Romániai Magyar Szó, 2002. július (14. évfolyam, 4170-4200. szám)

2002-07-01 / 4170. szám

honi valóság­­ hírek 2002. július 1. A Gyermekbarátok Mozgalomról Szombati lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy Együtt Európában a gyermekbarát társadalomért mottóval szervez Sepsiszentgyörgyön a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma tíznapos nemzetközi fesztivált ausztriai, magyarországi és romániai résztvevőkkel. Vezetőjüknek, Hanti Vilmosnak a tájé­koztatója alapján most magát a mozgalmat ismertetjük dióhéjban. Elöljáróban annyit, hogy maga a mozgalom nemzetközi szerveződés, kezdetei a XIX. század második felére nyúlnak vissza. Az első Gyermekbarát Egyesület 1887. december 26-án alakult a szabad­­kőművesek kezdeményezésére. Jelenleg közel félszáz országban vannak jelen világszerte. Az I. Világ-gyer­meknapot 1931. július 19-én tartották, Bécsben. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elődje 1917-ben alakult meg, az I. világháború utáni gyermeknyomor enyhítésére, alapvetően szociál­demokrata háttérrel. A szabadkőművesek gyermekbarát hagyományait folytatva, a monarchiában már jól működő hasonló osztrák gyermekszervezet struktúrájának mintájára épült. Területi szervei működtek egykor a mai határon túli területeken is, többek között Fiumében, Kassán, Kolozsvárott, Nagyváradon, Selmecbányán, Szabadkán, Temesváron és Újvidéken. Ausztriában 1908. február 23-án alakult meg. Romániában jelenleg nincs szervezete. A magyarországi szervezet jelentősen közreműködött a modern gyermekvédelem és a demokratikus gyer­meknevelés megteremtésében. Az 1920-as években - nemzetközi táboraiban - a gyermekköztársaságok működtetésével a gyermekjogok érvényesítésének Európán is túlmutató első lépéseit tette meg. A gyermekbarát egyesületet 1944-ben szélsőjobbról tiltotta be a nyilas belügyminiszter. A háború után még egy-két­ évig működhetett, majd 1948-ban a szélsőbal szüntette meg, mint jobboldali szervezkedést. A rendszerváltás teremtette meg a lehetőséget, hogy a sokat üldözött, kevésbé méltányolt gyermekérdekű szervezet 1992-ben ismét újjáalakulhasson. Fő célja a gyermekek testi, lelki és szellemi nevelése, közre­működés szociális ellátásukban, érdekeik képvi­seletében. Fő elve a humanizmus, a bizalom, a belső és a társadalmi béke, a magyar és más népek megbe­csülése, a természet szeretete, a környezet védelme, a demokrácia, a szabadság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás, az ateista és a vallásos világfelfogás pluralizmusa. Jelenleg országos lefedettsége öt régió 66 településén van jelen. A szervezet teljes jogú tagja a Nemzetközi Sólyom Mozgalom - Szocialista Nevelési Internacionálénak (IFM­SEI). Már több mint egy éve adja ebben a szervezetben a Közép-Kelet-Európáért felelős alelnököt. 1997-ben először rendezte meg a térségben - Zánkán - 36 ország gyermekeinek részvételével a gyermekek világtalál­kozóját. Vendégként meghívást kaptak kárpátaljai és erdővidéki (székelyföldi) gyermekek is. Már újjáala­kulásától kezdve sokféle kapcsolatot alakított ki a határon túli magyar gyermekekkel: Bátyúban, Szabad­kán, Nagyváradon, Baráton és Sepsiszentgyörgyön. A Magyarországi Gyermekbarátok a gyermekjogok érvényesítésében egy évtized alatt elismert nemzetközi hírnévre tettek szert. Egy példa: az osztrák és a magyar gyermekbarátok 1998-ban