Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)
2004-10-01 / 4974. szám
2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK „Előjöttünk rejtekhelyeinkről” - állítják a maradék hunok Szeptember elején az anyaországból szenzációsnak hangzó hírek érkeztek arról, hogy új magyarországi kisebbség jelent meg, szinte teljes készültségben, hogy hivatalos elismerést és természetesen, az ehhez járó hatályos anyagi támogatást elnyerhesse önszerveződéséhez. Nem is akármilyen etnikumról van szó, hanem a történelemből a magyarok előfutáraiként ismert hunok mai leszármazottjairól, akik közül a 2001-es magyar népszámlálás idején kereken száz személy válaszolta az anyanyelvre, a nemzetiségre, a kulturális kapcsolatra és az otthon beszélt nyelvre vonatkozó kérdések valamelyikére a hunságot. (Mint ahogy a magyarországi, kb. 8 ezer fős románság esetében is néhányan dákságukat tartották fontosnak megváltani népszámláláskor...) A hivatalos kisebbségi bejegyzéshez, illetve hogy a parlament majd kétharmados döntéssel szavazhasson e felől, minimum ezer támogatói aláírás szükséges, aminek az összegyűjtésének már hozzá is láttak a kezdeményezők. (Akik mellesleg bizakodóak: az index.hu internetes portál szerint csak a Fradi lelátóiról ötszáz aláírást remélnek...) De miért csak ma robbant ez a furcsa etnikai „bomba”? Hiszen a népi kezdeményezés szorgalmazói szerint már 1992-ben elkezdték a nemzetiséggé szerveződést, akkor ugyanis ötezren voltak, de a hatalom úgymond „keresztbe tett” a hunoknak. 1993-ban aztán megszületett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló magyar törvény tizenhárom kisebbséget ismert el hivatalosan, de nem zárta be a kaput a később nemzeti azonosságtudatra ébredők előtt sem. A jogszabály szerint az elismeréshez az adott kisebbségnek „legalább egy évszázada“ honosnak kell lenni Magyarországon, és saját nyelvvel, kultúrával, hagyománnyal kell rendelkeznie. Tagjainak magyar állampolgároknak kell lenniük, és közelebbről meg nem határozott „összetartozás-tudatról“ kell tanúbizonyságot tenniük. Ezek szerint a kínaiak még nem számítanak kisebbségnek - a szöveg külön hangsúlyozza, hogy bevándorlókra nem terjed ki a hatálya -, de úgy nyolcvan-kilencven év múlva már ők is kérelmezhetik a hivatalos nyilvántartásba vételt, és az ezzel járó apanázst - mutat rá az Index. Tény, hogy a jelenlegi magyar kisebbségi törvény kiskapui, amennyiben nem számolják fel őket, még sok furcsasággal szolgálhatnak Igen ám, csakhogy bonyolítja a dolgokat az, hogy a Hunok Szentegyházának hírnöke, a 29 esztendős tanítóképzőt végzett Novák Imre Jósua szerint tulajdonképpen a fél világ eleve hun eredetű. A Népszabadságnak nyilatkozva elújságolta: mindig kokárdát hord a mellén, mert a piros-fehér-zöld tulajdonképpen a hunok színe, s akinek ilyen a zászlaja, ott fennáll a hun eredet gyanúja. (Az olasz trikolór magyarázata: az etruszk törzsek hun eredetűek...) A bibliai nevet viselő hírnök szerint azonban a kínaiak és a japánok is hunok. Sőt, Attila hun király sírját is meg lehetne találni, „a legenda azonban arról szól, hogy élő ember azt nem találhatja meg, és ezzel nem jó játszani. Mellesleg az egyiptomi Tutanhamonnak is hármas koporsója volt, ami szintén egyfajta rokonságra utal... Hatezernegyvenöt éves folytonosság a miénk. Ekkor jött létre a hun törzsszövetség Ordosz központtal, a ma Kínának nevezett országban. Azelőtt Ataisz szigetéről irányították a hunok a Föld emberiségét, mely Krisztus előtt 5038- ban a Csendes-óceánba süllyedt.” A hun kisebbség mai olvasatában a Jósua név hun eredetű, amiként Krisztus is az volt: a Hunok Szentegyházának hírnöke állítja, hogy „Szűz Mária félig római volt, félig pártus, a pártusok pedig