Romániai Magyar Szó, 2001. október (13. évfolyam, 3909-3939. szám)
2001-10-01 / 3909. szám
2001. október 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Bush győzelmet ígér, de türelemre int (Washington / MTI) Győzelmet ígért az amerikaiaknak, de az eltökéltség mellett türelemre intette őket George W. Bush elnök a terrorizmus ellen meghirdetett háborúban. „Nem kerestük ezt a konfliktust, de mi fogunk győzni” - mondta hétvégi rádióbeszédében az amerikai elnök, ismételten hangsúlyozva, hogy ez a háború más lesz, mint minden más eddigi. „Katonai, diplomáciai, pénzügyi és jogi fegyvereket fogunk bevetni, s e harcban a legnagyobb adunk az amerikai nép türelme, elszántsága lesz” - hangoztatta, hozzátéve, hogy a háború elér majd „mindenhová, ahol a terroristák megbújnak, ahová menekülnek, ahol terveiket szövik . Nyilvános és rejtett győzelmeket jósolt az elnök: „egyes diadalokat az elkerült tragédiákért megszüntetett veszélyek titka fog elrejteni, mások pedig láthatók lesznek” - mondta, s emlékeztette hallgatóságát a már meghozott intézkedésekre, köztük a terrorizmus támogatásával gyanúsítható szervezetek pénzforrásainak befagyasztására vagy a repülőtéri biztonsági intézkedések megerősítésére. Az amerikai elnök Camp David-i rezidenciáján töltötte a hétvégét, és videokonferencián készül értékeltni nemzetbiztonsági tanácsadóival a szeptember 11-i merényletekkel gyanúsított Oszama bin Laden és hívei ellen indított offenzíva állását. Egy arab ország sem lesz célpont? (Kairó / MTI) Az egyiptomi külügyminiszter szerint az Egyesült Államok megígérte: egyetlen arab ország sem lesz célpontja a szeptember 11-i terrortámadások amerikai megtorlásának. Ahmed Maher szerint Washington „Oszama bin Ladenre koncentrál, erre nézve biztosítékokat kaptunk. Nem terveznek csapást mérni egy térségbeli országra sem.” Amikor konkrétan Irakról faggatták az újságírók, azt mondta: maguk az amerikai illetékesek leszögezték, hogy semmilyen bizonyíték nincs Bagdad szerepvállalására a merényletekben. Cáfolják az amerikai katonák elfogásának hírét (Kabul / MTI) Az Afganisztánban uralkodó tálibok cáfolták szombaton azt a hírt, hogy elfogták az amerikai különleges osztagok három tagjái és két hozzájuk tartózó afgánt, sőt azt is, hogy egyáltalán amerikai - vagy brit - különleges leteken. Az Al-Dzsazíra katari hírtelevízió előzőleg azt jelentette, hogy a tálibok az iráni határ közelében öt amerikait, köztük két afgán származásút fogtak el, akiknél fegyvereket és az Oszama bin Laden vezette szervezet, az Al-Kaida telephelyeit ábrázoló térképeket találtak. A televízió pesavári tudósítójának értesülésére hivatkozott. Híre nem tartalmazta azt, hogy a letartóztatások mikor történtek. Obaidullah Ahmnd mollá, a tálibok védelmi minisztere a Reutersnek cáfolta, hogy a szóban forgó alakulatok megjelentek volna a tálib kézen lévő körzetek bármelyikében. „Az ellenzék területén lehetséges, ezt nem zárjuk ki” - fűzte hozzá. • (Dzsabalusz-Sziráj, Dubai / MTI) Az ellenzéki Északi Szövetség külügyminisztere erősen kételkedik abban, hogy brit vagy amerikai különleges erők tevékenykednének Afganisztán tálibok ellenőrizte területén. A tálibok „szilárdan ellenőrzik a felügyeletük alatt álló térségeket” - mondta Abdullah Abdullah újságíróknak szombaton Dzsabalusz-Sziráj városban. „Hacsak a tálib parancsnokság és felvigyázó rendszer nem omlott össze oly mértékben, hogy elvesztették az ellenőrzést a helyzet felett, akkor számomra - aki pedig afgán vagyok és évek óta élek az országban - nehezen hihető, hogy ott különítmények tevékenykedhetnek vagy elérhetik az általuk kiszemelt célpontokat” - jelentette