Romániai Magyar Szó, 1999. február (11. évfolyam, 2961-2988. szám)
1999-02-01 / 2961. szám
nnyiünmaa 1999. február 1.II hírek • hírek • hírek • hírek Koszovó Rugóvá kész, az UCK időt kér (Szkopje/MTI) • Ibrahim Rugová, a mérsékelt elveket valló koszovói albán „elnök” és Veton Surroi, a Koha Ditore koszovói albán napilap főszerkesztője elfogadta a meghívást a nemzetközi összekötő csoport által február 6-ára összehívott Koszovó-értekezletre - jelentette be Robin Cook brit külügyminiszter azt követően, hogy Szkopjében szombaton megbeszélést folytatott a koszovói albánok vezetőivel. Cook tárgyalt Adem Demacival, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai képviselőjével és Rexhep Chosjával, a radikális koszovói albán pártokat tömörítő Egyesült Demokratikus Mozgalom (UDP) elnökével is. A Rugova politikáját ellenző két albán vezető nem adott választ a francaiországi Rambouilletbe szóló meghívásra, hanem még néhány nap haladékot kértek, hogy a végső döntés meghozatala előtt konzultálhassanak társaikkal. Cook a Demacival és Chosjával folytatott megbeszélésen nyomatékosan leszögezte, hogy a nemzetek közössége igenlő válaszra számít. Cook a nemzetközi öszszekötő csoport megbízásából tájékoztatta a koszovói albánok legfontosabb vezetőit a hat ország Londonban tartott miniszteri szintű értekezletének eredményéről. Személyesen, de külön-külön tárgyalt Rugovával, majd Demacival és Chosjával. A Koha Ditore független napilap nagy befolyással rendelkező főszerkesztőjét, Veten Surroit telefonon hívta fel. Surroi közölte, hogy az albán közvélemény független képviselőjeként kész részt venni a koszovói válság rendezését hivatott konferencián. Cook a szombati nap első felét Belgrádban töltötte el, ahol Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek közvetítette a nemzetközi összekötő csoport üzenetét. Döntés (Brüsszeli Veres Béla/MTI) • Javier Solana NATO-főtitkár szombaton kijelentette, hogy élni fog a szövetség tizenhat tagországa által átruházott légicsapás-indítási joggal Koszovóban, ha a jugoszláv vezetés nem teljesíti a nemzetközi közösség követeléseit. Solana egyúttal arra intette a koszovói fegyvereseket is, hogy tartsák be a tűzszünetet, és üljenek tárgyalóasztalhoz. A főtitkár a nagyköveti tanács maratoni ülése után szombaton este tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a szövetség államai felhatalmazták: amint szükségesnek látja, rendelje a légi csapások megindítását jugoszláviai célpontok ellen. Kijelentette, hogy amennyiben a támadás mellett dönt, azt a politikai megoldás és a humanitárius katasztrófa megelőzésének érdekében teszi. Solana arról is beszélt, hogy a NATO meg kívánja fékezni az albánok fegyverkezését a határon kívülről. Hozzátette, hogy a NATO abban az esetben is minden időben megfelelő intézkedést megtesz, ha a koszovói albánok nem teljesítik a nemzetközi követeléseket. Solana leszögezte, hogy a NATO mindaddig kitart saját stratégiája mellett, amíg az erőszak véget nem ér Koszovóban, és politikai megoldást nem találnak. Utóbbinak a szövetség szerint továbbra is tartalmaznia kell a jelenleginél önállóbb státust a többségében albánok lakta tartománynak, Jugoszlávia területi egységének megőrzését, illetve a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartását. LAPÁRBAN - APRÓHIRDETÉS A hirdetés szövege.... (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) Feladó: neve............................................... keresztneve.................................................... címe................................................................ ..................utca............................................. házszám................telefon........................... Tíz szó fölött szavanként 1 000 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni az ingyenes, 10 000 lej értéket. ▼ Kérnénk a szöveget nyomtatott betűkkel írni ▼ A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül jelenik meg. Y A szelvény csak februárra érvényes! Y A kedvezménnyel kizárólag csak magánszemélyek élhetnek! ▼ Orbán Viktor Horvátországban Példaértékű, de nem tartják be... (Zágráb • Keller Tivadar- I MTI) • Egyebek között arról tájékoztattuk a magyar miniszterelnököt, hogy a kisebbségek érdekeinek védelme szempontjából Európában példaértékű horvát alkotmányt és alkotmányerejű törvényt nem tartják be a mindennapok gyakorlatában - jelentette ki Zágrábban magyar újságíróknak Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnöke, a magyar kisebbség parlamenti képviselője, aki részt vett a magyar miniszterelnökkel tartott találkozón. „Azt várjuk a magyar miniszterelnök látogatásától, hogy a magyar kisebbség esetében tiszteletben tartják az alkotmányt, az alkotmányerejű kisebbségi törvényt és a kisebbségvédelmi egyezményt, így fő gondjaink, amelyek részben anyagiak, megoldást nyernek. Azt hiszem, hogy e látogatás után erre minden reményünk megvan” - mondta. Jakab Sándor elmondta, hogy vállalja a felelősséget a miniszterelnök és a horvátországi magyarság képviselői közötti találkozó megszervezéséért, amelyet ő végzett el. (A horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, valamint a Horvátországi Magyar Tudományos Társaság az MTI zágrábi irodájához is eljuttatott levélben nehezményezte, hogy képviselőiket nem hívták meg a találkozóra.) Jakab kijelentette, hogy ő ismeri a legjobban a horvátországi magyarság szervezettségét. Nincsenek más olyan erejű szervezetek (ott), amelyeknek ilyen találkozón helyük lenne, hiszen hasonló esetben akkor Erdélyben a magyarság több ezer képviselőjének kellene részt vennie a hasonló találkozón - mondta... Havel az emberi jogokról (Prága/MTI) • Václav Havel cseh államfő szerinnt az emberi jogok tiszteletben tartása előbbre való az egyes államok szuverenitása iránti tiszteletnél. „Úgy gondolom, hogy az utóbbi ötven évről - ha olyan sorsdöntő jelenségeket vesszük figyelembe, mint a gyarmatosítás, a kétpólusú világ megszűnése -, elmondható, hogy bár lassan, de az egész világon tartósan erősödik az emberi jogok iránti tisztelet. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a világ gyorsan globalizálódik. Ezen két fejlődési irányzat alapján szerintem reménykedni lehet abban, hogy az emberi jogok iránti tisztelet túlsúlyba kerül az állami szuverenitás iránti tisztelettel szemben” - jelentette ki Havel Koszovóval kapcsolatban megjelent interjújában. A drámaíró államfő úgy véli, hogy a jövőben „az emberi jogok tiszteletben tartása erősödni fog, mégpedig az állam, illetve a világtól be nem avatkozást követelő állami szuverenitások kárára”. „A dolgok lényegéből fakadóan mindnyájan be fogunk avatkozni, s egyre többször be is kell avatkoznunk” - szögezte le. Havel az interjúban megismételte egyik korábbi javaslatát: a NATO-nak szélesebben kellene értelmeznie a washingtoni szerződés 5. pontját, s rendkívüli esetekben az emberi jogok érdekében - amikor valóban veszélybe kerül az európai béke és az emberek élete - a szövetségnek a tagállamok területén kívül is be kellene avatkoznia. réseket is. De alighanem szigorodik a járművek műszaki vizsgálata az osztrák határon. Ausztriában ugyanis mind többen hangoztatják: a volt szocialista államokból érkező buszok állapota gyakorta közveszélyes. Magyarország vasárnap nem erre gondolt. Néma gyásszal tisztelgett tizennyolc ember emléke előtt, s osztozott hozzátartozóik fájdalmában. Mert a halál mindig abszurd. Budapest, 1999 január 31. Davosi fórum Nem lépett le a világpolitika porondjáról (Davos • Fülep Zsófia/MTI) • Oroszország a gazdasági nehézségei ellenére sem lépett le a világpolitika porondjáról, hanem továbbra is a világpolitika aktív szereplője marad - válaszolt egy kérdésre Jevgenyij