Romániai Magyar Szó, 1999. február (11. évfolyam, 2961-2988. szám)

1999-02-01 / 2961. szám

nnyiün­­­­m­aa 1999. február 1.II hírek • hírek • hírek • hírek Koszovó Rugóvá kész, az UCK időt kér (Szkopje/MTI) • Ibrahim Rugová, a mérsékelt elve­ket valló koszovói albán „elnök” és Veton Surroi, a Koha Ditore koszovói albán napilap főszerkesztője elfo­gadta a meghívást a nem­zetközi összekötő csoport által február 6-ára össze­hívott Koszovó-értekezletre - jelentette be Robin Cook brit külügyminiszter azt követően, hogy Szkopjében szombaton megbeszélést folytatott a koszovói albá­nok vezetőivel. Cook tárgyalt Adem De­­macival, a Koszovói Felsza­­badítási Hadsereg (UCK) politikai képviselőjével és Rexhep Chosjával, a radi­kális koszovói albán párto­kat tömörítő Egyesült De­mokratikus Mozgalom (UDP) elnökével is. A Rugova po­litikáját ellenző két albán vezető nem adott választ a francaiországi Rambouillet­­be szóló meghívásra, ha­nem még néhány nap ha­ladékot kértek, hogy a végső döntés meghozatala előtt konzultálhassanak társaikkal. Cook a Dema­cival és Chosjával folytatott megbeszélésen nyoma­tékosan leszögezte, hogy a nemzetek közössége igenlő válaszra számít. Cook a nemzetközi ösz­­szekötő csoport megbí­zásából tájékoztatta a ko­szovói albánok legfonto­sabb vezetőit a hat ország Londonban tartott minisz­teri szintű értekezletének eredményéről. Személye­sen, de külön-külön tárgyalt Rugovával, majd Demacival és Chosjával. A Koha Ditore független napilap nagy be­folyással rendelkező főszer­kesztőjét, Veten Surroit telefonon hívta fel. Surroi közölte, hogy az albán köz­vélemény független kép­viselőjeként kész részt venni a koszovói válság rendezését hivatott konfe­rencián. Cook a szombati nap első felét Belgrádban töl­tötte el, ahol Slobodan Mi­losevic jugoszláv elnöknek közvetítette a nemzetközi összekötő csoport üze­netét. Döntés (Brüsszel­i Veres Béla/MTI) • Javier Solana NATO-főtitkár szombaton kijelentette, hogy élni fog a szövetség tizenhat tagországa által átruházott légicsapás-indí­­tási joggal Koszovóban, ha a jugoszláv vezetés nem teljesíti a nemzetközi kö­zösség követeléseit. Solana egyúttal arra intette a ko­szovói fegyvereseket is, hogy tartsák be a tűzszü­netet, és üljenek tárgya­lóasztalhoz. A főtitkár a nagyköveti tanács maratoni ülése után szombaton este tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a szö­vetség államai felhatalmaz­ták: amint szükségesnek látja, rendelje a légi csa­pások megindítását jugosz­láviai célpontok ellen. Kije­lentette, hogy amennyiben a támadás mellett dönt, azt a politikai megoldás és a humanitárius katasztrófa megelőzésének érdekében teszi. Solana arról is beszélt, hogy a NATO meg kívánja fékezni az albánok fegyver­kezését a határon kívülről. Hozzátette, hogy a NATO abban az esetben is minden időben megfelelő intézkedést meg­tesz, ha a koszovói albánok nem teljesítik a nemzetközi követeléseket. Solana le­szögezte, hogy a NATO mindaddig kitart saját stra­tégiája mellett, amíg az erőszak véget nem ér Ko­szovóban, és politikai meg­oldást nem találnak. Utób­binak a szövetség szerint továbbra is tartalmaznia kell a jelenleginél önállóbb státust a többségében albá­nok lakta tartománynak, Jugoszlávia területi egysé­gének megőrzését, illetve a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartását. LAPÁRBAN - APRÓHIRDETÉS A hirdetés szövege.... (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) Feladó: neve............................................... keresztneve.................................................... címe................................................................ ..................utca............................................. házszám................telefon........................... Tíz szó fölött szavanként 1 000 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni az ingyenes, 10 000 lej értéket. ▼ Kérnénk a szöveget nyomtatott betűkkel írni ▼ A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül jelenik meg. Y A szelvény csak februárra érvényes! Y A kedvez­ménnyel kizárólag csak magánszemélyek élhetnek! ▼ Orbán Viktor Horvátországban Példaértékű, de nem tartják be... (Zágráb • Keller Tivadar- I MTI) • Egyebek között arról tájékoztattuk a magyar minisz­terelnököt, hogy a kisebbségek érdekeinek védelme szem­pontjából Európában példaér­tékű horvát alkotmányt és alkotmányerejű törvényt nem tartják be a mindennapok gyakorlatában - jelentette ki Zágrábban magyar újságíróknak Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közös­ségének (HMDK) alelnöke, a magyar kisebbség parlamenti képviselője, aki részt vett a magyar miniszterelnökkel tartott találkozón. „Azt várjuk a magyar miniszterelnök látogatásától, hogy a magyar kisebbség eseté­ben tiszteletben tartják az alkotmányt, az alkotmányerejű kisebbségi törvényt és a kisebb­ségvédelmi egyezményt, így fő gondjaink, amelyek részben anyagiak, megoldást nyernek. Azt hiszem, hogy e látogatás után erre minden reményünk megvan” - mondta. Jakab Sándor elmondta, hogy vállalja a felelősséget a minisz­terelnök és a horvátországi magyarság képviselői közötti találkozó megszervezéséért, amelyet ő végzett el. (A hor­vátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, valamint a Hor­vátországi Magyar Tudományos Társaság az MTI zágrábi irodájához is eljuttatott levélben nehezményezte, hogy képviselői­ket nem hívták meg a talál­kozóra.) Jakab kijelentette, hogy ő ismeri a legjobban a horvát­országi magyarság szervezett­ségét. Nincsenek más olyan erejű szervezetek (ott), amelyeknek ilyen találkozón helyük lenne, hiszen hasonló esetben akkor Erdélyben a magyarság több ezer képviselőjének kellene részt vennie a hasonló találkozón - mondta... Havel az emberi jogokról (Prága/MTI) • Václav Havel cseh államfő szerinnt az emberi jogok tiszteletben tartása előbbre való az egyes államok szuvere­nitása iránti tiszteletnél. „Úgy gondolom, hogy az utóbbi ötven évről - ha olyan sorsdöntő jelensé­geket vesszük figyelembe, mint a gyarmatosítás, a kétpólusú világ megszű­nése -, elmondható, hogy bár lassan, de az egész világon tartósan erősödik az emberi jogok iránti tisztelet. Ugyancsak nyil­vánvaló, hogy a világ gyor­san globalizálódik. Ezen két fejlődési irányzat alapján szerintem reménykedni lehet abban, hogy az em­beri jogok iránti tisztelet túlsúlyba kerül az állami szuverenitás iránti tisz­telettel szemben” - jelen­tette ki Havel Koszovóval kapcsolatban megjelent interjújában. A drámaíró államfő úgy véli, hogy a jövőben „az emberi jogok tiszteletben tartása erő­södni fog, mégpedig az állam, illetve a világtól be nem avatkozást követelő állami szuverenitások ká­rára”. „A dolgok lényegéből fakadóan mindnyájan be fogunk avatkozni, s egyre többször be is kell avat­koznunk” - szögezte le. Havel az interjúban megis­mételte egyik korábbi javaslatát: a NATO-nak szélesebben kellene értel­meznie a washingtoni szer­ződés 5. pontját, s rend­kívüli esetekben az emberi jogok érdekében - amikor valóban veszélybe kerül az európai béke és az emberek élete - a szövetségnek a tagállamok területén kívül is be kellene avatkoznia. réseket is. De alighanem szi­gorodik a járművek műszaki vizsgálata az osztrák határon. Ausztriában ugyanis mind töb­ben hangoztatják: a volt szo­cialista államokból érkező buszok állapota gyakorta köz­­veszélyes. Magyarország vasárnap nem erre gondolt. Néma gyásszal tisztelgett tizennyolc ember emléke előtt, s osztozott hozzá­tartozóik fájdalmában. Mert a halál mindig abszurd. Budapest, 1999 január 31. Davosi fórum Nem lépett le a világpolitika porondjáról (Davos • Fülep Zsófia/MTI) • Oroszország a gazdasági nehézségei ellenére sem lépett le a világpolitika porondjáról, hanem továbbra is a világpolitika aktív szereplője marad - válaszolt egy