Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)

2004-10-01 / 4974. szám

2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK „Előjöttünk rejtekhelyeinkről” - állítják a maradék hunok Szeptember elején az anyaország­ból szenzációsnak hangzó hírek érkez­tek arról, hogy új magyarországi ki­sebbség jelent meg, szinte teljes ké­szültségben, hogy hivatalos elismerést és természetesen, az ehhez járó ha­tályos anyagi támogatást elnyerhesse önszerveződéséhez. Nem is akár­milyen etnikumról van szó, hanem a történelemből a magyarok előfutá­raiként ismert hunok mai leszárma­zottjairól, akik közül a 2001-es magyar népszámlálás idején kereken száz személy válaszolta az anyanyelv­re, a nemzetiségre, a kulturális kapcso­latra és a­z otthon beszélt nyelvre vonatkozó kérdések valamelyikére a hunságot. (Mint ahogy a magyaror­szági, kb. 8 ezer fős románság eseté­ben is néhányan dákságukat tartották fontosnak megváltani népszámlálás­kor...) A hivatalos kisebbségi bejegy­zéshez, illetve hogy a parlament majd kétharmados döntéssel szavazhasson e felől, minimum ezer támogatói aláírás szükséges, aminek az összegyűjtésé­nek már hozzá is láttak a kezdeménye­zők. (Akik mellesleg bizakodóak: az index.hu internetes portál szerint csak a Fradi lelátóiról ötszáz aláírást re­mélnek...) De miért csak ma robbant ez a fur­csa etnikai „bomba”? Hiszen a népi kezdeményezés szorgalmazói szerint már 1992-ben elkezdték a nemzetiség­gé szerveződést, akkor ugyanis ötez­ren voltak, de a hatalom úgymond „keresztbe tett” a hunoknak. 1993-ban aztán megszületett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai­ról szóló magyar törvény tizenhárom kisebbséget ismert el hivatalosan, de nem zárta be a kaput a később nemzeti azonosságtudatra ébredők előtt sem. A jogszabály szerint az elismeréshez az adott kisebbségnek „legalább egy évszázada“ honosnak kell lenni Ma­gyarországon, és saját nyelvvel, kultú­rával, hagyománnyal kell rendelkez­nie. Tagjainak magyar állampolgárok­nak kell lenniük, és közelebbről meg nem határozott „összetartozás-tudat­ról“ kell tanúbizonyságot tenniük. Ezek szerint a kínaiak még nem szá­mítanak kisebbségnek - a szöveg külön hangsúlyozza, hogy bevándor­lókra nem terjed ki a hatálya -, de úgy nyolcvan-kilencven év múlva már ők is kérelmezhetik a hivatalos nyilván­tartásba vételt, és az ezzel járó apa­názst - mutat rá az Index. Tény, hogy a jelenlegi magyar kisebbségi törvény kiskapui, amennyi­ben nem számolják fel őket, még sok furcsasággal szolgálhatnak Igen ám, csakhogy bonyolítja a dolgokat az, hogy a Hunok Szentegy­házának hírnöke, a 29 esztendős tanítóképzőt végzett Novák Imre Jósua szerint tulajdonképpen a fél vi­lág eleve hun eredetű. A Népszabad­ságnak nyilatkozva elújságolta: min­dig kokárdát hord a mellén, mert a piros-fehér-zöld tulajdonképpen a hunok színe, s akinek ilyen a zászlaja, ott fennáll a hun eredet gyanúja. (Az olasz trikolór magyarázata: az etruszk törzsek hun eredetűek...) A bibliai nevet viselő hírnök szerint azonban a kínaiak és a japánok is hunok. Sőt, Attila hun király sírját is meg lehetne találni, „a legenda azonban arról szól, hogy élő ember azt nem találhatja meg, és ezzel nem jó játszani. Melles­leg az egyiptomi Tutanhamonnak is hármas koporsója volt, ami szintén egyfajta rokonságra utal... Hatezer­negyvenöt éves folytonosság a miénk. Ekkor jött létre a hun törzsszövetség Ordosz központtal, a ma Kínának ne­vezett országban. Azelőtt Ataisz szige­téről irányították a hunok a Föld em­beriségét, mely Krisztus előtt 5038- ban a Csendes-óceánba süllyedt.” A hun kisebbség mai olvasatában a Jósua név hun eredetű, amiként Krisz­tus is az volt: a Hunok Szentegyházá­nak hírnöke állítja, hogy „Szűz Mária félig római volt, félig pártus, a pártu­sok pedig a hunok egyik törzsét alkot­ták. Ez egyébként mind szerepel a hu­nok teremtéstanában...” A vallás kü­lönben teljes egységet képez a hu­noknál - a teremtés kulcsmozzanata éppen az idő, amit nagy erővel tudo­mányosan is vizsgálnak, akár csak a fényt is. Egy lakást bérelnek ehhez, ahol még