Romániai Magyar Szó, 2002. május (14. évfolyam, 4112-4139. szám)

2002-05-03 / 4112. szám

honi valóság • hírek 2002. május 3. Boldog szülinapot, csigák! Nem is oly véletlen, hogy a „véletlensze­rűen adagolt ifjúsági folyóirat”, a Sepsiszent­­györgyön megjelenő Csigalépcső éppen Szent György-napokra jelent meg. Idén már har­madszor. Véletlenül januárban, aztán már­ciusban, no meg most. S ez a most jelentette a totyogó kor elérését a lap számára, melynek munkatársai nagy lélegzetet véve a városnapi programok keretében farkasszemet néztek ol­vasóikkal. S végre megtudhatták, hogy az ifjúság, akiknek készítik a lapot - hál istennek saját szórakozásukra is, és ezért jó, mert hát nem kapnak érte egy árva fity­inget sem (azaz a munkáért) - olyan 20 és 40 közöttiek. Szó­val nem a tinik a vevők rá. Begyűltek a talál­kára 60-70-en, és ha a szerkesztők ártatlan csevelyre számítottak, megjárták, hiszen egé­szen komoly kérdésekre kellett válaszoljanak. Nem tortás, csak boros szülinap volt, s talán tudják már a csigák, hogy ezentúl (is) hogyan tovább. De hadd soroljunk fel néhány „csigát”: Szonda Szabolcs, akit nyilván nem kell bemutatni olvasóinknak. Klárik Attilát sem, aztán Béres Károly, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese, s a grafikával bravúrosan bánó Toró Attila. Az áprilisi szám sem okoz csalódást a véletlenszerűen megjelenő Csigalépcsőre váró olvasóknak, hiszen minden van benne - ami kell -, ezúttal főként a Sepsiszentgyörgyről szóló vallomások túlsúlyosak - néhol túl őszinték, ami szintén nem baj, mert az a jó a csigában, hogy jó ráérősen mindent el lehet mondani benne. A lap jó, és jó hogy megérte az egy évet - nem mintha nem érdemelné meg, de manapság már azon csodálkozunk, ha valami nem bukik meg a pénz hiánya végett. Várjuk a folytatást - és ez sem véletlen. ÉLTES ENIKŐ Élet-ki \\U |R­ímnep elölt Agilis marosvásárhelyi polgármeste­rünk, Florea doktor azt állítja: ortodox húsvétkor egyetlen koldus sem fogja meg­zavarni a templomokba áramló hívőket, mert majd ő odaállítja a „gárdiánokat”, mai magyar nevükön: polgárőröket, hogy zavarják el a kéregetőket az imaházak környékéről, küldjék vissza őket oda, ahonnan jöttek. No, nem Arról van szó! Hanem a helységre gondolt a doktor úr. Ezt a kis „hermonikást” például valahova Fogaras környékére kellene visszatolon­­colni... A vásárhelyi főtéri flaszteren egy raffiaszatyron kuporog és harmonikázik. Magyarul egy szót sem tud. Járja az országot. Bizonyára egy pénzéhes, vagy csak kilátástalanul deklasszált, esetleg alkoholista felnőtt (tán több) él meg abból, amit kartondobozkájába hullatnak a járókelők. Mert sűrűn dobigálnak... Mintha épp ellentmondanának a polgár­mesternek, bár fogalmuk sincs arról, hogy mi, serény sajtosok éppen a nekünk szer­vezett tájékoztató eligazításról rajzottunk ki, ahol megtudtuk, hogy a város meg lesz tisztítva a koldusoktól. Csakhogy felte­vődik a kérdés: a kis „hermonikás” kol­­dus-e, vagy egy fajta szolgáltatást végez? Hiszen nem mondja, hogy „kérek”, tehát a szó legszorosabb értelmében nem kéreget, hanem valamiféle melódiát csikar ki a szedett-vedett hangszeréből, mely holmi gyenge utánzata a harmonikának. De nem csak erre gondoltam, amikor szolgáltatást említettem. Hanem arra, hogy­ az emberek az ötszázas, ezres érmék potyogtatásakor parányi üdvösségrészecskéket vásárolnak - legalábbis azt hiszik, hogy ha ötszáz vagy ezer lejre jók voltak, akkor pici lépést tettek a lelki béke, az üdvözülés felé. Mármint azok, akik hisznek az