Romániai Magyar Szó, 2001. március (13. évfolyam, 3698-3727. szám)
2001-03-01 / 3698. szám
2001. március 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek A dél-szerbiai biztonsági övezet szűkítése A NATO továbbra is támogatja Macedónia stabilitását (Brüsszel / Belgrád / MTI) A NATO brüsszeli székhelyén megbeszélés kezdődött a szövetség, az ENSZ, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatala képviselői részvételével a Dél-Szerbiában kiéleződött feszültségről, az ott jelen levő nemzetközi szervezetek válságelhárító tevékenységének összehangolásáról. Az értekezleten Carl Bildt, az ENSZ főtitkár balkáni különmegbízottja elnökölt. Lord Robertson NATO- főtitkár előzőleg nyilatkozatot adott ki, amely szerint a helyzet alakulása immár a Koszovót is magába foglaló szélesebb térség destabilizálásával fenyeget. A NATO meggyőződése, hogy az ottani problémákat csak közvetlen, építő párbeszéddel lehet leküzdni, s ezt mielőbb meg kell kezdeni. A jugoszláv kormány rendezési terve ehhez jó kezdeményezés és a NATO sürgeti a jugoszláv hatóságokat, hogy tegyenek lényeges bizalomerősítő lépéseket, beleértve a Presevo völgyében állomásozó katonai egységek átcsoportosítását, az albán fegyvereseket pedig felszólította, hogy tartózkodjanak az erőszakcselekményektől. A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is támogatja Macedónia stabilitását és biztonságát, beleértve határai biztonságát. A NATO kapcsolatban áll a macedóniai kormánnyal és a KFOR parancsnoka újabb erősítéseket vezényelt Koszovó és Macedónia határára. A szövetség továbbra is eltökélten hozzájárul a térség minden népe igazságos, tartós és biztonságos békéjéhez. A NATO első külügyminiszteri értekezletén Brüsszelben,amelyen az új amerikai külügyminiszter, Colin Powell is részt vett elhatározták, hogy a dél-szerbiai erőszakcselekmények fokozódására válaszul fokozatosan csökkentik a Koszovó és Szerbia között húzódó biztonsági övezet 5 kilométeres szélességét. Lord Robertson NATO-főtitkár a kétórás ülés után tartott sajtóértekezleten azt is bejelentette, hogy Borisz Trajkovszki macedón elnök kérésére az atlanti szövetség haladéktalanul politikai-katonai missziót küld Macedóniába. A biztonsági övezetet illetően Robertson kijelentette: „Elfogadhatatlan, hogy a biztonsági övezet a szélsőségesek afféle biztos búvóhelye legyen, ezért előkészítjük az övezet fokozatos és feltételes csökkentését. Ennek a részletein még most dolgozunk, de a KFOR parancsnoka megtartja az övezet felett a felügyeletet. Egyben arra sürgetjük a szerb hatóságokat, hogy léptessenek életbe mielőbb bizalomerősítő intézkedéseket, hogy Dél-Szerbiában minden etnikai csoport érezhesse, hogy szavát meghallgatják, és érdekeivel számot vetnek." A főtitkár hozzátette, hogy e kérdésről állandó érintkezésben állnak Covic jugoszláv miniszterelnök-helyettessel. A jugoszláv hadsereg egységeinek oda való belépésére csak akkor kerülhet sor, ha a NATO már megfigyelő hálózatot telepített oda. A sajtóértekezleten részt vevő Powell szintén megerősítette, hogy a NATO-nak éberen figyelnie kell, kik és mit csinálnak ebben az övezetben. Powell a sajtóértekezleten megnyugtatta az európai szövetségeseket, hogy az új kormány nem szándékozik egyoldalúan kivonni egységeit a két balkáni békefenntartó erőből, a KFOR-ból és az SFOR-ból. Az elv az marad, hogy „ha együtt mentünk be oda, együtt is jövünk ki”. A szövetség két időszerű, vita kérdésében Powell leszögezte, hogy az Egyesült Államok felelősséget érez azért, hogy a világon újonnan megjelent fegyveres fenyegetésekkel szemben gondoskodjék saját területe és szövetségesei