Katolikus főgimnázium, Rózsahegy, 1882
. Amit az üstökösökről tudunk, vagy valószínűséggel gyaníthatunk, viszonyítja a többi égitest ismeretéhez, még most is nagyon kevés, mindamellett mégis elégséges arra nézve, hogy a felölök elterjedt balvéleményeket és tévedéseket mindenkorra eltávolítsuk és hogy legalább általánosságban határozott képzetet alkossunk magunknak a felől, hogy mit kell alattuk értenünk s mitől nem kell miattuk tartanunk. Az üstökösök pályája nagyobbrészt igen excentrikus és a bolygók pályáját a legkülönbözőbb szögek alatt metszi ; helyeket a többi csillagzatok között feltűnően gyorsan változtatják, és nem mint az összes bolygók nyugatról délen át kelet felé, hanem majd ezen — előmenő —, majd ellenkező — visszamenő — irányban mozognak. Mindez azt gyaníttatja velünk, hogy az üstökösök eredetileg nem tartoznak a naprendszerbe, és hogy azokat viszonyítva a bolygókhoz és holdakhoz, egészen más neműeknek és származásúaknak kell lenniök. Az üstökösöket pályájuk alakja és kiterjedése szerint közönségesen két osztályba sorozzák. Az egyik magában foglalja az időszakiakat, melyeknek nagyon elnyújtott elliptikus pályájuk van, és amelyek, mint a bolygók, a naprendszeren belül a Nap körül mozognak. Ezen csoporthoz körülbelül 16 üstökös tartozik és hasonló keringési idővel bírnak, mint a kisebb bolygók. A legnevezetesebb ezek közül a Halley-féle 75 -76 évi keringési idővel, ez már hatszor (először 1456-ban) jön egész bizonyossággal megfigyelve. A többi ezen osztályba tartozó üstökös kisebb forgási idővel bír, mintegy 5—6 évi, sőt kevesebbel is. Ez utóbbiak közül említendő az Encke-féle, körútját 3 év és 110 nap alatt végzi, melyet kiszámítója a berlini csillagvizsgáló elhalálozott igazgatója után neveztek így, és a Biela-féle üstökös, mely felfedezője és pályaszámítója, Biela osztrák katonatisztnek nevét viseli s keringési ideje 6*5 év. A második osztály gazdagabb, és azon üstökösöket foglalja magában, melyek látszólag parabolikus pályákon mozognak ; valójában lehetnek ugyan ezek szintén hoszszúra nyúlt ellipsisek vagy hyperbola-ágak, azonban azon rövid vonalon, melyen ez üstökösök általunk láthatók, annyira közelednek a parabola idomhoz, hogy mi ezt tart- ■ juk valóságos pályának. . Midőn az üstökösök a napvonzás határába lépnek,