Primakov orosz kormányfő szombat este a davosi Világgazdasági Fórum egyik felkért előadójaként. Hozzátette: ehhez Oroszországnak megvan minden eszköze, többek között katonai potenciálja is. Primakov ellene van annak, hogy egypólusú világ alakuljon ki. Ehelyett szerinte többpólusú világra van szükség. Az orosz miniszterelnök megvallotta, hogy a súlyos gazdasági válság idején nehéz megvalósítani ezt a külpolitikát, de - mint mondta - a belső gondok nem befolyásolják Oroszországot abban, hogy Koszovóban vagy a világ más részén tevőleges szerepet vállaljon. A legfontosabb feladatnak Primakov a világ, a külföldi beruházók és az orosz emberek bizalmának visszaszerzését nevezte. Egyúttal közölte: az orosz kormány nem ígér semmi olyat, amit nem tud betartani, s nem tervez olyan lépéseket, amelyek elszigetelnék Oroszországot a világtól. Primakov szerint mindenki bízhat abban, hogy visszakapja a kölcsönadott pénzét, mert ha ezt Oroszország nem tenné meg, akkor ismét a tavaly augusztusihoz hasonló válságba kerülne. Primakov kitért arra is, mennyire fontosnak tartja, hogy Oroszország megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal. Reméli, hogy a szervezet elfogadja a kérdéseire adott orosz válaszokat. Egy Oroszországban nagy beruházásokkal rendelkező japán üzletember közbevetette: ha nem lesznek sikeresek az IMF-el folytatott tárgyalások, akkor a külföldi beruházók elmenekülnek Oroszországból. Mindamellett szerinte reménykeltő Primakov határozottsága és az a tény, hogy „jóban van az orosz törvényhozással”. Gyász (Folytatás az 7. oldalról) tervezik. A jelenleg érvényben lévőknek ugyanis a katasztrófát szenvedett busz is megfelelt. Várható, hogy az utazási társaságok pénzhiányra vonatkozó hivatkozásai ellenére ezek után csak nyolc-kilenc évnél fiatalabb autóbuszok mehetnek, s szigorítják a kötelező ellenőr A Seychelles-szigetek a nők „tulajdona” (MTI-Panoráma) • A Seychelles-szigeteken úgy tűnik, a nőknek mindenük megvan. Paradicsomi környezetben élnek a meleg Indiaióceán korall-szigetein. Elsőrendű az orvosi ellátás, gyermekeiket ingyen taníttathatják, a női egyenjogúság magától értetődő és a nők aránya a parlamentben világviszonylatban a legmagasabb. Mégis hiányzik nekik valami, mégpedig - mint mondják - a felelősségteljes férfiak. A Seychellesszigetek férfinépe arról híres, hogy csapodár, ritkán veszi feleségül gyermekei anyját, és a legtöbbször nem is él vele. A gyermekek majdnem 80 százaléka házasságon kívül születik. Megszokott, hogy a testvérek különböző apáktól vannak, és hogy a nők tartják fenn a családot. Ők viselik a terhet otthon és a munkában. „A férfiak elüldögélnek, isznak, dohányoznak, bolondoznak. A nők keményebben dolgoznak, és felelősségteljesebbek. Jó, hogy mi ugyanolyan munkát végezhetünk, mint a férfiak. Azok nem akarnak dolgozni” — mondta a Reuters tudósítójának a 17 éves Samantha. • Még a rabszolgaság idejéből ered, hogy itt a férfiak szerepe a családban és a társadalomban kevésbé fontos. Az Afrika keleti partjaitól mintegy 2000 kilométernyire, a Csendesóceánon idilli, 115 szigetből álló csoportot 1770- ben gyarmatosítottak a franciák, és afrikai rabszolgákat hoztak. „A rabszolgák Afrika olyan részeiről jöttek, ahol többnejűségben éltek. A telepesek meg nem biztatták őket házasságra és erős családi kapcsolatok kialakítására, mert rabszolgafelkeléstől féltek” - mondta Chang-Him anglikán püspök. Akkoriban a férfiakat elküldték kókuszdiót szedni és halászni, a nők meg otthon voltak, francia, majd később brit uraik közelében, akik jogot formáltak arra, hogy a rabszolganőkkel gyermekeket nemzzenek. „A férfiak jogfosztottaknak érezték magukat. Asszonyaiknak az urak parancsoltak. Itt nincs modellje a házaspároknak, az erős apafigura irányította családnak, ezért ilyen a helyzet” - mondta a püspök. • Az ország elnöke, Albert René