Ruházati Munkás, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Eredményes év után, új feladatok előtt (Folytatás az 1. oldalról) Támogatjuk a szervező munka folytatását a vállalatoknál. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szervezés legyen emberközpontú, javuljon az együttműködés a szervezők és az érintettek között. A középpontban a gyártás-előkészítés korszerűsítése álljon. Lényeges, hogy erősödjön az anyagi érdekeltség a szervezések során. Előre kell lépni a vállalati belső irányítási rendszer korszerűsítésében. Elsősorban a több gyáregységes, több telephelyes vállalatok, de a többiek is tekintsék át a döntési lánc rövidítésének, a helyi önállóság növelésének, érdekeltségi rendszerének fejlesztési lehetőségeit. Ehhez a munkához a szakszervezeti mozgalom nyújtson támogatást. Az anyag- és energiatakarékossággal összefüggő kormányprogram végrehajtása továbbra is legyen központi feladat. Elsősorban az anyaghányad csökkentésében és a belső hulladék csökkentésében, illetve újrafelhasználásában meglévő tartalékokat hasznosítsák. Törekedni kell a bevált jó módszerek gyors elterjesztésére vállalaton belül és vállalatok között. Az MT—SZOT—KISZ KB együttes határozata nagyobb önállóságot biztosít ahhoz, hogy a munkaversenymozgalom helyi jellege erősödjön. Növekszik a vállalatok önállósága, a szervezeti feltételek, az értékelési rendszer kialakításában. Jobbak a feltételek a feladatokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra, a gyors értékelésre és elismerésre. Ennek jegyében szükséges még az I. negyedév végéig a vállalati lehetőségek áttekintése és a munkaverseny-szabályzatok módosítása. Központi vezetőségünk korábbi felhívása alapján vállalataink csatlakoztak a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára indított munkaverseny-felhíváshoz. Azt ajánljuk, hogy ez a szakasz épüljön be az eddigi gyakorlatunkba. Ahol erre lehetőség van, már az év elején induljon rövid távú versenyszakasz az első hónapok tőkés export kiszállításainak teljesítéséhez kapcsolva. A következő hetekben került sor az 1984. évi vállalati terveket tárgyaló bizalmi testületi ülésekre. Lényeges, hogy a gazdasági terv mellett a szociális terv megtárgyalására is kerüljön egy időben sor. Fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy az üzemegészségügyi ellátás és a munka biztonságának feltételei ne romoljanak. Törekedjenek általában is a szociális juttatások szinten tartására. A szakszervezeti bizottságok csak a bizalmiak számára érthető, jól kezelhető írásos anyagokat engedjenek kiadni. Ajánljuk, hogy a testületek foglaljanak állást a bérpolitikai koncepció fő irányaival kapcsolatosan. A szociálpolitikában alakítsanak ki rangsort. Egyeztessék a 40 órás munkahét bevezetésének várható időpontját. Szorgalmazzák, hogy a kieső munkaidőalap pótlására megalapozott műszaki szervezési intézkedések készüljenek. A ruhaipar előtt álló 1984. évi feladatok teljesítéséhez a központi vezetőség valamennyi dolgozó, szakszervezeti tisztségviselő aktív támogatását kéri. Bizalmiak jutalmazása Minden szakszervezeti bizalmi tárgyjutalmat kapott az év utolsó oktatási napján a Kaposvári Ruhagyárban. Ki kisebb, ki pedig nagyobb csomaggal térhetett haza a végzett munka arányában. Képünk az ünnepségen készült, ahol Horváth János vszb-titkár Gál Józsefné bizalminak köszöni meg eredményes munkáját. Találkozó a Dorottyában Hagyomány már a Kaposvári Ruhagyárnál, hogy minden évben megrendezzük a nyugdíjastalálkozót. Legutóbb a meghívó a Dorottyaszálló nagytermébe szólt. A nyugdíjasokat a szakszervezeti bizottság képviselői fogadták, majd a virággal feldíszített terembe kísérték. Bevezetőként a Táncsics Gimnázium irodalmi színpada kedveskedett műsorral, ezután a megjelent 