biztonságáról. A másik kérdésben Powell kijelentette, hogy az Egyesült Államok üdvözli az Európai Unió önálló védelmi és biztonsági politikáját mint ami erősíteni fogja az atlanti szövetséget, főleg az európai fegyveres erők lényeges fejlesztésével. A külügyminiszter természetesnek tartotta, hogy időnként felmerülnek viták, nézeteltérések a szövetségben, de a NATO eddigi 51 éve alatt mindig a helyzet magaslatára tudott emelkedni, s bizonyosra veszi, hogy ezután is így fog történni. A jugoszláv politika feltételes győzelmeként értékelte Zoran Zivkovic jugoszláv belügyminiszter, hogy a dél-szerbiai erőszak kiterjedése nyomán a NATO külügyminiszterei készségüket fejezték ki a Koszovó menti biztonsági övezet fokozatos és feltételekhez szabott leszűkítésére. Zivkovic a jugoszláv parlament ülésének szünetében újságíróknak nyilatkozva kézenfekvőnek nevezte, hogy elfogadták a biztonsági övezet szűkítésére vonatkozó jugoszláv kezdeményezéseket, és hogy felülkerekedett az az álláspont, mely szerint az övezet Európa legkevésbé biztonságos része. Angliában azokban a gazdaságokban, ahol a hét végéig ütötte fel a fejét a száj- és körömfájás vírusa, folyik az állatállomány megsemmisítése. A hét közepéig feltárt újabb megbetegedésekkel legalább 15-16 ezer állat kerül kényszervágásra Nyílt levél Izraelnek Inkább a templomokat lőjék szét (Jeruzsálem / Gáza / Kairó / MTI) Jeruzsálem latin pátriárkája azt ajánlotta az izraeli katonaságnak, hogy a palesztinok lakóházai helyett inkább a templomokat lőjék szét. Michel Szabbah latin pátriárka nyílt levelet tett közzé, és ebben felszólította Izraelt, hogy hagyja abba a palesztin lakhelyek lövetését és lerombolását. „Ha minden áron kollektív büntetést akarnak alkalmazni, és ha váltságdíjat kell fizetni az ártatlan gyermekek és családjuk nyugalmáért, felajánljuk a templomainkat. Rombolják le ezeket, majd más helyet találunk az imádkozáshoz, és tovább imádkozunk magunkért és önökért” - írta a főpap. Szabbah ugyanebben az üzenetben a palesztin harcosokat is felszólította arra, hogy ne lövöldözzenek lakott helyekről, mert ezzel rendszeresen kiprovokálják az izraeli visszavágást. A pátriárka a keresztényeket arra kérte, hogy ne meneküljenek el Ciszjordániából és a gázai övezetből, még ha az izraeli zárlat miatt súlyos gondjaik is vannak. A gázai övezetben nagyarányú élelmiszerosztásba kezdett az ENSZ Élelmezési Világprogramja. A tervek szerint 250 ezer embernek juttatnak havonta 50-50 kilogramm lisztet, hogy enyhítsenek az öt hónapja tartó összecsapások miatt kialakult nyomozúságon. Az emberek már az alapvető javakat sem tudják megvenni, mert kifogytak a tartalékaik - mondta a szervezet gázai illetékese. Jelenleg a palesztinok egyharmada tartja fenn magát napi 2,2 dollárnál kisebb összegből, míg az összecsapások előtt csak egyötödük volt ilyen helyzetben. Izrael Egyiptomból és Szaúd-Arábiából érkező segélyek előtt is megnyitotta a gázai övezet határát, amire nem volt példa azóta, hogy Ariel Sáron három hete megnyerte a választásokat. * szerepe volt és van a visegrádi együtt(Pozsony / MTI) - Szlovákiának történelmi esélye van arra, hogy meghívást kapjon a NATO-tagországok soraiba - jelentette ki a szlovák miniszterelnök. Mikulás,Dzurinda a Szlovákia külpolitikája 2000-ben elnevezésű pozsonyi konferencián beszélt és utalt arra, hogy megítélése szerint az ország felvételéről várhatóan a NATO prágai csúcsértekezletén születik meg a kedvező döntés. A tagjelölt Szlovákiának addig is meggyőzően, tovább kell bizonyítania, hogy aktív tagjelölti felvételével a NATO nyerni fog, nem lesz kölönc a nyakán. Dzurinda