Romániai Magyar Szó, 2004. július (16. évfolyam, 4882-4913. szám)

2004-07-01 / 4882. szám

2- OLDAL 2004. JÚLIUS 1 CSÜTÖRTÖK • A keresztény párbeszéd folyta­tását semmi sem akadályozhatja meg - hangoztatta kedden II. János Pál pápa, a Szent Péter és Pál apostolok tisz­teletére bemutatott misén, amelynek egy részén ott volt I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriár­ka is, aki legutóbb 1995-ben járt a Va­tikánban, s aki kedden hosszas meg­beszélést folytatott a pápával, akivel pénteki elutazásáig még kétszer talál­kozik. I. Bartolomaiosz számít az első számú méltóságnak az ortodox egy­házban, de nincs fennhatósága a nem­zeti egyházak felett. Az ortodox egy­házban rendkívüli súllyal bíró moszk­vai, illetve a belgrádi pátriárkák komoly fenntartásokkal fogadják a Vatikán megbékélési kezdeményezéseit. • Az amerikai-brit szövetsége­sek csak addig maradnak Irakban, amíg az iraki ideiglenes kormány ezt igényli - jelezte kedden Tony Blair brit kormányfő. • Az iraki különleges bíróság kedden elfogatóparancsot, illetve elő­zetes letartóztatást elrendelő határo­zatot adott ki Szaddám Husszein és 11 magas rangú tisztségviselője ellen, így az iraki igazságszolgáltatás eljárást indíthat ellenük. Szaddámot már szer­dán iraki vizsgálóbíró elé állítják, a tu­lajdonképpeni per azonban még hó­napokig is várathat magára - közölte az iraki ideiglenes kormányfő. Ugyan­csak kedden több állam is jelezte, hogy hajlandó felújítani diplomáciai kapcsolatait Irakkal, eközben az arab országban folytatódtak a támadások. • Üdvözölték az iraki hatalomáta­dást kedden a Perzsa-öböl menti arab államok, Kuvait és Szaúd-Arábia mind­azonáltal jelezte, hogy változatlanul igényt tart az 1991-es öbölháború miatti iraki jóvátételre. • Több házi készítésű rakétát lőt­tek ki a palesztinok kedden az Izrael déli részén lévő Szderot falura, mi­közben Ariel Saron izraeli miniszter­­elnök látogatást tett a térségben. A be­csapódásokban egy izraeli könnyeb­ben megsebesült. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban újságírók előtt kijelen­tette: „Eltökélt szándékunk megaka­dályozni, hogy ami most történt, ne ismétlődhessen meg sem addig, amíg ki nem vonultunk a Gázai övezetből, sem pedig utána”. • Lezuhant egy orosz helikopter kedden a nyugat-afrikai Sierra Leoné­ban; a gép fedélzetén tartózkodó 24 személy - köztük több ENSZ-béke­­fenntartó - életét vesztette. A szeren­csétlenség oka egyelőre nem ismert. A légitársaság szóvivője mindazonáltal azt állította, hogy Yengema körzeté­ben harci cselekmények folynak, és nem kizárt, hogy ezzel függ össze a baleset. • 114. születésnapját ünnepelte kedden Hendrikje van Andel­ Schipper, aki a Guinness Rekordok Könyve sze­rint jelenleg a világ legidősebb em­bere (és asszonya). Az észak-hollan­diai Hoogeveenben, egy idősek ottho­nában él. A születésnapi ünnepséget a városi elöljáróság szervezte az idős asszony számára, már csak azért is, mert ő a kis hollandiai város legfőbb nevezetessége. • Kasza József, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) elnöke sze­rint a vasárnapi elnökválasztás után a szerb kormány elvesztette legitimi­tását. „Nemcsak az elnökválasztás eredménye, illetve a kormányjelöltnek már az első fordulóban elszenvedett veresége, hanem a kormányzó ko­alíció hozzá nem értése és belső tor­zsalkodása a Kostunica-kabinet bu­kásához fog vezetni” - mondta Kasza az újvidéki Dnevnik c. lap keddi számában megjelent nyilatkozatában. Szerinte az elnökválasztás győztese, Boris Tadic nem fogja megdönteni a kormányt, megbukik az magától is, mert az elnökválasztás után eleve elvesztette legitimitását. • A moszkvai döntőbíróság kedden jogerősen engedélyezte 3,4 milliárd dollárnyi adótartozás behajtását a YUKOS orosz olajcégen, elutasítva a fellebbezéseket, de némileg csök­kentve a korábbi összeget. Elemzők sze­rint a fő kérdés most az, hogy mennyi időt ad a bíróság a YUKOS-nak a fize­tésre, és megengedi-e egyes vagyon­részeinek eladását. A fizetési határidő öt naptól három hónapig terjedhet. José Manuel Durao Barroso az EB következő elnöke Erős és független uniós „kormányt” akar (Brüsszel • Erdész Jenő / MTI) • José Manuel Durao Barrosót, az Eu­rópai Bizottság (EB) újonnan kijelölt elnökét a transzatlanti kapcsolatok és az európai védelmi képességek pár­huzamos erősítésének híveként tart­ják számon, aki egyúttal az uniós in­tézmények szerepének megszilár­dítására is súlyt helyez. A tisztségre való alkalmasságát és európai elkö­telezettségének hitelét illetően már kijelölése előtt kételyek fogalma­zódtak meg az Európai Parlamentben (EP) kisebbségben lévő szocialisták és zöldek részéről. A 48 éves, ango­lul, franciául és spanyolul beszélő ügy­véd, aki két éve lett Portugália mi­niszterelnöke, az utolsó pillana­tokban került előtérbe az EU-tagálla­­mok között folytatott nehéz alkudo­zásokban. Mellette szólt, hogy jobb­közép politikus, és olyan kisebb tag­országból érkezik, amely tagja a valutauniónak, illetve részt vesz az EU valamennyi fontosabb közös poli­tikájában. Az előbbi ismérvet az EP- ben többségben lévő konzervatívok, az utóbbit Franciaország és Német­ország tekintette elengedhetetlen fel­tételnek. Barroso jó kapcsolatokat ápol George W. Bush amerikai elnökkel, és a hazai közvélemény ellenállásá­val dacolva támogatta az Egyesült Államok iraki katonai beavatkozását. Ismételten kiállt az EU és az Egye­sült Államok közötti kapcsolatok szorosabbá tétele mellett, hangoz­tatva, hogy újjá kell éleszteni a transz­atlanti viszonyt. Ennek részeként határozottan támogatja a NATO, valamint az európai védelmi képes­ségek erősítését is, egyetértve azzal az állásponttal, amely szerint Európa nem lehet gazdaságilag óriás, ka­tonailag pedig törpe. Az EU alkot­mányos szerződéséről folytatott viták­ban Barroso elsősorban a tagállamok egyenrangúságának és az úgyneve­zett közösségi módszer erősítésének a szószólójaként lépett fel. Ez utóbbi alapvetően az uniós intézmények szerepének hangsúlyozását jelenti, így Barroso joggal tűnhetett a szo­rosabb integráció támogatójának. - Az EU-nak erős és független Európai Bizottságra van szüksége - hangoz­tatta Barroso az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóját követő brüsszeli sajtóértekezleten, egyúttal nagy örö­mének és büszkeségének adva han­got amiatt, hogy az uniós vezetők egyhangúlag támogatták jelölését az unió „kormányaként” működő EB élére. Ezzel azokra a bírálatokra válaszolva foglalt állást az erős EB mellett, amelyek szerint személyében kisebb befolyású elnök kerül a bizottság élére. Barroso bizottsági elnöki ter­veiről, elképzeléseiről szólva szüksé­gesnek mondta a megfelelő egyen­súly megtalálását a „kicsi és a nagy, a gazdag és a szegény” (tagállamok) kö­zött. Hangsúlyozta azt is, hogy meg­bízatása alatt szeretné „összebékí­­teni” a 2000-es lisszaboni EU-csú­­cson célul kitűzött versenyképességi mutatókat a szolidaritás elveivel, amelyek a „szociálisabb Európa” hívei védelmeznek. A következő EB-n belüli helyek elosztását Barroso kizá­rólagos saját felelősségének nevezte. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban még senkinek sem adott semmilyen biztosítékot és nem is adhat, amíg az EP hivatalosan nem választja meg az EB elnökévé. Befejeződött a NATO isztambuli csúcsértekezlete (Isztambul • S. Tóth László / MTI) • Kedd délután befejeződött a NATO isztambuli csúcsértekezlete, s az állam- és kormányfők el is hagyták a török nagyvárost, hogy zömük kedd este Brüsszelben egy másik, ezúttal európai uniós csúcsértekezleten jóváhagyják Barroso megválasztását az Európai Bizottság élére. A NATO-tanácskozást az Euroatlanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülése zárta, ennek keretében a NATO 26 tagállama és 20 partnerállam (olyan, egymástól gyökeresen eltérő helyzetű országok, mint a semleges Írország, illetve Macedónia, vagy mondjuk a közép-ázsiai Kirgizisztán) egyeztette együttműködését a különböző bizton­ságpolitikai témákban. A kiadott nyi­latkozat azonban megmaradt az álta­lánosságok szintjén. Ennél több konk­rétum hangzott el az állam- és kor­mányfők hagyományos, a tanácskozás zárását jelentő sajtóértekezletein. Ja­cques Chirac francia elnök - aki a mos­tani csúcson is többször bírálta az ame­rikai törekvéseket, kijelentette: a fran­ciák