Romániai Magyar Szó, 2003. május (15. évfolyam, 4464-4495. szám)

2003-05-01 / 4464. szám

2003. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK Kié az utolsó szó? Fancsikák v­a az udvarhelyi fórumról Egyhangúlag. A vasárnap reggeli hetes, nyolcas, majd kilences hírekben a Kossuth rádióban bemondták az elő­ző nap Székelyudvarhelyi Fórumát. A háromszori, kihirdetésből a nyolcas, a Vasárnapi Újságba ékelt beolvasás volt a leginkább részletező, ami vagy jelent valamit vagy sem, de mindenképpen értelmezhető. A hírből: a körülbelül ezerötszáz résztvevő egyhangúlag jóváhagyta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székelyföldi Nemzeti Ta­nács felállítására létrehozott kezde­ményező testületet.­­ Egész Erdély itt van! - jelentették be az alkalmi emel­vényről a fórum délelőttjén, s e ponton kísért az elnagyoló szillogizmus: ha egyhangúlag és egész Erdély, akkor... Majdnem ezerötszáz ember nem Erdély, ráadásul mindenki a saját, egy­személyű­ szimpátiájára hallgatva jött a fórumra, nulla képviseleti alapon. A pontos szítvegm­ondás­ kedvéért: ezer­ötszáz szimpatizáns egyhangúlag jóvá­hagyta, hogy... a többit tudjuk. Akik pedig távolmaradtak - s ez a nagyobb rész az RMDSZ-en belül meg kívül -, egyrészt azért, mert a Székelyudvar­helyi Fórum célkitűzései kivétel nélkül megtalálhatók az RMDSZ VII. kong­resszusán elfogadott programban, s mert tulajdonképpen e célok megva­lósításáért küzdött az RMDSZ az el­múlt tizenhárom évben, következetesen és eredményesen. (Idézet a Székely­udvarhelyi Városi RMDSZ-nek az al­kalommal közzétett nyilatkozatából.) Volt személyes állásfoglalás is, Sófalvi László, aki az udvarhelyi RMDSZ egyik alapítója, jó ideig elnöke is volt, ezt írja a meghívó margójára: Önök divatos szólamok hangoztatásával a ro­mániai magyarság minél erősebb meg­osztásán munkálkodnak. Az erdélyi magyarság létét veszélyeztetik azáltal, hogy megpróbálják megfosztani leg­nagyobb értékétől, az egységtől, a nem­zeti önrendelkezés elérése érdekében szükséges és elengedhetetlen egységes politikai fellépés lehetőségétől. Akkor léptem le a fórumról, amikor a Sófalvi-szöveg egyik bekezdésére - hogy a Szatmárnémetiben megkezdett árokásás most már lövészárokká mélyül­ve éri el a Székelyföldet - így rep­­likázott egy helyi szövegértelmező: igen, mert az RMDSZ buldózerekkel, sőt tankokkal jön ránk! Leléptem, mert elegem volt a hadi metaforákból, az állandósult fronthangulatból. A szö­vetség belső békéje nem az ellenvé­leményeket dózerrel vagy tankkal agyontipró gesztus vagy gesztusok következménye, ezt is mióta tudja az erdélyi magyar, soha nem is volt az. Verestóy szenátor és a székely köztársaság. Az udvarhelyi fórumról szólván nagyon örvendtem, hogy a város egy politikusához, a XX. század első évtizedeiben tevékenykedő Paál Árpád nevéhez kapcsolhattam a tör­téneti felvezetést. Paált a szuverén és semleges székely köztársaság apos­tolaként emlegetik. Életét és munkás­ságát egy 2001-ben az SZ­MADISZ és az Udvarhelyszéki RMDSZ kiadásá­ban, Verestóy Attila szenátor támoga­tásával megjelent album (Udvarhely­széki országgyűlési képviselők arcké­pei) ismerteti. Verestóy tehát szük­ségesnek tartja a visszapillantást az au­tonómiatervezetek korai múltjába, per­sze, az ilyenkor szükséges továbbgon­dolásokkal. Szerinte a Kárpát-medence magyarságának alapkérdése volt az elmúlt évezredben a többségi nemzet és az együttélő népek érdekeinek egyez­­tetése. A magyarság megélte az állam­alkotó többség állapotát, s a másik állapotot az első világháború hozta el az erdélyi magyarságnak, a kisebbségi sorsot. A jogokat azóta Románia Parlamentjében kell kiharcolni.