meggyőződése szerint Szlovákia uniós csatlakozásának 2004-re kitűzött dátuma is „reális távlatnak bizonyul." Dzurinda szólt arról, hogy Szlovákia jó esélyeinek kialakulásában nagy működés keretében kialakított kétoldalú kapcsolatok kedvező állásának. A partnerországok közül elsősorban Csehországot emelte ki, mondván, hogy a szlovák-cseh kapcsolatok soha nem voltak jobbak, mint most. Sietve tette hozzá, hogy hasonló mondható el a szlovák-magyar és a szlovák-lengyel viszonyról, s országa kapcsolatai a szomszédos Ausztriával is jól alakultak, hiszen olyan vitás kérdésekben sikerült Bércsei dűlőre jutni, mint a Jaslovské Bohunice-i szlovák atomerőmű üzemeltetésének kérdése és 2006-ra, 2008-ra tervezett bezárása. A konferencián szintén felszólaló szlovák külügyminiszter, Eduard Kukan az ország külpolitikájának mormanista párt vezetője kifejtette, hogy nincs szó a területi beolvadásról, hanem csak „egy Európai Uniótípusú gazdasági integrációról", amelyről az orosz gazdaságtól való nagy függősége miatt Moldova nem mondhat le. • Európai uniós „alkotmányozási folyamat” megkezdését javasolja az Európai Parlament 28 szocialista párti képviselője, akik egy „új föderalizmus" zászlóvivőiként lépnek fel. A képviselők szerint a nizzai csúcson „minimálislegét megvonva kijelentette: Szlovákia külpolitikájának jelenleg „saját arca" van és olyan vonásokkal bír, amelyek megkülönböztetik más országokétól. Mint mondta: Szlovákia sikeresen halad előre a NATO- és EU-csatlakozást célzó stratégiai teendők teljesítésében. Kukán is nagy jelentőséget tulajdonított az ország kétoldalú kapcsolatainak, aláhúzva, hogy Washington és Pozsony kapcsolatai soha nem voltak olyan kiemelkedően jók, mint mostanában , hogy a szlovák diplomácia az EU-országokkal folyó kapcsolatépítésnek is kiemelt figyelmet szentel, méghozzá eredményesen. Kukán az oroszszlovák viszonyra is kitérve azt mondta, hogy ez is „kezd stabil keretek közé jutni." ■ George Bush amerikai elnök a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében megerősítette: az adócsökkentésre sürgősen szükség van a lelassult gazdasági növekedés ismételt fellendítése érdekében NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán) Az elsöprő választási győzelmet arató moldovai kommunisták megerősítették, hogy népszavazást tartanak az oroszfehérorosz unióhoz való csatlakozásról, és ugyancsak referendumot tervez az orosz nyelv hivatalossá tételéről is. Vlagyimir Voronyin, a komta, törékeny, bonyolult és a közvélemény számára nehezen érthető megállapodás született”, pedig az unió polgárai ambiciózusabb célokat, nagyobb átláthatóságot és demokratikusabb legitimáción alapuló döntéshozatali folyamatokat szeretnének látni. E várakozások kielégítését szolgálná a most meghirdetett „új föderalizmus”, amelynek célja „az európai államok és népek föderációjának megteremtése” lenne. • Az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja megnyugtatta Törökországot, hogy válságosra fordult pénzügyi helyzete nem lesz hatással az EU-hoz fűződő kapcsolataira, és taggá válásának kilátásait sem rontja. Ismail Cem török külügyminiszterrel tartott találkozója után Günter Verheugen úgy vélekedett, hogy éppenséggel a török EU- tagság kilátása fog hozzájárulni az ország gazdasági helyzetének újbóli megerősödéséhez. Közel-Keleten a helyzet változatlan (Folytatás az 7. oldalról) telepesek védelmére alakult) „Haganah” (védekezés) nevű fegyveres szervezet akciói már a kezdeti időkben sok száz civil áldozatot kértek. Az ENSZ 1947 novemberében békés megoldást javasol, és ennek értelmében Palesztinát egy arab és egy zsidó részre osztanák, de az elképzelést az első világháború után feloszlatott nagy Oszmán Birodalomból létesült arab államok rendre visszautasították. (Az akkor palesztinoknak ígért terület sokkal nagyobb volt, mint ami ma egyáltalán lehetséges volna.) 