közösen indították kampá­nyukat az erőszakmentesebb tévézésért. A magyar gyermekbarátok föllépésének eredménye, hogy négy éve megjelentek a képernyőkön a szülőket tájékoztató piktogramok. Romániával is felvették a kapcsolatot. Idézünk abból a levélből, amelyet 1997-ben az akkori államelnök, Emil Constantinescu írt a magyar gyer­mekbarátok elnökének: „Számunkra Romániában a gyermekek védelmezése elsődleges szempont, (...) ezért hoztuk létre a Gyermekeink elnevezésű prog­ramunkat, amelyet személyesen koordinálok. Mellékelek egy programvázlatot és örülnék, ha együttműködnénk.” A Sepsiszentgyörgyön 2002. június 29. és július 7. között megrendezett találkozó az I. Nemzetközi Gyer­mekbarát Fesztivál. A szervezők szándéka szerint a kulturális, szórakoztató és sportprogramok mellett a gyermekek együttes tevékenységben határozzák meg a tábor idején mindazokat a kérdéseket, amelyek közös életüket Európában jobbá tehetik. Ezért adták A gyermekjogok fesztiválja nevet is a rendezvénynek. A fesztivál végére közös nyilatkozatot készítenek azokkal a javaslatokkal, amelyeket fontosnak tartanak a gyer­mekjogok további érvényesítésére az ENSZ Gyer­mekjogi Egyezménye alapján, és elküldik a három ország miniszterelnökeinek. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a fesztivál keretében ünnepli létrejöttének 85. és újjáalakításának 10. évfordulóját is. A 80. évfordulójukkor - A gyermekbarát társadalomért címmel - kötetet jelentettek meg a mozgalom történetéről, gazdag dokumentummelléklettel az 1917-1997 közötti időszak­ról. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elér­hető levélben (postacím: HU-1701 Budapest, Pf. 244). Tel./fax: 0036-1 -2823852, az elnök mobilja: 0036-20-9226664, e-mail: hanti@matavnet.hu. Hon­lap: www. gyermekbarát ráu ■ GUTHER M. ILONA Kisvárda XIV. TEMETETLEN LÖVÉSZÁRKOK Kovács Levente rendező, szí­­niakadémiai tanszékvezető sze­rint „a lövészárkok betemetése” lenne a Marosvásárhelyi Nem­zeti Színház Csirkefej-előadá­­sának rendeltetése. Egyetértünk vele, csak más lövészárkokra gondolunk. Nem a marosvá­sárhelyi magyar társulat körüli sáncokra, sőt, még a színházon belüliekre sem. Azok apróságok amellett, amiről a darab szól. A szocialista világ által átvett, gon­dosan megőrzött, mindenre kiterjesztett és ránk testált sánc­rendszerre, az embert embertől elválasztó lövészárkok hálójára. A gyűlölet világából maradt em­bertelen viszonyokra, s az azokat fenntartó mentalitásra, amelyek hordozói: a totalitarizmus által beteggé, torzszülötté, emberi fo­gyatékossá tett lények. A szo­cializmus idején városra terelt iszonyú tömeg micisapkás, mos­­datlan, tökmagozó, magukat hü­lyére ivó, folyton öklét rázó hor­da. S az árnyékukban élők. Akik mindenkit irigyelnek, minden­kitől tartanak, mindenkit besúg­nak, ellenségnek vélnek mindent, ami él és mozog. Ezeket kell kezelnünk, ápolnunk, gyógyíta­nunk - többek között úgy, hogy betömjük a lövészárkokat. Mert­ ha nem, akár jövőnknek is te­kinthetjük a Vénasszony sorsát­­ és a Srácét, akit gyilkosnak ne­veltünk - a párt és a munkás­­osztály, és a megfélemlítettek, mindannyian. De ez ma már lényegtelen, hogy ki... Spiró György, a szerző azt ál­lítja: „az öregasszony én va­gyok”. A nem éppen patyolat­­tiszta áldozat. A darab az Éjjeli menedékhellyel rokon - állítja Kincses Elemér, a rendező. Igaza van: olyan mélyre