Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-11-21 / 88. szám

im november 21. • RUSZÍNSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 3. oldal. і b A cseh közigazgatási tisztviselők egyenruhája. A csehországi közigazgatási hatóság elnöke szigorúan utasította a közigazgatási hatóságok főnökeit, hogy a fogalmazói szak összes tisztviselőinek az állam érdekében egyenruhát kell beszerezniük, hogy szolgálatuk teljesítése közben a közönségtől messze észrevehetően meglehessen őket különböztetni. * Táncmulatság. A nyomdász és vasas szakcsoportok f. hó 27.-én, szombaton este a Korona- szálló nagytermében „Eleven Ujság“-gal egybekötött táncmulatságot rendeznek. * Rossz a CTK. Ezt nem mi mondjuk. Nekünk a távirati iroda ellen — amióta nem vagyunk vele összefüggésben — semmi panaszunk sincsen. Megállapította ezt egy keveset nagyobb kapacitás, mint mi, Rasin volt pénzügyminiszter, aki a költségvetési bizottságban a 4 és félmillió deficittel működő, bürokratikusan vezetett és gyatra hírszolgálati hírirodát (ezek Rasin sza-vai) élesen kritizálta. * Nagy tűz Beregszászban. Szerdán este Beregszászban nagy tűz volt. A Bocskay utcában і a Döller-féle portán szalma és széna fogott tüzet és a csűr is fellángolt. A kivonuló csendőrség, tűzoltóság és katonaság a polgársággal egyetemben hamarosan eloltották a tüzet. Nagy szerencse, hogy szél sem volt, mert az Isten tudja hova fejlődött volna ez a tűz. Ismét és ismét felveszszük ezt a kérdést: Miért nem szervezik Beregszász r. 1. város tűzbiztonságát ? Miért nem alakítanak önkéntes tűzoltóságot ? Egész Csehszlovákiában nincs arra példa, hogy ilyen tűzfészek, mint Beregszász teljesen ki legyen szolgáltatva, a legborzasztóbb elemnek, a tűznek. * Mibe kerül egy reparációs bizottság ? A Bécsben megjelenő „Abend“ közlése szerint az ott székelő és működő reparációs bizottság egy évi fizetése és egyéb illetményei közel egy fél milliárd koronára rúgnak. A bizottság, mely 300 személyből áll, osztályokra van felosztva s egy-egy osztálynak a főnöke évi 100.000 koronát élvez aranyban, ami 6 millió koronának felel meg; az osztályfőnökök fizetése évi 3 millió, a titkároké 2.400.000 korona. A gépíró kisasszonyok, akik természetesen mind idegen nemzetbeliek évi 300.000 koronát kapnak. A pénzügyi szakértő fizetése 4 millió korona. Gazdaságilag gyenge államokra nézve ez olyan teher hogyha nem volnának különben is betegek, attól kellene megbetegedniük. ф Ügyvédi irodámatDrugeth-tér 3. sz. alatt ruszin, szlovák és német fordító osztállyal kiegészítettem. Dr. Korlát/г Endre. * Életbeléptetik a körzeti rendszert a kávéházakban. A szállodai, vendéglő és kávéházi alkalmazottak szakszervezete elhatároza, hogy december 1-én, az összes kávéházakban és éttermekben életbeléptetik a körzeti (revier) rendszert, azaz, hogy a fizetőpincéri intézményt megszüntetik. * Képviselet-megnyitás. A Breuer-féle kassai cég vezérképviseletet létesített Uttgváron, ahol a legolcsóbb áron vállal különböző női- és férfikalap-munkálatokat. 300-ért kifordít, átfest, átalakít, foltoz, újat készít. * Rejtélyes gyilkosság. Pozsonyból jelentik, hogy Nagyszombatban Mondok Antal dr. ügyvédet e hó 15.-ről Іб.