a hunok egyik törzsét alkották. Ez egyébként mind szerepel a hunok teremtéstanában...” A vallás különben teljes egységet képez a hunoknál - a teremtés kulcsmozzanata éppen az idő, amit nagy erővel tudományosan is vizsgálnak, akár csak a fényt is. Egy lakást bérelnek ehhez, ahol még elektronmikroszkópjuk is van. Mindezen nem árt eltöprengeni, mint ahogy azon sem, hogy miért éppen most érett meg az idő arra, hogy a hun öntudat éppen itt ébredezzen, ahol alig százan maradtak hűségesek a hajdani ősökhöz? Novák Imre Jósua szerint azért mertek előjönni „rejtekhelyeikről”, mert a magyar EU-csatlakozás új helyzetet teremtett az eddig elnyomott és szándékosan hátrányos helyzetben tartott kisebbségek számára. Nehezményezi, hogy az iskolában, az egyetemen a hunokról alig tanítanak valamit, legfeljebb annyit, hogy egykoron milyen nagy nemzet volt. De hogy saját kultúrájuk, történelmük, egyházi felépítésük volt, arról hallgatnak. Pedig a Kárpát-medencében genetikusan kimutatható lenne, mennyire elterjedt a hunság ma is, s hamisak azok a híresztelések, miszerint teljesen kihaltak volna. Szerinte az Árpád-ház és a hunság „teljes fedésben” vannak, márpedig az Árpád-ház leszármazottjai ma is élnek - ergo a hunok is húsvér emberek. Novák hírnök nyilatkozataiból az hámozható ki, hogy a mai hunok EU- pártiak, mivel az a jelek szerint a kisebbségi politikát „kezdi homogénen kezelni”. Szándékaikat illetően úgy vélik, nincs miért belekeveredjenek a politikai játszmákba, s anélkül, hogy különös lobbizást folytatnának elismertetésük érdekében, bíznak a parlament józan mérlegelő képességében. „Nem vetne jó fényt Magyarországra, mint újonnan csatlakozott EU tagállamra, ha elnyomnának egy kisebbséget. Abban az esetben, ha mégsem menne át a parlamenten a kezdeményezés, készek vagyunk az EU-hoz fordulni jogorvoslatért, ehhez megvan a kellő virtus a hunokban” - nyilatkozta az Indexnek. A Népszabadság szerette volna megtudni, hogy a magyarországi hunok szószólója, aki nem akart nyilatkozni arról, vajon vállal-e valamilyen szerepet a leendő hun önkormányzatban, valójában mikor ébredt saját etnikai öntudatára. A válasz önmagáért beszél: „Én mindig hun voltam, hisz mint mondtam, a hunok történelme folytonos. Ez itt Hunnia. Praktikusan nézve már a nyolcvanas évek végén feljártam Debrecenből Budapestre a hunokról szóló előadásokat hallgatni. Később, 1997 decemberében egyik alapítója voltam a Hunok Szentegyházának, majd rektora lettem a Fény Teljessége Szabadegyetemnek.” Érdekes módon a Novák-féle hunság csupán tud egy már korábban bejelentett, Budaházy-féle Hun Szövetségről, de kapcsolatban nem áll vele, mert „nem mi nem politizálunk nyomatékosba továbbra is a hírnök, akinek meggyőződése, hogy mindezeken túl egyszer valamennyi hun egyesülni fog. Egyelőre nem derül ki, hogy Novák Jósuáék mekkora összefogásban reménykednek, de meglehet, amennyire divatba jött manapság a mindenféle restauráció, hogy az egykori nagy Hun Birodalom visszaállítását is a trikolórjukra tűzik. CSERE GÁBOR Morfondír A száguldó csiga u.) Szombaton (szept. 25.) Székelyudvarhelyen ülésezett az MPSz, ismét Szász Jenőt választották elnökké. Ezt mindenki sejthette, de azt nem, hogy Bakk Miklós a következőképpen kommentálja az RMDSz-MPSz közti ellentétet: „Az RMDSz kényszerrel elegy meggyőződéssel ugyan, de végül mégis vállalta az autonómia képviseletét.” (Krónika, szept. 27.) Bakk Miklós többet és szakszerűbben foglalkozik politikával, mint alulírott, ezért csodálkozom, hogy ilyesmit állít. A kedves olvasó it. a fenti két sorból azt olvashatja ki, hogy az RMDSznek esze ágában sincs fölkarolni az autonómia ügyét. Holott nagyon jól tudjuk, hogy erről sohasem mondott le. Csak megfontoltabban próbál lépni, nem olyan hebehurgyán, mint az MPSz. Csiga létére nem akar száguldozni. - A múltkor a határátlépési illeték példájával bizonyítottam (RMSz, szept. 