Romániai Magyar Szó, 2001. szeptember (13. évfolyam, 3879-3908. szám)
2001-09-01 / 3879-3880. szám
2001. szeptember 12. honi valóság fi honi valóság Európa szeme előtt Helyszíni tudósítás a ProEtnica napokról Romániai kisebbségek találkozóját, nem is egyet szerveztek eddig. A Homoródfürdőn és a Székelykeresztúr melletti Sóskúton tartott diáktáborokra emlékszem hirtelen, ahol esténként nemzeti viseletbe öltözött gyerekek énekelték énekeiket, táncolták táncaikat, s ahonnan - gondolom - azzal az érzéssel távoztak, hogy más nemzetiségek népi kultúrája is szép, értékes, hogy az is megismerésre és tiszteletre méltó. Valami ilyesmire gondoltam, esetleg felnőtteknek való kiadásban, midőn elmentem a Segesváron tartott ProEtnica 2001 rendezvénysorozat nyitóünnepségére. Közös Európa himnusza • A vár piacán 10 nemzetiség képviselői voltak felsorakozva: a román, bolgár, horvát fiatalok; velem szemben éppen most bontanak ki egy piros-fehérzöld zászlót. A fehéregyházi fúvószenekar a közös Európa himnusza után a románt játssza, s lám, a zászló csücskét fogó szemrevaló leányzó önfeledten fújja a szövegét; olasz tehát a zászló, s olasz a leányzó, mert a „magyarok" az olasz s a roma csoport között állnak. No, de miről ismerni meg őket, ha a tábla feliratát csak a magyarul tudók értik meg a többszázas nézőseregből! Talán arról a szalmakalapról, amit a Kikerics tánccsoport egyik tagja visel? Esetleg a csizmaviseletről? Lipovan oroszok, szerbek, törökök és ukránok csoportja áll még felsorakozva, s ebben a sorrendben lép fel egy-egy képviselőjük a színpadra s mutatkozik be románul és kisebbégének nyelvén, hozzátévén: - Bine ati venit! - Benvenuto! - Sz preszdom! Nyakas magyarok ! A magyar csoport bemutatkozása elüt a többiekétől: csak magyarul hangzik el a szöveg és az Isten hozott. E disszonanciát nemcsak a széplélek újságíró érzékeli: a helyi RMDSZ egyik vezetője is úgy vélekedik később, hogy nem ide való ez a rátartiság és arrogancia. A színpadon felsorakozott előkelőségek és üdvözlő beszédeik jelzik, hogy most itt Segesváron többről van szó, mint négy napon át tartó népi táncbemutatóról. Közös gödörben Danescu Dórin polgármester a városvezetés sikeres törekvéséről beszél, amelynek köszönhetően a nemrég ugyanitt tartott „Középkori művészet" fesztiválja után, ím, újra „Erdély gyöngyére", Segesvárra irányul a közfigyelem, ahol első ízben rendezik meg a ProEtnica napokat. - Az ország ideálja a közös gödörbe kerülni - mondta a polgármester úr - s csak később jöttem rá, hogy félreértettem a szavait: „Europa unita"-t mondott, amit én „rapa"-nak hallottam. Szólt a nagyszámú jelenlevőhöz Peter Adamek, Németország szebeni főkonzulja, Volker Reiner, a német külügyminisztérium tisztségviselője, a külföldre irányuló támogatások egyik irányítója, e találkozó kigondolója, amelyet a német állam 70%-ban finanszírozott. jó a kisebbség a háznál ® Ovidiu Gant helyettes államtitkár Vasile Danea köztájékoztatási miniszter üzenetét tolmácsolta, aki szerint kisebbségvédelmi szempontból Románia európai modell. Egy sor kisebbség él Romániában, ami jó jelnek tekinthető. Meg kell valósítani a toleranciát, ami kölcsönös kell hogy legyen, és senki ne higgye, hogy amiért valaki toleráns, az bunkó is, és nem lát át a szitán. Magam is sejtem csupán, hogy kikre gondolhatott. Nemzetiségek téglácskái . Nagyon szépen beszélt Carol König, a művelődési és kultuszminisztérium keretében működő