Romániai Magyar Szó, 2004. június (16. évfolyam, 4852-4881. szám)

2004-06-01 / 4852. szám

4. OLDAL 2004. JÚNIUS 1 KEDD w- r*nn Névnap: Tünde. Egyéb névnap: Angéla, Fortunát, Grácián, Hor­­*«, U U­tenzia, Júnó, Jusztin, Kadosa, Konrád, Kunó, Paméla, Pamfil, Simeon, Szemirámisz, Tibold. A Tünde név Vörösmarty Mihály alkotása, a tündér szóból. A Csongor és Tünde című mű megjelenése óta töretlen a népszerűsége. Katolikus naptár: Szt. Jusztinusz, Szt. Paulina, Tünde. Református naptár: Tünde. Evangélikus naptár: Tünde. Unitárius naptár: Enikő. Zsidó naptár: Szíván hónap 12. napja. BALOGH JÓZSEF bökverse Lopnak a mezőgazdaságban - Üres a magtár? Bűnöst vár a pellengér! - Tanúk mondják, járt itt egy városi egér... Jó vicc! Középkorú hölgy, egy szexis, átlátszó, csipkés kombinét tartva a kezében így szól az eladóhoz: - Elnézést kérek, de erre adnak garanciát? - Milyen garanciára tetszik gondolni? - Ha nem működik, akkor három napon belül visszaveszik? (tvr-hét) Az RMDSZ számítása (Bukarest / rmsz) • Országos vi­szonylatban 3138 polgármesteri székért folyik a harc, amelyben jelöltként 22 599 személy vesz részt, akiknek az esélye átlagban körülbelül 1 a héthez. Helyi tanácsos 40 036 polgár lehet, ilyen tiszt­ségre a választási listák szerint több mint 360 ezren ácsingóznak, akiknek az esé­lyük egy a kilenchez. Románia egész területén 527 településen az RMDSZ legalább 145 polgármesterre és 2400 tanácsosra számít. _____JVb A bukaresti Ady Endre Líceum életéből (Bukarest / öllerer) • Május 22- 25-e között a bukaresti magyar iskola harminc diákból és öt tanárból álló kül­döttsége a Julianus Testvériskola Program keretében viszontlátogatást tett ,a bu­dapesti Körösi Csom­a Sándor Általá­nos Iskolában és Gimnáziumban. Diá­kok és tanárok elmélyítették a tavaly Bukarestben megkötött barátságokat, megismerkedtek a magyar főváros és környéke számos nevezetességével és mindenekelőtt a vendéglátó iskolában zajló oktatási-nevelési tevékenységgel. Az élménygazdag napokért köszönet illeti a Körösi Csom­a S. iskola igazga­tóját Felter Andrást, a tanári kart, vala­mint a vendéglátó családokat. A Lyce­um Consort Régizene Együttes május folyamán hat alkalommal adta elő „Sur­­rexit Christus” címmel összeállított, a húsvéti és pünkösdi ünnepkörhöz kap­csolódó műsorát. A bukaresti magyar templomokon kívül a középkori, re­neszánsz és barokk egyházzenei tételek felcsendültek a Petőfi Házban és Szent­egyházán is. A Haáz Sándor karnagy által megrendezett Filharmónia Napok keretén belül lebonyolított tréfás zenei műveltségi vetélkedőn a bukaresti diák­együttes első díjat nyert. „Románia Tájegységei - Hatszeg” címmel közös kiállítás- és rendezvénysorozat szín­helye a Bukaresti Egyetem, a „Grigore Antipa” Nemzeti Természettörténeti Mú­zeum, a Román Paraszt Múzeuma és a Geológiai Múzeum. Ennek keretén belül kerül sor negyvennyolc Ady-s kisdiák dinoszauruszokat ábrázoló raj­zának kiállítására az Antipa Múzeum­ban. A kiállításmegnyitóra június 1-én, kedden 17.30 órakor kerül sor. A gyer­mekrajzok június 18-ig tekinthetők meg. Tűzcsapokat ellenőriznek (Székelyudvarhely / oláh) • Volt mostanában egy érdekes tűzeset (ha a tűzesetek egyáltalán érdekesek), ami elindította az ellenőrzéseket. Kigyul­ladt egy húsipari kisüzem füstölője (nem biztonságos csőrendszer !), és mert nagyon zsúfolt utcában történt, félő volt, hogy a tetőtűz megemészti a közeli, de még a távolabbi szomszédság tetőit is. Szerencsére nem így történt, még akkor sem, ha a tűzoltók kis híján víz nélkül maradtak. A közelben lévő tűz­csapok (rendeltetésük szerint pedig vízcsapok) nem működtek. Illetve kész szerencse, hogy kettőből az egyiket sikerült kinyitni. Előző években (már nem emlékszem, tán valami tűzeset volt az indíték akkor is) helyszíni vázlaton rögzítették a föllelhető tűzcsapokat. Ebből Udvarhelyen 157 van. Idei jú­niustól mindegyiket ellenőrzik, akkor majd megválik, hány jó s hány nem. A napokban újabb szerződést köt a város a karbantartó kft.