Romániai Magyar Szó, 1999. október (11. évfolyam, 3200-3230. szám)

1999-10-01 / 3200. szám

N­­­N­­­AN - APRÓHIRDETÉS (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) Feladó: neve, keresztneve....... címe. J utca....................................................................................................... • házszám..............................telefon................................................. I ■ Tíz szó fölött szavanként 1000 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni­­ az ingyenes, 10 000 lej értéket. T Kérnénk a szöveget nyomtatott betűk- t kel írni T A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül je­■­lenik meg. T A szelvény csak októberre érvényes! T A kedvezménnyel­­ kizárólag csak magánszemélyek élhetnek! ▼ 1999. október 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Csecsenföld Csapatösszevonások mindkét oldalon (Moszkva • Tamássy Sándor / MTI)­­ Az orosz ve­zérkar gyakorlatilag minden hadrafogható egységét a csecsen határra irányította, s a belügyi csapatok­kal együtt csaknem 60 ezer fős haderő áll készen a bevetésre. Aszlan Maszhadov csecsen államfő, a hadsereg főparancsnoka a várható három támadási irányban három frontot hozott létre, a hadurakkal együtt­működve. Figyelemre méltó, hogy a keleti front parancsnoka Sámil Bászájev, a dagesztáni betörések szervezője lett. Az orosz egységekkel szemben jelen­leg 20 ezer csecsen fegyveres néz farkasszemet, de a már szinte általános mozgósítás nyomán még 30 ezer ember felfegyverzése várható. Az orosz lapok csütörtökön szinte egybehangzóan arról írtak, hogy nem lesz „esztelen és véres” roham, a terroristákat „lassan és módszeresen” fogják mind szűkebb gyűrűbe szorítani, kerülve a komolyabb véráldozatokat a támadó orosz csapatok részéről. Az orosz polgári védelem adatai szerint csütörtök reg­gelig már 82 ezer csecsen menekült keresett me­nedéket Ingusföldön. Ruszlan Rusev ingus elnök sze­rint a hét végére negyedmillióra duzzadhat a szomszédos Csecsenföldről érkező menekültáradat. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő az ITAR­­TASZSZ-nak szerdán kijelentette: tud arról, hogy az orosz csapatok elfoglaltak néhány magaslatot Cse­­csenföldön. Arra a kérdésre, hogy átlépték-e a szö­vetségi erők Csecsenföld és Oroszország határát, mindössze annyit válaszolt kurtán: Oroszországnak nincs határa Csecsenfölddel, a kaukázusi köztár­saság is része az Oroszországi Föderációnak. (Párizs, Washington ( MTI)­­ Franciaország, Né­metország és Olaszország külügyminiszterei szerdán mély aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Cse­­csenföldön egyre erősebben romlik a helyzet, és en­nek drámai következményei lehetnek a polgári lakosságra nézve. A három európai ország diplomá­ciájának irányítói közös közleményükben rámutat­tak: nyugtalanítja őket annak a veszélye is, hogy a konfliktus tovaterjed és destabilizálja az egész térséget. A külügyminiszterek párbeszédre és a poli­tikai megoldás lehetőségeinek felkutatására szólí­tották fel az érintett feleket. Ugyanakkor megerősí­tették, hogy elkötelezettek Oroszország területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Orbán Viktor Rómában felavatta Türr István mellszobrát (Róma • Garzó Ferenc /MTI)­­ Orbán Viktor miniszterelnök szer­dán Rómában ünnepélyes keretek között felavatta Türr István mell­szobrát. Csíkszentmihályi Róbert alkotása ezzel elfoglalta helyét az olasz főváros Gianicolo dombján lévő Garibaldi szoborparkjának műemlékei között. Türr István a múlt században magyarként teljes odaadással vett részt az olasz egységmozgalomban, a Risorgi­­mentóban. „Ma, az ezredforduló Európájában különösen fontos, hogy példaként álljanak előttünk azok az emberek, akiknek életében egységes gondolatként forrt össze a nemzet és az európaiság eszméje” - mondta Orbán Viktor avatóbeszédében, megfogalmazva az 1848-49-es forradalmak ma is időszerű tanul­ságát: éppen akkor erősödött meg a népek és a nemzetek közötti testvé­riség, amikor a nemzeti eszme a legerősebb volt és diadalútját járta Európában. Szükségesnek tartotta hangsúlyozni azt is: míg Budapesten