Romániai Magyar Szó, 2003. május (15. évfolyam, 4464-4495. szám)
2003-05-01 / 4464. szám
2003. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK Kié az utolsó szó? Fancsikák va az udvarhelyi fórumról Egyhangúlag. A vasárnap reggeli hetes, nyolcas, majd kilences hírekben a Kossuth rádióban bemondták az előző nap Székelyudvarhelyi Fórumát. A háromszori, kihirdetésből a nyolcas, a Vasárnapi Újságba ékelt beolvasás volt a leginkább részletező, ami vagy jelent valamit vagy sem, de mindenképpen értelmezhető. A hírből: a körülbelül ezerötszáz résztvevő egyhangúlag jóváhagyta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székelyföldi Nemzeti Tanács felállítására létrehozott kezdeményező testületet. Egész Erdély itt van! - jelentették be az alkalmi emelvényről a fórum délelőttjén, s e ponton kísért az elnagyoló szillogizmus: ha egyhangúlag és egész Erdély, akkor... Majdnem ezerötszáz ember nem Erdély, ráadásul mindenki a saját, egyszemélyű szimpátiájára hallgatva jött a fórumra, nulla képviseleti alapon. A pontos szítvegmondás kedvéért: ezerötszáz szimpatizáns egyhangúlag jóváhagyta, hogy... a többit tudjuk. Akik pedig távolmaradtak - s ez a nagyobb rész az RMDSZ-en belül meg kívül -, egyrészt azért, mert a Székelyudvarhelyi Fórum célkitűzései kivétel nélkül megtalálhatók az RMDSZ VII. kongresszusán elfogadott programban, s mert tulajdonképpen e célok megvalósításáért küzdött az RMDSZ az elmúlt tizenhárom évben, következetesen és eredményesen. (Idézet a Székelyudvarhelyi Városi RMDSZ-nek az alkalommal közzétett nyilatkozatából.) Volt személyes állásfoglalás is, Sófalvi László, aki az udvarhelyi RMDSZ egyik alapítója, jó ideig elnöke is volt, ezt írja a meghívó margójára: Önök divatos szólamok hangoztatásával a romániai magyarság minél erősebb megosztásán munkálkodnak. Az erdélyi magyarság létét veszélyeztetik azáltal, hogy megpróbálják megfosztani legnagyobb értékétől, az egységtől, a nemzeti önrendelkezés elérése érdekében szükséges és elengedhetetlen egységes politikai fellépés lehetőségétől. Akkor léptem le a fórumról, amikor a Sófalvi-szöveg egyik bekezdésére - hogy a Szatmárnémetiben megkezdett árokásás most már lövészárokká mélyülve éri el a Székelyföldet - így replikázott egy helyi szövegértelmező: igen, mert az RMDSZ buldózerekkel, sőt tankokkal jön ránk! Leléptem, mert elegem volt a hadi metaforákból, az állandósult fronthangulatból. A szövetség belső békéje nem az ellenvéleményeket dózerrel vagy tankkal agyontipró gesztus vagy gesztusok következménye, ezt is mióta tudja az erdélyi magyar, soha nem is volt az. Verestóy szenátor és a székely köztársaság. Az udvarhelyi fórumról szólván nagyon örvendtem, hogy a város egy politikusához, a XX. század első évtizedeiben tevékenykedő Paál Árpád nevéhez kapcsolhattam a történeti felvezetést. Paált a szuverén és semleges székely köztársaság apostolaként emlegetik. Életét és munkásságát egy 2001-ben az SZMADISZ és az Udvarhelyszéki RMDSZ kiadásában, Verestóy Attila szenátor támogatásával megjelent album (Udvarhelyszéki országgyűlési képviselők arcképei) ismerteti. Verestóy tehát szükségesnek tartja a visszapillantást az autonómiatervezetek korai múltjába, persze, az ilyenkor szükséges továbbgondolásokkal. Szerinte a Kárpát-medence magyarságának alapkérdése volt az elmúlt évezredben a többségi nemzet és az együttélő népek érdekeinek egyeztetése. A magyarság megélte az államalkotó többség