háromszor nősült. Hivatalosan négy, a helyiek szerint azonban ennél több gyereke van. Kormánya igyekszik erősebb családi struktúrákat kialakítani. A jelentékeny erőt képviselő egyházzal együtt társadalmi nevelés útján szeretné meghonosítani a családi értékeket. Az erőfeszítések eddig nem jártak sok eredménnyel: a szülőknek alig 25 százaléka köt házasságot, és a házaspárok fele elválik. Bizonyos értelemben a seychelles-i nők nem is akarnak változtatni a helyzeten, amelyet előnyükre használnak ki. Jogaikat soha nem kellett követelni, mindig megvoltak. A parlament tagjainak majdnem 25 százaléka nő, és a kormányban tíz nő van. A lányok magasabb végzettséget szereznek, mint a fiúk. Sok lány megy jogásznak, köztisztviselőnek, tanárnak, orvosnak. Az Emberjogi Bíróság leggyakoribb ügyfelei (Strasbourg / MTI • Eszes Tibor és Vas Zoltán) A keletközép-európai „új demokráciák” állampolgárai éreznek legnagyobb késztetést mostanában, hogy nemzeti jogszolgáltatásukkal szemben a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz forduljanak jogvédelemért. E bíróság állásfoglalásainak alapját az Emberi Jogok Európai Konvenciója jelenti, valamint az angolszász gyakorlat alapján a precedens, azaz korábbi példás ítéletekből levezetett új döntések, amely meglehetősen idegen a kontinentális joggyakorlattól. Tavaly Lengyel- és Oroszországból, valamint Ukrajnából keresték meg leggyakrabban az Emberjogi Bíróságot: mintegy háromezernyi panasz, beadvány érkezett csupán e három országból. A 40 ET- tagállamból egyébként az elmúlt évben közel 17 ezer beadvány volt a tavalyelőtti esztendőhöz képest ez 31 százalékos emelkedés. Az egyre növekvő szám ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bíróság valamennyi ügyet napirendre is tűzi: jogieljárási hibák miatt többségüket egy „bírói szűrőbizottság” rendre elveti. Különösen Oroszországból - amely 1996 februárja óta tagja az Európa Tanácsnak - szaporodtak meg a megkeresések. Míg 1997-ben csupán 400 beadvány érkezett onnan Strasbourgba, tavaly már 647. Ugyanakkor illetékesség hiánya, illetve az oroszországi jogorvoslati lehetőségek nem teljeskörű kimerítése miatt ezek többségét az Emberjogi Bíróság elhárította, s csupán százat regisztrált, azaz kezdte meg velük az érdemi foglalkozást. Ukrajnából ugyancsak egyre nő a beadványok száma. A legizgalmasabb két halálraítélt beadványa, akik fogvatartásuk körülményei miatt tiltakoznak. Ukrajna, amely 1995 óta tagja az Európa Tanácsnak, a szervezet alapelveiből következően 1977 közepétől felfüggesztette a halálbüntetést, de igen elrettentő körülmények között azóta is legalább 260 ukrajnai elítélt tölti napjait „a halál folyosóján”. • A kelet-európai térségből érkező panaszok többnyire azzal vádolják országuk jogalkalmazóit, hogy ítéletük elfogult. Döntésüket gyakran nem hajtatják végre, s a tanúk felkutatására, meghallgatására nem fecsérelnek sok energiát. Sokan amiatt tiltakoznak, hogy kormányuk nem folyósítja fizetésüket, nem vagy csak sok idő elteltével jutnak nyugdíjukhoz. • Ugyanakkor egyes „öreg demokráciák”, így Olasz- és Franciaország a fenti földrajzi képleten átlépve messze az élen jár a strasbourgi panaszok számát tekintve. Tavaly több mint 1100 olasz küldött beadványt, nagy többségükben a hosszú évekig, akár évtizedekig elhúzódó hazai jogeljárást sérelmezve. A mintegy 600 francia panaszos is főként a hazai halogató eljárás ellen kíván fellépni. Törökország esetében a tavalyi 729 beadvány nagy része a kurdisztáni konfliktus kezeléséhez kapcsolódik, de sokan sérelmezik egyes politikai erők, pártok tevékenységének betiltását is. • Mint Baka András, az Emberjogi Bíróság magyar tagja az MTI-nek elmondta, az emelkedő panaszáradat a magyar polgárokra is jellemző, de a beadványok száma jóval elmarad a fentiektől: az utóbbi egy évben mindössze 70-80 ilyen érkezett Strasbourgba.