Türr Istvánnak nincs szabadtéri szobra, a hálás Róma emlékművet állít számára, példát mutatva abban, miként kell megbecsülni az olasz, a magyar és az európai szabadság hőseinek emlékét. Kelet-Timor Tényfeltáró küldöttség indul­ ­Washington • Kárpáti János / MTI)­­ Madeleine Albright amerikai és Ali Alatas indonéz külügyminiszter szerdán megálla­podott abban, hogy az Egyesült Államok újabb tényfeltáró küldött­séget meneszt Nyugat-Timorba, az ott-tartózkodó kelet-timori mene­kültek helyzetének megvizsgálása érdekében. Amerikai részről na­pokkal ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy megsínylenék az ame­rikai-indonéz kapcsolatok, ha Jakarta nem biztosítaná az emberi létkörülményeket azok számára, akik a kelet-timori, Indonézia­­barát milíciák vérengzése elől a sziget nyugati felébe menekültek. Alatas az Albrighttal New Yorkban tartott találkozóján azt állította, hogy aggodalomra nincs ok,­­az indonéz hadsereg „nagy­részt” ellenőrzése alatt tartja a helyzetet Nyugat-Timoron, így a menekülttáborokban tartózko­dóknak nem kell zaklatásoktól tartaniuk. Egyben indítványozta, hogy az amerikaiak a helyszínen bizonyosodjanak meg a helyzet megnyugtató voltáról. Albright elfogadta az indítványt. Nem fogadta viszont el az indonéz külügyminiszter azt az amerikai javaslatot, hogy Jakarta működjék együtt a kelet-timori jogsértéseket kivizsgálni óhajtó ENSZ-illetékesekkel. Ennek elle­nére, az ENSZ kitart szándéka mellett, akár elfogadja azt Indo­nézia, akár nem. Xanana Gusmao, a kelet-timori függetlenségi mozgalom vezetője erkölcsi és pénzügyi támogatást kért a világszervezettől, hogy a szigetrészen sikerüljön meggyö­kereztetni a demokráciát, illetve egyáltalán újraindítani az életet. Az Egyesült Államok szerdán 5,1 millió dollár Kelet-Timornak szánt humanitárius támogatás folyósí­tására tett ígéretet. Lapzártakor a Jakartában tar­tózkodó William Cohen szerint az indonéz vezetők elkötelezték ma­gukat a béke mellett, s mind az el­nök, mind a hadsereg vezetői ki­vizsgálják a kelet-timori népirtó akciókat, fellépnek a milíciák ellen. Kína, a Nagy Fal árnyékában a köztársaság 50 éves kikiáltásának ünnepére készül Néhány sorban • Bulgária döntést hozott arról, hogy napokon belül hi­vatalosan is eltörlik az ország­ban a halálbüntetést. A közlés szerint Bulgáriában a legsúlyo­sabb büntetés eltörlése október elsejétől, péntektől lép érvény­be. Az ET erről szóló konven­ciójának szövegét Oroszország, Ukrajna, valamint Ciprus is csatlakozóként aláírta, de törvényhozásuk eddig még nem ratifikálta azt. • Október 7-8-án rendezik meg Szegeden a magyar kor­mány és a délkelet-európai sta­bilitási egyezmény közös kon­ferenciáját. Meghívást kapott a tanácskozásra a jugoszláviai ellenzéki önkormányzatok és a sajtó mintegy 100 képviselője, köztük koszovóiak is. Ott lesz Szegeden az egyezmény vala­mennyi részes államának kép­viselője - jelentette be Horváth Gábor külügyi szóvivő. • A hágai nemzetközi törvény­szék új főügyésze, Carla del Ponte szerdán nyilvánosságra hozta a Koszovót illető terveit, és közölte, hogy az ő irányítása alatt a testület a felsőszintű jugo­szláv polgári, rendőri és katonai vezetőkre, és a legelvetemültebb elkövetőkre összpontosítja figyel­mét. Szerinte elsősorban a Ju­goszláv Szövetségi Köztársaság és a boszniai Szerb Köztársaság azon öt vezetőjének ügyében kell lefolytatni az eljárást, akit már vád alá helyeztek, így Slobodan Milosevic jugoszláv, és Milan Milutinovic szerb elnökét. (A többiek: Nikola Sainovic jugosz­láv miniszterelnök-helyettes, Dragoljub Ojdanic vezérkari főnök és Vlajko Stojiljkovic szerb belügyminiszter.)