-vel. _____Jk____ Egyórás éhségsztrájk (Zilah / fejér) • A hétvégén egyó­rás éhségsztrájk képtelenségét hirdető papírzászlókkal alig két tucat tiltakozó idős férfi, asszony gyűlt össze a prefek­­túra előtt Zilahon, ugyanannyi rendőr és csendőr jelenlétében. Már tudósítot­tunk elégedetlen zilahi és cigányi volt földtulajdonosok megmozdulásairól, akik vissza nem kapott földjeik miatt mindeddig pert vesztettek az összes bírósági fokon. A tiltakozók szónoká­nak mindmáig több mint 500 bírósági ügye van, jelenleg 370 perirata fekszik különféle igazságszolgáltatási fóru­mon. A pereiről elhíresült Leontin Sala­­jan az ex-igazságügyminiszter, Rodica Stanciu ellen 14 panaszt emelt az elmúlt évben. A perek rekordere, a tar­talékos százados Leontin Salajan által perbe hívottak listáján szerepel­­ az általa fénymásolatban terjesztett, de meg nem nevezett újságból vett kivágás szerint­­ Ioan Mircea Pascu, Ioan Rus és más miniszterek, valamint Adrian Nas­­tase. A pereskedő kapitány korrupció­val vádolta az igazságszolgáltatást, va­lamint a kormányzó Szociáldemokrata Pártot. Noha bevallottan a tiltakozással nem a választási kampány volt a célja, a feliratokkal a PSD kampánypénzeit kér­dőjelezte meg, és a románokat marasz­talta el, amiért - szerinte - mindig Ili­escura szavaztak. Annak ellenére, hogy a városközpontban zajlott le az egyórás úgymond „éhségsztrájk”, Leontin Sala­jan ellen kampányolónak minősíthető szónoklata pár szájtáti lézengőn kívül senkit sem késztetett odafigyelésre. ____________Jh.__________ Helyesbítés (Sepsiszentgyörgy / flóra) • A fa­xon továbbított rövid híradás nyomán sajnálatosan tévesen jelent meg szom­bati-vasárnapi számunkban a három­széki egészségügy alapjainak megte­remtéséért sokat tett orvos neve. Pon­tosításként írjuk le tehát: a sepsiszent­györgyi egészségügyi intézmény, a megyei önkormányzat határozata alap­ján a dr. Fogolyán Kristóf nevét viseli. Példát is sugallva e területen dolgozók számára az igényesség, az elkötelezett­séget feltételező gyógyító tevékenysé­gében szerepet vállalok számára. „A városnak az jó, ha mindenki azzal foglalkozik, amihez ért” Beszélgetés Pál Árpáddal, Gyergyószentmiklós polgármesterével­ ­ A polgármester úr, 12 éve dolgozik az önkormányzatban. Mit jelent az a tapasztalat, amit csak a szakmát gyako­rolva lehet megszerezni, illetve szerinte milyen tulajdonságokkal kell ren­delkeznie egy polgármesternek? - Ahhoz, hogy egy településen ered­ményeket érjünk el, fontosnak tartom a biztonságos környezet megteremtését, mert dolgozni csak így lehet. A város­ban sikerült is visszafogni az éles ellen­téteket, vitákat azzal, hogy, egyengetve a közös utat, meg tudtam maradni „kö­zépen”, amit igazol, hogy a nagy hord­erejű tanácshatározatokat mindig elfo­gadta a testület. Fontosnak tartom to­vábbá, hogy a polgármester fölvállalja olyan emberi értékek képviseletét, amelyek nem képezhetik alku tárgyát, s ame­lyekért áldozatot kell hozni, pillanat­nyilag látványosabb dolgokról le kell mondani. Elsősorban a kultúrára, a sportra, hagyományőrzésre, a