ilyes­miben. A kis krapek tehát egy társadalmi szükségletet elégít ki, ugyanakkor meg­lehet, eltart egy egész családot. A dolgok soha nem egészen feketék vagy egészen fehérek, mint ahogy azt a polgármester úr magában hiszi. Nem minden koldus spekuláns, és nem minden városlakó dühös, ha koldust lát. A pöttöm amatőr zenész egyelőre a héten nyugodtan nyekergette hangszerét. Húsvétkor viszont lehet, hogy mostohán bánnak majd vele a feketeruhások, akikről egyébként a köz véleménye esetleg sokkal lesújtóbb, mint a koldusokról. Hiszen egyebet sem csinálnak, mint hogy pök­hendin járják a várost, és semmi haszon belőlük. Ezért a semmiért viszont fizetést kapnak. Kép és szöveg: MÁTHÉ ÉVA ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ara Nem zökkenőmentes együttműködés A Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését tartották meg Zilahon április utolsó hétvégén. A költségvetési kérdésekről szóló zárt vitát követően Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke az egy évre szóló PSD és RMDSZ együtt­működési megállapodást, illetve a protokollum helyzetét ismertette, annak pozitívumait és negatívumait is kihangsúlyozva. Kijelentette, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés, s bár nem tette mérlegre a helyi szintű megállapodásból eredő előnyöket és hátrányokat, egyelőre több pozitívum észlelhető. Idén először élt szabadon a nemzeti szim­bólumok használatával a szilágysági magyar közösség a március 15-ei ünnepségeken. Zilahon is élnek az anyanyelv használatával a polgári esketéseken; a prefektúrán, megyei tanácsnál s az utóbbinak alárendelt művelődési intézményeken kifüggesztették az intézményeket magyarul is megnevező táblákat, akárcsak a kétnyelvű helységnévtáblákat. Zilahon viszont csak polgár­­mesteri ígéret van, de a határidő lejárta után közel két hónappal sem történt semmi. Pozitívum ugyan­csak, hogy Szilágy megyében zavartalanul és kellő nyíltsággal tevékenykednek a Magyar Igazolványt igénylők számára létesített infoirodák; más kérdés, hogy csökkent a kérelmezők száma, többen ezt a tavaszi idénymunkák kezdetével magyarázzák. Elégedetlenséget fejezett ki pár küldött amiatt, hogy a legkorábban igénylők még nem kapták meg a Magyar Igazolványt, amiért viszont nem az infoirodákban tevékenykedőket nevezhetjük hibásaknak. Nem sorolható a pozitívumok sorába az erdők visszaadásának üteme, jóllehet a protokollumban a folyamat meggyorsítása is szerepel. Elhangzott, hogy nemcsak az erdészeti hivatalokkal van gond, az érintettek sem készítették el időben a visszai­gényléshez szükséges dokumentumokat. A kisebbségi kultúra anyagi támogatása is szerepel a megállapodásban, első jelként a zilahi EMKE- ház javítására a helyi tanács jóváhagyott ötven­millió lejt. A protokollum betartására a PSD és RMDSZ részéről 5-5 tagú bizottság ügyel fel. Az együttműködési megállapodásra vonatkozó operatív tanácsi határozatot az MKT egy tartóz­kodással elfogadta. A Vajdaságban járt RMDSZ-küldöttség tag­jaként Seres Dénes röviden tájékoztatta az MKT tagjait a Szabadkán tartott megbeszélésekről, a délvidéki magyarság körében tapasztalt, a ha­zaiakhoz hasonló gondokról, az ottaniak igényéről erdélyi testvértelepülési kapcsolatok létesítését illetően. Dr. Széman Péter, az MKT elnöke annyit közölt, hogy 30 vajdasági orvost látnak vendégül júniusban Szilágysárm­lyón és környékén. FEJÉR LÁSZLÓ Cseres Tibor Napok, szavalóversennyel A Cseres Tibor Napok, amely április 26-án hagyo­mányosan koszorúzási szer­tartással kezdődött a nagy