1948. május 14-én Ben Gurion, a későbbi miniszterelnök kb. a következő szavakkal kiáltja ki a zsidó államot: „A mai nappal megszűnik a brit mandátum Izrael felett. A régi zsidóországban mi kikiáltunk egy új zsidó államot, és ezt az államot Izraelnek nevezzük.” Az egyiptomi, szíriai, iraki és jordániai katonai erőket már másnap mozgósították az új szomszéd ellen, melynek akkori katonai ereje tulajdonképpen a már említett Haganah kb. százezer emberére szorítkozott. A háborús összecsapások eredményeképpen közel egymillió palesztin hagyta el országát, a szomszédos arab államokba menekülve. A háborúskodás Izrael és az arabok között azóta, tehát több mint fél évszázada tart. A mai, szinte harmadik izraeli generáció fiataljai talán már nem akarnák ezt a harcot folytatni, ők talán együtt tudnának arab „testvéreikkel” élni. Talán! A legutóbbi izraeli választások mást igazolnak, hiszen a harcias, szélsőségesen nemzeti, mindenben radikális politikát folytató Ariel Saront, több mint 60%-os eredménnyel választották vezérnek. Lehetséges, hogy ez ténylegesen egy végső kétségbeesés eredménye, vagy új megfélemlítő taktika az arabok ellen, akik nagyon jól tudják, hogy ki Ariel Saron. A Közel-Kelet politikai problémái nem szorítkoznak a zsidók és arabok ellenségeskedésére. Az arab világon belüli egyenlőtlenségek már közvetlenül az első világháború után, az Ottomán Birodalom megszűnésével keletkeztek. Ahogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétrombolása a Balkánon egy sor életképtelen államocskát hozott létre (áldatlan következményeit ma tapasztaljuk), úgy a Közép- és Közel-Keleten is egyik oldalon gazdaságilag életképten, a másik oldalon aránytalanul gazdag országok keletkeztek, és a közöttük felmerült társadalmi és politikai ellentétek a mai napig nem rendeződtek. A milliárdos vagyonnal rendelkező olajsejkek palotái, és a kairói vagy más nagy arab városok külvárosainak nyomortanyái nem illeszthetők egyetlen közös képbe, így a sokat emlegetett arab egység egyelőre csak álom marad, ami végeredményben Izrael túlélési esélyeit is növeli. Hosszú távon viszont, egy általános világbéke érdekében nemcsak az arab-izraeli, de az arab, muzulmán világ belső problémáit is rendelni kell. A legnagyobb veszélyt az okozhatja, ha az atomfegyverek monopóliumát Izrael elveszti, és olyan arab nagyhatalmak, mint Irak, Irán vagy esetleg Szíria is tömegpusztító fegyverek birtokába kerül. Irak legutóbbi amerikai „leckéztetése”, az igen határozott közös angol-amerikai álláspont az iraki diktátor fegyverkezési tervei ellen azt bizonyítják, hogy a nyugati nagyhatalmak nagyon is tisztában vannak azzal a veszéllyel, ami egy esetleges közel-keleti háború esetén a világot fenyegeti. A Közel-Kelet jelenlegi válságáról rengeteget írnak, vitatkoznak, de a vélemények, sajnos, igen eltérőek. Békét teremteni mindenáron, ez a jelszó, de mindkét oldal igényeit egyformán és igazságosan kielégíteni szinte lehetetlen. A probléma megvitatási módjában sincs megegyezés, hiszen egyesek nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazzák az ENSZ részvételével, mások viszont csak palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokban látják a lehetőséget. Izrael esélyei viszont a világszervezet előtt a legtöbb esetben reménytelenek, ha tekintetbe vesszük, hogy a kb. 200 tagállam kb. háromnegyede Izrael ellenes álláspontot képvisel. A zsidó állam létesítése egy eszmei, ideológiai törekvés eredménye, a cionizmusé. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyszer egy határozatában a cionizmust a faji megkülönböztetéssel tette egyenértékűvé, és így Izrael állam jogszerű voltát is megkérdőjelezte. Ilyen helyzetben nem csodálkozhatunk, ha a közvetlenül érintett arab államok nagy része sem hajlandó Izrael létjogosultságát elismerni. De mit tudunk tulajdonképpen a cionizmusról (Folytatjuk) Martonyi sajtóértekezlete „A bővítés lendületét fenn kell tartani” (Brüsszel / MTI) Martonyi János külügyminiszter szerint a NATO Budapesten tartandó májusi külügyminiszteri értekezletének egyik fontos témája a szövetség bővítésének következő szakasza lesz. Ez a kérdés a brüsszeli egynapos külügyminiszteri tanácskozáson még nem szerepelt a kiemelkedő témák között. A brüsszeli külügyminiszteri értekezlet után Martonyi a magyar sajtó képviselőinek nyilatkozva kijelentette: „A bővítés lendületét fenn kell tartani, ez a vélemény fejeződött ki a keddi ülésen. A magyar külpolitika célkitűzése, hogy 2002-ben a bővítési folyamat folytatódjék, tehát újabb meghívásokra kerüljön sor. Ezt segítjük elő itt is, de legalább ilyen fontosnak tartom, hogy az elmúlt hónapokban is sok segítséget nyújtottunk a tagjelölt országoknak - például a szlovákokkal és a szlovénokkal folytattunk erről megbeszélést. Ezek az országok értékelik is ezt a segítséget, amely egyáltalán nem formális. Tartalmi tájékoztatást adunk nekik arra nézve, hogyan tudnak felkészülni s olyan helyzetbe kerülni, hogy a tagsági akcióprogram értékelése alapján megfeleljenek a feltételeknek. Ugyanezt a segítséget felajánlottuk és megadjuk másnak is, mert alapvetően érdekeltek vagyunk a NATO bővítésében” -jelentette ki Martonyi János. A külügyminiszter elmondotta, hogy a brüsszeli, félnapos értekezleten három témakapott nagy hangsúlyt. A dél-szerbiai helyzet elmérgesedése, az albán kisebbségek erőszakcselekményei nyomán az a vélemény domborodott ki, hogy politikai, tárgyalásos megoldás kell, s úgy tűnik, hogy ehhez lesz is albán tárgyaló fél. Ha ez a politikai megoldást célzó kísérlet nem jár eredménnyel, akkor fokozatosan és feltételekkel módosítani kell a biztonsági övezetet, mert ha a feszültség tovább súlyosbodik és átterjed Macedóniára, veszélybe sodorhatja az egész, nehéz munkával telepített építményt. Az új amerikai külügyminiszter egyik legfontosabb üzenete ma az volt, hogy támogatja az európai védelmi és biztonsági politikát. Aláhúzta, hogy ezáltal a szövetség egésze erősödik, főleg ha ez a politika a katonai kapacitások erősítésére összpontosít. Most kedvező lehetőség van arra, hogy tovább fejlesszük az EU és a NATO közti együttműködést, s megvan a kilátás arra, hogy a még nyitott kérdéseket rendezzék a felek. Nem szeretnénk, ha a budapesti értekezlet hasonló formát öltene, mint a decemberi Brüsszelben. Ez a kedvező légkör arra is jó alapot ad, hogy az EU-ban a hat, még nem tagország, köztük Magyarország bevonása is folytatódjék, vagyis ezen országok ténylegesen részt vehessenek az európai védelmi politika alakításában. Végül a rakétaelhárító rendszert illetően Martonyi szerint senki sem vitatja, hogy a következő években elterjedhetnek a világban a tömegpusztító fegyverek és a célbajuttató rakéták is. Erre valamilyen választ kell adni, s Powell jelezte, hogy Washington kész a komoly megbeszélésre, egyeztetésre a szövetségesekkel, de Oroszországgal és Kínával is. „Magyar részről jeleztük, hogy olyan megoldást szeretnénk, amely nem sérti a szövetségesek összetartását, szolidaritását.” .