­­ Mai parlamenti követeink még keresik az akkor felmerült kérdések és követ­kezmények megnyugtató válaszát. Választ nem az egyszerű túlélésre, hanem a magyar közösség tagjainak méltó életet biztosító jogok elisme­résére - fejti ki Verestóy. Egyenes beszéd. Tőkés László politikai metaforája szerint a mai székely szabadság az csak­is az önrendelkezés. Hogy mi magunk válasszuk meg képviselőinket, veze­tőinket. (Hát ez meglenne, mondja az udvarhelyi s a politikával kórosan, de még különösebben sem bajlódó pol­gár.) Ásványi kieseink fölött mi hatá­rozzunk, a fejlődés, a jövő kérdésében nemkülönben. A Cserehát dolgában az első szó a székelyföldieké, az udvar­helyieké - jelentette be a püspök úr a fórumon. Ez persze így van, csak a mindenkori disputák lélektana a nagy érv magyarnak és nem magyarnak, tán fontosabb, hogy kié az utolsó szó... OLÁH ISTVÁN A kis falu nagy ünnepsége Gyöngykoszorú találkozó Erdőcsinádon Marosvásárhelytől ha az ember Szász­régen felé indul, Nagyernyében letér a főútról, majd Székelykál végében a megyei aszfaltútról is balra térül, akkor egy félig-meddig köves, félig-meddig aszfaltozott falusi úton eléri az alig ötszáz lelket számláló Erdőcsinádot. „A tizedik, jubileumi Tánctalálko­zóra hívunk minden népi hagyományt szerető és ápoló honfitársunkat. Erdő­­csinád újra alkalmat kínál a vigada­lomra, egymásra találásra, önazonos­ság erősítésére. Ha romolni látszik eddigi egységünk, kössenek össze ősi hagyo­mányaink, melyek nem változnak - re­méljük - sohasem. Tizedszer ölelte át egymást a tánc világnapján mindaz, akit átitatott Erdély énekes, táncos, csodá­san tündöklő népi hagyományvilága." Így csábította a résztvevőket a meghívó, mely az idei Gyöngykoszorú találkozóra invitált. Hát menni kellett... Az erdőcsanádi rendezvény „lelke” tíz éve Lukácsy Szilamér helyi refor­mátus tiszteletes... De a Gyöngyko­­szorú-mozgalom nemcsak erről szól.­­ 1991-ben indult a Gyöngykoszorú népdal-, néptánc- és népviselet-sorozat. A kezdeményezője a Szabó-házaspár volt: Szabó György Pál, aki akkor az EMKE Maros megyei, szervezetét ve­zette, és neje, Szabó Éva. Azóta több mint félszáz rendezvényre került sor, ami évente 6-7 találkozót jelent. Minden esztendőben Erdőcsinád nyitja a sort, árpilis 29. a tánc világnapja, ennek tiszteletére szervezték meg a múlt hét végén a tizedik erdőcsanádi találkozót, az elsőre 1994-ben került sor. Maros megyében hasonló rendezvényeket Holtmaroson, Mezőbándon, Görgény­­üvegcsűrön, Mezőpaniton és másutt szoktak rendezni. Ezek általában regio­nális seregszemlék, az erdőcsanádi viszont mennyiségileg és minőségileg is kiemelkedik a sorból, mert idevalósi Füzesi Albert és Fazakas János is, akik koreográfusok, táncosok, szakem­berek. És nem túlzás, hogy ez Kárpát­medencei találkozónak nevezi magát, hiszen Magyarországról, más szom­szédos országokból is több együttes volt jelen, sőt egy japán együttest is láthattak az érdeklődők a kultúrotthon színpadán - tájékoztatott dr. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE jelenlegi elnöke. Azt is hozzátette: amikor 2001-ben EMKE-díjakat osztottak, akkor a négy Maros megyei díj közül kettőt Erdő­­csinád kapott: az egyiket Lukácsy Szila­mér, a másikat Füzesi Albert a Napsu­gár, illetve a Tökmag együttesek szer­vezéséért. Az idén 31 együttes ropta a táncot a csinádi színpadon. Pénteken délelőtt fotókiállítás nyílt az eddigi találkozókon készült felvételekből, és egy nép­viseletet, festett bútort, varrottasokat be­mutató seregszemlét is berendezett Both Gyula bácsi. Szombaton a részt­vevők felvonulásával indult az egész napos mulatság. Majd egy ökumenikus istentisztelet után mindenki bemutatta tudományát. - Számunkra nagy elégtétel az, hogy eljutottunk a tizedik találkozóhoz - mondotta lapunknak Lukácsy Szi­lamér. - Sok nehézséget kellett legyűr­ni, de mindig meglett valahogy, ha sze­gényesen is... Az idei sajátossága a nép­viselet-kiállítás és a fényképek tárlata. Tíz év alatt generáció­váltás történt. Most már itt voltak azoknak a gyerekei és unokái, akik kezdetben táncoltak. Valóban jelentős a megfiatalodás. Itt olyan együttesek is megfordultak, amelyekben 4 generáció táncolt együtt­­ egyetlen családból. Nem kell sokat siránkozzunk. Aztán mások hadd fó­­rumozzanak... Ez az igazi fórum, ahol megjelenik a magyar tömeg. A többi lo­csogás, fecsegés... Ez az egész talál­kozósorozat azzal kezdődik, az az alap­ja, hogy itt létezik egy összetartó, lelkes közösség. Ilyenkor szekerekkel eljárjuk a falut, s az emberek összeadják a szükséges bort, pálinkát, krumplit, sóskáposztát, lisztet, tojást, kinek amije van... Szívesen adják, azok a kis öregek is, akiknek esetleg öt tyúkja van, más semmi. Megtelik a szemük könnyel, amikor adhatnak... Aztán reggeltől délig bent ülnek a kultúrban, minden együt­test végignéznek. Persze sokan fanya­lognak, hadd ne mondjak neveket, pél­dául hogy: „Csinádon csak szendvicset adnak... Dehát ekkora falutól ez is szép, hiszen a tavaly például 43 együttes jelent meg, 1118 táncos fordult meg a színpadon, míg máshol 10-15 csoport szokott szerepelni. Kötő József a tavaly azt is mondotta: a miénk volt a Kárpát­medence legnépesebb találkozója. Ez így alakult... Az idén legalább tíz ma­gyarországi együttesnek megüzentük, hogy ne jöjjenek, mert nem tudtuk volna ellátni őket. Lukácsy Szilamér valamiért igen szomorú: soha nem kaptak alapítványi támogatást. Pedig folyton küldték a pályázatokat. Kérdésemre, hogy ebben sejt-e politikai hátteret, azt válaszolta: „Sajnos igen, de már megszoktam. A tavaly az Illyés Alapítvány elnökének meg is mondtam, hogy úgy látom, párt­politikai alapon osztják az erdélyieknek szánt pénzt. Itt nyáron komoly táborélet is folyik, arra sem kaptunk soha egy garast sem. Pedig konkrét ígéretünk is volt, a számlákat elküldtük, s azzal ma­radtunk. Most már tudom, hogy csak magunkra számíthatunk, és bizonyos mértékig az EMKÉ-re.” Az erdőcsinádi találkozók egyik leg­hűségesebb, mindig visszatérő vendége Horváth István költő lánya, Horváth Arany író, újságíró úgy véli: - Tíz éve, mióta ide járok, három kötetem jelent meg, mindegyikben benne van Erdőcsinád. Én mindig nén­­ben, nemzetben gondolkozom, ettől nem ledölli függetlenülem "magamat. Ezért úgy gondolom, hogy itt a helyem. A csinádi mozgalom a tiszta akaráson alapul, ezért nagyon szimpatikus. Oázis a nagy marakodás közepette. A néptánc, népzene egyfajta magatartást alakít ki­­ gyermekben, felnőttben egyaránt. Meg­győződésem, hogy lányom, Panek Kati színművésznő is sokat köszönhet annak, hogy otthon van a népművészetben, ez nagyban hozzájárult kifejezőkészsége fejlődéséhez. Ha másra nem is lett volna jó ez a mozgalom, csak arra, hogy Ma­gyarországot haza­hozzuk ide, az erdő közepébe, akkor is elég lenne ered­ménynek. Amit