kisebbségek igazgatóságának igazgatója, aki többek között ezeket mondta: Románia kultúrája azon kis téglácskákból is áll, amelyeket (az itt élő) nemzetiségek építettek bele. Mindenki tapsolt illendőképpen. Verőfényes augusztus 2S-e volt, szombat, a délnek ideje. A toronyban megszólalt a harang. A legszebbek készülnek az EU-ba. Rövid bemutatók következtek a színpadon: az olasz Allegria kórusmuzsikát, a Zurbolo együttes magyar táncot adott elő. Hej,rengett a színpad, és a csizmaszár csattogásából is ítélve nem lehettünk utolsók a téglavetésben és hordásban sem, amikor a román kultúra falát rakták. És nem lehet nem szólni a lipován oroszok Slovenska együttese vezetőjének - középkorú nő - jóízű bemondásairól, aki bevallotta, hogy a legszebb táncaikkal jöttek, a nők feketére festett hajjal, mert bizony sok már az ősz hajszáluk. De azért a legszebb lipován nők jöttek el Segesvárra. A legeslegszebbek viszont otthonmaradtak: készülnek az Európai Unióba. Akit érdekelt a dolog, a délután 3 órakor kezdődő megbeszélésre készült, amelynek legfontosabb témája a kisebbségek anyanyelvi oktatása volt. Helyszíni tudósításunk második részében erről számolunk be, megemlítve, hogy a találkozó második napján a kisebbségek szociális, harmadik napján pedig vallási jellegű problémáikról tartottak kerekasztal-beszélgetést. INCZEFI TIBOR A nyugdíjas zsaru intézkedik... Talán a sors fintora, hogy épp augusztus 23-án füstölgök a következő témán, amúgy azonban véletlen egybeesés... A szatmárnémeti tömegközlekedési vállalat, a Transurban két eléggé fontos és forgalmas autóbuszjárata a 11-es és a 12-es. Útvonaluk átszeli a belvárost, a fontosabb csomópontok között teremtenek összeköttetést. Az utóbbi időben sokszor változott már az útvonal, s az utasok nem minden esetben voltak képesek a módosításokat nyomon követni. Nem, mert nem voltak elég „értelmesek” hozzá! Egyre többször fordult elő, hogy lemaradtak, mert a busz pár száz méterrel odébb állt meg, mivel a megállót áthelyezték, vagy meg sem állt, mert megszűnt a megálló. Nemrég eszement, „nyolcasra” emlékeztető városnéző útvonalat jelöltek ki a két járatnak. Leitner János, igazgató szerint a közlekedésrendészet utasítására. Az újabb és nyakatekert módosítás mindenki nemtetszését váltotta ki, ezek javarészt a vállalat alkalmazottain, a kasszásnőkön, a buszvezetőkön csattantak. Néhány hét múltán vissza kellett állítani a régi útvonalra a két járatot. De az intézkedő elvtárs sem hagyott a magáéból! (Mert nehogy azt higgye bárki is, hogy nem valaki személyes intézkedése borítja fel a busszal közlekedő „pórnép” napi menetrendjét...) Az egyik legfontosabb megállót ugyanis nem tették vissza az állomásra vezető sugárút sarkánál. A hétfő reggeli buszon a munkába igyekvők, akik már évek óta itt szállnak le, nagy meglepetéssel konstatálhatták, hogy a busz már nem teszi le őket a megszokott helyen, hanem a belvárosi villanyóráig zötyögteti, ahonnan 20-30 perces késéssel futhattak be a gyárakba, a hivatalokba (pl. az Electroluxhoz, a bútorgyárhoz, a RomTelecomhoz stb). Méltatlankodtak is rendesen, mire a magából kikelt sofőr rájuk rivallt, hogy a sajtóból kellene tudniuk a változásokat. Erről csak az jut eszembe, hogy a busszal közlekedő réteg sok esetben a buszjegyrevalót is úgy kapargatja össze a zsebeiből, arra valószínűleg kevesebb pénz marad, hogy a sajtóra is áldozzon A kasszásnő egykedvűen dünnyög, hogy valaki kényelme