a kétnyelvű feliratok vagy helységnévtáblák kifüggesztése, gyűléseken, tanácsüléseken az anyanyelv használata; ott, ahol ez lehetséges, ahol ez indokolt.­­ És szükséges. Fontos. Elen­gedhetetlen ahhoz, hogy egyenjogú állampolgároknak érezzük magun­kat mi, kisebbségiek is ebben az országban.­­ Tehát ezek, hangsúlyozom, az elkövetkezendő hónapnak a prioritá­sai. Maga az úgynevezett 99 törvény­ből, jogszabályból álló teljes csomag­terv másik része újabb nagy adag megalkotásra váró jogszabályt, illetve jogszabály-módosítást tartalmaz, amit az év hátralevő részében, tehát december végéig kell megvitatnia és elfogadnia a parlamentnek. - S a csomag további részében van valami az egyházi és a közös­ségi javak visszaadásával vagy kárpótlásával kapcsolatban is? - Elsősorban az egyházügyi tör­vénynek, a kultusztörvénynek az elfogadásával és megszavazásával, tehát e törvény keretében lehetne olyan előírásokat megjelentetni, amelyek bizonyos egyházi ingatlanok, egyházi javak visszaszolgáltatását is előírnák, és természetesen az RMDSZ kezdeményezni fogja ezt, attól függetlenül, hogy ebben a 99 tételből álló listában a kormány milyen elképzelés szerint próbálja megoldani a kérdést, tehát szorgalmazzuk az egyházi javak visszaszolgáltatását kezdeményező jogszabály benyújtá­sát a parlamentben. Az technikai kérdés, hogy milyen formában történ­jék, de politikai megállapodás is van arra a koalíciós partnerekkel, hogy ezt a problémát tárgyalni kell, és politikai döntés kell hogy szülessék a kor­mánykoalíción belül arról, mikor és hogyan lehet ezt a kérdést napirendre tűzni.­­ Szeretném, ha elmondaná, képviselő úr, számunkra, laikusok számára, miként történik a tanügyi törvény módosítása? Kérdezett: ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatjuk) Mit dolgoztak mostaná­g képviselőink? - tettük föl a nagy kérdést Varga Attilának . Persona grata vagy persona „gata” . Újabb kolozsvári nemzetközi vásár készül * Dr. Bárányi Ferencet meghallgatta I. Mihály király, majd megkérdezte: és én mit tehetek? * Jegyzetek a napról 1, 16 milliárd lej Ennyire rúg az az összeg,­ amennyivel a Zsil-völgyi bányászok húsvéti pénzjutalmát kipótolták. Az Autonóm közkereseti bányászvállalat 4 milliárdot engedhetett volna meg magának, de amikor a fejenkénti leosztás summája a bányászok tudomására jutott, letették a munkát, feljöttek a felszínre és az ottaniakkal együtt berontottak a vezérigazgatóhoz. Egy első jelentés szerint az igazgatót szabad mozgásától megfosztották, aki ijedtében életét vesztette. Azután kiderült, hogy csak a szíve verőere záródott el, azaz preinfarktust kapott. Miután a hiányzó 16 milliárd lej is előkerült, szabad volt az igazgatót kórházba szállítani. Honnan került elő csak úgy szi­­ix-dimnix a 16 milliárd? Hát a RENEL-től, az Áramszolgáltató Vállalattól. Van annak pénze! Abból, amit a bányászok villanyáram-fogyasztásért befizettek. Azt most prémium formájában visszakapták. A prémiumért megdolgoztak. A villanyt kapják ingyen ott, abban a tejjel és mézzel folyó völgyben. 