Romániai Magyar Szó, 1999. november (11. évfolyam, 3231-3260. szám)
1999-11-01 / 3231. szám
1999. november 1.hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kanadában Botrány egy interjú körül (Toronto • Kárpáti János / MTI) • Nincs olyan válsághelyzet, amely amerikai nukleáris eszközök magyarországi telepítését tenné szükségessé - erősítette meg Orbán Viktor péntek este Torontóban azzal kapcsolatos álláspontját, ami a The Globe and Mail című kanadai lap pénteki számában megjelent cikkben olvasható. A torontói újság a kanadai látogatáson levő magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetés alapján ugyanis arról írt, hogy Orbán Viktor elmondta: a kormány válsághelyzet esetén kész lenne megfontolni amerikai nukleáris eszközök magyarországi telepítésének engedkezését. „Szó sincs arról, hogy bárki Magyarországra akarna telepíteni nukleáris eszközöket. Ilyen veszélyhelyzet ma nem áll fenn” - hangsúlyozta a cikk megjelenése után adott nyilatkozatában a kormányfő. Utalt ugyanakkor arra, hogy a NATO-t megalapító washingtoni szerződés „világosan leírja, krízishelyzetben mi a teendő”. Válsághelyzetben - mondta Orbán Viktor - meg kell fontolni minden ilyen lehetőséget, de - tette hozzá - „örüljünk annak, hogy egyelőre ilyen krízishelyzet nincs, és Magyarországot nem fenyegeti ilyen veszély”. Az fűzte hozzá -, hogy válság esetén a magyar kormány megfontolná lépéseit, „se igent, se nemet nem ei jelent” A kijelentés, majd a magyarázkodás éles visszhangot váltott ki a magyar és a nemzetközi politikai közvéleményben, ami nem gátolta meg Orbán Viktort és kíséretét abban, hogy zavartalanul folytassa kanadai látogatását. A hét végi torontói üzletemberekkel, itteni, ottani magyarok képviselőivel való találkozás után a magyar küldöttség Montreálban, majd Hamiltonban ismerkedett mind a kanadai valósággal, mind az ottani magyarság sajátos gondjaival. E találkozókon szóba került az óhaza,és a nyugati magyarság kapcsolata is. Montréalban például Orbán Viktor megköszönte a nyugati magyarok adományait a felépítendő Nemzeti Színházhoz, ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, hogy a közszolgálati tévé igen rossz anyagi helyzete miatt a tengeren túli magyarság a műholdas magyar tévéadást a megígértek ellenére csak néhány év késéssel láthatja majd. Montréalban, akár csak másutt is felvetették, hogy a külföldön élő magyarok kapjanak szavazati jogot. A miniszterelnök szerint ez azért kivihetetlen, mert a szép számú ellenzék hevesen ellenzi a gondolatot, a koalíciós többség nem elég az elfogadtatáshoz. Vasárnap a küldöttség a hamiltoni John Calvin presbiteriánus temlomban istentiszteleten vett részt. A templom gyülekezeti termében Orbán Viktor beszédet mondott a hamiltoni magyar közösség tagjai előtt, majd látogatást tett a hamiltoni városházán, s megkoszorúzta Liszt Ferenc mellszobrát. Délután a magyar küldöttség a Niagara vizeséit tekintette meg,ellátogatott a közeli Árpád Parkba, ahol részt vett a helyi magyarság 1956-os emlékünnepségén. Este, London érintésével hazaindultak Budapestre. . A hágai főügyész találkozót kér Belgrád • Végh Sándor / MTI) Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze pénteken Pristinában sajtóértekezleten kérte fel a jugoszláv hatóságokat: tegyék lehetővé a testületnek az erőszakos cselekmények szerb áldozataival és szemtanúival történő találkozást. A törvényszék munkatársai egy éve ugyanis nem utazhatnak be Szerbiába, ami korlátozza a Koszovóban, s a délszláv háborúk alatt Boszniában és Horvátországban szerbekkel szemben elkövetett háborús bűnök kivizsgálását. Számos szerb áldozat és szemtanú jelenleg Szerbiában tartózkodik. Carla del Ponte elzárkózott annak a megválaszolásától, hogy a Koszovóban elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyek listáján szerepel-e Agim Ceku, a múlt hónapban hivatalosan leszerelt szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt vezérkari