barátok, szövetségesek, nem pe­dig szolgák, s ha valamivel nem érte­nek egyet, megmondják. Egyben rög­tön bírálta is az amerikaiak közel-ke­leti politikájának egyik vonását, Jasszer Arafat palesztin vezető elszigetelését, amely szerinte akadályozza a békete­remtést a térségben. Gerhard Schröder német kancellár pedig sajtóértekezle­tén közölte: noha a NATO döntést ho­zott afganisztáni erőinek bővítéséről, országa nem akar újabb katonákat küldeni az országba, hiszen az ottani NATO-erő, az ISAF 6500 katonájából már ma is 2000 a németek száma. Egymillió ember pusztulhat el etnikai tisztogatás következtében Szegélyszállítmányok Darfúrba (Incirlik / MTI/Reuters) • Akár 1 millió embert is lemészárolhatnak a szudáni Darfúr tartományban a kor­mány támogatásával folyó etnikai tisztogatás során 2004 folyamán - kö­zölték amerikai hivatalos források Tö­rökországban, az incirliki amerikai légitámaszponton. Colin Powell ame­rikai külügyminiszter kedd este Szu­dánba érkezett - több mint két évtized óta a legmagasabb rangú amerikai tiszt­ségviselőként -, nyomást gyakor­­landó az arab martalócokat támo­gató kartúmi kormányra, hogy tegye lehetővé a segélyszervezetek munká­ját és szüntesse be a milíciák támo­gatását. A korábban a Szudánnal kap­csolatos határozatlansága miatt ke­mény bírálattal illetett Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerdán utazott az afrikai országba. (Az ENSZ múlt évben több mint 100 millió dollárral segítette a tartományt és körülbelül 170 millió dollárt szán még hasonló célra 2005 végéig.) A darfúri konf­liktus 2 millió embert érint, eddig 1,2 millióan kényszerültek a Darfúrban és Csád szudáni határán létesített menekülttáborokba. A lakosságot jár­ványok tizedelik. A kormány támo­gatását élvező dzsandzsavíd milícia falvak tucatjait tette a földdel egyen­lővé és lerombolta három fekete-afri­kai törzs vízellátó rendszerét. Eközben a szomszédos arab falvak érintetle­nek maradtak. • (Kartúm / MTI/ AFP)­­ Erőteljes külföldi nyomásra a szudáni elnök engedélyezte, hogy el­jussanak a humanitárius segélyszállít­mányok Darfúr tartományba. Omar Haszan Ahmed el-Besir államfő kedden este jelentette be, hogy utasítására a segélyszállítmányok zöld utat kapnak. A bejelentés pontosan azzal egy idő­ben történt, hogy Colin Powell ameri­kai külügyminiszter az afrikai ország fővárosába érkezett. Kényszerleszállást hajtott végre egy török utasszállító repülőgép Mün­chenben, miután egy bomba felrobbantásával fenyegetőzött a fedélzeten egy 28 éves török állampolgárságú utas, aki a földet érés után kiugrott a gép egyik kinyitott ajtaján. Súlyosan megsérült, de élete nincs veszélyben. A rendőrök semmilyen fegyvert nem találtak nála. Bush szerint Törökországnak az EU-ban a helye (Isztambul / MTI/AFP/Reuters/AP) • George Bush amerikai elnök kedden ismételten amellett foglal állást, hogy „Törökországnak az Európai Unióban a helye”. A NATO csúcs­­találkozóján részt vevő amerikai elnök kedd dél­után mond beszédet egy isztambuli egyete­men. „Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Tö­rökországnak mint európai hatalomnak az Európai Unióban a helye, és Európa nem az egy valláshoz tartózók exkluzív klubja" - hangsúlyozta George Bush a beszédben. Bush elnök szerint Törökország gyorsan halad az európai uniós követelmények teljesítése felé és felvétele az unióba hozzájárulna a muzul­mán világ és a Nyugat közötti kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséhez. (Jacques Chirac francia államfő hevesen bírálta hétfőn az amerikai el­nököt, amiért az két nappal korábban Török­ország felvételére szólította fel az EU-t, állást foglalva egy, a tagországokat erősen megosztó kérdésben.) „A szabadság a Közép-Kelet jövője" és az iszlám országoknak nem kell félniük a demokrácia terjedésétől - mutat rá az amerikai elnök egy nappal az iraki hatalom­­átadás után. George Bush példaként Török­országot említette, amely világi kormánnyal rendelkező muzulmán ország és megtalálta a helyét a demokráciák közösségében. „A világ egyes részeiben, főként a Közép-Keleten aggódva tekintenek a demokráciára, gyakran félreértés következtében“ - így az amerikai