elektronmikroszkópjuk is van. Mindezen nem árt eltöprengeni, mint ahogy azon sem, hogy miért ép­pen most érett meg az idő arra, hogy a hun öntudat éppen itt ébredezzen, ahol alig százan maradtak hűségesek a haj­dani ősökhöz? Novák Imre Jósua sze­rint azért mertek előjönni „rejtek­helyeikről”, mert a magyar EU-csatla­kozás új helyzetet teremtett az eddig elnyomott és szándékosan hátrányos helyzetben tartott kisebbségek számá­ra. Nehezményezi, hogy az iskolában, az egyetemen a hunokról alig taníta­nak valamit, legfeljebb annyit, hogy egykoron milyen nagy nemzet volt. De hogy saját kultúrájuk, történelmük, egyházi felépítésük volt, arról hallgat­nak. Pedig a Kárpát-medencében ge­netikusan kimutatható lenne, mennyi­re elterjedt a hunság ma is, s hamisak azok a híresztelések, miszerint teljesen kihaltak volna. Szerinte az Árpád-ház és a hunság „teljes fedésben” vannak, márpedig az Árpád-ház leszármazott­jai ma is élnek - ergo a hunok is hús­vér emberek. Novák hírnök nyilatkozataiból az hámozható ki, hogy a mai hunok EU- pártiak, mivel az a jelek szerint a kisebbségi politikát „kezdi homogé­nen kezelni”. Szándékaikat illetően úgy vélik, nincs miért belekevered­jenek a politikai játszmákba, s anélkül, hogy különös lobbizást folytatnának elismertetésük érdekében, bíznak a parlament józan mérlegelő képességé­ben. „Nem vetne jó fényt Magyaror­szágra, mint újonnan csatlakozott EU tagállamra, ha elnyomnának egy kisebbséget. Abban az esetben, ha mégsem menne át a parlamenten a kezdeményezés, készek vagyunk az EU-hoz fordulni jogorvoslatért, ehhez megvan a kellő virtus a hunokban” - nyilatkozta az Indexnek. A Népszabadság szerette volna megtudni, hogy a magyarországi hu­nok szószólója, aki nem akart nyilat­kozni arról, vajon vállal-e valamilyen szerepet a leendő hun önkormányzat­ban, valójában mikor ébredt saját etnikai öntudatára. A válasz önmagáért beszél: „Én mindig hun voltam, hisz mint mondtam, a hunok történelme folytonos. Ez itt Hunnia. Praktikusan nézve már a nyolcvanas évek végén feljártam Debrecenből Budapestre a hunokról szóló előadásokat hallgatni. Később, 1997 decemberében egyik alapítója voltam a Hunok Szentegy­házának, majd rektora lettem a Fény Teljessége Szabadegyetemnek.” Érdekes módon a Novák-féle hun­ság csupán tud egy már korábban be­jelentett, Budaházy-féle Hun Szövet­ségről, de kapcsolatban nem áll vele, mert „nem mi nem politizálunk­­ nyomaté­kosba továbbra is a hírnök, akinek meg­győződése, hogy mindezeken túl egy­szer valamennyi hun egyesülni fog. Egyelőre nem derül ki, hogy Novák Jósuáék mekkora összefogásban re­ménykednek, de meglehet, amennyire divatba jött manapság a mindenféle restauráció, hogy az egykori nagy Hun Birodalom visszaállítását is a trikolór­jukra tűzik. CSERE GÁBOR Morfondír A száguldó csiga u.) Szombaton (szept. 25.) Székelyud­varhelyen ülésezett az MPSz, ismét Szász Jenőt választották elnökké. Ezt mindenki sejthette, de azt nem, hogy Bakk Miklós a következőképpen kom­mentálja az RMDSz-MPSz közti ellen­tétet: „Az RMDSz kényszerrel elegy meggyőződéssel ugyan, de végül mégis vállalta az autonómia képviseletét.” (Krónika, szept. 27.) Bakk Miklós többet és szakszerűb­ben foglalkozik politikával, mint alulí­rott, ezért csodálkozom, hogy ilyesmit állít. A kedves olvasó it. a fenti két sor­ból azt olvashatja ki, hogy az RMDSz­­nek esze ágában sincs fölkarolni az au­tonómia ügyét. Holott nagyon jól tud­juk, hogy erről sohasem mondott le. Csak megfontoltabban próbál lépni, nem olyan hebehurgyán, mint az MPSz. Csiga létére nem akar száguldozni. - A múltkor a határátlépési illeték példájá­val bizonyítottam (RMSz, szept. 