író Gyergyóremete központ­jában álló emlékművénél, va­lódi élményt nyújtott szín­vonalas szavalóversenyével: szinte valamennyi gyermek oly tisztán, szépen ejtette a szavakat, oly megértéssel és átérzéssel adta elő a verset, hogy nagyon nehéz volt rang­sorolni teljesítményüket. A szervező Fráter György Álta­lános Iskola diákjai mellett részt vettek a versenyen a szentesi Petőfi Sándor iskola diákjai Magyarországról, a ditrói Siklódi Lőrinc, a gyer­­gyószentmiklósi Fogarassy Mihály, valamint a csutak­falvi Balás Jenő iskola tanu­lói. A gyerekek szabadon vá­lasztott verseket adtak elő, felvonultatva Petőfi Sándor­tól Adyig, Wass Albertig és Szilágyi Domokosig irodal­munk költőit. A szűri a két korcsoport­ban összesen 15 díjat osztott ki. Az V-VI. osztályosok há­rom első díjasa: Nógrádi Fanni (Szentes), Kolozsi Zsófia (Ditró), Nagy György Emília (Remete); a VII-VIII-asok két első díjasa: Köröndi Péter (Szentes), Köllő Csilla Éva (Ditró) a pontozások maxi­mumát érték el, de a többi díjazott pontszáma is a tize­desek töredékével volt keve­sebb. A gyergyóremetei önkor­mányzat nemcsak fő támo­gatója volt a Cseres Tibor Napok rendezvényeinek, de Laczkó Albert Elemér polgár­­mester végig ott volt a szava­lóversenyen, és a díjkiosztó ünnepségen egy nagyon szép gondolatot fogalmazott meg: „A művészet ereje lebontja a bennünk levő félelmeket”. A szavalóversennyel egy időben a IV. osztályosok anya­nyelvi vetélkedőt tartottak, és népi gyermek­játékokkal ismerkedtek. Délután a rendezvényso­rozat kórushagversennyel folytatódott a művelődési otthonban, amelyen föllépett a budapesti Homoktövis úti iskola és a gyergyóremetei iskola énekkara. Itt megem­lítjük azt is, hogy a remetei gyermekkórus I. díjat nyert április 20-án a Sepsiszent­­györgyön tartott megyeközi zenei olimpiászon. A hang­versenyen lépett fel a buda­pesti iskola két kis szavalója is, akik lemondták a részvé­telt a versenyen, hogy déle­lőtt iskolatársaikkal kirán­dulhassanak a Gyilkos-tóhoz. Este 19 órától dr. Kereső Attila mutatta be frissen megjelent Nádizenekar című új gyermekvers kötetét a remetei olvasóknak. A kötet a gyergyószentmiklósi F&F International Kiadó és Nyom­da gondozásában jelent meg. Dr. Cseres Judit Eltékozolt újszülöttek c. szakkönyvének bemutatója elmaradt, mert az író lánya nem tudott ele­g­et tenni a meghívásnak. K­önyvbemutató után a díj­nyertes szavalók újra előad­ták verseiket, majd Nagy György Zsófia - korábbi sza­valóversenyek nyertese - Kereslek címmel versösszeál­lítást mutatott be. A diák­lány jelenleg utolsó éves a nagyenyedi tanítóképzőben. A Cseres Tibor Napok április 27-én, szombaton is folytatódott: délelőtt a ven­dégek a tájházat és az író emlékszobáját tekintették meg, délután pedig az Égi madár és a Pesti háztetők c. filmeket, amelyeknek forga­tókönyvét Cseres Tibor írta. Este a kábeltelevízió sugá­rozta az író beszélgetését Berta Bulcsú íróval. A Cseres Tibor Közművelő­dési Egyesület és a helyi iskola szervezésében megva­lósult rendezvénysorozatot az önkormányzaton kívül támogatta az Illyés Közala­pítvány, az iskola szülőbi­zottsága és az Avaksy Reme­te Alapítvány. GÁL ÉVA EMESE ­ Névnap: Tímea, Irma. Egyéb névnapok: An-PFNTFK Ionella, Antónia, Horác, Fülööp, Jakab, Juvenál, Katalin, Maura, Sándor, Ténia, Timon, Timót, Vida. A Tímea név népszerűsége Jókai Mór Aranyember c. regénye bájos hősnőjének köszönhető. Jókai ezt a nevet valószínűleg a görög Eftimea, Euthymia név rövidítése révén alkotta. Az eredetileg két összetevőből álló