Ruházati Munkás, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Vélemények, észrevételek, javaslatok a bizalmiak tanácskozásán Az MSZMP Központi Bizottsága, a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1975. április 23-án megtartott értekezlete — a XI. pártkongresszus ez irányú határozatának gyakorlati végrehajtása érdekében — állást foglalt a bizalmi tanácskozások létrehozásában — 25 kijelölt vállalatnál — köztük a Vörös Október Férfiruhagyárban is. E testületek legfontosabb feladata az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének érdekében véleményével, észrevételeivel, javaslataival segíteni: — a vállalati irányítórendszer tökéletesítésével kapcsolatos feladatokat — a képviseleti rendszer erősítését — a meglevő fórumok aktivizálását — a vállalati belső szervezet korszerűsítését — az információs rendszer javítását — dolgozók továbbképzését. Továbbá biztosítani a gyárakat, illetve az egész vállalatot érintő legfontosabb kérdésekben a munkásellenőrzést, amelynek ki kell terjednie a vállalat alapvető gazdasági folyamataira, — a gazdálkodási kérdésekre — a dolgozók kötelességeire — az élet- és munkakörülmények alakulását érintő kérdésekre. A tanácskozások szervezését a vállalat pártszervezetének elvi, politikai iránymutatásával, a gazdasági vezetéssel együttműködve a szakszervezeti bizottság készíti elő és bonyolítja le. Két szakaszban A szakszervezeti választások után a vszb a gazdasági vezetéssel közösen kialakította az ezzel kapcsolatos feladatait, elkészítette a bizalmi tanácskozások ügyrendjét. A vszb állást foglalt abban, hogy a tanácskozásokat két lépcsőben szervezzük, vállalati szinten az összbizalmisak képviseletében 49 fővel, a gyáregységek bizalmi tanácskozásait pedig az adott gyáregység bizalmijainak létszámában határozta meg. A 49 bizalmit a vállalati tanácskozásra a gyári bizalmi tanácskozások választották meg, 5 bizalminként egy főt. Ezek az elvtársak egy évre kapták a megbízatásukat. Megválasztásuknál az szb-titkár elvtársak ismertették a tanácskozás célját és a bizalmiak feladatát. Ez a feladat summázva úgy foglalható öszsze, hogy a vállalat dolgozóit érintő legfontosabb kérdésekben a bizalmiak által a vezetés megismerje a munkáskollektívák véleményét, javaslatait, észrevételeit és mintegy annak megerősítésével, vagy az ésszerű vélemények hasznosításával alakítsa ki végleges döntéseit. Napirenden az éves terv A vszb és a vállalatvezetés állásfoglalása alapján az első vállalati szintű bizalmi tanácskozás napirendjeként a vállalat 1976. évi tervjavaslatát, valamint az 1971—1975. évi kollektív szerződés értékelését és az 1976—1980-as évi kollektív szerződés célkitűzéseit tárgyaltuk. A bizalmi elvtársak a tanácskozás előtt egy héttel írásos anyagot kaptak a napirendekről, amelyet módjukban állt bizalmi csoportjuk tagjaival, a környezetükben dolgozó munkásokkal, vezetőkkel megbeszélni. A tanácskozást december 15-én tartottuk. A gyári szakszervezeti bizottságok közreműködésével a vszb igyekezett a tanácskozást jól előkészíteni és nagy várakozással tekintettünk az összejövetel elé. Tényeken alapuló tapasztalaink Ezt a várakozásunkat — örömmel közölhetjük — igazolták a tanácskozás résztvevői. A napirendre tűzött témák nemcsak érdeklődést váltottak ki a résztvevőkből, hanem a kérdések és hozzászólások értő ismeretről, tényekre alapuló tapasztalatokról adtak számot. A két napirenddel kapcsolatosan 42 kérdés (ebből 33 a tervvel kapcsolatos) és 13 hozzászólás hangzott el. A kérdések között minden gyáregységből felvetődött a létszámcsökkenéssel kapcsolatos gond. A bizalmiakarra kértek megnyugtató választ, hogy milyen műszaki, gazdasági intézkedésekkel, illetve szociális juttatásokkal — gyermekiintézmény-támogatás, lakástámogatás, bérfejlesztés, anyagi