Romániai Magyar Szó, 2005. július (17. évfolyam, 5232-5263. szám)

2005-07-01 / 5232. szám

IMI­O­N­­I V­A­L­Ó­S­Á­G J­V­K H­ÍR­E lM 2005. JÚLIUS 1 PÉNTEK 3. OLDAL Egyházmegyei múzeum lesz Szatmárnémetiben „Múltunkat nem siratni, inkább csodálni kell” Az Eukarisztia Éve jegyében egy vándorkiállítás járja ezekben a hetek­ben a szatmári római katolikus egy­házmegyét. Ezt a szentmise-áldozat­hoz kapcsolódó régi tárgyakat, köztük kelyheket, tálcákat, gyertyatartókat és más művészien kivitelezett templomi eszközöket tartalmazó kis gyűj­teményt nemrég a túrterebesiek láthat­ták. Három nap alatt 800-an tekin­tették meg, vagyis minden harmadik helyi lakos, ami várakozáson felüli, mert egyértelműen azt bizonyítja, hogy az embereket, esetünkben a falusi embereket is nagyon érdekli a múlt, főleg azok az értékek, melyeket felmenőik hoztak létre. Alighanem a sorainkban mostanában eluralkodott múlton való kesergés okán írhatta egyik látogató a kiállítás emlékköny­vébe: „Múltunkat nem siratni, inkább csodálnunk kell, mert csodás dolgokat alkottak eleink.” Nevezett kiállítást rövidesen a nagybányaiak, majd a nagykárolyiak és a szigetiek, aztán más egyház­községbeliek láthatják. Megjósolható, hogy mindenütt nagy sikere lesz, pedig a bemutatott művészi tárgyak csak töredékei annak a nagy kincsnek, amivel az egyházmegye rendelkezik. Hogy ez mekkora lehet, erről már fo­galmat alkothattunk azon a múzeumi kiállításon, amelyet a múlt nyáron a 200 éves egyházmegye évfordulójá­hoz fűződő rendezvények keretében láthattunk. Ilyen értékeket (fest­ményeket, kegytárgyakat, egyházi ereklyéket) legalább ötven-hatvan esztendeje nem mutattak be a nagy nyilvánosságnak Szatmárnémetiben. Schönberger Jenő püspök úr már akkor jelezte, hogy lesz még alkal­munk sok mindent látni, mert meg­kezdték az egyházmegye művészi ér­tékeinek számbavételét, s azt tervezik, hogy az arra leginkább érdemeseket külön múzeumban gyűjtik össze. Mert hála a fennvalónak és a minden áldo­zatra kész papoknak, szerzeteseknek, s persze a híveknek, az istentagadók nem tudtak mindent elrabolni és meg­semmisíteni, sok­ értéket elrejtettek előlük a jövőnek. így menekült meg a Hildegárda-templom tornyába falazva a ferencesek szatmári könyvtára, fel­becsülhetetlen értékű példányaival, a nagykárolyi plébánia könyvtára, sok­sok kegytárgy, festmény, egyházi címer, zászló. Vagy a püspöki palota befalazott kápolnája, legnagyobb ékességével, az erdődi várból jóval korábban áttelepített oltárral, amely előtt a világirodalom egyik legna­gyobb alakja, Petőfi Sándor esküdött hűséget Szendrey Júliának. Schupfer Tibor atya, a püspökség gazdasági igazgatója, akit az egyház­megye művészeti értékei számbavéte­lének irányításával is megbíztak, kü­lön megindokolja, miért csak mosta­nában határozták el a múzeum létre­hozását, s miért csak az utóbbi időben beszélnek nyíltabban az elrejtett értékekről. A kommunista rendszer idején történtek, a rendszerváltás után pedig a szükséges jogi garanciák késlekedése miatt sokáig hiányzott a bizalom, amit az elkobzott ingatlanok visszaadásának elhúzódása csak táplált. Úgy érzik, Románia EU-csat­­lakozásának közeledtével most már jobban rendeződnek dolgok, ezért nagyobb a bizalom. Néhány hónapja elkezdődött a művészeti értékek fel­mérése és szakszerű nyilvántartásba vétele. Mindent elölről kellett kez­deni, mert a régi rendszer belügyérei még a nyilvántartási lapokat is elvit­ték vagy megsemmisítették, így nem lehet tudni, mi volt, mit vittek el, mi maradt, mit lehetett átmenteni. De azt látják, hogy sok-sok ezer tárgyról van szó, aminek felleltározása, aztán reno­válása sok évig eltarthat. Az ottaniak­kal egyeztetve, minden olyan értéket begyűjtenek a plébániákról, amelyek­nek biztonságos őrzése helyben nem megoldható. (Persze, sok érték ese­tében megoldható.) Máris három ismert szakember foglalkozik a számbavétellel és az előkerült műtárgyak legszükségesebb