300 nyugdíjast a vállalat igazgatója, dr. Vámy János köszöntötte meleg szeretettel. Beszámolójában ismertette a gazdasági eredményeket és szólt a vállalat előtt álló feladatokról, a tervekről. Az ízletes vacsora elfogyasztása után már oldott hangulatban beszélgettek a résztvevők a régi munkatársakkal, ismerősökkel, felelevenítve a munkáshétköznapok örömeit és gondjait. Végezetül pedig a szakszervezeti bizottság ajándékcsomagokkal kedveskedett a volt munkatársaknak, kívánva nekik további jó erőt, egészséget és hosszú, boldog nyugdíjas életet. Csokonai Györgyné tudósító 2 RM Munkaprogram két esztendőre CIPRUSON ÜLÉSEZETT AZ UIS RUHAIPARI BIZOTTSÁGA Cipruson, Larnacában járt december 12. és 17. között Czerván Mártonna dr., szakszervezetünk főtitkára. Az UIS, a Textil-, Ruházati-, Bőrés Cipőipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége ruhaipari bizottságának alakuló ülésén vett rész, amelynek vezetőjévé már korábban megválasztották. Visszatérését követően erről a szakmánkkal szorosabban foglalkozó nemzetközi bizottságról beszélgettünk. — Milyen országok szakszervezetei képviseltetik magukat a munkabizottságban? — Tagja a bizottságnak Savvas Christodoulou, a Ciprusi Ruházati és Cipőipari Dolgozók Szakszervezete, Nagda Elganem, Szíriai Textil- és Ruházatipari Szövetség, valamint Michelle Doussieanu, a francia textil- és ruházatipari szakszervezetek képviseletében. Ülésünket részvételével megtisztelte Anatolij Kolmakov, az UIS titkára és Vassos Chrostodoulou, a Ciprusi Ruházati és Cipőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének főtitkára is. — Az alakuló ülésnek nyilván az volt a feladata, hogy meghatározza a bizottság tennivalóit. — Két évre szóló munkatervet fogadtunk el. Megállapodtunk abban, hogy foglalkozunk a ruhaiparban dolgozó nők, anyák és leendő anyák egészségvédelmével. Ezt a témát mi, magyarok dolgozzuk fel, kiegészítést a franciák képviselője ad hozzá. Elhatározásaink közé tartozik, hogy ajánlásokat dolgozunk ki az ázsiai szabadkereskedelmi zónában dolgozók helyzetének javítására, ennek a témának Kolmakov elvtárs a felelőse. Nagy munkánk lesz, hogy felmérjük a foglalkoztatáspolitikával, a munkanélküliséggel összefüggő problémákat. Ehhez a kérdőívet a mi szakszervezetünk dolgozza ki. A kialakított szempontok alapján Ázsiában, Indiában, Afrikában A. Kolmakov, Nyugat-Európában Vassos Chrostodoulou, az arab világban N. Elganem, Latin-Amerikában pedig az UIS elnöke, Gilberto Morales gyűjt tapasztalatokat. Ugyancsak a következő időszak feladata lesz, hogy felmérjük a transznacionális társaságok tevékenységét, befolyását a ruhaiparban. — A felsorolt munkák meghatározásán kívül milyen állásfoglalások születtek még a bizottság ülésén? — Felkértük Kolmakov elvtársat, közvetítse a Szakszervezeti Világszövetségnek: hasznosnak tartanánk, ha a különböző nézetű európai szakszervezetek képviselői összeülnének és megvitatnák a két világrendszer gazdasági együttműködésének hatását a dolgozó emberekre és kialakítanák saját együttműködésük lehetőségeit. Állást foglaltunk abban is, hogy a Helsinkiben tavaly februárban elfogadott nyílt levélben foglaltakat támogatja a bizottság, tehát szorgalmazza a béke melletti, a fegyverkezési hajsza ellen irányuló egységes fellépést. Milyen fogadtatásban részesültek Cipruson a munkabizottság tagjai? — Annak ellenére, hogy éppen akkor készültek a palesztin sebesültek fogadására, s ezért vendéglátóink nagyon elfoglaltak voltak, mégis mindent megtettek azért, hogy rövidke szabad időnkben megismerhessük az országot. Fogadtak bennünket a ciprusi szakszervezetek vezetői, és a szakszervezet lapja nyilatkozatot kért tőlünk. Mi pedig ismételten azzal fejeztük ki rokonszenvünket, hogy állást foglaltunk a ciprusi szuverenitás helyreállítása, az egységes, el nem kötelezett politikát folytató Ciprusi Köztársaság mellett. 