2. Kié Kolozsvár Olvasom egy tudósító jelentésében, hogy „Funar városában” az a bökkenő... Álljunk meg egy pillanatra. Én azt hittem eddig, hogy Kolozsvár kincses városa Mátyás királyé, Apáczai Csere Jánosé, Heltai Gáspáré, Dsida Jenőé, Hajieganu doktoré, Emil Isacé, Gaál Gáboré, Bánffy Miklósé, Doina Comea asszonyé... De Funaré? Már megbocsásson a tudósító, ő összetéveszt egy ideig-óráig polgármestert, egy plüsszívet eltemető cirkuszi kikiáltót a város nagy szellemeivel, akiknek öröksége valóban lakóinak hamisítatlan kincsei. Mármost, a bökkenő abból adódott, hogy éppen Funarnak kellett (volna) kijelölnie a megindulandó magyar konzulátus épületét. Mire ő kijelentette, hogy az a konzulátus („la partéié cailor”) borjúnyozó pénteken kezd majd fungálni. Funar úr ismételten félrebeszél. Érthető: ő azt hiszi magáról, hogy még mindig persona grata, pedig már rég persona gata. 6. A Föld napja Erről is lekéstem, ünnepelendő, ha csak nem megy mentség számba, hogy elvetettem a hajnalba magokat, árvácskát és szegfűt ültettem és megnyestem a rózsabokrokat a kiskertben. Szemben a bogárhátú házammal épül a kapitalizmus, egyszintes villáját építi egy fiatal házaspár, a lebontott kulipintyó törmelékeit máig sem hordták el, szorgos ismeretlenek a halomra éjszakánként rádobnak néhány lapát szemetet. Ám mi ez ahhoz képest, hogy a világ nem igen tud mit kezdeni a háztartási- és ipari hulladékkal,­még az atomerőművekével sem. Rokonszenvel figyelem a prémvadászat ellen tiltakozó manökeneket, akik inkább pőrén járják a világvárosok utcáit, mintsem asztrahán bundával grasszáljanak. A múltkoriban szóltam az üstökösről, mely elsuhant mellettünk s majd 2800 év múlva visszatér. Addig, írtam, talán rendezzük ügyes-bajos dolgainkat. Arra viszont nem gondoltam, miféle Földet látott az üstökös 2800 évvel ezelőtt. Azóta feltalálták a porszívót, de a Föld szennygolyóbissá vált. Vajon 2800 év múlva nem egy hatalmas szemétdombbal találkozik majd az üstökös? 4. A magyar­ nyelv hete Alighanem annak jegyében hallottam a televízió hétfői magyar adásában egy köztisztségviselőnket azt mondani: „a munkakeresők száma per pillanat” ... stb. stb. Ez a per olyannyira elterjedt, mint tavasszal a csótány. Már olyat is hallottam: „A helyzet per­sze-miré elég kedvezőtlen...” Per pillanat? Nem pillanatnyilag, jelenleg, ez idő szerint, ma, ebben a hónapban, februárban, e század végén... A magyar nyelv ápolására nem per hétre, hanem per évtizedekre van szükség. Per amorem dei. Az Isten szerelmére! SZÁSZ JÁNOS Mihály király és a Bolyai Egyetem Az ortodox húsvéti ünnepek a királyi látogatás lázában teltek el. Temes­váron mindenki látni, hallani, megérin­teni akarta a fél évszázad után a Bán­ság fővárosába visszatért I. Mihály királyt. A repülőtéren, az általa alapított Ortodox Katedrális előteré­ben, az Opera-téren, a diákok templo­mánál, a temessági kolostornál, min­denütt, ahol őfelsége és kísérete meg­fordult, ezrek-tízezrek tolongtak, hogy legalább egy másodpercre megpillant­hassák a többség számára csak a hazug történelemleckékből ismert uralkodót. A király nem szónokolt Te­mesváron. Többször megpróbált be­szélni a tömeghez, de a meghatott­ságtól alig jutott szóhoz: „Hódolatom és minden elismerésem, hálám azoknak a hősöknek, akik Temesvá­ron és más városokban életüket áldozták. Krisztus feltámadt!" Április 26-án, szombaton I. Mihály a prefek­tust, a polgármestert, helybeli sze­mélyiségeket, szervezetek képviselőit, magánszemélyeket fogadott, köztük dr. Bárányi Ferencet, Temes megyei RMDSZ parlamenti képviselőt. A