főnöke. Hírek szerint a törvényszék vizsgálatot folytat Ceku ellen, de a délszláv háborúk alatt a horvát hadsereg tagjaként elkövetett tettei miatt. Nem kívánta felfedni azt sem, hogy várható-e újabb vádemelés Slobodan Milosevic jugoszláv elnök és a szintén háborús bűnökkel vádolt másik négy jugoszláviai vezető ellen. Del Ponte hivatala előző nap megszellőztette a népirtás miatti vádemelés lehetőségét. Belgrád különben nem ismeri el a törvényszék illetékességét Koszovó esetében éspolitikai szervezetnek tekinti a főügyészséget. Talbott a helyszínen Amerika aggódó külügyi küldönce Észak-Kaukázusban (Moszkva / MTI) • Katonai erő alkalmazása helyett a párbeszéd keresésére és a polgári áldozatok elkerülésére buzdította Oroszországot a csecsenföldi válság kapcsán Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes, aki pénteken Moszkvában főleg az észak-kaukázusi helyzetről folytatott eszmecserét Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel, megvitatva vele azokat a kérdéseket, melyeket az EBESZ közelgő isztambuli csúcsértekezlete elé terjesztenek."A találkozón az amerikai miniszterhelyettes átadta Clinton elnök üzenetét, amelyben az aggodalmát fejezte ki a csecsenföldi helyzet miatt. „Megértjük, hogy Oroszország a szélsőség és terrorizmus egy nagyon veszélyes formájával került szembe, és ezért joga, sőt kötelessége az állam és polgárainak védelme” - mondta. Ám hozzátette: Washington azt szeretné, ha Oroszország a lehető leghamarabb politikai eszközökhöz folyamodna és minimálisra mérsékelné a polgári áldozatokat. Az eszmecsere után Talbott kijelentette, hogy „az örmény kormány lefejezése bonyolítja a békefolyamatot Karabahban és az egész térségben”, majd visszautazott Jerevánba, hogy személyesen nyilvánítsa ki az Egyesült Államok együttérzését az örmény parlamentben történt vérengzés kapcsán. (Jereván, Tbiliszi / MTI) O Strobe Talbott az Egyesült Államok jereváni nagykövetségén tartott rövid sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy Bill Clinton elnök és Madeleine Albright külügyminiszter azért irányította vissza őt az örmény fővárosba, hogy kifejezze részvétét a jereváni vezetésnek a szerdai parlamenti terrortámadás ügyében. Jelezte, hogy útjának következő állomásán, Tbilisziben igen fontos megbeszélést folytat majd Eduard Sevardnadze grúz államfővel. Péntek este - jelentette az orosz hírügynökség - Tbilisziben sor is került a találkozóra a grúz államfővel. A találkozás középpontjában a kaukázusi térség biztonságának szavatolása állt. Szó volt ezenkívül a grúziai kőolaj- és földgáztranzit kérdéseiről is. Gyászszertartás Örményországban (Jereván / MTI) • Mintegy húszezer ember gyűlt össze szombaton Jerevánban Vazgen Szarkiszján örmény miniszterelnöknek és a szerdai parlamenti lövöldözés többi politikus áldozatának a gyászszertartására. Az orosz kormányt Vlagyimir Putyin miniszterelnök képviselte a megemlékezésen. Hét áldozat koporsóját a városközpontban lévő Szabadság téren, az Operaház színpadán ravatalozták fel. Egy képviselőt, Armenak Armenakjánt szombaton családi körben temettek el, a többieket vasárnap helyezték végső nyugovóra. Vlagyimir Putyin érkezésekor kijelentette: a Jerevánban történtek ismételten rámutatnak arra, hogy a világban szaporodnak a terrorista akciók, és aláhúzzák annak fontosságát, hogy közös erőfeszítéssel vegyék fel a harcot ezekkel szemben. A szerdai eseményekről szólva Robert Kocsarján elnök szóvivője elmondta, hogy a merénylet elkövetői érvényes belépési engedéllyel rendelkeztek a parlamentbe, s kabátjuk alá rejtve vitték be a fegyvereket az ülésterembe. Olyan törvény elfogadása szükséges - mondotta - , amelynek révén az eddigeknél jobban szavatolhatnák a magas rangú politkusok és a kormányépületek biztonságát. LAPARBAN - APRÓHIRDETÉS Az örmény parlament tagjai, túszulejtésük bty^ma^jszakpjt^itár^smé s zabadon Adrian Severin állítja Fehéroroszországban romlik az emberjogi helyzet (Minszk / MTI) • Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyik vezető képviselője, Adrian Severin volt román külügyminiszter, az EBESZ fehéroroszországi munkacsoportjának vezetője az immár ötödik minszki látogatását záró sajtóértekezleten azt mondta, hogy ezúttal jóval kevesebb nem kormányzati személyiséggel találkozhatott, mint korábbi látogatásai alkalmával. „Ennek oka az, hogy korábbi tárgyalópartnereim közül egyesek börtönben vannak, mások külföldi emigrációban, néhányan pedig bujkálnak, vagy éppen eltűntek” - jelentette ki, levonva a következtetést, hogy az emberi jogok fehérorosz o rszá gi helyzete legutóbbi, júliusi látogatása óta is romlott. Adrian Severin látogatásának célja az EBESZ előzetes közleménye szerint az volt, hogy bátorítsa a tárgyalásokat Alekszandr Luksenko elnök kormánya és politikai ellenzéke között. Az EBESZ és a fehérorosz ellenzék a jövő évi választások szabad és tiszta megtartását szorgalmazza. Severinnel folytatott megbeszélésén Lukasenko ennek kapcsán kijelentette, hogy ő az államfő, következésképpen garantálja az alkotmány betartását. Kolumbiai szupergyilkos 140 gyermek megölését ismerte be (Bogota / MTI) • Egy 42 éves, kóros lelki alkatú kolumbiai férfi beismerte, hogy öt év leforgása alatt 140 gyermeket gyilkolt meg a dél-amerikai ország külünböző részein. Luis Eduardo Garavitót idén április 22-én tartóztatták le a fővárostól, Bogotától 115 kilométerre dél-keletre fekvő Villavicencio városában, ahol azzal gyanúsították őt, hogy meg akart erőszakolni egy gyermeket. A sorozatgyilkos ellen még 1997-ben adtak ki országos körözést, miután a nyugat-kolumbiai Pereira város közelében 36 bomló gyermekholttestre bukkantak egy vízmosásban, illetve egy bozóttal sűrűn benőtt telken. A kolumbiai hatóságok eddig 114 olyan, 6 és 16 év közötti gyermek megcsonkított holttestét találták meg, akik a sorozatgyilkos áldozata lehetettek. A rémtetteit a gyilkos Kolumbia 11 különböző tartományában követte el (a tartományok harmadában), s a rendőrség több mint 60 különböző város közelében lelt a gyilkosságsorozatba illő holttestekre. Az áldozatok többnyire szegény, utcai árus családok gyermekei voltak. Gyilkosuk rendszerint utcai árusnak, szerzetesnek vagy nyomoréknak adta ki magát. Máskor viszont állítólagos, oktatást támogató alapítványok képviselőjeként, s mint ilyen gyakran iskolákba is bebocsátást nyert. A magas szakállas férfi módszere az volt, hogy az utcán pénzt vagy innivalót ajánlott a gyermekeknek, majd sétára invitálta őket. Lakatlan területre érve azután megtámadta már kifáradt áldozatait, megkínozta, megerőszakolta, majd megfojtotta őket, holttestüket pedig megcsonkította. Az ismeretlen doni magyar katona ravatala (Székesfehérvár / MTI) • Szombaton a székesfehérvári bazilikában katonai tiszteletadással, a város harangjainak zúgása közepette a főoltár előtt ravatalozták fel, s ökumenikus istentiszteleten áldották meg a II. világháborúban Rudkino közelében elesett, mindeddig jeltelen tömegsírban nyugvó, s több mint fél évszázad után hazatért ismeretlen magyar katona nemzetiszínű lobogóval borított koporsóját. A Don menti téli harcokban - a legújabb történelmi kutatások szerint - 125 ezer katonáját vesztette el a nemzet. 45-50 ezren a harcokban estek el, ugyanennyien megsebesültek, s mintegy 25 ezren hadifogságba estek. A tragédiáról csaknem fél évszázadig beszélni sem lehetett, ezért adatik meg az elesett hősök számára csak késve az őket megillető, méltó végtisztesség. Vasárnap kegyeleti szertartás keretében a pákozdi Don-kanyar Emlékkápolna szarkofágjában helyezték végső nyugalomra a Don mellől hazatért ismeretlen magyar honvéd földi maradványait, így az emlékhelyen mindenki leróhatja majd kegyeletét, akinek a doni harcokban hozzátartozója, jó ismerőse veszett el. Néhány sorban • Chilében pénteken letartóztatták Hugo Salast, az 1973-tól 1990-ig tartó Pinochet-diktatúra titkosrendőrségének