­­ Bill Clinton amerikai elnök szerdán, a Nemzetközi Valutaa­lap és a Világbank őszi washing­(Párizs / MTI)­­ Alekszandr Lebegy szerint a Kreml, azaz a hatalma fenntartása érdekében mindenre kész Jelcin-klán keveredett bele az elmúlt hetek oroszországi terrormerényleteibe, melyek közel 300 emberéletet oltottak ki. A jelenlegi krasznojarszki kormányzó a francia Le Figaróban szerdán megjelent exkluzív inter­jújában úgy vélte, a hatalomhoz körömszakadtáig ragaszkodó elnök és „a család" - miután teljesen elszi­getelt, nincs politikai támogatottsága, hogy nyerjen a választásokon - az ország destabilizálását segíti elő, hogy azzal megakadályozzák a hamarosan esedékes törvényhozási és elnökválasztás kiírását. Lebegy szerint egyfajta egyezség született erről a klán és a vahabita lázadók vezetője, Samil Baszajev között, aki Csecsen­földről kijárathoz akar jutni a Kaszpi-tengerhez, s iszlám táni közgyűlésén elmondott beszédében nem hirdetett meg új globális hitelpolitikai irányel­veket, de hangsúlyozta a fejlő­dést bénító adósságszolgálati kötelezettségek további enyhíté­sének fontosságát a legelmara­dottabb országok számára. Kö­zölte, hogy utasítja az illetékes amerikai kormányzati szerveket: engedjék el a legszegényebb országoknak az Egyesült Álla­mokkal szemben fennálló összes tartozását­­ abban az esetben, ha az így felszabaduló forrásokat teljes egészében „az alapvető emberi szükségletek kielégíté­sére” fordítják. • A kínai rendőrség az utóbbi időben tömegesen vesz őrizetbe embereket a nagyvá­rosokat elárasztó „vándorné­pességből”, főleg a koldusokat és a prostituáltakat. Az Emberi Jogok Kínában nevű szervezet jelentése szerint túlzsúfolt munkatáborokba viszik ezeket az embereket, ahol rémes higiéniai körülmények között, gyér élelmezés m­ellett napi több órás nehéz fizikai munkát végeztetnek velük, még a bete­gekkel is. A szervezet össze­függésbe hozza a rendőri fellé­pések sorozatát a Kínai Nép­­köztársaság kikiáltásának kö­zelgő ötvenedik évfordulójával. Román parlamenti küldöttség Budapesten Ha nem sikerül a vízumkötelezettséget elkerülni... (Budapest / MTI) - Magyarország­nak érdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzon a NATO-hoz, illetve ér­demi tárgyalásokat kezdjen az Európai Unióval - hangsúlyozta Szent-Iványi István (SZDSZ), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerdán újságírók előtt azt követően, hogy a bizottság megbeszéléseket­ folytatott a budapesti látogatáson tartózkodó Ion Diaconescu képviselőházi elnök vezette román küldöttséggel. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyar­­ország érdekelt a román gazdasági átalakulás sikerében. A magyar fél jelezte, hogy Magyarországnak érdeke fűződik ahhoz is, hogy az EU-tagál­­lamok eltöröljék a vízumkötelezettséget Romániával szemben. A bizottsági el­nök szerint a vízumkötelezettség fenn­maradása hosszú távon, a schengeni rendszer bevezetésével a két ország közötti kapcsolatokat is veszélyeztet­heti. „Keressük ugyanakkor annak lehetőségét is, hogy - amennyiben nem sikerül az EU-vízumkötelezett­séget eltörölni - miként lehetne könnyítéseket elérni a román állampolgárok számára - tette hozzá Szent-Iványi István. Szóba került a romániai magyar egyetem kérdése is. Ezzel kapcsolatban Szent- Iványi István elmondta, hogy tapasz­talható némi előrehaladás, de a szük­séges törvényi keretek még nem szü­lettek meg. A román küldöttség tagjai a megbeszélésen beszámoltak ugyan­akkor arról, hogy már a törvényhozás előtt van egy olyan törvény, amely lehetővé teszi az egyházi ingatlanok egy részének mihamarabbi vissza­adását. Szerbiai tüntetések Elszabaduló erőszak (Belgrád • Végh Sándor / MTI)­­ Belgrádban szerda este vége szakadt a másfél hete tartó ellenzéki tüntetések békés jellegének: a nagy erőkkel felvonuló rendőrség helyszíni beszámolók szerint durván szétverte a legalább húszezer fős tüntetést és tucatnyi ellenzéki aktivistát őrizetbe vett. Az ellenzéki pártok képviselői úgy tudják, hogy a kevesebb mint egy óráig tartó összecsapásban legalább két tucat személy, köztük 5 újságíró és 3 rendőr sebesült meg. A könnyebb sérülést szenvedett újságírók között volt a CNN amerikai és a Sky News brit tévé egy-egy operatőre, két fotóriporter és a Beta belgrádi hírügy­nökség egyik újságírónője. A rendőrök összetörték a két tévécsatorna kameráit. A tüntetők a Szövetség a változásokért (SZP) ellenzéki tömörülés és a Demok­ratikus Pártok Szövetségének felhívására a főváros szívében álló Köztársaság térről a Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek is otthont adó déli Dedinje negyedbe kívántak