királyi kihallgatás után Bárányi doktor beszámolt az RMSZ tudósítójának a rövid beszélgetés tartalmáról: „Bár senki sem mondta, hogy sies­sek, úgy éreztem, hogy 4-5 percnél tovább nem tarthatom fel őfelségét és a mögöttem kihallgatásra várakozók hosszú sorát. A Király állva fogadott mindenkit, mögötte fotóriporterek villogtattak. Elmondtam, hogy a Te­mes megyei magyar nemzeti közös­ség parlamenti képviselője vagyok (nem egy nemzeti kisebbségé) és arra szeretném emlékeztetni, hogy egy fél évszázaddal ezelőtt, 1946-ban az ő királyi dekrétumával jött létre Kolozsváron az önálló magyar Bolyai Egyetem, amit a kommunisták később megszüntettek. Ehhez kérem az ő segítségét, hogy folytassa azt, amit egy fél évszázaddal ezelőtt elkezdett. Őfelsége azt válaszolta, hogy ezzel bizony problémák vannak, de ő reméli, hogy meg fognak oldódni. Egyébként hogy él itt Temesváron? Elmondtam, hogy mi, mgyarok itt jól megvagyunk majd visszakanyarodtam a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos elképzeléseinkhez. Egy önálló Univer­sitas Bolyait szeretnénk létrehozni, amelynek három központja lenne: Kolozsváron a humanisztikai kar, ahol Bolyai János született, Marosvásár­helyen az orvosi kar, ahol Bolyai élt, és Temesváron az informatikai-ma­­tematikai-menedzseri kar, ahol Bolyai felfedezte a nem-euklideszi geome­triát. Ami bennünket, temesváriakat illet, sok nemzetiség élünk egymás mellett, a történelem folyamán itt soha nem volt etnikai összetűzés. Sajnos vannak olyan külföldi erők, akik a Renas terea Banajeanu újság és az Europa Nova televízió - erre villogni kezdtek a vakuk - mögé álltak és összeférhetetlenségre uszítanak, sőt, az általunk épített Magyar Házat is el akarják venni. Mit tehet ebben az ügyben? - kérdezte Mihály király. Nem kértem tőle segítséget, csak informálni szerettem volna, hogy ilyesmi is történik Temesváron. Végül jó egészséget kívántam őfelségének és elbúcsúztam.” Miután az ortodox érsekség szék­házában tartott kihallgatáson a temes­váriak mellett Arad és Nagyvárad küldötteit is fogadta, a király kijelen­tette: „Ha nem léphetünk be az első hullámban a NATO-ba, nem kell elke­serednünk: továbbra is bizonyítanunk kell, hogy tesszük a dolgunkat". PATAKI ZOLTÁN Hétszázhúszezer forint és a Bolyai Egyetem (Folytatás a­ 1. oldalról) iattársítás alulírott (és jónéhány olvasó) különvéleménye. Eddig a cikk, az utolsó három sornak pedig a szerző szándéka szerint a következőképpen kellene visszhangoznia a Hargita Népe olvasóinak fejében: Cs. Gyimesi Évának azért van más véleménye a Bolyai Egyetem azonnali különvá­lásával kapcsolatban, mert lefizet­ték, mert a Soros Alapítvány tudás­­pénznek szánta a számára kiutalt összeget. Sehol egy szó arról, hogy a kolozsvári egyetemi tanárnőnek és más magyar tanártársainak érvei lettek volna az egyetem tudo­mányosságának és a meglevő euró­pai kapcsolatoknak a megőrzése mellett, hogy féltették a már kialakult és nagyon is törékeny belső magyar oktatási rendszereket, hogy a tudományok művelésének egye­temességéért érveltek és a minősé­gért síkraszállva olyan erdélyi elitképzés mellett törtek lándzsát, amelyet a világ bármely egyeteme és tudományos műhelye elismer. A cikkíró nem az érvek ellen ha­dakozik. Nem írja azt, hogy az ilyenszerű globális gondolkodásmód esetleg nincs