Romániai Magyar Szó, 2002. november (14. évfolyam, 4293-4323. szám)

2002-11-01 / 4293. szám

Lakossági fórum volt Nagybányán Október közepén került sor Nagy­bányán a helyi RMDSZ szervezet köz­gyűlésére, illetve az ezzel egybevetett lakossági fórumra. A meghívottak közül a helyi egyházak, valamint a szinér­­váraljai és a felsőbányai szervezetek képviselői válaszoltak kedvezően. A választások óta eltelt időszak tevé­kenységéről, eredményeiről, kudarcairól számoltak be a helyi önkormányzati és a helyi RMDSZ szervezeti tisztségviselők. Habár a részvételt nem a ’89-es év eseményét követő túlbuzgóság jelle­mezte, mégis majdnem száz ember volt jelen. A meglehetősen sok időt igénybe vevő beszámolók után (melyek között szerepeltek a szervezet elnökségi, pénz­ügyi, oktatási és kulturális, a városi és megyei önkormányzati, a parlamenti képviselői, a státusiroda tevékenységéről szóló, valamint az alpolgármesteri jelentések) következtek a jelenlévők hozzászólásai. A kialakult vita hang­súlyozta az RMDSZ-nek, mint politikai ernyőszervezetként való ténykedését, s mint ilyen hiányolta, hogy az utóbbi időben elszaporodott civil szervezetek, valamint a most körvonalazódó „belső ellenzék” jelentkezéseit mintha inkább kiszorítani próbálná, semmint kedvezően fogadná. Egyesek az RMDSZ vezetősége és a tagság gondjai közötti kapcsolat szo­rosabbá fűzését javasolták. Általános­olitikai problémák is felvetődtek: a ormányzó párttal való kapcsolattartás szükségszerűsége avagy a lehetséges új partnerek felé való kacsintgatás, illetve a szervezet országos elnökének az „összerdélyi magyarság” nevében való véleménynyilvánítása. Nem maradhatott ki a vitából a jelenlegi problematika leg­fájóbb fejezete sem­­ az ifjúság oktatása, munkalehetősége, elvándorlása s e téma hozta talán a legközelebb a jelen­lévők hozzáállásait, véleményeit. Végül az elnök összegezte a több mint négyórás ülés tanulságait: a belső ellen­zékre szükség van, de csak akkor, ha az nem csak egy tükröt állít a tenniakarók munkájának, hanem konkrét alter­natívát is nyújt a problémák együttes megoldására. FARKAS E. ZOLTÁN Helyszín és sors Bukarest, Egyetem-téri aluljáró, októberi délelőtt 2002-ben. A négy irányba vezető le- és feljáró lépcsőkön még viszonylag kevés a kéregető, a forgalom feszesen sűrű, üldögélőt, bámészkodót alig látni. A bisztrók, az újságáruda, az antikvárium­­ üze­melnek. Egyedül ülök egy asztalnál, fogy a mai második kávé. Szól a ma­roktelefon. Elég hangosan válaszol­­gathatok - magyarul -, mert mintegy másfél méter távolságra megáll a szeprű egy takarítóasszony kezében. Óvatosan tekintget rám, amíg befeje­zem. Utána felmerült arccal mélyet lélegzik, úgy mondja, szinte jelenti felém: - Én is magyar vagyok, marosvásárhelyi! Tudomásul veszem, s mondom, én is afféle. Ömleni kezd az asszonyból a szó, mint elszabadult vízfolyás. A szöveg, a hangsúly szinte hibátlan: 1979 óta él itt egyfolytában, de már torkig van ezzel a várossal, a férje elhalt, a fia Segesváron, a lánya Nagyszebenben , csak ő maradt itt, egyedül, egy albérleti lakásban, stb. - Miért nem költözik haza, Erdély­be, valamelyik gyermeke közelébe - kérdezem. Menne, menne é­­­s itt elakad a hangja, mintha maga sem tudná, hogy akkor miért is nem ment el eddig? - De inkább Vásárhelyre mennék! - mondja felcsillanó szemmel a középkorú bukaresti takarítóasz­­szony. Aztán egyszerre, mintha abban a pillanatban jutott volna az eszébe, büszkén jelenti ki, hogy ő református magyar. - És melyik bukaresti paró­kiához tartozik egyházilag? - nézek a szemébe, amire gyorsan kiderül, hogy a kettő közül egyikről sem tudja megmondani, hogy merre találhatóak a nagy városban. Amikor elmagya­rázom, hogy a lakásától majdnem egyenlő távolságra van mind a Katrineum, mind pedig a Viilor 97 alatti Istenháza, fogadkozva jelenti ki: - Ezután minden vasárnap elmegyek! - és meg is köszöni az eligazítást. - És haza költözök! utóbbi mondatát még egyszer megismétli, amikor felállok az asztaltól és jelzem, hogy mennem kell. Majd még egyszer és még határo­zottabb hangon, amikor elindulok a feljáró lépcső felé. A földalatti sárgásfehér világítás egyszerre szűnik meg a lépcső alján és szembe ömlik a természetes fény, a ragyogó októberi napsütés. NAGYBENEDEK honi valóság­i hírek 2002. november 1. Sailer, vagyis a természet szívéből Miért népszerűbb a szatmári sör Galacon, mint otthon? Még a nyáron, a kölcseys véndiákok találkozóján az egyik sörsátor előtt valaki a vállamra tette kezét: „Miért iszod ezt a rossz sört tízezerért, miért nem iszol inkább jó sört nyolcezerért?!” Aztán húzott is a Sailer sörsátora felé, ahol nyolcezerért valóban kellemesen komló ízű, friss sört ittunk. Mire kiürítettük a nagy műanyag­poharat, valahonnan előkerült a Sailer igazgatója, Hornyák Ferenc. Dicsértem a jó sörért, de egyben el is marasztaltam, hogy miért nem állít meg a Sailer várat­lanul a szatmári utcán, vagy akár önt nya­kon, mondjuk, egy sörfesztivál keretében, hogy jobban észrevegyem, hisz a 90-es évek elejéről még a reklámjára is jól emlékszem: „Sör a természet szívéből”. Csak pár szót válthattunk, mert valami „protokollvendégek” jöttek, ezért Hornyák úr meghívott, keressem majd meg a gyárban, és folytatjuk a beszélgetést. Azóta ősz lett. Többször kerestem tele­fonon, leggyakrabban azt a választ kap­tam, hogy a fővárosban vagy valamelyik regáti nagyvárosban tartózkodik. Most itt ülünk az irodájában. Felidézem a rend­szerváltás utáni éveket, amikor a szatmári származású sváb-magyar-német Mátyás Pali idehozta a Sailer, menő­söd csinált belőle, aztán sokáig csönd lett. Palinak égi hívásra másfelé kellett mennie, a Sailer lassan elmaradozott, mások nyomultak helyébe. S lám, mégsem tűnt el! A gyár működik, a céget Bere Rt.-nek hívják, vagyis részvénytársaság három főrész­vényes csoporttal. Az első a német Sailer Brau (övé a legtöbb, vagyis 38%), négy­ezer hazai kisrészvényes és egy román nagyrészvényes. Hornyák úr körbemutat a tárlókban sorakozó palackokra, cso­magokra. A Sailer Pils címkéje zöld, a Sailer Nou piros, a Samberg Pilsé arany­sárga. Ezek mennek a legjobban, de nyáron kétliteres műanyagflakonban is kínálják a Sailer Pilsnert és a Samberg Pilst. Sokan vették, meg 15%-kal olcsóbb. Szépek, mutatósak a címkék, valamennyin ott a híres kis reklám, mármint a természet szívéből. Hornyák Ferenc magyarázza: - Ez a sör azoknak készül, akik kedvelik a természetes ízeket, mindenekelőtt a komló és részben a maláta ízét, akik érezni akarják, hogy a sör minden anyaga a természetből vétetett és ugyanúgy készült, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt, amikor még nem voltak mesterséges aromák. Meggyőződésem, a jövő az ilyen söröké, meg a fogyasztóknak elegük van a kotyvasztásból, bármilyen rafinált módon csinálják, s bármilyen nagy reklámmal dobják piacra. Áraink is lehetővé teszik, hogy minél többen megkóstolják. 10-12%­­kal olcsóbbak vagyunk, mint most a legdivatosabb sörök.­­ Nézem a színes termékismertető lapon forgalmazóik névsorát: Botosani, Suceava, Pascani, Craiova, Slatina, Alexandria, Iasi, Ploiesti, Bukarest, Galac, Braila, Bákó, Vaslui... - csupa regáti vá­ros. Köztük csak néhány erdélyi, mint Szeben, Nagybánya, Beszterce, Várad. Mivel magyarázható, hogy a Sailer elsősorban a „hegyen túl" lett népszerű? - A piac törvényszerűségével. Mi előbb ott voltunk a Regátban, mint a többi ismét márka, és megszerettek bennünket. Mi lettünk az etalon, a minta, az utánunk jövőket hozzánk mérék. Népszerűségünk azzal is összefügg, hogy a Regátban nem nagyon voltak sörgyárak, mint Erdélyben, így könnyebb volt terjeszkedni. Mindez nem jelenti azt, hogy a Sailer és a