Romániai Magyar Szó, 2004. július (16. évfolyam, 4882-4913. szám)
2004-07-01 / 4882. szám
2- OLDAL 2004. JÚLIUS 1 CSÜTÖRTÖK • A keresztény párbeszéd folytatását semmi sem akadályozhatja meg - hangoztatta kedden II. János Pál pápa, a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére bemutatott misén, amelynek egy részén ott volt I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is, aki legutóbb 1995-ben járt a Vatikánban, s aki kedden hosszas megbeszélést folytatott a pápával, akivel pénteki elutazásáig még kétszer találkozik. I. Bartolomaiosz számít az első számú méltóságnak az ortodox egyházban, de nincs fennhatósága a nemzeti egyházak felett. Az ortodox egyházban rendkívüli súllyal bíró moszkvai, illetve a belgrádi pátriárkák komoly fenntartásokkal fogadják a Vatikán megbékélési kezdeményezéseit. • Az amerikai-brit szövetségesek csak addig maradnak Irakban, amíg az iraki ideiglenes kormány ezt igényli - jelezte kedden Tony Blair brit kormányfő. • Az iraki különleges bíróság kedden elfogatóparancsot, illetve előzetes letartóztatást elrendelő határozatot adott ki Szaddám Husszein és 11 magas rangú tisztségviselője ellen, így az iraki igazságszolgáltatás eljárást indíthat ellenük. Szaddámot már szerdán iraki vizsgálóbíró elé állítják, a tulajdonképpeni per azonban még hónapokig is várathat magára - közölte az iraki ideiglenes kormányfő. Ugyancsak kedden több állam is jelezte, hogy hajlandó felújítani diplomáciai kapcsolatait Irakkal, eközben az arab országban folytatódtak a támadások. • Üdvözölték az iraki hatalomátadást kedden a Perzsa-öböl menti arab államok, Kuvait és Szaúd-Arábia mindazonáltal jelezte, hogy változatlanul igényt tart az 1991-es öbölháború miatti iraki jóvátételre. • Több házi készítésű rakétát lőttek ki a palesztinok kedden az Izrael déli részén lévő Szderot falura, miközben Ariel Saron izraeli miniszterelnök látogatást tett a térségben. A becsapódásokban egy izraeli könnyebben megsebesült. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: „Eltökélt szándékunk megakadályozni, hogy ami most történt, ne ismétlődhessen meg sem addig, amíg ki nem vonultunk a Gázai övezetből, sem pedig utána”. • Lezuhant egy orosz helikopter kedden a nyugat-afrikai Sierra Leonéban; a gép fedélzetén tartózkodó 24 személy - köztük több ENSZ-békefenntartó - életét vesztette. A szerencsétlenség oka egyelőre nem ismert. A légitársaság szóvivője mindazonáltal azt állította, hogy Yengema körzetében harci cselekmények folynak, és nem kizárt, hogy ezzel függ össze a baleset. • 114. születésnapját ünnepelte kedden Hendrikje van Andel Schipper, aki a Guinness Rekordok Könyve szerint jelenleg a világ legidősebb embere (és asszonya). Az észak-hollandiai Hoogeveenben, egy idősek otthonában él. A születésnapi ünnepséget a városi elöljáróság szervezte az idős asszony számára, már csak azért is, mert ő a kis hollandiai város legfőbb nevezetessége. • Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a vasárnapi elnökválasztás után a szerb kormány elvesztette legitimitását. „Nemcsak az elnökválasztás eredménye, illetve a kormányjelöltnek már az első fordulóban elszenvedett veresége, hanem a kormányzó koalíció hozzá nem értése és belső torzsalkodása a Kostunica-kabinet bukásához fog vezetni” - mondta Kasza az újvidéki Dnevnik c. lap keddi számában megjelent nyilatkozatában. Szerinte az elnökválasztás győztese, Boris Tadic nem fogja megdönteni a kormányt, megbukik az magától is, mert az elnökválasztás után eleve elvesztette legitimitását. • A moszkvai döntőbíróság kedden jogerősen engedélyezte 3,4 milliárd dollárnyi adótartozás behajtását a YUKOS orosz olajcégen, elutasítva a fellebbezéseket, de némileg csökkentve a korábbi összeget. Elemzők szerint a fő kérdés most az, hogy mennyi időt ad a bíróság a YUKOS-nak a fizetésre, és megengedi-e egyes vagyonrészeinek eladását. A fizetési határidő öt naptól három hónapig terjedhet. José Manuel Durao Barroso az EB következő elnöke Erős és független uniós „kormányt” akar (Brüsszel • Erdész Jenő / MTI) • José Manuel Durao Barrosót, az Európai Bizottság (EB) újonnan kijelölt elnökét a transzatlanti kapcsolatok és az európai védelmi képességek párhuzamos erősítésének híveként tartják számon, aki egyúttal az uniós intézmények szerepének megszilárdítására is súlyt helyez. A tisztségre való alkalmasságát és európai elkötelezettségének hitelét illetően már kijelölése előtt kételyek fogalmazódtak meg az Európai Parlamentben (EP) kisebbségben lévő szocialisták és zöldek részéről. A 48 éves, angolul, franciául és spanyolul beszélő ügyvéd, aki két éve lett Portugália miniszterelnöke, az utolsó pillanatokban került előtérbe az EU-tagállamok között folytatott nehéz alkudozásokban. Mellette szólt, hogy jobbközép politikus, és olyan kisebb tagországból érkezik, amely tagja a valutauniónak, illetve részt vesz az EU valamennyi fontosabb közös politikájában. Az előbbi ismérvet az EP- ben többségben lévő konzervatívok, az utóbbit Franciaország és Németország tekintette elengedhetetlen feltételnek. Barroso jó kapcsolatokat ápol George W. Bush amerikai elnökkel, és a hazai közvélemény ellenállásával dacolva támogatta az Egyesült Államok iraki katonai beavatkozását. Ismételten kiállt az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok szorosabbá tétele mellett, hangoztatva, hogy újjá kell éleszteni a transzatlanti viszonyt. Ennek részeként határozottan támogatja a NATO, valamint az európai védelmi képességek erősítését is, egyetértve azzal az állásponttal, amely szerint Európa nem lehet gazdaságilag óriás, katonailag pedig törpe. Az EU alkotmányos szerződéséről folytatott vitákban Barroso elsősorban a tagállamok egyenrangúságának és az úgynevezett közösségi módszer erősítésének a szószólójaként lépett fel. Ez utóbbi alapvetően az uniós intézmények szerepének hangsúlyozását jelenti, így Barroso joggal tűnhetett a szorosabb integráció támogatójának. - Az EU-nak erős és független Európai Bizottságra van szüksége - hangoztatta Barroso az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóját követő brüsszeli sajtóértekezleten, egyúttal nagy örömének és büszkeségének adva hangot amiatt, hogy az uniós vezetők egyhangúlag támogatták jelölését az unió „kormányaként” működő EB élére. Ezzel azokra a bírálatokra válaszolva foglalt állást az erős EB mellett, amelyek szerint személyében kisebb befolyású elnök kerül a bizottság élére. Barroso bizottsági elnöki terveiről, elképzeléseiről szólva szükségesnek mondta a megfelelő egyensúly megtalálását a „kicsi és a nagy, a gazdag és a szegény” (tagállamok) között. Hangsúlyozta azt is, hogy megbízatása alatt szeretné „összebékíteni” a 2000-es lisszaboni EU-csúcson célul kitűzött versenyképességi mutatókat a szolidaritás elveivel, amelyek a „szociálisabb Európa” hívei védelmeznek. A következő EB-n belüli helyek elosztását Barroso kizárólagos saját felelősségének nevezte. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban még senkinek sem adott semmilyen biztosítékot és nem is adhat, amíg az EP hivatalosan nem választja meg az EB elnökévé. Befejeződött a NATO isztambuli csúcsértekezlete (Isztambul • S. Tóth László / MTI) • Kedd délután befejeződött a NATO isztambuli csúcsértekezlete, s az állam- és kormányfők el is hagyták a török nagyvárost, hogy zömük kedd este Brüsszelben egy másik, ezúttal európai uniós csúcsértekezleten jóváhagyják Barroso megválasztását az Európai Bizottság élére. A NATO-tanácskozást az Euroatlanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülése zárta, ennek keretében a NATO 26 tagállama és 20 partnerállam (olyan, egymástól gyökeresen eltérő helyzetű országok, mint a semleges Írország, illetve Macedónia, vagy mondjuk a közép-ázsiai Kirgizisztán) egyeztette együttműködését a különböző biztonságpolitikai témákban. A kiadott nyilatkozat azonban megmaradt az általánosságok szintjén. Ennél több konkrétum hangzott el az állam- és kormányfők hagyományos, a tanácskozás zárását jelentő sajtóértekezletein. Jacques Chirac francia elnök - aki a mostani csúcson is többször bírálta az amerikai törekvéseket, kijelentette: a franciák barátok, szövetségesek, nem pedig szolgák, s ha valamivel