ösztönzés, munkakörülmények javítása stb. — kívánja a vállalat a meglevő létszámot megtartani, illetve a kiesést ellensúlyozni. A minőség javítása érdekében kérdezték, hogy mi befolyásolja az export relációk arányainak átcsoportosítását? Mit tesz a vállalat a szabászati problémák és az előkészítés javítása érdekében? Mit jelent az MTM-munkahelyek szervezése? Mi várható a jövőben a túlóráztatások vonalán? Érdekes gondolatként fogalmazódott meg a bizalmiak részéről a minőség javítása érdekében a szalagközi meózás újbóli kialakítása. Ennek szükségességét több helyről megerősítették. Erőteljesen felvetődött az új dolgozókkal való foglalkozás és a betanítás módszereinek javítása a munkatársak és a vezetők részéről, a munkafegyelem megszilárdításának fontossága, de felvetődött olyan észrevétel is, hogy gépalkatrészhiány miatt esetenként sok a gépállási idő. A kollektív szerződéssel kapcsolatban részben munkaruha-juttatásokkal kapcsolatos kérdések vetődtek fel. Kérték a budapesti gyár bizalmijai a részfizetés óraszámának csökkentését, az adminisztratív dolgozók munkájának könnyítése és pontossága érdekében irodai számológépek beszerzését. Kérdezték, hogy milyen címen kaphatnak és milyen keretből az adminisztratív dolgozók év közben jutalmat? A vezérigazgató válaszolt Mindkét témában Sós Sándor vezérigazgató elvtárs részletes választ adott, amely kielégítette a kérdést felvetőket és széles körű információt biztosított az írásos anyagon túlmenően is a feladatok végrehajtásához, a termelést segítő politikai, agitációs munkához. Nagy örömünkre szolgál, hogy a tanácskozás elérte célját, tartalmas, hasznos volt a résztvevő bizalmiak és a vállalat gazdasági, politikai vezetői részére egyaránt. Néhány nap múlva oszletílésen az szib-titlkár elvtársak elmondták, hogy a bizalmiak nagyon jónak és hasznosnak tartották a tanácskozást. Az írásos anyag érthető volt, a tanácskozás jó hangulatban, nyílt, őszinte légkörben zajlott. A bizalmiak magabiztosan és hatáskörüknek megfelelően nyilvánítottak véleményt, szóltak hozzá a napirenden szereplő témákhoz. Igazi munkaértekezlet volt, amely feljogosít bennünket arra, hogy a továbbiakban is így, vagy még ennél is jobban hasznosítsuk a dolgozók és a vállalat feladatainak, érdekeinek egyeztetése érdekében ezt a konzultálási lehetőséget. Jó példa ez a tanácskozás arra is, ha komolyan veszszük a munkások, tisztségviselők felkészítését, akkor valóban értő segítői lehetnek a vállalati ügyeknek. Így a résztvevők is érezhették, hogy részvételük nem formális. Kroner Jánosné vszt-titkár GÖDI ÜDÜLŐTELEP Nyitás májuis 15-én Szakszervezetünk székházában már második alkalommal tartott tanácskozást a „gödi bizottság”. Tagjai az üzemek társadalmi és műszaki vezetői. A bizottság vezetője Fenyő András, a Női Fehérneműgyár főkönyvelője, a szakszervezetünk számvizsgáló bizottságának tagja. A bizottság tagjai: Kroner Jánosné, a Vörös Október Férfiruhagyár tiszt titkára, a gödi bizottság vezetőjének helyettese, a szakszervezet központi vezetőségének tagja. Kiss Tiborné, a Vörös Október Férfiruhagyár gondnokságának munkatársa, anyagbeszerző, Baros József, a Férfi Fehérneműgyár főkönyvelő helyettese, Horváth Tibor, a Soproni Ruhagyár főkönyvelője, igazgatóhelyettese, Rujavecz Ernő, a Szegedi Ruhagyár főmérnöke, Müller László, a Kaposvári Ruhagyár igazgatója, központi vezetőségünk tagja, Rákli Lajosné, a Zalaegerszegi Ruhagyár vszt-titkára, központi vezetőségi tag, Vezér Mihályné, a Magyar Divat Intézet igazgatóhelyettese, központi vezetőségünk tagja. Szabó Bálintné, a Debreceni Ruhagyár szb-titkára. Molnár Tiborné szakszervezetünk főkönyvelője. Kérdésünkre, miért ilyen a bizottság összetétele. Molnár Tiborné elvtársnő