igazgatóját, továbbá helyettesét és öt tisztjét, és vádat emeltek ellenük hét baloldali személyiség bizonyítható meggyilkolása miatt. Az akciók, más hasonlók mellett arra irányulnak, hogy megmutassák Nagy-Britanniának és Spanyolországnak: a dél-amerikai ország igazságszolgáltatása készen áll a Pinochet-diktatúra idején elkövetett bűncselekmények felelőseinek elítélésére, ezért tegyék lehetővé, hogy odahaza állítsák bíróság elé a volt diktátort. • Bill Clinton amerikai elnök november hetedikétől háromnapos egyesült államokbeli látogatásra hívta meg Mikulás Dzurindát a kelet-közép-európai országokban megbukott kommunizmus összeomlásának tizedik évfordulójával kapcsolatos ünnepségre. A rendezvényen Milos Zeman cseh miniszterelnök is részt vesz, és november nyolcadikán a Georgetown Egyetemen mindketten találkoznak Bill Clintonnal. A háromnapos látogatás során jelen lesznek ugyanakkor a prágai tavasz legendás alakja, Alexander Dubcek washingtoni mellszobrának leleplezésén is. • Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) átkutatta Joshua Handler nukleáris biztonsági problémákkal foglalkozó amerikai egyetemi oktató moszkvai lakását, és különféle kutatási dokumentumokat, kéziratokat, számítógépet kobozott el. Az orosz titkosszolgálat legutóbbi nyilvánosságra került hasonló akciója Vlagyimir Szojfer vlagyivosztoki atomtudós ellen irányult, aki az orosz Távol- Keleten a Csendes-óceán sugárszennyeződését kutatta. • A végleges békemegállapodásról november 7-én kezdődnek meg a tárgyalások Izrael és a palesztinok között - jelentették be a tárgyalóküldöttségek vezetőinek első találkozója után. Az új időpontról Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter és Oded Eran izraeli diplomata pénteki jeruzsálemi találkozóján állapodtak meg, amelyen előkészítették Bill Clinton amerikai elnök, Jasszer Arafat palesztin vezető és Ehud Barak izraeli kormányfő e heti norvégiai találkozóját. • Örményországban a kormány pénteki ülésén Robert Kocsarján államfő bejelentette, hogy az új miniszterelnök kijelöléséig ő látja el a kormányfői teendőket, s csak azután nevezi meg az új kormányfőt, ha már tanácskozott az ország politikai erőinek vezetőivel. " • II. János Pál pénteken a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta Rudolph Schuster szlovák elnököt. A szlovák államfő látogatása végén harmadszori szlovákiai látogatásra hívta meg a Szentatyát. „Ha isten is úgy akarja, eljövök," - felelte a pápa. A Vatikán különben az elsők között ismerte el Szlovákia szuverenitását, rögtön azután, hogy 1993 január elsején kikiáltotta függetlenségét. • A német titkosszolgálat bizalmas jelentése szerint az orosz bűnbandák egyre gyakrabban ölnek meg utcagyerekeket, hogy szerveiket bel- és külföldön értékesítsék. Az utcagyerekek eltűnésével az orosz rendőrök „csak a kizsigerelt holttest felbukkanásakor" foglalkoznak. A szentpétervári rendőrség elismerte, hogy az elmúlt években megszaporodtak ezek a rémes leletek. • Újabb földrengések rázták meg Tajvant szombaton, alig egy hónappal a 2400 halálos áldozatot követelő szeptemberi természeti csapás után. A legerősebb, a Richter-skála szerinti 5,2-es szombati földmozgás epicentruma a kelet-tajvani Hualien tartományban volt. A rengés következtében Tajpejben a többemeletes épületek erősen kilengtek. Károkról nem érkeztek jelentések. • A tálib vezetés szombaton jelezte: kész belemenni abba, hogy Oszama bin Laden, a terrorcselekmények pénzelésével vádolt szaúd-arábiai származású milliomos elhagyja Afganisztánt. Egyben hangsúlyozta, hogy a távozásra vonatkozó kérés kifejezetten Oszama bin Laden személyes kívánsága. Afgán források szerint a pénzmágnás maga ajánlotta fel a tálibok legfőbb vezetőjéhez írott levélben, hogy egy meg nem nevezett országba távozik. Az orosz haderő szombaton újabb heves támadásokat intézett csecsenföldi célpontok ellen. Orosz katonai vezetők ígérték: továbbra is bekeményítenek az ellenállóknak