ki. Az amerikai külügyminiszter kollégájával, Tokajevvel tárgyalt a terrorizmus elleni fellépéshez nyújtandó kazahsztáni támogatásról Ígéretek a terrorizmus elleni küzdelemhez A világ országai a szeptember 11-i terrorcselekmények óta többféleképpen kifejezték készségüket a terrorizmus elleni küzdelemben való részvételre az Egyesült Államok oldalán. Az alábbiakban az AP hírügynökség összeállítása alapján felsoroljuk a stratégiailag fontosabb államok segítségnyújtási ígéreteit. KÖZÉP-ÁZSIA: Pakisztán: Az egyetlen állam, amely elismeri az Afganisztánban uralkodó szélsőséges szunnita tálib kormányzatot. Ennek ellenére Pakisztán beleegyezett, hogy egy lehetséges támadás esetén az Egyesült Államok légiereje használhassa légterét, bár a részletes megállapodás még további egyeztetések tárgya a felek között. A pakisztáni központi bank továbbá befagyasztotta 27, az amerikaiak által terrorizmussal gyanúsított szélsőséges szervezet bankszámláit. Az Egyesült Államok viszonzásképpen feloldotta 1998-ban foganatosított gazdasági szankcióit, amelyekkel Pakisztánt sújtotta annak atomkísérletei miatt. (A szomszédos Indiára kiszabott szankciókat szintúgy feloldották.) Ezenkívül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - az USA beleegyezésével - múlt szerdán 135 millió dolláros hitelt folyósított Pakisztán számára. Üzbegisztán: A volt szovjet tagköztársaság felajánlotta Washingtonnak a kooperáció minden formáját, beleértve amerikai erők állomásoztatását is. Nem megerősített információk szerint az Afganisztánnal szomszédos ország légitámaszpontjaira már érkeztek amerikai katonai csapatszállító gépek. Az üzbég kormány azt reméli, hogy a támogatás fejében az USA elnézőbb lesz emberi jogi viszonyaival: az ország területén börtönbüntetéssel sújthatóak egyes muszlim kifejezési módok (pl. szakállnövesztés, csador viselése). Tádzsikisztán: A közép-ázsiai ország ígéretet tett, hogy az amerikai harci gépek használhatják légi támaszpontjait egy Afganisztán elleni hadművelet során. Oroszország: A kormány megígérte, hogy fegyverekkel és katonai felszereléssel támogatja a tálibok afgán ellenzékét, az Afganisztán északi részén harcoló Északi Szövetséget. Oroszország felajánlotta légi támaszpontjait az Egyesült Államok légiereje számára, kizárólag humanitárius és kutató-mentő akciókra, valamint beleegyezését adta a többi FÁK-állam hasonló döntéseihez. A Kreml ezenkívül Washington rendelkezésére bocsátja a nemzetközi terrorizmus felgöngyölítésére hasznosítható hírszerzési információit, és szintén megosztja vele évtizedes tapasztalatát az afgán gerillák elleni harcról. A Bushkormányzat szerdán felszólította az Oroszországtól való függetlenségért küzdő csecsen felkelőket, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a „nemzetközi terrorista csoportokkal”. Oroszország üdvözölte az általa régóta várt amerikai állásfoglalást. KÖZÉP-KELET: Szaúd-Arábia: Az arab királyság megszakított minden kapcsolatot az Afganisztánban hatalmon lévő tálibokkal, a tálib diplomaták a felszólításra elhagyták a rijádi afgán nagykövetséget. A szaúdi kormány közleményében azzal indokolta döntését, hogy a tálib kormány továbbra is menedéket nyújt „bűnözőknek és terroristáknak”, és ezzel rossz színben tünteti fel az iszlámot. Szaúd-Arábia bejelentette, hogy nem hajlandó az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátani katonai légi támaszpontjait egy esetleges Afganisztán elleni hadművelethez, de az amerikaiak abban reménykednek, hogy sikerül jobb belátásra bírniuk fő muszlim szövetségesüket. (Lapjelentések szerint ez meg is történt, ám utóbb a szaúdiak