elmondotta, hogy a bizottsági ülésen olyan kérdések szerepelnek, melyekben azonnal kell dönteni. Nincs arra idő és lehetőség, hogy az elvtársak visszamenjenek az üzembe, megbeszéljék a vezetőkkel, újból visszajöjjenek, és úgy alakítsák ki az egységes álláspontot. A bizottság döntései általában anyagi kihatásúak, melyeknek fedezése a részesedési alapból történik. " , Miről döntött eddig a bizottság? — tettük fel a kérdést Molnár elvtársnőnek. Elkészült a költségvetés, az üdülési szabályzat és a házirend. Megbeszéltük azt is — mondotta Molnár elvtársnő, hogy hogyan történik a közös ebédlőben az elhelyezés, a tálalás stb. Általában igyekeztünk kialakítani az üdülőtelep rendjét. Reméljük, hogy ez év május 15-én meg tudjuk nyitni az üdülőtelepet, mely szeptember 15-ig tart nyitva. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK, XIX. ÉVFOLYAM 1. 1976. JANUAR ara: 601*fillér A RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 25 éves a VOR Nyíregyházi Üzeme Nyíregyházán december 29-én ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a Vörös Október Férfiruhagyár Nyíregyházi Üzemének 25 éves fennállásáról. Az ünnepi beszédet Salamon Mihály, a gyáregység igazgatója tartotta. Ünnepi beszédében szólt arról, hogy 25 év után szeretettel, és tisztelettel gondolnak azokra az elvtársakra, akik szinte a semmiből teremtették meg a nyíregyházi üzemet. Emlékeztetett arra az időre, amikor a városban 78 munkanélküli szabósegéd dolgozni akart, de nem volt hol. Ekkor született az elhatározás, majd a szándék, melyből létrejött a Konfekció Üzem Állami Telep elnevezésű műhely. Nehéz volt az indulás, hiszen az iparnak nem volt múltja a városban, és a körülmények is kedvezőtlenek voltak. Nagy és merész vállalkozás volt, hogy alig száz ember elhatározta, hogy üzemet alakít. Hősi korszak volt ez, hiszen korszerűtlenek voltak a gépek, nem volt elég anyag, és számos más probléma nehezítette a termelést. Nem túlzás azt mondani, hogy a mi egykori üzemünk példamutató volt a városban — mondotta Salamon elvtárs. A kezdő iparosítás első fecskéje volt, melyet érdeklődve figyeltek az emberek. A párt ipartelepítési politikája a 60-as években talán éppen azoknak a példáknak a hatására tudott olyan gyors és nagy eredményeket hozni, mint az üzemünké volt, mert az itt élő emberek szorgalma és tudása volt a garancia arra, hogy Szabolcs-Szatmár kilépjen egykori állapotából és ipara révén ismertté váljon az országban, folytatta beszédét a gyár igazgatója. Az elmúlt 25 év alatt az üzem jelentős fejlődést ért el. Ma 920 dolgozója van a gyáregységnek. 1961 óta a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységeként, dolgoznak, olyan termékeket gyártanak, melyek hazánkban is és külföldön is elismerést arattak. A gyár dolgozóinak szaktudását, munkakedvét igazolják az elért eredmények. Az ünnepség a gyáregység KISZ-szervezetének és a felsősimai művelődési ház citerazenekarának műsorával ért véget. új esztendőt ! Eseményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött. Az elmúlt évben ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. 1975- ben tartotta pártunk XI. kongresszusát, mely ragyogó távlatot, a fejlett szocialista társadalom felépítését mutatta fel a magyar nép előtt. A szakszervezeti mozgalomban is jelentős eseményekre került sor. Sikeresen lebonyolódtak a szakszervezeti választások, melyeket a szakmai kongresszusok zártak be. És az év végén került sor a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusára, amely öt évre meghatározta a szakszervezeti mozgalom, a dolgozók legszélesebb tömegszervezetének feladatait, módosította a szakszervezetek alapszabályát, és újjáválasztotta vezető szerveit. Sokat dolgoztunk az elmúlt évben. A szakszervezeti bizottságoknak