kérdésre Jevgenyij Primakov orosz kormányfő szombat este a davosi Világgazdasági Fórum egyik felkért előadójaként. Hozzátette: ehhez Oroszországnak megvan minden eszköze, többek között katonai potenciálja is. Primakov ellene van annak, hogy egypólusú világ alakuljon ki. Ehelyett szerinte többpólusú világra van szükség. Az orosz miniszterelnök megvallotta, hogy a súlyos gazdasági válság idején nehéz megvalósítani ezt a külpolitikát, de - mint mondta - a belső gondok nem befolyásolják Oroszországot abban, hogy Koszovóban vagy a világ más részén tevőleges szerepet vállaljon. A legfontosabb feladatnak Primakov a világ, a külföldi beruházók és az orosz emberek bizalmának visszaszerzését nevezte. Egyúttal közölte: az orosz kormány nem ígér semmi olyat, amit nem tud betartani, s nem tervez olyan lépéseket, amelyek elszigetelnék Oroszországot a világtól. Primakov szerint mindenki bízhat abban, hogy visszakapja a kölcsönadott pénzét, mert ha ezt Oroszország nem tenné meg, akkor ismét a tavaly augusztusihoz hasonló válságba kerülne. Primakov kitért arra is, mennyire fontosnak tartja, hogy Oroszország megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal. Reméli, hogy a szervezet elfogadja a kérdéseire adott orosz válaszokat. Egy Oroszországban nagy beruházásokkal rendelkező japán üzletember közbevetette: ha nem lesznek sikeresek az IMF-el folytatott tárgyalások, akkor a külföldi beruházók elmenekülnek Oroszország­ból. Mindamellett szerinte reménykeltő Primakov határozottsága és az a tény, hogy „jóban van az orosz törvényhozással”. Gyász (Folytatás az 7. oldalról) tervezik. A jelenleg érvényben lévőknek ugyanis a katasztrófát szenvedett busz is megfelelt. Várható, hogy az utazási társa­ságok pénzhiányra vonatkozó hivatkozásai ellenére ezek után csak nyolc-kilenc évnél fiatalabb autóbuszok mehetnek, s szi­gorítják a kötelező ellenőr­ A Seychelles-szigetek a nők „tulajdona” (MTI-Panoráma) • A Seychelles-szigeteken úgy tűnik, a nőknek mindenük megvan. Paradicsomi környezetben élnek a meleg Indiai­­óceán korall-szigetein. Elsőrendű az orvosi ellátás, gyermekeiket ingyen taníttathatják, a női egyenjogúság magától értetődő és a nők aránya a parlamentben világviszonylatban a legmagasabb. Mégis hiányzik nekik valami, mégpedig - mint mondják - a felelősségteljes férfiak. A Seychelles­­szigetek férfinépe arról híres, hogy csapodár, ritkán veszi feleségül gyermekei anyját, és a legtöbbször nem is él vele. A gyermekek majdnem 80 százaléka házasságon kívül születik. Megszokott, hogy a testvérek különböző apáktól vannak, és hogy a nők tartják fenn a családot. Ők viselik a terhet otthon és a munkában. „A férfiak elüldögélnek, isznak, dohányoznak, bolondoznak. A nők keményebben dolgoznak, és fele­lősségteljesebbek. Jó, hogy mi ugyanolyan munkát végezhetünk, mint a férfiak. Azok nem akarnak dolgozni” — mondta a Reuters tudósítójának a 17 éves Samantha. • Még a rabszolgaság idejéből ered, hogy itt a férfiak szerepe a családban és a társadalomban kevésbé fontos. Az Afrika keleti partjaitól mintegy 2000 kilométernyire, a Csendes­­óceánon idilli, 115 szigetből álló csoportot 1770- ben gyarmatosítottak a franciák, és afrikai rabszolgákat hoztak. „A rabszolgák Afrika olyan részeiről jöttek, ahol többnejűségben éltek. A telepesek meg nem biztatták őket házasságra és erős családi kapcsolatok kialakítására, mert rabszolgafelkeléstől féltek” - mondta Chang-Him anglikán püspök. Akkoriban a férfiakat elküldték kókuszdiót szedni és halászni, a nők meg otthon voltak, francia, majd később brit uraik közelében, akik jogot formáltak arra, hogy a rabszolganőkkel gyermekeket nemzzenek. „A férfiak jog­­fosztottaknak érezték magukat. Asszonyaiknak az urak parancsoltak. Itt nincs modellje a házas­pároknak, az erős apafigura irányította családnak, ezért ilyen a helyzet” - mondta a püspök. • Az ország elnöke, Albert René háromszor