konzerválásával. Muhi Sándor grafi­kusművész, Puskás Éva restaurátor és Sulyok László konzervátor. Arra a kérdésünkre, hogy milyen festmények vannak és milyen alkotóktól, Muhi Sándor sokat sejtetően csak annyit mond: lesz majd alkalmunk látni olyan festményeket is, amelyeknek biztos helyük volna a pesti Szép­­művészeti Múzeum állandó kiállítá­sain! Sulyok László a restauráló mű­helyben egy gyönyörű aranyozott kelyhet mutat. A rossz tárolás, rejtege­tés miatt néhány hónapja még úgy né­zett ki, mint egy eldobnivaló ócska­vas, most lám, sok múzeum ékessége lehetne! Nem lehet még tudni pontosan, mikor láthatjuk együtt a sok művészi értéket, de az biztos, hogy valóban rácsodálkozunk múltunk e viszontag­ságosan megmentett emlékeire, me­lyek egyértelműen azt üzenik a mának és a jövőnek, hogy apáink a legne­hezebb időkben is becsülettel tették a dolgukat, benne éltek az európai fő­áramlatokban, és olyan dolgokat al­kottak, amelyek erősítik azonosságtu­datunkat és önbizalmunkat. Akkor csakugyan miért siratnánk múltunkat? SIKE LAJOS Ki akarja államosítani az Azomurest? Az utóbbi időben elcsendesülni látszott a marosvásár­helyi Azomures vegyi kombinát sorsával, jövőjével kap­csolatos vita. Ám bizonyára csak látszólagos a „fegyver­­szünet“, ugyanis a helyi sajtóban a napokban nyilvános­ságra került vezetőségi üzenet szerint továbbra is fennáll a vállalat bezárásának a veszélye. A vezetőség nevében a török illetőségű Erman Yetkin, az igazgatótáncs alelnöke az Alternativa 2002 nevű szakszervezethez intézett leve­lében azt helyezi kilátásba, hogy ha a dolgozók továbbra is követelik a csaknem 10 százalékos béremelést (amit az ágazati kollektív munkaszerződés is előír), ha nem értik meg, hogy nehéz anyagi helyzetbe került a műtrágya­gyártó kombinát, akkor a tulajdonosok kénytelenek lesz­nek felfüggeszteni a termelést. Yetkin főként azzal indo­kolja a vállalat rossz anyagi helyzetét, hogy a kormánnyal nem sikerült egyezségre jutniuk a földgáz árával kap­csolatban. Korábban, a legutóbbi gázár-növelés után az Azomures vezetősége azt kérte: a kormány tegye lehetővé, hogy a vállalat kedvezményesen jusson fő nyersanyagá­hoz, hiszen a jelenlegi gázár miatt a vállalat termékei nem versenyképesek a nemzetközi piacon, márpedig eddig az exportból éltek. Yetkin arra is utal, hogy szerintük poli­tikai-gazdasági nyomás nehezedik a vállalatra. Valakik még mindig azt remélik, hogy a kombinát állami tulaj­donba kerül vissza. Ugyanakkor azt ígéri üzenetében, hogy ha idén nyereséges lesz a vállalat, akkor a profitot majd szétosztják az alkalmazottak között. Vélhetően vajmi kevés esély van arra, hogy a dolgozók, az őket képviselő szakszervezet hitelt adjon a vezetőség, a tulajdonosok eme ígérgetésének. Tehát a konfliktus való­színűleg ezzel korántsem ért véget, így továbbra is kétsé­ges s körülbelül 3000 Azomures-alkalmazott sorsa, jövője. MÁTHÉ ÉVA Határon átívelő együttműködés az oktatásban „Minőségteremtő közösséggé kell válnunk!” (folytatás az 1. oldalról) Kötő József a romániai, ezen belül is a kisebbségi oktatás helyzetéről, a vele kapcsolatos reformokról beszélt, különös tekintettel az integrációs tö­rekvésekre. Mindjárt Németh Lászlót idézte: minőségteremtő közösséggé kell válnunk, mert csak akkor ver­senyképes a kisebbségi oktatás, csak akkor biztos a jövőnk! Az ehhez szük­séges eszközök: tovább bontani a köz­­pontosítást, megerősíteni az iskolai autonómiát, a pedagógusok kezébe adni az oktatást, s a helyi közösségek kezébe az iskolát. Ám a kedvező po­litikai feltételek mellett is több aka­dálya van, hogy törekvéseinket mara­déktalanul megvalósítsuk. Ilyen a népességfogyás, a kivándorlás és (különösen a szórványban) a beolva­dás. A népességfogyás okán szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, hogy meg tudjuk-e tartani nehezen kivívott és önállósított intézményeinket. Az RMDSZ-es államtitkár külön szólt a határon