és befolyása miatt naponta el kell viselniük az utasok inzultusait. Mert egy közismert - immár nyugdíjazott - közlekedési rendőr közbenjárására módosították az útvonalat, majd vették ki a sokak számára fontos buszmegállót, ugyanis amaz háza előtt zavaró volt. Nem is lennénk Caragiale országa, ha mindez nem így lenne. Annak idején a párttitkárasszony utcájából terelték el a buszokat meg az egész forgalmat, aztán polgármesterünk Teleki (most Avram lánca) utcájából száműztek járatokat (épp az emlegetett kettőt), de most már egy nyugdíjas rendőr intézkedései sem maradnak nyomtalanul. Engem is zavar egy-két dolog, vajon mikor intézkedhetnék?... DANCS ARTUR Gyermekotthon Gyergyószentmiklóson Augusztus 25- én ünnepélyes keretek között avatták fel Gyergyószentmiklóson azt az új, korszerű gyermekotthont, melyet a német Óra International segélyszervezet épített a gyergyói árva gyermekeknek. Az avatóünnepséget több németországi vendég tisztelte meg, köztük Arnold Eber professzor, az építkezés egyik fő támogatója és Heinrich Floreck úr, a német segélyszervezet vezetője. Ők vágták el a szalagot, a gyermekotthont Hajdu István főesperes úr szentelte fel. Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató a gyergyószentmiklósi Óra International segélyszervezet vezetője beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a gyermekotthon megvalósításához. Az eseményt meleg hangon méltatta Eber professzor, Heinrich Floreck úr, Pál Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus és Páll Károly református lelkipásztor, az új gyermekotthon igazgatója. A alábbiakban dr. Jeszenszky Géza főorvos úr kérdéseimre válaszolva tájékoztatta lapunkat a gyermekotthon rendeltetéséről és építési körülményeiről. - Tapasztalataink szerint az állami árvaházakban felnövő gyermekek nem részesülnek megfelelő bánásmódban és nevelésben. Több éven keresztül támogattuk a maroshévízi gyermekotthont, ahol elég sok gyergyói gyermek is élt, és a nem megfelelő bánásmód mellett azt is tapasztaltuk, hogy nem veszik figyelembe a gyermek nemzetiségét, a gyermek nem sajátítja el anyanyelvét, csak románul tanul meg beszélni. Az otthon építésének gondolatához nagymértékben hozzájárult, hogy a németországi Óra International vezetője háborús időszakban volt kisgyermek, az édesanyját orosz fogságba hurcolták, s egyedül maradva egy ideig árvaházban nevelkedett, és éhezett. Már akkor elhatározta, hogy ha teheti, segíteni fogja az elhagyott gyermekeket. Többször járt Romániában, látta az itteni árvaházi viszonyokat, így született meg a feleségem, Jeszenszky Terézia javaslatára az ötlet, hogy árvaházat építsünk Gyergyószentmiklóson. Ennek a terve kilenc évig vajúdott, mert a város nem tudott területet adni az építéséhez, sőt, az elmúlt választási ciklusban az akkori tanács gátolta is a megvalósítást. Végül magánszemélytől vásároltunk területet. Az árvaház egész épületkomplexuma adományokból épült fel, melyeket a segélyszervezeten keresztül kaptunk Németországból. Összesen másfél millió márkába került, s az egészet németországi magánemberek adakozták. Kiemelendő Eber professzor úr hozzájárulása Münchenből, aki 400 000 márkát adományozott, és Breinike úr 200 000 márkás hozzájárulása. • Hány gyermeknek fog otthont adni az árvaház? - 30 gyermeknek, ebből az elképzelések szerint 10 csecsemőnek, 10 hét év alatti kisgyermeknek, és 10*iskolás korúnak. Kicsi a létszám, ezért azt tervezzük, hogy