14.), míg rengeteg időt és energiát kellett el­­prédálni arra, hogy megszüntessenek egy paragrafust. Ugyanígy rengeteg időt fog fölemészteni az a munka, amelyet a román emberek és politikusok meggyő­zésére kell fordítaniuk a hazai magyar politikusoknak, hogy a SzéNeT és az ErMaNeT autonómia-tervezeteit ne seperjék le az asztalról. (Zárójelben: az RMDSz tervezetét már korábban félre­tették, azért nem kilincsel ötpercenként a szövetség újabb és újabb törvényekkel, mert rájött: még nincs itt az ideje újabb tervezet benyújtásának. Iliescu bácsi - aki startból ellenez minden effélét - csak néhány hét múlva hagyja el az elnöki posztot. S ha Markó Béla állam­elnöki kampánya során mégis szót ejt az autonómiáról, az a dolgozókat meg­győzni kívánó munka része lesz, nem egy újabb tervezet előjátéka.) No, de szemelgessünk egy kicsit a korabeli sajtóból, hadd lássuk: valóban annyira idegen-e az RMDSz-től az auto­nómia ötlete, mint ahogy azt a Türel­metlen Ellenzék állítja? 1. Cs. Gyímesi Éva szerint nem valósítható meg az autonómia, mert az országban még az önkormányzati auto­nómia sem vált gyakorlattá. (Szabadság, 1993. jan. 6.)­­ Erre további szűk négy esztendőt kellett várni, ui. csak a Cior­­bea-kormány programjában (hivatalba lépett: 1996. dec. 11.) szerepelt először megfelelő súllyal a helyi közigazgatás decentralizálása. 2. Részlet az RMDSz programjából, elfogadta a brassói kongresszus (1993. jan. 15.): „a helyi és regionális önigaz­gatást, a személyi és kulturális autonó­miát tekintjük irányadónak és követen­dőnek. A személyi autonómia kiterjed (...) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az infor­máció-áramlásra.” 3. Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biz­tosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biz­tosítsa a szabad nyelvhasználatot, a sze­mélyi és kulturális autonómiát. A felszó­lalásokat követően az ET közgyűlése el­fogadta a kisebbségi jogok jegyző­könyvtervezetét. A tervezet többek kö­zött tartalmazza az anyanyelv használa­tát, a pártalapítás és az autonómia alakí­tásának jogát. (Népújság, 1993. febr. 3.) 4. Iliescu elnök üzenete - melyet a Vatra Romaneasca születésnapjára kül­dött - burkolt figyelmeztetésnek is ne­vezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenség­től való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Romániában elkép­zelhetetlen a területi autonómia. (Ma­gyar Hírlap, 1993. febr. 8.) 5. Csapó I. József ismertette három­szintű autonómia-elképzelését, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebb­ségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív sze­mélyi autonómia - a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi auto­nómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság eseté­ben (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. (Magyar Nemzet, 1993. márc. 11.) 6. Borbély Imre vázolta az önrendel­kezés kiépítésének lehetséges folyama­tát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, azután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonó­mia az alkotmány módosítását is feltéte­lezi. [Ez az, amit a következő 50 évben sem lehet elérni. - K. P.] Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk to­vábbra is a román ellenzék”. (Új Ma­gyarország, 1993. ápr. 16.) 7. A nemzeti elkötelezettségű, mérsé­kelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. (RMSz, 1993. jún. 17.) 8. Bálványosfüreden, a 4. nyári ifjú­sági szabadegyetemen Markó Béla ki­fejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellen­zékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. (Népszabadság, 1993. júl. 24.) 9. Markó Béla - John R. Davis ame­rikai nagykövetnek - ismertette az RMDSz autonómia-elképzeléseit; kifejtette, hogy a szövetség nem dőlhet be a folytonos ígérgetéseknek, konkrét kormánylé­péseket vár. Ezek függvényében dönt­heti el, hogy van-e politikai szándék a kisebbségi sorskérdések megoldására, vagy pedig - ahogyan sejthető - az Nemzeti Kisebbségi Tanács puszta kira­katintézmény. (RMSz, 1993. aug. 27.) 10. Kolozsvárott szakértői tanácsko­zás kezdődött, amelyen az RMDSz kisebbségi törvénytervezetének néhány fejezetét véglegesítették. A tervezett fejezetek: nemzeti kisebbségek és kö­zösségek ált. jogai; egyéni és közösségi jogok; a nemzeti közösségek sajátos jo­gai; közösségek személyi, helyi és terü­leti autonómiája. (RMSz, 1993. szept. 1.) 11. Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állí­tották össze a végleges változatot, me­lyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről.­­ Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonó­mia: személyi, helyi és regionális; a ter­vezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anya­nyelv használatát. (Népújság, 1993. nov. 24-26.) (Folyt. köv.) KUSZÁLIK PÉTER PÉNTEK Névnap: Malvin. Egyéb névnap: Bazsó, Ludovika, Rémig, Rémusz. Malvin német eredetű, jelentése: a jog barátja. Német nyelvterületen, ebben a formában, ez férfinév. Bazsó a Basileus név kicsinyítőképzős származéka. Rémusz a latin eredetmonda szerint ikertestvérével, Romulusszal együtt alapította Rómát. Katolikus naptár: Lisieux-i Kis Szent Teréz, Malvin. Református naptár: Malvin. Evangélikus naptár: Malvin. Unitárius naptár: Andrea. Zsidó naptár: Tiszi hónap 16. napja. BALOGH JÓZSEF Kökverse Díszünnepség Verőfényben a miniszterek, verőlegény bottal tiszteleg. Jó vicc! Az öreg paraszt haldoklik. Meglátogatja a városban élő rokona: - Hívjak orvost? - Nem kell, fiam! Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni. (tvr-hét) A Kisebbségi Hivatal honlapja (Bukarest/rmsz) • Szerda délután a Francia Kulturális Intézetben diplo­maták, képviselők és újságírók jelen­létében Cristian Jura államtitkár be­mutatta a Kisebbségi Hivatal honlap­ját. A www.dri.gov.ro site-on tájékoz­tatást kaphatunk a Kisebbségi Hivatal rendeltetéséről, felépítéséről és mun­kájáról; megtudhatjuk, hogy Romá­niában milyen törvények szabályoz­zák a kisebbségek létét, valamint azt, hogy a Román Kormány milyen programokat bonyolít le és milyen pályázatokat támogat e hivatal révén. Ezen a site-on keresztül bárki közvet­len kapcsolatba léphet a Kisebbségi Hivatallal. Előadások Csíkban a Bocskai évforduló kapcsán (Csíkszereda / rmsz) • Csík Terület Ifjúsági Tanácsa október 2-án, szombaton előadássorozatot szervez Bocskai István hadvezér emlékére. Az előadássorozatra három települé­sen kerül sor: Csíkszentdomokoson, Ujtusnádon és Kászonaltízben. A magyarországi előadók Korodi Attila, parlamenti képviselőjelölt meghívá­sára érkeznek Csíkba. Csíkszentdo­mokoson délután négy órától Dr. Nagy László történész tart előadást, majd este hat órától Ujtusnádon az iskolában Tóth Zsigmond ezredes, a Magyar Atlanti Szövetség képvi­selője beszél az Európai Unióról és az Észak-atlanti Szövetségről. Ugyanezt az előadást hallgathatják meg este nyolc órától a kászonaltízi kultúrott­­honban az érdeklődők. Az előadókat elkíséri Berencsi Attila, a magyaror­szági Honvédség és Társadalombarát kör elnöke. 3. OLDAL Viszonylag kevés a munkanélküli (Kolozsvár / rostás­ péter) • To­vábbra is meglehetősen jó munka­nélküliségi statisztikával rendelkezik Kolozs megye - közölték szerdai sajtótájékoztatójukon a munkaerő­foglalkoztatási ügynökség képvi­selői. Mint kiderült, a valamivel több mint 19 ezer álláskereső legnagyob része 45 évesnél idősebb személy, és 6500-an érettségi bizonyítvány, szak­iskolai képzettség birtokában vállal­nának munkát. Akárcsak az ország más megyéiben, itt is számos cég hagyja figyelmen kívül a törvény szabta előírásokat: az ügynökséggel szerződéses viszonyban álló cégek mintegy 10 százaléka - szám szerint 43 - nem fizette ki alkalmazottai társadalombiztosítását, valamint az egyéb illetékeket. _____Hk_____ Az Erdélyi Autópálya első halottja (Kolozsvár / csomaság / turós­­jakab) • A szokásos heti sajtótájé­koztató egy sajnálatos, halálos kimenetelű baleset miatt elmaradt. Drew Slaton a sajtótájékoztató meg­kezdése előtt kapta azt az értesítést, hogy a romániai partnere, Bogdan Salomia nem tud jelen lenni, ugyanis halálos közlekedési balesetet okozott a Brassó-Bors autósztrádát építő Bechtel cég egyik gépkocsivezetője. A 31 esztendős N. Corpodean Ara­­nyosgyéresen haladt át Nissan Terra­­nójával amikor elbóbiskolt a kor­mánynál. A terepjáró átkerült a szem­közti sávra, ahol telibe talált egy mo­torkerékpárt. A járművet vezető 72 esztendős L. Diósán kevéssel a baleset után kiszenvedett. Az ügyben a rendőrség mellett, a Bechtel cég is elindította saját belső vizsgálatát.

Next