1984 januárjától Bérkiegészítés helyett bérpótlék A munkabérből, fizetésből élő dolgozók a havi keresetük elszámolásakor 290 forint bérkiegészítést kaptak az 1983. év végéig. (A dolgozók egymás között „tejpénz-húspénznek” nevezték.) A bérkiegészítést az állami költségvetés terhére fizették a vállalatok, s ezt nem vették számításba a dolgozók részéről fizetendő nyugdíjjárulék megállapításánál, de a havi átlagkereset megállapításánál sem. 1984. január 1-től — a Minisztertanács 42/1983. (XI. 12.) MT számú rendelete alapján — a munkabér-kiegészítést be kell építeni a bérrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok dolgozóinak 310 forint bérpótlékot kötelesek fizetni. A bérpótlék arra a hónapra jár — első ízben az 1984. január hónapra járó munkabérek kifizetésekor —, amelyben a dolgozó munkabérre, munkadíjra, a tartalékos katonai szolgálat miatti kereset (jövedelem) kiegészítésének megtérítésére, táppénzre, baleseti táppénzre (táppénzpótló segélyre) vagy terhességi, gyermekágyi segélyre jogosult. A bérpótlék csak egyféle jogcímen és havonta egy ízben jár. A bérpótlékot a munkabér részének kell tekinteni, és a dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulék megállapításánál figyelembe veszik. Hogy a változtatás — nyugdíjjáruléklevonás — lehetőleg ne hozza hátrányos helyzetbe a dolgozókat, ezért egyrészt 310 forint a bérpótlék összege, másrészt a nyugdíjjáruléknál figyelembe vett kereseti öszszeghatárokat 300 forinttal megemelték 1984. januártól. (így például 3% a nyugdíjjárulék, ha a kereset a 2100 forintot nem haladja meg, 4% 2101-2600 Ft, 5% 2601-3300 Ft, 6% 3301-4300 Ft, 7% 4301-5300 Ft stb. között.) A bérpótlék az úgynevezett munkajogi átlagkereset számításánál nem vehető figyelembe, így például, ha gyermekintézmény (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi otthon) térítési díjának megállapításához, lakásigénylés vagy egyéb hivatalos célra szükséges havi átlagkereset megállapításához szükséges, nem lehet számítás alapja a 310 forint bérpótlék. Továbbá nem képezi az átlagkereset-kiszámítás alapját a nyugdíj meghatározásánál sem, mert aki már jelenleg nyugdíjas vagy ezután lesz nyugdíjas, az a 290 forint öszszegű bérkiegészítést kapja. Ugyanez a helyzet azoknál, akik gyermekgondozási segélyben vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesülnek. Tekintettel arra, hogy a ruhaiparban foglalkoztatott dolgozók hozzátartozói máshol tevékenykedhetnek, közöljük: a szóban forgó rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az azokkal munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági, illetőleg szolgálati viszonyban vagy biztosítási kötelezettség alá eső bedolgozói munkaviszonyban álló dolgozókra, valamint a szakmunkásbérrel foglalkoztatott szakmunkástanulókra. (A felsorolt körbe tartozó dolgozók tehát 1984. januártól bérkiegészítés helyett bérpótlékot kapnak.) Nem terjed ki a rendelet hatálya a második vagy további munkaviszonyban álló dolgozókra, nyári szünidőben, valamint a szorgalmi időben munkát végző tanulókra és egyetemi (főiskolai) hallgatókra, az olyan foglalkoztatottakra, akik nyugdíjban, járadékban, gyermekgondozási segélyben vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesülnek. A bevezetőben említést tettem arról, hogy a bérkiegészítést az állami költségvetés terhére fizették. A bérpótlék a vállalati, munkáltatói bérköltséget terheli. A gazdálkodó szervek, vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy a munkabér-kiegészítés 1984. január 1-i hatállyal bérpótlékká való átalakítása miatt, az 1983. évi bérszínvonalukat 3480 forinttal megemelhetik. Ez a összeg