átívelő kistérségi kap­csolatok fontosságáról. Az idők folya­mán természetesen kialakult, majd a határok által lerombolt régiós és kis­térségi kapcsolatok életre keltése nagyban hozzájárulhat talpon maradá­sunkhoz. Egyebek mellett közös szak­képzési, kutatási és fejlesztési terveket kell kidolgozni, amely megszüntetheti a fölösleges párhuzamosságokat, fel­gyorsítja a térség felzárkózását, segíti a kisebbségi tankönyvellátást, e téren is megszüntetheti a zavarokat. Je­lenleg ugyanis négyféle magyar nyel­ven kiadott tankönyveket használ a kárpát-medencei magyarság. Egyik az eredeti anyaországi, a másik három: a román, szerb és szlovák nyelvű köny­vek fordítása, mely nem mindig követi a magyar szaknyelvet. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes az iskolák önállósításának Szatmár megyei ta­pasztalatairól értekezett. Hiányosság­nak nevezte, hogy továbbra is túlter­heltek mind a diákok, mind a pedagó­gusok, nem csökkent a tananyag, s mind ez ideig nem oldódott meg a ma­gyar tankönyvekkel való ellátás. Az anyanyelvi oktatás szempontjából fontosnak nevezte a politikai háttér biztosítását. Kimutatható, hogy ott, ahol erős RMDSZ-es önkormányzat van, jobban mennek a dolgok, s több helyen nem csökken, ellenkezőleg, növekszik a magyarul tanulók száma, megerősödtek a magyar iskolák. A modernizáció külön hozadéka: ott fejlődtek jobban, ahol megtanultak jól pályázni és kiépítették a partneri kapcsolatokat. Ebben a vonatkozásban jó példának többek között a csanálosi, mezőfényi, túrterebesi, bogdándi, hadadi iskolákat említette. Érdekes előadása volt Konczinger Tibornak, a Hans Lindner Alapítvány igazgatójának, aki a civil szervezetek és az oktatás kapcsolatát taglalta, s több példát vonultatott fel arról, hogy mennyire hasznos az együttműködés. Az előadások után a vendégpedagó­gusok külön találkoztak a helyi ma­gyar iskolák képviselőivel, s több ok­tatási intézményt, így a Kölcsey Főgimnáziumot és a Hám János Kato­likus Iskolaközpontot meglátogatták. Információink szerint több partneri megállapodást írtak alá. SIKE LAJOS Építészeti világnap. Névnap: Tihamér, Annamária. PÉNTEK Egyéb névnap: Anilla, Anna, Annabella, Áron, Dévard, Detre, Előd, Gál, Gyula, Ninetta, Tábita, Tibold. Tihamér nagy valószínűséggel szláv eredetű, jelentése: csendet kedvelő. Gyar­­mathy Tihamér festőművész az Európai Iskola tagja volt, amelyben az avantgarde törekvések képviselői tömörültek. Nonfiguratív képeket alkotott. Vujicsics Tihamér szerb népzenei feldolgozásaival, zenei paródiáival vált ismertté a hatvanas években. Annamária az Anna és a Mária nevek összekapcsolása. Szűz Mária anyja volt Szent Anna, valószínűleg ez a nevek egybeolvadásának a magyarázata. Katolikus naptár: Szt. Olivér, Szt. Áron, Tihamér, Annamária. Református naptár: Tihamér. Evangélikus naptár: Tihamér, Annamária. Unitárius naptár: Réka, Előd. Zsidó naptár: Szíván hónap 24. napja Jó vicc! Két skót találkozik: — Mi az? Te töltény nélkül jársz vadászni? - kérdezi az egyik a másikat. - Igen. Kár a pénzért, hiszen az eredmény így is ugyanaz. (Vicclap.hu) Deák Ferenc kitüntetése (Csíkszereda / rmsz) • Ma 18 órai kezdettel a Petőfi utcai Kriterion Ház­ban emlékérmet nyújtanak át Deák Ferenc grafikusművésznek, a Krite­rion könyvek és számos más rangos kiadvány tervezőjének. Ez alkalom­ból kiállítás is nyílik a ma Szegeden élő művész munkáiból. Köszöntőbe­szédet mond Domokos Géza, a Krite­rion Alapítvány elnöke. Deák Ferenc könyvgrafikusi munkásságát Hajdú Áron, az Alutus nyomda igazgatója méltatja, a kiállítást Márton Árpád képzőművész nyitja meg. Az est szóvivője Székedi Ferenc, a Kriterion Alapítvány igazgatója. A rendezvényt a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja. Az érdeklődőket szeretettel várják a rendezvényre. ___________ & Szövetkezeti kongresszus (Marosvásárhely / máthé) • Teg­nap, június 30-án kezdődött Szovátán a hazai fogyasztási szövetkezetek országos kongresszusa, amelyet a ro­mániai Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Egyesülete a Maros Federal­­coop-pal közösen szervezett. A talál­kozón megválasztották a vezetőtaná­csot, és Románia uniós csatlakozását is figyelembe véve megvitatták az új tevékenységi stratégiát. A kongresszus keretében ma,július elsején megünnep­­lik a szövetkezetek nemzetközi napját. _______________TML_____________ Boxgála (Zilah / fejér) • Ma 17 órai kez­dettel a zilahi sportcsarnokban Romá­nia és Magyarország válogatott ifjúsá­gi ökölvívói találkoznak.