csúsztunk, mint Gorkij nyomorultjai; olyan sötét csapdába, amelyből senki sem távozhat a saját lábán, ha­nem ahonnan viszik­­ a börtönbe, a temetőbe... A lét itt haláltánc, a szárnyalás rovarok röpte. Itt minden Isten hiányától terhes, Istenért kiált, kár befogni a fülünket! Az előadás akkor hat, amikor megmutatja ezt a csap­dát, és akkor hamis, amikor nem vállalja ezt, és nem gondolja tovább. Amikor kisrealista maní­­rokba menekül előle, vagy az általában­ ábrázolásba. Ez teszi felemássá a legnehezebb szerep, a Vénasszony megformálását. Alakítója, Balázs Éva akkor jó, amikor a lelki vénséget kívánja érzékeltetni, és sikerül is ez neki; és akkor hamis, amikor a testi vénség­­ a klinikai eset repro­dukálása, utánzása a fő cél; ez utóbbi fölösleges. Balázs Éva jó megoldásai szinte kivétel nélkül, a többiekkel való kapcsolataiban születnek, a csapda­helyzet átélé­sekor, a hamisak pedig amikor szólózik. Az előadás nagy erőssége Katona László (a Srác) alakítása. Elsősorban itt hoz újat a maros­vásárhelyi előadás, különöskép­pen emlékezetessé téve a ja­vítóból hazajött fiú rajzát. Első perctől kezdve látszik rajta, hogy jobbra érdemes, elesett, szeren­csétlen - aki „műtrágár beszéd­del” kompenzál. Ezért vagány­­kodik... Hogy a sivárságban - a javító intézetibe és az otthoniban - egyáltalán élni tudjon, egy szentet teremt magának, egy másik, igazi apát, és megöli azt, akire ráfoghatja, hogy veszélyez­teti ennek az ideálnak a létét, szétpukkasztja azt. A mindent látó és mindent figyelő Vénasz­­szonyban véli megtestesülni ezt a veszélyt. Pontosan abban, aki sze­reti őt, aki igazán törődne vele. Ez a tragédiát kiváltó tévedés. Újat hoz az előadás az Apa rajzában is. Czintos József, vagy tíz évvel ezelőtt, a szatmári szín­ház előadásán, hiteles alakítást nyújtott. Dőltünk el a röhögéstől, olyan jól exponálta a kom­munista világ kiemelt hőse, a melós bunkóságait. Ekkor kine­vettük őt magunkból. Igen ám, de Szélyes Ferenc ugyancsak hiteles alakítása rávezet arra, hogy e bunkó valóságost fekete lyuk, mindent elnyel. És falsot kap, elpusztul - ganéjjá válik minden, amihez csak hozzányúl: asszony, gyerek, szomszéd, a számára elérhető világ. És ezt látva, kevesebbel röhögünk, ke­serűvé válik a nevetés. Az Apa egyetlen igazi partnere Törzs, a rendőrőrmester (Kárp György) és Közeg, a beosztottja (Zayzon Zsolt). Rajtuk viszont lehet rö­högni most is! Sőt! Mert, miként valóságbeli megfelelőik, még nevetségesebbé váltak a hosszúra nyúló tranzícióban. Az ő jelen­létükben öli meg Srác a Vénasz­­szonyt - és biztonságunk őrei észre sem veszik. Akárcsak az életben... Arra viszont szerfelett büszkék, hogy néhány perc múlva kézrekeríthetik a karnyúj­tásnyira lévő szerencsétlen gyilkost. Gond van a Tanárral és a Nő­vel. Kilyén László, láthatóan, nem tudott eligazodni e rövid, vázla­tos és hálátlan szerepben. Felte­hetőleg a rendező sem. Ezért aztán lett egy tanár, úgy általá­ban... A Nő pedig, Fülöp Bea játszotta túl finom színeket hasz­nálva, valahol feleúton tart. A lö­vészárkok között teljesen elma­­gányosodó asszony lenne a téma, aki nem pénzért fekszik le sok­akkal, hanem menekülésként ön­magától, helyzetétől, szoron­gásaitól, rémképeitől - amikkel teli van a modern nőnek nevezett lény. S e képhez keményebb színek is kellenek, nagyobb ár­nyalati kontrasztok. És bátorság­­ az alakítónak. Talán meglesz... ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN 11 ezer ha maradt megmunká­­latlanul Teljében az aratás, de az átlagtermés gyenge Bihar megyének körülbelül 50 ezer tonna fehérbúzát kell meg­termelnie, hogy fedezze szükség­leteit. Idén a szárazság miatt a tavalyinál és a vártnál is rosszabb a hozam, bár a mutatók még vál­tozhatnak, hiszen a búzaaratás még csak most kezdődik. Szabó Zoltán Bihar megyei mezőgaz­dasági aligazgatótól tudjuk, hogy 9773 hektárnyi árpavetést beta­karítottak, 2600 kilogrammos hek­táronkénti átlaggal. A 760 hektáron­ termesztett őszi árpát is learatták már, s az árpáéhoz­ hasonló termésátlagot produkált a megye, ami jóindulattal sem nevezhető nagynak, főként ha számításba vesszük, hogy a Baragan után az érmelléki síkság az egyik legjobb gabonatermő vidék. Az igazgató véleménye szerint legfőképp a szárazság és a pénztelenség okolható rossz mutató miatt, mert eső nélkül nehezen fogtak szemet a kalászok, a gazdáknak és a sze­génytársulásoknak pedig nincs annyi pénzük, hogy szigorúan betartsák a technológiai folyama­tokat. Búza 57783 hektáron terem az idén, amiből a múlt heti próba­­aratások után 1500 hektárról be­takarították a termést, sokfelé 14 százalék körüli a szem nedves­ségtartalma. A sikértartalom, amelyet biztosan még nem tudnak megmondani, elég széles skálán mozog, 20 és 26 százalék között, tulajdonképpen ez dönti el, hogy mi felel majd meg a sütéshez. A Bihar megyei mezőgazdasági vezető úgy tudja, országosan 400 milliárd lejt különítettek el a gabona tárolásának támogatására, de ez még szétoszlik a megyék között. Annyit tudnak, hogy a kenyérga­bona szakszerű tárolását nyolc hónapig támogatja az állam. Ilyen gabonaraktárakkal nálunk Bihar­ban a Comcereal és a Cerealcom rendelkezik. Eladni nem érdemes, mert a 2300-2500 lejes kilogram­monkénti ár nem fedezi még az önköltséget sem. A föld megmun­kálása igen költséges. Bihar me­gyében egy ár­szántás 1 millióba kerül, kétszeri tárcsázás 800 000 lejbe, a vetés pedig 400 000 lejbe,­­ a gyomirtónak 600 ezerrel növeke­dett a költsége. További pluszt jelent a műtrágyázás, ami nélkül, mint tudjuk, a mai viszonyok között gyengébb a termés. Ez 400 ezres többletköltséget jelent. Egy kg vetőmag átlagosan 35 ezer lejbe kerül, egy hektár learatása 1 millión felüli összeg. A megyében 11 ezer hektár termőterület maradt meg, munkálatlanul. Szabó Zoltán sze­rint ez a föld azoké a szegény nyug­díjasoké, akiknek alig van jöve­delmük. BÁLLA TÜNDE HÉTFŐ Névnap: Tihamér, Annamária. Egyéb névnapok: Anilla, Anna, Annabella, Áron, Déveld, Detre, Előd, Gál, Gyula, Ninetta, Olivér, Tábita, Tibold. Tihamér férfinevünket Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály újították fel régi magyar személynévből. Valószínű, hogy a szláv Tihomir átvételéből ered, melynek jelentése: csendet kedvelő. Katolikus naptár: Olivér püspök napja. Református naptár: Tihamér napja. Evangélikus naptár: Tihamér, Annamária napja. Unitárius naptár: Réka, Előd napja. Görög katolikus naptár: Kozma és Damján orvos vértanúk napja. Zsidó naptár: Támmuz hónap 21. Jó vicc! Mai fiatalok A férfi a színházban pa­naszkodik a mellette ülőnek: - Elképesztő, hogy néz ki az a srác ott karikával az orrá­ban! - Az a fiam. - Nem az, a­násik. - Az a lányom. - De uram! - Asszony vagyok. (Hargita Népe) Elismertek egy gazdag