állapotát, s a másik állapotot az első világháború hozta el az erdélyi magyarságnak, a kisebbségi sorsot. A jogokat azóta Románia Parlamentjében kell kiharcolni. Mai parlamenti követeink még keresik az akkor felmerült kérdések és következmények megnyugtató válaszát. Választ nem az egyszerű túlélésre, hanem a magyar közösség tagjainak méltó életet biztosító jogok elismerésére - fejti ki Verestóy. Egyenes beszéd. Tőkés László politikai metaforája szerint a mai székely szabadság az csakis az önrendelkezés. Hogy mi magunk válasszuk meg képviselőinket, vezetőinket. (Hát ez meglenne, mondja az udvarhelyi s a politikával kórosan, de még különösebben sem bajlódó polgár.) Ásványi kieseink fölött mi határozzunk, a fejlődés, a jövő kérdésében nemkülönben. A Cserehát dolgában az első szó a székelyföldieké, az udvarhelyieké - jelentette be a püspök úr a fórumon. Ez persze így van, csak a mindenkori disputák lélektana a nagy érv magyarnak és nem magyarnak, tán fontosabb, hogy kié az utolsó szó... OLÁH ISTVÁN A kis falu nagy ünnepsége Gyöngykoszorú találkozó Erdőcsinádon Marosvásárhelytől ha az ember Szászrégen felé indul, Nagyernyében letér a főútról, majd Székelykál végében a megyei aszfaltútról is balra térül, akkor egy félig-meddig köves, félig-meddig aszfaltozott falusi úton eléri az alig ötszáz lelket számláló Erdőcsinádot. „A tizedik, jubileumi Tánctalálkozóra hívunk minden népi hagyományt szerető és ápoló honfitársunkat. Erdőcsinád újra alkalmat kínál a vigadalomra, egymásra találásra, önazonosság erősítésére. Ha romolni látszik eddigi egységünk, kössenek össze ősi hagyományaink, melyek nem változnak - reméljük - sohasem. Tizedszer ölelte át egymást a tánc világnapján mindaz, akit átitatott Erdély énekes, táncos, csodásan tündöklő népi hagyományvilága." Így csábította a résztvevőket a meghívó, mely az idei Gyöngykoszorú találkozóra invitált. Hát menni kellett... Az erdőcsanádi rendezvény „lelke” tíz éve Lukácsy Szilamér helyi református tiszteletes... De a Gyöngykoszorú-mozgalom nemcsak erről szól. 1991-ben indult a Gyöngykoszorú népdal-, néptánc- és népviselet-sorozat. A kezdeményezője a Szabó-házaspár volt: Szabó György Pál, aki akkor az EMKE Maros megyei, szervezetét vezette, és neje, Szabó Éva. Azóta több mint félszáz rendezvényre került sor, ami évente 6-7 találkozót jelent. Minden esztendőben Erdőcsinád nyitja a sort, árpilis 29. a tánc világnapja, ennek tiszteletére szervezték meg a múlt hét végén a tizedik erdőcsanádi találkozót, az elsőre 1994-ben került sor. Maros megyében hasonló rendezvényeket Holtmaroson, Mezőbándon, Görgényüvegcsűrön, Mezőpaniton és másutt szoktak rendezni. Ezek általában regionális seregszemlék, az erdőcsanádi viszont mennyiségileg és minőségileg is kiemelkedik a sorból, mert idevalósi Füzesi Albert és Fazakas János is, akik koreográfusok, táncosok, szakemberek. És nem túlzás, hogy ez Kárpátmedencei találkozónak nevezi magát, hiszen Magyarországról, más szomszédos országokból is több együttes volt jelen, sőt egy japán együttest is láthattak az érdeklődők a kultúrotthon színpadán - tájékoztatott dr. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE jelenlegi elnöke. Azt is hozzátette: amikor 2001-ben EMKE-díjakat osztottak, akkor a négy Maros megyei díj közül kettőt Erdőcsinád kapott: az egyiket Lukácsy Szilamér, a másikat Füzesi Albert a Napsugár, illetve a Tökmag együttesek szervezéséért. Az idén 31 együttes ropta a táncot a csinádi színpadon. Pénteken délelőtt fotókiállítás nyílt az eddigi találkozókon készült felvételekből, és egy népviseletet, festett bútort, varrottasokat bemutató seregszemlét is berendezett Both Gyula bácsi. Szombaton a résztvevők felvonulásával indult az egész napos mulatság. Majd egy ökumenikus istentisztelet után mindenki bemutatta tudományát. - Számunkra nagy elégtétel az, hogy eljutottunk a tizedik találkozóhoz - mondotta lapunknak Lukácsy Szilamér. - Sok nehézséget kellett legyűrni, de mindig meglett valahogy, ha szegényesen is... Az idei sajátossága a népviselet-kiállítás és a fényképek tárlata. Tíz év alatt generációváltás történt. Most már itt voltak azoknak a gyerekei és unokái, akik kezdetben táncoltak. Valóban jelentős a megfiatalodás. Itt olyan együttesek is megfordultak, amelyekben 4 generáció táncolt együtt egyetlen családból. Nem kell sokat siránkozzunk. Aztán mások hadd fórumozzanak... Ez az igazi fórum, ahol megjelenik a magyar tömeg. A többi locsogás, fecsegés... Ez az egész találkozósorozat azzal kezdődik, az az alapja, hogy itt létezik egy összetartó, lelkes közösség. Ilyenkor szekerekkel eljárjuk a falut, s az emberek összeadják a szükséges bort, pálinkát, krumplit, sóskáposztát, lisztet, tojást, kinek amije van... Szívesen adják, azok a kis öregek is, akiknek esetleg öt tyúkja van, más semmi. Megtelik a szemük könnyel, amikor adhatnak... Aztán reggeltől délig bent ülnek a kultúrban, minden együttest végignéznek. Persze sokan fanyalognak, hadd ne mondjak neveket, például hogy: „Csinádon csak szendvicset adnak... Dehát ekkora falutól ez is szép, hiszen a tavaly például 43 együttes jelent meg, 1118 táncos fordult meg a színpadon, míg máshol 10-15 csoport szokott szerepelni. Kötő József a tavaly azt is mondotta: a miénk volt a Kárpátmedence legnépesebb találkozója. Ez így alakult... Az idén legalább tíz magyarországi együttesnek megüzentük, hogy ne jöjjenek, mert nem tudtuk volna ellátni őket. Lukácsy Szilamér valamiért igen szomorú: soha nem kaptak alapítványi támogatást. Pedig folyton küldték a pályázatokat. Kérdésemre, hogy ebben sejt-e politikai hátteret, azt válaszolta: „Sajnos igen, de már megszoktam. A tavaly az Illyés Alapítvány elnökének meg is mondtam, hogy úgy látom, pártpolitikai alapon osztják az erdélyieknek szánt pénzt. Itt nyáron komoly táborélet is folyik, arra sem kaptunk soha egy garast sem. Pedig konkrét ígéretünk is volt, a számlákat elküldtük, s azzal maradtunk. Most már tudom, hogy csak magunkra számíthatunk, és bizonyos mértékig az EMKÉ-re.” Az erdőcsinádi találkozók egyik leghűségesebb, mindig visszatérő vendége Horváth István költő lánya, Horváth Arany író, újságíró úgy véli: - Tíz éve, mióta ide járok, három kötetem jelent meg, mindegyikben benne van Erdőcsinád. Én mindig nénben, nemzetben gondolkozom, ettől nem ledölli függetlenülem "magamat. Ezért úgy gondolom, hogy itt a helyem. A csinádi mozgalom a tiszta akaráson alapul, ezért nagyon szimpatikus. Oázis a nagy marakodás közepette. A néptánc, népzene egyfajta magatartást alakít ki gyermekben, felnőttben egyaránt. Meggyőződésem, hogy lányom, Panek Kati színművésznő is sokat köszönhet annak, hogy otthon van a népművészetben, ez nagyban hozzájárult kifejezőkészsége fejlődéséhez. Ha másra nem is lett volna jó ez a mozgalom, csak arra, hogy Magyarországot hazahozzuk ide, az erdő közepébe, akkor is elég lenne eredménynek. Amit