cáfolták a hírt.) Egyiptom: Az Egyesült Államok másik fő arab szövetségese, amely azonnal kifejezte hajlandóságát az antiterrorista kampányban való részvételre. Hoszni Mubarak elnök azonban országa támogatását az izraeli-palesztin válság megoldására tett őszinte amerikai kísérlettől tette függővé. Egyiptom évente több mint 2 milliárd dolláros segélyben részesül. Jordánia: A terrorista sejtek felszámolásában élenjáró királyság terrorista hálózatokról szóló titkosszolgálati adatokkal támogatja az amerikai hírszerzést. A jordániai hatóságok megerősítették a hazájukban lévő amerikai és izraeli külképviseletek védelmét. Az amerikai szenátus a héten elfogadta azt a régóta várt javaslatot, amely feloldotta a Jordániát sújtó összes kereskedelmi korlátozást. Szudán: A kelet-afrikai ország mintegy 30, terrorizmussal gyanúsítható külföldi személyt vett őrizetbe a szeptember 1-i merényletek óta. A szudáni kormány az 1998-as amerikai támadásra emlékezve igyekszik elhatárolódni a terrorcselekménytől.. (1998-ban amerikai rakétatámadás pusztított el egy vegyianyag gyárat, amelyről feltételezték, hogy vegyi fegyverek gyártásával kísérletezett.) Törökország: Az EU-s tagságra pályázó török állam engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy használja légterét és légi támaszpontjait, valamint hírszerzési információkat ígért Afganisztánról. Törökország számára az ígért 19 milliárdból eddig mintegy 10 milliárd dollár összegű hitelt folyósított a Nemzetközi Valutaalap az ország gazdaságának helyreállítására. Izrael: Az USA egyik fő szövetségese - az arab közvélemény miatt - szerény katonai, de annál valóságosabb titkosszolgálati segítségnyújtást ígért. Az Egyesült Államok évente közel 3 milliárd dolláros segélyt nyújt Izraelnek. EURÓPA: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország katonai támogatásáról biztosította az USA-t, valamint befagyasztaná országában a terrorista szálakkal gyanúsítható szervezetek bankszámláit. Európa több országában elfogatóparancsokat adtak ki az amerikai terrorcselekményekkel kapcsolatba hozható személyek ellen. A balkáni leszerelési folyamatból csapatait egyre inkább a nemzetközi terrorizmus elleni válaszlépésekre átcsoportosító Egyesült Államok szerepét a NATO európai alakulatai hajlandóak betölteni Boszniában és Koszovóban. (MTI-Panoráma) NÉHÁNY SORBAN Az MTI nyomán: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken késő este átfogó terrorizmusellenes határozatot fogadott el, az Egyesült Államok kezdeményezése nyomán. A határozat felszólítja a világ államait, hogy zárolják a terroristagyanús személyek pénzügyi készleteit, illetve csapjanak le a terrorizmust támogató csoportokra, ne nyújtsanak semmilyen értelemben menedéket se a terrorcselekmények elkövetőinek, se az elkövetők támogatóinak. A határozat egyik gyengéje - mondják nemzetközi jogi szakértők-, hogy nem tartalmazza a „terrorista”, „terrorizmus*’ megjelölés definícióját, tehát nem fogalmazza meg egyértelműen, milyen cselekmények, illetve személyek vonható itti határozat hatálya alá. • Izraeli katonák vasárnap reggel Ciszjordániában két palesztint lelőttek, három másikat pedig megsebesítettek. Az egy áldozat egy 19 és egy 50 éves munkás volt. Mindketten azon két gépkocsin utaztak, amelyekre a katonák - egyelőre ismeretlen okból - tüzet nyitottak. • Félezer bőrfejű újfasiszta részvételéve rendezett konténer,szakilőt tik fel be a rendőrök, szombaton éjszaka Szlovákiában egy Treicsenhez közen Tahiban. KosaFfalván (Papradnoj.A másfélszáz rendőr akkor avatkozott közbe, amikor a fasiszta dalokat énekkol egymás közt fasiszta jelképeket áruló és Hitlert éltető jelszavakat ordítozó résztvevők hangulata éjfél előtt igen magasra csapót.