összhangban az erdélyi magyarság közösségféltésével, nem szól arról, hogy a Bolyai Egyetem a megmaradás és a továbbélés eszköze és jelképe, nem érvel azzal, hogy a Székelyföldön a szülők és a tanárok jelentős része az azonnali különvá­lást sürgeti, mivel folyamatában és törésmentesen képzeli el az anya­nyelvű oktatást valóban az óvodától valóban az egyetemig. Sehol egyetlen érv. A Hargita Népe főszerkesztőjének nyilvános­ságra hozott különvéleménye az, hogy Cs. Gyimesi Évát lefizették. A cikk a sajtómanipuláció és az emberi méltóság semmibevételének a mintapéldánya. Egy érvrend­szerrel, az eltérő nézetekkel szem­ben képtelen ellenérveket felhozni, ezért a másként gondolkodó becsü­letét támadja meg. A főszerkesztői aláírás pedig még fokozza a sugallt vádemelés hitelét a lap avatatlan olvasóinak a körében: „No lám csak, hát ez volt a háttérben. Megkapta a sok pénzt és akkor meg minek neki a magyar egyetem!” Az avatottak pedig, akik értenek a szóból és névsorból, azok tudják, hogy TGM Kolozsvárról telepedett át, tudják hogy SZDSZ színekben kapta meg budapesti választási plakátjain ama bizonyos nemzeti avagy nemzetiségi minősítő jelzőt és tisztában vannak azzal is, hogy a Soros Alapítvánnyal kapcsolatban a határtalan szélsőjobb többször is felhozta a hasonló irányú részrehaj­lás vádját. Itt van tehát az újabb bizonyíték: nem csupán a svájci bankokban zárolt holocaust-áldoza­tok vagyonáért dolgozik a hitközség, hanem meg akarja torpedózni az önálló, magyar Bolyai Egyetemet is. Nem a véletlen, hanem a követ­kezetes gyűjtőmunka és a tisz­tességes tájékoztatás igénye úgy hozta, hogy olvastam szinte vala­mennyi cikket, ami a Bolyai Egye­tem ügyében a hazai magyar és román, valamint a magyarországi írott sajtóban megjelent. Tettem ezt mindazért, hogy egy helyi tévés beszélgetés moderátoraként tudjam bemutatni mindkét fél érveit. Az RMPSZ országos elnöke, volt bolyaisták, jelenlegi középiskolás diákok vettek részt ezen az esz­mecserén, számos néző telefonált be és utána is napokon át téma volt az egyetem a városban, a mondhatni majdnem teljesen egyértelmű végkö­vetkeztetéssel: a Bolyai Egyetem ügye nem a Babes-Bolyai Egyetem szenátusának, nem demokratikus érzelmű rektorának, nem magyar tanárainak és magyar diákjainak, nem a Bolyai Társaságnak, nem az RMDSZ-nek és nem az RMPSZ-nek, hanem az egész erdélyi magyarság­nak az ügye, következésképpen Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán kizárólag az egyetemi kritériumok és a tudományosság nevében-szellemében gondolkodnak. Azt viszont senki nem vonta kétségbe, hogy­ az alapelv tisztelet­­ben tartásától a valóban eredményt hozó gyakorlatig nagyon hosszú az út és jó az, ha minél többen beszél­nek róla. Kicsi, világvégi hadállásunkban természetesen lehet töprengeni a nálunkfele ismertebbek szerencsé­jén. Kicsi világvégi hadállásunkban természetesen lehet fejedelmi többesben különvéleményt megad­kotni és közzé is tenni a még kicsibb és még világvégibb hadállások számára. Kicsi világvégi hadállásunkban azonban a szakma becsülete lega­lább olyan fontos, mint a nagy világkezdetek előőrsein. Ezért kellett megírnom a fentie­ket. Mert nem hiszem, hogy a mindig pontos fogalmazást kereső, a magyar nyelv kifejezőkészségére és árnya­lataira szüntelenül vigyázó Borbély László