név jelentése: jó és tisztelt. Az Irm(in) kezdetű germán női nevek önállósult német becézőjéből alakult ki az Irma név. Ez az előtag Irmin germán istenség nevével azonos. A virágkalendárium ajánlata: szép, rózsaszínű kúszó muskátli, mely egész nyáron díszíti ablakukat. Katolikus naptár: Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok ünnepe. Református naptár: Irma napja. Evangélikus naptár: Irma napja. Unitárius naptár: Irma napja. Görög katolikus naptár: Pecseri Teodóz atya napja. Timót és Mavra vértanúk napja. Zsidó naptár: íjjár hónap 21. Omer-számlálás 36. napja Jó vicc! Osztályfőnöki óra előtt: - Gyerekek, ma egy híres szexológus lesz a vendégünk, aki nemi felvilágosítást tart. Tessék felkészülni kérdésekkel! Pistike feltartja a kezét: - Tanárnő kérem, aki volt már nővel, az kimehet focizni? (Gyergyói Kisújság, 15/2002) Európai Tavasz (Zilah / fejér) • Ezzel az elnevezéssel több napos szó­rakoztató rendezvényt tarta­nak Zilahon május első har­madában a prefektúra­ és a polgármesteri hivatal jó­voltából. A rendezők jó zenét, nemzedékek futóversenyét, valamint „politikai futballt" ígérnek, különféle vetélke­dőket. A városvezetés „édes versenyre" szólította a cuk­rászokat, készítenék el az „Európa-tortát", a szabad té­ren pedig mindenféle kü­lönlegességgel léphetnek föl. Az első nagyobb szabású Eu­­rópa-napot 1996-ban tartották a városban, de nem rendezték meg minden évben. Évszakra hangolt (Székelyudvarhely / oláh) • Kertészeti szakvásár volt a városban. A Polgármesteri Hivatal és az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége szervezésében a Márton Áron téren tartották ezt az évszakra hangolt vásárt. Az alkalomból kertészeti gépek és felsze­relések, öntözőberendezések, vetőmagok, takarmány- és virágmagvak, örökzöld és sziklakerti növények, díszfák és­­cserjék, gyümölcsfák és szakirodalom tétettek köz­szemlére. Kié a felelősség? (Temesvár / pataki) • A 18 éves temesvári Delia-Anca Gabriela Sili, aki alig két hó­napja szerzett hajtási jogosít­ványt, borzalmas közlekedési balesetben megölte a szüleit. Április 27-én délután indult útnak a Sili család, a Sági úton alig hagyták el a várost, amikor egy ideges sofőr villogni kezdett mögöttük, hogy váltsanak sávot. A kez­dő sofőr elvesztette uralmát a jármű felett és a Dacia Nova gépkocsi kicsúszott a nedves útról, neki az első fának. A baleset következményei tra­gikusak: Calin és Maria Lili, a lány szülei életüket vesz­tették... De vajon csak a 18 éves lány felelős a balesetért? Hogyan szerezhetett jogosít­ványt a 18 éves lány, aki fé­nyes nappal, négysávos mű­úton nem tudott sávot váltani ,és egyenesben tartani az au­tót? Jóváhagyták az elbocsátásokat­ ­Nagyvárad­­ ballal • Május 1- jétől a nagyváradi hőerőmű 1675 dolgozójából 750-et bocsátottak el két hónapos felmondási idő­vel, ezt fogadta el többek között az áprilisi helyhatósági ülésen a város tanácsa. A nagyváradi hőe­rőmű átvétele utolsó fázisához érkezett, folyamatos tárgyalások eredményeként április 25-én hét tagú bizottság a városi tanács nevében aláírta a hivatalos proto­­kollumot és azt a záradékot, melyben kikötik, hogy ha nem teljesülnek a város feltételei, az okmány érvényét veszti. A hőerőműnek 1­1 tagú vezető­­testülete­ lesz, amelybe a régi igazgatón kívül városvezetők, például Petru Filip polgármester, és városi tanácsosok kerültek. A 2- es számú erőmű bezárása miatt mondanak fel az ott dolgozók­nak. Sok román bízik az RMDSZ- ben (Szatmárnémeti­­ sike) • Érdekes felmérést végzett egy