életutat (Nagyvárad / bálla) • Egyön­tetű szavazással Tempfli József nagyváradi római katolikus me­gyéspüspököt díszpolgárává választotta a bihari megyeszék­hely. Amint már beszámoltunk róla, a Máltai Segélyszervezet nevében dr. Földes Béla városi tanácsos javasolta a püspök váradi díszpolgárrá avatását. A helyhatósági testületnek június 27-én kellett döntenie erről. A püspök igen sokat tett, nemcsak egyházáért és a magyarságért, hanem az ökuménia jegyében munkálkodott és szívén viseli Nagyvárad sorsát. Templi Jó­zsefet 40 esztendeje szentelték pappá és 1990 óta püspöke a nagyváradi egyházmegyének. Jelmondata: Petru Cristus. Aján­lója kiemelte egyházépítő és mű­emlékvédő voltát, szociális ér­zékenységét, ez utóbbinak kö­szönhetően erősítette a segély­szervezetek tevékenységét. Ren­geteg kitüntetést és nemzetközi elismerést kapott tevékenysé­géért, külföldön már több tele­pülés díszpolgárává avatták. Itt volt az ideje, hogy ezt Váradon is megtegyék. Bizakodó meteorológusok (Sepsiszentgyörgy / Kisgyörgy) • Bár Kovászna megyében a hir­telen jött tavaszutói szárazság nagyban veszélyeztette az idei termést, a meteorológusok jelen­tése szerint a közeljövőben jelen­tős csapadékmennyiségre számít­hatunk. ígéretesnek mutatkozik a megyében továbbá a gabonater­més, s a helyenkénti kisebb zá­poroknak köszönhetően a kenyér­gabona­ hektáronkénti szemhozama nem 2600 kg-ra tehető, mint ta­valy, hanem 3200-ra. De úgy tűnik, sikerül megmenteni az idei bur­gonya és répatermést is, ámde ahhoz, hogy minden téren kielé­gítő legyen a hozam, még kiá­­dlósabb esőzésekre lenne szükség... Találkozó (Csíkszereda) • Az ország legrégibb, Szent István által ala­pított és Mailáth érsek atya nevét viselő régi intézetünk növendékei Nemzetiségi Találkozóját tartják július 2-3. között a Csíkszeredai Márton Áron főgimnáziumban. Az intézet volt növendékeit és hozzá­tartozóikat szeretettel várja a Ren­dezőség. Kétszeresen jutalmazott diák a bukaresti Adyban (Bukarest) • A Romániai Magyar Szó értékes könyvjutal­mát, valamint a Sapientia Alapít­vány oklevelét és pénzjutalmát Patrascu Ioana Delia érdemelte ki a bukaresti Ady Endre Közép­iskola idei legjobb végzőseként, kuriózumként említjük­­meg, hogy a jutalmazott tanuló román nem­zetiségű és román anyanyelvű, aki azonban tizenkét éven át iskolánk növendéke volt és nemcsak hogy tökéletesen megtanult magyarul, de nyelvünk, kultúránk, nemzeti­ségünk igazi barátjává vált. Tan­testületünk nevében köszönetet mondunk az adományozóknak, Del­ának további sikereket kívá­nunk! (Az Ady Endre Közép­iskola vezetősége) A felvidéki Szövetség a Közös Célokért szervezte erdélyi látogatása (RML­SZ-tájékoztató) • 2002. június 24. és július 1. között a fel­vidéki Szövetség a Közös Célokért erdélyi tanulmányutat szervezett a Kedvezménytörvény alkalmazásá­ban segítséget nyújtó munkatársai számára. A Mézes Rudolf Vezette csoport június 25-én, kedden érke­zett Kolozsvárra, ahol találkozott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségé­nek és a Kedvezménytörvény - Tájékoztató Irodák munkatár­saival. A Bethlen Kata Diakóniai Központban lehetőség nyílt az elmúlt időszak tapasztalatainak megosztására, az eltérő alkal­mazási feltételek rövid ismer­tetőjére. Délután a csoport meg­látogatta Kolozsvár fontosabb ne­vezetességeit, ezután továbbutazott a következő