-ára virradó éjjel a lakásán meggyilkolták. Mondok Antal dr. ismert alakja Pozsony megye közéletének. A gyilkosság ügyében lefolytatott rendőri nyomozás igen furcsa körülményeket állapított meg, amennyiben gyilkosságról nincs ugyan szó, de azért a halott lábai a saját szétrongyolt ingével voltak átkötve, a holttesten pedig több összecsomózott törülköző volt, a halott aranyórája, valamint pénztárcája hiányzott. A boncoló orvos azonban kétségkívül szívszéthadást állapított meg ellenben az egész testen külerőszaknak legkisebb nyomát sem találhatta. Nincs tehát kétség benne, hogy a szívszélhűdésben elhalt embert regényes helyzetekre áhító tolvajok lopták meg. * Bélyegzőgyár-alapítás. Régen érzett hiányt pótol városunkban Spire Sándor újonnan alapított bélyegzőgyára. Ezentúl tehát a bélyegzőket már nem Prágából, Pozsonyból vagy Kassáról kellesz rendelni, hanem a fővároshoz illőenitt fognak bélyegzőket előállítani. Cím: Spire Sándor Ungvár, Fehérhajó-épület. * Lapunk kiadóhivatalában válogatott szépirodalmi munkák (regények és színdarabok) korlátolt számban jutányos áron kaphatók. E művek könyvkereskedésekben nincsenek. [ KÖZGAZDASÁG. TŐZSDE-DEVIZA. Prágai devizaközpont November 21 Osztrák bélyegzett Ів-65 Magyar bélyegzett 16-65 A vámmolnárok és a természetbeni vámszedés betiltása. E lap olvasói előtt tudott dolog, hogy a Z. O. U. igazgatósága a ruszinszkói országos gazdasági hivatal rendeletére a hegyvidéki járásokban betiltotta a természetbeni vámszedést. Ezen rendelet kiadását a verhovinai nép napnap után érkező kérvényei és az egyre gyakrabban jövő deputációs szónokok kérték. Követelték. Nem sokat kértek és amit kértek, az övékből kérték. Néhány kilogram terményért könyörögtek, amit őrlési díj fejében oda kell adniok a molnárnak. Ez a vám sokszor csak néhány deka liszttöbbletet jelent az őrlőknek, de odafönn a terméketlen kövek között minden deka liszt kimondhatatlanul becses kincs. Kincs, amiből átkozódva, sirvaadnak a molnárnak s amiből a köznek semmi haszna nincs; mert a molnárok az igy begyült vámot nem a közélelmezés megjavítására, hanem meghitt embereiknek uzsora áron adják át. Ezt sírták az iskolázatlan betűkkel irt instanciák s ezt hangoztatták a deputációk szónokai. A szónokok igazát bizonyítják a Z. O. U. vámosztályának könyvei. Ezek szerint a hegyvidéki molnárok zöme mind a mai napig tudomást sem vett a terményhivatalról. Néhányan beküldtek egy pár őrlési tanúsítványt, de azok szerint soknál az egész évi vámkeresmény nem fedte a molnár egy havi fejkvóta szerinti szükségletét. A legtöbbnél azonban a vámkönyv lapjai százfehéren hirdetik a nincstelenséget. Ezek után kívánatos volt a vámszedést beszüntetni. A terméketlen hegyvidék malmainak eltiltását a természetbeni vámszedéstől találóan „helyes intézkedés“-nek mondta a sajtó és örültek neki az érdekelt őröltetők. Nem úgy a molnárok. Azokat úgy látszik igen kellemetlenül érintette a vámszedés betiltása. A rendelet kibocsátása után azonnal akcióba léptek, hogy továbbra is engedjék meg nekik a természetbeni vámszedést, mert ők csak akkor tudnak létezni, ha munkájukért terményben kapják a bért. Sőt hajlandók a megállapított százalékok feléért is őrölni, csak engedjék meg nekik a természetbeni vámszedést. Fenn a máramarosi hegyek között, ahonnan a legtöbb sírás érkezett, a molnárok egyszerűen tudomásul sem veszik a gazdasági hivatal és a Z. O. U. rendeletét. Sőt tettek róla, hogy a vámszedést beszüntető rendeletről a nép se értesüljön. Rahón például maga a nép védelmére s a rendeletek végrehajtása érdekében kirendelt főszolgabíró kelt ki a rendelet ellen és a vámszedést beszüntetését nem hajlandó közhírré tétetni. Máramaros