jelentős feladatokat kellett megoldaniuk. Kongresszusunkon jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy munkánk eredményes volt. Segítettük a termelést azzal, hogy részt vettünk a tervek kidolgozásában, szorgalmaztuk és népszerűsítettük a munka- és üzemszervezést. Segítő bírálataink és helyes javaslataink segítettek abban, hogy üzemeinkben nőtt a szociális ellátottság, tisztábbak a munkatermek, több a mosdó, öltöző. Az elmúlt évben szorgalmaztuk az oktatást, a szakmai képzés növelését, a kultúrmunka erősítését. Ezen,a területen is értünk el eredményeket. Nőtt a szakmunkások száma, többen vesznek részt a politikai oktatásban, mint az előző években. Tanácskozásokon, gyűléseken, a dolgozók hozzászólásai igazolják, hogy nőtt öntudatuk és a termelőmunka mellett aktívan kiveszik részüket a vállalat, az üzem vezetésének, irányításának munkájából. Sok volt a tennivalónk az elmúlt évben, de munkánk eredményét látva elmondhatjuk: megérte a fáradságot. Új telephelyek létesültek, szebbek lettek az üzemek, sok új gépet állítottak be, termékeink sikert arattak itthon és szerte a világban. De nemcsak az üzemben, hanem a magánéletünkben, a családunk életében is látható a magunk és egész népünk munkájának az eredménye. Sokan költöztek új lakásba, mások megvették az új bútort, vagy autót vásároltak, vagy felépítették kis üdülőházukat. Az egyéni, a családi tervek is megvalósultak. A ruhaipar nődolgozói tanúsíthatják, saját életükkel, hogy nőtt az elmúlt évben a családok száma. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők egyre növekvő száma igazolja, hogy a nők szívesen vállalják a gyermeknevelést, a családi gondokat. Az új esztendő kicsit nehezebb lesz az előzőnél, de eredményeink alapján bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erővel meg tudjuk oldani. Pártunk határozata alapján, az elmúlt évben tovább erősödött az üzemi demokrácia. Közelebb került az irányítás és a végrehajtás. Több alkalommal tanácskoztak a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői a dolgozókkal konkrét vállalati témákról. Ez a közvetlenebb kapcsolat a biztosíték arra, hogy időben észrevesszük a hibákat és intézkedni tudunk. Már múlnak a hetek, a hónapok az új esztendőből. Talán már elfelejtettük a szilveszteri műsort, a barátok jókívánságait, de tudjuk, szinte mindennap érezzük, hogy munkánkat szervezettebben, pontosabban kell végeznünk most, mint az elmúlt évben tettük ahhoz, hogy terveinket meg tudjuk valósítani. Ehhez a munkához kíván a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az iparág minden dolgozójának békés, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt. Bemutatjuk... Bakos József elvtársat, szakszervezetünk titkárát. 1929-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányai befejeztével 1949-ben a textiliparban, majd 1954-től 1957-ig a Könnyűipari Minisztérium Munkaügyi Főosztályán mint közgazdasági technikus, később mint főelőadó dolgozott. 1957-től 1967-ig különböző gazdasági vezetői beosztásokat töltött be, közben munkaügyi, terv-, üzemgazdász felsőfokú képesítést szerzett. A szakma háromszoros kiváló dolgozója, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, valamint a Szakszervezeti Munkáért arany fokozat kitüntetettje. 1949-től szakszervezeti tag, 1964-től párttag. A szakszervezeti mozgalomban 1968-tól dolgozik. Először mint a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének politikai munkatársa, majd a közgazdasági osztályvezető helyettese. 1970-től a SZOT szervezési és káderosztályának politikai munkatársa. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXV. kongresszusa szakszervezetünk titkárának választotta meg Bakos József elvtársat. Munkájához sok sikert és jó egészséget kívánunk.