helyszínre, Maros­­vásárhelyre. National Democratic Institute küldöttsége az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén (RM­­DSZ-tájékoztató) • Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Kovács Péter és Porcsalmi Bálint előadók 2002. június 25-én az Ügyvezető Elnökség székhelyén fogadták a National Democratic Institute (NDI) három tagú kül­döttségét. A megbeszélés során az NDI képviselői bemutatták azt az 5 éves programtervezetet, amely során megyei és helyi szinten kívánják képezni a politikai ala­kulatokban és civil szervezetekben tevékenykedő személyeket. Az NDI nyitott az együttműködés irányába, ami az RMDSZ és a Szö­vetséggel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet képzési programját illeti. A tervek szerint az ősz folyamán sor kerül az első közös rendezvényre. . . . ii . ■ Június 29-30­­ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Az Egyesült Államok ERESZ­TOVirod­ Stílusban bizottságának nyolc tagja - köztük Christopher Smith társelnök és Hillary Clinton szenátor - által aláírt levélben azt kérik Adrian Nastase kormányfőtől, hogy távolíttassa el a bukaresti, sármási, calarasi, valamint a jilavai börtön udvarán található Ion Antonescu-szobrokat (Adevarul). ■ A pénzügy- és az ipari minisztérium dönti el, mennyivel kell drágítani az üzemanyagot, hogy foltozhassák a költségvetést (Curentul). a A liberálisok azt várják Nastasétól, hogy (a korrupciós ügyek miatt) ellenőreit a munkaügyi minisztériumba küldje, Ion Iliescu pedig a vétkesnek találtak „illő megbüntetését” akarja (Ziua) ■ A román romákat futószalagon küldik haza Spanyolországból (Juntorul national). ■ 2,2 milliárd lej csúszópénz elfogadásáért letartóztatták a Bihar megyei munkaügyi ügynökség SZDP-s vezetőségét (Romania libera).­­ Az Armagedon II jelentés miatt az utcán letartóztatott Mugur Ciuvica ismét hallat magáról s azzal vádolja Nastasét, hogy pontosan úgy viselkedik, mint Ceausescu (Evenimetul­ zilei). ■ A magyar-román barátság a vétleneken csattan: az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozó törvény révén a mintegy 7000 négyzetméter lakfelülettel kibővített mikházai kolostor - jelenleg szellemi fogyatékosok kórh­áza-otthona - a ferences rend birtokába kerül (Cotidianul). ■ Iliescu meggondolta magát: a (médiás) inzultálást és rágalmazást nem kell börtönnel büntetni (Romania libera). ■ Az NRP Kolozs megyei elnöke azt javasolja a municípiumi tanácsnak, hogy a Marasd téren egy 26 méter magas Jézus Krisztus-szobrot állítsanak fel (Adevarul). ■ A 214 km hosszúságú Déva-Lugos-Nagylak autósztráda egy kilométerének megépítése 5-7 millió dollárba kerül majd (Romania libera). ■ A bukaresti­ autóbuszgyár, a Rocar munkásai fellázadnak „szellemi munkáltatójuk”, az SZDP ellen (Curentul). ■ A hatalom ígéretet tett Brüsszelben arra, hogy 2004-ig a Román Nemzeti Bank megszabadul a politikai befolyásolás jármától (Evenimentul zilei). ■ A Bukarest-Campina közötti pályafelújítási munkák miatt június 1 jétől a CFR módosította a személyszállító vonatok menetrendjét, így többek között a Bukarest-Kolozsvár InterCity járatot megszüntetik, a 461 -es EC nemzetközi vonat pedig 6.10 helyett 5 óra 5 perckor indul az Északi pályaudvarról (Ziua). ■ Valer Dorneanu, a Képviselőház elnöke elmagyarázta az újságíróknak, hogy választottjainknak miért van annyi és olyan gépkocsija (Azi). I

Next