Romániai Magyar Szó, 1999. november (11. évfolyam, 3231-3260. szám)

1999-11-01 / 3231. szám

1999. november 1.hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kanadában Botrány egy interjú körül (Toronto • Kárpáti János / MTI) • Nincs olyan válság­­helyzet, amely amerikai nukleá­ris eszközök magyarországi telepítését tenné szükségessé - erősítette meg Orbán Viktor péntek este Torontóban azzal kapcsolatos álláspontját, ami a The Globe and Mail című ka­nadai lap pénteki számában megjelent cikkben olvasható. A torontói újság a kanadai láto­gatáson levő magyar minisz­terelnökkel folytatott beszélgetés alapján ugyanis arról írt, hogy Orbán Viktor elmondta: a kor­mány válsághelyzet esetén kész lenne megfontolni amerikai nukleáris eszközök magyar­­országi telepítésének engedk­­ezését. „Szó sincs arról, hogy bárki Magyarországra akarn­a telepíteni nukleáris eszközöket. Ilyen veszélyhelyzet ma nem áll fenn” - hangsúlyozta a cikk meg­jelenése után adott nyilat­kozatában a kormányfő. Utalt ugyanakkor arra, hogy a NATO-t megalapító washingtoni szer­ződés­ „világosan leírja, krízis­­helyzetben mi a teendő”. Vál­sághelyzetben - mondta Orbán Viktor - meg kell fontolni minden ilyen lehetőséget, de - tette hozzá - „örüljünk annak, hogy egyelőre ilyen krízishelyzet nincs, és Magyarországot nem fenyegeti ilyen veszély”. Az­­ fűzte hozzá -, hogy válság esetén a magyar kormány megfontolná lépéseit, „se igent, se nemet nem e­i jelent” A kijelentés, majd a magyarázkodás éles visszhangot váltott ki a magyar és a nemzetközi politikai közvéleményben, ami nem gátolta meg Orbán Viktort és kíséretét abban, hogy zavartalanul folytassa kanadai látogatását. A hét végi torontói üzletemberekkel, itteni, ottani magyarok képviselőivel való találkozás után a magyar küldöttség Montreálban, majd Hamiltonban ismerkedett mind a kanadai valósággal, mind az ottani magyarság sajátos gondjaival. E találkozókon szóba került az óhaza,és a nyugati magyarság kapcsolata is. Montréalban például Orbán Viktor megköszönte a nyugati magyarok adományait a felépítendő Nemzeti Színházhoz, ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, hogy a közszolgálati tévé igen rossz anyagi helyzete miatt a tengeren túli magyarság a műholdas magyar tévéadást a megígértek ellenére csak néhány év késéssel láthatja majd. Montréalban, akár csak másutt is felvetették, hogy a külföldön élő magyarok kapjanak szavazati jogot. A miniszterelnök szerint ez azért kivihetetlen, mert a szép számú ellenzék hevesen ellenzi a gondolatot, a koalíciós többség nem elég az elfogadtatáshoz. Vasárnap a küldöttség a hamiltoni John Calvin presbiteriánus temlomban istentiszteleten vett részt. A templom gyülekezeti termében Orbán Viktor beszédet mondott a hamiltoni magyar közösség tagjai előtt, majd látogatást tett a­ hamiltoni­ városházán, s megkoszorúzta Liszt­ Ferenc mellszobrát. Délután a m­­agyar küldöttség a Niagara vizeséit tekintette meg,ellátogatott a közeli Árpád Parkba, ahol részt vett a helyi magyarság 1956-os emlékünnepségén. Este, London érintésével hazaindultak Budapestre. . A hágai főügyész találkozót kér­ ­Belgrád • Végh Sándor / MTI)­­ Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze pénteken Pristinában sajtóértekezleten kérte fel a jugoszláv hatóságokat: tegyék lehetővé a testületnek­ az erő­szakos cselekmények szerb áldozataival és szemtanúival történő találkozást. A törvény­szék munkatársai egy éve ugyanis nem utazhatnak be Szerbiába, ami korlátozza a Koszovóban, s a délszláv hábo­rúk alatt Boszniában és Hor­vátországban szerbekkel szem­ben elkövetett háborús bűnök kivizsgálását. Számos szerb áldozat és szemtanú jelenleg Szerbiában tartózkodik. Carla del Ponte elzárkózott annak a megválaszolásától, hogy a Koszovóban elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyek listáján szerepel-e Agim Ceku, a múlt hónapban hivatalosan leszerelt szakadár albán Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg volt