Lukácsy Szilamér itt megteremtett, az igencsak figyelemre, méltó. Rá tudta szoktatni a parasztembert arra: nem az az elsődleges, hogy én jobban éljek, hanem az a legnagyobb öröm, hogy adni lehet. Erdőcsinád elcsendesült. De nyáron ismét vendégei lesznek. A sajátos táborozásról is érdemes lesz majd beszámolni. MÁTHÉ ÉVA Fotó: Máthé Éva / RMSZ Fellépésre várva CSÜTÖRTÖK Névnap: Fülöp, Jakab. Egyéb névnap: Amarilla, Amarillisz, Bánk, Benedek, Benignusz, Berta, Dávid, Fiorina, Jákob, Jakus, Jeremiás, József, Maja, Tétény, Zsaklin, Zsigmond. Fülöp görög eredetű jelentése: jókedvelő. Több francia király mellett a spanyol Kasztília uralkodója is e nevet viselte, mellékneve a szép volt. Felesége, akit kora csak őrült Johannaként emlegetett, imádott férje holttestét évekig őrizte. Lányuk, ...................................................................................................éleség Mária pedig a mohácsi Csele patakba fulladt II. Lajos király felesége és magyarzöld kormányzója. 11. Fülöp, szintén spanyol király fiának és Verdi operájának egyik főszereplője, aki fiát, Don Carlost is megöleti. Jakab bizonytalan eredetű és jelentésű, ószövetségi név. Angol és skót királyné lett, majd Németalfi Schiller drámájának és Verdi királyok viselték gyakran. Jago a keresztnév spanyol változata, az Otelló c. Shakespeare dráma intrikusa kapta e nevet. Katolikus naptár: Munka ünnepe, Szt. József, a munkás. Református naptár: Munka ünnepe. Evangélikus naptár: Jakab, Fülöp. Unitárius naptár: Fülöp, Jakab. Zsidó naptár: Niszán hónap 29. napja. A munkavállalók szolidaritási napja. Jó vicc! Egyik ősember a másiknak: - Vigyázz, egy kardfogú tigris éppen most ment be az anyósod barlangjába! - Na és, miért féltsek egy vadidegen tigrist? (tvr-hét) Magyar túzok a Bánságban (Temesvár / pataki) • Rakova és Vinga közelében, hosszú évtizedek után, újból megjelent a túzok (otis tarda) néhány példánya, adta hírül a Temes megyei vadászegyesület elnöke. Hazánkban csak a Baragan egyes területein honos ez a madárfaj. Azt feltételezik, hogy a ritka madarak Magyarországról, egy, a határ túloldalán található rezervátumból érkeztek a Bánságba. A vadászegyesület megszervezte a nyolc túzok megfigyelését és védelmét, a védett madár kilövését 15 millió lejjel bünteti a törvény! _____Mk____ Utcagyerekotthon (Nagykároly / kínál) • A városi tanács, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség és a Caritas szervezet itteni részlege utcagyerekek számára szociális központot létesít. A Szatmárnémeti hasonló központ esetében alkalmazott mintájára erről elkészített partnerségi tervezet szerint a megfelelő épületet, illetve az ennek karbantartásához, fenntartásához szükséges költségeket a tanács, a szakszemélyzetet a tanfelügyelőség biztosítja, míg amellett, hogy a kivitelezésből ruhanemű, élelem, berendezési tárgyak és egyéb anyagiak rendelkezésre bocsátásával is részt vállal - a projekt gyakorlatba ültetését a Caritas szervezet koordinálja. A helyi tanács legutóbbi ülésén az is elhangzott, hogy a nagykárolyi utcagyerekek szociális központját a ma Eliberális utca 11 szám alatti, több mint tíztermes épületben rendezik be, melynek két termében a jelenleg esetenként már csupán 5-10 gyermek ellátását biztosító bölcsőde működik. _____ife........ Jelöltek Gyergyóban (Gyergyószentmiklós gál) • Április 25-én, déli 12 órakor járt le a jelöltetések beadási határideje a Gyergyó terület RMDSZ-elnöki tisztségére, valamint az SZKT-tagságra a Gyergyósmedencéből. A területi választási bizottság sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen közölte, hogy a TESZ-elnöki tisztségre hárman jelentkeztek: Dézsi Zoltán a remetei, dr. Garda Dezső a gyergyószentmiklósi és alfalvi RMDSZ- szervezet támogatásával és Hodgyai Géza a római katolikus és református egyházak támogatásával. Az SZKT- tagságra hatan tettek le jelölést: Bende Sándor, Borsos Géza, Dézsi Zoltán, Hodgyai Géza, Petres Sándor és Rokaly József. A választási bizottság a jelöléseket elfogadta, óvást április 30-ig lehet ellenük benyújtani. Amennyiben az első menetben, a május 17-i küldöttgyűlésen egyik TESZ-jelölt sem érné el az 50+1 %-ot, az elnökválasztás kétfordulós lesz, míg az SZKT-tagjelöltből a legtöbb szavazatot összesítő 3 jelölt fogja képviselni a medencét az SZKT-ban. A küldöttgyűlés május 17- én délelőtt 10 órai kezdettel a Salamon Ernő Líceum dísztermében lesz. 3. OLDAL Mozivásznon a diktátor (Csíkszereda / Kovács Kinga) • 14 év után Nicolae Ceausescu újra megjelenik ez alkalommal a mozivásznon, s egy román-magyar közös tragikomédia segítségével a „Kárpátok Géniusza“ sokféle arcát ismerheti meg a közönség. A „Ceausescu és a nép“ című film egy részét Hargita megyében forgatták, többször számolva a tavaszi időjárás viszontagságaival. A film színészei mindannyian romániaiak, ugyanígy a forgatáshoz szükséges tőke is romániai üzletemberektől származik, szakmai segítséget magyarországi filmszakemberek nyújtanak. A filmben mintegy 70 karakterszereplő és többszáz statiszta szerepel, egyesek közülük, mint például egy Székelyudvarhely melletti juhos gazda filmet már látott, de forgatást annál kevésbé. Ezért nagy eseményként mesélte, hogy ugyanazon jelenetet több alkalommal is meg kellett ismételniük. A forgatás április folyamán történt, mindezt egy nagyon komoly kutatómunka előzte meg, amikor felkeresték mindazon személyeket, akik Nicolae Ceausescu közelében éltek és dolgoztak. A film bemutatója ez év augusztusában lesz egyidejűleg Bukarestben és Budapesten. .......................M*___________ Nagyszombati érkezés (Zilah / fejér) • Tartotta a menetrendhez szabott nem éppen száguldó sebességét a Bukarestből Nagybányára tartó gyorsvonat az ortodox nagyszombatra virradóan. A hosszú szerelvénynek külön kocsijai érkeznek Zilahra, miután azokat a zsibói állomáson lekapcsolják. Az esetek jó részében a távolabbi Nagybányára hamarabb fut be a vonat, mint a közelebbi Zilahra. Az ünnepekre hazautazókkal zsúfolt vonat Nagyszombaton Zsibótól Zilahig alig néhány száz méter megtétele után leállt. A kis emelkedőn a négy személykocsiból álló szerelvényt nem volt képes felvontatni a mozdony, lerobbant. Vissza kellett vontatni Zsibóra, így óránál nagyobb késéssel az előtte napi estén Bukarestből indulók éppen ebédre megérkeztek. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. április 30-ára Devizanem 1 ausztráliai dollár 1 kanadai dollár 1 svájci frank 1 cseh korona 1 dán korona 1 egyiptomi líra 1 euró 1 angol font 1 magyar forint 100 japán jen 1 moldovai lej 1 norvég korona 1 lengyel zloty 1 svéd korona 1000 török líra 1 lSA dollár Árfolyam 1 egységre, ledben 22991 24310 1164 4934 5599 36637 53070 149 27757 2311 4724 8576 4003 21 33341 356804 45830 1 g arany 1 DST A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. április 30-ára 1 euró = 245,54; 1 USA dollár = 223,50 HUF.