egy idő után megpróbáljuk családoknál elhelyezni a gyermekeket, hogy újabbakat fogadhassunk be. A román törvények ezt lehetővé teszik, sőt, a családokhoz került gyermekeket tovább kell támogassa az állam. A gyermekotthon igazgatója Páll Károly fiatal református lelkipásztor, őrá bízzuk a személyzet toborzását. A tervek szerint református johannita nővérek gondozzák majd a gyermekeket, vagy ha ez nem sikerül, egészségügyi káderek. GÁL ÉVA EMESE Keserű édes a támogatottnak Küszöbön az ősz és azzal egy időtlen a terménybetakarítás. Régebben a cukorgyárak is készen álltak ilyentájt az édesgyökerek fogadására, ám ezúttal cukorgyártási időben is zárva maradnak. Szilágy megyében széltében-hosszában egyetlen parcellán sem látni cukorrépát, noha korábban kétezer hektárnál nagyobb területen vertettek ebből az ipari növényből. Szavahihető források szerint Romániában háromnegyedével csökkent a cukorrépa termőterülete, ennek ellenére nincs cukorhiány az országban. A fejadag helyett ki-ki pénztárcája, szükséglete függvényében jut cukorhoz a gomba módra elszaporodott ABC-boltokban vagy a piacokon. Csakhogy az importcukor, amire védővámot készül kivetni a kormány akár az olcsóbb magyar pecsenyecsirkére. Állítólag támogatást nyújt a hazai répatermesztőknek, hogy - a kormányfő szerint - román gyárak termékével fedezzék a hazai cukorfogyasztást. Önmagában dicséretes, de későn érkezett a felismerés, intézkedni hamarabb kellett volna. Kétlem viszont, hogy annak lett volna eredménye, emlékezetem szerint ugyanis jó előre, a mezőgazdasági munkálatok kezdete előtt ilyen értelmű lépésekről esett szó legfelső végrehajtói körökben az öntözőrendszerek rehabilitációját illetően. Rémlik az is, bizonyos finanszírozási összegeket emlegettek még a tavasz érkezte előtt. Nyárvég előtt viszont katasztrofális szárazság okozta terméskiesésről hallani híreket. Ott sújtott leginkább az aszály, ahol öntözéses művelésre lett volna szükség, ám az öntözőrendszereket tönkretették, minden mozdíthatónak lába kelt - enyhébb kifejezéssel élve. A cukorrépát pedig öntözni kell, éppen a termesztéséhez kedvező déli övezetben. Az állami támogatás ettől függetlenül jól jönne a termesztőnek, természetesen a maga idejében. Az ország cukorellátásának fedezése viszont nemcsak ettől függ, a tapasztalatok erre intenek. Kísérleti állomásaink vannak, viszont olyan fajták, melyek cukorkinyerési foka magasabb százalékú, nincsenek, ugyanis nem a mennyiség, a szállítási költségeket növelő sok-sok tonnás hozam számít. Kormányfőnk aggódik a cukorellátás veszélye miatt, szólt erről távértekezletén a prefektusoknak. Kevésbé érződött ki az aggodalma amiatt, hogy a búza felvásárlási ára alacsonyabb a tavalyinál, ugyanakkor azért nem, hogy a termelési költségek az elmúlt évinél nagyobbak. A milliós támogatás ez esetben is késett vagy többfelé meg sem érkezett. Félő, ez lesz a cukorrépával is, s ettől lesz keserű az édes a támogatott gazdáknak. FEJÉR LÁSZLÓ Szapáryfalvi Napok, 2001 Az idén ugyanazon maroknyi ifjú pozitív hozzáállása révén harmadszorra sikerült megrendezni a falunapokat. A szervező ifjú csapat tagjai Szanyiszló Krisztina, Erdődi Endre, Faragó Kinga, Elek Gábor, Erdődi Tímea, Fajkics Mihály, Erdei Anikó és Fajkics Andrea. A háromnapos rendezvény bővelkedett különböző programokban. Gyerekek, fiatalok, idősebbek, sport-, zene- vagy színházkedvelők egyaránt találtak maguknak kellemes időtöltést. Az