teljes hónapon át a legna­gyobb példányszámú helyi román lap. Az Informatia zilei 1470 embert kérdezett meg többek között arról, hogy mennyire bíznak ismert helyi vezetőkben, illetve a külön­böző pártokban. Érdekvédel­mi szervezetünkre 49 száza­lékuk, messze többen válaszol­ták azt, hogy bízom benne, mint amennyi a Szatmár megyében élő magyarok aránya, ami tíz éve is 40 százalék alatt volt. Ez arra utal, hogy mifelénk sok ezer román számára nép­szerű az RMDSZ, illetve az, amit megjelenít. Ennél na­gyobb támogatottsága (53 százalék) a kormányzó párt­nak van, viszont a parasztpárt alig 2 százaléknyi rokon­­szenv-szavazatot kapott. Ha holnap volna választás, akkor az RMDSZ a választók 34 százalékának voksát kapná Szatmár megyében, 11 száza­lékkal többet, mint a SZDP. A vezető személyiségek listáját Gheorghe Ciocan prefektus vezeti 57 százalékos szim­pátiával. Horea Anderco Szat­márnémeti polgármestere 48 százalékot kapott, Riedl Ru­dolf alprefektus és Ilyés Gyula alpolgármester egyaránt 38 százalékot. _ , . . . ■ Április 29-május 2 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Az RMDSZ kiharcolta Ini­línil Stl USDQfl az egyházi javak visszaszolgáltatását az SZDP-től. A keményfejű Markó Béla addig unszolta partnereit, míg célt ért (Jurnalul national). ■ Egy éven belül újabb személyazonossági cserére kerül sor, amely betöltheti az útlevél szerepét is (Jurnalul national). ■ Május 31-ig hosszabbította meg a kormány az adóbevallási ívek feletelének határidejét (Jurnalul national). ■ Egy iasi-i apa feltételezhetően megmérgezte kiskorú fiát, hogy milliárdos örökségének tulajdonába juthasson (Jurnalul national). a A kormány egyelőre nem tudja eldönteni, mi lenne a jobb: a kemény lej vagy egyenesen az euró bevezetése (National). ■ Vasúdban a volt parasztpárti szenátort, Gh­eorgh­e Pavalascut azzal vádolják, hogy szexuálisan zaklatta egyik tanítványát (National). ■ A kormány harcot indít a magas piaci árak ellen (National). ■ 11,4 millió dollár fejében a Marco International a slatinai Alro többségi részvénytulajdonosává vált (Ziua). ■ A Metropol biztosító társaságnak felfüggesztették azt a jogát, hogy újabb életbiztosításokat kössön (Ziua). ■ Felszökött a benzin ára. Literje a minőségtől függően meghaladja a húszezer lejt (Ziua). ■ A Distrigaz és a RomTelecom 3,5 millió lejes húsvéti prémiummal lepte meg alkalmazottait (Ev. zilei). ■ 245 tanuló azt állítja, hogy a román irodalmi tantárgyverseny országos eredményeit meghamisították (Ev. zilei). ■ Bartolomeu Anania ortodox érsek megorrolt Funarra, mert az a trikolór színeiben készült gyertyákat osztogat román húsvét előtt. Nem a színekkel, hanem a... konkurenciával van baja (Ev. zilei). ■ Húsvéti prémiumok mások pénzén a nagy állami egyedáruságoknál (Adevarul). ■ Az SZDP erdélyi miniszterei kioktatják az RMDSZ-t a vidék jellegzetességeiből (Adevarul). ■ Ion Iliescu államfőt az influenza ágynak döntötte (Ev. zilei). ■ A Targu-Carbunesti-i szülészeten egy újszülött köldökzsinórját... másnak nézték a nővérek, emiatt az apa, akit arról értesítettek, hogy fia született, nem hajlandó kislányát hazavinni (Ev. zilei). ■ Az Eb-n éremhalmazt gyűjtő tornászok prémiuma mindössze 125 millió lej, amikor egy névtelen labdarúgó is évi 5,7 milliárd lejt keres (Ev. zilei). ■ Vasile Lupu és pártja, a Keresztény Néppárt utcai tüntetésekre hívja fel az ellenzéket, a szakszervezeteket, a civil társadalmat (Ziua). ■ 15 ezer román építőmunkás dolgozhat hivatalosan Izraelben (Jurnalul national). ■

Next