tébi járásaiból is jönnek a panaszok, hogy a molnárok nem hajlandók 20 koronáért őrölni és 8 koronáért darálni, hanem úgy mint eddig Ю—15 százalék terményt vesznek az őrlésért és továbbra is úgy, mint eddig, a terményhivatalnak nem jelentenek be semmi keresetet, hanem meghitt embereitekkel illegitim uton értékesítik azt. Máramarosban pedig fizetnek 4—7 csehkoronát egy skilogram kukoricáért s igy a molnár egy métermázsa kukorica felőrléséért 50—70 csehkoronát kap, ami tekintetbe véve a vízimalmok üzemkiadásait, nem is olyan rossz üzlet. Természetes tehát, hogy ezen jó üzlet kivégzése ellen, minden lehetőt elkövetnek és néhány munkanélküli fiskálisnak jó keresetet biztosítanak az érdekelt molnárok.Az üzlet a fő. Nem baj, még ha embervér árán is jön létre. Ki törődik vele? A nép úgyse a lelketlen láncosokat, hanem a Z. O. U-t és a „republikát szidja.“ A természetbeni vámszedés újbóli elrendelése iránt benyújtott kérelmek egybehangzóan azt hangztatják, hogy a molnárok a valamennyi vízi molnár üzeművet csak úgy fogják tudni fenntartani, ha az őrlési díjat természetben fogják kapni. (Talán igazuk is van. Mert van olyan malomRuszinszkóban, melynek molnára tényleg éhen halhat a nagy keresménytől.) Csak az a kérdés, vájjon miből éltek mostanáig, mert a vámkönyvek tanúsága szerint azon a területen, ahol a vámszedést betiltották, a molnárok 98 százaléka egyetlen egy kilogram terményt sem keresett s a fennmaradó 2 százalékának saját házi szükségletére is kevés volt, amit bekeresett, minélfogva egy szemet sem szállított be a Z. O. U.-nak. A természetbeni vámszedés betiltása a hegyvidéki járásokban tehát mégis csak igazságos és helyes intézkedés. Sőt méltányos volna ezen intézkedést az általában termékenyebb járások terméketlenebb részeire is kiterjeszteni, így mindazon malmok, amelyek a közélelmezést nem szolgálták elesnének a természetbeni vámszedéstől, minekfolytán az úgy is rosszul élelmezett inproduktív községek lakói mind néhány kilogram lisztet nyernének. Nem elég azonban a rendeletet csak meghozni, hanem a rendeletnek érvényt kell szerezni még a legészakibb Máramarosban is. Az országos gazdasági hivatalnak van hozzá módja s joggal reméljük, hogy meg is teszi (Lász) Szerkesztőtársak: Boldizsár Boldizsár, Rácz Pál. A kiadásért felelős: Lapkiadó Vállalat r. t. Ungvár Amsterdam . . . 2490-50 Milano............... 299-2 Вегііи............... 117-50 Páris............... 467-Bukarest .... 123-25 London .... 269 -Szófia............... 102-25 Bécs................... 16-50 Zürich............... 1245-50 Pétervár .... -----Belgrád............... 249- -New-York . . . 77-25 Stockholm . .1 538-50 Brüsszel . . . . -Budapest — — Bankjegyek November 21. Beraáu ..... 119-75 Márka ..... 117-25 Korvés................ 106- 50 Bolgár............... 98-80 Svéd................... 1534-50 Svájc............... 1239 50 Francia............... 464- -Dán . . .... 124-74 Amerikai .... 76-25 Olasz............... 296-9 Sabad tér».. • 78 — Angol 267— N«11 s» 11» - - t és más külföldi valutát a napi árfolyam szerint bevált a — Kazinczi utca 5-ik szám.HIRDETÉSEK lapunk karácsonyi száma részére felvétetnek a kiadóhivatalban, Teleky utca 5. szám alatt. „GRÁNIT” SZÁLLÍT: KŐ és ÉPÍTŐIPAR részvénytársaság ungvár Csiszolt fekete gránit síremlékeket. Építéshez alkalmas falkövet, Zúzott kavicsot, Betonkocáshes folyamkaviccot stb. VALLAL: Mindennemű épitkezyet. Tervezést, Mérnöki munkát.