el­nök, aki szerint „a muzulmán kultúrákban sokan a demokráciát a nyugati tömegkultúra legrosszabb fajtájával azonosítják, és nem kérnek belőle". Elítélték a temerini gyilkossági kísérletet Amerikai lobbi a vajdasági magyarokért .Belgrád • Petky József / MTI­ • Parla­menti pulpitusról ítélte el kedden a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a Temerinben tör­tént brutális gyilkossági kísérletet, amelyet öt p­ár fiatal követett el egy szerb férfi ellen. „A zsebben elítéljük a magyar­­ nemzeti kisebbség tagjaiból verbuválódott erőszakos­kodó csoportot, amely Temerinben kegyetlen módon megkísérelte meggyilkolni a szerb nem­zet egyik tagját” - áll a VMSZ közleményében, amelyet a vajdasági parlament ülésének elején olvasott fel Varga József frakcióvezető. A bűncselekményt a Vajdasági Magyar Demok­rata Párt (VMDP) is elítélte, temerini szervezete közleményében osztozott „az egész város felháborodásában”. A VMDP szerint a történtek súlyosan érintik az egész vajdasági magyar közösséget, mert az utóbbi hónapokban szerte a tartományban elszaporodtak a fiatalok közötti etnikai alapú leszámolások, beleértve a ma­gyarok elleni agresszív fellépéseket. A leg­nagyobb szerbiai kormánypárt, a Szerbiai De­mokrata Párt (DSS) szerint a magyar tettesek „szörnyetegek módjára kiélték magukat" a bűntényben, amelyet a párt egy nyolcvanas évekbeli koszovói rémtetthez hasonlít, azt állítva, hogy „alapvetően ugyanazok a vajda­sági magyar soviniszták és a koszovói szki­petár terroristák céljai”. • (Washington • Tóth László / MTI)­­ Amerikai törvényhozók ha­marosan levelet intéznek Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, hogy kifejezzék aggo­dalmukat a vajdasági magyarokat érő tá­madások miatt. Közbenjárásukat az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Köz­pontja nevű lobbiszervezet kezdeményezte. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy a magyar fiatalokat fényes nappal bántalmazzák. A tettlegesség, a magyar tulajdon rongálása, a temetők feldú­­lása, magyarellenes uszító és félelemkeltő feli­ratok aggasztó méreteket öltenek. A fokozódó erőszak a térség stabilitását is veszélyezteti, ami ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel" - jelentette ki Nagy Sándor András, a lobbiszervezet elnöke. Izraelt a megtorlások beszüntetésé­re, a palesztinokat pedig a reformok folytatására szólította fel kedden a francia külügyminiszter. Michel Barnier közel másfél órás tárgyalást folytatott Jasszer Arafattal, a Pa­lesztin Hatóság elnökének ramalláhi főhadiszállásán. A találkozó után ki­jelentette, hogy a jelenlegi erőszak­­hullám ellenére is békében élhetnek együtt a palesztinok és az izraeliek. kiadja a Transit Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02, 222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48, E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.hlirf.org/m­sz Postacím: 013701 Bucuresti O.P. 33, C.P. 17, Piata Presei Libere 1 Bankszámla: BCR Agentia WTC 2511.1-1970.1 ROL (lej) BCR Agentia WTC 2511.1-1970.2 USD BCR Agentia WTC 2511.1-1970.3 EURO Szerkeszti az RfyiSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SZÁSZ ATTILA (mb. szerkesztőségi főtitkár) CSIPKE GÁBOR DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) FARKAS B. ZOLTÁN (igazgatótanácsi tag) MATHE­EVA SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) SZONPA SZABOLCS VARDZAR ERZSÉBET Gazdaság-pénzügy CZEDLY JÓZSEF (helyettes igazgató) Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként 0,8 euro (kiemelt helyen, illetve első oldalon 1 euro), apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 2.000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is), jogi személynek 4.000 lej szavanként. Tarifáink tartalmazzák a hozzáadott értékadót is (TVA). Külföldi olvasóink előfizethetnek lapunkra a következő címen: S.C. RODIPET S.A., Romania, Bucuresti, Piata Presei libere nr. 1, Corp B., Sector 1, P.O. Box 33-57, fax 0040- 21-2226407, 2226439 vagy e-mail: export@rodipet.ro Szedés: Transil S.A. Számítógépes tördelés (DTP): CIOFIAC Claudiu Nyomda: Tipográfia CROMOMAN, Bucuresti ISSN: 1221-2423.

Next