havi 290 forintnak felel meg. Ezen összeg és a 310 forint bérpótlék közötti különbség 20 forint dolgozónként, havonta. Ennek éves bérkihatása — a foglalkoztatott dolgozók számától függően — több százezer forint, amelyet a vállalatoknak kell jobb, hatékonyabb munkával kigazdálkodni. Gergelyfi Sándor politikai munkatárs 1983. július 1-én lépett érvénybe a Minisztertanács 10/1983. (V. 12.) MT számú rendelete az újításokról. Az új rendelet számtalan előnyös változást jelent az újítómozgalom és az újítók számára. Olvasóink kérésére néhány fontosabb módosítást emelünk ki ebből. Az új rendelet több vonatkozásban korszerűsítette az újítás fogalmát. A munkaköri kötelességet nem az újítás fogalmi elemeként, hanem az újítási díj megállapítása során díjcsökkentő tényezőként kell értékelni. Ez lehetővé teszi a műszaki értelmiségiek fokozottabb bevonásást az újítómozgalomba. Az új jogszabályban a „műszaki, illetőleg szervezési” jelleg egyértelműen lehetővé teszi a hatékonyság növelése szempontjából fontos szervezési megoldások újításként való kezelését. A minőségromlást okozó megoldásokat nem lehet újításnak tekinteni, ez a korábbiakban is kritérium volt, de a rendeletben bővült ez a fogalomkör — a fogyasztói érdekeket érintő minőségromlást okozó megoldásokkal — és azzal, hogy nem tekinthető újításnak az, aminek hasznosítása egyéb jogszabályi tilalomba ütközik. Egyszerűbbé váltak az újító személyére vonatkozó rendelkezések. Újítónak mindenkor az újítási javaslat benyújtóját kell tekinteni mindaddig, míg ellenkezője bizonyítást nem nyer. Jobban összhangba hozza az új rendelet a népgazdasági, munkáltatói és az újítói érdekeket az újítási javaslatnak más gazdálkodó szervezethez történő benyújtása esetén. A munkáltató számára biztosított jogok — elsőbbségi és engedélyezési jogok — az új rendelet szerint nem sérthetik az újítás széles körű hasznosításához és az újító erkölcsi, anyagi elismeréséhez fűződő érdekeket. Az újító díjazására vonatkozó szabályokat a rendelet jelentős mértékben továbbfejleszti. Egyértelművé teszi, hogy az újítás hasznosításának és átadásának milyen formája esetén az újítót milyen díjazás illeti. Ezzel lehetővé vált az újítók reális igényekre való orientálása, a gazdálkodó szervezetek felelősségvállalásának bátorítása. A díj legkisebb összege 300 Ft-ról 500 Ft-ra emelkedett. Az új jogszabály a szakszervezeti egyeztető eljárást nem újítási vitaként, hanem a gazdálkodó szervezetnél folyó újítási ügy intézéséhez kapcsolódó széles körű érdekvédelmi feladatként szabályozza. Ezzel növekvő hangsúlyt kap e téren az szb-k érdekvédelmi munkája. Az új rendelet gyakorlati alkalmazásához az OTH és a SZOT közös irányelveket is közzétett (7001/1983. OTH— SZOT közös irányelve), mely e munka továbbfejlesztéséhez nyújt segítséget. Az új újítási és találmányi jogszabály szükségessé tette a vállalati újítási szabályzatok felülvizsgálatát és korszerűsítését, melyet a vállalatoknak 1983. december 31-ig kellett megtenni. Ecsédi Károlyné politikai munkatárs OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Az újítási rendelet módosításairól Nagyaktívaülés A központi vezetőség tagjai, az iparág párttitkárai, igazgatói, telepvezetői, vszb- és szb-titkárai, KISZ-titkárai számára rendezett nagyaktíva ülést szakszervezetünk december 12-én. A VII. kerületi pártbizottság nagytermében megtartott ülés előadója Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője volt, aki előadásában az MSZMP KB 1983. október 12-i — a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó — állásfoglalást ismertette. A nagy érdeklődéssel fogadott tanácskozás célja az volt, hogy e fontos állásfoglalást az iparág gazdasági és mozgalmi vezetői jól megismerjék és egységesen értelmezzék.