civil társa­dalom felé való nyitásra utalnék. Mert az utóbbi 12 évben Gyergyószentmik­lós olyan létgondokkal küszködött mint: lesz-e fűtés, be kell-e zárni az iskolát, lesz-e ebéd a betegeknek a kórházban. Ilyen körülmények között tartottuk fenn a színházat, harcoltunk a Művelődési Központért, biztosítottuk a múzeum létét. Tehát ezeknek az alapvető, kö­zösségformáló értékeknek a megőrzése mindvégig kiemelt szempont volt, ugyanakkor fölvállaltunk és lehetőség szerint támogattunk minden művelő­dési rendezvényt. Köztudott az, hogy kampányban általában összefognak a pártok, de utána jönnek... a szürke hét­köznapok és marad az ember. Az RMDSZ-szel, ismételten mondom, né­hány vezetőjét leszámítva, semmi ba­jom, de - és ez csak természetes! - Verestóy szenátor úr továbbra is Székelyud­varhelyért fog ringbe szállni, Borbély László Marosvásárhelyért, akkor pedig Gyergyószentmiklós mellett ki áll ki? A gyergyói csapatnak kell megvívnia a harcot és lobbiznia a város érdekében. Ehhez szükség van arra a kapcsolat­­rendszerre, amit évek során alakítot­tam ki, nem­csak miniszteri, hanem a minisztériumok igazgatóságai szintjén is, ott, ahol a munkát végzik, s ahol kö­vetni tudom, fölkerült-e a lajstromra a gyergyói terv. Igazolni tudom: a legtöbb esetben nem volt szükség semmilyen közbeavatkozásra, mert a terv olyan formában került a miniszter elé, hogy aláírhatta, nem kellett tehát beavatnom az RMDSZ csúcsvezetését. Ahol kel­lett, mint például fűtésgondokban, ott kértem, és kaptam is segítséget. Utólag sajnálom, hogy februárban nem tettem föl a körkérdést a jelenlegi RMDSZ ve­zetőknek: mi valósult meg az utóbbi időben Gyergyószentmiklóson? Biztos vagyok benne, sok dologról nem tud­tak.­­ Jó lenne, ha fölsorolná ezeket a megvalósításokat, és elárulná azt is, mi az, ami veszélybe kerülhet, ha nem lesz meg a folytonosság? - A mai eredmények gyökerei vis­­­szanyúlnak 1994-95-ig, amikor a ro­mán állam pénzén kétmilliárd lej érték­ben lefektettünk 12 km-nyi gázvezeté­ket. Ez lett volna az első lépés, hisz a város gondjai több fejezetre oszthatók: infrastruktúrára, szociális kérdésekre, amelyekhez a vállalkozói szféra, a civil társadalom érdekei is kapcsolódnak. Mindenik fejezetben tartunk valahol. A múltkoriban az Objektív TV egyenes adásában kellett reagálnom tanácsos­jelöltek olyan ötleteire, amelyek már rég megvalósultak. Például a jelölt mondja: az önkormányzatnak saját gépei kellene legyenek, és saját embe­reivel kellene a munkálatokat végeznie a városban. Mi már ‘92-93-ban kijaví­tottuk a célgépeket, saját embereink végzik az útjavítást, csak az aszfaltot vesszük hozzá, s mivel kőre nem volt pénzünk, több helyen bányát nyitot­tunk... Konkrétan a megvalósításokról: 2000-ben nyertünk a központi régió segítségével uniós pályázatot a Phare- 1998 keretében, amelyből létrehoztuk a volt öntöde adminisztrációs épületében az Inkubációs központot. Ennek indi­rekt hozadéka: 2003-2004-ben 16 cég nyert pályázatot 30 milliárd lej értékben beruházásokra. A másik a spanyolok által felépített készruhagyár, akik épp a 2000-es kampányban érkeztek, s abban a labilis helyzetben tartottam meg őket, hogy 2001-2002-ben aztán felépüljön a gyár. Ez pedig kimondottan személyes kapcsolataimnak, a képviselőtestület bölcsességének köszönhető, amely fönntartotta a polgármester kezdeménye­zését. Ezzel közel 300 munkahelyet teremtettünk. Később jöttek a pályázási lehetősége a szociális programokra, így bővítettük a fogyatékos gyermekek nap­köziotthonát, a házibeteg-gondozó