Lukácsy Szilamér itt megteremtett, az igencsak figyelemre, méltó. Rá tudta szoktatni a parasztem­bert arra: nem az az elsődleges, hogy én jobban éljek, hanem az a legnagyobb öröm, hogy adni lehet. Erdőcsinád elcsendesült. De nyáron ismét vendégei lesznek. A sajátos tábo­rozásról is érdemes lesz majd beszámolni. MÁTHÉ ÉVA Fotó: Máthé Éva / RMSZ Fellépésre várva CSÜTÖRTÖK Névnap: Fülöp, Jakab. Egyéb névnap: Ama­­rilla, Amarillisz, Bánk, Benedek, Benignusz, Berta, Dávid, Fiorina, Jákob, Jakus, Jeremiás, Jó­zsef, Maja, Tétény, Zsaklin, Zsigmond. Fülöp görög eredetű jelentése: jókedvelő. Több francia király mellett a spanyol Kasztília uralkodója is e nevet viselte, mellékneve a szép volt. Felesége, akit kora csak őrült Johannaként emlegetett, imádott férje holttestét évekig őrizte. Lányuk, ...................................................................................................élesé­g Mária pedig a mohácsi Csele patakba fulladt II. Lajos király felesége és magyar­­zöld kormányzója. 11. Fülöp, szintén spanyol király fiának és Verdi operájának egyik főszereplője, aki fiát, Don Carlost is megöleti. Jakab bizonytalan eredetű és jelentésű, ószövetségi név. Angol és skót királyné lett, majd Németalfi Schiller drámájának és Verdi királyok viselték gyakran. Jago a keresztnév spanyol változata, az Otelló c. Shakespeare dráma intrikusa kapta e nevet. Katolikus naptár: Munka ünnepe, Szt. József, a munkás. Református naptár: Munka ünnepe. Evangélikus naptár: Jakab, Fülöp. Unitárius naptár: Fülöp, Jakab. Zsidó naptár: Niszán hónap 29. napja. A munkavállalók szolidaritási napja. Jó vicc! Egyik ősember a másiknak: - Vigyázz, egy kardfogú tigris éppen most ment be az anyósod barlangjába! - Na és, miért féltsek egy vadidegen tigrist? (tvr-hét) Magyar túzok a Bánságban (Temesvár / pataki) • Rakova és Vinga közelében, hosszú évtizedek után, újból megjelent a túzok (otis tarda) néhány példánya, adta hírül a Temes megyei vadászegyesület elnö­ke. Hazánkban csak a Baragan egyes területein honos ez a madárfaj. Azt feltételezik, hogy a ritka madarak Ma­gyarországról, egy, a határ túloldalán található rezervátumból érkeztek a Bánságba. A vadászegyesület meg­szervezte a nyolc túzok megfigyelését és védelmét, a védett madár kilövését 15 millió lejjel bünteti a törvény! _____Mk____ Utcagyerekotthon (Nagykároly / kínál) • A városi tanács, a Szatmár Megyei Tanfelügye­lőség és a Caritas szervezet itteni rész­lege utcagyerekek számára szociális központot létesít. A Szatmárnémeti hasonló központ esetében alkalmazott mintájára erről elkészített partnerségi tervezet szerint a megfelelő épületet, illetve az ennek karbantartásához, fenntartásához szükséges költségeket a tanács, a szakszemélyzetet a tanfelü­gyelőség biztosítja, míg­­ amellett, hogy a kivitelezésből ruhanemű, élelem, berendezési tárgyak és egyéb anyagiak rendelkezésre bocsátásával is részt vállal - a projekt gyakorlatba ültetését a Caritas szervezet koordinálja. A helyi tanács legutóbbi ülésén az is elhang­zott, hogy a nagykárolyi utcagyerekek szociális központját a ma Eliberális utca 11 szám alatti, több mint tíztermes épü­letben rendezik be, melynek két termében a jelenleg esetenként már csupán 5-10 gyermek ellátását biztosító bölcsőde működik. _____ife........ Jelöltek Gyergyóban (Gyergyószentmiklós­­ gál) • Április 25-én, déli 12 órakor járt le a je­­löltetések beadási határideje a Gyergyó terület RMDSZ-elnöki tisztségére, va­lamint az SZKT-tagságra a Gyergyós­­medencéből. A területi választási bizottság sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen közölte, hogy a TESZ-elnöki tisztségre hárman jelentkeztek: Dézsi Zoltán a remetei, dr. Garda Dezső a gyergyószentmiklósi és alfalvi RMDSZ- szervezet támogatásával és Hodgyai Géza a római katolikus és református egyházak támogatásával. Az SZKT- tagságra hatan tettek le jelölést: Bende Sándor, Borsos Géza, Dézsi Zoltán, Hodgyai Géza, Petres Sándor és Ro­­kaly József. A választási bizottság a je­löléseket elfogadta, óvást április 30-ig lehet ellenük benyújtani. Amennyiben az első menetben, a május 17-i kül­döttgyűlésen egyik TESZ-jelölt sem érné el az 50+1 %-ot, az elnökválasztás kétfordulós lesz, míg a­z SZKT-tag­­jelöltből a legtöbb szavazatot összesítő 3 jelölt fogja képviselni a medencét az SZKT-ban. A küldöttgyűlés május 17- én délelőtt 10 órai kezdettel a Salamon Ernő Líceum dísztermében lesz. 3. OLDAL Mozivásznon a diktátor (Csíkszereda / Kovács Kinga) • 14 év után Nicolae Ceausescu újra meg­jelenik­­ ez alkalommal a mozivásznon, s egy román-magyar közös tragiko­média segítségével a „Kárpátok Géniu­sza“ sokféle arcát ismerheti meg a kö­zönség. A „Ceausescu és a nép“ című film egy részét Hargita megyében for­gatták, többször számolva a tavaszi időjárás viszontagságaival. A film szí­nészei mindannyian romániaiak, ugyan­így a forgatáshoz szükséges tőke is ro­mániai üzletemberektől származik, szakmai segítséget magyarországi film­­szakemberek nyújtanak. A filmben mintegy 70 karakterszereplő és több­száz statiszta szerepel, egyesek kö­zülük, mint például egy Székelyudvar­hely melletti juhos gazda filmet már látott, de forgatást annál kevésbé. Ezért nagy eseményként mesélte, hogy ugyanazon jelenetet több alkalommal is meg kellett ismételniük. A forgatás április folyamán történt, mindezt egy nagyon komoly kutatómunka előzte meg, amikor felkeresték mindazon személyeket, akik Nicolae Ceausescu közelében éltek és dolgoztak. A film bemutatója ez év augusztusában lesz egyidejűleg Bukarestben és Budapes­ten. .......................M*___________ Nagyszombati érkezés (Zilah / fejér) • Tartotta a menet­rendhez szabott nem éppen száguldó sebességét a Bukarestből Nagybányára tartó gyorsvonat az ortodox nagyszom­batra virradóan. A hosszú szerelvény­nek külön kocsijai érkeznek Zilahra, miután azokat a zsibói állomáson lekapcsolják. Az esetek jó részében a távolabbi Nagybányára hamarabb fut be a vonat, mint a közelebbi Zilahra. Az ünnepekre hazautazókkal zsúfolt vonat Nagyszombaton Zsibótól Zilah­ig alig néhány száz méter megtétele után leállt. A kis emelkedőn a négy sze­mélykocsiból álló szerelvényt nem volt képes felvontatni a mozdony, lerob­bant. Vissza kellett vontatni Zsibóra, így óránál nagyobb késéssel az előtte napi estén Bukarestből indulók éppen ebédre megérkeztek. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. április 30-ára Devizanem 1 ausztráliai dollár 1 kanadai dollár 1 svájci frank 1 cseh korona 1 dán korona 1 egyiptomi líra 1 euró 1 angol font 1 magyar forint 100 japán jen 1 moldovai lej 1 norvég korona 1 lengyel zloty 1 svéd korona 1000 török líra 1 l­SA dollár Árfolyam 1 egységre, ledben 22991 24310 1164 4934 5599 36637 53070 149 27757 2311 4724 8576 4003 21 33341 356804 45830 1 g arany 1 DST A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza­­árfolyamai 2003. április 30-ára 1 euró = 245,54; 1 USA dollár = 223,50 HUF.

Next