Katolikus főgimnázium, Rozsnyó, 1875

I ADALÉKOK a rozsnyói középtanodák keletkezésének történetéhez. (Bevezetésül a rozsnyói tanintézetek újabbkori történeteihez.) I Aki gyászos emlékezetű mohácsi vészre következett hét évtizedes idő­szak, szokatlanul élénk tevékenységet fejte ki, a Jagellók tehetetlen uralma alatt csaknem teljesen elhanyatlott iskolaügy fölélesztése és újjászervezése körül. Oláh Miklós s Verancsics Antal, Esztergom nagy nevű érsekei és a renais­sance magas műveltségű hivei, s többi főpapjaink, kik az ő nyomdokaikba léptek, — a vallási reformnak külföldi akadémiákon tanult, tudományosan képezett és irodal­­milag művelt magyarországi előhírnökei,­­ nemesebb dicsvágytól lelkesült főuraink s a nyugati tartományokkal sűrü kereskedelmi összeköttetésben állott városaink vetélkedve karolják fel a nevelés s oktatás szent érdekeit s áldozatkész buzgalom­mal emelnek országszerte a kor igényeinek megfelelő, jól rendezett s nem ritkán kitűnő tanárokkal ellátott tanintézeteket. „Hazánk — úgymond Franki '­ — oly nagyszámú iskolákkal, iskoláink oly jeles tanerőkkel nem bírtak soha, mint a XVI. században. Jelentéktelen városokban, vagy épenséggel faluhelyeken hírneves tudósok és írók foglalják el a tanszékeket. Hol ma csak nehezen sikerül meg­honosítani a műveltség első elemeit, Róma és Hellasz nyelvét találjuk a tan­tárgyak között.“ Így történt, hogy hazánk XVI. századi tanügyi alkotásai inkább, mint bármikor megközelítik a boldogabb viszonyok közt fejlődött külföld haszonnemű fejleményeit, s az iskolai élet fennszárnyaló szelleme, a nemzeti ziláltság és sokféle politikai bonyodalom, a hódító ozmán terjeszkedései s hosszan tartott vallásküz­delmek dacára és a fejedelmi kegy hozzájárulása nélkül, magas lendületet adott a nemzeti művelődésnek. A XVII. század szintúgy áldásos eredménynyel folytatá a megkezdett munkát. Nagy-Szombatban és Kassán két virágzó egyetemnek veti meg alapját . ") Frankl Vilmos, Révai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása a XVI. században c. mű 4. lapján.

Next