Samberg feladta volna Erdélyt. Következetes és szívós munkával most megkezdi itt a hódítást. A stratégia több­nyire kidolgozva, már csak finomítani kell rajta a legújabb piackutatási­ eredmények alapján. Ennek egyik része az, hogy jobban megbecsülik a kisfogyasztókat is. Kocsik indulnak naponta a környező me­gyékbe, és nem csak városokon, de fal­vakon, sőt útszéli fogadóknál is megállnak. Ha úgy érzik, szükséges, az utcán is árulják a lakosoknak a söt a kocsiról úgy, ahogy régebben az ekhós szekerekről tették. Az első két héttonnás kocsit már beszerezték. Rövidesen beindul egy hor­dótöltő vonal. Ötszáz darab ötvenliteres alumíniumhordót szereznek be, amelyek a hozzá adott csappal bárhol csapra verhetők. Helyi ünnepségeken, város- és falunapokon különösen népszerű lehet a frissen csapott sör. Gyakrabban jelen kívánnak lenni a szatmári rendezvénye­ken, de akár önálló Sailer-sörfesztiválra is gondoltak. Hornyák igazgató úr elismeri, hogy nagyobb reklámot kell csapni termékeiknek, például a sokfelé eljutó Romániai Magyar Szó által. SIKE LAJOS Csökönyös németek városrendészeti álmai A nyár folyamán már beszámoltunk arról, hogy hamburgi és kolozsvári műépítészhallgatók közösen dolgoztak ki városfejlesztési elképzeléseket. Ez egy nagyobb külföldi támogatást jelentő projektbe illeszkedett be, amelyet már februárban elkezdtek a szakértők: Kolozsvár jelenlegi helyzetét elemezték és tervet dolgoztak ki részéből, területekről, amelyek maja előnyben részesülnek. Most a Planwerk elnevezésű program keretén belül németországi műépítészek egy csoporja kereste fel Kolozsvárt Peter Adamek nagyszebeni német főkonzul kalauzolásával. A csoportban jelen volt Béla Dören, Köln magyar származású fő­építésze, Hartmut Franz, a hamburgi képzőművészeti egyetem alelnöke, Bernhard Winking berlini műépítész, a Német Városrendészeti Akadémia tagja. Találkoztak a prefektúrán Vasile Soporan prefektussal és Serban Gratian megyei tanácselnökkel. A tanácskozáson elhangzott: a vendégek szeretnék, ha javaslataik bekerülnének az általános városrendészeti tervbe, és a papírra vetett elgondolások a megvalósítás fázisába jutnának. E vággyal kapcsolatban a város urbanisztikai bizottságának tagja, Romulus Zamfir azt nyilatkozta a sajtónak, hogy nem sok reményt lát a tervek kivite­lezésére. Kijelentését azzal indokolta, hogy a kommunizmus idején a városfej­lesztést egyáltalán nem hangolták egybe a társadalmi elvárásokkal. Ezt most nehéz orvosolni... A csökönyös németek a polgármesteri hivatalban a város polgármesterének, Funar Gheorghénak és polgármester helyettesének, Boros Jánosnak, más kolozsvári személyiségeknek elmondták, hogy a Planwerk projekt a kölni és ko­lozsvári testvérvárosi kapcsolat terméke. Ők már két éve Kolozsváron vannak, feltérképezték a várost, elemezték a lehetőségeket, melyek alapján elkészíthetik a jövendőbeli terveket és megváltoztathatják a település külsejét. Most olyan terveket készítenek, melyek alapján elkezdődhetnek a munkálatok. A programban neves németországi építész vesz részt, a munkálatok pedig berlini, hamburgi és kölni, müncheni építészeti alapítványok, és polgármesteri hivatalok támogatásával zajlanának. A tervek elkészítésénél nemcsak egy város gazdasági potenciálját tartják szem előtt, odafigyelnek az építendő város szépségére, külalakjára, elren­dezésére is, ezért megengedhetetlen az, hogy a munkálatokat véletlenszerűen, kaotikusan kezdjék el. Kolozsvárt véletlenül épülő, személyiség nélküli városnak tartották, ez,ellenben rengeteg kihívást rejt magában, hiszen hagyományokkal rendelkező patinás egyetemi központ. Szerintük a közlekedés, az infrastruktúra és az ipari övezet szorul nagy átalakításra. Elhangzottak konkrét elképzelések is: a kis- és középvállalkozók az ipari zónában üresen maradt telkeken építkezhetnének, a Május 