• Aszlan Maszhadov csecsen szakadér vezető közlése szerint a kapcsolatfelvétel Moszkvával már Vlagyimir Plutyin orosz elnök hétfői, fegyverletételre és a tárgyalások megkezdésére irányuló felhívása előtt megtörtént. A vezető leszögezte: a harci cselekmények felfüggesztésére csak egy átfogó békemegállapodásban kerülhet sor. Tárgyalnak, ám háborúra is készülnek (Iszlámábád / MTI) Magas rangú pakisztáni papok és az Afganisztánban hatalmon levő tálib mozgalom vallási vezetője a hétvégén közös nyilatkozatban tudatták: folytatják a tárgyalásokat. Mohammed Omar Kiálla tálib szellemi vezető és a pakisztáni vallási vezetők a dél-afganisztáni Kandahárban írták alá a megbeszélések folytatásáról szóló megegyezést - közölte a tálib kormány konzulja Karacsiban. Az illetékes szerint a felek az együttműködés távlatait kívánják megvitatni a további tárgyalásokon. Legutóbbi megbeszéléseiken Oszama bin Ladenről, a szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrorcselekmények feltételezett első számú megszervezőjéről a vallási vezetők nem is ejtettek szót - állította a pakisztáni küldöttség egy tagja a Reutersnak. Az illető úgy vélte, hogy a mellá nem fél a háborútól Amerikával. • Tálib vezetők Afganisztán több tartományában rendeztek gyűléseket vasárnap, hogy az ország népét felkészítsék az Egyesült Államok esetleges támadása elleni honvédő háborúra. A kabuli rádió jelentése szerint a hivatalos tálib személyiségek szombaton legkevesebb nyolc tartományban találkoztak a helyiekkel, akik arról biztosították őket: készek a dzsihádra, azaz a szent háborúra. Washingtoni és párizsi tüntetés (Washington, Párizs / MTI) - Pacifisták, antikapitalisták, anarchisták tüntettek szombaton Washingtonban, hogy egyet nem értésüket fejezzék ki azzal a háborúval, amelyet George W. Bush ameriai elnök hirdetett meg a terrorizmus támogatói ellen. A rendőrségi becslés szerint mintegy kétezer ember „Az imperializmust romboljátok le, ne Afganisztánt” feliratú transzparensek alatt vonult, másutt pedig úgy azonosították magukat a jobbára eltakart arcú tüntetők, hogy „Antikapitalisták a háború, a rasszizmus, a terrorizmus és a tulajdon ellen”. Mint a Reuters jelentette, néhányak palesztin zászlóval vonultak. Párizsban az afgán nőknek jogokat követelő tüntetők meneteltek néhány ezren, békét, demokráciát sürgetve Afganisztánban. Mintegy 150 politikai, emberi jogi szervezet, párt, szakszervezet csatlakozott a megmozduláshoz, amelynek résztvevői nyilatkozataikban ugyan elismerték, hogy Afganisztánt a táliboktól segítség nélkül nem tudják megszabadítani, de a polgári lakosság megkímélését szorgalmazták egy amerikai megtorló akció esetére. A legjellegzetesebb jelszó a transzparenseken így hangzott: „Se tálibokat, se bombázást”. Sokak emelték magasba a nemrég meggyilkolt Ahmed Sah Maszúd parancsnok portréját - adta hírül az AEP. Bin Laden nevelőanyja a párizsi amerikai kórházban (Párizs / Hilu Anna / MTI) Oszama bin Laden nevelőanyját a New York-i és washingtoni öngyilkos merényletek másnapján, szeptember 12-én diszkrét körülményektől övezve vették fel az elegáns párizsi Hopital américain onkológiai osztályára, ahol öt éve rendszeresen jelentkezik rutinellenőrzésre - értesült a Le Point. Az elitkórház, amely jómódú betegei körében gyűjtést rendezett az amerikai terrortámadások áldozatai számára, értesítette a különleges páciens érkezéséről a bűnügyi rendőrség terroristaelhárító részlegét. A lap rendőrségi körökből úgy tudja, hogy a kórház falai közötti elbeszélgetésre is sor került az