­ A gálát szer­vező Román Ökölvívó Szövetség és Zilah Municípiumi Armatúra SK. ren­dezvényét­­ a torna sikeres lebonyolí­tása érdekében - a helyi és a megyei tanács, a helyi cégek mellett az RMDSZ megyei szervezete is támogatja. ____JVb Alkotótábor , (Csíkszereda / P. Buzogány Árpád) • Június 30-án, csütörtökön kezdődött Homoródszentmártonban a nyári alkotótábor - tudtuk meg Nagy Attila szervezőtől. Összesen 21 meg­hívott érkezett a községközpontba, az ország több településéről, illetve ha­tárainkon túlról is: Budapestről, Ma­rosvásárhelyről és Székelyudvar­helyről 3-3, Vácról és Segesvárról 2- 2, Szamosújvárról, Brassóból egy-egy képzőművész, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont pedig 6 fiatal művészt hívott meg Magyarországról. Az esemény szervezői a Homoródmente Művészetéért Alapítvány és a helyi polgármesteri Hivatal, támogatói Hargita Megye Tanácsa, a Communi­­tas alapítvány és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont. Július elsején 9 órától Nagy Attila, a szervező alapítvány el­nöke mutatta be a község településeit a vendégeknek. A táborozás július 10- éig tart, ittlétük során a művészek a tágabb környékkel is megismerked­nek. Utolsó nap a helyi Unitárius Ifjú­sági Konferenciateremben nyílik kiál­lítás az alkotótáborban készített mun­kákból. Felújított sóbánya (Kolozsvár / turós-jakab) • SAPARD-program segítségével kíván­ják korszerűsíteni a tordai sóbányát. A turisztikai látványosságot tízsze­mélyes felvonóval akarják ellátni, s tervbe vették egy 150 férőhelyes am­fiteátrum létesítését, valamint a víz- és csatornarendszer felújítását. A be­ruházás értéke mintegy 3,7 millió euró. Az­ elképzelések szerint a só­bányát naponta ezren látogatnák. --------------­Megtudtuk (Gyergyószentmiklós /­nál) • A hét elején sajtótájékoztatót tartott Pap József polgármester, amelyen megtudtuk, hogy a hivatal négy mi­nisztériumhoz nyújtott be tiltakozást a gyergyószentmiklósi bíróság vis­­­szaminősítési kísérlete ellen, s tilta­kozását folytatni fogja a központi tv­­csatornákon keresztül is. • Megtud­tuk azt is, hogy egy galaci cég min­den engedély nélkül bontja a volt Öntöde épületét. A hivatal 50 millió lejre büntette meg a céget, és letiltot­ta a további bontási munkálatot, ami ennek ellenére folytatódik, ezért a polgármester kilátásba helyezte az ügyészségi eljárást. • A budapesti testvérvárosi V. kerület 40 legjobb tanulmányi eredményeket elérő gyer­gyószentmiklósi gyermek nyaralását támogatja Balatonszapárdin. A hiva­tal fölkért minden iskolát a résztvevő éltanulók kijelölésére, ugyanakkor a Gyergyói Kisújsághoz panasz érke­zett, hogy egy színtízes tanuló he­lyett, a polgármesteri hivatal egy al­kalmazottjának gyermekét akarják küldeni a balatoni táborba. • Buka­resti kérésre 29-ére, keddre renkívüli tanácsülést hívtak össze, amelyen jelen volt a SAMTID-program or­szágos képviselete is, azzal a szán­dékkal, hogy meggyőzze a városi tanácsot a SAMTID-programba való visszaállásról. (Szerk. megj: mint írtunk róla, a gyergyói-medence 8 tanácsa már egy másik, közös utat választott a víz- és szennyvízhálózat kiépítésére.) Kihasználva az adódó lehetőséget, a rendkívüli tanácsülé­sen több napirendi pontot vitattak meg, közöttük a roma iskola építésé­ről szóló határozattervezetet is. Keller Emese / RMSZ karikatúrája Rossz előérzet

Next