1 teret (a hajdani Dermata előtti tér) kiépíthetnék városi központnak, ide lehetne több egészségügyi létesítményt is építeni. A hajdan épített klinikákat át lehetne adni a tanügyi intézményeknek (egyetemeknek), mivel a nagytermek kitűnően megfelelnének tantermeknek. A szűk utcákon egyirányú forgalmat kellene kialakítani, emellett sok sétáló utcát, ahol helyet kapnának az üzletek. Emeletes parkolókat kellene létrehozni a központ közelében, ezáltal a belváros utcáin kényelmesen lehetne közlekedni. Az ipari intézményeket, a város belsejéből a külvárosba kellene kitelepíteni, itt jobb körülmények között működhetnének, és nem szennyeznék annyira a környezetet. Számításuk szerint a tervezett munkálatok elvégzéséhez megfelelő anyagi forrással 20-25 évre lenne szükség. Kizárólag németországi támogatásra nem lehet számítani, ezért lenne szükség uniós támogatásra is. Több kolozsvári szakember lelkesedett a hallottakon, de a körülmények isme­retében, kivitelezhetetlennek ítélte a javaslatot. Felszólalt Temesvár főépítésze, a Műépítészek Romániai Egyesülete Erdélyi fiókjának elnöke, valamint műépítészeti hallgatók. Egy közszemélyiség magánbeszélgetésben mondta: becsülöm a német csökönyösséget, de sajnos nem tudják, hogy süket füleknek beszélnek. Kolozs­várott nem a város, a lakosság érdeke az első, hanem a pártérdek mindenekelőtt, a többi nem számít. CSOMAFÁY FERENC Mindenszentek napja PÉNTEK Névnap: Marianna. Egyéb névnapok: Benigna, Benignusz, Benke, Kozma. A latin Marianus név női Mariana párjának módosult formája a Marianna név. A Marianus lehet a Marius férfinévnek, de a latin Maria női névnek továbbképzett származéka is, így jelentése az első esetben: Marius családjához tartozó, a második esetben pedig Máriához, azaz Szűz Máriához tartozó. A Maria + Anna nevek összetételéből való származtatás hibás, mivel többek között a finn naptárak névtörténeti adatai szerint is bizonyítható a Mariana, Marianna fejlődési sor. Mindenszentek napján azokról a szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban. E nap jelentősége az utána következő halottak napi ünnepség miatt elsorvadt, annak vigíliájává lett, és a két ünnep szokásai és hagyományai összemosódtak. Mindenszentek napja időjárásra mutató nap. Ha a levágott cserfa ág belül száraz, akkor kemény tél várható, ha belül nedves, akkor nyirkos, esős telet lehet várni. Katolikus naptár: Mindenszentek. Főünnep. Református naptár: Marianna napja. Evangélikus naptár: Marianna napja. Unitárius naptár: Marianna napja. Görög katolikus naptár: Kozma és Damján orvos vértanúk napja. Zsidó naptár: Chesván hónap 26. Jó vicc! - Miért nevet egy rendőr háromszor egy viccen? - Amikor mesélik, amikor elmagyarázzák, és amikor megérti. (Nagykároly és Vidéke) Mi vár ránk... November 1-jén: Dominique de Vil­­lepin francia külügyminiszter Marok­kóba látogat. November 2-án: Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Törökországban. November 3-án: Mihail Kaszjanov orosz kormányfő Örményországba láto­gat. SÜTŐ ANDRÁS ERDÉLYORSZÁG MIT VÉTETTEM? A­­ NEPTUN IMPEX , CSÍKSZEREDA Két kötetben jelentette meg Sütő András 1993-2002 közötti esszéit a Neptun Impex Rt. könyvkiadója, amelynek bevallott célja, hogy kiadványait felajánlja adományként iskoláknak, közkönyvtáraknak kútvizet isznak az újszentesiek (Temesvár /­pataki) • Újszentes község az utóbbi években folyama­tosan bővíti vízvezeték és csatorna­­hálózatát, csak a 2002-es évben újabb 6 km vízvezetéket és 5 km szennyví­zelvezető csatornát helyeztek hasz­nálatba. Az ivóvizet eddig a temesvári Aquatim szolgáltatta, de az alacsony víznyomás miatt a község gazdáinak más megoldást kellett találniuk. Mint Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármes­tertől megtudtuk, a község a napok­ban felmondtta az Aquatim szol­gáltatását és saját