vezérkari főnöke. Hírek szerint a törvényszék vizsgá­latot folytat Ceku ellen, de a délszláv háborúk alatt a horvát hadsereg tagjaként elkövetett tettei miatt. Nem kívánta fel­fedni azt sem, hogy várható-e újabb vádemelés Slobodan Milosevic jugoszláv elnök és a szintén háborús bűnökkel vádolt másik négy jugoszláviai vezető ellen. Del Ponte hivatala előző nap megszellőztette a népirtás miatti vádemelés lehetőségét. Belgrád különben nem ismeri el a törvényszék ille­tékességét Koszovó esetében és­­politikai szervezetnek tekinti a főügyészséget. Talbott a helyszínen Amerika aggódó külügyi küldönce Észak-Kaukázusban (Moszkva / MTI) • Katonai erő alkalmazása helyett a párbeszéd keresésére és a polgári áldozatok elkerülésére buzdította Oroszországot a csecsenföldi válság kapcsán Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes, aki pénteken Moszkvában főleg az észak-kaukázusi helyzetről folytatott eszmecserét Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel, megvitatva vele azokat a kérdéseket, melyeket az EBESZ közelgő isztambuli csúcsértekezlete elé terjesztenek."A találkozón az amerikai miniszterhelyettes átadta Clinton elnök üzenetét, amelyben az aggodalmát fejezte ki a csecsenföldi helyzet miatt. „Megértjük, hogy Oroszország a szélsőség és terrorizmus egy nagyon veszélyes formájával került szembe, és ezért joga, sőt kötelessége az állam és polgárainak védelme” - mondta. Ám hozzátette: Washington azt szeretné, ha Oroszország a lehető leghamarabb politikai eszközökhöz folyamodna és minimálisra mérsékelné a polgári áldozatokat. Az eszmecsere után Talbott kijelentette, hogy „az örmény kormány lefejezése bonyolítja a békefolyamatot Karabahban és az egész térségben”, majd vissza­utazott Jerevánba, hogy személyesen nyilvánítsa ki az Egyesült Államok együttérzését az örmény parlamentben történt vérengzés kapcsán. (Jereván, Tbiliszi / MTI) O Strobe Talbott az Egyesült Államok jereváni nagykövetségén tartott rövid sajtóértekezletén beszámolt arról, h­ogy Bill Clinton elnök és Madeleine Albright külügy­miniszter azért irányította vissza őt az örmény fővárosba, hogy kifejezze részvétét a jereváni vezetésnek a szerdai parlamenti terrortámadás ügyében. Jelezte, hogy útjának következő állomásán, Tbilisziben igen fontos megbeszélést folytat majd Eduard Sevardnadze grúz államfővel. Péntek este - jelentette az orosz hírügynökség - Tbilisziben sor is került a találkozóra a grúz államfővel. A találkozás középpontjában a kaukázusi térség biztonságának szavatolása állt. Szó volt ezenkívül a grúziai kőolaj- és földgáz­­tranzit kérdéseiről is. Gyászszertartás Örményországban (Jereván / MTI) • Mintegy húszezer ember gyűlt össze szombaton Jerevánban Vazgen Szarkiszján örmény minisz­terelnöknek és a szerdai parlamenti lövöldözés többi politikus áldozatának a gyászszertartására. Az orosz kormányt Vlagyimir Putyin miniszterelnök képviselte a megemlékezésen. Hét áldozat koporsóját a városközpontban lévő Szabadság téren, az Operaház színpadán ravatalozták fel. Egy képviselőt, Armenak Armenakjánt szombaton családi körben temettek el, a többieket vasárnap helyezték végső nyugovóra. Vlagyimir Putyin érkezésekor kijelentette: a Jerevánban történtek ismételten rámutatnak arra, hogy a világban szaporodnak a terrorista akciók, és aláhúzzák annak fontosságát, h­ogy közös erőfeszítéssel vegyék fel a harcot ezekkel szemben. A szerdai eseményekről szólva Robert Kocsar­­ján elnök szóvivője elmondta, hogy a merénylet elkövetői érvényes belé­pési engedéllyel rendelkeztek a parlamentbe, s kabátjuk alá rejtve vitték be a fegyvereket az ülés­terembe. Olyan törvény elfogadása szükséges - mondotta - , amelynek révén az eddigeknél jobban szava­tolhatnák a magas rangú politkusok és a kormányépületek biztonságát. LAPARBAN - APRÓHIRDETÉS Az örmény parlament tagjai, túszulejtésük bty^ma^jszakpjt^itár^smé s zabadon Adrian Severin állítja Fehéroroszországban romlik az emberjogi helyzet (Minszk / MTI) • Az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet egyik vezető képviselője, Adrian Severin volt román külügyminiszter, az EBESZ fehéroroszországi mun­kacsoportjának vezetője az immár ötödik minszki látoga­tását záró sajtóértekezleten azt mondta, hogy ezúttal jóval kevesebb nem kormányzati személyiséggel találkozhatott, mint korábbi látogatásai al­kalmával. „Ennek oka az, hogy korábbi tárgyalópartnereim közül egyesek börtönben van­nak, mások külföldi emigrá­cióban, néhányan pedig bujkál­nak, vagy éppen eltűntek” - jelentette ki, levonva a követ­keztetést, hogy az emberi jogok f­e­h­ér­or­os­z o r­s­z­á g­i helyzete legutóbbi,­ júliusi látogatása óta is romlott. Adrian Severin látogatásá­nak célja az EBESZ előzetes közleménye szerint az volt, hogy bátorítsa a tárgyalásokat Alekszandr Luksenko elnök kormánya és politikai ellenzéke között. Az EBESZ és a fehér­orosz ellenzék a jövő évi válasz­tások szabad és tiszta meg­tartását szorgalmazza. Severin­­nel folytatott megbeszélésén Lukasenko ennek kapcsán kijelentette, hogy ő az államfő, következésképpen garantálja az alkotmány betartását. Kolumbiai szupergyilkos 140 gyermek megölését ismerte be (Bogota / MTI) • Egy 42 éves, kóros lelki alkatú kolumbiai férfi beismerte, hogy öt év leforgása alatt 140 gyermeket gyilkolt meg a dél-amerikai ország külü­nböző részein. Luis Eduardo Garavitót idén április 22-én tartóztatták le a fővárostól, Bogotától 115 kilométerre dél-keletre fekvő Villavicencio városában, ahol azzal gyanúsították őt, hogy meg akart erőszakolni egy gyermeket. A sorozatgyilkos ellen még 1997-ben adtak ki országos körözést, miután a nyugat-kolumbiai Pereira város közelében 36 bomló gyermekholttestre bukkantak egy vízmosásban, illetve egy bozóttal sűrűn benőtt telken. A kolumbiai hatóságok eddig 114 olyan, 6 és 16 év közötti gyermek megcsonkított holttestét találták meg, akik a sorozatgyilkos áldozata lehetettek. A rémtetteit a gyilkos Kolumbia 11 különböző tartományában követte el (a tartományok harmadában), s a rendőrség több mint 60 különböző város közelében lelt a gyilkosságsorozatba illő holttestekre. Az áldozatok többnyire szegény, utcai árus családok gyermekei voltak. Gyilkosuk rendszerint utcai árusnak, szerzetesnek vagy nyomoréknak adta ki magát. Máskor viszont állítólagos, oktatást támogató alapítványok képviselőjeként, s mint ilyen gyakran iskolákba is bebocsátást nyert. A magas szakállas férfi módszere az volt, hogy az utcán pénzt vagy innivalót ajánlott a gyermekeknek, majd sétára invitálta őket. Lakatlan területre érve azután megtámadta már kifáradt áldozatait, megkínozta, megerőszakolta, majd megfojtotta őket, holttestüket pedig megcsonkította. Az ismeretlen doni magyar katona ravatala (Székesfehérvár / MTI) • Szombaton a székesfehérvári bazilikában katonai tiszteletadással, a város harangjainak zúgása közepette a főoltár előtt ravatalozták fel, s ökumenikus istentiszteleten áldották meg a II. világháborúban Rudkino közelében elesett, mindeddig jeltelen tömegsírban nyugvó, s több mint fél évszázad után hazatért ismeretlen magyar katona nemzetiszínű lobogóval borított koporsóját. A Don menti téli harcokban - a legújabb történelmi kutatások szerint - 125 ezer katonáját vesztette el a nemzet. 45-50 ezren a harcokban estek el, ugyanennyien megsebesültek, s mintegy 25 ezren hadifogságba estek. A tragédiáról csaknem fél évszázadig beszélni sem lehetett, ezért adatik meg az elesett hősök számára csak késve az őket megillető, méltó végtisztesség. Vasárnap kegyeleti szertartás keretében a pákozdi Don-kanyar Emlékkápolna szarkofágjában helyezték végső nyugalomra a Don mellől hazatért ismeretlen magyar honvéd földi maradványait, így az emlékhelyen mindenki leróhatja majd kegyeletét, akinek a doni harcokban hozzátartozója, jó ismerőse veszett el. Néhány sorban • Chilében pénteken le­tartóztatták Hugo Salast, az 1973-tól 1990-ig tartó Pino­­chet-diktatúra titkosrendőr­ségének igazgatóját, továbbá helyettesét