első nap, pénteken délután ünnepi istentisztelettel kezdődött a rendezvény. Czapp István nagybodófalvi lelkész - aki Szapáryfalván is beszolgál - hirdetett igét. Utána a gyerekek rajzfilmeket néztek Mátyás királyról, a fiatalok a kocsma teraszán különböző társasjátékokat játszottak: sakk, romi,ostábla alkotta a palettát, majd a lányok - Andi, Móni és Gyöngyi - népdalokat énekeltek és tanítottak. Szombaton reggel kezdetét vette a Szapáryfalvi Napok Kupáért focimeccsek sorozata. Az ifj. Fajkics Mihály szervezésében kialakult három csapat versengett a kupáért az iskola focipályáján. A legidősebbek alkotta csapat lett a győztes, amely elvitte Balázs Gergely köröndi fazekasmester kerámiakupáját. Ezzel párhuzamosan a szemközti kultúrotthonban megkezdődtek a gyerekek ügyességi versengései, melyeket Erdei Anikó vezetett le az állatutánzás (bégetés, bőgés, nyávogás, röfögés, stb.), gyorsfutás, talicskázás, habevés, kuglizás kategóriákban. Mindenki kapott díjat, édességet, játékokat. A palacsintasütő versenyen 10 jelentkező közül első helyre került Török Tünde húsos palacsintája, második Varga Klementina csokis palacsintája, harmadik Oláh Tímea diétás palacsintája lett. A díjak a versenyhez igazodtak, az első díj 2 palacsintasütő, virág és oklevél, II. és III. díj 1-1 méreteiben is kisebb palacsintasütő, virág és oklevél. Déltájban összeállt a falu legszebb háztájának elbírálására a háromtagú bizottság - Varga Irénke, Balázs Bécsi Gyöngyi és Illés József -, elindultak a faluban megtekinteni a benevezett ingatlanokat. Máthé Árpád háztája nyerte el tetszésüket. A ház kapujára odakerült „A falu legszebb háztája", második helyre Jáger Bálint és Erzsébet portája került. Késő délután az igazfalvi presbitérium vendégjátéka szórakoztatta a közönséget két színdarabbal, verssel és nótás-táncos összeállítással. Az igazfalvi Angelis 96 húzta hajnalig a talpalávalót a bálban. Tíz perc erejéig fellépett a makói zeneiskola több mint 40 tagú fúvószenekara Csikota József vezényletével. Vasárnap délután istentiszteletre került sor, utána a szapáryfalvi gyerekek és ifjak léptek színpadra. A kultúrotthon a szó szoros értelmében megtelt nézőkkel. Az alsó tagozatos kisiskolások - tanító Fajkics Andrea - a Csalóka Pétert adták elő. Szereplők: László Tünde, Oláh Károly, Márton Enikő, Elek Róbert, Végh Beatrix, Sterhán Angéla, Kovács Erzsi, Kovács József és Kiss Tivadar. A gimnazisták Varga Irénke irányításával Police Show 2 címen tréfás jeleneteket adtak elő. Szereplők: Varga Klementina, Hornyák Mónika, Oláh Károly, Égető Melinda, Bálint Andrea és Márton Enikő. Erdődi Endre, Erdei Anikó és Faragó Kinga előadták az Őnagysága műveli magát című darabot, Fajkics Mihály Romhányi József-verset mondott élethű előadásban. Nagy sikere volt a helybeli amatőr és fiatal színészeknek. Vasárnap este a falu végén hatalmas tábortűzzel záródtak a falunapok. A falu apraja-nagyja a falu vége felé tartott, a víztorony közelében gyújtott tábortűzhöz. A szervezők itt is gondoltak a jelenlevők szórakoztatására. Sörivóversenyre és lufifújásra hívták a vállalkozó kedvű fiatalokat és gyerekeket, majd hajnalig tartó nótázással fejezték be a rendezvényt.. Végül, de nem utolósorban köszönet a támogatóknak, aki önzetlen hozzájárulása elősegítette a szapáryfalvi falunapok megszervezését: E-Rom Kft., Kelemen Kft., Gramy Cerealis Kft., Jáger Erzsébet, Bojtos Dán, valamint Balázs Gergely, KIRÁLY ZOLTÁN