idős özveggyel, de hivatalos formát a találkozó nem öltött. A párizsi hetilap exkluzív információi szerint Al-Kalifa bin Laden nem szülőanyja a nemzetközi terrorakciók értelmi szerzőjének elkönyvelt Oszamának, de kiskorától ő gondozta. A népes szaúdi milliárdos család egyes tagjai egyébként sűrűn megfordulnak a francia fővárosban, Oszama két nővére lakást is tart fenn a divatos XV. kerületben. Egyik bátyja pedig épp az amerikai kamikázetámadások hetén járt hivatalos üzleti tárgyaláson Párizsban és az Intercontinentalban bérelt lakosztályt. Oszamának állítólag 52 testvére és féltestvére van, apja ugyanis a Szaúd-Arábiában érvényben lévő ősi muzulmán szokásnak megfelelően négy hivatalos feleséget és számos élettársat tartott. A família 17. gyermekeként született Oszamával családja állítólag nem tart kapcsolatot, mióta 1993-ban megfosztották szaúdi állampolgárságától, s előbb Szudánba, majd Afganisztánba emigrált. Az amerikai hírszerzés, az FBI vezetése gyakran találkozik a médiával, ám konkrét adatokkal ritkán szolgál Félmillió dollár a terrorakciók előkészítésére (Washington / MTI) - Az egyesült áillamokbeli célpontok szeptember 11-i megtámadásának gyanúsítottjai körülbelül 500 ezer dollárt költöttek a művelet előkészítésére - jelentette szombaton a The Washington Post. A pénzt az amerikai napilap kormányzati forrása szerint egyebek között szállodára, autóbérlésre, repülőutakra költötték. Az összeg jelentős része a Világkereskedelmi Központra támadó egyik repülőgép eltérítőjéhez, a 33 éves Mohamed Attához kötődik. Atta egy időben Németországban élt. A lap azt is megtudta, hogy a gépeltérítők közül négyen bizonyosan Oszama bin Laden, afganisztáni táboraiban kaptak kiképzést. A hatóságok egyértelmű kapcsolatokat"találtak" a 19 feltételezett gépeltérítő nagy része és bin Laden között. A lap úgy értesült, a jelenlegi információk szerint a támadások tervezését évekkel ezelőtt megkezdték, az előkészítés eleinte az óceánok túloldalán, Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Arab Emírségekben és Afganisztánban folyt. A tervezés legfontosabb része feltehetően Hamburgban zajlott le - idézi a hépet a Reuters. A WTC elleni támadás csaknem 40 milliárdba kerül (New York / MTI) Városi és szövetségi illetékesek becslése szerint mintegy 39 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államoknak a Világkereskedelmi Központ (WTC) két tornyának terrorakcióban történt elpusztítása. Hetente százmillió dollárt emészt fel a hozzávetőleg 1,2 millió tonna rom eltakarítása, a tisztítás. Eddig mintegy 130 ezer tonna törmeléket szállítottak el a szomszédos Stalen Islandre. Az ikertornyok rekonstruálása is milliárdos tétel: ez idő szerint több mint 8 milliárdra taksálják, de minden attól függ, hogy mit építenek a szeptember 1-én összeomlott épületrendszer helyére. Ugyancsak milliárdokban számolják a személyi kiadásokat, vagyis a túlórák térítését, ami a napi 24 órán át mozgósított rendőröknek, tűzoltóknak jár. Rudolph Giuliani New York-i polgármester szerint egyedül a romeltakarításhoz 9 hónapra egy évre lesz szükség. A Broadway sztárjai különféle rendezvények keretében fejezik ki együttérzésüket a terrortámadás áldozatainak ______hozzátartozóival__________ Magyarországon közel tízezer muszlin él, legtöbben a fővárosban, Egyesült Államok elleni szeptember 11-i terrortámadást. Vallásukat, szabadon gyakorolják, a mecsetekben és imahelyeiken a békéért imádkoznak ezekben a napokban. A felvétel a Hernád utcai imán készült. Fotó: Kovács Tamás / MTI • ■ "•fT• \ ♦ '■t.txlL MtW! 0 ** j lnYlÉjjlffiSrijjf 'UH s ők egyöntetűen elítélik azf 'w ■ aft fSM