és öt tisztjét, és vádat emeltek ellenük hét baloldali személyiség bizo­nyítható meggyilkolása miatt. Az akciók, más hasonlók mellett arra irányulnak, hogy megmutassák Nagy-Britan­­niának és Spanyolországnak: a dél-amerikai ország igaz­ságszolgáltatása készen áll a Pinochet-diktatúra idején elkövetett bűncselekmények felelőseinek elítélésére, ezért tegyék lehetővé, hogy oda­haza állítsák bíróság elé a volt diktátort. • Bill Clinton amerikai elnök november hetedikétől háromnapos egyesült álla­mokbeli látogatásra hívta meg Mikulás Dzurindát a kelet-közép-európai orszá­gokban megbukott kommu­nizmus összeomlásának ti­zedik évfordulójával kap­csolatos ünnepségre. A rend­ezvényen Milos Zeman cseh miniszterelnök is részt vesz, és november nyolcadikán a Georgetown Egyetemen mind­ketten találkoznak Bill Clin­tonnal. A háromnapos látoga­tás során jelen lesznek ugya­nakkor a prágai tavasz le­gendás alakja, Alexander Dubcek washingtoni mellszo­brának leleplezésén is. • Az orosz Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) átku­tatta Joshua Handler nukleáris biztonsági problémákkal foglal­kozó amerikai egyetemi oktató moszkvai lakását, és különféle kutatási dokumentumokat, kéz­iratokat, számítógépet kobozott el. Az orosz titkosszolgálat legu­tóbbi nyilvánosságra került ha­sonló akciója Vlagyimir Szojfer vlagyivosztoki atomtudós ellen irányult, aki az orosz Távol- Keleten a Csendes-óceán sugár­­szennyeződését kutatta. • A végleges békemeg­állapodásról november 7-én kezdődnek meg a tárgyalások Izrael és a palesztinok között - jelentették be a tárgyaló­­küldöttségek vezetőinek első találkozója után. Az új idő­pontról Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter és Oded Eran izraeli diplomata pénteki jeruzsálemi találko­zóján állapodtak meg, ame­lyen előkészítették Bill Clin­ton amerikai elnök, Jasszer Arafat palesztin vezető és Ehud Barak izraeli kormány­fő e heti norvégiai találko­zóját. • Örményországban a kormány pénteki ülésén Robert Kocsarján államfő bejelentette, hogy az új miniszterelnök kijelöléséig ő látja el a kormányfői teen­dőket, s csak azután nevezi meg az új kormányfőt, ha már tanácskozott az ország politikai erőinek vezetőivel. " • II. János Pál pénteken a Vatikánban magánkihallgatá­son fogadta Rudolph Schuster szlovák elnököt. A szlovák államfő látogatása végén har­madszori szlovákiai látogatás­ra hívta meg a Szentatyát. „Ha isten is úgy akarja, eljövök," - felelte a pápa. A Vatikán különben az elsők között ismerte el Szlovákia szuverenitását, rögtön az­után, hogy 1993 január elsején kikiáltotta függetlenségét. • A német titkosszolgálat bizalmas jelentése szerint az orosz bűnbandák egyre gyakrab­ban ölnek meg utcagyerekeket, hogy szerveiket bel- és külföldön értékesítsék. Az utcagyerekek eltűnésével az orosz rendőrök „csak a kizsigerelt holttest felbukkanásakor" foglalkoznak. A szentpétervári rendőrség elis­merte, hogy az elmúlt években megszaporodtak ezek a rémes leletek. • Újabb földrengések ráz­ták meg Tajvant szombaton, alig egy hónappal a 2400 halálos áldozatot követelő szeptemberi természeti csa­pás után. A legerősebb, a Richter-skála szerinti 5,2-es szombati földmozgás epicent­ruma a kelet-tajvani Hualien tartományban volt. A rengés következtében Tajpejben a többemeletes épületek erősen kilengtek. Károkról nem érkeztek jelentések. • A tálib vezetés szom­baton jelezte: kész bele­menni abba, hogy Oszama bin Laden, a terrorcselek­mények pénzelésével vádolt szaúd-arábiai származású milliomos elhagyja Afga­nisztánt. Egyben hangsúly­ozta, hogy a távozásra vonatkozó kérés kifejezetten Oszama bin Laden sze­mélyes kívánsága. Afgán források szerint a pénz­mágnás maga ajánlotta fel a tálibok legfőbb vezetőjéhez írott levélben, hogy egy meg nem nevezett országba tá­vozik. Az orosz had­erő szombaton újabb heves támadásokat intézett csecsenföldi célpontok ellen. Orosz katonai vezetők ígérték: továbbra is bekeményítenek az ellenállóknak

Next