nősült. Hivatalosan négy, a helyiek szerint azonban ennél több gyereke van. Kormánya igyekszik erősebb családi struktúrákat kialakítani. A jelentékeny erőt képviselő egyházzal együtt társadalmi nevelés útján szeretné meghonosítani a családi értékeket. Az erőfeszítések eddig nem jártak sok eredménnyel: a szülőknek alig 25 százaléka köt házasságot, és a házaspárok fele elválik. Bizonyos értelemben a seychelles-i nők nem is akarnak változtatni a helyzeten, amelyet előnyükre használnak ki. Jogaikat soha nem kellett követelni, mindig megvoltak. A parlament tagjainak majdnem 25 százaléka nő, és a kormányban tíz nő van. A lányok magasabb végzettséget szereznek, mint a fiúk. Sok lány megy jogásznak, köztisztviselőnek, tanárnak, orvosnak. Az Emberjogi Bíróság leggyakoribb ügyfelei (Strasbourg / MTI • Eszes Tibor és Vas Zoltán)­­ A kelet­­közép-európai „új demokráciák” állampolgárai éreznek legna­gyobb késztetést mostanában, hogy nemzeti jogszolgál­tatásukkal szemben a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz forduljanak jogvédelemért. E bíróság állásfoglalásainak alapját az Emberi Jogok Európai Konvenciója jelenti, valamint az angolszász gyakorlat alapján a precedens, azaz korábbi példás ítéletekből levezetett új dön­tések, amely meglehetősen idegen a kontinentális joggya­korlattól. Tavaly Lengyel- és Oroszországból, valamint Ukraj­nából keresték meg leggyak­rabban az Emberjogi Bíróságot: mintegy­ háromezernyi panasz, beadvány érkezett csupán e három országból. A 40 ET- tagállamból egyébként az elmúlt évben közel 17 ezer beadvány volt­­ a tavalyelőtti esztendőhöz képest ez 31 százalékos emel­kedés. Az egyre növekvő szám ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bíróság valamennyi ügyet napirendre is tűzi: jogi­eljárási hibák miatt többségüket egy „bírói szűrőbizottság” rendre elveti. Különösen Oroszországból - amely 1996 februárja óta tagja az Európa Tanácsnak - szaporodtak meg a megkeresések. Míg 1997-ben csupán 400 beadvány érkezett onnan Strasbourgba, tavaly már 647. Ugyanakkor illetékesség hiánya, illetve az oroszországi jogorvoslati lehetőségek nem teljeskörű kimerítése miatt ezek többségét az Emberjogi Bíróság elhárította, s csupán százat regisztrált, azaz kezdte meg velük az érdemi foglalkozást. Ukrajnából ugyancsak egyre nő a beadványok száma. A legiz­galmasabb két halálraítélt beadványa, akik fogvatartásuk körülményei miatt tiltakoznak. Ukrajna, amely 1995 óta tagja az Európa Tanácsnak, a szer­vezet alapelveiből következően 1977 közepétől felfüggesztette a halálbüntetést, de igen elrettentő körülmények között azóta is legalább 260 ukrajnai elítélt tölti napjait „a halál folyosóján”. • A kelet-európai térségből érkező panaszok többnyire azzal vá­dolják országuk jogalkalmazóit, hogy ítéletük elfogult. Dön­tésüket gyakran nem hajtatják végre, s a tanúk felkutatására, meghallgatására nem fecsé­relnek sok energiát. Sokan amiatt tiltakoznak, hogy kormányuk nem folyósítja fizetésüket, nem vagy csak sok idő elteltével jutnak nyugdíjukhoz. • Ugyan­akkor egyes „öreg demok­ráciák”, így Olasz- és Francia­­ország a fenti földrajzi képleten átlépve messze az élen jár a strasbourgi panaszok számát tekintve. Tavaly több mint 1100 olasz küldött beadványt, nagy többségükben a hosszú évekig, akár évtizedekig elhúzódó hazai jogeljárást sérelmezve. A mint­egy 600 francia panaszos is főként a hazai halogató eljárás ellen kíván fellépni. Törökor­szág esetében a tavalyi 729 beadvány nagy része a kur­­disztáni konfliktus kezeléséhez kapcsolódik, de sokan sérel­mezik egyes politikai erők, pártok tevékenységének betil­tását is. • Mint Baka András, az Emberjogi Bíróság magyar tagja az MTI-nek elmondta, az emel­kedő panaszáradat a magyar polgárokra is jellemző, de a beadványok száma jóval el­marad a fentiektől: az utóbbi egy évben mindössze 70-80 ilyen érkezett Strasbourgba.

Next