nem értenek egyet, megmondják. Egyben rögtön bírálta is az amerikaiak közel-keleti politikájának egyik vonását, Jasszer Arafat palesztin vezető elszigetelését, amely szerinte akadályozza a béketeremtést a térségben. Gerhard Schröder német kancellár pedig sajtóértekezletén közölte: noha a NATO döntést hozott afganisztáni erőinek bővítéséről, országa nem akar újabb katonákat küldeni az országba, hiszen az ottani NATO-erő, az ISAF 6500 katonájából már ma is 2000 a németek száma. Egymillió ember pusztulhat el etnikai tisztogatás következtében Szegélyszállítmányok Darfúrba (Incirlik / MTI/Reuters) • Akár 1 millió embert is lemészárolhatnak a szudáni Darfúr tartományban a kormány támogatásával folyó etnikai tisztogatás során 2004 folyamán - közölték amerikai hivatalos források Törökországban, az incirliki amerikai légitámaszponton. Colin Powell amerikai külügyminiszter kedd este Szudánba érkezett - több mint két évtized óta a legmagasabb rangú amerikai tisztségviselőként -, nyomást gyakorlandó az arab martalócokat támogató kartúmi kormányra, hogy tegye lehetővé a segélyszervezetek munkáját és szüntesse be a milíciák támogatását. A korábban a Szudánnal kapcsolatos határozatlansága miatt kemény bírálattal illetett Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerdán utazott az afrikai országba. (Az ENSZ múlt évben több mint 100 millió dollárral segítette a tartományt és körülbelül 170 millió dollárt szán még hasonló célra 2005 végéig.) A darfúri konfliktus 2 millió embert érint, eddig 1,2 millióan kényszerültek a Darfúrban és Csád szudáni határán létesített menekülttáborokba. A lakosságot járványok tizedelik. A kormány támogatását élvező dzsandzsavíd milícia falvak tucatjait tette a földdel egyenlővé és lerombolta három fekete-afrikai törzs vízellátó rendszerét. Eközben a szomszédos arab falvak érintetlenek maradtak. • (Kartúm / MTI/ AFP) Erőteljes külföldi nyomásra a szudáni elnök engedélyezte, hogy eljussanak a humanitárius segélyszállítmányok Darfúr tartományba. Omar Haszan Ahmed el-Besir államfő kedden este jelentette be, hogy utasítására a segélyszállítmányok zöld utat kapnak. A bejelentés pontosan azzal egy időben történt, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter az afrikai ország fővárosába érkezett. Kényszerleszállást hajtott végre egy török utasszállító repülőgép Münchenben, miután egy bomba felrobbantásával fenyegetőzött a fedélzeten egy 28 éves török állampolgárságú utas, aki a földet érés után kiugrott a gép egyik kinyitott ajtaján. Súlyosan megsérült, de élete nincs veszélyben. A rendőrök semmilyen fegyvert nem találtak nála. Bush szerint Törökországnak az EU-ban a helye (Isztambul / MTI/AFP/Reuters/AP) • George Bush amerikai elnök kedden ismételten amellett foglal állást, hogy „Törökországnak az Európai Unióban a helye”. A NATO csúcstalálkozóján részt vevő amerikai elnök kedd délután mond beszédet egy isztambuli egyetemen. „Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Törökországnak mint európai hatalomnak az Európai Unióban a helye, és Európa nem az egy valláshoz tartózók exkluzív klubja" - hangsúlyozta George Bush a beszédben. Bush elnök szerint Törökország gyorsan halad az európai uniós követelmények teljesítése felé és felvétele az unióba hozzájárulna a muzulmán világ és a Nyugat közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. (Jacques Chirac francia államfő hevesen bírálta hétfőn az amerikai elnököt, amiért az két nappal korábban Törökország felvételére szólította fel az EU-t, állást foglalva egy, a tagországokat erősen megosztó kérdésben.) „A szabadság a Közép-Kelet jövője" és az iszlám országoknak nem kell félniük a demokrácia terjedésétől - mutat rá az amerikai elnök egy nappal az iraki hatalomátadás után. George Bush példaként Törökországot említette, amely világi kormánnyal rendelkező muzulmán ország és megtalálta a helyét a demokráciák közösségében. „A világ egyes részeiben, főként a Közép-Keleten aggódva tekintenek a demokráciára, gyakran félreértés következtében“ - így az amerikai elnök, aki szerint „a muzulmán kultúrákban sokan