kútjaival pumpálja az ivóvizet a hálózatba. Az egészség­­ügyi hatóságok folyamatosan ellen­őrzik az újszentesi kútvíz minőségét, amely jobbnak bizonyult, mint a városi ivóvíz, ezért klórozni sem kell. A kútvizet ráadásul olcsóbban tudják adni, mint az Aquatim: 7290 lej/köb­­méter, míg a városi víz körülbelül 8500 lejbe kerül köbméterenként. Esély a fiataloknak (Sepsiszentgyörgy / flóra) • A megyei önkormányzat döntése nyo­mán már a jövő évtől a háromszéki fiatal szakemberek is bekapcsolód­hatnak az Eurodissée-programba. A fiatal specialisták féléves társrégió­ban való dolgozását az Európai Régiók Közgyűlése kezdeményezte esztendőkkel ezelőtt. Kovászna megye az őszelőn Horvátországban tartott kapcsolatépítő tanácskozáson jelezte a partnercsere kialakítási szándékát. Döntésüket most egy­hangú szavazattal erősítette meg a megyei tanács, így a gyámkodást felvállaló svájci kanton, Vallais kézfogásával indulhat az európai gondolkodást, szakismeret bővítést, szemléletváltást, gazdagítást ösztön­ző csereprogram. Horvátországban megállapodás született a tekintetben is, hogy Svájc után francia régióval szövődik tovább a partnerkapcsolat. Economat-üzletek Brassóban (Brassó / tóásó) • A városatyák legutóbbi ülésén döntés született az Economat-típusú üzletek Brassóban való létesítésére. A társulásra hajlandó cégek számára bizonyos kedvezménye­ket fognak biztosítani, mint például az üzlethelyiségekre való kisebb bérek. A lakásgazdálkodásért felelős RIAL és a Polgármesteri Hivatal városrendészeti osztálya az elkövetkezőkben kötelesek megkeresni azokat a helyiségeket, amelyek alkalmasak lehetnének erre a célra. ­Új igazgatója van a Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóságnak (Marosvásárhely / máthé) • A múlt hét elejére, az új Transzfúziós Köz­pont megnyitására várták Marosvásárhelyre Daniela Bartos egészségügyi minisztert, de nem érkezett meg, bokros teendőire hivatkozott. Talán e héten sem jött volna, bár ez is be volt ígérve (a múlt héten közölték az orvosokkal Marovásárhelyen, hogy mindenki vissza kell térjen szabadságáról, és senki nem hagyhatja el a várost!), ha a múlt pén­teken Predeal környékén a mentőautó, mely dr. Florin Butilea főorvost, a Ma­ros Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét szállította, nem ütközik egy másik gépkocsival oly szerencsétlenül, hogy az igazgató életét veszítette. Nos a miniszter asszony Gyulafehérvárra tartott, ekkor térítette le útjáról Ovidiu Natea prefektus, hogy rövid maros­vásárhelyi kitérőjén kinevezte az ideig­lenes igazgatót, dr. Branzaniuc Klára egyetemi előadótanárt, aki az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem anatómia karán dolgozik, de még ott sem kapta meg kinevezését, mint ahogy igazga­tóként is két hónapig vezeti a Maros megyei egészségügyet, addig verseny­­vizsgát szerveznek a végleges kinevezés érdekében. A hölgy egyébként sport­orvosként is szakosodott, és eddig az elhunyt igazgató mellett felügyelőként dolgozott. Nem hivatalos értesüléseink szerint eredetileg magyar nemzetiségű, családi neve Antal, Galacon élt, ott végezte iskoláit. A miniszter asszony röpke látogatása során megtekintette az új Transzfúziós Központot és a felújított művese központot. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2002. október 31-ére Devizanem 1 ausztráliai dollár 1 kanadai dollár 1 svájci frank 1 cseh korona 1 dán korona 1 egyiptomi líra 1 euro 1 angol font 1 magyar forint 100 japán jen 1 moldovai lej 1 norvég korona 1 lengyel zloty 1 svén korona 1000 török líra 1 USA dollár 1 i 1b¥?y Árfolyam 1 egységre, lejben 18594 21405 22483 1066 4428 7275 32909 52089 136 27256 2407 4443 8265 3622 20 33463 340832 44180 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza­­árfolyamai 2002. október 31-ére 1 euró = 241,26,1 USA dollár = 245,33 HUF.

Next