köz­pontnak mosodát építhetünk, korszerű­sítjük a kórházotthon fűtésrendszerét. A leglényegesebb a Forradalom és a Horea negyedek fűtésrendszerét korsze­rűsítő úgynevezett dán program, ahol, hála Istennek, már szalagot vágtunk. Illő tudni, mivel nem volt gáz, egyetlen lehetőség a fűtési rendszer megtartása volt. Ott, ahol erről lemondtak, mint Maroshévízen vagy Balánbányán, meg lehet nézni, milyen állapotok uralkod­nak. Mert a kikötés a tehetős ember le­hetősége, csakhogy mi lesz a nyugdíja­sokkal, ha feladjuk a fűtést? Csak a szív kérdése volt, hogy harcolok-e a rend­szer fenntartásáért annak reményében, hogy egyszer kapunk pénzt a moder­nizálásra. Az, hogy a Virág és a Bucsin negyedek hőközpontjainak moder­nizálásáról végre beszélhetünk, és 4 mil­lió euró már az asztalon van hozzá, tízéves munkának a gyümölcse. Ez az, amit a város asztalára teszek, hogy 3 millió eurót még tudjunk mellévará­zsolni a két negyed hőközpontjainak befejezéséhez. Ha erre nem figyel fel a választópolgár, aki tíz éven át élvezte a szolgáltatást, és nem megy el szavazni, ahogy az előválasztásra nem ment el, akkor ne csodálkozzon, ha a program leáll, s felrúgunk egy olyan lehetőséget, amelynek nyomán a svájci ütemterv szerint 2005 októberében már újra sza­lagvágásra kerülne sor, s befejeződne a város teljes fűtésrendszerének moder­nizálása. 2005 októberétől minden tömbházlakó már a zsebén fogja érezni, hiszen a fűtési szezonban havi 400-450 ezer lejt takarít meg azon túl, hogy éjjel-nappal meleg vize van. Ezt aján­lom tehát, és erre vállalok garanciát, nem beszélve arról, hogy az iskolák már mostantól 3 millió helyett 500 ezer lej körüli összeget fizetnek egy gigaka­lóriáért, a megspórolt pénzt pedig fej­lesztésre tudják fordítani. Ezzel talpra fog állni végül a sokat szidott város­gazdálkodási vállalat is, és más szolgál­tatásokra összpontosíthat. Az ener­giaprogramról még annyit: az Európai Unió támogatja, a dán program vezetői pedig, amikor érkeztek, bejelentkeztek a megyeközponthoz, majd Gyergyószen­­tmiklóst keresték fel, mert a volt terü­letfejlesztési minisztérium igazgatósága célirányosan ide küldte őket. A dán konzultáns cég azért maradt meg Gyer­gyószentmiklóson, s nem más város­ban, mert itt működött a fűtésrendszer. A svájciak idejövetele már ennek kö­vetkezménye volt, a minisztérium ho­zott kapcsolatba vele, s álljon elő az, aki rajtam kívül akár csak egy telefont is váltott ebben az ügyben. Ami a víz­vezetéket, kanalizálást illeti, leszöge­zem: a városnak eddig sem volt, ezután sem lesz pénze beruházásokra, csak pályá­zat útján behozott pénzekre számíthat. Az első a SAMTID-program volt, amelyre pályázni lehetett, mert a SAPARD vidéknek, az ISPA nagyvárosoknak szólt. A programban benne vagyunk, a víz­hálózat korszerűsítése a jövőben elin­dul, az önrészt kell csak hozzátennünk. A SAMTID következő része lesz a csa­­tornázás-derítőállomás. Ehhez megvan az a kapcsolat-ember, akin keresztül válla­lom, hogy, amint elindul, Gyergyószent­miklós az első csatornázási programok­ban benne lesz. Az ENSZ által progra­mozott támogatáshoz is hozzájutottunk, már elkészült a hatástanulmány a fer­tőző kórház felépítéséhez, indul az épület teljes rehabilitációja. A 72 lakás is fel fog épülni a fiataloknak mihelyt a kormány, amely elindította a progra­mot, adja hozzá a pénzt. Jelenleg a 2003-ban elvégzett munkákat sem tudják kifizetni. Késtünk egy évet, de ez volt az ára annak, hogy a tervekért a 250 milliót nem kellett kifizetnie a városnak. A sportcsarnok felépítésének