a demokráciát a nyugati tömegkultúra legrosszabb fajtájával azonosítják, és nem kérnek belőle". Elítélték a temerini gyilkossági kísérletet Amerikai lobbi a vajdasági magyarokért .Belgrád • Petky József / MTI • Parlamenti pulpitusról ítélte el kedden a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a Temerinben történt brutális gyilkossági kísérletet, amelyet öt pár fiatal követett el egy szerb férfi ellen. „A zsebben elítéljük a magyar nemzeti kisebbség tagjaiból verbuválódott erőszakoskodó csoportot, amely Temerinben kegyetlen módon megkísérelte meggyilkolni a szerb nemzet egyik tagját” - áll a VMSZ közleményében, amelyet a vajdasági parlament ülésének elején olvasott fel Varga József frakcióvezető. A bűncselekményt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is elítélte, temerini szervezete közleményében osztozott „az egész város felháborodásában”. A VMDP szerint a történtek súlyosan érintik az egész vajdasági magyar közösséget, mert az utóbbi hónapokban szerte a tartományban elszaporodtak a fiatalok közötti etnikai alapú leszámolások, beleértve a magyarok elleni agresszív fellépéseket. A legnagyobb szerbiai kormánypárt, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) szerint a magyar tettesek „szörnyetegek módjára kiélték magukat" a bűntényben, amelyet a párt egy nyolcvanas évekbeli koszovói rémtetthez hasonlít, azt állítva, hogy „alapvetően ugyanazok a vajdasági magyar soviniszták és a koszovói szkipetár terroristák céljai”. • (Washington • Tóth László / MTI) Amerikai törvényhozók hamarosan levelet intéznek Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, hogy kifejezzék aggodalmukat a vajdasági magyarokat érő támadások miatt. Közbenjárásukat az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központja nevű lobbiszervezet kezdeményezte. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy a magyar fiatalokat fényes nappal bántalmazzák. A tettlegesség, a magyar tulajdon rongálása, a temetők feldúlása, magyarellenes uszító és félelemkeltő feliratok aggasztó méreteket öltenek. A fokozódó erőszak a térség stabilitását is veszélyezteti, ami ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel" - jelentette ki Nagy Sándor András, a lobbiszervezet elnöke. Izraelt a megtorlások beszüntetésére, a palesztinokat pedig a reformok folytatására szólította fel kedden a francia külügyminiszter. Michel Barnier közel másfél órás tárgyalást folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökének ramalláhi főhadiszállásán. A találkozó után kijelentette, hogy a jelenlegi erőszakhullám ellenére is békében élhetnek együtt a palesztinok és az izraeliek. kiadja a Transit Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02, 222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48, E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.hlirf.org/msz Postacím: 013701 Bucuresti O.P. 33, C.P. 17, Piata Presei Libere 1 Bankszámla: BCR Agentia WTC 2511.1-1970.1 ROL (lej) BCR Agentia WTC 2511.1-1970.2 USD BCR Agentia WTC 2511.1-1970.3 EURO Szerkeszti az RfyiSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SZÁSZ ATTILA (mb. szerkesztőségi főtitkár) CSIPKE GÁBOR DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) FARKAS B. ZOLTÁN (igazgatótanácsi tag) MATHEEVA SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) SZONPA SZABOLCS VARDZAR ERZSÉBET Gazdaság-pénzügy CZEDLY JÓZSEF (helyettes igazgató) Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként 0,8 euro (kiemelt helyen, illetve első oldalon 1 euro), apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 2.000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is), jogi személynek 4.000 lej szavanként. Tarifáink tartalmazzák a hozzáadott értékadót is (TVA). Külföldi olvasóink előfizethetnek lapunkra a következő címen: S.C. RODIPET S.A., Romania, Bucuresti, Piata Presei libere nr. 1, Corp B., Sector 1, P.O. Box 33-57, fax 0040- 21-2226407, 2226439 vagy e-mail: export@rodipet.ro Szedés: Transil S.A. Számítógépes tördelés (DTP): CIOFIAC Claudiu Nyomda: Tipográfia CROMOMAN, Bucuresti ISSN: 1221-2423.