tolla éppen most csúszott volna meg. Éppen ellenkezőleg: úgy vélem, hogy Borbély László tudatosan és a lejáratás szándékával mosta egybe az alapítványi díjazás tényét az egyetem körüli vitákkal. Én lennék a legboldogabb, ha megcáfolna. Vagy ha ugyanazt tenné, mint írása címében az ÉS. MAGYAR KOLLEKTÍV KIÁLLÍTÁS a kolozsvári Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Vásáron “ K<n>H<B>s©vÄir» imáyjum ©»o* •= % A hagyományos kolozsvári nemzetközi vásáron, mint minden esztendőben, idén is szép számú, ez alkalommal 20 magyar kiállító cég vesz részt, méghozzá kollektív kiállítás keretében. Ennek szervezője ismét a Pécsi Ipari Vásár Vállalkozó és Tanácsadó Kft. (PIV), amely az érdeklődők, elsősorban az üzletemberek tájékoztatása érdekében információs standot működtet. Ugyanakkor információs adatbankkal jelen lesz a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, valamint a Pécsi Baranyai Kereskedelmi és Ipar Kamara. A vásár megnyitója május 8-án délelőtt 11 órakor lesz. A megnyitást követő napon, május 9-én 10 órakor Magyar Napra kerül sor, amely tájékoztató előadásokkal kezdődik, majd üzletember találkozóval folytatódik. A vásárral egyidőben a Kolozsvári és Ipar Kamara nemzetközi konferenciát szervez, amelyen tervek szerint részt vesz mintegy 50 európai kamarai delegáció. A vásár nyitvatartási ideje naponta 10-18 óra között. Végül, lássuk a magyar kiállítókat, tevékenységi területüket: AKAD IMPEX Kft. - Budapest (készségfejlesztő játékok, iskolai és irodaszerek, festékek, tapéták), AMAREX Kft. - Budapest (kozmetikai és háztartási vegyipari termékek), BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT Kft. - Budapest (kártevő irtószerek, irtószermentes rovarcsapdák, környezetbarát rovarnövekedésgátló hatóanyagok és fermonok), CHEMO CAOLA Kft. - Budapest (testápoló szerek, kozmetikai cikkek és háztartási vegyipari termékek), DUNADOB HORDÓGYÁRTÓ Kft. - Almásfüzitő (60, 213, illetve 216 literes hordók rögzített vagy levehető fedéllel), FOOD-PACK Kft. - Budapest (Élelmiszeripari csomagológépek, teflon- és szilikontermékek, fóliahegesztéshez fűtő- és vágószálak), HIDROMECHANIKA SZÖVETKEZET - Budapest (HXT magasemelő, targonca, csigadugattyú), MECSEKPLAST Bt. - Pécs (polietilén és biofol csomago­lóanyagok), METRIA CSOMAGOLÁSTECHNIKAI Kft. - Budapest (szállítási kár megelőzéséhez felfújható párnazsák, egyutas heveder, csúszásgátló lap stb.), METRIPOND PLUS MÉRLEG­­TECHNIKA Kft. - Hódmezővásárhely (mechanikus és elektronikus mérlegek­ és mérlegrendszerek), MOL Rt. - Budapest (motorolajak), MULTITECH Kft. - Budapest (élelmiszeripari gépek és berendezések, minden szárítóberendezések, komplett élelmiszeripari üzemek), OZMIN LTD. - Budapest (divatkie­gészítők, bizsuk, hajáruk), R.M. PLASTIK Kft. - Budapest (festő és lakkozó hengerek, spaklik, glettvasak, fándlik, kőműveskanalak), WAVIN - PEMÜ Kft. - Zsámbék (víz-, gáz-, csatorna-, illetve telecom-csőrendszerek), YUGANSKORIONNEFTEGAZ ELEK­TRONIKAI Kft. - Budapest (színes televíziók, music centerek, rádiós magnók, hangsugárzók, háztartási gépek), ZOLTER MAGYAR VISCOSA Rt. - Nyergesújfalu (Mavilon, Crumeron akril szálak, Damid (PA 6) selyem és fröccsgranulátum, Netilon hálók, rácsok, Mavibond karboximetilcellulóz - Na, Mavibrand ultraszűrő membrán.) (x)

Next