tervét továbbra is fenntartja a társfinan­szírozó. Garanciát vállalok arra, hogy akkora csarnokot építünk, mint Csík­szeredában, azzal a különbséggel, hogy Csíknak megvolt a 16 milliárdja a mun­kálatok elkezdéséhez, Gyergyószentmik­­lósnak nem, ezért kellett társfinan­szírozót találnunk. A Gyikostó rehabi­litációja ügyében is mindent végigjár­tam, mind minisztériumi szinten, mind a központi fejlesztési régiónál ott állunk, hogy reményeim szerint, fel­kerül a PHARE-programba. Ha ezt, ami vízbevezetést, kanalizálást, védőgátak kialakítását, a tó kipucolását, sétányok, sífelvonók, sípályák kialakítását és a turizmusig mindent jelent, sikerül meg­valósítani az önkormányzat nevében, hatalmas dolog lesz. Ezek az alapvető dolgok, hiszen csökkentik a szenvedés idejét. Ám az önrészt melléjük kell tenni, ami miatt aztán a kis, látványos dolgok­ról le kell mondani. De ha azt vesszük, mint a dán program esetében, azaz, hogy kiadunk 2 milliárdot, hogy nyerjünk 78-at, akkor jó gazda módra gazdálkod­tunk.­­ A polgármester úr sajtótájékoz­tatón említette, hogy 5 km vízvezetéket nyert ingyen a város? - Ez is olyan dolog volt, amire csak oda kellett figyelni. A „vizet a falvak­nak” programban lobbiztunk, hogy legyünk mi a szolgáltatók, s hogy ezzel a várost ne hozzuk veszélybe, feltétel­ként kértük annak a vezetéknek a kiépítését, amely a kórháztól indul le a város végéig, valamint a felszegi város­részen, ahol problémák voltak a víz­nyomással, egy külön vezetéket, így 5 km vezetéket nyertünk, amit nem kell meg­fizetni, ezenkívül, ha a víz folyni kezd a falvakban, a vállalat jövedelemhez jut, amit vissza tud fordítani fejlesztésre. - A földgáz bevezetéséről azt hallottam, a tervek módosítása késleltette, hogy Gyergyószentmiklósra érjen a vezeték. - A gázzal rengeteget dolgoztunk, az eredeti tervek szerint a Libánon haladt volna át a fővezeték, elkészült az elosztóhálózat terve, árverést hirdet­tünk, lefektettünk 12 km vezetéket, csakhogy a 2000-es választások előtt módosították a fővezeték nyomvonalát. Talán azért, hogy Alcsíkot és Felcsíkot is lehessen a gáz bevezetésével kecseg­tetni, ne csak Gyergyót és Maroshévízt, de ennek mi húzzuk a kurtáját. Ennek következménye, hogy, bár mi már ’96- ban letettük az első gázcsöveket, 2004- ben Alcsíkon gyúl ki a gáz, és Gyer­gyószentmiklóson még nem. - A polgármester úr többször em­lítette, sérelmezi azt, ahogy egyes RMDSZ vezetők eljártak Önnel szem­ben. Mi nem volt tisztességes? - A helyi és területi RMDSZ veze­tőknek jogukban állt arról dönteni, hogy nem vagyok megfelelő jelölt, csakhogy ezt eleve meg kellett volna mondaniuk, így nem volt tisztességes az, hogy elin­dultunk együtt, aztán félúton arra ébredtem, magamra maradtam. Ellen­jelöltet kértek fel, építettek be. Ettől függetlenül az előválasztások ered­ményét elfogadom, a választópolgárok döntését nem vitatom, ám, ha nem tak­tikáztak volna, most érvényes volna az aláírásom és nem indulnék független jelöltként. Az ellenjelölttel kapcsolat­ban csak annyit mondanék, hogy a vá­rosnak az jó, ha mindenki azzal foglal­kozik, amihez ért. És ezt fogalmazom meg üzenetként a város lakóihoz is. Az ellenjelölt jó vállalkozó, teremtsen munkahelyeket, gyarapítsa családja vagyonát. Én magam 12 évvel mögöt­tem értek az adminisztrációhoz, kiala­kítottam a kapcsolatrendszeremet, ezért kérem, hogy a város továbbra is bízzon meg, s ne dobja ki ezt a többletet. Ké­rem a választópolgárokat, mindezeket mérlegelve járuljanak urnákhoz június 6-án. GÁL ÉVA EMESE

Next