felvonulni. A tömegnek rendőrkordon állta útját. A Knez Milosa sugárúton felállított első akadályon a tüntetők áttörtek, ám a NATO- csapások nyomát máig magán viselő jugoszláv vezérkar épületénél megerősített rendőrkordon, vízágyúkkal felszerelt járművek várták a menetet. A tömeg egy ideig farkasszemet nézett a rendfenntartó erőkkel, s többen kövekkel dobálták a rendőröket. Ez utóbbiak végül fél tízkor beavatkoztak: a helyszínen tartózkodó újságírók szerint durván gumibotozva, a vízágyúkat bevetve több csoportra ver­ték szét, majd a környező utcákon tovább ütlegelték a tüntetőket. Az összecsapás után tüntetők ezrei ismét összegyűltek a Köztársaság téren, ahol Zoran Djindjic, a Demokrata Párt elnöke beszédében a megtorlások kezdeteként értékelte a történteket, de hibának mondta, ha a tüntetők összecsapnak a rendőrökkel. A tüntetés végül háromnegyed 11-kor fejeződött be, újabb incidens nélkül. Lebegy vádol Oroszországot a hatalom akarja destabilizálni fundamentalista államot akar teremteni a Kaukázusban. Ehhez az előkészületek már jó ideje folytak, anélkül hogy arra a moszkvai vezetés felfigyelt és ellenlépéseket tett volna. A korábbi, 3 évig tartó véres csecsenföldi háborút 1996-ban békemegállapodással lezáró Lebegy kijelen­tette: Csecsenföld bombázása semmit nem old meg, annak áldozatai csak a nők és gyerekek, mert a csecsen harcosok jó katonák, akik megtanulták óvni magukat, s csak elszántságuk nő. A volt ejtőernyős főtiszt felhívta a figyelmet: ha a vahabilizmus nevében fellépők valóban a bombázásokat, a helyi lakosság szenvedését kívánnák megbosszulni, akkor oroszországi katonai, rendőri célpontok ellen hajtották volna végre pokolgépes akcióikat, s nem a védtelen polgárok, azok házai ellen. A pénteki Izvesztyija szerint Lebegy nyilatkozatával hadat üzent a Kremlnek. Ennek két magyarázata is lehet. Az egyik szerint a krasznojarszki kormányzó összeveszett a terveit eddig finanszírozó "pénzeszsákjával", Borisz Berezovszkij ipar- és sajtómágnással. A másik érvelés szerint Berezovszkij már szakított véglegesen a Kremllel, s „faltörő kosként" használja ki Lebegyet. Paul Lendvai új könyve a magyarokról (Bécs / Horváth Júlia/MTI)­­ Paul Lendvai professzor - eredeti nevén Lendvai Pál - az osztrák sajtó egyik doyenje kedd este Bécsben egyszerre mutatta be könyvét és egy tévésorozat új részét: mindkettő a magyarokat mutatja be sok humorral, sok öniróniával, de egyben alapos áttekintést nyújtva az ország történetéről. A Magyarok - egy évezreden át győztesek a vereségekben című könyv bemutatója alkalmából a meghívottak megtekinthették az osztrák tévé egyik dokumentumsorozatának Lendvai által készített következő részét, amelynek címe Zsenik, vesztesek, életművészek. A péntek este 22.20-kor a második csatornán bemutatandó filmben megszólal Orbán Viktor magyar kormányfő, George Tábori „osztrák” drámaíró, Esterházy Péter író, Teller Ede fizikus,­Sir Georg Solti karmester és sokan mások, akik­nek mondandójuk van a magyarok sajátosságairól. Közben a film bemutatja az ezeréves magyar történelem fő állomásait, valamint a kimagasló magyar, tehetségeket Hollywood hajnalának filmeseitől egészen Soros Györgyig, akiket ismer az egész világ. A bemutatón kiadott brosúra idézi Enrico Fermi olasz Nobel­­díjast, aki arra a kérdésre, hogy hisz-e a földönkívüliekben, mosolyogva azt válaszolta: „Már rég itt vannak köztünk - úgy hívják őket, hogy magyarok.” A könyv ismertetője szerint Lendvai a C. Bertelsmann kiadónál megjelent művében egy igazi magyarhoz méltóan sztorikkal próbálja megvilágítani a magyar nép és a magyar nemzetállam fennmaradásának történelmi rejtélyét. Lendvai a filmbemutató alkalmából az osztrák hírügynökségnek adott interjújában kifejezte aggodalmát a média kelet-európai helyzete miatt. A sajtó különösen azokban az országokban áll nyomás alatt, amelyekben „a régi eszközökkel folyik a harc a hatalomért" - mondta. Problémákat lát a sajtóval Lendvai Horvátországban, Szlovákiában, valamint Magyarországon. „Olyan alakok kerülnek hatalomra, akik egy demokráciában meg sem jelenhetnének a média színpadán” - mondta.

Next