14.), míg rengeteg időt és energiát kellett elprédálni arra, hogy megszüntessenek egy paragrafust. Ugyanígy rengeteg időt fog fölemészteni az a munka, amelyet a román emberek és politikusok meggyőzésére kell fordítaniuk a hazai magyar politikusoknak, hogy a SzéNeT és az ErMaNeT autonómia-tervezeteit ne seperjék le az asztalról. (Zárójelben: az RMDSz tervezetét már korábban félretették, azért nem kilincsel ötpercenként a szövetség újabb és újabb törvényekkel, mert rájött: még nincs itt az ideje újabb tervezet benyújtásának. Iliescu bácsi - aki startból ellenez minden effélét - csak néhány hét múlva hagyja el az elnöki posztot. S ha Markó Béla államelnöki kampánya során mégis szót ejt az autonómiáról, az a dolgozókat meggyőzni kívánó munka része lesz, nem egy újabb tervezet előjátéka.) No, de szemelgessünk egy kicsit a korabeli sajtóból, hadd lássuk: valóban annyira idegen-e az RMDSz-től az autonómia ötlete, mint ahogy azt a Türelmetlen Ellenzék állítja? 1. Cs. Gyímesi Éva szerint nem valósítható meg az autonómia, mert az országban még az önkormányzati autonómia sem vált gyakorlattá. (Szabadság, 1993. jan. 6.) Erre további szűk négy esztendőt kellett várni, ui. csak a Ciorbea-kormány programjában (hivatalba lépett: 1996. dec. 11.) szerepelt először megfelelő súllyal a helyi közigazgatás decentralizálása. 2. Részlet az RMDSz programjából, elfogadta a brassói kongresszus (1993. jan. 15.): „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (...) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” 3. Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyvtervezetét. A tervezet többek között tartalmazza az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. (Népújság, 1993. febr. 3.) 4. Iliescu elnök üzenete - melyet a Vatra Romaneasca születésnapjára küldött - burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Romániában elképzelhetetlen a területi autonómia. (Magyar Hírlap, 1993. febr. 8.) 5. Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-elképzelését, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia - a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. (Magyar Nemzet, 1993. márc. 11.) 6. Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, azután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. [Ez az, amit a következő 50 évben sem lehet elérni. - K. P.] Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a román ellenzék”. (Új Magyarország, 1993. ápr. 16.) 7. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. (RMSz, 1993. jún. 17.) 8. Bálványosfüreden, a 4. nyári ifjúsági szabadegyetemen Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. (Népszabadság, 1993. júl. 24.) 9. Markó Béla - John R. Davis amerikai nagykövetnek - ismertette az RMDSz autonómia-elképzeléseit; kifejtette, hogy a szövetség nem dőlhet be a folytonos ígérgetéseknek, konkrét kormánylépéseket vár. Ezek függvényében döntheti el, hogy van-e politikai szándék a kisebbségi sorskérdések megoldására, vagy pedig - ahogyan sejthető - az Nemzeti Kisebbségi Tanács puszta kirakatintézmény. (RMSz, 1993. aug. 27.) 10. Kolozsvárott szakértői tanácskozás kezdődött, amelyen az RMDSz kisebbségi törvénytervezetének néhány fejezetét véglegesítették. A tervezett fejezetek: nemzeti kisebbségek és közösségek ált. jogai; egyéni és közösségi jogok; a nemzeti közösségek sajátos jogai; közösségek személyi, helyi és területi autonómiája. (RMSz, 1993. szept. 1.) 11. Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. (Népújság, 1993. nov. 24-26.) (Folyt. köv.) KUSZÁLIK PÉTER PÉNTEK Névnap: Malvin. Egyéb névnap: Bazsó, Ludovika, Rémig, Rémusz. Malvin német eredetű, jelentése: a jog barátja. Német nyelvterületen, ebben a formában, ez férfinév. Bazsó a Basileus név kicsinyítőképzős származéka. Rémusz a latin eredetmonda szerint ikertestvérével, Romulusszal együtt alapította Rómát. Katolikus naptár: Lisieux-i Kis Szent Teréz, Malvin. Református naptár: Malvin. Evangélikus naptár: Malvin. Unitárius naptár: Andrea. Zsidó naptár: Tiszi hónap 16. napja. BALOGH JÓZSEF Kökverse Díszünnepség Verőfényben a miniszterek, verőlegény bottal tiszteleg. Jó vicc! Az öreg paraszt haldoklik. Meglátogatja a városban élő rokona: - Hívjak orvost? - Nem kell, fiam! Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni. (tvr-hét) A Kisebbségi Hivatal honlapja (Bukarest/rmsz) • Szerda délután a Francia Kulturális Intézetben diplomaták, képviselők és újságírók jelenlétében Cristian Jura államtitkár bemutatta a Kisebbségi Hivatal honlapját. A www.dri.gov.ro site-on tájékoztatást kaphatunk a Kisebbségi Hivatal rendeltetéséről, felépítéséről és munkájáról; megtudhatjuk, hogy Romániában milyen törvények szabályozzák a kisebbségek létét, valamint azt, hogy a Román Kormány milyen programokat bonyolít le és milyen pályázatokat támogat e hivatal révén. Ezen a site-on keresztül bárki közvetlen kapcsolatba léphet a Kisebbségi Hivatallal. Előadások Csíkban a Bocskai évforduló kapcsán (Csíkszereda / rmsz) • Csík Terület Ifjúsági Tanácsa október 2-án, szombaton előadássorozatot szervez Bocskai István hadvezér emlékére. Az előadássorozatra három településen kerül sor: Csíkszentdomokoson, Ujtusnádon és Kászonaltízben. A magyarországi előadók Korodi Attila, parlamenti képviselőjelölt meghívására érkeznek Csíkba. Csíkszentdomokoson délután négy órától Dr. Nagy László történész tart előadást, majd este hat órától Ujtusnádon az iskolában Tóth Zsigmond ezredes, a Magyar Atlanti Szövetség képviselője beszél az Európai Unióról és az Észak-atlanti Szövetségről. Ugyanezt az előadást hallgathatják meg este nyolc órától a kászonaltízi kultúrotthonban az érdeklődők. Az előadókat elkíséri Berencsi Attila, a magyarországi Honvédség és Társadalombarát kör elnöke. 3. OLDAL Viszonylag kevés a munkanélküli (Kolozsvár / rostás péter) • Továbbra is meglehetősen jó munkanélküliségi statisztikával rendelkezik Kolozs megye - közölték szerdai sajtótájékoztatójukon a munkaerőfoglalkoztatási ügynökség képviselői. Mint kiderült, a valamivel több mint 19 ezer álláskereső legnagyob része 45 évesnél idősebb személy, és 6500-an érettségi bizonyítvány, szakiskolai képzettség birtokában vállalnának munkát. Akárcsak az ország más megyéiben, itt is számos cég hagyja figyelmen kívül a törvény szabta előírásokat: az ügynökséggel szerződéses viszonyban álló cégek mintegy 10 százaléka - szám szerint 43 - nem fizette ki alkalmazottai társadalombiztosítását, valamint az egyéb illetékeket. _____Hk_____ Az Erdélyi Autópálya első halottja (Kolozsvár / csomaság / turósjakab) • A szokásos heti sajtótájékoztató egy sajnálatos, halálos kimenetelű baleset miatt elmaradt. Drew Slaton a sajtótájékoztató megkezdése előtt kapta azt az értesítést, hogy a romániai partnere, Bogdan Salomia nem tud jelen lenni, ugyanis halálos közlekedési balesetet okozott a Brassó-Bors autósztrádát építő Bechtel cég egyik gépkocsivezetője. A 31 esztendős N. Corpodean Aranyosgyéresen haladt át Nissan Terranójával amikor elbóbiskolt a kormánynál. A terepjáró átkerült a szemközti sávra, ahol telibe talált egy motorkerékpárt. A járművet vezető 72 esztendős L. Diósán kevéssel a baleset után kiszenvedett. Az ügyben a rendőrség mellett, a Bechtel cég is elindította saját belső vizsgálatát.